Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-03 / 270. szám

521 veszélyes angol csatornán keresztül, és a’ Zuidersee homokos dombokkal és zátonyokkal hintett útján vergődhetnek a' kikö­tőbe ; nem gondolnak a' Balti-tengerre, hova csak az angol és a' Sund csatorna utján juthatnak, mellyek előtt a' hajók sok­szor 3, négy, 5 vagy 6 hétig is lavíroznak; nem gondolnak Konstantinápolyra, Odessára, és még egy sereg más partvárosra széles e’ világon. A’ kereskedés mindenhova ösvényt tör, csak legyen mezeje, mellyen működhetik; ez természetében áll, ’s a­ ki ismeri, nem kínozza magát hiába való félelmekkel. — De föltéve hát azt is, hogy veszélyes a' guarneroi csatorna , 's nem lehetne ezen könnyű módon segitni. Hogy ne lehetne, építsünk csak a' Fiume előtt fekvő szigetek legszélső egyikén kis kikötőt, hová addig is, mig az idő javul ’s a’ csatornábani vitorlázásra kedvezőbb, a’ hajók menekülhessenek. Hát nem ily i­lyesmire szolgál e Pirano Triestnek? vagy nem tudják ellene­ink, hogy zivataros idővel Triest révébe sem tanácsos behajóz­ni, ’s a’ világ egy kikötőjébe sem? Curhavenben három-négy hétig állanak a­ hajók, mig Hamburgba érhetnek; de azért Hamburg mégis az első kereskedési városok közé tartozik. 1836-ik évben nyittatott meg az egész gmunden-h­áz-bud­­weisi vaspálya, mellyen ekkér növekedett azóta a­ forgalom. 1836 áruszállitás 1035683 személyszállitás 78727 1837 1014481 81792 1838 1205777 95807 1839 1359769 114192 1840 1274754 124456 Hogy ezen növekedés minden vasutalapításnak természetes és szükséges eredménye, azt nem kell bizonyitgatnunk,­­s bátran fölvehetjük , miszerint a’ fiumei vonalom is aránylag legalább illy szaporodás mutatkozandik a­ közlekedésben, mi tetemesebb jövedelmet reméltet. Vegyük csak a’ borfogyasztást a’ magyar tengerpart vidékén, melly 1840 — 1841-ik évben 39806 hordóra ment; ez, ha vasút lesz, alkalmasint belföldi szőlőhegy­­termékekből vásároltatik, ’s igy már ezen iparág szállítása is tetemes hasznot háritana az országra 's a’ vasutvállalkozásra egyetemben. A’ gmunden-linz-budweisi vasúton a’ fuvarbér­ek kint fizet­tetik : Budweistől Gmundenig gabnáért (völgyfelé) 20 p.kr­sp. mázsáért „ „ más árúkért „ 29 „ „ „ Gmundentől Budweisk­i gabnáért ’s más árúk­ért (hegyfele) . . . 43 „ „ „ ’s a' csekély közlekedés és e’ magas fuvarbér mellett, a’ társa­ság mégis osztalékokat ad minden évben. Tegyük a' bánság-fiumei vasút költségét számolásunk sze­rint 4400000 p.frtra annak ötös kamatja 220000 p.frt. Tegyük a­ 2693677 mázsára rugó szállitmányozást *) ál­talában csak 20 p.krjával, ez teszen 897892 pengő forintot. Ebből levonva a' pálya rendbentartására szük­séges 4000 p.frt minden mérföldre . . 200000 p frt Kezelési költségekre 2000 p.frt mérföldenkint. 100000 „ A' fönebbi kamat öszvegét................................. 220000 „ ~ 520000 pfrt maradna 377892 „ *) Ez épen még egyszer annyi, mint a’ gmunden-linz-budweisi félannyival rövidebb után , mi a’ számolást lényegesen köny­­nyebbü­l ’s biztosabbá teszi. öszveg 897892 pfrt. E' számolásnál azonban jegyezzük meg jöl, személyszállítás nincs fölvéve. Ha mi tehát a’ bánság-fiumei vasútnál lefelé, azaz kifelé 15 — 20 krt, fölfelé azaz befelé pedig 40—50 p.k­rra szabnák a’ fuvarbért (ha a’ status építetné az utat, meg sokkal alább kellene szállítani) a’ szállitványozási költség Triestböl Pestig ekkép állana: Triestböl Fiúméig vizen. . . . — frt 6 p.kr Fiúmétól Eszékig vagy Vukovárig vasúton. — „ 50 „ Eszéktől vagy Vukovartól vizen Pestig . — „ 30 „ 1 n 26 „ Esztergomig talán 1 frt 40 kr, Győrig 1 frt 50 kr vagy 2 frt egy mázsáért (Fiúméból 6 krral kevesebb), mig Triestböl a’ ko­csifuvar legalább 3’/2 vagy 4 p.frt közt áll folytonosan. Vegyük most azon esetet is megfontolás alá, hogy télen a­ Duna beáll, vagy sürgető az áruk kézhezjuttatása , ekkor Eszéktől az ide­­szállítás 30 krral többe kerülne, és 1 pengő fíton alul is elég fuvarosokat találnánk. Fiume felé arra kell figyelmeznünk, hogy gabnára és többi földtermékeink kivitelére nézve a’ vasúti fu­varbér igen olcsó fokra tétessék, például 15 krra, ehez járul­na Pesttől Eszékig vagy Vukovárig hajófuvar 16 kr, mi össze­sen 31 krt tenne , és az eddigi 1 frt 30 — 40 p.krra rugó nagy költséget egy harmadára szállítaná, a­­mit vasútszállitványozás­­nál méltán igényleni is lehet. E' módon versenyezhetnénk Odes­­sával. A' kivitelt tehát minden esetre könnyebbíteni, a' bevi­telre nézve pedig a’ fuvarbért akkiut megszabni, hogy mindig alább álljon, mint akármelly más versenyző alkalomé, ezt pa­rancsolja az eszélyesség ’s a’ nemzeti gazdálkodás. A’ mit a’ kivitelnél veszítnénk , kipótolhatnánk a' behozatalnál. A­ gmunden-linz-budweisi vasúttársaságnak 762 áruszálli­­tó, 58 első rendű és 11 másodrendű személyszállító kocsija van, 6, 12 és 24 személyre. Egy ló lefelé 120, fölfelé pedig 50 mázsát húzhat, azaz középszámmal 85 mázsát nehézség nélkül (közönséges utakon legfelebb 10 mázsát). A­ személy­szállítási bér következő: Budweis és Linz közt 1-ső rendű kocsin egy személyért frt 3 kr n n n 2-od 35 13 2 — Linztől Budweisig 1 —sc 33 33 3 — n 1) 2-od 33 33 2 16 Linztől Gmundenig és vissza 1-se 33 33 1 15 » » » 2-ed 33 33 — 48 (az utközbeni állomásokig aránylag). Minthogy a" két vasútvo­nal összeállításánál minden számot kétszerezve vehetünk, Eszék­től vagy Vukovártól egy személy szállítását körülbelül 4/2 fo­rintra lehetne tenni Fiuméig, melly bért azonban szintúgy sok­kal b­ebb kellene szállítani. A' gmü­nden-linz-hudweisi gyors­kocsik 18 óra alatt járják meg a' 26 merföldnyi hosszú pályát; a' fiumei vasúton 36^2 óra volna szükséges hogy E­zek­ vagy Vukovártól Fiuméig juthassunk. (Most ez utazásra kell legalább 3 — 4 nap.) Sebesebb utazásra előlegesen nincs szükségünk. Egyébiránt ha minden három vagy négy mérföldre az állomá­sokon fris lovak váltatnának , még gyorsabban lehetne utazni, mi kétség kívül ez a ruszállitásra nézve is kivánatos lenne, mi­helyt a’ vállalat sükeres menetele kitűnik. A’ fölhördült körülményeknél és a’ kifejtett okoknál fogva, s miután tökéletesen bizonyos, hogy a' bánság-fiumei vasúton fökép árúszállitványozásra kell számitaunk, pazarlás volna a’ lóerőnél nagyobb sebességet alkalmazni, melly közlekedésnél gőzerő vagy haszontalan, vagy legalább hasznosságra nem áll arányban a’ költségekkel. És ezen eset adja magát elő a’ ter­­vezett bánság-fiumei pályánál is, melly főkép áruszállitás vé­gett alapittalik, hol tehát nem annyira a' rendkívül sebes mint olcsó szállítási bér mellett bizonyos határidőről beszállítás szük­séges. De különben is gőzgépekkel csak nagyobb mennyiségű árukat lehet kár nélkül szállíttatni, mig lóerővel minden össze­gyűlt 120,200 vagy 400 mázsát, a'körülmények szerint, egy­ket vagy három lóval utnak indíthatunk, és némileg a' gőzerő sebességébő eredő időhaszn­ot az egymásután tüsk­nti szállítá­sok által pótolhatjuk, mi Fittmének kereskedelmi átlapotja mel­lett nem ritkán fog megtörténhetni. Ismételjük tehát, hogy ha ne­m vagyunk tökéletesen meggyőződve, miszerint a­ sebes szállítványozás csakugyan minden árukra nézve olly nagy becs­eset bir, a’ minő arányban áll a' sebesség a’ költségekhez, ’s hogyha a’ magas fuvarbér örömesti fizetését kétségbe vehetjük, ne keressük a hasznot a’ szállítás rendkívüli sebességében, ha­nem mérsékleti gyorsaság é s bizonyos időhöz kötött szabatos­ság mellett a‘ fuvarhér olcsóságában. Azon esetre pedig, ha a’ közlekedés a’ pályán rendkívül növekednék , ’s igazán nagyobb sebességre talalna szükség támadni, mint minőt a' lóerő hasz­nálata nyújthat, akkor a' mozgonyokat ép úgy használhatjuk, mint a‘ liverpooli vasútnál, melly eredetileg lóerőre volt építve, és később mozdonyokra átalakíttatott. Végül m­ég csak azon megjegyzést bátorkodom tenni, hogy ha a' hiteles adatoknál valahol egy kis tévedés is csúszott volna be (a' min kételkedem), a’ számolás minden esetre mégis áll, mert nincs felvéve a’ szállítványozás természetes növekedése, nincs felvéve a’ személyszállítás, 's az utbaui helységek közti szállítás és küldeményezés, ’s így tervünk alapja csakugyan áll— van, pirulnunk kell, hogy kereskedésünk és Fiumenk jöven­dője iránt illy sokáig sötétben marad­unk. Ha sikerül a' debreczen pesti vasútvonal alapítása körüli adatokat hiteles kútfőkből megszerezni, ezeket is közrebocsá­­tandjuk. — Ifj. Szabó Pál. 270. szám. Hivatalos tudósítások. August. 3-án 1843. 1848) Árverési hirdetés. (3,4) Sz. kir. Buda fővárosának Krisz­tina külvárosában, főuton 345. számú, ’s báró Eötvös Ignátz úr és neje csődtömegéhez tartozó ház, a’ pesti hitelezők csődválasztmánya határozata következé­sében f. évi September 2-án, a’budai telekbirói hivatalban árverés utján,fog a’ legtöbbet igéidnek eladatni. Pesten 1843. évi julius 21-én. Jelenffy Ágoston csődtömeg ügyésze, és a’ töm­eggondnok meghatalmazottja. meiner eigenen Fünf Hundert Gulden in C. M. 3 St. p. \ II. gerechnet, den Werth haben Sie von mir in baaren erhalt-n an H -rrn J'seph v. Hollosv in Pe-t zahlbar >d r wo i inner angeirnfien Daniel v. Pukolay, acceptirt Joseph v. Hollnsy nt p. Für midi an die O.dre des Herrn Stephan v. Márkns Pest den 12 Miy lr-42 Daniel v. Pukolay. Pest den 4. May <842. per 20.i fl. C. M. Den Í6 Angu t dieses Jahres zrhlen Sie gegen diesen Wechsel an die Ordre meinen eigenen die Summe von Zwey Hindert (iu den in C. M. 3 St. /Oger pr 1 fl gerechnet, den Wenh haben Sie von mir erhaben, a> Herrn J.< eph v. Hol osy in Pest zahlbar oder wo immer Daniel v. Pukolay, angenommen Jos-ph v. Hnbosy k. HVcal. Kur mich an die 0 dre des Herrn S ephan v. Márkus. Pest d n 5. Juli 1842 Di iet v. Puanlay“ — ezeknek birtokosa felszölitia'ik, hogy magát az, a u irt napiul szállítandó 4r napok a a't a' pesti váltótör­­vényszék előtt jelentse, különben a' lent váltók megsemmisít, tlehnek fognak kije tente ti i. Koll Pes­­fen a* ft. b váliótnr'ftny«7ftk 1*43. jnliu^ Okán lattól/ iilé-ftbfil. Váltósemmisítési hirdetmények. A­ pesti első birósági váltótörvényszék által Márku­ István folyamodása következtében ezen­nel közönségesittetik, miszerint elveszvén következő két váltója, u. m. „Príma Pe­st den 12 May 1842 pr 500 fl. C M dm 20 Juni laufenden Jahres zahlen Sie gegen diesen W-c sei an die Ordre C(181 L c - á­r v c r c­s. C40­6) Somogy vármegyében kebelezett lengyel-tóti uradalomban, Nagykanizsáról Pestre vivő poslaufon, Öreglak és Nagyszőlős között, in. Festetics Miklós gróf ménesében, e’ f. é. augustus 28-án, 4 eredeti angol telivér csődör, 0 anyakancza, köztök 12 telivér, a’ többi félvér, angol és arab származású, továbbá 1-, 2-, 3- és 4-ív csikók,­öztök több telivér csődör és kancza, kocsi elébe és lovaglásra használhatók, a’ többet ígérőnek árverés utján ál­­landók. E’ jeles lovakat magasztalni szükségtelen; kezességül szolgáljon azon megemlítés, hogy ezek a­ bécsi, esti, pozsonyi és belesi lófuttatásokon mindig a’legjelesebb díjakat is fogadásokat is­ érték. 5) Heckenast Gusztáv pesti könyvárosnál kapható. Cl. 2)­z 1840. évi V. törvénycsikkely által a’ büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban levő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő vélemény adás végett kiküldött országos választmány jelentése. Ára 4 pengő forint.­­ Könyvnyomtatói jelentés: C1’3) Az 1840. évi V­ törvényczikkely által a’ büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban levő büntető ’s javító rendszer igozására rendelt n. m. ország, választmány megtevőn munkálatáról tudósitását, van szerencséje túlírtnak alázatosan jelenteni, hogy felsőbb engedelemnél fogva, ezen munkát nyomtatás alá e, ’s abból már két harmadrészét el is készítette, minélfogva a’ t. sz. előfizető urakat ezen­­illendően figyelmezteti, hogy kívánságukhoz képest ezen elkészült munka-részeket azonnal ki­élik, akár az aluliénál Pozsonyban sz. Mihály­ utcza 181. sz. alatt, akár pedig Pesten Eggen­­r­er és Un és Heckenast ui. uraknál — kik egyszersmind szívesek az elő fize­tést — melly az egész Büntetőtörvénykönyv, a’ büntető és javító rendszerrel ’s a­ 2. országos választmánynak a’ tanácskozások felett vitt jegyző könyvével egyetemben, 4 po­ntban állapittatik meg — elfogadni, ’s az illető előfizető uraknak, a’ már kész munkát is szolgáltatni. — Az egész nyomtatási munka i. e. augustusi pesti vásárra okvetlen elke­­Pozsony, julius 28-án 1843. lieber S. Lajos, könyvnyomtató. (880) (I, 3) Arany-, ezüst- és pakfongáruk. Frank Ferenc­. Bécsből (Unter-Bräu­rers'rass« 1­8­3­4. sz. a.) cs. kir. szabadalmas pak­­fongérc­áju-raktári, készitményivel ajánlkozik jelen pesti v sírkor a' magas nemességnek , tisz­telt közönségnek. Sátora van Pesten az ujpiaczon bécsi-u.czábin 's .­b.e­zenben német-utcá­ban a’ vásárpiacz elején. Újak megjelentek, a’természettannal foglalkozó urak számára, villanymérő 3 — 4 p. ft örök­­mozgony (perpetuum mobile) 15 — 160 ft p. p. Továbba kapha­tk mindenké étszer ’s as/lal­­készü­letek, kávégépek, csöbrök, czukorkosarak, czukortim­lők, m­osdnedénynek , tal­zok, as/­lati­­gyertyatajtók, olaj és függő zuhanylámpák, gyn- és pipá/.ási képek , rajzeszközök, minden meg­kívántató templomszerek— paklo­ng- és ezüstből, mágm­a kardok — fehérek és aranyazollak; valódi arany és ezüst övök, negyedórák nyilt mű­ve/e­tel pakfongból , u'i és játékműves képurát. Szint­úgy kaphatók játékmű­vek 22 po­szton Olbrichtól Bécsből. Mindenféle lószerszámho­ilátok, bizo­­m­ány utján vehetők Oláh A­ szijgyártó urnát Pesten a’ B­udernféle házban Úgy szinte nagy tár­sasági asztalok számára ét eszközü­k is kölcsön adatnak, mellyeket egyedül Bécsben megfe idmhetni. Legnagyobb figyelem­ fordítandó azon jegyre, mellyen e’ szavak: „passong Lang“ ny. ravák. Ó pakfong fontja 2 p. fton vétetik meg. Én hajlandó bizalom reményével hizelgek magamnak, 's legszorgosabb igyekezetemül teen­­dem, miszerit honomban is mindinkább megérdemeljem az annyi évek óta élvezett bizalmat. Frank Kerettcz. (847) (2, 2) Hirdetmény. A' nmélt. magyar kir. udv. kamra rendelé­s­­ből az ó-budai és visegrádi koronauradalom ré­széről közhírré tétetik, miszerint az uradalmi pin­­czékben e’ f. évi augustus 1 jén és utána követke­ző napokban, a’ mar’évi szedésű, valamint a bo­rokra nézve is — edény nélkü­l — készpénz fize­tés mellett — és pedig Budaörsön 2kán, Zsámbé­­kon 3kán, a’ tahi és bogdányi pinezékben 4kén, Visegrádon 5kén — árverés fog tartatni, mire a’ venni szándékozók ezennel hivatalosak. (»42) Eladás. (­2’ ) Különösen jutányos áron kaphatók: disz-, porczellán-, üveg - és illa­szer-áruk, valamint finom sző üvegek és fa­lit írok, Pesten, nagyhid-utczában, „angol királyné“ ven­déglőben. (86°) Lak-változtatás. 3) Stuller Ferencz köz és váltó ügyvéd lakását a’ nagy piaczon levő Ürményi-házba tette át. 126*

Next