Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-30 / 269. szám
sadalmas ijjesztésekkel ? Már ha ezt tenni csakugyan komolyan eltökélték, szépen kérem, ne terheltessék idejében tudatni többekkel közülünk mindazon világnevezetességü nagy behatást, mit, elképzelem , hogy a’ tudós Világban is majdan vele kieszközölni erős szándékuk. Iliusum teneatis 11 kövárvidlékéröl. N.-Somkút, jul. 9. A’ múlt áprilisi közgyűlés alkalmával, egy indítvány következtében, elnök mgos főkapitány Katona László ur, nemcsak a’ rendes évnegyedes közgyűlések, hanem egyszersmind a’ Bt. több mint évtizedes óhajtását teljesítendő, tisztújító szék tartását ígérvén, örömmel győződtek meg a’ BR. az iránt, hogy e’ legszentebb jogok gyakorlatával sok rendetlenségek szárnyszegetten áradatnak az enyészet sírcsendének. — Óhajtva számítottak minden napot, melly a’kívánt czélhoz közelitett, minden lepergett óra, szebb ’s kecsegtetőbb jövendőt ígért; azonban alig mult el egy néhány hét, alig szűnt meg az örömtől repeső szív sebesebb verése, váratlanul lepte meg a’ új vidéket egy tisztújítást érdeklő udvari rendelet, melly kormányszéki intézvény mellett a’ Békel közöltelvén komoly aggodalmokra ejtett sok kedélyt, — meghiúsulván ez által azon édesen táplált remények, mellyek a’ szebb jövőre olly dúsan éledeztek. — Az említett udvari rendelet ugyan is a’ tisztujitásra nézve a’ régi szokást megtartani parancsolván, minden vallásból három-három egyén, az alkapitányi, pénztárnoki , fő- és aljegyzői hivatalokra legfelsőbb megerősítés végett felterjesztendő. Ezen rendelet a’ tisztujitás előtt köröltetvén, a’ jogos elnök a’ tárgy rendkivüliségéhez képest, előleges conferentiát hirdetett, hol, szőnyegre kerülvén az előbb említett intézvény, a’ főkapitány kijelenté, mikép ellenkező értelemben a’ választási közgyűlést eloszlatandja, hatalma lévén a’ legelső liszttől az utolsóig helyettesíteni. — Illy jelenetek voltak a’ július 5-kén kinyitott tisztújító közgyűlés előzményei, hol az elnöki beszédben a’ conferentiában is nyilvánított erős akaratát a’ mgos főkapitány ismételvén, jelenti egyszersmind, hogy semmi egyéb tárgyalandó e’ közgyűlésen nem leond. — Fölolvastatott tehát az udvari rendelet: első, ki szót emelt, e’ rendeletben a’ szabad választás korlátozását élénk színekkel festve, inditványozá, hogy a’felsőbb megerősítésre tartozó hivatalokra ez úttal a’ választást mellőzzék, annyival is inkább, minthogy ő felsége is a’ múlt országgyűlésről felterjesztett tisztújitási törvényjavaslatra tett leiratában a’ választandó egyénekre nézve csak a’ három felküldését, kegyesen elfogadta, a’BB. pedig közgyűlésileg ’s követeiknek adott utasításban az országgyűléseken az ellenkező elvek mellett vívtak, — halasztva tehát a’ választást megkérendő lenne ő felsége, hogy e fontos ügy — mellynek ingatagsága az alkotmányt alapjában megrendíti — elintézésére mentői előbb rendkívüli országgyűlést tartani kegyeskedjék. — A’ tárgy nagyszerűségéhez, ’s fontosságához alkalmazott lelkes, ’s tartalomdús beszéddel pártoló az elöbbeni véleményt egy más szónok, ki mint a’ köztanácskozások kegyencze minden figyelmet körébe vont, — fölhozván e’ rendelet életbe léptetésének szomorú következményeit, melly jóslatakint élete élethargiába kényszeríti az alkotmányos szabadság e’ leghatalmasabb tényezőjét — a’ szabad választást, ’s általa a’ helyhatósági élet legrugékonyabb emeltyűjét, — előadását élénk részvét, ’s többek hasonértelmű nyilatkozata kiséré.— Ezekután szólottak az ellenvéleménynek többen, kik az említett rendelést a’ törvény értelmével megegyezőnek találván választást sürgettek, részint mivel a’ főkapitány szilárd és határozott szándékát ismerék, részint azért, hogy a’ helyettesítést alkotmányilag mindenek fölött legveszélyesebbnek tartják, — a’ dolog illy állásában tehát az ezernél számosban egybegyült köznemesség megkérdeztetvén, maga a’mgos elnök úr érthető anyai nyelvökön kifejté az udvari rendelet tartalmát, ’s annak nem teljesítése esetében következményeit; a’ köznemesség, főtisztjük igen is populáris előadására, a’ rendelet értelmébeni választás mellett szavaztak, nagyon érdekűkben levén az altisztek választása, kikkel naponkint összeköttetésben vannak ’s kiknek szabad választhatóiétól csaknem két évtized óta el voltak zárva. — A’ köznemesség nyilatkozata után a’ többség a’ választásra nézve kimondatván, jegyzőkönyvileg kifejeztetett, hogy e’ lépésre a’ BRet csak a’ pillanat képtelensége határozhatta, ünnepélyesen óvakodnak tehát, hogy e határozatból jövőre nézve semmi következés ne rovassák, egyszersmind ő felsége hódoló tisztelettel egy alázatos feliratban a’ kormányszék utján megkeressék, hogy a’ tisztujitás kérdése — melly annyi bonyolult körülmények szülője volt — vég elintézésére e’ bent egy rendkívüli országgyűléssel megörvendeztetni méltóztassék. — A’ volt tisztek hivatalaiktól elbúcsúzván a’ kijelölési névjegyzék fölolvastatása után szózatok szedésére két bizottmány neveztetett. — A’ nemes vidékben két vallásbéliek u. m. katholicusok és reformátusok lévén, a’ két vallásból összesen hat egyén felküldendő egy hivatalra, minden kivétel nélkül tehát azon egyének, kik kijelölve voltak. A’ circularis tisztekre u. m. a’ szolgabirákra és adóbiztosokra a’ rendes törvényes után a’ választás a’ kijelöltek közül megtörténvén többséget nyertek, ’s feleskettettek. A’ somkuti járásban: szolgabiró Takáts Zsigmond, adóbiztos Buda Tamás. A’ n.-nyéresiben: szolgabiró Katona Miklós, adóbiztos Buda László. A’vádi járásban : szolgabiró Mihálka Endre, adóbiztos Pap István. A’ bunyi járásban: szolgab. Botha László , adóbiztos Bultyán Benjámin. A’ berkesi járásban: szolgabiró Katona István, adóbiztos Pap György. A’ kis solymosi járásban: szolgabiró Flórián Endre, adóbiztos Illyés János, főügyész: L.somkuti Pap József, szegények ügyvéde: Medán Imre, árva szék elnök Jurka Szilárd, bírák: Takács Zsigmond , Buttyán Benjamin.— Levéltárnok: Buttyán János, segéd: Buda László, kebelbéli számvevők: Katona Miklós, Jurka Szilárd és Leményi Pap József. — Ugyan ez nép a’ választás harmadik napján rendes törvényszéki táblabirák választása után, a’ tisztujitási jegyzőkönyv hitelesíttetvén, az altisztek föleskettettek, ’s a’ gyűlés eloszlott. — Páprádi. Felhívás a’ Budapest közti vízveszély ellen mentesítő intézet alakítására. Meg fülünkben hangzik a’ segedelem nélkül vizbefulladók szívrepesztő jajgatása; élénk még emlékezetünkben azon szomorú eset, melly folyó júliusban közel 20 szülőt, több elhagyott árvák atyját ’s anyját, tehát szintannyi családoszlopot a’ Duna hulláimba temető. Ha ezen eset sem képes bennünket részvétlenségünkből — mi mellett évről évre annyi emberéletet a’ Dunába veszni látunk — felriasztani, akkor bizonyára méltatlan panaszkodunk, ha tovább is rajtunk azon sötét hatalom uralkodandik, melly évenkint eme’ vagy ama’ családkörből emberéletet szakít ki magának, hullámoknak adván azt áldozatul. Hogy nagy azon szám, mellyel Budapest között emberek vízbe halnak, aligha szükséges bizonyítgatni, előadandjuk azonban ezen szám mennyiségét olly bizonyossággal, mint hiányos statistiai adatok szerint szerezni lehete. Minekelőtte ezt tennék , szükségesnek látjuk érinteni, hogy azoknak számát, kik évlefolyta alatt a’ vizbehalás veszedelméből megmentetnek, hivatalosan nem tudjuk, valamint azokét sem, kik Budapest közt estek a'Dunába, de a’ folyam által messzebbre vitetnek. Ezen két oknál fogva könynyen érthető, hogy Budapest közt a’Dunából kihúzott holtak száma csak közelítőleg sem teszi a’ valódit. 1826— 1841-ikig a’ pesti oldalon 304 halott húzatott ki a’ Dunából, a’ budai oldalon pedig, hol csak 1838— 1842-ikig bírunk hivatalos adatokkal 46-an. Pesten tehát általánosan 19, Budán 11 ember vesztené a’ Dunában évenkint életét. Ha az itt előadottnál Budapest közt több ember évenkint a’ Dunában halálát nem találná is, mi azonban fönebb az ellenkezőt a’legnagyobb valószínűséggel föltevök — mégis igen elég ok ez arra , hogy bennünket férfias cselekvésre felhívjon. Azonban tagadni nem lehet, hogy ha a’ halál ezen neme ellen erősen nem intézkedünk , a’ vizbehalók száma az ikerváros további kifejlődésével é s virágzásával bizonnyára nagyobbodni fog. Mert egy részről, minél terjedtebb ’s gazdagabb leend a’ testvérváros, annál inkább öszpontosuland lakosa a’ folyó körül, mellynek fókincseit köszöni, mi által a’vizbehalási alkalom’s veszély is növekedendik; más részről nem lehete teljes joggal félni, hogy a’ lakosok szaporodásával a’ szerencsétlenség, kétségbeesés, és bűn, mint minden nagyobb városok hű követői, nálunk is terjedni fog, sokakat öngyilkolásra, nevezetesen vízbehalásra is ösztönözvén. Midőn tehát az előadóitoknál fogva min magunkat ’s szeretteinket a’ vizbehalás veszélye olly gyakorta fenyeget, már az önfentartás ösztöne is vezethetne: olly intézkedések életbehozására , mellyek az emberéletet az érintett veszélytől — mennyiben lehetséges — mentesítenék, ’s mellyek más részről veszélyes pillanatban a’ koczkáztatott élet megmentésére legsebesebb ’s czélszerűbb segedelmet nyújtanának. Egy szóval: az ikerváros lakosainak önmaguk ’s családjaik iránti legszentebb kötelessége, — kevés kiadást nem kímélvén — vízveszély elleni mentőintézetet alapítani. Hogy Budapest lakosai e’ részről Amsterdam, Bécs, Hamburg, London, emberbaráti példáit követendik, — anynyival inkább is hiszszük, mivel ők minden efféle jótékony intézeteket legnagyobb lelkességgel segítenek elő. Azonban, vízveszély elleni mentőintézet alakítására irányzott törekvéseink, még az önfentartásnál nagyobb czélokat segítenek elő , mert általa: 1) Hazánknak azt mentjük és tartjuk meg, mi neki — ha a’ dús természet kincseit használni akarja — legszükségesebb, t.i. az emberi életet, ’s pedig nem a’betegest vagy sinlödőt, hanem többnyire a’ teljes egészségűt és legjobb borbelit. — 2) Hazánk többi városainak, mellyek virágzó állapotukat szinte úgy, mint mi, a’ Dunának köszönik, mintául szolgálandunk, hasonló jótékony intézet alakítására buzdítván őket. A’ budapesti királyi orvosegyesület kötelességül tűzte ki magának, ezen fölhívással figyelmeztetni ikervárosunk lakosit: egy, a’ vízveszély elleni mentesítő intézet alakításának szükségére; továbbá szándéka következő tagjai közbenjárultával az illyés intézet alakítását tanácsadóig elősegíteni is. — Ezen tagok: dr. Cziegler Buda város főorvosa, dr. Eckstein, dr. Flór kórházi főorvos, dr. Frommhold, dr. Grosz Ferencz Leopold külváros főorvosa, dr. Havas Tolna megye volt rendes most tiszteletbeli főorvosa, dr. Jankovich fenséges nádorunk udvari orvosa, dr. Piscovich Pest város első főorvosa és sz. Rókus kórházi igazgató, dr. Sauer orvostan professora, dr. Schmidt Pest megye első főorvosa, dr. Schoepff az orvostan r. k. professora ’s a’ gyermekkórház igazgatója, dr. Tessényi Pest megye fősebésze , dr. Wágner. Végre az egyesület valamennyi tagjai egyszersmind az intézetnél bármilly szükséges orvosi segedelemre minden jutalom nélkül legnagyobb készséggel ajánlkoznak. A’ terv szerint, mellynek rövid vázlatát ezennel előterjesztjük, az intézet czélja kettős: első a’ vizbenhalás veszélyének megelőzése, másik pedig a’ már veszélyesített életnek lehetséges megmentése. Hogy a’ vizbehalás veszélye sikeresen megelőztethessék , mindenek előtt nélkülözhetlenül szükséges , hogy azon körülmények, mellyek ezen veszélyt általánosan, nevezetesen pedig Budapesten előidézik, pontosan ismeretesek legyenek. Ezen körülmények közül némellyek történet , mások szántszándék által adnak vízbehalásra alkalmat. Történet következtében következő körülmények adnak vizbehalásra alkalmat: 1) a’ védetlen’s magas partokróli lecsúszás; 2) az úszás és fürdés; 3) a’ könnyű, rész vagy fölöslegesen terhelt hajók, csolnakokkali hajózás, szélvész vagy vízár alkalmával’s ügyetlen hajósok segedelmével; 4) a’ Dunán ’s partjain végbevitt különféle munkálatok, úgymint halászás, mosás , be- és kirakodás, a’ hidnáli munkálatok ’stb.; 5) azon verszélyek, mellyeket a’jégállás, főkép a’budai oldalon ’s a’ jégmenés okoz. — A’ készakarattól függő vizbehaláshoz tartozik: 1) vizbehalási öngyilkolás; 2) főkép csecsemőknél okoztatni szokott erőszakolt vízbefulasztás.— Ezen mentőintézet főgondja leend, hogy az elősorolt veszélyes körülmények káros befolyása elháríttassék, vagy legalább, menynyiben lehetséges, megakadályoztassék; mert itt is kiviláglik azon tétnek valósága, melly szerint könnyebb szerencsétlenséget megelőzni, mint a’ már bekövetkezettet elhárítani. — Ha azonban valaki minden fölvigyázás mellett is a’ vizbehalás veszélyében léteznék, akkor a mentő intézet czéljának máso-s dik része, t. i. a’ szoros értelemben vett életmentés, vagy is fölélesztés jó gyakorlatba. Erre nézve szükséges a’ Duna két partján, főleg az élénkebb helyeken, különös őröket fölállítani, kik az érintett veszélyes körülmények befolyásának gátlására is alkalmazhatók. Legczélirányosabb ezen őröket a’ hajósok rendéből választani, kik hosszas gyakorlat által a’ víz körül teljes biztossággal működnek, ’s lelki jelenlétöket véletlen eset által sem veszítik el könnyen. Ezen őrök szükséges hajócskákkal ’s ollyas segéd eszközökkel ellátandók, mellyek a’ vizbeestek fölkeresésére és kihúzására szükségesek, amilyenek p. o. az ivalakú kutasz, a’vasmacskaféle horgony, a’fagolyóval ellátót kötél, erősebb könnyű deszkával,’stb. Végtére szükségesek még az őröknek lakhelyül ’s a’ vizbül kihúzott szerencsétlenek első menedékéül a’ Duna partjain építendő házacskák. A’ vízből kihúzott szerencsétlen személy könnyű saroglyán olly helyre vitetik, hol rajta az ébresztő kísérletek könnyen végbevihetők. Mivel azonban a’ vizbefuladott tetszholt fölébresztésének első föltétele abban áll, hogy hideg ’s vizes ruháitól minél hamarább megszabadíttassék, ’s a’ hiányzó testi meleg külső alkalmazás által mentői előbb visszapótoltassék ; minden esetre legczélszerűbb lenne, ha a’ vízbeholtat a’ legközelebbi házba vihetnék, azonban ha azt eszközleni nem lehetne , azt fölébresztés végett az örházba kellene vitetni. Mig aztán itt a’ hideg ’s vizesruhák leszedetnek, ’s a’ tetszholt czélszerűen fölmelegittetik, addig már egyik vagy másik a’ meghívott orvosok közül megjelenend, ez fogja természetesen az utóbbi fölébresztési kísérleteket tudománya szerint vezérleni. A’ vizbeholtak körüli segedelem fölserkentésére szükséges mindazoknak, kik a’ szerencsétlent a’vízből kifogják, nem kevésbbé azoknak is, kik azt közelre eső lakhelyeikbe örömest befogadják, jutalmat ’s nyilvános dicséretet határozni. Az illyés mentőintézet alapítására ’s fentartására szükséges kiadások az intézet terjedése ’s nagysága szerint különböznek. Mi itt egy olly mentőintézet részletezett kiadásait soroljuk elő, melly egy részről nem csekély eredménynyel biztat, más részről pedig a’ kiadások terjedelme miatt bizonyára senkit vissza nem ijeszthet; mit azonban a’ szükség ’s pénzerőhöz képest könnyű leend idővel czélszerűen kiterjeszteni. A’ felállitási kiadások ugyan is lennének: 2 őr és mentőházacska 5000 frt, 4 rézteknő 30 fontos, fontja 2 frt 240 frt, ezekhez szükséges asztalosmunka 32 frt, 4 festett ágy 12 frt, 4 festett asztal, fiókkal 20 frt, 8 szék 16 frt, 48 pokrócz 336 frt, 4 szalmazsákra 40 rőf vászon 10 frt, 8 öltönyre 40 rőf szövet 24 frt, szabómunka 16 frt, 8 lepedőre 40 rőf vászon 18 frt 20 kr, 8 féltakaróra 22 rőf vászon 9 frt 10 kr, 4 vánkosra 8 röf szövet 4 frt 48 kr, ezekbe lőször 8 font 1 frt 15 krral 10 frt, 8 pár harisnya 1 frt 15 krral 10 frt, 8 czinserleg vagy pohár 8 frt, 6 üredény bőrkoszorúval 90 frt, 6 vasgyertyatartó 3 frt, 6 koppantó 1 frt 30 kr, régi kopott vászon 5 frt, 24 kefe 45 frt 36 kr, 4 érvágó gerely 3 frt 20 kr, 4 érvágó vas 18 frt, 4 takaréktűzhely 200 font lakatos munkája 33 kr 110 frt, 6 vastagabb kötél 24 öles 18 krral 7 frt 12 kr, 6 vékonyabb kötél 24 öles 12 krral 4 frt 48 kr, 6 csolnak evezőkkel 210 frt, összesen 6259 frt 44 kr v.cz. —■ Évenkinti kiadás lenne 12 férfinak naponkint 1 frt, egy évre 4380 frt, 4 öl tűzifa fuvarral 100 frt, 2 font slearingyertya 3 frt 20 kr, 15 jutalomdíj a’ mentők számára 375 frt, összesen 4863 frt 20 kr. — így tehát a’ budapesti királyi orvosegyesület ezen vízveszély elleni mentőintézet iránti tudományos javaslatát közrebocsátván, feladatát bevégezte; az intézet gyakorlatba való hozatalát egy nagylelkű emberbarátokból létesítendő társaságtól várja, mellynek létesítésére ezen tárgy iránti tanácskozásra a testvérváros lelkes lakosait folyó évi augustus 15-ikére délelőtti 11 órára a’városi redout-terembe ilöleg meghívja, ’s reméli is , hogy ezen alakulandó társaság az illető hatóságok tanácsával és segedelmével az üdvös hatású intézetet két városunk nagy hasznára létre is hozandja. — Midőn végtére a tisztelt hírlapi szerkesztő urakat alulírtak ezen czikk közlésére megkérik, egyszersmind a’ tervezett ügyet az igen tisztelt közönség legnagyobb emberbaráti részvétébe ismételve ajánlani köteleseknek érezik magokat — Dr. Jankovich Antal, a’ budapesti királyi orvosegyesület elnöke. Dr. Wágner János s. k., a’ budapesti királyi orvosegyesület titoknoka. Ki KFÖlI.! SAPLÓ: Morritt John Bacon Sawrey, kit az irodalmi világ görögországi és keleti utazásairól, jelesül pedig két munkájáról ismer, mellyel Homer Ilionának fekvéséről irt, jul. 18-kán 72 éves korában meghalálozott. Mathew atya, a’ mértékletesség híres apostola, most az angol gyárkerületekben utazik ’s később Londonba is váratik, hol igen kiváncsiak látni ama’férfiút, ki az ir nép erkölcsiségén— az angol országos jövedelem nem kis kárára — olly roppant javítást tudott tenni. Londonban jul. 15-kén Johnson és Pinchin urak nagy olaj -és terpentingyára, mellyben több ezer hordó terpentin le vala tárazva, leégett. Az égőszerek föllobbanása 40 szomszéd házat és ezek közt egy r.cath. iskolát tetemesen megrongált. Liverpoolban egy gyújtogató csoport nyomába jöttek, mellynek a’Liverpoolban egy év óta történt gyújtogatások tulajdonsainak. A’ Moniteur 15. számában a’ lefolyt félévi indirect adó átnézete közöltetik, összehasonlítva az 1842-ki első fél— 124 511