Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-27 / 268. szám
Ezen kitűzött czélra a’ társaság munkálatai a’ következő körben forgandanak u. m. a) Ki- és beviteli kereskedés, — pénz előlegezésekkel is összekötve. — b) Szállitványozás és ügyviselet. c) Ezen fő munkakör mellett költségszaporitás nélkül eszközölhető mellékes munkálatok. I. Kereskedés. A’ kereskedés két fő ágra oszlik, ki- és bevitelre. A’ mi a’ kivitelt illeti, a’ társaság czélul tűzi ki magának: uj utakat törni, minél jutalmazóbb piaczokat keresni a’ magyar terményeknek; miszerint a’ tört ösvényen egyes kereskedők is a’magyar kereskedelmi forgalmat sikerrel élénkíthessék, ’s közbenvetésével azt eszközölni, hogy a’ magyar termesztők, gyámokok, ’s iparművesek termékeiknek a’ lehetségig azon teljes árét kapják meg, melly a’ külföldi fogyasztási piaczon értők fizettetik. — E’ végett tehát egyenes összeköttetésbe lépend a’ világ-kereskedésnek mind azon piaczaival, mellyeken a’ magyar termények kelete lehet, vagy keletet a’ magyar kereskedelmi társaság munkálódása ujdon nyithatand. Kiviteli kereskedésre nézve a’ társaság munkálatait egy bizonyos vonalra nem szoritandja, hanem a’ topographiai helyzet idő és hely szerinti, mellyre küldeményei irányozandvak, ’s a’ küldendő árúk természete szerint azon utat használandja, melly legczélszerűbben, legolcsóbban ’s legjövedelmezőbben czélra vezet; így például magyar iparműveknek keletrei küldeményezésében a’ dunai hajózást a' Fekete-tengerre, igy Ausztria, Német, Schweitz és más országok felé a’ Dunán vagy illetőleg tengelyeni szállítást; azt mindazáltal szabályul tűzi ki magának, hogy mindazon küldeményeknél, mellyek olly világrészekbe szállítandók, hova a’ szállítás legolcsóbban ’s legczélszerűbben az Adriai-tengerről eszkölhető,a’ küldeményezés nem Triest hanem egyenesen a’ magyar tengerpart felé, ’s kiváltképen Fiuméból történjék, miszerint a’ magyar tengerpart a’ magyar kereskedés fő fekhelyévé , Fiume valódilag nemzeti kikötővé emelkedjék. És pedig a’ kiviteli kereskedést két módon kezelendi a’ magyar kereskedelmi társaság. A. Bizottmányképen. B. Nyerészkedésileg saját reményletre. (Auf eigene Rechnung). A’ társaság,mint bizotmányos vállalkozó, átveszen a’magyarerdélyországi ’s magyar koronához tartozó tartományokból földbirtokosoktól, mezei gazdáktól, gyárosoktól és kézművesektől külföldöni eladás végett minden eladásra alkalmas terményeket és iparműveket, azoknak eladását eszközlendi, ’slevonván az előre fölvetendő ’s a’ megbízónak a’ bizomány átvételénél tudtára adadandó szállitványozási, biztosítási, ’s egyéb költségeket, ’s igen mérsékleti bizományi dijt, — provisiót — az eladási árnak pontos kifizetéséért egész értékével kezeskedik, ’s minden eladásról hitelesen számolni magát kötelezi.— Ezen fontos ügyviteli ág sikeresitése végett a’ társaság: a) Pesten, mint lakhelyén, honnan a’ társaság dolgait kormányozandja, víz és tűzbiztos raktárakat nyítand. b) Fiuméban ügyviselőt, vagy körülmények szerint rendszeresített fiók házat is tartand. c) Azon külföldi főpiaczokon, mellyek a’ magyar termények főbb vásárait teszik, vagy azokká válhatnak, szintúgy ügyviselőket, ’s részint fiókházakat nyitand. Mindenesetre d) A’ magyar eladó termesztőket a’ külföldi fogyasztó vevőkkel közvetlen érintkezésbe hozandja. e) Idönkint értesitendi a’ honi közönséget, melly irányban, melly országban, ’s melly időszakban reménylhetni czikkeinknek legjobb keretét, ’s legjutalmazóbb árát; ’s egyszersmind értesitendi őket az időről,melly alatt terményeink árát megkaphatni biztosan reményihetik ; addig is f) A’ bizottmánykép átveendett árakra az árak minőségéhez képest remélhető ’s kölcsönös értekezés útján megállapítandó árának egész kétharmad részéig a’ társaság öt percentes kamatra előlegzeni ajánlkozik. g) A’ társaság közvetlen összeköttetésbe bocsátkozandik a’ magyar gazdasági és iparegyesülettel ,’s külföldi összeköttetéseiből merítendő tapasztalásainál fogva értesitendi azokat, és a’ közönséget mindazon kellékekről, mellyek a’magyar terményeknek egy vagy más külföldi piaczon becsét emelhetnék, ’s keletét biztosíthatnák; nemkülönben azon termesztményi ’s iparágakról mellyek a’ kereskedelmi conjuncturák szerint magyarországra nézve jutalmazóknak ígérkeznek. A’ kiviteli kereskedés másik ágát teendi a’ saját merényletre űzendő speculatio. Ez viszont két ágra oszland. a) Nyerességet ígérő ’s azért csak a’ legnagyobb óvatossággal viendő speculatiora, mire nézve a’ szabad verseny útja mindenki előtt nyitva áll. b) Kísérletekre, mellyeknek egyenes czéljok: a’ magyar kereskedésnek uj utakat, az összes honi kereskedőségnek is javára szolgálandókat törni , a’ magyar terményeknek uj külföldi vásárokat keresni, ’s hazánkat kereskedelmi összeköttésbe hozni távol tartományokkal, mellyekben honunk áldásai ekkorig talán ismeretlenek; ha politicai ’s egyéb conjuncturák a’ termesztésnek egy vagy más, egykor talán virágzott ágát hanyatlásra dönték (mikint a’ borral történt) annak uj piaczot keresve, isméti felüdülésére alkalmat szolgáltatni, ’s az ősöktől öröklött szokásosságnak gyakran a’ termesztés vagy iparág lételét is áldozatul ejtő tespedést a’ felvirágzás kellékeivel, 's föltételeivel megismertetni; ha vannak olly kereskedésre alkalmas terményei hazánknak, mellyek a’ külföld előtt ekkorig vagy épen nem, vagy nem eléggé ismeretesek, azoknak kelendő áruvá tételére utat törni , — ha vannak mások, mellyek még honunkban nem termesztetnek avagy gyártathatnak, de körülményeink szerint bizonyos haszonnal termesztethetnének, avagy gyártathatnának, azok iránt kellő óvatossággal a’ hazában megrendeléseket tenni; 's a’ megrendelt árukat viszont a kereskedés alkalmas helyén , ’s idején megismertetni, ’s a’ netalán kedvező eredmény közhírré tételével, azon termesztési vagy iparágak meghonosítását ’s közkereskedésbe is átmenete- filét eszközölni. Ij A’ mi pedig a’ beviteli kereskedést illeti: ez az összes forjadalomnak főalapja, minélkül activ kereskedés nem igen van,’s a’ ji melly nemzet nem maga űzi, az mind saját terményeinek eladá-sánál, mind annak, a’ mire szüksége van, másoktóli megvételénél, idegen közbenjárók munkáját, fáradságát, merényletét is kény- telen megfizetni; mindazt pedig mit azért akár eladásnál akár bevételnél fizet, saját nemzeti tőkéjéből vesztette el, mert sem ! olly drágán nem ad el, mint adhatna, sem olly ócsón nem részén mint vehetne, ha maga kereskednék; ’s hol ez nagyban, hol ez állandóan ekkint van, ott a’ nemzeti kereskedés vesztesége folytonos, ’s a’ kereskedői mérlegnek mindinkább szenvedőlegesen kell állani.— Ez legnagyobb részben a’ magyar kereskedés jelenlegi állapotja, mellyen tehetsége szerint segíteni, ’s a’ most csaknem egészen külföldi piaczok kezében lévő beviteli szenvedőleges kereskedésünket önálló tevőleges kereskedéssé változtatni, lészen a’ magyar kereskedelmi társaságnak második feladata ; e’ végett tehát a) A’ társaság gyarmati czikkeknek ’s délszaki termékeknek magyarországrai behozatalát egyenesen Fiumén és a’ magyar tengerparton át saját számadására, de fökép a’ külföldiekkel szokásos társasági merényletre (közös számadásra) eszközlendi miszerint a’ magyar tengerpart emelkedjék , ’s magyarhon és a világ között önálló kölcsön közlekedés nyitassék. — Mire nézve b) A’ társaság fő elve leend, — lehetőleg csak onnan venni külczikkeket honi fogyasztás végett, hol a’ társaság hazánk termékeit egyenesen vagy közvetve eladhatja, miszerint a’ kiviteli kereskedést eszközlendő honi hajózásnak viszsuart is biztosítson. c) A’ társaság Pesten és Fiuméban gyarmati czikkei, ’s délszaki termékei számára raktárt fog tartani, ’s minden szilárd kereskedőt váltó mellett közönséges hitelre a’ kívánt áru mennyiséggel ellátandja, igyekezvén, hogy a’ külföldi kikötőknél kedvezőbb feltéteket is nyújthasson; vagy legalább olly árt szabhasson, minőn azon áruk más főpiaczokról kaphatók; de mindent elkövetend, hogy a’ külföldi kikötőknél kedvezőbb feltételeket nyithasson. d) Mig Pest vagy az alduna’s Fiume közt vasút nem építtetik, a’ társaság gonddal lészen, hogy a’ szállitványok alkalmas évszakban, a’ Száván, Dráván, 's Dunán történjenek, ’s hogy legalább Pest és Fiume, és az útban fekvő városok közt egy rendesen fuvarozó testület állíttassék föl, miszerint a’ küldeményezés egyedül Magyarországon át, hol a’ fuvarozási költségeskedés olcsóbb, jutányosabban is eszközöltessék, mint a’ triestbőli igen drága szállítás. Ha pedig az említett vasút elkészül, úgy reménylhezőleg különben is minden kereskedő saját érdeke által fog oda vezéreltetni, hogy magát az olcsóbb fiumei után lássa el délszaki terményekkel. e) A’ kereskedelmi társaság becserél gyarmati ’s külföldi árukért honi termékeket is,meghatározandó feltételek mellett. f) A’ társaság valamint a’ kivitelnél, úgy a’ bevitelnél sem hagyandja figyelem nélkül a’keleti kereskedést, miszerint erre nézve is két adás vevési irányt nyisson a’ forgalomnak , azért Eszközlendi a’ keleti fűszeráruk (Droguen Waaren) behozatalát a’ Dunán fölfelé, hogy Pest e’ drága és nyereséges kereskedés gyárpontjává váljon, honnan aztán a’küldeményezés rendeletekre, Német, Lengyelországra és tovább történhetik. Ezen czélt kétszeres haszonnal érheti el, minthogy ezen bevitel végett egyszersmind honi gyárczikkek kivitelét is eszközölheti kelet felé. A’ magyar kereskedelmi társaság, ezen kereskedési munkálatokat a’ honi földmivelés, ’s műipar előmozdítása végett pénz-előlegezésekkel is összekötendi, ’s az áruk értéke és minőségéhez képest előlegezni ajánlkozik a termékekre, mellyek még a’ földben vannak b) készítendő gyár czikkekre c) készítendő kézmüvekre, de minden esetre csak úgy, ha a’ társaságnak elegendő biztosság nyuttatik, továbbá d) kiküldeményezés végett át vett árukra ; e) olly árukra, mellyek eladás végett Pestre küldetnek bizományba. f) Olly árukra is, mellyek a’ társaság raktárába küldettek letáróztatásra, hogy azokat vagy a’ társaság adja el bizománykép a’ küldőtől meghatározott áron, vagy pedig bizonyos határidő lejárta után visszavonattathassanak. Az e’ részbeni feltételek, valamint az előlegezőleg kiadandó őszi etek iránt az igazgatóságnál kérdezősködhetni, és ekkor mindenki szerezhetene magának tudomást ; ezek egyébiránt hírlapok utján is közhírré fognak tétetni. II. Szállítványozás és ügyviselet. Németföld gyáripara emelkedésével és azon általánossabbá vált meggyőződésnél fogva , miszerint a’ német műipar-czikkek a’ Dunán le keletfelé Ásiában jó vásárra találhatnak, Pest városnak is, mint szállitványozó fekhelynek jövendője naponkint fontosabbá alakul. E’ szállitványozási üzletre annyival is inkább számolhatunk, minthogy fővárosunk kedvező fekvése, a’ göngyölésre (Packing) szükséges szerek olcsósága tekintetében 's mint gőzhajózási induló pont, Pest, minden más felett elsőséggel bir. Azért is tehát szoros gondja lészen a’ társaságnak : a) a’ külföldi átszállitványozást keletfelé minden uton és módon Pestre vonni, és itt a' lerakodásokat öszpontositani, melly végre jutányos feltételek alatt kísérletekre szólitandja fel a’ külföldet, és alkalmas intézkedésekkel rendszeresitendi ez üzletet. b) Eszközlend a’ társaság mindennemű szállitványozást Ausztriból ’s hozzátartozó német tartományokból Erdélybe, ’s minde tot csak a’ szokásos dijt követelendi fáradozásaiért. c) Átválaland továbbá a’ társaság minden nagyobb vagy kisebb mennyiségű szállitványozást az országon belől minden irányban, legyen az az ország, vagy magányosokkal kötött szerződések, vagy megbízások következtében, egy meghatározandó díj mellett; ’s ennél is, mint mindennél a’ fuvarozás tökélletesb szerkezetére törekedendik. d) A’ kereskedelmi társaság szokásos díj mellett, minden Pestre akár országos, akár közönséges vásárra bizotmányul küldött mindenféle gyarma-czikkek ’s termények eladását eszközlendi , ’s azokra a’ fenebbiek értelmében előlegez. E’ végre nyílt raktárt tart, mellyben minden árúk letáraztathatnak, és bizonyos megtérítendő díj mellett hónapokig fekhetnek, mig eladásukra kedvezőbb conjunctura következnék. Ezen készpénzi előlegezésekkel összekötött letároztatás(Einlagerung) minden harmadik hónapban megújíttatik, hogy a társaság az árak értékének netalánt csökkenése által ne károskodhassék. e) A’ mint már előbb kijelentetett, nyerészkedésre is vesz árakat a’ társaság maga számára, vagy pedig mások társaságában. És ezekre külön szerződések köttetnek. f) Szolgálni fog a’ társaság belföldi úgy mint külföldi váltók beváltására, vagy adósságok beszedésére, ’s szigorú és szorgos eljárása által a’ fizetések pontosabb megtartását, ’s a’ honi hitel emelését is elősegitendi. III. Mellékes munkálatok. Ezen főczélok elérésére szükséges eszközök lehetségessé teszik a’ kereskedelmi társaságnak, hogy a’ nélkül hogy költségeit szaporítsa még több nemzeti czélokra is közrehathatand, illyenek jelesül: A. Szállitványozás által a’ hazai hajózás előmozdítása. Mire nézve a) a’ kereskedési társaság kötelességének tartandja a’ ki- és bevitelnél fökép honi hajókat használni. b) Tengeri hajók építésére rendeléseket is elfogadand , sőt a’ társaság pénzerejének növekedtével és kedvező körülmények közt saját merényletére is építtet hajókat, ’s igy ezen érdekes és fontos iparágat virágzásba hozni minden módon törekedendik. c) Eszközlendi továbbá a’ társaság azt is, hogy a’ honi tengeri hajókra belföldi magyar hajósok is felvétessenek, miszerint hazánkban gyakorlati tanulás által a’ tengerészeti ismeret is lassankint elterjedjen. d) Szintúgy elsőséget ad a’ társaság folyókon is a’ netalán már meglévő , vagy még ezentúl készítendő vitorlás hajóknak kibérlésénél, minthogy hajókázásunk ezen, az eddiginél olcsóbb nemét is szokásba hozni óhajtja. Ha aztán egyének is találkoznának kik hajóikat tökéletesb rendszer szerint akarnák építeni, a’ társaság minden adatok beszerzésére, ’s külföldi építőmesterek félfogadására késznek ajánlkozik. B. Külföldi kölcsönök eszközlése. Talán egy nemzet sem szenved a’ pénzszűke nyomasztó állapotja alatt annyit, mint a’szegény magyar nép. Az uzsoráskodás túlhajtott fertelmes üzlete nálunk, minden törvények daczára, számtalan alattomos utakon a’ kereset legelső, legáltalánosabb polczára emelkedett. A’ mi ezen szomorú állapotot még súlyosbítja az, hogy az ipartól minden tőke elvonatik , ’s uzsoraüzésre használtatik, ’s ez is egy oka a’ gyár ’s műiparbani hátramaradásunknak. Szóval hazánkban 6 °/o kamat mellett kölcsönt nem kaphatni. Ha el nem akarunk veszni, segítenünk kell ezen nyomasztó sorson törvényhozóig és magányig is. Alig lesz e’ honban valaki, a’ ki külföldi összeköttetésnél fogva kölcsönvételt olcsóbb, ’s méltányosabb feltételek alatt eszközölhessen , mint a’ magyar kereskedelmi társaság. Ez t. i. figyelmeztetendi és felszólitandja a’ pénzgazdag külföld tőkepénzeseit, hogy pénzüket,mit hónukban két vagy két és fél nvre adnak nálunk 5 —6 ° C-re teljes biztossággal kölcsönözhetik. Mit ekkorig sikeresiteni azért nem igen lehetett, mert nem volt az országban egy hitellel biró, külföldön ismeretes, ’s a’ hon törvényeit és viszonyait ismerő közbenjáró testület, melly a’ külföldi tőkepénzeseknek minden felvilágosításokat hitelesen adhatott, ’s a’ kölcsönvételeknél közbenjáróul szolgálhatott volna. E’ tekintetben a’ kereskedelmi társaság szigorú lelkismeretességgel megvizsgálandja , melly biztosság ajánltatik a’ kölcsönadónak úgy reális, mint morális tekintetben, azaz milly állapotban van a' biztosításul szolgálandó ingatlan jószág , ’s kezeskedik e a’ kölcsönvevő jelleme, hogy minden megtett óvatos lépések után sem játsza ki hitelezőit ? ’S a’ részben magának olly tudomást szerzett, miszerint nem tarthat tőle, hogy közbenjárásával önhitelét koczkáztatná; megismerteti a’ külföldi hitelezővel az illy kölcsönözésekre vonatkozó törvényeket, ’s a’ kölcsönös egyezkedéseket és szerződéseket. C. Mindennemű gyáripar-vállalatok létesítésének és lakatlan puszták népesitésének előmozdítása. Általánosan el van ismerve, hogy műipar nélkül földművelés sem virágozhatik, ’s csak azon nemzet képes a’ közgazdaságban a’ fejlődés magasb fokára emelkedni, melly a’ hol ’s a’ mennyire körülményei alkalmatosak , nem engedi át a’ külföld szorgalmának azon nyereséget, melly a’ nyers termékek feldolgozásából ered, ’s földművelés áldásainak ’s a’ közvagyonnak értékét megsokszorozza. — E’ szempontból a’ magyar kereskedelmi társaság tehát közredolgozását oda is irányozandja, hogy a’ hazában vállalkozási szellem, szorgalom és munkásság ébredjen, különös figyelmet forditand tehát a’ társaság arra, a hogy némelly műiparczikkek, mellyeknek előállítása hazánkban a’ nyers anyagbani növelkedés következtében könnyen eszközöltethetik és biztos nyereséget nyújt, hazafiak vagy idegenek által gyártassanak. b) Részint közbenjárása, részint, pedig ha ereje engedendi, mérsékelt pénzbeli részvét által is ollynemű gyáriparágak megalapítását és honosítását mozditandja elő a’ társaság, mellyek hazánkban nem, vagy csak tökéletlenül léteznek; de szép nyereséget hajthatnának, ila tehát gyár vagy más iparintézet felállításáról leend szó, a’ társaság mindenkor késznek ajánlkozik 121. 501