Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-27 / 268. szám

Ezen kitűzött czélra a’ társaság munkálatai a’ következő körben forgandanak u. m. a) Ki- és beviteli kereskedés, — pénz előlegezésekkel is­­ összekötve. — b) Szállitványozás és ügyviselet. c) Ezen fő munkakör mellett költségszaporitás nélkül esz­közölhető mellékes munkálatok. I. Kereskedés. A’ kereskedés két fő ágra oszlik, ki- és bevitelre. A’ mi a’ kivitelt illeti, a’ társaság czélul tűzi ki magának:­­ uj utakat törni, minél jutalmazóbb piaczokat keresni a’ magyar terményeknek; miszerint a’ tört ösvényen egyes kereskedők is a’magyar kereskedelmi forgalmat sikerrel élénkíthessék, ’s köz­­benvetésével azt eszközölni, hogy a’ magyar termesztők, gyám­­­okok, ’s iparművesek termékeiknek a’ lehetségig azon teljes árét kapják meg, melly a’ külföldi fogyasztási piaczon értők fi­zettetik. — E’ végett tehát egyenes összeköttetésbe lépend a’ világ-kereskedésnek mind azon piaczaival, mellyeken a’ magyar termények kelete lehet, vagy keletet a’ magyar kereskedelmi társaság munkálódása ujdon nyithatand. Kiviteli kereskedésre nézve a’ társaság munkálatait egy bi­zonyos vonalra nem szoritandja, hanem a’ topographiai helyzet idő és hely szerinti, mellyre küldeményei irányozandvak, ’s a’ küldendő árúk természete szerint azon utat használandja, melly legczélszerűbben, legolcsóbban ’s legjövedelmezőbben czélra vezet; így például magyar iparműveknek keletrei küldemé­­nyezésében a’ dunai hajózást a' Fekete-tengerre, igy Ausztria, Német, Sch­weitz és más országok felé a’ Dunán vagy illetőleg tengelyeni szállítást; azt mindazáltal szabályul tűzi ki magának, hogy mindazon küldeményeknél, mellyek olly világrészekbe szállítandók, hova a’ szállítás legolcsóbban ’s legczélszerűbben az Adriai-tengerről eszkölhető,a’ küldeményezés nem Triest ha­nem egyenesen a’ magyar tengerpart felé, ’s kiváltképen Fiu­méból történjék, miszerint a’ magyar tengerpart a’ magyar ke­reskedés fő fekhelyévé , Fiume valódilag nemzeti kikötővé emelkedjék. És pedig a’ kiviteli kereskedést két módon kezelendi a’ ma­gyar kereskedelmi társaság. A. Bizottmányképen. B. Nyerészkedésileg saját reményletre. (Auf eigene Rech­nung). A’ társaság,mint bizotmányos vállalkozó, átveszen a’magyar­­erdélyországi ’s magyar koronához tartozó tartományokból­ földbirtokosoktól, mezei gazdáktól, gyárosoktól és kézműve­sektől külföldöni eladás végett minden eladásra alkalmas termé­nyeket és iparműveket, azoknak eladását eszközlendi, ’s­­le­vonván az előre fölvetendő ’s a’ megbízónak a’ bizomány átvé­telénél tudtára adadandó szállitványozási, biztosítási, ’s egyéb költségeket, ’s igen mérsékleti bizományi dijt, — provisiót — az eladási árnak pontos kifizetéséért egész értékével kezes­kedik, ’s minden eladásról hitelesen számolni magát kötelezi.— Ezen fontos ügyviteli ág sikeresitése végett a’ társaság: a) Pesten, mint lakhelyén, honnan a’ társaság dolgait kor­­mányozandja, víz és tűzbiztos raktárakat nyítand. b) Fiuméban ügyviselőt, vagy körülmények szerint rendsze­resített fiók házat is tartand.­­ c) Azon külföldi főpiaczokon, mellyek a’ magyar termények főbb vásárait teszik, vagy azokká válhatnak, szintúgy ügyviselő­­ket, ’s részint fiókházakat nyitand. Mindenesetre d) A’ magyar eladó termesztőket a’ külföldi fogyasztó ve­vőkkel közvetlen érintkezésbe hozandja. e) Idönkint értesitendi a’ honi közönséget, melly irányban, melly országban, ’s melly időszakban reménylhetni czikkeink­­nek legjobb keretét, ’s legjutalmazóbb árát; ’s egyszersmind értesitendi őket az időről,melly alatt terményeink árát megkap­hatni biztosan reményihetik ; addig is f) A’ bizottmánykép átveendett árakra az árak minőségéhez képest remélhető ’s kölcsönös értekezés útján megállapítandó árának egész kétharmad részéig a’ társaság öt percentes kamat­ra előlegzeni ajánlkozik. g) A’ társaság közvetlen összeköttetésbe bocsátkozandik a’ magyar gazdasági és iparegyesülettel ,’s külföldi összeköttetései­ből merítendő tapasztalásainál fogva értesitendi azokat, és a’ közönséget mindazon kellékekről, mellyek a’magyar termények­nek egy vagy más külföldi piaczon becsét emelhetnék, ’s kele­tét biztosíthatnák; nemkülönben azon termesztményi ’s ipar­ágakról mellyek a’ kereskedelmi conjuncturák szerint magyar­­országra nézve jutalmazóknak ígérkeznek. A’ kiviteli kereskedés másik ágát teendi a’ saját merénylet­re űzendő speculatio. Ez viszont két ágra oszland. a) Nyerességet ígérő ’s azért csak a’ legnagyobb óvatos­sággal viendő speculatiora, mire nézve a’ szabad verseny útja mindenki előtt nyitva áll. b) Kísérletekre, mellyeknek egyenes czéljok: a’ magyar kereskedésnek uj utakat, az összes honi kereskedőségnek is ja­vára szolgálandókat törni , a’ magyar terményeknek uj kül­földi vásárokat keresni, ’s hazánkat kereskedelmi összeköttésbe hozni távol tartományokkal, mellyekben honunk áldásai ekko­­rig talán ismeretlenek; ha politicai ’s egyéb conjuncturák a’ termesztésnek egy vagy más, egykor talán virágzott ágát ha­nyatlásra dönték (mikint a’ borral történt) annak uj piaczot ke­resve, isméti felüdülésére alkalmat szolgáltatni, ’s az ősöktől öröklött szokásosságnak gyakran a’ termesztés vagy iparág lé­telét is áldozatul ejtő tespedést a’ felvirágzás kellékeivel, 's föltételeivel megismertetni; ha vannak olly kereskedésre alkal­mas terményei hazánknak, mellyek a’ külföld előtt ekkorig vagy épen nem, vagy nem eléggé ismeretesek, azoknak kelendő áru­vá tételére utat törni , — ha vannak mások, mellyek még honunkban nem termesztetnek avagy gyártathatnak, de kö­rülményeink szerint bizonyos haszonnal termesztethetnének, avagy gyártathatnának, azok iránt kellő óvatossággal a’ hazá­ban megrendeléseket tenni; 's a’ megrendelt árukat viszont a kereskedés alkalmas helyén , ’s idején megismertetni, ’s a’ ne­talán kedvező eredmény közhírré tételével, azon termesztési vagy iparágak meghonosítását ’s közkereskedésbe is átmenete- fi­lét eszközölni. Ij A’ mi pedig a’ beviteli kereskedést illeti: ez az összes for­­ja­dalomnak főalapja, minélkül activ kereskedés nem igen van,’s a’ ji melly nemzet nem maga űzi, az mind saját terményeinek eladá-­­­sánál, mind annak, a’ mire szüksége van, másoktóli megvételénél,­­ idegen közbenjárók munkáját, fáradságát, merényletét is kény-­­ telen megfizetni; mindazt pedig mit azért akár eladásnál akár­­ bevételnél fizet, saját nemzeti tőkéjéből vesztette el, mert sem !­ olly drágán nem ad el, mint adhatna, sem olly ócsón nem részén mint vehetne, ha maga kereskednék; ’s hol ez nagyban, hol ez állandóan ekkint van, ott a’ nemzeti kereskedés vesztesége folytonos, ’s a’ kereskedői mérlegnek mindinkább szenvedőle­­gesen kell állani.— Ez legnagyobb részben a’ magyar kereske­dés jelenlegi állapotja, mellyen tehetsége szerint segíteni, ’s a’ most csaknem egészen külföldi piaczok kezében lévő bevi­teli szenvedőleges kereskedésünket önálló tevőleges kereskedés­sé változtatni, lészen a’ magyar kereskedelmi társaságnak máso­dik feladata ; e’ végett tehát a) A’ társaság gyarmati czikkeknek ’s délszaki termékek­nek magyarországrai behozatalát egyenesen Fiumén és a’ magyar tengerparton át saját számadására, de fökép a’ külföldiekkel szokásos társasági merényletre (közös számadásra) eszközlendi miszerint a’ magyar tengerpart emelkedjék , ’s magyarhon és a világ között önálló kölcsön közlekedés nyitassék. — Mire nézve b) A’ társaság fő elve leend, — lehetőleg csak onnan ven­ni külczikkeket honi fogyasztás végett, hol a’ társaság hazánk termékeit egyenesen vagy közvetve eladhatja, miszerint a’ ki­viteli kereskedést eszközlendő honi hajózásnak viszsuart is biz­tosítson. c) A’ társaság Pesten és Fiuméban gyarmati czikkei, ’s dél­szaki termékei számára raktárt fog tartani, ’s minden szilárd ke­reskedőt váltó mellett közönséges hitelre a’ kívánt áru mennyi­séggel ellátandja, igyekezvén, hogy a’ külföldi kikötőknél ked­vezőbb feltéteket is nyújthasson; vagy legalább olly árt szab­hasson, minőn azon áruk más főpiaczokról kaphatók; de min­dent elkövetend, hogy a’ külföldi kikötőknél kedvezőbb felté­teleket nyithasson. d) Mig Pest vagy az alduna’s Fiume közt vasút nem építtetik, a’ társaság gonddal lészen, hogy a’ szállitványok alkalmas év­szakban, a’ Száván, Dráván, 's Dunán történjenek, ’s hogy leg­alább Pest és Fiume, és az útban fekvő városok közt egy rende­sen fuvarozó testület állíttassék föl, miszerint a’ küldeményezés egyedül Magyarországon át, hol a’ fuvarozási költségeskedés olcsóbb, jutányosabban is eszközöltessék, mint a’ triestbőli igen drága szállítás. Ha pedig az említett vasút elkészül, úgy re­­ménylhezőleg különben is minden kereskedő saját érdeke által fog oda vezéreltetni, hogy magát az olcsóbb fiumei után lássa el délszaki terményekkel. e) A’ kereskedelmi társaság becserél gyarmati ’s külföldi árukért honi termékeket is,meghatározandó feltételek mellett. f) A’ társaság valamint a’ kivitelnél, úgy a’ bevitelnél sem hagyandja figyelem nélkül a’keleti kereskedést, miszerint er­re nézve is két adás vevési irányt nyisson a’ forgalomnak , azért Eszközlendi a’ keleti fűszeráruk (Droguen Waaren) beho­zatalát a’ Dunán fölfelé, hogy Pest e’ drága és nyereséges ke­reskedés gyárpontjává váljon, honnan aztán a’küldeményezés rendeletekre, Német, Lengyelországra és tovább történhetik. Ezen czélt kétszeres haszonnal érheti el, minthogy ezen bevitel végett egyszersmind honi gyárczikkek kivitelét is eszközölheti kelet felé. A’ magyar kereskedelmi társaság, ezen kereskedési mun­kálatokat a’ honi földmivelés, ’s műipar előmozdítása végett pénz-előlegezésekkel is összekötendi, ’s az áruk értéke és mi­nőségéhez képest előlegezni ajánlkozik a­ termékekre, mellyek még a’ földben vannak b) készítendő gyár czikkekre c) készítendő kézmüvekre, de minden esetre csak úgy, ha a’ társaságnak elegendő biztosság nyuttatik, továbbá d) kiküldeményezés végett át vett árukra ; e) olly árukra, mellyek eladás végett Pestre küldetnek bi­zományba. f) Olly árukra is, mellyek a’ társaság raktárába küldettek letáróztatásra, hogy azokat vagy a’ társaság adja el bizomány­­kép a’ küldőtől meghatározott áron, vagy pedig bizonyos ha­táridő lejárta után visszavonattathassanak. Az e’ részbeni fel­tételek, valamint az előlegezőleg kiadandó őszi etek iránt az igazgatóságnál kérdezősködhetni, és ekkor mindenki szerezhe­­tene magának tudomást ; ezek egyébiránt hírlapok utján is köz­hírré fognak tétetni. II. Szállítványozás és ügyviselet. Németföld gyáripara emelkedésével és azon általánossabbá vált meggyőződésnél fogva , miszerint a’ német műipar-czikkek a’ Dunán le keletfelé Ásiában jó vásárra találhatnak, Pest város­nak is, mint szállitványozó fekhelynek jövendője naponkint fontosabbá alakul. E’ szállitványozási üzletre annyival is inkább számolhatunk, minthogy fővárosunk kedvező fekvése, a’ gön­­gyölésre (Packing) szükséges szerek olcsósága tekintetében 's mint gőzhajózási induló pont, Pest, minden más felett elsőség­gel bir. Azért is tehát szoros gondja lészen a’ társaságnak : a) a’ külföldi átszállitványozást keletfelé minden uton és módon Pestre vonni, és itt a' lerakodásokat öszpontosi­­tani, melly végre jutányos feltételek alatt kísérletekre szóli­­tandja fel a’ külföldet, és alkalmas intézkedésekkel rendszeresi­­tendi ez üzletet. b) Eszközlend a’ társaság mindennemű szállitványozást Ausztri­ból ’s hozzátartozó német tartományokból Erdélybe, ’s minde tot csak a’ szokásos dijt követelendi fáradozásaiért. c) Átválaland továbbá a’ társaság minden nagyobb vagy kisebb mennyiségű szállitványozást az országon belől minden irányban, legyen az az ország, vagy magányosokkal kötött szer­ződések, vagy megbízások következtében, egy meghatározandó díj mellett; ’s ennél is, mint mindennél a’ fuvarozás tökélletesb szerkezetére törekedendik. d) A’ kereskedelmi társaság szokásos díj mellett, minden Pestre akár országos, akár közönséges vásárra bizotmányul kül­dött mindenféle gyarma-czikkek ’s termények eladását eszköz­lendi , ’s azokra a’ fenebbiek értelmében előlegez. E’ végre nyílt raktárt tart, mellyben minden árúk letáraztathatnak, és­­ bizonyos megtérítendő díj mellett hónapokig fekhetnek, mig eladásukra kedvezőbb conjunctura következnék. Ezen készpén­­zi előlegezésekkel összekötött letároztatás(Einlagerung) minden harmadik hónapban megújíttatik, hogy a­ társaság az árak ér­tékének netalánt csökkenése által ne károskodhassék. e) A’ mint már előbb kijelentetett, nyerészkedésre is vesz árakat a’ társaság maga számára, vagy pedig mások társaságá­ban. És ezekre külön szerződések köttetnek. f) Szolgálni fog a’ társaság belföldi úgy mint külföldi vál­tók beváltására, vagy adósságok beszedésére, ’s szigorú és szorgos eljárása által a’ fizetések pontosabb megtartását, ’s a’ honi hitel emelését is elősegitendi. III. Mellékes munkálatok. Ezen főczélok elérésére szükséges eszközök lehetségessé teszik a’ kereskedelmi társaságnak, hogy a’ nélkül hogy költ­ségeit szaporítsa még több nemzeti czélokra is közrehathatand, illyenek jelesül: A. Szállitványozás által a’ hazai hajózás előmozdítása. Mire nézve a) a’ kereskedési társaság kötelességének tartandja a’ ki- és bevitelnél fökép honi hajókat használni. b) Tengeri hajók építésére rendeléseket is elfogadand , sőt a’ társaság pénzerejének növekedtével és kedvező körülmények közt saját merényletére is építtet hajókat, ’s igy ezen érdekes és fontos iparágat virágzásba hozni minden módon törekedendik. c) Eszközlendi továbbá a’ társaság azt is, hogy a’ honi tengeri hajókra belföldi magyar hajósok is felvétessenek, misze­rint hazánkban gyakorlati tanulás által a’ tengerészeti ismeret is lassankint elterjedjen. d) Szintúgy elsőséget ad a’ társaság folyókon is a’ netalán már meglévő , vagy még ezentúl készítendő vitorlás hajóknak kibérlésénél, minthogy hajókázásunk ezen, az eddiginél olcsóbb nemét is szokásba hozni óhajtja. Ha aztán egyének is találkoz­nának kik hajóikat tökéletesb rendszer szerint akarnák építeni, a’ társaság minden adatok beszerzésére, ’s külföldi építőmes­terek félfogadására késznek ajánlkozik. B. Külföldi kölcsönök eszközlése. Talán egy nemzet sem szenved a’ pénzszűke nyomasztó állapotja alatt annyit, mint a’szegény magyar nép. Az uzso­ráskodás túlhajtott fertelmes üzlete nálunk, minden törvények daczára, számtalan alattomos utakon a’ kereset legelső, legálta­lánosabb polczára emelkedett. A’ mi ezen szomorú állapotot még súlyosbítja az, hogy az ipartól minden tőke elvonatik , ’s uzsoraüzésre használtatik, ’s ez is egy oka a’ gyár ’s műipar­­bani hátramaradásunknak. Szóval hazánkban 6 °/o kamat mellett kölcsönt nem kaphatni. Ha el nem akarunk veszni, segítenünk kell ezen nyomasztó sorson törvényhozóig és magányig is. Alig lesz e’ honban valaki, a’ ki külföldi összeköttetésnél fogva kölcsönvételt olcsóbb, ’s méltányosabb feltételek alatt eszkö­zölhessen , mint a’ magyar kereskedelmi társaság. Ez t. i. figyelmeztetendi és felszólitandja a’ pénzgazdag külföld tőke­pénzeseit, hogy pénzüket,mit hónukban két vagy két és fél n­v­­re adnak nálunk 5 —6 °­ C-re teljes biztossággal kölcsönözhe­tik. Mit ekkorig sikeresiteni azért nem igen lehetett, mert nem volt az országban egy hitellel biró, külföldön ismeretes, ’s a’ hon törvényeit és viszonyait ismerő közbenjáró testület, melly a’ külföldi tőkepénzeseknek minden felvilágosításokat hitelesen adhatott, ’s a’ kölcsönvételeknél közbenjáróul szolgálhatott volna. E’ tekintetben a’ kereskedelmi társaság szigorú lelkisme­­retességgel megvizsgálandja , melly biztosság ajánltatik a’ köl­csönadónak úgy reális, mint morális tekintetben, azaz milly állapotban van a' biztosításul szolgálandó ingatlan jószág , ’s kezeskedik e a’ kölcsönvevő jelleme, hogy minden megtett óvatos lépések után sem játsza ki hitelezőit ? ’S a’ részben ma­gának olly tudomást szerzett, miszerint nem tarthat tőle, hogy közbenjárásával önhitelét koczkáztatná; megismerteti a’ külföldi hitelezővel az illy kölcsönözésekre vonatkozó törvényeket, ’s a’ kölcsönös egyezkedéseket és szerződéseket. C. Mindennemű g­y­ári­p­ar-v­ál­l­a­l­a­tok létesíté­sének és lakatlan puszták népesitésének elő­mozdítása. Általánosan el van ismerve, hogy műipar nélkül földműve­lés sem virágozhatik, ’s csak azon nemzet képes a’ közgazda­ságban a’ fejlődés magasb fokára emelkedni, melly a’ hol ’s a’ mennyire körülményei alkalmatosak , nem engedi át a’ külföld szorgalmának azon nyereséget, melly a’ nyers termékek feldol­gozásából ered, ’s földművelés áldásainak ’s a’ közvagyonnak értékét megsokszorozza. — E’ szempontból a’ magyar keres­kedelmi társaság tehát közredolgozását oda is irányozandja, hogy a’ hazában vállalkozási szellem, szorgalom és munkásság ébredjen, különös figyelmet forditand tehát a’ társaság arra, a­ hogy némelly műiparczikkek, mellyeknek előállítása hazánkban a’ nyers anyagbani növelkedés következtében könnyen eszközöltethetik és biztos nyereséget nyújt, hazafiak vagy ide­genek által gyártassanak. b) Részint közbenjárása, részint, pedig ha ereje engedendi, mérsékelt pénzbeli részvét által is ollynemű gyáripar­ágak meg­alapítását és honosítását mozditandja elő a’ társaság, mellyek hazánkban nem, vagy csak tökéletlenül léteznek; de szép nye­reséget hajthatnának, ila tehát gyár vagy más iparintézet felál­lításáról leend szó, a’ társaság mindenkor késznek ajánlkozik 121. 501

Next