Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-30 / 269. szám
idebocsáttatására engedelmet kieszközölni; de erre azon hivatalos válasz érkezek , hogy felsőbb helyről nyerendő jóváhagyás nélkül illy engedelmet adni nem lehet. Ekkor történt, hogy a’ bizottmány elnökének biztosításai után kapitány úr ő méltósága, ki épen olaszországi útra szándékozott, méltóztatott azon megbízást elfogadni, miszerint Paduából küldeni egy tapasztalt mérnököt. Ez alatt folytattatott az említett alaptőke előállítására az aláírás, mellyet a bizottmány elnöke 300 frttal nyitott meg. De mivel Olaszországból mérnök nem érkezett, az aláírás folytatása fölfüggesztetett, melly pedig kevés nap alatt kétségtelenül előállította volna a’ kívánt 15.000 frtnyi eszietelt Ennek bebizonyítására szolgáljon az, hogy ez időközben a’ Geymüller-féle csődtömeghez tartozó pesti czukorfinomitó gyár megvételére a’ versenyzést meg kellő kísérlem, melly habár a’nemzeti érdek irányában semmi más helybeli nyereséggel sem kecsegtetett is, mint melylyet a’ kapitányi bizottmány előterjesztett; mégis aláirás útján, 24 óra alatt több mint 30 ezer forint gyüjtetett össze. 5) Végre eme’ néhány jelszó befejezéséül mondhatom: hogy a’ bizottmány elhatározottan beleegyezett az említett egy millió forint megajánlásába , mihelyt Fiumét az ország fővárosával összekötendő vasút építtetik; hogy a bizottmánynak erre vonatkozó jegyzőkönyve már szerkesztve, fölolvasva, helybenhagyva, ’s lemásolás végett ki is volt adva, nemcsak, hanem a’ kapitányi hivatal elébe is terjesztetett, innen várván véghatározatot több más, ezen vidék kereskedését ’s fölvirágzását érdeklő tárgyakra nézve is, mi végett folytonosan munkálkodott a’bizottmány. Ezen időközben meghatározott a’ bizottmány elnöke Terzy Vincze úr, ki egyszersmind a’ helybeli kir. váltótörvényszéknek is elnöke volt. A’ bizottmány elnöksége más egyénre ruháztatok át; de a’fölfogott tárgytól eltérőnek tartom előadni azt, mi okból ’s mennyi időtől fogva nem tartattak ülések, miért nem terjesztetett azóta a’ bizottmányi munkálat a’ tek. kapitányi hivatal elébe; elég az, hogy közelgetvén az orsz.gyűlés tartásának ideje, a’ felérdeklett körlevél szétküldetett. Fővárosi bjkonságok.. A’ budai dunaparti lakóktól több panaszt hallánk már a’Bécsből érkező gőzhajók ágyúzásai ellen; ezek ugyanis érkezésükkor olly közel járnak a’ budai dunaparthoz , hogy elsütött ágyúik erős fojtása nem kis veszélylyel fenyegeti a’közel házakat, sőt embereket is, így a’ minap égő fojtás egy nyilt konyha ablakon röpült be, ’s ha szerencsére emberek nincsenek ott, gyújtásnak lehetett volna oka; egy más, a’ dunaparton sétáló urnák olly erőszakkal találá pipáját, hogy szára kettétört. Ezen bajt annál inkább véltük megemlítendőnek, mivel, ítéletünk szerint, könnyű rajta segíteni, ha t. i. az agyúk Pest felé irányoztatak, hol a’ part nagy megzszesége miatt kárt épen nem okozhatnak. ” Folyó hó 19-kén József ,fölig ő fensége, fenséges nádorunk nagy reményű fija, látogatásával szerencsélteté a’ vakok intézetét, azt minden részleteiben figyelmesen és meleg részvéttel szemlélve meg. Milly dicső vonás ismét felséges uralkodó házunk ismert emberszeretetéből, midőn már gyönge csemetéivel ismerteti a’ szerencsétlenséget, mellyen segíteni első hivatásának tartja, ’s ez által neveli bennök a’ jótékonyság velők született csiráját, ’s öntudatlanul is neveli a’ polgárok szeretetét maga iránt. — Kötelességünknek tartjuk több érdekes irodalmi újdonságra figyelmeztetni közönségünket. Ilyen: orsz.gyűlési tárcza 1830-tól, közli Bertha Sándor tb., hites ügyvéd ’s tud. társ. tagja, melly munkát sok oldalú hasznáért lehetetlen nem ajánlanunk. Egy egész orsz.gyülés van ebben okszerű kivonatban—20 íven — előadva, a’kerületi ’s orsz. ülések tanácskozásai és irományaival együtt. ’S ez mind velősen ’s olly rendben szem elé állítva, hogy a’ nevezetes 1830 ki orsz.gyülésnek hű és világos képét tünteti az olvasó elébe, ’s annak egyik históriai forrásául méltán tekinthető. — A’Heckenastnál Frankenburg Adolf szerkesztése alatt megjelenő életképek 1-sö kötetének 6-ik vagyis utólsó füzete is árultatik már , ’s a’ 2-ik kötet 1-sö füzete e’ napokban hagyandja el a’sajtót, mellyre annál is inkább figyelmeztetjük a’ közönséget, mivel azon érdemén kívül, mellyet ezen vállalat tagadhatlanul bir, ’s mellyel a’ közönségnek pártolását már is kivítta, ezen füzetet még Jósika Miklósnnk egy benne foglalt beszélye is ajánlja. — Továbbá két rokon tartalmú röpiratot kell említenünk. Ezek: „Néhány szó Magyarbon ásványvizeiről“, közli Toyoro Lajos egyetemi orvostanár ’stb. — és „A’ budai császárfürdő gyógyintézetei legújabb átalakulásukban“, irta dr. Edvi Illés László ’stb. Az előbbi már szerzője neve által ajánlja magát; de e’fölött jótékony nemes czéljával is, mert azonkívül hogy ásványvizeink természetéről, használata ’s virágzásba hozása felől alaposan értekezik ’s üdvös tanácsokat közöl, még egész jövedelme — nyomtatási költséget a’ tudós szerző maga viselvén — a’ leégett kovácsiaknak van szánva. Hála a’ derék szerzőnek emberszeretettel párosult tudományos fáradozásaiért, ’s pártolás a’ közönség részéről! A’ második munkácska a’ császár fürdőnek ’s többi budai hévvizeknek nemcsak vegytani vizsgálatát , hanem a’ mostan újon épült császárfürdőnek történeti rajzát, orvosi használatát ’s az ott három év óta hatással gyógyított kórfajtákat adja, ’s ezen látogatott fördő használóinak szükséges útmutató. — Pozsonyban jelent meg, ’s Pesten Geibel Károly bizottmánya „Die magyarische Sprache und die etymologische Sprachvergleichung von J. C. Klemm. A’ szerző, ki a’ hírhedt Dankovszky nyelvünk felöli káprázatait ezen röpiratban alaposan czáfolja, annyi nyelvészeti tudományt mutat, hogy ígért nagyobb nyelvészeti munkája megjelenését csak óhajthatjuk. — Kedden, aug. 1-jén először fog adatni Lovagszó“. Vígjáték 4 felvonásban, irta Raupach, fordította Szigligeti. Löwe Lajos ur.cs. k. udvari színész ’s a’ bécsi cs. k. várszínház rendezője, don Filiberto lovag szerepében e’ nemzeti intézet iránti szeretetét tanúsítandó, mint vendég, szívességből lesz szerencsés föllépni. — A’ holspokban szombatra , jul. 29-kére, Szentpétery Zsigmond jutalomjátékául hirdetett „Tisztujítás“ czímű eredeti és 1842-ben a’ m. t. társaság által 100 aranynyal jutalmazott vígjáték Nagy Ignácztól, közbejött akadályok miatt elhalasztasvárr, aug. 5-kén fog előadatni. Mind az adandó darab, mind jutalmazandó — mióta ismerjük — csüggedetlen szorgalmú színészünk, kinek annyi vidám órát köszönhetünk, megérdemlik a’ számos közönséget, j'fwejsyei rfwijgok.*2 Fellérböjj jul. 22. A’ Pesti Hírlap rendes levelezőjének távollétében legyen szabad egy ügybarátnak a’ Fehér megyei júliusi gyűlésről irt kötleményfonalát felfogni ott, hol az a’Pesti Hírlap 267-ik számában félbenszakadt. Második nap, azaz julius 18-dikán, a’ haladási párt a’ gyűlésen meg nem jelent azon egyszerű okból , hogy a’ beállított nyers erő ellen úgy is hiában minden küzdés, sőt ha a’ sértegetéseket, mellyekre bizton számíthatott, mint első nap nemes önérzeténél fogva viszszatartaná,a’ bemenettetett többség megint az első napon tanúsított igazságszeretettel gyakorolná rajta a’bíróságot. Helyes volt e e’ visszavonulás vagy sem, — birálgatni nem szándékom, egyéni véleményem szerint, minden esetre be kellett volna menni; mert igen jól monda csak nemrég egy köztiszteletü országgyűlési követ: ,,a’ kiben erkölcsi bátorság van, nem fontolgatja mi baj érheti, hanem teszi mit tenni az erkölcsi ’s hazafius kötelesség parancsol.“ Kitürés kifárasztja az erőszakot; ’s a’hol szilárd elhatározás van, ott a’ morális erő az anyagin győzni fog előbb-utóbb.—De vissza a’ dologhoz. A’ haladási párt távollétében tehát az egy véleményű KK. és RR., cum adstantiis, megkezdvén a’gyűlést, a’jegyzőkönyvet felolvastaták, azután a’nekik engedett szabadtéren bonczolás alá vevék az ismert fehérmegyei petitiot. Sz. I. folytatá e’ tárgyban első nap megkezdett, de, mint tudva van, félbeszakasztott beszédét, mutogatá a’ kérelemlevél tartalmának valótlanságát, hivatkozók bizonyítványokra, mellyekben Cs. és K. helységből hét vagy nyolcz köznemesek azt állítják, hogy a’ petitionak, mellyet alá írtak, tartalmát nem ismerek; hogy az aláírásra mámor közt fortélylyal beirattak,és most aláírásukat viszszavonják ’stb. — Következtek több szónokok, kik mindnyájan meggyőződésüket fejezék ki, hogy az érdeklett bizonyítványoknak nagy fáradsággal, ügygyes bajjal összeszedett aláírói, a’ petitio 13 száz aláirójinak minden állításait tökéletesen megczáfolják. Míg végül, arra nem is számítván mikint a’ legkevésbé gondolkozónak is önkint felötlik, hogy a’ revocatio épen úgy történhetett megvesztegetés által, mint az aláírás, sőt sokkal valószínűbb, hogy tizenöt ember megvesztegettetett a’ revocation, azok által, kiknek a’ materiális erő kezükben van, mint 13 száz ember az aláírásra, ollyanok által, kiknek illy roppant tömeget megvesztegetni sem módjok,sem akaratuk — egymás beszédeinek külcsönös megéljenezései közt, nagy triumphussal mint valami apodicticai igazságot elhatározók, hogy a’petitio tartalma merő rágalom , ’s e’ határozatot mind e cs. kir. felségének felírás utján megiratni, mind a’ többi megyékkel körlevelek utján közöltetni rendelek, az országgyűlési követeknek pedig meghagyák, hogy e részbeni utasításukat, mellyben Fehér megye Rt. fájdalmukat fejezik ki a’ felett, hogy a’ nemzet képviselői kerületi üléseikben felvettek olly folyamodást, melly oda sem hivatalos uton nem jutott, sem hitelességgel nem birt, az országos ülésben önigazolásukra naplóba-iktatás végett szórul szóra felolvasván , egyszersmind a’ kérelem megczáfolására szolgáló adatokat élőszóval adják elő, ’s arra kérjék a’ RR. és RRet, hogy előbbi határozatukat megváltoztatván, a’ folyamodásnak további tárgyalásától álljanak el. — Hly győzedelmet vívtak ki és Fehér megye jelen volt RR. a’ petitio ügyén ellenpárt nem-létében, ’s most már azt képzelik, hogy a’ petitioban mondottaknak alaptalansága,’s az aláírások fortélylyal gyűjtögetése napfénynél tisztábban bebizonyíttatott. Azt képzelik, mivel egy pár százan elhatározák, hogy a’ 13 száz aláírással ellátott petitio rágalom, már azt egyszersmind meg is mutaták; vagy hogy 15 embert revocatiora birtak, ez már a’ többinek hitelét mind semmivé teszi; mintha nem volna egész világ előtt — kivéve tán az ő Világukat — ismeretes dolog, hogy gyakran megesküdtetett bizonyságok is hitelesítés alkalmával revocálnak; de azért a’nem revocalóknak hitelét nem csökkentik, különben a’vádlottnak illy’fele fogadott köpönyegforgatókkal igen könnyű lenne a' leghitelesb tanukat paralyzálni, ’s az érdemlett büntetés alól menekedni. Nem a’ Fehér megyei közgyűlés a’ hely, uraim, hol az elhatároztathatnék: rágalom e az érdeklett petitio tartalma vagy nem rágalom; az illy bíráskodás a’ lehető legnagyobb anomalia lenne, mert vagy a’vádló, vagy a’ vádlott fél mondana tulajdon ügyében ítéletet. Abból mit is Fehér megye jelen volt rendet határoztak, nem az következik hogy nekik van igazságuk, csak az, hogy jelen gyűlésen a’ petitioban vádlottaknak többsége volt, és igy igen természetes, hogy a’ petitiot rágalomnak határozák , jóllehet múlt közgyűlés alkalmával épen a’ határozó többség egyik főnöke mondá , hogy a’ tisztválasztási kihágások megvizsgálásában Fehér megye maga nem járhat el, mert részrehajlatlan egyének sem egyik sem másik pártban nem találtatnak, ’s ez okból kir. biztosságot kívánt. De ez csak egy kis következetlenség, semmi egyéb. Várjuk be tehát, uraim, mig a’ kir. biztosság megérkezendik, majd akkor lesz helye a’ próbák előterjesztésének, ’s akkor tudhatni meg: az igazság mellyik részen áll. Tartaléksereggel hozott itéletek a’ közvéleményt tévútra nem vezetendik. Kimondatott a’ nemzet törvényhozói teremében egy közbizalomban álló férfiú által, hogy egész municipiumok is gyakorolhatnak zsarnokságot, ’s e’ zsarnokság a’ legveszélyesebb. Első lépésre, mi a’ tisztválasztási sérelemben petitio útján történt, nem vala szükség bizonyítványokra ; mert a’ tény egész hazában ismeretes; a’ mi pedig a’ petitio egyes részeit illeti, be fognak bizonyítatni annak helyén, és igy, uraim, többségiekkel még ügyet nem nyertetek. Harmadik napon az adóbeli tartozások kerülvén szőnyegre, V. J. Indítványának következtében határoztatott, hogy az illető tisztviselők,járásaikban, a’ tartozók névjegyzékét a’ tartozás mennyiségének jegyzékével együtt készítsék el, és alispán úrhoz nyújtsák be olly végre, hogy az két táblabirót ’s a’ megyei számvevőt maga mellé vévén ,’s az adóbeli tartozásokat 10 évre felosztván, e’ munkálat szerint évenkint egy tizedrészbeni behajtás végett az illető tisztviselőknek adja ki. Végre több magányügyek tárgyalásán kívül határozatta jön, hogy az évenkint tartatni szokott négy rendbeli évnegyedes közgyűlések egy hónappal később tartassanak, és így a legközelebbi évnegyedes közgyűlés October helyett novemberben leend. Higutrából jul. 19-kén. Nem elég, hogy a’ haladás erkölcsi útján mintegy czéltalanul tévedezünk, a’ fatum még physicai roszakkal is meglátogató szeretett megyénket. Ugyanis tömlöczeinkben valami ragályos láz ütött ki rabjaink között, ’s ők a’ bűnnek sötét odújából, és a’ testi pangásnak, hogy ne mondjuk élve emésztödésnek, szennyes fészkéből jobb levegőt színi a’ megyeház folyosójára, onnan a’ kórházba szállíttattak. Ezen láz ragadósága nagy félelmet öntött f. hó 17-kén tartott pecsételő székünk néhány tagjaiba, úgy annyira, hogy e’ miatt indítványoznák, mikép a’ más napra kitűzött p..lóutasítási közgyűlés ne is tartassák, hanem augustus végére halasztassék. Sokan nem voltunk képesek megfogni a’ logicát, miért kellene a’ kitűzött közgyűlést meg nem tartani azért, mert ragadós betegség emészti szegény rabjainkat. Hiszen abból, hogy a’ megyeháznál veszélyes a’ gyűlés tartása, csak az következik, hogy tehát tartassák valahol másutt, nem pedig hogy elhalasztassék messze időkre. Mert a’ közügygyel és a’ megye nemességével — kivált minálunk — csak még sem lehet játékot űzni. Pedig a’ 18-kan tartandó gyűlésnek 17-kén, azaz csak egy nappal előbb,történő elhalasztása merő április—járatás lett volna közönségünkre nézve. Ezen oknak érzete végre arra bírta a’ jelenvoltak többségét, hogy a’ másnapi közgyűlésnek megtartását határozzák, annyival inkább, minthogy J. Huszár orvos úr megkérdeztetvén, nyilván oda nyilatkozott, hogy a’ rabok láza csupán érintkezés által ragadhat másokra , nem pedig a’ megyeházi jég által mint többen hivék. Lám, mennyire óvakodunk mi nemes urak még a’levegőtől is,mig a’ szegény rabot könynyedén taszítják a’penészes vermekbe,ki néha nem is oly rettentő bűnös.—Másnapon, középszámú közönség előtt felölvastattak követeink újabb jelentései az országgyűlés többrendű munkálatairól, nevezetesen: az elöleges sérelmek, előterjesztvények, a’ részek visszacsatlása, vallástárgya, és magyar nyelv iránti üzenetek’s felírások, a’vegyes házasságok ügyében kiadott kormányi resolutióval együtt. Mindezeket bővebb észrevétel nélkül tudomásul vettük, mire igénytelenségünknek csak annyi mondanivalója van, hogy talán nem ártott volna tisztelt követeinknek kötelességül tenni, hogy az országgyűlési eredmények puszta jelentésén kívül, küldőiknek ezentúl azt is pontosan megírják, melly kérdésben hogyan szavaztak, és minő okokól indultak ki szavazatukban? Mert az illy számonkérés nemcsak összeillik jelen utasítási rendszerünkkel, hanem ennek szükséges corollariuma is. Vagy tán a’ rendkívüli bizodalome’számoltatást fölöslegessé teszi?—Továbbá, olvastastatlak a’ különféle tárgyaknak elöleges kidolgozására nevezett kerületi és országos választmányok, és ezeknek tagjai. Értesültünk ezen felolvasás nyomán arról is , hogy az ősiség megváltoztatására szinte egy választmány van kiküldve , hogy az ősiség teljes fentartására 12 megye szavazott, és hogy két megye — köztük Nyitra — utasításhiányból sem jobbra sem balra nem voksolt. Ezen utolsó pontnál egyrészt azon kötelességérzetre serkentünk, hogy ha megyénknek utaritása nincs az ősiség iránt, adnánk ezúttal. De másrészt megpendíttetett, és pedig vádhangon, hogy nekünk utasításunk igenis van, hanem, követeink, nem tudni mi okból, azzal elő sem állottak. A’ vádhangú szóló ekkép fűzte okoskodását: „Vagy volt utasításunk az ösiség iránt vagy nem ; ha volt, és azt kövesünk elő nem adtak, akkor képviselői tisztekben el nem jártak; ha ellenben nem volt utasításunk, akkor egyik követünk, jegyzői hivatását nem teljesítő, mert az ö iség iránt létező megyei végzésünket annak rende szerint fel nem jegyezte, holott ez szoros kötelességében áll vala, minthogy ő egész követté választásaig e’ megyének tollvivő főjegyzője volt.“ E' vád szörnyen csiklandós vala, miért is a’ szegény vádló fejére szigorú büntetést kívánt szabatni ügyvéd R.— J. — mondván: mikép követeinket ok nélkül vádolni borzasztó bűn, okkal vádolni pedig követeinket nem lehet, mivel — úgy mond — megyénknek 123* 509