Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-27 / 268. szám

Magjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán bontókban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatoaai utuza n­orvath-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb k­üföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , ’s egy-egy asábsorort petit be­tűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Névmagyaritás. Halálozás. Vezérczikk (A­d­a­­lék a'ren­dek­ többi részeihez). Magyar kereskedel­mi társaság. Meghívás a’ m. czukorgyárnokok ülésére. Ráczkevi hajóhíd megnyitása. Megyék: Bars (kir. előterjesztések és ezekre vonatkozó határozatok). Z­á­g­r­á­b (a’ horvát köve­­tek latinul szólhatási jogukba visszahelyeztetni határoztatnak, heves szónoklatok ilir nyelven). Zala (válasz Forintos György táblabiró urnak). Egyesületek és adakozások. M. Iparegyesület. M. gazd egy. Adakoz. a­ vakok intézetére. Külf. napló. Szer­bia. Nagybrit. ’s Izt. Spanyolhon. Hiv. tud. Hird. HÁG­YAHORSZÁG és BEBELY. Névmag­yaritás. Ö­sz. k. apostoli felsége, Maixner János vezetéknevének „Hom­oly“-ra változ­tatását , kegy. megengedni méltóztatott. — Halálozás. Mél. Lamberg, született b. Luzénsz­­ki Borbála grófné f. hó 16 kán, élte 76-ik évében, Moó­­rott jobblétre szenderült. Elhunytát a’ nemes hölgynek, ki csupán és kizárólag az emberiségnek élt, ’s jövedel­meinek nagyrészét a’ legszentebb czélokra áldozá, számos családján kivül sokan mély fájdalommal gyászolják. Vezérczikk. (Adalék a’ leendők többi része­­ihez.) A’ törvényhozó nemcsak a’ jelen röppenő perezé­­nek él. Isten őrizzen ugyan, hogy gondoskodásában a’ jelent kifelejtse számadásából; annak szükségeit fedeznie kell, annak bajait orvosolnia kell, ez az, mi­nt mun­kára hívja föl; — neki nem szabad a’ heroismus re­­signatiójával egy egész nemzedéket kíméletlenül oda vetni a’jövendő reményeinek áldozatul; de nem is sza­bad felejtenie, hogy a’ halandó polgárok szemeivel a’ halhatatlan hon pillant reá, nem szabad felejtenie, hogy a’ mai nap, mellyet az élő nemzedéknek készített, a’ hol­napnak magvát rejti méhében; nem szabad a’ jelen szüköl­­ködését akkint enyhítenie, mint enyhítjük a' koldus di­­szomját alamizsnával, melly csak pillanatnyilag segít, de az éhségnek előkerültét nem hárítja el. Mint a’ kelő nap, mielőtt láthatárunkon feltűnnék, a’ gőzkörből magát fe­lénk tükrözi, úgy tűnik elő a’jövendő képe , úgy tükrö­zik még születetlen nemzedékek sorsa a’ törvény betűiből, mellyel a’ törvényhozó a’ jelen szükségeit fedezé. És azért számba kell venni — kivált a’ mélyebbre ható intézkedéseknél — hogy a’ jelennek röppenő perczenete hamar elmúlik , a’ jövendő pedig véghetetlen; — számba kell venni, hogy a’ törvény hatása ezen jövendőre is ki­­terjedend, ’s gonddal kell lenni, különös gonddal, hogy a’törvény, mellyel a’jelennek békét, boldogságot alko­­tánk, békét ’s boldogságot készítsen a’ jövendőnek is; mert akarjuk, ne akarjuk, a’ törvény ha­ni fog e’jövendő­re is, ’s ha jól nem hatott, már ez maga is elég arra, hogy roszul hasson. Törvény hatalma a’ nemzet életében soha sem lehet indifferens. E’tekintet lebegett szemeink előtt, midőn a’megyei rendetlenségek elhárításának eszközei közt legelsőnek a’ szabad községek képviseletét ajánlók; ’s e’ képviseletben olly szert ajánlánk, melly nyugtató hatását ugyan már nyomban a’ jelenre is gyakorlat­dja, de mellynek teljes jó­tékonysága csak a’ jövendőben fog kifejleni. — Merítsétek bár ki elmétek találékonyságát a’ politialis rendszabások­ban , hogy a’ rendbontó kicsapongásokat megelőzzétek, e’ gondoskodástok kétségtelenül üdvös , jótékony, halaszt­­hatlan; — javasoljatok szigorú büntetéseket az áthágókra, ’s hajtassátok végre a’ pártszenvedély zajongási közt mu­latni nem szerető Astraea kérlelhetlen kezével, mind jó, mind üdvös, mind halaszthatlan; — de mellőzzétek a’sza­bad községek képviseletének beillesztésével megyei szer­kezetünkbe a’ rend és szabadság új elemeit beoltani, az utókor hozand ítéletet munkátok fölött, és megmondand­­ja , hogy az félszeg volt, hogy bölcseségetek hiú vala. — Legdrágább kincsünk, megyei szerkezetünk forog kérdés­ben , ezt puszta büntetőszabályok meg nem menthetik.— A’ képviseleti rendszer kikerülhetlen föladata a’ jövendő­nek; vagy akkint leszünk , vagy alkotmányos nemzet nem leszünk. — Itt az idő, itt az alkalom a’ szabad községek képviseletével a’ nagy munkának alapját megvetni. Csak ez képes a’ népképviselettel a’ megyei szerkezetet össze­illeszteni; e’nélkül a’népképviselet a’megyei rendszert fölemésztendi. Pedig - még egyszer mondjuk — ezen képviselet kikerülhetlen. Ezért óhajtanék minden szóba, mellyet írunk, a’ honszeretet enthusiasmusát lövellem; óhajtanék, hogy érezzük, mikint a’ hont szeretni nem annyit tesz , mint szeretni a’párnát, mellyre nyugalommal hajtjuk enfejün­ket, hanem szeretni azon hont is, melly lesz, midőn mi többé nem leszünk; ’s azért mondjuk , és ismét és újra , mondjuk: ne elégeljük a’ megyei kicsapongásokra nézve a’politialis és visszatorló rendszabásokat; de terjeszked­jünk ki gondoskodásunkkal a’jövendőre is , ’s hozzuk be megyei rendszerünkbe a’ szabad községek képviseletét; mert különben, ha ezt nem tevők, csak mának éltünk, és az épület, mit tatarozánk, holnap szertedől. De azért ne felejtsük el a’ jelent is , ennek szüksé­geit se hagyjuk fedezetlenül, sőt ha gondoskodtunk értel­miségi ’s népérdeki elemekről, miszerint legyen minek él­ni’s mozogni, gondoskodjunk a’formákról is, mellyek ezen formákat biztosíthassák. — És ez a’ politialis, ez a’ büntető rendszabások mezeje. Mindenek előtt észbe kell vennünk, hogy a’ megye­hatósági elemek működéseinek kettős tere van: a’ v­á­­lasztás t. i.’s a’határ­ozó tanácskozás. E’kettő nem egészen egyenlő , ’s azért nem is egészen egyenlő rámát kivan. A’ választási jog gyakorlatára teljességgel nem kikerülhetlenül szükséges, hogy a’ választók megyén­­kint mind egy helyre, egy tömegbe öszszecsödittessenek; — ’s magának ezen minőségnek felismerése már a’ bajoknak két harmad részét el képes enyésztetni; ellenben a’megye csak együtt, egy helyütt tanácskozhatik, ’s ez kimond­­hatlan nagy különbség.* # * A’mi a’választásokat illeti: Nem tartjuk az idő­szaki sajtó körére tartozónak törvényi formuláim, minden aprólékos részleteiben, de igenis a’ vezérelvek iránt nyi­latkozni, mellyekből a’részletek könnyen levonattathas­­sanak; különben is meg vagyunk győződve, hogy habár a’ törvényhozás netalán szükségesnek vélné is positiv ren­deletekbe bocsátkozva, kissé azon túlterjeszkedni, mit b. Wesselényi Miklós ur lapjaink 265-ik számában a’ je­len orsz.gyülés által teendőnek ítél, ’s különösen talán az­ért túlterjeszkedni, mivel némelly megyéknek egészen desorganisált ’s legalább választási tekintetben bizonynyal igen sajnálatosan demoralisált állapotja nem mindenütt en­gedné talán remélni, hogy a’ törvényhozás által becsület­­érzések­ ’s hu honszeretetökhöz intézendő fölszólitást a’ kívánt süker követendi; annyi mindazáltal bizonyos, hogy a’ megyéknek helyzete sokkal különbözőbb, semhogy az alkalmazási specialitások iránt, nevezetesen olly forma po­litialis óvószerekre nézve is, minőket szintúgy a’tisztelt báró úr előbbi czikkeiben kijelölt, a’megyék statutarius jogának közremunkálását mellőzni kellene, avvagy csak lehetne is.­­ Mindazáltal ezekre nézve is meg kell a’kör­nek határoztatni, mellyben a’ statutarius hatalom mozog­­hatand , nehogy imitt amott a’ szabad választás alkotmá­nyos elvének talán nem igen kedvező constellatio mellett, statútum utján jogok vetessenek el, miket alkotmányunk adott meg, mik annál fogva statútum utján el nem vehe­­tők. Egy részről tehát ez okért tartjuk a’ vezérelveknek törvény általi kitűzését is szükségesnek, hogy legyen a’ megyéknek körülményeik szerint mit alkalmazniok; más részről pedig csakugyan azt gondoljuk, hogy vannak olly intézkedések, mellyek nélkül a’ legderekabb rendőri sta­tútumok is könnyen czélt téveszthetnének, melly intézke­dések azonban csak törvényhozás útján létesíthetők. Ide számítjuk mindenek előtt a’ kijelölés (candidatio) szabályozását. — Istent hívjuk bizonyságunkul, hogy ezt nem olly tartalék-gondolattal említjük, mintha a’ felségi jogok azon részének, mit nem eléggé szabatos kifejezés­sel legfelsőbb felügyelés jogának szoktunk nevezni, befo­lyását csonkittatva látni kívánnék, a’mennyiben az a’ sza­bad választás lényegével és alkotmányos nézetekkel ösz­­szeegyeztethető, m illy csonkitgatás teljességgel nincs szándékunkban, hanem szólunk egyenesen a’ rend ér­dekében; mert hosszas tapasztalás és figyelmes szemlél­­getés nyomán merjük állítani, hogy a’ tisztválasztási ki­csapongások egy részben itt-ott a’ választók akaratának erőszakoltatásából vették eredetöket, ’s még most is, mi­után már sok helyütt a’ hivatalvágy csaknem rendszeresí­tett depravatiót hozott divatba, miután a’ lélekvásárlás annyira m­egmérgezé némelly megyék nemességének jel­lemét, miszerint vannak vidékek, hol a’közelgő tisztvá­­lasztást a’ nemesség hónapokon át élelemforrásnak tekin­ti, mellyre támaszkodva lelkének áruba bocsátása mellett, faluról falura vitt szemtelen requisitiókkal vesztegeti az élet legbecsesb kincsét— a’ drága időt, ’s ingyenéin er­kölcstelen henyeségbe sülyed lelkestől, testestől, csalá­dostól , ’s még — mondám — a’ baj ennyire növekedtével is nem egy példát tudnánk idézni, nyilván bizonyítót, hogy hol a’ kijelölési jog a’ választók akár önkéntes, akár megvásárlón rokon szen­vének erőszakoltatását nem gya­­nittató , legalább e’ személyes bátorlétet veszélyeztető nyilvános rendbontás vagy egészen elmaradott, vagy a’ büntető hatalom ’s rendőri energia által könnyen fékez­hető minimumra szállott alá. — Kormányunk világos loya­­litása nem hagy kételkednünk , hogy e’ keserves bajoknak elintézésénél maga részéről is főleg és mindenek fölött a’ felbomlott rend helyreállításának magas tekintete által ve­zéreltetik; és azért tiszteletteljes őszinteséggel kimond­juk véleményünket, hogy ha a’ candidatio akkint szabá­­lyoztatik, miszerint a’ választók akarata erőszakoltatást ne szenvedhessen, a’ kicsapongások egyik termékeny kútfeje lesz bedugva , ’s a’ bajnak fele része már ezen egy intézkedés által is elhárítva; ellenben ha e’rész­ben megnyugtatólag nem intézkednék a’ törvényhozás, a’ legszigorúbb rendőri és büntető szabályok sem fognak czélra vezethetni; mert — hiában — a’ lélektan szabályai nem másíthatók, erőszakoltatás szenvedélyt költ fel; ha pedig a’ szenvedély árja nagy számú tömegekben egyszer föl­duzzadt , hasztalan rakunk gátat eb­be. Mi e’ tekintetben a’ szabad választás alkotmányos el­vét a’ kormány alkotm­ányszerű befolyásával, mindkettőt pedig a’ rend érdekével akkint vélnők egyeztethetni, ha, például, harmincz nappal a’ tisztválasztási törvényes cyclus lefolyta előtt, vagy pedig az első alispán időközbeni ha­lála, vagy lemondása, avagy előléptetése esetében, har­mincz nap alatt ezen rendkívüli alkalom időpontjától szá­mítva, közgyűlés tartatnék, ott a’megye táblabiráiból, más előkelő tagjaiból ’s a’ nemes községek elöljáróiból (a’ tisztviselő karnak, hacsak valaki minden hivatalról eleve le nem mondana, kizárásával) egy bizottmány neveztet­nék — például 50 tagnál nem kevesebb, ’s 250-nél nem több— az 15 nap alatt az egész kijelölési lajstromot elké­szítené , minden hivatalra például kettőt vagy hármat ki­jelölne, ’s e’ lajstromot egyenesen a’megye főkormány­zójának beküldené, a’kinek szabadságában állana azon esetre, ha ezen előterjesztés valamelly pontja saját néze­teit ki nem merítené, még tetszése szerint annyi nevet mellétenni, mennyit a’megyei bizottmány előterjesztett; sőt azon, hatalommal is felruháztathatnék a’ megyei főkor­mányzó , hogy nem önkényleg, vagy szeszély ’s a’ ka­­marillák sugallata szerint, hanem törvényes oknál fogva az előterjesztettek egyikét vagy másikát a’ lajstromból ki is törölhesse. Azonban szükség, hogy a’ törvény igen vi­lágosan kiszabja az okokat, mellyeknél fogva ezt tennie szabad, és szükség másodszor, hogy a’ főkormányzó azon levelében, melly által a’ tisztválasztási határnapot a’ me­gyének hírül adja, az illy kitörlésről ’s annak törvényes okáról a’ megye éveit tudósítsa; kik viszont, ha a’ kitör­lés okát törvényesen elegendőnek nem vélnék, a’ dolgot azon bíróság elnökének, mellyre a’ megyei kicsapongá­sok elítélését alább előadandó nézetünk szerint bizandó­­nak véljük, azonnal fölterjesztenék, annak eldöntő íté­letéig a’ tisztválasztás természetesen meg nem tartathat­, van. — Azt hiszszük, illyt.emy intézkedéssel, mellynek szabatos részletei könnyen kidolgozhatok, minden érde­kelt alkotmányszerűen kiegyenlítve, ’s az erőszakoltatás mellőzésével a’ szenvedelmek kitörése is elhárítva, kö­vetkezőleg a’ rend és nyugalom sikeresen biztosítva lennének. Második alapszabálynak tartanók, hogy a’ tisztválasz­tási cyclus három évről hat évre emeltessék. — Ezt ta­lán nem szükség motiválnunk, mert hiszen e mellett ezer ok szól. Harmadiknak ’s pedig nézetünk szerint igen lényeges­nek tartanók azt, hogy a’ melly megyében a’ választók száma, például, öt százat meghalad, ott a’ választók egész serege, egy helyre egy tömegbe össze ne gyüjtessék, hanem a’ például 100 vagy 200 szavazatot számláló köz­ségek otthon; a’ kisebbek pedig hasonló kerületekbe egye­sítve végezzék a­ választást.­­ Ennek gyakorlati kezelé­séről már többször volt szó a lapokban is, arra tehát nem tartjuk szükségesnek ez­úttal kiterjeszkedni; de ig­nis azon meggyőződésünket kifejezni, hogy ahol ezernyi ezerek gyüjtetnek egy tömegbe, ott gyakran egy véletlen szikra elég, miszerint az egész— minden rendőrség mel­lett is — lángba törjön ki; ’s hogy illy sokaságban, any­­nyi alkalom nyílik az indulatok felhevülésére,’s abból ere­dő összeczivódásra , miszerint ha a’ választók mindenike egy egy salom­ai simaságú udvaroncz volna is, a’ rend mégis könnyen felbomolhatna; — hát még ahol annyi par­­lagias nyerseség, annyi duzzadozó erő, annyi győzelmi öröm,annyi csatavesztési boszuság szemközt találkozik! — illy helyütt katonai disciplináról, vagy templomi csendről ne álmodozzunk; a’fegyvergyakorla­­ téren lehet rend­szerek közt, mert ott csak egy hang az ur, a’ többi merő hallgatag gép, templomban pedig csak a’ pap beszél, az­ért van csendesség ’s rend; illyesmi népválasztásoknál lehetetlenség; ott indulat indulattal szabad kitörésben ta­lálkozik, ’s tömérdek a’ rakonczátlanság alkalma; és mi ennek legcsekélyebb, de mégis fontos következményű? az, hogy a’ legintelligensebb rész, legtöbbnyire hírt vo­nul, ’s nyílt részvéte helyét, a’sötétben működő ármány foglalja el.— Valóban, ha szerfelett nagy tömegek egybe- !

Next