Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-27 / 268. szám

külföldről más számadására minden tudósításokat, számolásokat, gépezeteket, szóval: mindent megszerezni, mi illyetén vállalat megállapítására szükséges. c) Fölhivand némelly vállalkozási szellemről ismeretes kül­földi gyárosokat hazánkban is kísérleteket tenni, mellyek vég­hezvitelére segédkezeket örömest nyujtand a' társaság. d) Az ipar gyarapodása a’ népesség növekedését is föltéte­lezvén a’ kereskedelmi társaság tisztjében álland, ha ez iránt megkerestetnék, olly telepedőkről gondoskodni, kik honosink­­nak a’ gyári kezelés körében oktatóul szolgálhassanak. — Tud­juk, hogy az angol műipar a’ hitvallásért üldözött frank, brabant ’s német kivándorlók által alapittatott meg. A’ laktalan puszták népesitésének szükségéről is már sokszor volt szó , mit a’ társa­ság külföldi összeköttetéseinél fogva legkönnyebben eszközöl­het. Ha tehát valaki gyárt akar alapítani , vagy pusztáit népe­síteni, bizton fordulhatand a’kereskedelmi társasághoz, melly neki bizonyos meghatározandó feltételek alatt megfogadja kül­földön a’ gyári munkásokat, értekezendik külföldi kivándorlók­kal , kik hazánk népesitésére alkalmasok lennének, kitudakoz­za a’ feltéteket, szóval az egyességre szükséges minden lépése­ket készséggel megteendi. D. A’ biztosító magyar intézetek pártolása és újak felállítása által is tetemes pénzöszveget kímélünk meg az országbéli kiszivárgástól. Ennélfogva a’ kereskedelmi társaság árait szárazon és vizen, mennyire a’ kellő kezességek a’ hazában feltalálhatók , mindig honi biztositó intézeteknél biztosítandja, p. o. a’ komáromi hajóbiztositó társaságnál, vagy a­ fiumei „Renovata camera ungarica d’ assicurazioni“-nál készitend uj terveket, közbenjárul, szolgáland a’ kidolgozásnál ’s pénzbeli részt is veend ha körülményei ’s ereje megengedendik. E. A’ közlekedési eszközök könnyítése vé­gett indítványba hozand a’ kereskedelmi társaság tapasztalásai­nál fogva vasutak , csatornák, és vizszabályozási tervezeteket, megszerzi a’ szükséges adatokat, hogy szoros költségvetés lé­tethessék, technicai elődolgozatokat készíttet, ’s illy vállalatok létesítését közbenjárólag elősegíti. F. A’belföldi’s világkereskedelmi conjunc­­turák köztudomásra juttatása végett a’ társaság minden hónapban és minden vásár alkalmával jelentéseket és árújegyzékeket ad ki, ’s jelentéseiben a’ belforgalom ’s a’ kül­­piaczok állapotjáról értesitendi a’ közönséget. Ezekből átlátandja a’ tisztelt közönség, ha valljon a’ magyar kereskedelmi társaság, melly magának illy munka­kört tűzött ki, megérdemli e a’ pártfogást. — Az egyesü­let 2,000,000 p.frtra van számítva, vagyis 4000 részvény­re 500 p.frtjával; de mihelyt egy millió alá lesz írva, a’ társaság megalakultnak tekintetik , sőt hacsak 500,000 p. frt iratik is alá , az aláírók azonnal közgyűlésre egybehi­vatnak, hogy elhatározzák: valljon már ezen öszveggel is meg akarják e kezdeni a’ munkálkodást. Minden esetre pe­dig akár mennyit tegyen az aláírás, folyó évi november el­ső vasárnapján közgyűlés fog tartatni. — Midőn ezek sze­rint addig is, míg az aláírási ívek szétküldetnének , a’ tisztelt közönséget részvétre felhívnák , még csak azt je­gyezzük meg, hogy az 500 p.frtos részvény befizetésének könnyítésére változhatlan szabályul van megállapítva, hogy 25 pcentnél, vagyis 125 p.frtnál többnek befizetése egy éven át nem kivántathatik ; az is két osztályban — három hónapi időközzel úgymint először 15, aztán 10 pcent; — és igy az egész 500 p.frtnyi öszveg lefizetése csak 4 év alatt kívántatik. — Meghívás a’magyar czukorgyárnokok­­n­a­k f. é. a­u­g. 20-kán Pozsonyban tartandó ülésére. Miután a’ tek. kerületi kereskedelmi választ­mány több magyar czukorgyárakhoz felszólítást intézett az iránt, hogy jelöljék ki egyenkint azon akadályokat, mik a’ hazai czukorgyártás sikerét ’s gyors kifejlődését gátolják, ’s egyszersmind tervezzenek módot és eszközt, miszerint, a’ törvényhozás azon nehézségeket elhárítva, az említett iparág felvirágzását előidézhesse: az aláb­­i egylet — mellynek czélja az, hogy önmagát a’ belföldi czukorgyártás ipar-érdekének erős és szükségnek meg­felelő orgánumává tegye — hazafiui kötelességének is­meri: a’ hazai minden t. ez. ezukorgyártó urakat, a’ Pozsonyban f.­­ aug. 20-kán tartandó gyűlésre meghívni, hogy ott a’ kérdésbe vett körülmények alapos bírálat alá vétetvén, czélszerü határozatok hozattassanak.— Az egylet biztosan számit a’ ezukorgyártó uraknak illy fontos tárgybani megjelenésökre, ’s felhívja mindazon gyártulajdonos urakat, kikhez a’ kerületi választmány fel­szólítása szétküldetett, hogy illető feleleteiket az egylet czélbavett tanácskozásáig visszatartani, ’s a’ tek. választ­mányhoz e’ legczélszerűbb utón juttatni szíveskedjenek; mert ez egyedül legbiztosabb eszköz, miszerint a’ tör­vényhozó testet iparágunk minden kellékeivel megismer­tetni, ’s a’vélemények azon elágazásait gátolni lehetene, miknek veszélyes eredményéről a’ frankhoni legújabb­­ események tanító példát nyújtanak. — gr. Batthyány Lajos, czukoregyleti elnök. Ráczkevibtfl. F. hó. 9-ike városunkban köz­öröm napja vala; ugyan is e’ napon nyittatott meg Smied András ráczkevi ácsmester által épített hajóhidunk, szá­­­­mos idegenek és szomszédok jelenlétében, nagy ünne­péllyel. A’ hidépitési választmány egyik érdemes tagja rövid beszédben elősorold azon jótéteményeket, mellyek a’ hidból az általjárókra háromlanak, kiknek előbb a’ kompo­kon ezer bajokkal ’s kellemetlenségekkel küzdeni kellett. Kifejeztetett ez alkalommal egyszersmind azon óhajtás is, vajha az Ertsi és Adonyi szomszéd uradalmak, a’ Bánhida felé Bécsbe vezető vonalon szinte egy repülő híddal az átjárást megkönnyíteni kegyeskednének. S. I. 502 IHegyes dolgok, harcitól. Óhaj, juh. 18 *). A’követeink által megküldött kir. előterjesztések sebes posta utján Pozsony­tól öt postamenet távolságú megyénkbe csak ötöd napra érkeztek meg, ’s ezek tárgyalására első alispánunk elnök­lete alatt jun. 2-kán rendkívüli közgyűlés tartalék, melly­­re megyénk köztanácskozásunkban rendesen részt venni szokott rendes elég számosan seregjének össze; — külö­nösen a’ lévai járás, melly mart. 12-kei követutasitási közgyűlésünkön olly gyönyörű szerepet játszott, nagy szám által képviseltetek; mert egyedül ezen járásból, nem csak amollyan mart. 12-ikei jeleneteken és tisztújító szé­keinken kívül, gyűléseinken fölötte gyéren megjelenni szokott tens, rendek, hanem még garamszőlősi atyánk­fiai is ékesiték tanácskozási teremünket, nehogy az ő nagyszerű és súlyos befolyásuk nélkül alkottas­­sék törvény. Illy nem várt, nem remélt jelenet közt — mellyet azonban — hála istennek! — fergeteg nem köve­tett — terjesztő első alispánunk a’ gyűlés elébe a’ köve­teink által megküldött kir. előterjesztéseket — mellyekre nézve — mellőzve itt hely, ’s idő szűke miatt a’ részletes vitatásokat — követeink utasításául lényegben következő megyei határozat keletkezett: ,,A’ kir. kegy. előterjeszté­seket a’ KK. és KR. közönsége egyhangúlag örömtelve fogadván, ezek l-ö pontjában foglalt katona-élelmezési, és szállásolási, valamint a’ büntető ’s javító rendszer tár­gyában keletkezett ország-küldöttségi munkálatokat, az országgyűlési utasításokkal foglalkozó választmányhoz uta­sító , legközelebb ezek fölött utasítást adandó, — utasítá­sul szolgálván ezen pontban foglalt harmadik tárgy, a’Du­na , ’s egyéb folyamok szabályozására nézve a’ megyének már e részben kiadott utasításai. — A’ 2-ik pontban elő­terjesztett megyei közgyűlési kicsapongásokra nézve uta­sításul adatott, hogy a’ követ urak — törvényhozás utján minden e’ tárgyban keletkezett indítványokat, a’többsé­get nyertnek kiemelésével a’ megyével közöljék, mellyek vételével a’legközelebb ez érdembeni utasításukat ki­adand­­ják; — becstelennek nyilványitván bővebb tudomásraju­­tás végett, a’ már e részben hozott végzés erejével elnö­­kösködő első alispánunk a’KK. és RR. nyilvánított helyben­hagyásával mindazokat, kik a’közgyűlési befolyás, és választások végett a’ köznemességet vesztegetve, az értel­miség ellen használni, valamint azokat is, kik szép szabadsá­gukat pénzért eladván, nyers erőkép föllépni, még ennek­­utána is netalán képesek lennének.— A’ 3-ik pontot ille­tőleg a’ városok orsz.gy. szavazatjogára nézve már utasítás lévén, a’ 4-ik pont a’ kereskedés előmozditá­sra szolgáló utak tárgya újabb felvétel és véleményadás végett az ille­tő választmányhoz utasíttatott, e’részben is bővebb utasitás lévén adandó.— 5-ik pont: a’ magányhitel iránt már adat­van utasitás, a’ 6-ik p. a’ kölcsönöző hitel­intézet ügye adandó vélemény végett szinte az utasításokkal munkálodó választmányhoz utasíttatott. A’ 7-ik pontot illetőleg az or­szággyűlési szállások fizetésére nézve, oda utasittattak a’ követ urak, hogy a’ szállások megfizetésére szavazzanak, a’ fizetés mennyisége iránt később nyerendvén utasítást. — 8-ik p. az országgyűlési küldöttségekre tett kölcsönök megtérítésére is szavazzanak a’ követ urak. — Egyébiránt miután az elősorolt kir. előterjesztések, egyedül a’ nem­zeti köz­jólétet, és boldogságot tárgyaznák, azok felvé­tele iránt általános utasításul adatott, hogy az ország sé­relmeivel kapcsolatban, és pedig időnyerés és czélköze­­lités végett, mind megannyi küldöttségekre osztva kezel­tessenek.“ — Ezután felolvastatván követ urak Zala, Gö­­mör ’s a’ három partiumbeli megyék képviselőinek meg nem jelenését, és a’ turopolyai kerületnek a’ Horvátországi követek elleni panaszát, valamint az országos és kerületi napló , úgy szinte az országgyűlési szabad újság ügye iránt történteket tudató jelentései; határozatta jön, hogy: „követ urak az országgyűlési testületnek kiegészítését, mind a’ hiányzó követek, mind a’ partiumbeli megyékre nézve előlegesen,’s nyomadékosan szorgalmazzák, a’ ki­egészítést azonban nem várva, úgy a’ mint előre bocsáta­­tott, mind küldöttségileg, mind kerületileg m­unkálodja­­nak, megjegyezvén különösen a’ törvény által visszakap­csolt részekre nézve, hogy ámbátor sajnos állásukat a’ KK. és RR. meleg részvéttel fájlalják, az országgyűlési meg­jelenéstől őket mindazáltal föl nem oldozhatják, ’s azért mind minél előbbi megjelenésöket, mind valóságos vissza­­kapcsoltatásukat, ’s igy a’ törvénynek teljes betöltését, minden kitelhető módon szorgalmazzák a’ követ urak. — A’ turmezei gróf panaszának törvény rendelte kir. biztosi után leendő megvizsgáltatása, és valósulás esetére felter­jesztés útján történendő orvoslása országgyűlésileg eszkö­zöltessék, megkéretni rendeltetvén főispáni helytartó úr, hogy tekintvén a’ súrmezei gróf urnak nemzetünk iránt tanúsított ragaszkodását, őt megyénk táblabirói koszorú­jába fűzni méltóztassék. — Továbbá mind a’ kerületi, mind az országgyűlési naplónak, amannak dicséretes készség­gel vállalkozott követ urak, emennek gyorsíró általi szer­kesztése iránt keletkezett intézkedések, az országgyű­lési szabad országos képviselő táblának az országgyűlési szabad hírlap érdemében tett üzenetével, és a’javaslati törvényczikkel egyetemben a’ KK. és RR. hozzá já­rtasukkal pártoltatnak, további utasításul adatván követ uraknak, hogy a’ kerületi napló kinyomatását is szorgal­mazzák, ’s végre hogy az országgyűlési hírlap szerkeze­tője háromszori általhágás esetében, a’ javaslati bünteté­sen felül, még ujságszerkezte jogának elvesztésével is fenyittessék — Mariassy József. Zágrábból, julius 12. Horvátországban a’ zavar soha sem volt olly nagy mint jelen pillanatban. Cornelius Tacitus szavait: „consularis legatus aderat, non compescere mentes , non retinere dubios,­r,on cohortami bonos ausus“ — egészen magunkra alkalmazhatjuk. E’ kínte­ljes kétséges helyzetben könnyen magyarázható, miért az ilírek naponta szaporodnak, a’horvátok száma pedig, kik a’ magyarok­­kal a szövetségben keresnek üdvöt és menedéket, naponta kisebbedik. — Azonban térjünk át belügyeinkre. Az orszá­­gyülési RR. táblájának azon nagyfontosságú határozatára, hogy a’ nemzet törvényhozási teremében ezentúl csak ma­gyar nyelven szabadjon tanácskozni, lehetett gyanítani, miszerint a’ horvátországi követek az ellen minden erővel küzdeni fognak, ’s ez meg is történt. A’ báni con­­ferentia felszólitá a’ horvát megyéket közgyűlések tartásá­ra, ’s a’ BRnek megkérdezésére: megengedik e, hogy kö­veteik az országgyűlésen magyarul beszéljenek ? Hogy e’ kérdés, „nem“-mel fog eldöntetni, előre tudni lehetett. Egyetlen egy megyében, Zágrábban , nyerhetett volna a’ magyar szó többséget,ha a’ nemesség közgyűléseken meg­jelenne; de ez nem történhetik. Folyó hó 10-kén e’ sze­rencsétlen megyének vörös-sapkás rendei összegyűltek, ’s igen mulattató vala látni, mikint a’ világ minden részei felé kémeket küldöttek, kipuhatolni, ha valljon más részről , cortesek nem jőnek e? — A’ megyeház majd 9 óráig be­zárva ’s erős őrizet alatt vala. Azonban senki sem jött hogy a’ nemes férfiakat működéseikben háborítsa, tanács­koztak is szív és lélek szerint minden további félelem nél­kül. A’ főispán felolvastatá először a’ követek jelentését, azután Körös vmegye határozatát; ez utóbbit természete­sen csak azért, hogy a’ KK. és RRet hasonló határozatra lelkesítse. Az érdeklett Körös megyei határozat oda megy ki, hogy a’ báni conferentia igyekezzék a’ horvát követe­ket latinul szolgatási jogukba visszahelyezni, ’s ha ez nem sikerülne megkérni ő felségét, miszerint e’ fontos kérdés­ben tartományi gyűlést rendelni méltóztassék. E’ két rend­beli felolvasás után megkezdődtek — nem a’ vitatkozások, mert hiszen ellenvélemény nem is vala, hanem a’ kebellázi­­tó szónoklatok. Sokan szólottak ilir nyelven , a’ követeket vissza hívni ’s a’ turopolyai grófot Horvátországból szám­űzni kívánták. Municipalis jogaik veszélyeztetését a’ leg­feketébb színekkel festegeték. Felemlittettek a’ „pacta conventák“ is , mellyekben világosan kiköttetik, hogy a’ horvátoknak minden jogai, mellyekkel ekkorig bírtak, fen­­tartassanak. Ezek ellen az anyaország magyarjainak bármilly határozata nem jöhet tekintetbe. Az álladalomban egység­nek kell lenni, tehát egy vallásnak is uralkodni. Továbbá elmondatott, hogy a’ horvátországi követek a’ magyar or­szággyűlésen kigúnyoltatnak, megvettetnek,’s mindez a’ követek személyéről magára Horvátországra, mellyet kép­viselnek, háramlik vissza. Többek közt még egy politicai vakbuzgó, fél óráig tartó beszédet mondott, mellyben a’ leghallatlanabb , ’s csak Horvátország jelen körülményei közt képzelhető dolgok fordulnak elő a’ többi közt azt mondá, hogy a’ magyar nemzet minden könyvecskét, melly horvát nyelven íratott, kárhoztat, és maga azt énekli: „adja isten hogy a’ magyart a’ félvilág uraljai ’stb. — Mi ugyan parányi része vagyunk a’ nagy Szlavóniának, de azért nyissátok ki, ti gazdagok, erszényeiteket ’s eszközöl­jétek a’ népnevelést, a’ derűs igyekezzék ne csak a’ pro­testánsoknak betolakodását meggátolni, hanem a’ szellemi kifejlődést is előmozdítani; a’ polgárok, gondolják meg, mivel tartoznak hazájoknak,az ifjak ne dorbézoljanak, ha nem tanuljanak, — és mi dicsőségesen fogunk állani ön erőnkkel, sem külsegedelemre nem a’ magyarokéra nem szorulunk, sem bár kinek nyelvét magunkra tukmálni nem engedjük. Többet mondanom felesleges volna; például még csak Spartát idézem fel melly területére kicsiny de hata­lomra nagy és hires vala.“ — Egyébiránt az egész beszéd­nek iránya, mint az utána közetkezőknek is oda ment ki, hogy a’ követeket vissza kell hívni,’s Horvátországnak Ma­gyarországtól el kell válni.—Az elnök mindezen lázitó be­szédekre semmi más megjegyzést, minthogy hosszak vol­tak , nem tevén, határozatul kimondd, hogy a’ báni confe­rentia a’horvát követeket latinul beszélgetési jogukba visz­­sza helyezni, ’s ha ez nem sikerülne tartományi ülést esz­közölni igyekezzék. Másnap a’ határozatnak második ré­sze azon gyanúból, hogy a’ tartományi gyűlést a’ magyar párt is óhajtja, a’ jegyzőkönyvből kihagyatni rendeltetett. E’ gyanú azonban, ’s az abból eredt félelem alaptalan vala. ( Vég.. köv. ) Zalából. Válasz Forintos György t.biró urnak. Rész ügyet jól védeni nehéz; ugyanis bármilly kön­tösbe takarjuk azt, mindig maradnak nyitások , mellyeken a’ meztelen való kikukucsál. íme forintosházi Forintos György tb. ur föllép a’ haza színe eb­be az időszaki sajtó utján, névszerint a’ Világ 43-ik és a’ Nemzeti Újság 5­4-ik számaiban magát iga­zolandó, és magát nemhogy igazolá, sőt még azok előtt is, kik szívük tisztaságából a’ piszkokat a’ piszkolódók fejére ítélik vissza, nemcsak gyanússá, de kétségtelenül bűnössé tévé. — Azt mondja ő , hogy „csak tolmácsa volt a’ rokonkeblű közne­mességnek , csak véleményét jelenté ki nyilvánosan a’ szabad hazában az adó ellen , és hogy ez Zalában több , mint politicai bűn ’stb.“ Ugyan hogyan lehete ezeket írni, vagy mea pace íratni, szem előtt tartva a’ köznemességhez szétküldözött és a’ hírlapok által az egész haza elébe terített izgató levelét ? Bi­zony azon gondolatra kell jönnöm, hogy a’ tekintetes tb. ur­nak nincs tiszta fogalma a’tolmács és izgatóról: a’tolmács, mint tolmács nem ámít, nem bujtogat, nem ingerel, nem zsarolja már előre önvéleményét másokra , hanem inkább másoktól biza­­tik meg , vagy ha nem, rokonérzelmeket ad elő a’ nélkül, hogy azoknak fölizgatójok lett volna. Miután körlevelének soraiból *) Kaptuk e levelet jut. 21-kén, tehát 34 nap alatt kaptak meg. Ez aztán a’ gyms­­­esta! — S z­e r­k.

Next