Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-27 / 268. szám

inas tetszik ki, mit szépíti a­ dolgot, és miért nem mondja ki férfihoz illő egyenes lelküséggel: én vagyok az a’ Forintos György, a’ ki Zalában izgattam, izgatva az adót megbuktattam, ’s így én és pártom oka annak, hogy most Deák Ferencz elvonul­­tan az országos dolgoktól, kehidai magányában él. És e’ sorok­ban elébe van téve t biró uramnak a’ bűn. A’ ki tisztujitáskor izgat, vét; de vétke korántsem olly súlyos, mint ki egy eddig mindig szegény, de jobb sorsra méltó nemzetnek életkérdéseit physical erővel tiporja le, ott a’hibát három év múlva orvo­solni lehet; itt századok, sőt néha örök idők sem orvosolhatják azt. Jelent volna meg több rokonkeblű ’s a’tárgyat fölfogni ké­pes férfiak társaságában ész, szív ’s tudomány fegyverivel har­­czolni a’ századok óta fenálló törvények mellett, úgy most tá­vol a’megvettetéstől, csak tiszteletet igényelhetne; mert kiki lelke szavát követni tartozik, és igen igaz Franklin mondása: „hogy a’ különböző vélemények összekoczczanása löki elő az igazságnak szikráját, mellyből aztán támad a’ világosság és sza­badság.“— Illyen a’szólásszabadságnak magasztos korszaka, nem pedig mint Zalában apr. 4-kén volt, mikor egy férfi álla az ablaknál, előtte 1500 főnyi tömeg; valahányszor legyinte kezével e’ férfi, zúgott a’ tömeg, ’s a’ szólónak lelépni kelle. A’ szólásszabadság emez igen magasztos korszakában csak egy harczolt szabadon satellesei körében a’századok óta fenálló tör­vények mellett, mig a’többi szabad hazafi szabad hazájában szabad véleményéért minden perczen életveszélynek kitéve volt, így akará ime Forintos György úr a’ gyámság alól kiszabadítni a’ zalai köznemességet! Nem ez annak útja, sem módja, hanem a’ jól rendezett népiskolák; oda pedig nem egyes forintos, ha­nem ezüst, arany meg idő kívántatik. El kell sötétülni minden jó hazafikebelnek, midőn olvassa, hogy az izgatás hat-hét politi­cai egyedárus férfinak megbuktatására vala irányozva, követ­kezve, hogy az adó jobban eszköz, mint czél volt; mert meg van verve az a’ nemzet, hol az országos érdekek egyes érde­keknek szolgálói, hol az emberi hiúság egy-két személy meg­alázásáért coriolani táborba száll, hol a’ régi megbántások­, pe­dig talán igazságosak, a’ haza rovására toroltatnak vissza. Kik legyenek ama’ hat-hét politicai egyedárus férfiak, nem tudom; de azt tudom , hogy vannak néhány , ’s ezek között kitünőleg Deák Ferencz, szívre és észre derék embereink, kik szép tu­dományok ’s meggyőződésünket kivívta fontos okok által döntik el többnyire a’ tárgyat. Különben a’szabad szólásban senkit nem gátolnak , sőt örülnek , valahányszor a’ megye keblében kapa­­citást föltűnni látnak; de hogy itt ész, tudomány, tapasztalás nélkül szerepet senki nem játszhatik , az igen természetes. Illy egyedárusok tiszteletre méltók, okokat árulnak okokos lények­nek, és ezek természeti tulajdonuknál fogva, mivel meggyőzők, örömmel, sok éljen­ kiáltás közt teszik sajátukká azokat. De te­gyük föl, hogy F. Gy. úr megbuktatná ezen tisztelt férfiakat, akkor kik jutnának Zala kormányára? Természetesen ő és párt­ja , és valljon nem lenne e az is egyedárus? Igenis, de miilyen egyedárus? hihető, mint ápril. 4-kén, mikor szóhoz jutni egye­dül F. Gy. és társai kegyéből lehete. Csak igy tarthatná fen ma­gát ezen párt, különben már az első gyűlésben megfordulna a’ vásár, és a’másik fél árulna, még pedig azon egyszerű okból, hogy jobb árúkat raknának ki. — A’ mi a’ Zalában történt egyes morális botlásokat illeti: ezeknek fölhordása valóban nem más, mint kiskorú észsilányság, melly a’ megveszszőzendő iskolás gyermekre emlékeztet, ki, hogy praeceptora előtt igazolja ma­gát , majd egyik, majd másik társát vádolja. Azon se csudál­­kozzék F. Gy. úr, hogy ellene tiszti nyomozás határoztatott, mert a’ zalai közönségnek , miután pisztolyos nép hozatott be tanácsteremébe, és utóbb azonkívül gyilkosság is történt, csak­ugyan kötelességében álla kikutatni, valljon az izgatók nem vettek e abban részt. Többire, ha képes elfogadni az őszinte ha­­zafi tanácsot, a­­helyett, hogy az időszaki sajtó mezején ismét személyével bíbelődjék, Zala egyéb lelkes fiaival egyesülve iparkodjék inkább helyrehozni hibáját, mert hibázni gyarló­ság, hibából fölkelni erő. — ............ Egyesületek. Adakozások. Iparegyesület. Midőn alulírottnak ismét szeren­cséje van jelenteni, mikint a’ tavasi iparműkiállítás díjazottjai közül a’ gácsi posztógyárnak ezüst, — a’ Veszprém megyei herendi porcellán gyáros Fellmayer Antal, — köszeghi ecset­­gyáros és már a’ bécsi iparegyesület által is megjutalmazott hazánkfija Haid Frigyes,—és fehéregyházi selyemfonó Lórenz Alajos uraknak bronz emlékpénzeik, — továbbá aradi arany­műves Brüll Móricz nagyszebeni kalapos Bayer János, — végre fehéregyházi selyemgyáros Radulovics testvér uraknak dicsérő okleveleik ünnepélyes átadás végett illető hatóságaikhoz meg küldettek , alkalmat részen egyszersmind figyelmeztetni az iparűző osztályt arra, hogy az igazgató választmány a’ kiállí­tott czikkelyekkel sorsjátékot eszközlend, ’s e’ czélra minden a’ sorsjegyekért bejövendő pénzt illy czikkelyek megvételére fordítandja, azt kívánván az által elérni, hogy a’ kiállítóknak némi pénzsegedelmet is nyújthason. — A’ vételek könnyeb­­bítéseül a’ kiállítandó és eladni szándéklott czikkelyek ára is beküldetni kéretik.—Azon tárgyak, mik Debreczen vidékéről, ’s netalán Erdélyből fognak kiállíttatni, az igazgató választ­mány egyik buzgó tagjának, Kánicz nagykereskedő úrnak szívességéből Debreczenböl Pestig bérmenten fógnak felszólítat­­ni, — kik tehát a’ tisztelt úrnak ajánlatával élni kívánkoznak, küldeményeiket a’ most bekövetkező debreczeni vásárra Kánicz M. L. czím alatt Schoeberl József úrhoz intézzék. Költ Pesten julius 17-én 1843.— Csanády, jegyző. Ifj. gazd. egyesület. A’ dinnye főleg hazánk­ban a’ házi és mezei zöldkertészet legdíszesb és legjövedelme­zőbb tárgyai közé tartozván, miután annak nemesi műveléséhez a’ legközelebbi években számos kertbarátok kitűnő sikerrel fog­tak, e’ szép és hasznos foglalkozás érdekében áll, tudomására jutni a’ dinnyészet haladása mostani fokának, ’s minél elöbb meg­ismerkedni a’ nemességre, ízre, színre , termékenységre és éréskorra annyira különböző honi ’s külföldi dinnyefajokkal. Mi­ K­ÜLFÖL­DI NAPLÓ. A’ panamai földszoros átmetszésére csakugyan komoly intézkedések térettek. E’ végre Baring és társa az ujgra­­nadai köztársasággal szerződést kötött, mellynek értelmé­ben a’ köztársaság a’ csatorna kiásására szükséges földön kivül annak két partján 80,000 holdat, az ország belsejé­ben pedig 400,000 holdat enged át. A’ csatorna öt eszten­dő alatt készül el. A’ londoni udvaron levő görög követet Trikupis urat kormánya visszahívta, és a’ követ már készül is hazájába visszatérni. Port-Natalban különös angol gyarmati kormány állíta­tott , ’s mig a’ kormányzó beiktattatok, addig egy biztos igazgat. A’ jóreményfoki kormányzó az anyaország uta­sítását közlötte a’ törvényhozó tanácscsal. Annak értelmé­ben a’ port-natali parasztok angol oltalom alá vétetnek, azaz sem Port-Natal függetlensége nem ismertetik el, sem az nem engedtetik, hogy más hatalom alá menjen. A’ hol­landi boerekkel ezután is szelíden bánnak. A’ színek kü­lönbözőségére nem leszen semmi tekintet, a’ benszülöttek ellen méltatlanság nem fog tüzelni; a’ rabszolgaság min­den neme eltöröltetett. A’ Sandwich szigetekről, mellyeket ezelőtt az angolok elfoglaltak, de mellyekről az angol kormány önként le­mondott, a’ Times következő felvilágosítást ad: „Az an­gol kormány 3-ik Tamehameha király és a’ Sandwich szi­getek függetlenségét Angliától és minden más hatalomtól elismerte, a’ királyt azonban saját kérésére oltalom alá vette és vele kereskedési szerződést kötött, miszerint az argótok vám nélkül vihetik be áruikat. A’ szigetek elfog­lalása előbb azért történt, mivel a’király váltságpénzért egész királyságát az angoloknak engedte, ’s mig az iránt a’ kormánytól utasítás érkezett, Carysfort fregatte kapi­tánya Paulet G. lord Anglia részére elfoglalta. E’ szigetek, mivel kikötőépitésre alkalmasok, az angol czethalászatra nézve nagy fontossággal bírnak; a’ föld mindenütt igen termékeny; a’ lakosokat az angol téritők a’ keresztény vallásra térítették, ’s nehány szigeten már egyház és is­kola is van. Cobden úr, Villiers’s némelly más rokon gon­­dolkozásu parliamenti tagok társaságában diadalmasan foly­tatja a’ gabnatörvények elleni táborozását, ’s már sok he­lyen sikerült a’ földművelőket és haszonbérlőket e’ törvé­nyek kártékony hatásáról meggyőznie. Legújabban Col­­chesterben tartott mintegy 6000 hallgató előtt felolvasást, még pedig teljes diadallal Tyrell és Ferrand urak ellené­ben. — Newcastleban a’ napokban 20,000 szénása tartott a’ szomszéd grófságokból gyűlést, melly­ben elhatározta­tott, hogy Anglia minden bányászai, munkabérök, ’s álta­lában jogaik fentartására egyesüljenek. Wolff József az ismeretes richmondi zsidótéritő, nyílt levelet intézett az angol hadsereg tisztjeihez, mellyben kétségét fejezi ki, hogy Stoddart ezredes és Conolly kap. Bokharában kivégeztettek volna, ’s felszólítja a’ tiszteket, hogy valaki közülök kövesse őt ezen foglyok kiszabadítá­sára. Ha pedig olly tiszt nem akadna , csak költséget ad­janak az útra, ő a’ kiszabadítást turkomán baráti és egy dervis segedelmével kieszközli. E’ felszólításnak még ed­dig , úgy látszik , semmi sikere sem lett. Parisban Orleans­ig halála napját jul. 13-kan minden egyházban megülték; özvegye 10,000 frankot adott a’ Seine megyei ispán kezébe, hogy az ő és a’ párisi gróf nevében 200 igen szegény, neveletlen magzatu özvegy közt ossza ki; 5000 frankot pedig a’ fővárosi munkás­­gyámolitó egyesületnek ajándékozott. Russia ’s Frankhon közt ismét bensőbb diplomatikai viszony keletkezik, mit az is mutat, hogy Pahlen gr. orosz követ több mint éves távolléte után Parisba visszatér. Ben­kendorf gr. orosz rendőrminister szinte oda váratik. Parisban jul. 14-kén mint a’ Bastille bevétele évnapján nagy demokrata­ lakomát tartottak, melly alkalommal Ledru Rollin aláírási ívet nyitott a’ repeal-egyesület középponti pénztára számára, és ígérte, hogy a’ begyült pénzt maga viszi át. A’National szerint Ledru Rollin egyúttal azt is tud­tára adja a’ repealmozgást intéző választmánynak, hogy ha az eddigi békés mozgalom erőszakossá találna változni, Francziaország épen úgy nem fogja tőlök segítségét meg­tagadni mint ezelőtt félszázaddal az amerikai köztársaság­tól nem tagadta meg. Tehát nem csak Amerikában, hanem Frankhonban is rokonszenvek nyilatkoznak Izland ügye iránt. Júl. 5-ikéig terjedő algieri hírek szerint Lamoriciere tábornok új razziát vitt végbe a’ kereisek ellen. Gerg­ezr. maskarai főparancsnok jun. 22-ike éjszakáján Abd-El-Ka­­der táborát álmában meglepte, 300 rendes katonáját meg­ölte, 150 elfogott az emir és egy kalifa zászlóját, 500 tevét, 180 fölnyergelt lovat, 100 terhelt öszvért, 500 puskát, kardot, pisztolyt, egy szép nyeregszerszámot, a’ marok­kói császár ajándékát, a’ kalifákkal és más tekintélyes sze­mélyekkel folytatott levelezést, mint szinte ezen háború történetének kéziratát zsákmányul nyerte. Az emir hires fekete hadi méné megöletett, ’s maga az emir is csak em­berei nagy hozzáragaszkodásának köszönheti szabadulását, kik hirtelen lóra ültették és testökkel fedezve menték meg azokat. A’ portugál cortesgyülés nov. 15-ikig van elhalasztva, ’s a’ kormány főbb előterjesztései végzetlenül maradtak; a’ ministerium azonban új kölcsönre hatalmaztatott föl. A’ kormány egyik előterjesztése volt, hogy Ferdinand ki­rály a’ hadsereg főparancsnokává neveztessék. SKERRIA. Említve volt múlt számunkban Lieven báró orosz biz­tos véletlen visszatérése Belgrádba. E’ rejtélyes eseményt felvilágosítani látszanak következő levelek az Alig. Zigban: „Orosz határszél, jul. 10. Egy rendkívüli uton érkezett sz.-pétervári levél szerint az uj szerb fejedelemválasztás körül történt előkészületi rendetlenségek az orosz fővá­rosban kellemetlen benyomást tettek, és jan. 28-kan Titoff úrhoz a­ leghatárzottabb utasítás ment, hogy ha az új feje­delemválasztás csakugyan törvénytelen vagy szembekötős­­di játék volna, azt érvénytelennek nyilvánít­sa. Ez előrelátható vala, ’s gondolni sem lehete, hogy Oroszország ultimátumával, melly egész Európát felizga­­tá, illy lázasztó játékot űzetni engedjen, és épen azon személyek által, kiknek annak fentartása volt kötelessé­­gök. (Itt hihetőleg Hafiz és Lieven értetnek.)“ — „Bécs, jul. 16. Lieven b. orosz tábornok, ki 8 nap óta van már után sz. Pétervár felé, szerb küldetéséről, tegnap este ide véletlen ismét visszajött, még pedig azon meghagyással, hogy újra Szerbiába menjen. Mint beszélik, Lieven b. Varsóban kapott a’ czártól uj parancsot, mellyben a’ czár a’ jun. 27-ikei választásnál történt, ’s minden méltányos és igazságos várakozást kigunyoló tetteket a’ legkerekeb­ben roszalja, és Lievennek meghagyja, hogy uj, az előbbi nyilatkozatoknak teljesen megfelelő, valóban sza­bad választásra intézkedéseket tegyen. Fölösleg megje­gyezni, hogy ez újdonság itt, mint minden illyesféle, legkellemesebb benyomást tön. Egy cabineti conferentia után a’ statuscancellarián Lieven b. Miles hget megláto­gatta.“­­A«VIIIIi IT ANNIA és IRLAND. O’B­ri­e­n urnak Irland ügyében tett indítványa fölött, a’ hosszadalmas alsóházi vitatkozás jul. 12-kén végződött, ’s mint előre látható vala, a’ torykormány most is győzött, mert az indítvány 243 vokssal 164 ellen félrevettetett. Szá­mos beszéd tartatott mindkét részről, jelesül Peel Robert több ízben szólt, ’s a’ többi ministerek is lehetőségig me­nték ki magukat; de az egész vitatkozás folyamatából sem­mi lényeges terv nem tűnt ki, mellyet a’ kormány Izland kormányzása és kiengesztelése körül követni szándéko­zik. A’ Times több keserű czikket lobbantott Peel ellen e’ megfoghatlan henyeség miatt, ’s most már a’ Morning Post is rovogatja e’ cselekvéstelenséget. Az indítvány fö­­lebbi kimenetelére a’ M. Chronicle ezt jegyzi meg : ,,A’ parliament tehát helyeslette sir R. Peelnek ünnepélyesen tett ama’ nyilatkozatát, miszerint Izlandnak — melly a’ ministerek saját vallomása szerint forradalom szélén áll — ügyeit ismét rendbe kívánja hozni — tökéletes cselekvés­­telenség által!“ — Waterfordban jul. 9-kén O’Connell je­lenlétében ismét repealgyülés tartatott, melly az izlandi hírlapok állítása szerint minden eddigiek közt legszámo­sabb vala. A’ whirlapok azt állítják, miképen a’ királyné szilárdul azt kívánja, hogy Izlandot illetőleg terjedelmes és engesztelő rendszabályok terjesztessenek a’ parliament elébe, mellyek minden pártszellemtől távol legyenek. Peel örömest rá is állana ezekre, ha a’ ministerium toryfractio­­ja legyőzhetlen akadályul nem állana ellene. E’ két befo­lyás közötti helyzetből foly az első-m­inister cselekvéste­­lensége. — Angliában is mozgalom támad lassan kint Izland mellett. Több helyen tartottak repealgyülések; legújabban Londonnak Marylebone nevű külvárosában sir B.Hall szál­lásán számos parliamenti tagok jelenlétében a’ legnagyobb befolyású választók gyűlést tartanak, mellyben meleg ro­­konszenv nyilváníttatott, nem a’ repealmozgás, hanem Izland igazságos igényei iránt, ’s nem kérelem a’ parlia­­menthez, mellytől mit sem várnak, hanem a’ királynéhoz fölirás határoztatott, miszerint ő fölsége ministereinek igazságos rendszabályokat parancsoljon Izland iránt, ellen­esetben őket elbocsássa. A’ Times párisi levelezője egypár adatot közöl a’fran­­czia befolyásról a’ mostani spanyol eseményekre: ,,A’ perpignani spanyol consul tudtára adá a’ keleti pyrenaei megyeispánnak, mikép Delphin gőzös Lafont kapitány alatt Port Vendresba jött, hogy azon 2000 darab puskát, mely­­yet Narvaez ott hagyott, elvigye. Ez okból felszólítja a’ megyeispánt, hogy a’ fegyvert ne engedje elvinni, sőt a’ nek könnyebb elérésére ’s több dinnyész urak kérelmére az egye­sület kertészeti szakosztálya f.é. aug. 24-kén Pesten, a’ nemze­ti casinóban kertészeti ülést és dinnye-kiállitást fog tar­tani. A’ t. ez. kertbarátok tehát és dinnyetermesztők és kedve­lők ezennel kéretnek ’s illetőleg felszólittatnak, miszerint saját meggyőzödésök kedvéért ’s e’ kedves termény érdekében az érintett kiállításra érdemesnek látszó dinnyefajaikból példányo­kat beküldeni ne terheltessenek. A’ küldemény mind az alulirtó­nál (üllői után gr. Károlyi-féle uj házban), vagy a’ nemzeti ca­sino komornyikánál (a’ dinnye eredetének ’s fajának rövid leírá­sával ’s megnevezésével és a’ tulajdonos nevével ellátva ’s jól becsinálva) átadathatik. — Pesten, jul. 16. 1843. — Török János, egyes, titoknok. Adakozás. Azon kegyes adakozások, mellyek a’ folyó 1843-ik évi jun. hónapban a’ vakok pesti intézete pénz­tárába befizettettek, következendők : Néhai Franerl Károly pesti lakos hagyománya 2 ft, Medecz Mária pesti lakos hagyománya 10 ft, Stropl Sebestyén pesti lakos hagyománya 8 ft. A’ Tö­rök-Becsén létező aracsi társaság a’Pesti Hírlap szerkesztője ál­tal 12 ft 40 kr, T. Moson vármegye gyűjteménye 30 ft, T. Szepes vármegye gyűjteménye 14 ft 74/s kr, Egy névtelen jó­tevő Máttyus tartományi biztos ur által 8 ft, T. Komárom vár­megye udvardi járásában beszedetett 36 ft 20 kr, T. Komárom vármegye tatai járásában 61 ft 8'/1 kr, Kirchmayer ur Rozs­nyóról Dienes Lajos intézeti professor ur által 5 ft, Báró Py­­thon Lajos ur küldött 50 ft, Gosztonyi Lajos táblabiró ur 6 ft, T. Bereg vármegye összesen 3 ft 48 kr. — Összesen 247 ft 40/f6 kr pengő pénzben.

Next