Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-30 / 269. szám

sadalmas ijjesztésekkel ? Már ha ezt tenni csakugyan ko­molyan eltökélték, szépen kérem, ne terheltessék ide­jében tudatni többekkel közülünk mindazon világneve­­zetességü nagy behatást, mit, elképzelem , hogy a’ tudós Világban is majdan vele kieszközölni erős szándékuk. Iliu­sum teneatis 11 k­övárvidlékéröl. N.-Somkút, jul. 9. A’ múlt áprilisi közgyűlés alkalmával, egy indítvány következ­tében, elnök mgos főkapitány Katona László ur, nem­csak a’ rendes évnegyedes közgyűlések, hanem egyszers­mind a’ Bt. több mint évtizedes óhajtását teljesítendő, tiszt­újító szék tartását ígérvén, örömmel győződtek meg a’ BR. az iránt, hogy e’ legszentebb jogok gyakorlatával sok rendetlenségek szárnyszegetten áradatnak az enyészet sír­csendének. — Óhajtva számítottak minden napot, melly a’kívánt czélhoz közelitett, minden lepergett óra, szebb ’s kecsegtetőbb jövendőt ígért; azonban alig m­ult el egy néhány hét, alig szűnt meg az örömtől repeső szív sebe­sebb verése, váratlanul lepte meg a’ új vidéket egy tiszt­­újítást érdeklő udvari rendelet, melly kormányszéki in­­tézvény mellett a’ Békel közöltelvén komoly aggodalmokra ejtett sok kedélyt, — meghiúsulván ez által azon édesen táplált remények, mellyek a’ szebb jövőre olly dúsan éle­deztek. — Az említett udvari rendelet ugyan is a’ tisztuji­­tásra nézve a’ régi szokást megtartani parancsolván, min­den vallásból három-három egyén, az alkapitányi, pénztár­noki , fő- és aljegyzői hivatalokra legfelsőbb megerősítés végett felterjesztendő.­­ Ezen rendelet a’ tisztujitás előtt köröltetvén, a’ jogos elnök a’ tárgy rendkivüliségéhez ké­pest, előleges conferentiát hirdetett, hol, szőnyegre ke­rülvén az előbb említett intézvény, a’ főkapitány kijelenté, mikép ellenkező értelemben a’ választási közgyűlést elosz­­latandja, hatalma lévén a’ legelső liszttől az utolsóig he­lyettesíteni. — Illy jelenetek voltak a’ július 5-kén kinyi­tott tisztújító közgyűlés előzményei, hol az elnöki beszéd­ben a’ conferentiában is nyilvánított erős akaratát a’ mgos főkapitány ismételvén, jelenti egyszersmind, hogy semmi egyéb tárgyalandó e’ közgyűlésen nem leond. — Fölol­­vastatott tehát az udvari rendelet: első, ki szót emelt, e’ rendeletben a’ szabad választás korlátozását élénk szí­nekkel festve, inditványozá, hogy a’felsőbb megerősí­tésre tartozó hivatalokra ez úttal a’ választást mellőzzék, annyival is inkább, minthogy ő felsége is a’ múlt ország­gyűlésről felterjesztett tisztújitási törvényjavaslatra tett leiratában a’ választandó egyénekre nézve csak a’ három felküldését, kegyesen elfogadta, a’BB. pedig közgyűlé­­sileg ’s követeiknek adott utasításban az országgyűléseken az ellenkező elvek mellett vívtak, — halasztva tehát a’ vá­lasztást megkérendő lenne ő felsége, hogy e fontos ügy — mellynek ingatagsága az alkotmányt alapjában megren­díti — elintézésére mentői előbb rendkívüli országgyűlést tartani kegyeskedjék. — A’ tárgy nagyszerűségéhez, ’s fontosságához alkalmazott lelkes, ’s tartalomdús beszéd­del pártoló az elöbbeni véleményt egy más szónok, ki mint a’ köztanácskozások kegyencze minden figyelmet körébe vont, — fölhozván e’ rendelet életbe léptetésének szomo­rú következményeit, melly jóslatakint élete é­lethargiába kényszeríti az alkotmányos szabadság e’ leghatalmasabb tényezőjét — a’ szabad választást, ’s általa a’ helyhatósági élet legrugékonyabb emeltyűjét, — előadását élénk rész­vét, ’s többek hasonértelmű nyilatkozata kiséré.— Ezek­­után szólottak az ellenvéleménynek többen, kik az emlí­tett rendelést a’ törvény értelmével megegyezőnek talál­ván választást sürgettek, részint mivel a’ főkapitány szilárd és határozott szándékát ismerék, részint azért, hogy a’ helyettesítést alkotmányilag mindenek fölött legveszélye­sebbnek tartják, — a’ dolog illy állásában tehát az ezernél számosban egybegyült köznemesség megkérdeztetvén, ma­ga a’mgos elnök úr érthető anyai nyelvökön kifejté az ud­vari rendelet tartalmát, ’s annak nem teljesítése esetében következményeit; a’ köznemesség, főtisztjük igen is popu­láris előadására, a’ rendelet értelmébeni választás mellett szavaztak, nagyon érdekűkben levén az altisztek választá­sa, kikkel naponkint­ összeköttetésben vannak ’s kiknek szabad választhatóiétól csaknem két év­tized óta el voltak zárva. — A’ köznemesség nyilatkozata után a’ többség a’ választásra nézve kimondatván, jegyzőkönyvileg kifejezte­tett, hogy e’ lépésre a’ BRet csak a’ pillanat képtelen­sége határozhatta, ünnepélyesen óvakodnak tehát, hogy e határozatból jövőre nézve semmi következés ne rovas­sák, egyszersmind ő felsége hódoló tisztelettel egy aláza­tos feliratban a’ kormányszék utján megkeressék, hogy a’ tisztujitás kérdése — melly annyi bonyolult körülmények szülője volt — vég elintézésére e’ bent egy rendkívüli országgyűléssel megörvendeztetni méltóztassék. — A’ volt tisztek hivatalaiktól elbúcsúzván a’ kijelölési névjegy­zék fölolvastatása után szózatok szedésére két bizottmány neveztetett. — A’ nemes vidékben két vallásbéliek u. m. katholicusok és reformátusok lévén, a’ két vallásból össze­sen hat egyén felküldendő egy hivatalra, minden kivétel nélkül tehát azon egyének, kik kijelölve voltak. A’ cir­­cularis tisztekre u. m. a’ szolgabirákra és adóbiztosokra a’ rendes törvényes után a’ választás a’ kijelöltek közül meg­történvén többséget nyertek, ’s feleskettettek. A’ somkuti járásban: szolgabiró Takáts Zsigmond, adóbiztos Buda Tamás. A’ n.-nyéresiben: szolgabiró Katona Miklós, adó­biztos Buda László. A’vádi járásban : szolgabiró Mihálka Endre, adóbiztos Pap István. A’ bunyi járásban: szolgab. Botha László , adóbiztos Bultyán Benjámin. A’ berkesi já­rásban: szolgabiró Katona István, adóbiztos Pap György. A’ kis solymosi járásban: szolgabiró Flórián Endre, adó­biztos Illyés János, főügyész: L.­somkuti Pap József, szegények ügyvéde: Medán Imre, árva szék­­ elnök Jurka Szilárd, bírák: Takács Zsigmond , Buttyán Benjamin.— Levéltárnok: Buttyán János, segéd: Buda László, ke­belbéli számvevők: Katona Miklós, Jurka Szilárd és Le­­ményi Pap József. — Ugyan ez nép a’ választás harmadik napján rendes törvényszéki táblabirák választása után, a’ tisztujitási jegyzőkönyv hitelesíttetvén, az altisztek föles­­kettettek, ’s a’ gyűlés eloszlott. — Páprádi. Felhívás a’ Budapest közti vízveszély ellen mentesítő intézet alakítására. Meg fülünk­ben hangzik a’ segedelem nélkül vizbefulladók szívrepesztő jaj­gatása; élénk még emlékezetünkben azon szomorú eset, melly folyó júliusban közel 20 szülőt, több elhagyott árvák atyját ’s anyját, tehát szintannyi családoszlopot a’ Duna hulláimba teme­tő. Ha ezen eset sem képes bennünket részvétlenségünkből — mi mellett évről évre annyi emberéletet a’ Dunába veszni látunk — felriasztani, akkor bizonyára méltatlan panaszkodunk, ha tovább is rajtunk azon sötét hatalom uralkodandik, melly éven­­kint eme’ vagy ama’ családkörből emberéletet szakít ki magá­nak, hullámoknak adván azt áldozatul. Hogy nagy azon szám, mellyel Budapest között emberek vízbe halnak, aligha szüksé­ges bizonyítgatni, előadandjuk azonban ezen szám mennyisé­gét olly bizonyossággal, min­t hiányos statisti­ai adatok sze­rint szerezni lehete. Minekelőtte ezt tennék , szükségesnek lát­juk érinteni, hogy azoknak számát, kik évlefolyta alatt a’ viz­­behalás veszedelméből megmentetnek, hivatalosan nem tudjuk, valamint azokét sem, kik Budapest közt estek a'Dunába, de a’ folyam által messzebbre vitetnek. Ezen két oknál fogva köny­­nyen érthető, hogy Budapest közt a’Dunából kihúzott holtak száma csak közelítőleg sem teszi a’ valódit. 1826— 1841-ikig a’ pesti oldalon 304 halott húzatott ki a’ Dunából, a’ budai ol­dalon pedig, hol csak 1838— 1842-ikig bírunk hivatalos ada­tokkal 46-an. Pesten tehát általánosan 19, Budán 11 ember vesztené a’ Dunában évenkint életét. Ha az itt előadottnál Bu­dapest közt több ember évenkint a’ Dunában halálát nem találná is, mi azonban fönebb az ellenkezőt a’legnagyobb valószínű­séggel föltevök — mégis igen elég ok ez arra , hogy bennün­ket férfias cselekvésre felhívjon. Azonban tagadni nem lehet, hogy ha a’ halál ezen neme ellen erősen nem intézkedünk , a’ vizbehalók száma az ikerváros további kifejlődésével é s virágzá­sával bizonnyára nagyobbodni fog. Mert egy részről, minél terjedtebb ’s gazdagabb leend a’ testvérváros, annál inkább öszpontosuland lakosa a’ folyó körül, mellynek fókincseit kö­szöni, mi által a’vizbehalási alkalom’s veszély is növekedendik; más részről nem lehete teljes joggal félni, hogy a’ lakosok szaporodásával a’ szerencsétlenség, kétségbeesés, és bűn, mint minden nagyobb városok hű követői, nálunk is terjedni fog, so­kakat öngyilkolásra, nevezetesen vízbehalásra is ösztönözvén. Midőn tehát az előadóitoknál fogva min magunkat ’s szerettein­ket a’ vizbehalás veszélye olly gyakorta fenyeget, már az ön­­fentartás ösztöne is vezethetne: olly intézkedések életbehozá­sára , mellyek az emberéletet az érintett veszélytől — mennyi­ben lehetséges — mentesítenék, ’s mellyek más részről veszé­lyes pillanatban a’ koczkáztatott élet megmentésére legsebesebb ’s czélszerűbb segedelmet nyújtanának. Egy szóval: az ikerváros lakosainak önmaguk ’s családjaik iránti legszentebb kötelessége, — kevés kiadást nem kímélvén — vízveszély elleni mentőinté­zetet alapítani. Hogy Budapest lakosai e’ részről Amsterdam, Bécs, Hamburg, London, emberbaráti példáit követendik, — any­­nyival inkább is hiszszük, mivel ők minden efféle jótékony intéze­teket legnagyobb lelkességgel segítenek elő. Azonban, vízve­szély elleni mentőintézet alakítására irányzott törekvéseink, még az önfentartásnál nagyobb czélokat segítenek elő , mert általa: 1) Hazánknak azt mentjük és tartjuk meg, mi neki — ha a’ dús természet kincseit használni akarja — legszükségesebb, t.i. az emberi életet, ’s pedig nem a’betegest vagy sinlödőt, hanem többnyire a’ teljes egészségűt és legjobb borbelit. — 2) Hazánk többi városainak, mellyek virágzó állapotukat szinte úgy, mint mi, a’ Dunának köszönik, mintául szolgálandunk, hasonló jó­tékony intézet alakítására buzdítván őket. A’ budapesti királyi orvosegyesület kötelességül tűzte ki magának, ezen fölhívással figyelmeztetni ikervárosunk lakosit: egy, a’ vízveszély elleni men­tesítő intézet alakításának szükségére; továbbá szándéka követ­kező tagjai közbenjárultával az illyés intézet alakítását tanács­adóig elősegíteni is. — Ezen tagok: dr. Cziegler Buda város főorvosa, dr. Eckstein, dr. Flór kórházi főorvos, dr. Frommhold, dr. Grosz Ferencz Leopold külváros főorvosa, dr. Havas Tolna megye volt rendes most tisztelet­beli főorvosa, dr. J­an­k­o­vic­h fenséges nádorunk udvari or­vosa, dr. Piscovich Pest város első főorvosa és sz. Rókus kórházi igazgató, dr. S­a­u­e­r orvostan professora, dr. Schmidt Pest megye első főorvosa, dr. Schoepff az orvostan r. k. professora ’s a’ gyermekkórház igazgatója, dr. Tessényi Pest megye fősebésze , dr. Wág­n­er. Végre az egyesület va­lamennyi tagjai egyszersmind az intézetnél bármilly szükséges orvosi segedelemre minden jutalom nélkül legnagyobb készség­gel ajánlkoznak.­­ A’ terv szerint, mellynek rövid vázlatát ezennel előterjesztjük, az intézet czélja kettős: első a’ vizben­­halás veszélyének megelőzése, másik pedig a’ már veszélyesí­­tett életnek lehetséges megmentése. Hogy a’ vizbehalás veszé­lye sikeresen megelőztethessék , mindenek előtt nélkülözhetle­­nül szükséges , hogy azon körülmények, mellyek ezen veszélyt általánosan, nevezetesen pedig Budapesten előidézik, pontosan ismeretesek legyenek. Ezen körülmények közül némellyek­ tör­ténet , mások szántszándék által adnak vízbehalásra alkalmat. Történet következtében következő körülmények adnak vizbeha­­lásra alkalmat: 1) a’ védetlen’s magas partokróli lecsúszás; 2) az úszás és fürdés; 3) a’ könnyű, rész vagy fölöslegesen terhelt hajók, csolnakokkali hajózás, szélvész vagy vízár al­kalmával’s ügyetlen hajósok segedelmével; 4) a’ Dunán ’s partjain végbevitt különféle munkálatok, úgymint halászás, mo­sás , be- és kirakodás, a’ hidnáli munkálatok ’stb.; 5) azon ve­r­­szélyek, mellyeket a’jégállás, főkép a’budai oldalon ’s a’ jégmenés okoz. — A’ készakarattól függő vizbe­­haláshoz tartozik: 1) vizbehalási öngyilkolás; 2) fő­kép csecsemőknél okoztatni szokott erőszakolt vízbefulasztás.— Ezen mentőintézet főgondja leend, hogy az elősorolt veszélyes körülmények káros befolyása elháríttassék, vagy legalább, meny­nyiben lehetséges, megakadályoztassék; mert itt is kiviláglik azon tétnek valósága, melly szerint könnyebb szerencsétlen­séget megelőzni, mint a’ már bekövetkezettet elhárítani. — Ha azonban valaki minden fölvigyázás mellett is a’ vizbehalás veszélyében léteznék, akkor a­ mentő intézet czéljának máso-s dik része, t. i. a’ szoros értelemben vett életmentés, vagy is fölélesztés jó gyakorlatba. Erre nézve szükséges a’ Duna két partján, főleg az élénkebb helyeken, különös őröket fölállítani, kik az érintett veszélyes körülmények befolyásának gátlására is al­kalmazhatók. Legczélirányosabb ezen őröket a’ hajósok rendé­ből választani, kik hosszas gyakorlat által a’ víz körül teljes biztossággal működnek, ’s lelki jelenlétöket véletlen eset által sem veszítik el könnyen. Ezen őrök szükséges hajócskákkal ’s ollyas segéd eszközökkel ellátandók, mellyek a’ vizbeestek föl­keresésére és kihúzására szükségesek, amilyenek p. o. az iva­­lakú kutasz, a’vasmacskaféle horgony, a’fagolyóval ellátót kötél, erősebb könnyű deszkával,’stb. Végtére szükségesek még az őröknek lakhelyül ’s a’ vizbül kihúzott szerencsétlenek első menedékéül a’ Duna partjain építendő házacskák. A’ vízből kihúzott szerencsétlen személy könnyű saroglyán olly helyre vitetik, hol rajta az ébresztő kísérletek könnyen végbevihetők. Mivel azonban a’ vizbefuladott tetszholt fölébresztésének első föltétele abban áll, hogy hideg ’s vizes ruháitól minél hama­rább megszabadíttassék, ’s a’ hiányzó testi meleg külső alkalma­zás által mentői előbb visszapótoltassék ; minden esetre leg­­czélszerűbb lenne, ha a’ vízbeholtat a’ legközelebbi házba vi­hetnék, azonban ha azt eszközleni nem lehetne , azt fölébresz­tés végett az örházba kellene vitetni. Mig aztán itt a’ hideg ’s vizesruhák leszedetnek, ’s a’ tetszholt czélszerűen fölmelegit­­tetik, addig már egyik vagy másik a’ meghívott orvosok közül megjelenend, ez fogja természetesen az utóbbi fölébresztési kí­sérleteket tudománya szerint vezérleni. A’ vizbeholtak körüli segedelem fölserkentésére szükséges mindazoknak, kik a’ sze­rencsétlent a’vízből kifogják, nem kevésbbé azoknak is, kik azt közelre eső lakhelyeikbe örömest befogadják, jutalmat ’s nyilvános dicséretet határozni. Az illyés mentőintézet alapítá­sára ’s fentartására szükséges kiadások az intézet terjedése ’s nagysága szerint különböznek. Mi itt egy olly mentőintézet részletezett kiadásait soroljuk elő, melly egy részről nem cse­kély eredménynyel biztat, más részről pedig a’ kiadások terje­delme miatt bizonyára senkit vissza nem ijeszthet; mit azonban a’ szükség ’s pénzerőhöz képest könnyű leend idővel czélszerű­en kiterjeszteni. A’ felállitási kiadások ugyan is lennének: 2 őr és mentőházacska 5000 frt, 4 rézteknő 30 fontos, fontja 2 frt 240 frt, ezekhez szükséges asztalosmunka 32 frt, 4 festett ágy 12 frt, 4 festett asztal, fiókkal 20 frt, 8 szék 16 frt, 48 pok­­rócz 336 frt, 4 szalmazsákra 40 rőf vászon 10 frt, 8 öltönyre 40 rőf szövet 24 frt, szabómunka 16 frt, 8 lepedőre 40 rőf vá­szon 18 frt 20 kr, 8 féltakaróra 22 rőf vászon 9 frt 10 kr, 4 vánkosra 8 röf szövet 4 frt 48 kr, ezekbe lőször 8 font 1 frt 15 krral 10 frt, 8 pár harisnya 1 frt 15 krral 10 frt, 8 czin­­serleg vagy pohár 8 frt, 6 üredény bőrkoszorúval 90 frt, 6 vasgyertyatartó 3 frt, 6 koppantó 1 frt 30 kr, régi kopott vá­szon 5 frt, 24 kefe 45 frt 36 kr, 4 érvágó gerely 3 frt 20 kr, 4 érvágó vas 18 frt, 4 takarék­tűzhely 200 font lakatos mun­kája 33 kr 110 frt, 6 vastagabb kötél 24 öles 18 krral 7 frt 12 kr, 6 vékonyabb kötél 24 öles 12 krral 4 frt 48 kr, 6 csolnak evezőkkel 210 frt, összesen 6259 frt 44 kr v.cz. —■ Évenkinti kiadás lenne 12 férfinak naponkint 1 frt, egy évre 4380 frt, 4 öl tűzifa fuvarral 100 frt, 2 font slearingyertya 3 frt 20 kr, 15 jutalomdíj a’ mentők számára 375 frt, össze­sen 4863 frt 20 kr. — így tehát a’ budapesti királyi orvos­egyesület ezen vízveszély elleni mentőintézet iránti tudományos javaslatát közrebocsátván, feladatát bevégezte; az intézet gya­korlatba való hozatalát egy nagylelkű emberbarátokból létesí­tendő társaságtól várja, mellynek létesítésére ezen tárgy iránti tanácskozásra a­ testvérváros lelkes lakosait folyó évi augustus 15-ikére délelőtti 11 órára a’városi redout-terembe i­löleg meghívja, ’s reméli is , hogy ezen alakulandó társaság az illető hatóságok tanácsával és segedelmével az üdvös hatású intézetet két városunk nagy hasznára létre is hozandja. — Midőn végtére a­ tisztelt hírlapi szerkesztő urakat alulírtak ezen czikk közlé­sére megkérik, egyszersmind a’ tervezett ügyet az igen tisztelt közönség legnagyobb emberbaráti részvétébe ismételve ajánlani köteleseknek érezik magokat — Dr. Jankovich Antal, a’ budapesti királyi orvosegyesület elnöke. Dr. W­ágner János s. k., a’ budapesti királyi orvosegyesület titoknoka. K­i K­FÖlI.! SAPLÓ: Morritt Joh­n Bacon Sawrey, kit az irodalmi világ gö­rögországi és keleti utazásairól, jelesül pedig két munká­járól ismer, mellyel Homer Ilionának fekvéséről irt, jul. 18-kán 72 éves korában meghalálozott. Mathew atya, a’ mértékletesség híres apostola, most az angol gyárkerületekben utazik ’s később Londonba is vá­­ratik, hol igen kiváncsiak látni ama’férfiút, ki az ir nép erkölcsiségén— az angol országos jövedelem nem kis ká­rára — olly roppant javítást tudott tenni. Londonban jul. 15-kén Johnson és Pinchin urak nagy olaj -és terpentingyára, mellyben több ezer hordó ter­pentin le vala tárazva, leégett. Az égőszerek föllobbaná­­sa 40 szomszéd házat és ezek közt egy r.cath. iskolát tete­mesen megrongált. Liverpoolban egy gyújtogató csoport nyomába jöttek, mellynek a’Liverpoolban egy év óta tör­tént gyújtogatások tulajdonsainak. A’ Moniteur 15. számában a’ lefolyt félévi indirect adó­­ átnézete közöltetik, összehasonlítva az 1842-ki első fél— 124 511

Next