Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-06 / 271. szám
ta.’.Hir szerint Mexico és Texas közt is fegyverszünet köttetett. Fölösleg megjegyezni, hogy ezek mindeddig csak hírek. Mexicoból hire jött, hogy Santa Ana hatalmát rövid időn végmegbukás fenyegeti. Az egész ország zajong, ’s támadások történnek minden részről, 3000 indus 1000 főből álló fellázadt katona-csapattal egyesülve, megszállták Chilapát, ’s a’ tábornok jelenté a’ kormánynak, hogy 200 emberével a’ megszálltaknak nem lehet védelmére. Guayaquilban a’ sárgaláz megszűnt ’s az onnan érkező hajóknak a’ mejicai kikötőkben ismét szabadszállás engedtetett. Ellenben nagy csapást tön e’ vész Port-au-Princeben (Haitiben), hol többek közt az angol consul is áldozatául esett. A’ Montreal Herald jun. 24-dikéről titokteljesen uj lázadás jeleiről beszél Canadában , mintha franczia-canadaiak Montrealban és egyebütt titkos gyülekezeteket, fegyvergyakorlatokat intézgetnének ’stb. Ez adatokat azonban más lapok egészen alaptalanoknak állítják. Egy zivataros szélvész Quebecben 40—50 házat szétrombolt melly alkalommal több ember is oda veszett. A’ Sussex hg bútoraiból árverés utján bevett pénzöszszeg 38,000 ft st.nél többre ment. Ezüst nemű 20,725 fnt; szobabútorok 3984; gyűrűk és ékszerek 2173; burnótszelenczék és dobászok 223; órák 1994; kardok, pisztolyok és palczák 1092 ; pipák és szivarok 3617 ; festvények és parányképek 759 font sterlingen adattak el. A’ herczeg nagy becsű könyvtára, bibliai kiadásokra nézve tán legtökéletesebb, még nem adatott el, ’s a’ végrendelet intézői remélik, hogy azt a’ kormány a’ brit museum számára megveendi. Pater Mathew ír mérsékleti apostolnak Leeds angol városban tartózkodása alatt mintegy 6000 , Bradfordban 7000 és Huddersfieldben 2000 körül tőnek fogadást, minden szeszes italoktól tartózkodni. A’ Times tudósítása szerint jul. 18-dikáról a’ rebeccaiták, a’jelenlevő katonaság daczára, egyre vakmerőbbek kicsapongásaikban. A’ glanmorganshirei ’s monmouthshirei bányakerületekben titkos fegyverkiosztásokról van szó , ’s mind e’ mozgalmak okául a’ chartismus vádoltatik, melly e’ tájak folyvást növekvő szegényűlésében kész bajtársat talál. A’ vashámorok, mint déli Staffordshireben, úgy Walesben is mind inkább csökkennek, sok birtokos elolte kemenczetüzét, ’s ezernyi dolgosok kínlódnak családostul. Sirhowyban (Eblew-völgy) jul. 16-kán éjjel egy lőportár feltöretett ’s számos hordó viteték el belőle. Még rosszabbaktól is félnek. A’ caermartheni szegény dologház elfogott megtámadói nem helyben hanem Londonban fognak megpereltetni. Angol kalmárhajók kapitányaitól jött levelek a’ nyugot-afrikai tengerpartokról, újólag panaszkodnak a’ franczia czikázók háborgatásai ellen. Ezek egyike Sz. Kristóf kalmárbrigger, mivel fedezetén matrózokul szegődött négerek voltak, mint rabszolga-kereskedéssel vádolt hajót Sierra Leonéba hozta; szintugy járt Ranger brigg, melylyet Nilus franczia corvette, Baudin kap., feltartóztatott, ’s tőle 20 illy szegődött négert lefoglalt; Pantaleon angol hadi brigg parancsnoka azonban tudtára adá, hogy e’ 20 négert szolgálatába fogadni hatalmat kapott. Baudin kapitány egyenesen kimondó a’ brigg visszaadásakor, hogy szándéka e’ visszatolások által az angolokra nézve érezhetővé tenni, saját cselekvésmódjok ingerlőségét, midőn e’ vizeken idegen hajókat feltartóztatnak. Koháry-Koburg Ferdinánd és Auguszt herczegek ’s Clementina herczegnő jul. 20-kán estve érkeztek Lissabonból gőzösön Southamptonba, hol őket Seymour kapitány, Albert herczeg szolgálatabeli kamarás, fogadta; innen külön gőzkocsin a’ vasúton azonnal Londonba utaztak. A’ kamrák jul. 24-kén oszlattak el. A’ hadminister vivé az illető királyi rendelményt a’ pairekhez , ’s a’ belminister a’ követek kamarájához. Mindkét kamara tagjai „éljen a’ király“ kiáltással oszlottak el. A’ Moniteur jul. 24-dikéröl szóló királyi rendelvényt közöl, melly szerint Mackan báró al-admiral Roussin báró admiral helyébe a’ tengerészet és a’ gyarmatok status titkárává neveztetett. Telegrafi tudósítás szerint Joinville herczeg nejével együtt Brestbe érkezett, honnan mh. 27-ikére várattak Neuillybe. 23-dikán egy ünnepélyre voltak hivatalosak, mellyet nekik a’ tengeri katonaság adott. Rio-Janeiroból máj. 15-bén, Belle-Boule, a’ herczeg fregattja, Ville-de- Marseille sorhajó, ’s La Coquette nevű corvett kisérte a’ fenséges párt. A’ franczia kormány orgánumai most már a’király negyedik fiának, Montpensier herczegnek is, iparkodnak politicai jelentőséget szerezni. Ez okból a’ Moniteur hoszszasan említi a’ herczeg mostani utazását, az e’ közben számára adott vendégségeket, tisztelgéseket, ámbár az utazás saját czélját a’ pyrennei fürdők teszik. Aumale hg csak Joinville hg érkezését várja, ’s azonnal Afrikába utazandik hol fontos hadosztály jutand kormányzása alá, mert a’ tervvel ottan számára alkirályságot alkotni, ha t. i. a’ spanyol összeketés nem sükerülend, még nem hagytak fel. Egy párisi levél szerint az augsburgi Alig. Zigban Don Carlos hajlandó jogairól a’ spanyol koronához lemondani ama’ föltétel alatt, hogy a’ fiatal királyné az asturiai herczeggel, a’ trónkövetlő legidösb fiával házasságra lépjen. E’ váratlan ajánlat nagy zavarba hozná a’ franczia udvar terveit. A’ rajnai porosz tartományi gyűlésen alapos és érdekes vitatkozások folytak az iparvédletet, különös kereskedési ministérium felállítását és középponti kereskedelmi kamara alakítását tárgyazó indítványok fölött. Az egész ülésen tartott tanácskozás eredménye volt: 1) megkérni a’ királyt, hogy az iparnak kellő pártolást nyújtson, ’s biztosságot rendeljen, melly az e’ tekintetben követendő rendszabályok iránt, minden vezérpontok figyelembevételével , egyedül a’ nemzeti jólét előmozdítása elvéből indulva, véleményt adjon; 2) hogy a’király különös kereskedelmi , műipari ’s földművelési ministerium állítására keressék. — Az utolsó indítvány, minthogy e’ részben a’ két első általa’czél elérhető, az előadó által visszavonatott. Stürmer gróf, cs. k. internuncius a’ fényes portánál, jul. 10-kén érkezett Konstantinápolyba, ’s másnap fogadá el a’ portai tolmács látogatását, mire ő is megtevé a’ szokott diplomaticai látogatásokat. SZEKBTA. Legújabb szerb híreink jul. 26-káig terjednek. Báró Lieven váratlan visszatérése Szerbiában igen kellemetlen benyomást ten. A’ berát Konstantinápolyból múlt hétre váratott , de most szót sem hallani felőle. Többek azt hírlik, hogy Vucsics és Petronievics uraknak okvetetlenül el kell Konstantinápolyba menniök. Mondják, hogy Garasanin Illés Kragujevóczból azon hírt hozta miképen az említett urak Szerbiából nem akarnak távozni. Ez azonban eddig csak puszta hir. Hogy a’ berát mind eddig meg nem jött, Szerbia viszonyai okozák. Konstantinápolyból julius lükéről hir érkezett, hogy a’ porta az orosz követséggel a’ szerb nemzet kérését az újonan megválasztott fejedelem megerősítése végett közlötte, miben az orosz követ megegyezett, és igy a’megerősítés már csak a’nagy úrtól függ, mi végett a’ tárgy a’ török ministerium által elébe is van már terjesztve. ( Zimony, jul. 22-kén.) Lieven báró, az orosz czár biztosa, Belgrádba visszaérkezett. E’ váratlanuj látogatás annál kellemetlenebből lepte meg a’ szerbeket, mert mindenki teljesnek hivé a’ választás alkalmávali kibékülést, mellytől arany időket vártak a’ lakosok, és mert a’ haza nem tért Obrenovics féle pártfelek és az augsburgi Alig. Zeitung mogorva vészjóslatai, rémposta gyanánt előzék meg az orosz biztos visszajövetelét. Milos és Mihály pártfelei közt nagy a’ mozgás, csak egy kissé haoticus, mióta Lyubica férfilelke és ármányai nem kormányozza e’ szánandó automatákat. A’ láthatár eléggé borús, és Nándorfehérváron reactiótól félnek , azon oldalról, mellyről békekéz nyujtatott. Nem.— Szerbiában nem olly fejedelem kell,ki históriai fényű nevével ’s roppant népszerűségével erényeket, férfias szilárdságot és függetlenséget párosít. Nem olly fejedelem, ki mint nemzetének daguerréotyp-képe, ’s hű kifejezője minden nemzeti vágynak, minden nemzeti érzelemnek, a’ népnek irányt adni, közötte és a’ história közt közvetítő gyanánt működni képes legyen: — nem, illy férfiú az egymás hajába ragadt pártoknak nincsen ingökre ! Szerbiában olly fejedelem kell, ki bizonyos messzire fűzött tervekre egyik párttal a’ másik ellen conspirál, ki minden magasb akaratnak gépies hű végrehajtója. Legyen zsarnok és pénztözsér, — legyen gyáva gyerkőcze, ’s minél tudatlanabb annál jobb , — legyen a’ közmondás szerint „görög, török, vagy czigány“ — csak férfiú ne legyen, csak Szerbiát ne helyezze minden más érdek fölébe, és ő kedves leend; mert illy eszközzel nagy czélokat érhetni el! — Láthatja ön, hogy a’ szerbek aggodalma nem egészen alaptalan ; mert hiszen már is uj választást rebesgetnek nyíltan és titokban. Én nem tudom , komoly e a’ szándék uj fejedelemválasztást sürgetni, de azt tudom, hogy ez uj választás kimondhatlan zavarba bonyolítaná Szerbiát, ’s könnyen egész keleti Europa állapotát felforgathatná. Lemoshatlan szégyenére válnék a’ 19-ik század különben olly ügyes diplomatájának , ha e’ lelkes, e’ férfias és vitéz szerb népet bizonyos messzeható ármányok hálójából egy hatalmas „sic jubeo“-val kiszabadítani nem tudná. Ekkor a’ Szajna partján már nem egyszer óhajtott orosz-franczia szövetség nem lenne többé agyrém, ’s egy uj continentalis rendszer keletkeznék szükségkép Oroszország közvetlen protectoratusa alatt, mellynek árát drágán fizetné meg Albion, ’s politikai eredményeit keservesen siratnák meg Európának nemcsak népei, hanem kormányai is. A’dolog megfontolást érdemel, annyival inkább, mert a’ német küllapok által — a’ forrást nem akarom nyomozni — számtalan fonák nézet terjesztetett el Europaszerte, ’s mert igen sokan sajnálatos családában vannak Szerbiát illetőleg. Mi a’ választást illeti, óhajtani kell, hogy a’ szerb nép, melly életügyeiben a’ tréfát nem érti, ne izgattassék újra föl, és hogy a’ béke valahára meghagyassék Szerbiának. A’ porta tekintélyének ez örökös gyengítése csak ama’ veszélyes crisis siettetésére szolgálhat, mellytől Europa évtizedek óta annyira tart, ’s mellyet a’diplomatia majd jegyzőkönyvekkel majd hatályos eszközökkel igyekezett mindeddig elhárítani. — Hafiz pasaügy látszik — nem legjobban szíveli, hogy Lieven báró visszajött; de maga a’ biztos is némi habozást árul el cselekvéseiben , mellyek logicáját azonban nem ő szabta, mellyek tehát nem hárulnak rá véteksúlyul. A’ szerb előkelők közt élénk mozgalmak tapasztaltatnak, mellyeket azonban még átláthatlan fátyol takar. Báró Lieven, úgy beszélik, kijelenté, hogy Vucsics és Petronievics uraknak mulhatlanul Stambulba kellene menniök. AIS KI TA.W■ A és IHTAUD. Az utolsó napokban tartott parlamenti ülések csekély érdekűek valának ugyan , de a’ munkálatok valamicskével gyorsabban haladtak előre. Jul. 19-kén az alsóházban a’ ministerek kijelenték, miképen az izlandi fegyverbillt, a’ *) E’ levél nem rendes levelezőnktől érkezett. — Sze rb-skót egyházbillt, az izlandi szegénységi törvényjavitást és az erőművek kivitelét tárgyazó törv.javaslatokat még a’ folyó parliamenti ülésben kívánják befejezni; a’ többi törv.javaslatokat ellenben, mellyek hosszabb vitatkozásokra nyújthatnának alkalmat, jövő ülésre halasztják. Jul. 21-én az olly lassú menetű fegyverbill egyszerre 20 záradékkal haladott előbbre. Russel lord megszorittatni óhajta a’ házmotozásokról szóló záradékot, de módositványa nem fogadtatott el. Más tárgyak hasonló gyorsasággal intéztettek el. A’ felsőházban egyebek közt az izlandi protestáns dissenterek házasságainak törvényesitését tárgyazó törvényjavaslat másod és harmad ízben olvastatott. A’ presbyterianus lelkészek által kötött és megáldott vegyes házasságok Izlandban eddig nem tartattak érvényeseknek, minélfogva gyakran megtörtént, hogy a’ törvényszékek ollyat, ki még első neje életében másodszor megházasodott, minden kereset elől feloldoztak. E’ reformra tehát sürgető szükség vala, hogy a’ presbyterianusok közötti izgás némileg lecsillapittassék, és ama’ visszaélések meggátoltassanak. Visszatérünk a’ jul. 14-kén Dublinban tartott rendkívüli repealgyülésre. Számos uj tag vétetett föl az egyesületbe , közöttük némi haszonbérlők is, kik földesuraik által elűzettek. Ezt O’ Connell következő megjegyzésre használó alkalmal: ,,E’ zsarnokságot a’világnak egy részében sem gyakorolják, csak Izlandban. Csak az izlandi földesurak osztálya gondolja szerencsétlen rabszolgáinak megparancsolhatni nemcsak azt, minő munkát kelljen bizonyos szabott bérért megtenniök, hanem azt is, minő vallási és politikai véleményhez kelljen ragaszkodniuk. Ezek az urak nagy fenhangon kiabálják, hogy Izland földnépének nincs vonzalma földesuraihoz, de hát csuda ő ? Doroughmoore lord,aki most hét becsületes családapát űzött el, igen gazdag ember. Akarjátok e tudni, mikép gazdagult meg ? Apja Hutchinson Hely úr, a’ dublini szentháromsági collegium igazgatója szakadatlanul kínozá a kormányt, hogy nekie és atyafágának javadalmakat adjon. Mikor Townshend lord izlandi főhelytartóságáról visszatért Londonba, megkérdezteték III. György által, minő ember legyen Hutchinson Hely ur ? „Megmondom felségednek — volt Townshend lord válasza — „ő olly ember, ki ha fölségedtől Anglia, Skótia és Izlanddal uradalom gyanánt megajándékoztatnék, káposztás kertnek még Man szigetet kérné ki magának “ (Kaczaj.) E’ regecske betű szerint igaz. Azt is beszélik róla, hogy miután egy 6 hónapos leánykáján kivül, családjának mindenik tagja elegendőleg láttatott el a’kormány által, az udvarra ment, leánykájának is valamit kikunyerálni. A’ főhelytartó sajnálkozással értesítő Hutchinson urat, hogy a’ kis hölgy számára jelenleg semmi üres hivatal nincsen , egy őrnagyi tisztségen kivül, melly azonban nem lenne alkalmas. De Hutchinson bizonyossá tevée lordságát, hogy leánykájára nézve ez épen a’ legalkalmasb hivatal; a’ kislánykát — úgy mond— Marynak hívják, ő e’nevet Morgan névvel cseréli el és a’dragonyos őrnagysági pátenst elfogadja számára. (Kaczaj.) Úgy jön, ’s midőn a’ fiatal őrnagynak nehány hónap múlva ezredéhez kellett volna mennie, Hutchinson apa a’ pátenst eladá. Ez a’ meggazdagodásnak módja a’ toryuralom alatt; de a’ számadás napja nincsen messze már.“ Ekkor a’ szónok a’ repealre térvén át, az utolsó parliamenti vitatkozásra vonatkozólag azt igyekszik megmutatni, hogy Angliában a’ repeal mellőzhetlensége már a’ kormány, országos férfiak és a’ nép vezéreszméje lett, és hogy Izland népe szilárd kitöréssel és az eddigi békés ösvény követésével saját parliamentjét kétségtelenül visszanyerendi. „Ama’ vitatkozást“ —mond a’ szónok— „világosan bizonyos jobb szellem hatotta át, bizonyos nemesb érzet gerjedése Izland iránt. Mig félénken ’s gyáván nyújtottuk vállainkat a’ rabigának, a’ nélkül, hogy megmutatnék, hogy mi a’ jogtalanságot érezzük, ’s készek vagyunk igazunkat békés eszközökkel kivíni, mind addig nyomorú ellenségeink lábaikkal tapadénak’s megvetének bennünket; de mi most fölegyenesedve állunk, mint szabad férfiak, ’s most a’ brit nemzet színe előtt tisztelettel szólnak rólunk még azok is, kik eddig panaszainkat kihallgatásra sem méltaták. De valljon mi a’ ministeri terv ? Mit akar Peel tenni a’ repeal gátlására? Ő a’ repealt, mint mondja, nem fogja megadni. Ezt mindeddig nem is várjuk tőle, de álljon csak előbb egész Izland hátam megött — és bizony nem sokára ott fog állani — akkor majd igen nagy tisztelettel megkérem őt, hogy a’ repealt nekünk adja meg. (Tetszés és nevetés.)De valljon Peelnek mi terve van a’ repeal gátlására? Ő e’ tervet két szóban fejtette ki: semmit nem cselekedni. (Kaczaj.) Igenis, ez a’ brit minister éleselméjű táborozási terve.“ A’ szónok e’ cselekvéstelenséget Aesopus ismeretes meséjéhez hasonlítja , hol azonban a’ hegy legalább egeret szült, holott a’ ministerek még egeret sem birnak előállitni. A’ Tímesröl is illőkép megemlékezik, és minapi hiú fenyegetését nevetségessé teszi. „A’ Time«“ — úgy mond —„a’ minapában vérről, és gyilkolásról, és gégevágásról csevegett. Azt kiáltá, hogy az íreknek legkisebb panaszuk sincsen; e’ lap a’ hazugságok minden nemeit kitárta,mennydörgéseket küldött a’ ministerek füleibe, és azzal fenyegeté őket, hogy őket a’ kabinetből kitaszítja, ha rögtön nyársokkal és rudakkal nem indulnak Izland és a’ vén O’ Connell ellen. Ámde a’ ministerek azt mondák a’ Timesnek, hogy nemcsak valóságos sérelmei vannak Izlandnak, hanem hogy egyelőre a’ ministerek mit sem akarnak tenni. Szánom a’torykat; ügyök miként mindenki láthatja, reménytelenül el van veszve. Akár kik legyenek is jövőben ministerek,a’ mogorva oranistának nincs mit várnia; e’ pártot mindenik párt kidobta hajójából. Midőn 128 527