Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-23 / 267. szám
ros amictus.“ Ezen dicsőséget, t. i. a’felhőben utazást, akarok lánczhidunk épitési a’ budai épűleti udvarnál velünk éreztetni, azért késziték a’ régi katonai szénatár feletti uj utat olly meggátolhatatlan porral, hogy vele egy néhány hold chanaani földet saharai sivataggá lehetne változtatni, ’s az átmenő annyira burkoltatik fejér porfelhőkbe, hogy igen csekély pharitasiával görög istennek képzelheti magát, ’s mire keresztül ment, ruhái, mint a’ költő mondja „ezüstös fellegek“ ’s isten marad, még Apolloságából ki nem kefélik. Valóban nagy köszönettel tartozunk az illetőknek,hogy ezen isteni elvet ízleltetek velünk, de kénytelenek vagyunk megvallani, hogy ezen magos éldeletet emberi gyakorlóságunk meg nem bírja, ’s ezen fellegek atomjai tüdőink és szemeinkre igen károsak, ’s azért hagyjanak bennünket emberileg utazni, ’s ha másképen segíteni nem lehet, locsolják fel a’ porfelhőket a’ közel Duna szőke hullámaival, hogy előbbi apotheosisunk minél hamarább csak édes emlékezetünkben létezzék. — Ehrenreich rézmetsző magyar történeti képeinek 3-ik (a’ pozsonyi csata) és 4-ik (a’ sz. István keresztelése) darabja is megjelent, mellyek közül az elsőt, különösen az ábrázolat gazdagsága, ’s az alakok ereje, az utolsót a’ kivitel finomsága ’s rajta elömlő vallási buzgóság jelleme tűntettetik ki annyira, hogy el nem mulaszthatjuk a’ közönséget e’ maga nemében egyetlen hazai vállalat pártolására felszólítani, annál is inkább, mert illy olcsón — egy kép ára magyarázattal í ft. ’s ez is csak az átvételkor fizettetik — aligha ismerünk illy tökéletes művet. — Színházunknak az országgyűlés által gyérült közönségén darab ideje némelly emberek bitor uralkodást kezdenek, vagy is akarnak gyakorolni, a’ néző sereg nem csekély bosszúságára; nem elég hogy oktalan és alaptalanul rovatok meg általok a’ közönség egy része viselete miatt, most már oskolamesterkedni kezdenek a’ közönség felett, és éorteskedni kegyelteik részére, ’s az mutatja ezen urak sympathiáit, hogy ezen kegyeltjeik nem is a’ magyar színház tagjai; azonban nevezetes tünemény, hogy a éorteskedést és bunkocratiát egyszerre akarják némelly salonfiak fővárosunkban divatba hozni, ’s hogy ez meg ne történhessék, kötelességünknek tartjuk lépteikre vigyázni, ’s a’ közönséget időről időre viseletök felől tudósítani. Minap egy illyen kis fekete daemunculus az olasz énekesnek taps-ellenőre és virágöntő bőség-szarva kihajolván helyéről jó előre felszólítá a’közönséget, hogy N .. . karmestert méltó tapssal fogadja, különben a’ magyar nemzet bizonyosan meg lenne gyalázva a’ külföld előtt. Ezen urnák egy satellesse pedig olly fenhangon gondolkozik , vagy inkább mondja el criticáit a’ játszó személyek felett, hogy mellette maradni háboritás nélkül nem lehet; azért igen kérjük őt: hallgasson el, hiszen criticai gyarlóságát bebizonyítani elég tért nyújtanak egy bizonyos folyóírás hasábjai. Hagyjanak felezen urak minden leczkézgetéssel,mert senki sem fizet beléptidíjt a’ színházba azért, hogy őrszláni kedvüket teljesítse. — Tik*rés*. E’pillanatban vettük a’szomorú tudósítást, hogy legközelebb Miskol ez városa, három napi égés után, majdnem egészen a’ pusztító lángok áldozatává lett. __/ Megyei dolgok. Torontálitól, jul. 10. Eddig megyei határozatnál fogva minden hónap első hetében kisgyűlések tartottak ; követválasztásunk előtti közgyűlésben azonban ezen szokás megváltoztatott, és rendeltetett, hogy az érintett kisgyűlések helyett az országgyűlés ideje alatt közgyűlések tartassanak. Innen van, hogy — habár alig múlt el a június 6-iki közgyűlés , már folyó julius 3-kán ismét tartatott. A’tiszti kar ez alkalommal is úgy mint mindenkor szorgalmatosan egybegyült, ellenben annyival szomoritóbb volt látni, hogy, két vidéki, és helyben lakó néhány táblabiráinkat kivévén, megyénk ővei közül más senki meg nem jelent. Ha emlékezetünk nem csal, Fényes a’ maga statistiájában állítja, hogy a’ torontáli nemesség gazdag. Tisztelet, becsület a’ gazdag uraknak, kikről itten kivétel mellett szó van , de igazságosan megsúghatnék, hogy épen azért mivel gazdagok, a’ közügyek iránt is nagyobb részvéttel lehetnének! Ezen közgyűlésre vala kitűzve a’büntetőtörvény, és katonai élelmezés tárgyában az utasítások adása; elnök első alispánunk azonban előadván, hogy e’ tekintetben munkálatát az illető választmány tökéletesen be nem fejezte, azért azoknak tárgyalása jövő augustusi közgyűlésünkre halasztatott. Addig is eleve megemlíthetjük, hogy mi a’ javaslati büntetőtörvényt illeti, kivéve a’ határtalan megkegyelmezési jogról szóló czikket, mellynek ellenében a’ votum separatum csak egy vokssal dőlt el — választmányunk az egészet azon értelemben fogadta el, mint a’ haza atyáinak méltán kikiáltható férfiaink,polgártársaik boldogságára, az emberiség természetes igazainál fogva, tizenkilenczedik századunkban kétségtelenül követelhetik, és munkáikban valósággal követelik is. Felolvastattak azután némelly megyei hatóságoktól ide érkezett újabb körlevelek, mellyek szinte a’ választmánynak adattak ki, közgyűlésiig pedig augustusban fognak tárgyaltatni. Egyés magánügyek sorában szőnyegre került megyei törvényszékünk jelentése az iránt, hogy ezelőtt mintegy három évvel N. J. táblabiránk által hivatallali visszaélésről vádolt és ennek következtében felsőbb rendeletből hivatalától és fizetésétől felfüggesztett R. D. szolgabiránk, mint alperes ellen tiszti főügyész felperessége alatt indított perben hozott végső bírói ítélete, melly szerint vádlott szolgabiránk, részint a’ vádpontok nyilvános alaptalansága, részint a’ próbák elégtelensége miatt a’ kért büntetés alól fölmentetett — most hivatalba és fizetésbe való visszahelyeztetéssel foganatosíttassák. És e’ felett élénkebb vita történt. Miért? Voltak, kik azt állították, hogy a’ kérdéses per, természeténél fogva fölebbvitetendő lévén, bővebb megvizsgálás végett terjesztessék föl elébb a’ helytartó-tanácsnak. Ennek ellenében mások azon szempontból indulva, melly szerint a’ per fölebbvitelének meg- vagy nem engedése az eljáró bíróság kimondásától függ, akkor,ha valamellyik fél azt követelné, ez esetben pedig a’ tiszti főügyész a’ fölebbvitelt sem az ítélet kihirdetésekor ki nem jelentette, sem később a’ perbe nem iktatta, és a’ törvényesség rendszere semmi tekintetből nem változtathatik; az pedig, ha valljon ezen, maga nemében egyetlen, sajátszerü per természeténél fogva fölebbvitethető legyen, kérdést annyival inkább szenvedne, minél bizonyosabb, hogy a’ fömlgy cancellariatól érkezett és a’ pernek végképi elbírálását siettető k. parancs egyszersmind nyilvánosan foglalná magában , miként eldöntetvén a’per, az ítélet eredményéről tudósítás tétessék; végtére mivel ha szükség nélkül és csupán bizonyos tekintetekből felsőbbi bírálat alá , és mintegy jóváhagyás végett végrehajtás előtt bocsáttatnék az ítélet, koczkáztattatnék a’birói függetlenség, mellyet törvényszékünk — úgy hozván magával a’ szükség — ítélete bevezető soraiban magának nyilván fentartott — oda nyilatkoztak, miszerint R. D. szolgabiránk előbb hivatalába és fizetésébe tétessék vissza, erről azután, mint az ítélet közvetlen eredményéről a’ fömlgy cancellaria tudósittassék. Ámbár ez utóbbi véleménynek szembetűnő többséggel bírtak, háromszor szólamlott fel elnökünk, míg kivánatukhoz képest a’végzést mégis kimondotta. — Karácson Antal föbirünk hivatalát csak legközelebbi septemberig kívánván folytatni, és azontúl nem, hivataláróli lemondását most akkorra írásban be is adta, és mivel kijelentett szándékánál állhatatosan megmaradt, határozatta jön, hogy lemondó Írása főispán önlagával közöltessék. — Többen. Fehérből* Székesfehérvár, julius 17. Ma kezdődött évnegyedes közgyűlésünk, ha ugyan gyűlésteremben mondott és visszatorlott szünet nélküli piszkolódások gyűlést tesznek. Sokra készen valánk azon uraktól, kikről az ismert Fehér megyei petitióban megemlékezünk, de energiájuk várakozásunkat felülmúlta. Vagy négyszáz cortest hoztak be legjobb aratásból, hogy bizonyos majoritásuk legyen , ’s tán hogy expectoratioiknak visszatorlásától elleneiket elrezzentsék. Magok is numero plenissimo jelen voltak. Felolvastatván az érdeklett petitio, és Z. Ö. ellennyilatkozata, Sz. I. ő nagysága volt első, ki szavát felemelte. Azt mondá, hogy a’kérdéses petitio egy szemtelen hűtlenséggel összeállított rágalom,mellyre az aláirások fortélyos erőszakkal és majalisokkal gyűjtöttek. — M. L. közbe kiáltott: „hazugság.“ És a’ fülek, mellyek Sz. I. piszkolódásait csenddel elhallgaták, a’ közbekiáltásra felriadtak. M. L. ellen hévvel követelteték a’ széksértési vád, de annak kivitele,a’jelenvolt tartaléksereg daczára is, egy kis munkába ’s időbe került. A’ vitatkozások olly rakonczátlan alakot venek, hogy a’ széksértési vád alá veendők száma tanácskozás közben egyre növekedett. Kimondatott, hogy gyűlésteremben sem hivatal, sem czim, sem bírtok kiváltságot a’ daróczosságra nem ad , ha bűnhődni kell a’ viszszatorlónak, bűnhődjék előbb a’ sértegető, és igy Sz. I. is M. L.-el együtt vád alá vonatni kéretett.—F. I. nyiltan kimondá, hogy ha Sz. I. sértő kitételeit vissza nem vonja, vagy azért büntetés alá nem vonalik, mint a’ petitio aláíróinak egyike, sértőt a’ legalávalóbb szemtelen hűtlen rágalmazónak nyilvánítja. Ezen őszinte nyilatkozás következtében, F. I. ellen is vád kéretett. Következett S. V.,ki E.R. I.biró által bizonyságul felhivatván arra, hogy T. helységben aláírási majális tartatott, azt kereken meghazudtol. Később gr.Z.Ö.-re került a’ sor, ki mindig arra gyűjtöget okleveleket, mit csinált M. L. jurátuskorában a’bankasztalnál?’s M.L.-et rablónak nyilvánitja. így történt ma is, hogy a conto akarta a’ rabló czimet osztogatni, és pedig nem csak M. L.-nak hanem M. J.-nek is, kinek szűzi tisztaságú életfolyama megyénkben barát és ellenség előtt ismeretes, ’s a’ ki szerencsejátékot soha nem játszott, közhelyen pedig még kártya kezében soha nem volt. Ez azonban nyugodt lelkű főügyészünket is annyira meghatotta, hogy—miután férfiasan kijelentette volna,miszerint gr. Z. Ö-től, kinek nyilatkozatában csak ezimént hallá, hogy a’ rakonczátlanságot akará megzabolázni, épen nem következetes: rabló czimekkel állni elő ; ha van valami alapos oklevele M. L. ellen, nyújtsa be azt annak módja szerint, — széksértési vádnak látta helyét. — Gr. Z.— D.— nem várta be az actio elhatározását, hanem a’ bírságot lefizette, ’s ez néhány megjegyzések után , hogy az illy előrefizetés könnyen oda vihetne: „nesze öt forint, most tartsd arczodat, hadd legyintsem meg“, — a’ jegyzőkönyvben feljegyeztetni határoztatott. Volt még gr. Cz. J. ellen is a’ fentebbiekhez hasonló kitételekért széksértési vád kérve. Őt azonban és Sz.J.-t sokan mentegetek , főképp V. J. mutogató, milly roppant különbség van a’ közt, mit valaki a’ tanácskozás alatti tárgyról szófiában mond, ’s a’között, melly egyenesen valaki ellen intéztetik. — Eredménye a’ délután 5 óráig tartott vitázásnak az jön, hogy gr. Z.— D.— ön kívül, ki előre fizetett, M.— L.—, F. I. és S. V. széksértésben elmarasztaltattak, gr. Cz. J. és Sz. I. pedig, mivel szintolly sértegetők voltak, sőt az egész zavarra az utóbbi nyersesége nyújtott okot, a’ vád alól felmentettek. F. I. a’ bírságot ezen megjegyzéssel fizette le: „Eszmében elismerem, hogy a’ többség határozata az igazság, de ez gyakorlatban nem mindig van úgy. Egyébiránt többségnek hódolok pusztai magányomban, kün a’ rétek virányain sétálós közben, a’ vértesen, és mindenütt.“ — A’gyűlésnek ezen előjátékát jónak tartottuk külön czikkben adni, a’ gyűlésről magáról később. — Többen, lincsból, jun. 25. (Vége). A’ megyei levelezések kerülvén szőnyegre , Liptó az előfogatok sok megyébeni megszüntetéséből eredeti kapcsolati zavarok orvoslandását óhajtván, felszólít, miszerint a’ közlekedés mindenképeni biztositásáról és czélszerű elrendezéséről országgyűlési intézkedést indítványozván, ezen utasítását mi is pártoljuk; — az indítvány követeink által pártoltatni határoz latott. — Középszolnok következő elveknek országyülésemn pártolandásáért keres meg: a) hogy a’birtokolhatási jog nemnemeseknek is t. czikkelyileg adassék meg; b) mondassák ki orsz.gyülésileg, hogy az álladalom jótékonyságaiban részesülő minden polgárnak aránylag a’ közterhekben is részesülni kell; c) a’nemnemeseknek, ha különben személyileg és jellemileg arra minősítve vagynak, bármilly legfelsőbb hivatalrai képességük törvényesen állapíttassák meg; ezen elveknek , az anyautasitás szerint nem pártoltatván, nálunk még nincsen jövendőjük.— Temesnek indítványa: ahogy azon birtokosak, kik puszta kényelemből hivatalon kivül állandóul külföldön laknak, ’s fekvőjavaik dús jövedelmeit ott költögetik, jövedelmi javaik egy részét az országos pénztárba fizetni törvényileg köteleztessenek; b) hogy a’ só árának meghatározása körül törvényhozás befolyása nélkül közbejött kormáyi intézkedések megszüntetésével a’ nemzet jogán ejtett sérelem orvoslása kiemelőleg szorgalmaztassék, ’s jelen ügy mostani rendkívüli állásából törvényjelölte körébe visszahelyeztessék; az elsőrendű indítvány, mint a’ tulajdon szabad rendelkezhetési jogával összveütköző, nem pártoltatik , a’ második iránt az anyautasitásban pártoló intézkedés tétetvén, tudatul vétetett. — Hont sérelme , mellyben az 1840. 9. t. cz. által behozott mezei rendőrségnek ipar’s mezei gazdaság előmozdítására jótékony hatása felsőbb udvari rendelmények ’s a’ pörök gyakori felkivánása és határidőn túl fentartogatása által akadályoztatván, panaszoltatik, és egyszersmind ezen akadályozás megszüntetése kéretik—pártoltatni rendeltetett. — Zaránd vármegye kétes állásának minélelöbbi megszüntetését országgyülésileg eszközöltetni kívánván , a’ visszakapcsolási törvény végrehajtását anyautasításunk 21. pontja szerint követeink hathatósan sürgetendik. Turócz az ősiséget és adózástóli mentességet alkotmányunk fentartására pártoltatni kéri azon hozzátétellel, miszerint az ellenszellemü sajót visszaéléseknek korlátozására törvény alkottassák; —követeinknek e’ kívánat pártolása meghagyatott. „Mindig kedves nálunk a’ nemfizetési indítvány, bár honnét jöjön is! 1.‘— A’ tudósitási sorozatban élénk vitát és figyelmet gerjesztett a’ sószállitás; fontolóra vévén ugyan is Bács KK. és Rt. azon iszonyú károsulást, melly leginkább azon alsó bácskai jobbágyokat érzékenyen terheli, kik előbb Szegedre, innét Bajára, onnét lakhelyükre utazni ’s igy negyven ’s több mértföldeket igás marháikkal — gyakran rész időben — bevándorolni kényteleníttetvén, nem csak négyszer ötször magasbra szökő költséggel sarczolva vannak, mint mennyit szállítási bér fejében a’ kincstártól kapnak, hanem a’ földmivesre nézve gyakran megfizethetlen időveszteségen kivül, barmaik eldöglésével is károsulnak annyira, hogy sokan pótolhatlan kárukon tanulva maguk helyett készebbek negyven ötven forintos fuvarosokat fogadni, mint drágább marháikat veszélyeztetni; de el nem kerülvén figyelmét a BKK. és RR azon szembeötlő aránytalanság is, melly szerint néhányan kíméletlenül csigázva lévén a’ szállítási költségekkel; sokakra mellékkedvezéseknél fogva egész életükben nem kerül a’ parancsi sor, ’s többnyire a’ vagyonosnak nyertek mentesítést ;’s e’ nagyfontoságú tekinteteknél fogva, hogy mindezen roppant költségvesztegetés ’s messze úti nehézségek megszüntettessenek, mind a’ szállítási közteherben minden jobbágy lehető igaságos arányban részesíttessék,mind pedig a’tisztségi bosszantások kellemetlenségeitől is megszabadittassék, üdvösnek találták a’ KK. és RR. a’ bajai sóházhoz szükséges só szállitandását szerződés mellett hajón eszközleni. Kérének is öt évre árlejtés útján szerződést, melly szerint a’ kincstártól minden mázsára nyerendő 14 pokron felül 4 pengő krajezárt köteleztek. Ezen rendelkezés azonban, talán azért, mert a’ felhozott nyomós okok a’ választmányi jelentésben kellőleg kifejtve nem valának, a’ helytartó tanácsnál helyeslést nem nyert. Érkezett tehát egy k. intézvény, melly e’ négy krajezárnyi terheltetés miatt fölvilágosító nyilatkozást kívánván, jövendőre e’ terhes szerződés megszüntetését rendeli. E’ kir. intézvény nyomán most előkerül az ügyészi vélemény, mellyben az öt évre kötött szerződés fentartatni javaltatik, ennek elteltével pedig, miután az 1741: 34. t. czikk 1 §-ában nyilván kimondva lenne ,hogy a’ só- szállítóknak illetékes competens díj adassék, és a’ lakosok só-szállításra végrehajtás útján neszoríttassanak, tiszti ügyészünk véleményezése szerint eszközölje magányos szerződések mellett a’ kincstár a’ szükséges sónak Bajára szállítását. Uj választmány neveztetvén tehát, ennek kimerítő tudósítása után a’ jóváhagyott ügyészi vélemény a’nagyméltóságu helytartótanácshoz fog felterjesztetni. — Végre a’ P. H. 212. számában általam közlött ’s a’ 251 számban „levelezési igazolás“ czíme alatt felvilágosított K. P. és V. asszonyságok ’s R. között fenforgó törvényi drámának utolsó felvonását meghozá egy b. k. udvari rendelmény, melly által özvegy K. V. és T. J. asszonyok által R. ellen végrehajtás igazítására indított pörben hozott ítéleteknek , melly szerint a’ végrehajtási foglalás az elpörös minden más javaira 119* 493