Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-03 / 270. szám
48 sz.ba iktatott zavaros tudósításában ismét világos jeleket halászgat az iránt, hogy ha a’ nemesség — úgy mond — be nem hozaték, másképen üt ki követválasztásunk. — Ez igazoló czikk csupán azok iránt tartozó kíméletből van írva, kik tán jó hiszemben hajlandóknak mutatkoztak a’ sűrűen gyanúsítottakat elvégre ,ex contumacio elmarasztalni, olly czélból, hogy a’ nem is illetékes biró előtti kereset alaptalannak ítéltessék. — Ennélfogva megkísértem, megyénk rövid ismertetését adni, a’ közelebbi letűnt évek ’s utólsó nyári közgyűlés elnöki jelentésének elvihatatlan adatai nyomán, miután az ismeretes példaszó szerint legbiztosabban gyümölcséről ítélhetni meg a’ termőfa minőségét. -----------Közgyűléseinken most először elnöklő m. alispánunk megnyitó beszédével a’ legkellemesb meglepetést eszközlé. Mintegy a’ közkívánatot előzve, az egyjegyűtt Rt. szokásos üdvözlete után megyénk közigazgatási ’s törvénykezési jelen állapota ismertetésére tért vala át, élénk ellentétbe állítva részletenkint a’ mai dolgokat, a’ régebben elmúltakéval; miből megyénknek ehez képesti dicséretes előlépése kivehetővé lön. Csalhatatlanul az igazságos párvonal legjobb criterium arra, mellyiket illesse kettő közül az elsőség, hogy öröm vala méltó kiemeléssel hallanunk, hogy mig a’ megyénkre rótt hadi adó 27,195 ftra rúg, a’tömérdek rovata honi adóra kivetett összeg ez idén pár ezer néhány százltal kevesebb. Csak 15 év előttre tekintsünk vissza bár , mit mi fiatalabbak az akkori évek eseményeibe jártas kertes szemtanuk előadásai után félig meddig ismerhetünk, midőn a’ székére divatozó visszaélések járványa iránt bizonyított türelem, néhai elődeink nagy részében egészen vérré vált; ez egyben is ugyan kitettek ám a’ hazáért. ’S ezóta a’ költség rovata mennyivel szaporúlt! Most népnevelésre szemügy forditatik, mi szinte sokat felemészt; tiszti fuvarozásban a’ felügyeletből eredő nagy takarékosság, a’járandóságon felüli fahordással felemésztett tetemes fuvar, évek óta eltiltva; a’ szanaszét rakásra penészlő levéltári irományok — mik t. i. feltaláltattak, — mivel úgy tetszik az 1811 évi például hiányzik — gondosan összeszedve; pénztár kezelésére, az akkori hanyagság szülte egyszeri tetemes pénzfogyatékon okulva, most már évnegyedenkinti szigorú vizsgálat. — Kell e említenem a’ bűnbeli törvényszéki gyorsabb folyamatu eljárást, melly hajdani csigakint mászó természetét levetkőzve, — mikép az akkori rozsdaemésztette béklyó miatt csak igen lassacskán haladható rabok lábai—ma már rendesebbé és gyorsabbá lön. Ezenfelül lak- és élelmezés dolgában állapotuk szinte, körülményeink közt lehetőleg, a’ jelen korszellem emberiesb irányához alkalmazkodott. — Mindezek ollyas régi dolgok ugyan, mik kevesebb mint 15 év óta Kárpáttól Adriáig inkább vagy kevésbbé javultak, ’s itt csupán azért soroltam elő röviden, hogy megkérdezhessen a’ világi levelező urat, szivére tett kezekkel vallja meg, ugyan miben helyezheti megyénk 15 év előtti állásának, az azóta újjá alakult fölötti hires belsőségét? A’ közgyűlés méltóság-teljesb és csendes tanácskozásában e ? — Hisz ezt mostani években csak a’ háromfi háboritotta fel. És ugyan méltóság-teljesnek nevezhetni azon 15 év előtti pangárt, melly a’ tanácskozási teremekben patriarchalis szellemű elődeinket zöld asztalaiknál elaltatta? — Ó drágalátos jó idő! csendesek valának igen is tanácskozási termeid a’ remete czellájakint, ’s a’ hogy ezt az utánatok visszaepedő világi t. levelező is állítja; — de annál zajosb fűszeres lakmárolásaidban. — Ugyan mellyik becsületes embernek juthatott volna ekkor eszébe, még az igazi pezsgő-iszákoknak is szemére vetni,— kik Árpádtól örökölt fanyar-edzette természetűk segélyével gyakorta az ivó asztal mellett virradtak fel, ’s csak a’ tanácskozás asztalán pihentették ki fáradt tagjaikat,—hogy ők nem józanok, avvagy hivatalviselésre nem kiképzettek. — Elég az hozzá, hogy Csanád országszerte hiresen, a’ szomszéd törvényhatóságokból, a’ kitűzött közgyűlési napokra sűrü látogatók érkeztek, ’s az úgy nevezett nyers erő, a’ megyebeli nemesség is akkor édesgettetett először az előttök szokatlan teremekbe, azt mivelendő ott, mit a’ vendéglő akar. De minthogy ő ezek segélyére, — mig világát élte, — soha nem szorult; mihelyest tanácskoznak kellett volna, csend foglalá el az elmék helyét. — Valóban levelező úr, igazságtalanságot követett el, midőn utóbbi közgyűlésünket az ekkoriakhoz hasonlitó ; igazságtalanságot főleg azon tisztelt férfiú ellen, ki több éveken keresztül dicsőséges kormányzója vala megyénknek, kinek tömérdek jó tetteiért Csanád hálás elismeréssel tartozik. — E’ kitérés után ideje lesz, a’ gyűlési nevezetesb tárgyakat előadnom. Az ekkorra kitűzött törvényszéki 8 táblabiró elválasztása megtörtént, következő megalapított szabályokkal: illető törvényszéki elnök kettőt-kettőt a’ törvényszék határnapjáról eleve értesítvén, ezek elegendő ok nélkül megjelenni tartozzanak; a’ többiek hívatlanul is mindig résztvehetvén. Elvállalt köteleztetésök évhosszáig tart, a’ midőn uj választás alá kerülnek. — A’ választottakon kívüli többi tiszt, táblabirák döntő szavazata elvétetett, ’s ennyiben a’ törvényes gyakorlat összeszorittatott. — Kiköttetik, hogy az egyházi rendből is lehessen táblabirákat választani, kik a’büntető törvényszéken is befolyással bírjanak. E’ szerint az egyházi rendnek megyénkre jelenleg panasza nem lehet, miután több tágabb engedély adatott számára, mint a’ mennyit a’ sajtó kihágások büntetésére tervezett vegyes küldöttségben az alsó tábla részére megengedni kíván.— E’ választás alapczélja: kikerülni azon kellemetlenséget, hogy egyik vagy másik biró gázoltatása esetében fűhöz fához kelljen a’ törvényszéki elnöknek kapkodnia, mig a’ táblabirák törvényes elegendőségü száma kikerül. — Ő felségének legjobb reményekre jogosító előterjesztései hála-érzettel fogadtatván, a’ többség által érette kettős köszönő felirat határoztatott. Egyébiránt tárgyalat és javaslattétel végett a’ követutasitó választmánynak adattak ki, melly üléseit f. hó 31. fogja megkezdeni.— Követeink leküldött naplói, kiknek neves említését szinte éljenezés kisérte, a’ megyei iró terembe rendeltettek kitétetni. — A’ selyemtenyésztésnek részvény általi kelendőségbe hozatala pártfogoltatván, annak elősegélésére küldöttség neveztetett ki. (Vége köv.) Vasitól. Válasz a’ vasmegyei ellenőr méltatlan vádjaira. A’ Jelenkor I. évi 47- dik száma Vas megyében egy rendkívüli jelenet által vonta magára figyelmünket, feltűnt tudnillik a’ politicai lát téren, a’ csillagvizsgálók által nem ismert, ’s nem várt üstökös csillagkint, egy uj hivatal, uj tisztség! a’Vas megyei ellenőr! Ezen uj hivatalu egyén, felemlitett hírlapi czikkében, programmáját nyilvánítván, a’ haladási pártot éles nyilakkal támadá meg. Ezen programmában ígéri a’ közönségnek, hogy leghitelesb kútfőkből merített adatokkal ellátva, egyszerűen, szárazon, röviden,’s mivel független, szabadon és pártatlan fogja mondandóit fölhozni, egyszersmind a’ ius publicumból, nyelvtan és helyesírásból, ’s bölcselkedési tudományból üdvösséges tanításival bennünket szerencséltetve, gyarlóságunkat gyámolitani igyekszik. Végre önmaga megczáfolására keztyüit lábunk elé hajítván minket gúnyolva ki hív. Ámbár szerencsénk nincsen ezen álarczos bajnokot ismernünk; azonban mivel a’ szerencsétlen april. 3-kai eseményekben a’ sors csekély személyemnek fontosabb szerepet juttatott, mint bár ki is óhajthatná,’s mivel annál fogva hivatkozás reám mind két részről nem ritkán történik , de egyébként is ezen gyászos catastrophát megelőző és okozó körülményekbe avatva lévén, némileg hivatva érzem magamat ezen keztyüt fölvenni. Mivel ollynemű fegyverrel alkalmas a’ védelem, minővel a’ megtámadás történik, én ellenőr urnak szakadozott írási modorát követvén , de mégis ennek goromba és személysértő részeit viszonozni nem akarván,pontonkint fogok vádjaira válaszolni. Ellenőr úr magára az említett czikk második sorában maga kimondja az ítéletet; és pedig olly igazságosan, olly bölcsen, hogy egész czikkjében jobbat nem mondott, és a’ többit elhagyhatta volna, t. i. azt irja „ez nem jól van mondva“ és ismét „de az sincs jól.“ Valóban kár volt illy őszinte és alapos nyilatkozat után tollát le nem tenni.Ekkor legalább maga,vagy mások iránt méltányos maradt volna. A’ P. H. levelezője, (mert ágense vagy ágensei köztünk nincsenek) a’mint ellenőr úr állítja, megyénk köznemességét nyers gyilkosok közé számítja. Ez nem egyéb ábrándozásnál és felhevült képzelődés szüleményinél. Sehol sem íratott ollyas a’ miből ezt józan logicával következtetni lehessen. Igaz ugyan, hogy a’ P. H. 238. számú Vezérczikkében ezen szavak állanak találkoztak, kik ott is felvőszitik a’ tömeget, mi szerint nemcsak a’javítási kérdéseket szentségtelen kezekkel legyilkolnák ’stb. Már ezen metaphora értelme minden elfogulatlan ember előtt világos, egy kérdést a’ törvényes tanácskozás mezején legyilkolni anynyit tesz, mint azt törvénytelen eszközök által megbuktatni; a’méltó fájdalom adá a’sebző érzet kifejezésére, ezen hű gyászos szavat, melly ha már bűnt jellemez, az minden esetre inkább a’ „becsődizők“ mint a’ „köznemesség“ fejére hárul. A’ P. N. levelezője közleményeiben azonban semmi csak legtávolabbról is ezen vád alá alkalmazható nem találtatik. Már ha épen vádolni akará az ápr. 3-áról szóló tudósítást, alaposabban mondotta volna, hogy a’ nap gyászos eseményeiről kímélő kifejezésekkel szólott, de én megvallom részemről ezt sem helyteleníthetem, mert az egyébként is felingerült kedélyeket illy időkben az utólsó szegig csigázni, nem mindig legeszélyesebb dolog, azért a’ kiméletesb előadás több oldalról helyeselhető. Hogy az elrendelt küldöttség munkálatából ki fog tetszeni, mi szerint ,,a’ megtörtént zavar nem volt olly borzasztó“ mint némellyek vélik, az véleményem szerint ellenőr urnak nagy ön mystificatiója.Mert a’ küldöttség feladata kikutatni, hogy kik vettek az apr. 3-kai kicsapongásokban tettlegesen részt, és kik voltak azok, a’ kik visszaélvén szegény nemestársainknak természetes és megbocsátható tapasztalatlanságukkal, ’s közdolgokbani tudatlanságukkal, azokat a’ fen említett kicsapongásokra izgatták. Mert annak, hogy a’tömeg kihágásokat követett el, hogy zavar, rendbomlás történt, bebizonyítására, nem volt szükség küldöttséget rendelni; hiszen, hogy csekély személyem, miután lelkemnek szent hitét meggyőződésem szerint a’ többségével ellenkezőleg előadám, tettlegesen megtámadtatott, sőt, hogy a’zavar bekövetkezte után, mások, és különösen az adóellenes pártból is megtámadtattak, hogy miután én, ’s utánam a’tiszti karnak, ’s az úgy nevezett kardos uraknak szinkülönbség nélkül nevezetes nagy többsége, a’ veszély köréből futással menekültünk , üldözőink által a’ főispán ursngnak ajtai betörettek, hogy ott a’ megyei hajdú ruhája lehasogattatott, ezek tények, ’s tagadhatlanul megtörténtek, mit minden a’ ki jelen volt, élő szemeivel láthatott; és ha netán (a’ mit azonban bár mint jövendölgesse ellenőr ur, nem hiszek) a’ vizsgálat eredményéből ellenkező tűnnék ki, csak sajnálni lehetne az időt a’ mi reá fordittatott. — Azt mondja továbbá gúnyolva ellenőr ur, hogy miután a’ P. N. levelezője szerényen előadta volna, hogy azon lerombolt párt, értelmi súlya hatalma és több más módok által működött czéljának elérésére, majd ellenadatokat fog fölhozni, hogy lássák a’ csínyt, melly több részt hoz a’ hazára, mint a’ miveletlen nyers tömeg büntette. Valóban rendkívüli ’s bámulásra gerjesztő fogalmai vannak ellenőr úrnak a’közjogról és országtudományról! Tudja e’hogy azon eszme, miszerint a’ nyerstömeg büntette, és egy akár minő pártnak törvény által helybehagyott, és alkotmányi rendszer alatt szokás által szentesített működése, csak összehasonlítható légyen is, már forradalomra czélzó anarchiai elv. Vigyázzon magára ellenőr uram! talán még nem is fontolta meg, szavának értelmét! — A’ mit az értelmi súlyról ’s hatalomról hozott fel, az által a’ Hírlap e’ megyei levelezőjét —az urat szerénytelenséggel igyekszik vádolni; de milly hibásan rám legyen közöttünk biró a’ közönség. —D m úr tisztelt barátom azon állításával, miképen a’ haladási párt értelmi súlya által az életkérdéseket népszerűsíteni igyekezett, csak oda czéloz, hogy, részéről mindent elkövetett, a’ mit törvény korlátai között az ismert fökérdéseknek e’ megye által leendő elfogadásására tehetett. És —oz úrnak tökéletesen igaza van, midőn állítja, hogy a’ párt ezen czél elérésére a’ kezében volt eszközöket megkísérte. Ugyan is két útán működhetett az : t.i. a’ választmányi ülésekben nyilvános szavazata és fejtegetése által, a’ magános életben pedig, midőn köznemes-társait, a’ kérdéses elvek üdvös voltáról meggyőzni igyekezett, ezen utóbbiról majd alábbra még egy pár szót fentartván magamnak, most csak a’ választmányról némellyeket. Ezen választmányi ülésekre meghivatott a’megyének minden rendű nemessége, ott tehát megjelenni mindenkinek joga, sőt annak, ki a’közügyet csak egy kissé szivén hordozta, megjelenni kötelessége volt. Láttuk a’ választmányi tanácskozás eredményét, a’ fökérdések vagy egyhangúlag vagy igen nagy többséggel mind elfogadtattak; jele tehát, hogy ezen haladási párt, a’ mit tehetett, megtevő, hogy erkölcsi legszentebb kötelességét lelkismeretesen teljesité, ’s midőn férfias önérzettel ezt megvallja, lehet e észszel azt szerénytelenségnek mondani ? Mert midőn tudományában bizó minden egyén szabadon szólhatott a’ tárgyhoz, azt a’ ki nem szólott, vagy tán tagadólag fejét rázta, annak úgy kellett tekintetnie mintha ott sem volt volna; és pedig nem kizárás által, hanem mivel saját tudatlanságát elismervén szólni nem mert, vagy mivel ezen javítások ellen mellyektől nemzetünk jövendő boldogsága függ, nyilvánosan szólani magát szégyenlette; tehát azon állítása az ellenőrnek, hogy a’ miveltebbek nagyobb része hiányzott, hamis, mert azon többség melly illy nagy fontosságú tárgyak részletes megvitatását, közönyösség, vagy tán bár mi más okból is unalmasnak , feleslegesnek tartván, erőteljesebb mőködését apr 3-dikára halasztó, csak nem fogja a’ miveltséget eme kisebb szám fölött per eminentiam magának igényleni ? Joggal mondhatta tehát ’s minden szerénytelenség nélkül a’ H. levelezője, hogy az értelmesebb rész a’jelen hazai életkérdésekre hajolt, ’s ezt már most annál nyíltabban állíthatjuk, mivel hazánk javát atyai szivén hordó bölcs kormányunk, azoknak majd mindenikét részint közvetve, részint közvetetlen a’ k. k. előadásokba foglalta. (Folyt.) Gr. Széchenyi János: Rövid közlés Szamárból A’ Julius 24—26-ki közgyűlésen a’ követek visszahívása iránt ismét szokottan sok lárma lévén, végre U— B— indítványára határozottá lön. Augustus 28-kára rendkívüli közgyűlést hirdetni, ’s arra a’ követség iránti intézkedés végett az összes nemességet meghini. Egyesületek. Iparessyesinet. Legközelebbi jelentésemben Veszprém megyei porcellán-gyárosnak Fellmayer Antal ur mondatik; ez leírási hiba, melly a’ leírásban egy egész sornak kihagyásából eredettt. A herendi gyárnak ugyanis tulajdonosa Fischer Móricz ur, Fellmayer ur pedig szegedi kartongyáros; bronz emlékpénze mind kettőnek megküldetett illető hatóságához. Jelenleg batizi edénygyárnak d’ André György urnak szinte bronz emlékpénze indíttatik el ns. Hunyad megyéhez Erdélybe. E’ szerint a’ tavalyi kiállítási díjakból még csak azok maradtak kiadandók, mellyeket a’ közbejöttsel még eddig sem háríttathatott akadályok megküldeni nem engedőnek. Hivének a’ kassai szegényház posztógyárának, és szinte kassai órás Lehrner János urnak bronz , továbbá kokovai üveggyárnak Pichler Antal urnak ezüst, és a’ szlabócsi papírgyárnak bronz emlékpénzeik , melly két utóbbi iránt is. Gömör megyéhez egy korábbi jelentésem szerint intézett megkereső levelet is kényszerültem az egyesület körén kívüli véletlen akadályok miatt az expediterból visszavonni. Az érintett akadályok azonban már sohá nem tarthatván, mielőbb remélem megnyugtathatni az illetőket. Jövőre pedig olly intézkedések szándékoltatnak az igazgató választmány részéről, mik a’ méltó megtisztelést illy későre elhaladni nem engedendik. Pesten, augustus 1. 1843 — Csanády, jegyző.— SAIIIFCI19»I Juh. 26-ikáig terjedő uj-yorki hírek szerint az egyesült statusok országos főügyvéde, Le gare ur, véletlenül meghatározott, minélfogva Tyler elnök, utazását az egyesült statusok különféle részeibe, megszüntette. Az elnöknek egyik fia, egy fiatal ember, heves beszédeket mondogat az izlandi repeal mellett különféle gyűlésekben. Spencer országos titoknok nagy nehezteléssel nyilatkozott az ifjúi,k e’ zavargása ellen, ’s általában az Izland és O’ Connell iránti rokonszenv hűlni kezd az éjszakamerikai műveit osztályoknál. A’ Philadelphia Ledger ellenben azt állítja, hogy az elnök maga is, az amerikai repealegyletküldöttség előtt, melly Philadelphiában nála tisztelkedett, melegen nyilatkozott az izlandi repealügy mellett. Ezt azonban mások nagyon is kétségbe vonják. A halottvizsgáló esküttszék Fawcett ezredes és 518