Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-23 / 267. szám

Abaujból. A­ Csereháti álnév alatti közlemények mindig érdekesebbekké válnak; élénk figyelem a’ köz­dolgok folyamata iránt, haladási elvek, bátor egyenes­ség és tiszta szándék jellemzik azokat, csak azon óhajtá­sunk van hátra, hogy az érdemes tudósitó névtelenül, vagy igaz neve alatt küldené közleményeit inkább , mint olly álnév alatt, melly alatt mások gyanittatnak. Miért nem küldi­k névtelenül azokat, ha csakugyan Csereháton lakik? vagy ha nem, miért e’ név alatt ? nem gondolhatjuk más czélját, mint azt, hogy kedve telik valakit Csereháton, olly személyes megtámadtatásoknak kitenni, mellyektöl maga elrejtezni jónak látja. Ez már csak azért sem szép dolog, mivel az érdemes tudósitó igen jól emlékezik azon ingerültségre, mellyet a’ Világ tudósitója ’s illetőleg szer­kesztősége ellen közhatósági panaszban kifakadni tapasz­­talánk , és igen jól tudhatja azt, hogy mi még a’ journa­­listikai nyilvánosság szabadságával csak azóta kezdünk ki­békülni , mióta értésünkre adatott, hogy a’ denuncialiók ideje lejárt, és az egyedül komoly képekben bölcseséget, igazságot, jogot igénylő, mysticismus nem pártoltatik. — Ámde az alkotmányos szabadság lelkével bíró magyar polgárnak nincs is mit félni a’ nyilvánosságtól, és ha még is fél, bátran mondhatjuk, hogy nem igaz után jár, vagy parányi személyes érdekecskéjén a’polgár jelleme felül­emelkedni nem bir, nem tud; és hogy illy kis emberek­­voltak nálunk bár kitűnöbb polgári állásokban is, a’ hist­tria bizonyságot tesz, és hogy naponkint kevesedik szá­muk , mióta a’ nyilvánosság szabadabb terére vonatnak, a’ tapasztalás mutatja; mondhatjuk azonban még most, hogy nyilvános életünk hajnala csak hasadni kezd, a’felkelő szép nap melegítő , nyájas kedvességü sugárai halkal ébresztgetik az alvókat, addig kedves Csereháti barátunk maradjunk az anonymitás védleple alatt — hasznosan muri­kálók mindig, és annak idejében eljövendök ! — Né­­melly dolgok vannak addig is előttünk, mellyeknek a’ nyilvánosság itélőszéke elébe idézését mellözhetlenn­ek ta­láljuk , leginkább azért, mivel e’ hibák káros következ­ményeit naponkint érezzük, holott közigazgatásunk olly számos derék ifjú egyénekkel diszeskedik, kiknek mu­lasztásait inkább a’ vezérlet és tapasztalás hiányának kell tulajdonítanunk, miután minden idők históriája nyilván azt bizonyítja , hogy az ifjú kebel, melly tiszta vallásos elvek­től áradoz, lelkét képesebb kiragadni, kiemelni az elő­dök hagyományos előitéletei, ’s rész szokásainak hinári­­ból, mellyekböl sok öreg státusember bő tudománya jó szíve, és kitűnő polgári helyezete daczára kibontakozni nem tud. — Évek folytak el már a’ magyar státusélet fe­lett az 1836-ki nevezetes országgyűlés óta, mellyen Aba­­uj követei azt nyilvánították , hogy a’ jobbágytelken lakó nemesnek adózása nálunk régi gyakorlatban van , és kér­dezhetjük bátran ; igaz e, hogy a’ nemes nálunk adózik a’ jobbágytelektöl, igaz e, hogy az illy telkek összeirattak? és bátran nemet mondhatunk, némelly egyes eseteket ki­vévén, mint például Büttös helységében, hol az I. rész 40-ik czíme erejénél fogva belső telket foglalt Zs. M. J. és P. testvéreken — bár ez esetet a’ megye sérelemnek találván, orvoslás végett országgyűlésre terjesztette — az adó, mi különös minden választások után meg szokott vétetni, holott számos nemességtől lakott mezővárosok vannak, mint a’magát földesurától megváltott Sepsi, Göncz ’stb. hol köztudomás szerint jobbágy telkek vannak, mely­­lyekről azonban a’ nemest adóztatni senkinek eszébe sem jutott. — És az adó behajtása fölötti tanácskozás közben mi sokszor halljuk azt, hogy annak szorgalmazását az or­szág becsülete kivánja. Mondhatnék, hogy per analogiam a’ jobbágytelken lakó nemes adójának behajtását nem csak az ország becsülete, de a’ politicai okosság, a’ ne­mesnek önhaszna, az adózó nemetlennek kímélete, és minbecsületünk is kivánja , — és innen következett az is, hogy a’ házi adó fizetésének nálunk annyi, többnyire ál­­arczos ellensége van; innen azon ismeretes isten bocsássa meg választmányi fölszabaditási tactikácska , mellyet any­­nyira láttunk ellenzeni azok által, kik a törvény végre nem hajtásáért felelősek volnának. — Évek folytak el az 1840-ki országgyűlés óta, midőn a’rendőrségi törvény meghozatott, és kérdezhetjük bátran: van e’ megyénk­ben egyetlen egy járás vagy osztályzat, hol ez üdvös törvény rendszabályai általánosan végrehajtattak vol­na? Mezei gazdaságunk most is a’régi zavarban van; kevetésinket felprédálják , veléinket legázolják, és nincs orvos, mert olly szolgabirák is találkoznak, mint kik elválasztatásuk óta, bár számtalanszor felkérettek, járásaikban birói képen meg sem jelentek. •­ Egyes c­c-­­­teket tudunk, midőn a’ tisztviselő különös kedvezése és bátorsága életet ad itt ott a’ törvénynek, mint például ér­tésünkre esett, hogy V. J. főszolgabíró, ki az egés­z já­rásból mások hanyagsága miatt reá tóduló tömérdek fog­­­­lalatosságai között is némelly helyeken a’ mezei rendőrö­­ket kiállította, fizetéseiket megrendelte, elosztotta, a’ s határbeli utak csinálására a’ birtokos nemességet is köte­lezte, rendeleteit mindenütt személyes megjelenésével fo­ganatba is vette­­ — ámde ez csak kivétel mind személyre mind tárgyra nézve; a’ törvény teljesítése nem lehet con­­cessio; ez szükségkép szoros kötelessége minden tiszt­viselőnek , különben a’ lelkesebb magát gyanúsításoknak , könnyen kiteheti; olly criticus körülmények között, mely­­lyek illy üdvös törvények végrehajtását akadályozzák; a’­­ haza minden értelmes és loyális polgárának, különösen a’ közhatalommal meghízottaknak becsületökben áll kezet fogni; és ha már az említett törvények philosophiáját bő­vebb figyelemre veszszük, és meggondoljuk, hogy ezek­kel a’ törvényhozásnak nemcsak nemzetgazdasági, mint inkább ama’ statuspoliticai czélja volt, hogy a’nemzeti egyesülést, a’magyar alkotmányos élet nélkülözhetlen föltételét egy közös kötelesség érzetében előmozdítsa, ’s az alkotmányt szilárdabb alapokra helyezze, kérdezhet­jük bátran: valljon megfeleltek e haladási vagy bár con­­servativ elveiknek azok, kik nem hajtottak végre olly törvényeket, mellyeket kilencz millió nép több év óta tud és reménytelve naponkint — olvas? — Szabad legyen remélnünk, hogy érdemes alispánaink a’régi jó szokást fölelevenítvén, megyénk járásait rendesen látogatni fog­ják , a’ törvények végrehajtására felügyelendők, a’ pana­szokat ki hallgatandók, és a’ tapasztalatlan tisztviselőt bölcs tanácsaikkal utasítandók ; mert a’ személyes vízita­­tiónak surrogatuma nincs; a’ panaszos levél közöltetik a’ bevádlottat, a’szóbeli nyilvános panasz pedig nem min­den ember sz­­ába való. Szabad legyen remélnünk, hogy igen derék szolgabiráinknak, ismeretes egyetértése az ér­deklett törvények mindenütt egyenlő végrehajtásában b­e­­lendi fel legszebb dicsőségét, ők e­ czélra egymást be­­csületszavakkal is kötelezni fogják, mire őket az egész haza színe előtt polgári szabad szóval felhívjuk és kérjük. — Többen. Krasznából . jul. 6. Jun. 22-kén ’s azt köve­tett napokban tartatott évnegyedes közgyűlésünk közked­­vességü Kabos József alispánunk elnöklete alatt. Megnyitó beszédében e’ közgyűlés tárgyául különösen a’ tbirák vá­lasztását tűzte ki, ’s a’ BRet komoly tanácskozás és rend­tartásra hívta föl, kik is jogszerű intézkedését köztetszés­­’s éljenzéssel helyeselték. — Ezek után fölolvastatott 1) azon fökorm.széki rendelet, melly a’ fölemeltetett, ’s most leebb —de nem a’ régi szabályra — leszállított postabérlesi intézkedést foglalja magában, mellyre visszairatni rendel­tetett, hogy miután a’Leopoldi hitlevél 18 ik pontja azt ha­tározza : „ut postae remissa prius ad aulam nostram infor­­matione a consilio status constituantur“ — ’s az 1791: 23 tcz. a’ postahivatalok jövedelmét a’ para fiscalitások közé sorozza, — nyilvános, hogy a’ felettöki rendelkezés kö­zös az ország és fejedelem közt; továbbá bizonyos az is, hogy a’ magas postabér pangó kereskedésünket — melly­­nek emelése honunkban főirányul tűzetett ki — mennyire csökkenti;— ezen okoknál fogva tehát a’ k. kormányszék eszközölje ki azt, hogy a’ posták fölötti rendelkező,­’ ezen ága is orsz.gyülésre halasztassék, ’s az erre megkívántabb pénzmennyiség az egész hon minden törvényhatóságai ál­tal közösen és aránylag viseltessék. — Ezt ugyan czélsze­­rűnek látták a’Bt., de minthogy a’Leopoldi körlevél az adót tisztán meghatározza, azon kivül pedig— ha mi a’ katonaságra nézve szükséges költség kellene — a’ 12-ik pontban azt rendeli, hogy: ,,amore fidelium statuum et universae plebis sublevandae causa ex bonis regiis et fisca­­libus, neonon salis et metallorum fodinis, tricesimis, de­cimis allaium­“ — fölirás határozatott, miszerint ez az orsz.gyülésen hozassák szőnyegre. — 3­ Tudtunkra ada­tott egy fökorm.széki rendelet által, miszerint egy erdé­lyi ifjúnak a’ bécsi orvosi gyakorlati egyetemnél 300 pft­­nyi évi segedelem és 60 pftnyi szállásbér rendeltetett az oltásból begyült pénztárból, mi jegyzőkönyvileg kifejezett köszönettel fogadtatott. ( 4) Olvastatott azon kir. leirat, melly a’ múlt évről a’ megyei írószerekre kiszabott pénz­­mennyiségen felül elköltött 9 pft és 30 kr a'megyei pénz­tárból megajánltatni kérő tisztségi fölirásunkra érkezett, ’s melly kérelmünket megtagadja, ’s az irószerekbeni ta­karékosságra int bennünket; mire visszairatni határozta­­tott, mikint azon 90 pftnyi mennyiség, melly ezelőtt fél századdal Írószerekre adatni határoztatott, mostan már illy írásos világban nem elég; mert maga a’főkormány­­szék is a’ mostani és azon időbeni íratása menyiségeit összevetve, könnyen átláthatná, hogy tízszer több írósze­rekre van szüksége, ’s igy az illy csekélységnek a’me­gyei házipénztárból megtagadása nem méltányos, ’s pe­dig annyival inkább, mivel az igen csekély fizetéssel ellátott tisztviselők tulajdon zsebükből kénytelenek mos­tan is az év nagyobb részére magokat k­ó­zerekkel el­látni, ’s ehez képest a’ fölösleg elköltött 9 ft megaján­lása újabban is kéretik. ( 5) Hasonló leiratban a’ me­gyei mérnöki hivatal által Írószerekre kért pénz azon uta­sítással tagadtatott meg, hogy a’ mérnök a’szükséges író­szereket a’ megyeiekre adatni szokott pénzből eszközölje magának kiadatni. Ott a’ megyétől megtagadtalik a’ pótlás, mellyet előlegezni kénytele sütetett, ’s itt azon mennyiséghez utasittatik, mellynek elégtelensége tetlegesen meg van mu­tatva. — 6)Mult közgyűlésünk némi határozatait helybe nem hagyó főkorm.széki észrevételek olvastattak, mire hatá­roztatott, hogy a’ BR. határozataik mellett maradnak. ( 7) Olvastattak nádor ö fenségének magyar nyelven irt le- s velei, m­ellyekhez mellékelve a’ büntető rendszer és ka­­­­t mai élelmezés tárgyaiban munkálkodott orsz. választmá­nyok javaslatai elöleges tárgyalhatás végett megküldettek.­­ E’leveleket szűnni nem akaró éljenek követek; részint mert most először vettünk őfenségétől magyar szerkezetű leveleket, részint pedig, mert a’valaházai visszakapcso­lás iránt ismét reményeket ébresztettek bennünk. Mind­­­­két tekintetből nádor ő fenségéhez köszönő fölirat hatá­­­­roztatott; ’s minthogy a’ javaslatok velünk egyenesen csak­­ azért közöltettek, hogy azoknak törvénynyé alkotásában­­ követeink által tevőleges részt vehessünk, ő felsége egy­­s­­szersmind újra megkéretni határoztatott, hogy annak sie­­­­tő kieszközlésében közbenjárólag teljes erővel munkálni­­ méltóztassék.— 8) Zarándnak miénkkel egy napon költ ’s követ­­nen­­ küldésről értesítő levele éljennel fogadtatván, a’ visszakapcsoltatás tárgyában eddigi tényeink tudatása ’s ís annak idejében utasításaink közlése megiratni határozta­tott. — 9) Tolna és Bereg megyéknek felszólításunkra küldött’s pártoltatásunkat tudató leveleik „éljenek“ mellett tudomásul vétettek. ( 10) Elnökünktől a’ táblabirák vá­lasztása tűzetvén ki, ezt megelőzőleg egy tisztelt tbiró K. L. a’ mnegyébeni 37 évi szolgálatja után annyival inkább kötelességének érezte a’közszolgálatról leköszönni, mint­hogy már helyét teljes igyekezettel betölteni iparkodó fiát a' RR. kegyébe ajánlhatja, ’s midőn erre a’ RR. figyelmét kiterjesztetni kérte , magát merőben kihagyatni kívánta. Melly nyilatkozatot érzékenyen vettek ugyan a’ RR., de a’ tisztelt táblabiró urnak , kinek érdemei számos közgyűlési jegyzőkönyvekben méltányoltatvák, lemondását el nem fogadták ; azonban a’ választás alkalmával rokonsági egy­­beütközéseknél fogva a’ RR. szavazata mégis úgy ütött ki, hogy a’ fiú nyerte el apja nélkülözhetlen táblabirói székét. Óhajtjuk azonban, hogy a’ közönségesen tisztelt apa és tbiró munkássága, tapasztaltsága és bő törvény ismerete, tölünk’s a’közügyektöl el ne vonultassék; annyiszor el­ismert érdemei méltánylásának pedig ha emlékezetünkön kivül ezutánra is jegyzőkönyvünk mindenkor tanúbizony­ságot teend. — Majd scontrók jöttek szőnyegre, de meny­nyi küldöttségek, bizottmányok munkálatai kezdetiének vagy végezetlenek! nem említek többet háromnál: a) a’ nevelés és iskolák , b) a’ zilahi jogtanári székre tett ada­kozás, c) a’ restans régibb követi és irnok­i díjakra a’tisz­tikar által beszedett, de be nem adott fizetések tisztába vé­tele iránt kinevezett bizottmányok m­unkálatai. Mennyire igénylik ezek a’ sietős eljárást. — És, uraim! azon keve­sek , kik olly kedvetlenül hallották azon korm.széki ren­deletet, melly az önkényeseken kívüli adózást a’neve­zett pontokra is tiltja, mennyivel kedvetlenebből érezzük önkénytesen kiadott pénzünknek elvesztését, vagy nem azon czélra fordítását,mellyre adóztunk, vagy évekig va­ló eltartóztatását azon czéltól, mellyre szántuk és kiadtuk. ’8 mindezt egy kis szeméremért, melly miatt álaljuk, szé­­gyenljük siettetni száma látását azoknak, kiknek ezt tenni tolakodva is kötelességök lenne. — És határozat­lan, hogy h’ jövő közgyűlésre minden bizottmányok eljárván rendel­­­tetésökben , még jelentésüket akkorra beadják. — A’ köz­gyűlés óráját megelőző perczekben Kliegl javára is történt egy minden jóra buzgó alsz.biró B­t. által megindított alá­írás utján 24 pft 40Sunyi mennyiségű segedelmezés, melly rögtön be is fizettetett; ezt, úgy hiszem, az érd. honfinak már csak azért is, mert csekélység, hamarébb fogják ke­zéhez szólaltathatni, mnd egyéb adományzásainkat. Ál­dás kövesse igyekezetét! — Falusi. Egyesül. Közintéz. Adakoz. Iskolai figyelmeztetés. Alólirt Szarvasra, az evang. iskolákba , a’ dicséretesen ismert Magda Pál helyébe tanítónak meghivatván, 's e' meghívást, mint a' hazának munkál­kodni köteles és kész polgára elfogadván , tisztelettel jelentem a’ magyarhoni nagyérdemű öszves közönségnek, hogy f. évi sep­­temberben megkezdem S­zár­vason,k­izárólag nemze­ti nyel­vű­n­kön tartandó tanításaimat a’ természeti, philosophiai és szépirodalmi tudományokból, nemkülönben a’ magyar nyelvből és szép­irodalomból. — Költ Pesten, jul. 19. 1843. — Vaj­da Péter. Figyelmeztetés ’s illetőleg felszólítás a­ honi gyümölcstenyésztés érdekében. Méltós. vásonkeöi gróf Zichy Miklós ur ritka hazafiusága múlt évben azon kellemes helyzetbe h­ozá a­ m. gazd. egyesületet, hogy az ország néhány jelesb gyümölcstenyésztést, példás törekvésök némi méltánylásául, érdempénzekkel tisztelheté meg; ’s ked­ves elégtételül szolgált az Egyesületnek már is értesülhetni, hogy e’ körülmény nem maradt némi hatás nélkül az illetők körében. Valamint pedig az Egyesületnek egyéb czélja nem lehetett, mint az érdem kitüntetése által (főleg a­ lelkészek és néptanítók sorában) másokat is hasonló törekvésre ösztönözni; úgy köz­hivatásának ’s édes kötelességének ismeri e’ pályán mindegyre nagyobb körben fejteni ki munkásságát, 's arányban a’ gyara­podó érdemmel nyitni folyvást nagyobb mezőt is a’ kitüntetések­nek. — Annálfogva az Egyesület a' f. 1843-ik évben tizen­két e­z­üs­t - ér­d­e­m­p­é­n­z­t óhajt kiosztani, feltevén, hogy illy számmal találkoznak e’ kitüntetésre érdemesek. A’ jelen nyilvános felszólítás tehát azon szives kérelem­mel intéztetik a' megyei és városi közhatóságokhoz ’s gazdasági fiók-egyesületekhez , miszerint azokat , kik a’ gyümölcs­tenyésztés terjedtebb és rendszeresb üzésével nemcsak magán­körökben foglalkoznak, hanem mind faiskolák létesítése , mind ágak és csemeték osztogatása, ’s a’ köznépnek vagy iskolai ifjúságnak a’ gyümölcsfatenyésztésbeni oktatása által, ezen mél­tatlanul elhanyagolt ágát a’ mezei iparnak, az illető hatóság, vagy fiók kebelében emelni törekesznek , — kiszemelni, ’s a’ m. gazd. egyesületnek a’ folyó évi agusztus 15-ikéig az illető oklevelek és bizonyítványok kíséretében bejelenteni méltóztas­­sanak.— Amúgy is magából értetődvén, hogy hasonló ajánlá­sok alapjául egyedül valódi, és pedig tettekkel tanúsított ér­dem vétetik az érdempénzek kiosztásánál, mindazonáltal ez al­kalommal is különös tekintettel azon jeles lelkészekre ’s buzgó néptanítókra leend az egyesület, kik a’ gyümölcstenyésztésben a’ tanuló ifjúságnak rendes elméleti és gyakorlati oktatást nyúj­tanak, ’s faiskolák által a’ nemesb és hasznosb gyömölcsök ter­jesztését előmozdítják. — Minden e’ tárgyban teendő jelentések és közlemények, mellyek magánúton küldetnének Pestre, a’ titoknoki hivatalban fogadtatnak el, melly is f. julius hava vé­géig a’ kecskeméti utszában Wenkheim b. n. 503. sz. alatti házában, azontúl pedig az üllői után a’ Köztelek szomszéd­ságában álló gr. Károlyi házban található. — Pesten , julius 1-jén 1843.— Török János, egyesületi titoknok. A’ Pest megyei gazdasági tiók­ 130

Next