Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-23 / 267. szám

ros amictus.“ Ezen dicsőséget, t. i. a’felhőben utazást, akarok lánczhidunk épitési a’ budai épűleti udvarnál ve­lünk éreztetni, azért késziték a’ régi katonai szénatár fe­letti uj utat olly meggátolhatatlan porral, hogy vele egy néhány hold chanaani földet saharai sivataggá lehetne vál­toztatni, ’s az átmenő annyira burkoltatik fejér porfelhők­be, hogy igen csekély pharitasiával görög istennek kép­zelheti magát, ’s mire keresztül ment, ruhái, mint a’ köl­tő mondja „ezüstös fellegek“ ’s isten marad, még Apollo­­ságából ki nem kefélik. Valóban nagy köszönettel tarto­zunk az illetőknek,hogy ezen isteni elvet ízleltetek velünk, de kénytelenek vagyunk megvallani, hogy ezen magos él­­deletet emberi gyakorlóságunk meg nem bírja, ’s ezen fellegek atomjai tüdőink­ és szemeinkre igen károsak, ’s azért hagyjanak bennünket emberileg utazni, ’s ha máské­pen segíteni nem lehet, locsolják fel a’ porfelhőket a’ kö­zel Duna szőke hullámaival, hogy előbbi apotheosisunk minél hamarább csak édes emlékezetünkben létezzék. — Ehrenreich rézmetsző magyar történeti képeinek 3-ik (a’ pozsonyi csata) és 4-ik (a’ sz. István keresztelése) da­rabja is megjelent, mellyek közül az elsőt, különösen az ábrázolat gazdagsága, ’s az alakok ereje, az utolsót a’ ki­vitel finomsága ’s rajta elömlő vallási buzgóság jelleme tűn­­tettetik ki annyira, hogy el nem mulaszthatjuk a’ közönsé­get e’ maga nemében egyetlen hazai vállalat pártolására felszólítani, annál is inkább, mert illy olcsón — egy kép ára magyarázattal í ft. ’s ez is csak az átvételkor fizettetik — aligha ismerünk illy tökéletes művet. — Színházunknak az országgyűlés által gyérült közönségén darab ideje né­­m­elly emberek bitor uralkodást kezdenek, vagy is akarnak gyakorolni, a’ néző sereg nem csekély bosszúságára; nem elég hogy oktalan és alaptalanul rovatok meg általok a’ közönség egy része viselete miatt, most már oskolamester­kedni kezdenek a’ közönség felett, és éorteskedni kegyel­teik részére, ’s az mutatja ezen urak sympathiáit, hogy ezen kegyeltjeik nem is a’ magyar színház tagjai; azonban nevezetes tünemény, hogy a­ éorteskedést és bunkocra­­tiát egyszerre akarják némelly salonfiak fővárosunkban divatba hozni, ’s hogy ez meg ne történhessék, kötelessé­günknek tartjuk lépteikre vigyázni, ’s a’ közönséget idő­ről időre viseletök felől tudósítani. Minap egy illyen kis fekete daemunculus az olasz énekesnek taps-ellenőre és vi­rágöntő bőség-szarva kihajolván helyéről jó előre fel­szólítá a’közönséget, hogy N .. . karmestert méltó taps­­sal fogadja, különben a’ magyar nemzet bizonyosan meg lenne gyalázva a’ külföld előtt. Ezen urnák egy satellesse pedig olly fenhangon gondolkozik , vagy inkább mondja el criticáit a’ játszó személyek felett, hogy mellette maradni háboritás nélkül nem lehet; azért igen kérjük őt­: hallgas­son el, hiszen criticai gyarlóságát bebizonyítani elég tért nyújtanak egy bizonyos folyóírás hasábjai. Hagyjanak fel­ezen urak minden leczkézgetéssel,mert sen­ki sem fizet be­­léptidíjt a’ színházba azért, hogy ő­­rszláni kedvüket tel­jesítse. — Tik*rés*. E’pillanatban vettük a’szomorú tudó­sítást, hogy legközelebb Mi­sk­ol ez városa, három napi égés után, majdnem egészen a’ pusztító lángok áldozatává lett. __/ Megyei dolgok. Torontálitól, jul. 10. Eddig megyei határo­zatnál fogva minden hónap első hetében kisgyűlések tar­tottak ; követválasztásunk előtti közgyűlésben azonban ezen szokás megváltoztatott, és rendeltetett, hogy az érintett kisgyűlések helyett az országgyűlés ideje alatt közgyűlések tartassanak. Innen van, hogy — habár alig múlt el a­ június 6-iki közgyűlés , már folyó julius 3-kán ismét tartatott. A’tiszti kar ez alkalommal is úgy mint min­denkor szorgalmatosan egybegyült, ellenben annyival szo­­moritóbb volt látni, hogy, két vidéki, és helyben lakó néhány táblabiráinkat kivévén, megyénk ővei közül más senki meg nem jelent. Ha emlékezetünk nem csal, Fényes a’ maga statisti­ájában állítja, hogy a’ torontáli nemesség gazdag. Tisztelet, becsület a’ gazdag uraknak, kikről itten kivétel mellett szó van , de igazságosan meg­súghatnék, hogy épen azért mivel gazdagok, a’ köz­ügyek iránt is nagyobb részvéttel lehetnének! Ezen köz­gyűlésre vala kitűzve a’büntetőtörvény, és katonai élel­mezés tárgyában az utasítások adása; elnök első alispá­nunk azonban előadván, hogy e’ tekintetben munkálatát az illető választmány tökéletesen be nem fejezte, azért azoknak tárgyalása jövő augustusi közgyűlésünkre halasz­­tatott. Addig is eleve megemlíthetjük, hogy mi a’ javas­lati büntetőtörvényt illeti, kivéve a’ határtalan megke­­gyelmezési jogról szóló czikket, mellynek ellenében a’ votum separatum csak egy vokssal dőlt el — vá­lasztmányunk az egészet azon értelemben fogadta el, mint a’ haza atyáinak méltán kikiáltható férfiaink,polgártársaik boldogságára, az emberiség természetes igazainál fogva, tizenkilenczedik századunkban kétségtelenül követelhetik, és munkáikban valósággal követelik is. Felolvastattak az­után némelly megyei hatóságoktól ide érkezett újabb kör­levelek, mellyek szinte a’ választmánynak adattak ki, köz­gyűlésiig pedig augustusban fognak tárgyaltatni. Egyés­ magánügyek sorában szőnyegre került megyei törvényszé­künk jelentése az iránt, hogy ezelőtt mintegy három év­vel N. J. táblabiránk által hivatallali visszaélésről vádolt és ennek következtében felsőbb rendeletből hivatalától és fizetésétől felfüggesztett R. D. szolgabiránk, mint alperes ellen tiszti főügyész felperessége alatt indított perben ho­zott végső bírói ítélete, melly szerint vádlott szolgabiránk, részint a’ vádpontok nyilvános alaptalansága, részint a’ próbák elégtelensége miatt a’ kért büntetés alól fölmente­tett — most hivatalba és fizetésbe való visszahelyeztetéssel foganatosíttassák. És e’ felett élénkebb vita történt. Miért? Voltak, kik azt állították, hogy a’ kérdéses per, természe­ténél fogva fölebbvitetendő lévén, bővebb megvizsgálás vé­gett terjesztessék föl elébb a’ helytartó-tanácsnak. Ennek ellenében mások azon szempontból indulva, melly szerint a’ per fölebbvitelének meg- vagy nem engedése az eljáró bíróság kimondásától függ, akkor,ha valamellyik fél azt követelné, ez esetben pedig a’ tiszti főügyész a’ fölebb­­vitelt sem az ítélet kihirdetésekor ki nem jelentette, sem később a’ perbe nem iktatta, és a’ törvényesség rendszere semmi tekintetből nem változtathatik; az pedig, ha valljon ezen, maga nemében egyetlen, sajátszerü per természeté­nél fogva fölebbvitethető legyen, kérdést annyival inkább szenvedne, minél bizonyosabb, hogy a’ föml­gy cancella­­riatól érkezett és a’ pernek végképi elbírálását siettető k. parancs egyszersmind nyilvánosan foglalná magában , mi­ként eldöntetvén a’per, az ítélet eredményéről tudósítás tétessék; végtére mivel ha szükség nélkül és csupán bi­zonyos tekintetekből felsőbbi bírálat alá , és mintegy jóvá­hagyás végett végrehajtás előtt bocsáttatnék az ítélet, kocz­­káztattatnék a’birói függetlenség, mellyet törvényszékünk — úgy hozván magával a’ szükség — ítélete bevezető so­raiban magának nyilván fentartott — oda nyilatkoztak, mi­szerint R. D. szolgabiránk előbb hivatalába és fizetésébe tétessék vissza, erről azután, mint az ítélet közvetlen eredményéről a’ föml­gy cancellaria tudósittassék. Ámbár ez utóbbi véleménynek szembetűnő többséggel bírtak, há­romszor szólamlott fel elnökünk, míg kivánatukhoz ké­pest a’végzést mégis kimondotta. — Karácson Antal föbirünk hivatalát csak legközelebbi septemberig kívánván folytatni, és azontúl nem, hivataláróli lemondását most akkorra írásban be is adta, és mivel kijelentett szándé­kánál állhatatosan megmaradt, határozatta jön, hogy le­mondó Írása főispán ö­nlagával közöltessék. — Többen. Fehérből* S­z­ékesfehérvár, julius 17. Ma kezdődött évnegyedes közgyűlésünk, ha ugyan gyűléste­­remben mondott és visszatorlott szünet nélküli piszkolódá­­sok gyűlést tesznek. Sokra készen valánk azon uraktól, kikről az ismert Fehér megyei petitióban megemlékezünk, de energiájuk várakozásunkat felülmúlta. Vagy négyszáz cortest hoztak be legjobb aratásból, hogy bizonyos majo­ritásuk legyen , ’s tán hogy expectoratioiknak visszator­­lásától elleneiket elrezzentsék. Magok is numero plenissi­­mo jelen voltak. Felolvastatván az érdeklett petitio, és Z. Ö. ellennyilatkozata, Sz. I. ő nagysága volt első, ki szavát felemelte. Azt mondá, hogy a’kérdéses petitio egy szemtelen hűtlenséggel összeállított rága­lom,mellyre az aláirások fortélyos erőszak­­ka­l és m­a­j­aliso­kkal gy­űj­töt­te­k. — M. L. közbe kiáltott: „hazugság.“ És a’ fülek, mellyek Sz. I. piszkoló­­dásait csenddel elhallgaták, a’ közbekiáltásra felriadtak. M. L. ellen hévvel követelteték a’ széksértési vád, de annak kivitele,a’jelenvolt tartaléksereg daczára is, egy kis mun­kába ’s időbe került. A’ vitatkozások olly rakonczátlan ala­kot venek, hogy a’ széksértési vád alá veendők száma ta­nácskozás közben egyre növekedett. Kimondatott, hogy gyűlésteremben sem hivatal, sem czim, sem bírtok kivált­ságot a’ daróczosságra nem ad , ha bűnhődni kell a’ visz­­szatorlónak, bűnhődjék előbb a’ sértegető, és igy Sz. I. is M. L.-el együtt vád alá vonatni kéretett.—F. I. nyiltan ki­­mondá, hogy ha Sz. I. sértő kitételeit vissza nem vonja, vagy azért büntetés alá nem von­alik,­­ mint a’ petitio alá­íróinak egyike, sértőt a’ legalávalóbb szemtelen hűt­len rágalmazónak nyilvánítja. Ezen őszinte nyilatkozás következtében, F. I. ellen is vád kéretett. Következett S. V.,ki E.R. I.biró által bizonyságul felhivatván arra, hogy T. helységben aláírási majális tartatott, azt kereken meg­hazudtol. Később gr.Z.Ö.-re került a’ sor, ki mindig arra gyűjtöget okleveleket, mit csinált M. L. jurátuskorában a’bankasztalnál?’s M.L.-et rablónak nyilvánitja. így történt ma is, hogy a conto akarta a’ rabló czimet osztogatni, és pedig nem csak M. L.-nak hanem M. J.-nek is, kinek szűzi tisztaságú életfolyama megyénkben barát és ellen­ség előtt ismeretes, ’s a’ ki szerencsejátékot soha nem játszott, közhelyen pedig még kártya kezében soha nem volt. Ez azonban nyugodt lelkű főügyészünket is annyira meghatotta, hogy—miután férfiasan kijelentette volna,mi­szerint gr. Z. Ö-től, kinek nyilatkozatában csak ezimént hallá, hogy a’ rakonczátlanságot akará megzabolázni, épen nem következetes: rabló czimekkel állni elő ; ha van va­lami alapos oklevele M. L. ellen, nyújtsa be azt annak módja szerint, — széksértési vádnak látta helyét. — Gr. Z.— D.— nem várta be az actio elhatározá­sát, hanem a’ bírságot lefizette, ’s ez néhány meg­jegyzések után , hogy az illy előrefizetés könnyen oda vihetne: „nesze öt forint, most tartsd arczodat, hadd le­­gyintsem meg“, — a’ jegyzőkönyvben feljegyeztetni ha­­tároztatott. Volt még gr. Cz. J. ellen is a’ fentebbiekhez hasonló kitételekért széksértési vád kérve. Őt azonban és Sz.J.-t sokan mentegetek , főképp V. J. mutogató, milly roppant különbség van a’ közt, mit valaki a’ tanácskozás alatti tárgyról szófiában mond, ’s a’között, melly egye­nesen valaki ellen intéztetik. — Eredménye a’ dél­után 5 óráig tartott vitázásnak az jön, hogy gr. Z.— D.— ön kívül, ki előre fizetett, M.— L.—, F. I. és S. V. széksértésben elmarasztaltattak, gr. Cz. J. és Sz. I. pedig, mivel szintolly sértegetők voltak, sőt az egész za­varra az utóbbi nyersesége nyújtott okot, a’ vád alól fel­mentettek. F. I. a’ bírságot ezen megjegyzéssel fizette le: „Eszmében elismerem, hogy a’ többség határozata az igaz­ság, de ez gyakorlatban nem mindig van úgy. Egyébiránt többségnek hódolok pusztai magányomban, kün a’ rétek virányain sétálós közben, a’ vértesen, és mindenütt.“ — A’gyűlésnek ezen előjátékát jónak tartottuk külön czikk­­ben adni, a’ gyűlésről magáról később. — Többen, li­ncsból, jun. 25. (Vége). A’ megyei levelezések kerülvén szőnyegre , Liptó az előfogatok sok megyébeni megszüntetéséből eredeti kapcsolati zavarok orvoslandását óhajtván, felszólít, miszerint a’ közlekedés mindenképeni biztositásáról és czélszerű elrendezéséről országgyűlési intézkedést indítványozván, ezen utasítását mi is pártoljuk; — az indítvány követeink által pártoltatni határoz latott. — Kö­­zépszolnok következő elveknek országyülésemn pártolandá­­sáért keres meg: a) hogy a’birtokolhatási jog nemnemesek­nek is t. czikkelyileg adassék meg; b) mondassák ki orsz.­­gyülésileg, hogy az álladalom jótékonyságaiban részesülő minden polgárnak aránylag a’ közterhekben is részesülni kell; c) a’nemnemeseknek, ha különben személyileg és jellemileg arra minősítve vagynak, bármilly legfelsőbb hi­­vatalrai képességük törvényesen állapíttassák meg; ezen el­veknek , az anyautasitás szerint nem pártoltatván, nálunk még nincsen jövendőjük.— Temesnek indítványa: a­­hogy azon birtokosak, kik puszta kényelemből hivatalon kivül állandóul külföldön laknak, ’s fekvőjavaik dús jövedelmeit ott költögetik, jövedelmi javaik egy részét az országos pénztárba fizetni törvényileg köteleztessenek; b) hogy a’ só árának meghatározása körül törvényhozás befolyása nélkül közbejött kormáyi intézkedések megszüntetésével a’ nemzet jogán ejtett sérelem orvoslása kiemelőleg szor­­galmaztassék, ’s jelen ügy mostani rendkívüli állásából törvényjelölte körébe visszahelyeztessék; az elsőrendű indítvány, mint a’ tulajdon szabad rendelkezhetési jogával összveütköző, nem pártoltatik , a’ második iránt az anya­­utasitásban pártoló intézkedés tétetvén, tudatul vétetett. — Hont sérelme , mellyben az 1840. 9. t. cz. által beho­zott mezei rendőrségnek ipar’s mezei gazdaság előmozdí­tására­ jótékony hatása felsőbb udvari rendelmények ’s a’ pörök gyakori felkivánása és határidőn túl fentartogatása által akadályoztatván, panaszoltatik, és egyszersmind ezen akadályozás megszüntetése kéretik—pártoltatni rendeltetett. — Zaránd vármegye kétes állásának minél­­elöbbi megszüntetését országgyülésileg eszközöltetni kí­vánván , a’ visszakapcsolási törvény végrehajtását anya­­utasításunk 21. pontja szerint követeink hathatósan sürge­­tendik. Turócz az ősiséget és adózástóli mentességet alkot­mányunk fentartására pártoltatni kéri azon hozzátétellel, miszerint az ellenszellemü saj­ót visszaéléseknek korláto­zására törvény alkottassák; —követeinknek e’ kívánat pár­tolása meghagyatott. „Mindig kedves nálunk a’ nemfizeté­si indítvány, bár honnét jöjön is! 1.‘— A’ tudósitási soro­zatban élénk vitát és figyelmet gerjesztett a’ sószállitás; fontolóra vévén ugyan is Bács KK. és Rt. azon iszonyú károsulást, melly leginkább azon alsó bácskai jobbágyo­kat érzékenyen terheli, kik előbb Szegedre, innét Bajára, onnét lakhelyükre utazni ’s igy negyven ’s több mértfölde­ket igás marháikkal — gyakran rész időben — bevándo­rolni kényteleníttetvén, nem csak négyszer ötször magasb­­ra szökő költséggel sarczolva vannak, mint mennyit szállí­tási bér fejében a’ kincstártól kapnak, hanem a’ földmivesre nézve gyakran megfizethetlen időveszteségen kivül, bar­maik eldöglésével is károsulnak annyira, hogy sokan pó­­tolhatlan kárukon tanulva maguk helyett készebbek negy­ven ötven forintos fuvarosokat fogadni, mint drágább mar­háikat veszélyeztetni; de el nem kerülvén figyelmét a B­KK. és RR azon szembeötlő aránytalanság is, melly sze­rint néhányan kíméletlenül csigázva lévén a’ szállítási költségekkel; sokakra mellékkedvezéseknél fogva egész életükben nem kerül a’ parancsi sor, ’s többnyire a’ va­­gyonosnak nyertek mentesítést ;’s e’ nagyfontoságú tekin­teteknél fogva, hogy mindezen roppant költségvesztege­­tés ’s messze úti nehézségek megszüntettessenek, mind a’ szállítási közteherben minden jobbágy lehető igaságos arányban részesíttessék,mind pedig a’tisztségi bosszantások kellemetlenségeitől is megszabadittassék, üdvösnek talál­ták a’ KK. és RR. a’ bajai sóházhoz szükséges só szálli­­tandását szerződés mellett hajón eszközleni. Kérének is öt évre árlejtés útján szerződést, melly szerint a’ kincstár­tól minden mázsára nyerendő 14 po­kron felül 4 pengő krajezárt köteleztek. Ezen rendelkezés azonban, talán azért, mert a’ felhozott nyomós okok a’ választmányi je­lentésben kellőleg kifejtve nem valának, a’ helytartó ta­nácsnál helyeslést nem nyert. Érkezett tehát egy k. intéz­­vény, melly e’ négy krajezárnyi terheltetés miatt fölvilágo­sító nyilatkozást kívánván, jövendőre e’ terhes szerződés megszüntetését rendeli. E’ kir. intézvény nyomán most előkerül az ügyészi vélemény, mellyben az öt évre kötött szerződés fentartatni javaltatik, ennek elteltével pedig, mi­után az 1741: 34. t. czikk 1 §-ában nyilván kimondva lenne ,hogy a’ só- szállítóknak illetékes competens díj adassék, és a’ lakosok só-szállításra végrehajtás útján ne­­szoríttassanak, tiszti ügyészünk véleményezése szerint eszközölje magányos szerződések mellett a’ kincstár a’ szükséges sónak Bajára sz­állítását. Uj választmány nevez­tetvén tehát, ennek kimerítő tudósítása után a’ jóváhagyott ügyészi vélemény a’nagyméltóságu helytartótanácshoz fog felterjesztetni. — Végre a’ P. H. 212. számában általam közlött ’s a’ 251 számban „levelezési igazolás“ czíme alatt felvilágosított K. P. és V. asszonyságok ’s R. között fenforgó törvényi drámának utolsó felvonását megho­­zá egy b. k. udvari rendelmény, melly által özvegy K. V. és T. J. asszonyok által R. ellen végrehajtás igazí­tására indított pörben hozott ítéleteknek , melly sze­rint a’ végrehajtási foglalás az elpörös minden más javaira 119* 493

Next