Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-10 / 272. szám

juságnak inkább kárára, mint hasznára szolgál, ’*• külön­ben is a’ lélek működései legmeddőbb nemének tartja a’ tisztázást, ’s azért a' közirat helyébe visszaélésre nem használható könyomatást (lithographiát) ajánl. Azon lehe­tő ellenvetésre, hogy ekkint az ifjúság tartása ’s fizetése a’ megyékre nézve szükségtelenné lévén, az talán díjait vesztené, azt válaszolja, hogy az ifjúság ide nem tisztá­zás, hanem önkiképzés végett, ’s azért küldetvén fel, hogy itt a’ hazai törvényt, mellyet csupán Werbőczyből meg nem tanulhat, tapasztalásból tanulja; — ezen czélra nézve pedig a’közirat épen nem lévén ajánlatos mód: — reméli, hogy a’ megyék nem fogják e’ részben kímélni a’ költséget, ’s ha netalán kimérnek , ezt idővel drágán fog­nak megfizetni. — Ezen előadás nyomán a’ közirat meg­szüntetése ’* az ajánlott kőnyomtatás elfogadtatók ’s ezek végrehajtása az elnökségre bízatott. Végül az elnök Beöthy kijelentvén, hogy holnap a’ m. főRR­öl jött üzenetek fognak felvétetni: a’ felveendő tár­gyak sorozata iránt kezdő­dtek vitatkozások. Egyik indít­vány azt akará, hogy addig is, míg a’kiküldött választ­mányok bevégzendenék munkálataikat, ’s a’BBnek ezál­tal bő tanácskozási anyagot adnának, a’ múlt országgyű­lés példáját követőleg, a’ követek egyenkint adják elő in­dítványaikat, az elfogadandottakból készíttessék sorozat, ’s ezen sorozati tárgyak vétessenek majd tanácskozásba a’ most folyamatban levő ’s főrendi viszonüzenetek tárgyait tevő kérdések után.­­ Másik indítvány ellenben a’ múlt országgyűlésen törvényezikkileg elhatározva volt, ’s or­szágos küldöttségekre bízott munkálatok, különösen a’ fe­­nyitó törvény­javaslat felvételét sürgető. Ezen indítványok közül, 16 szavazat ellen a’ többi szavazatok többségével, az elsőbb fogadtatott el, főkép azon okból, mert a’ rend­szeres munkálatokra nézve a’ BR. utasításokkal ellátva még nincsenek, sőt azokat épen jelenleg várják, a’kül­dök iránti tisztelet pedig megkívánja, hogy ezen utasítá­sok nélkül lépések ne történjenek. Egy megyei követ még tovább is menvén, hat hétnyi határidőt kívánt, mellynek eltelte előtt a’rendszeres munkálatok föl b­e vétessenek; mire azonban a’ kevesebbségben maradt indítvány tevője azt felelé , hogy ugyanazon tisztelet a’ küldők iránt, mi­nél fogva a’ rendszeres munkálatok felvétele idő előttinek mondatott, illyen határidő kitűzését sem engedi; mert le­hetséges , hogy akkorig sem fognának beérkezni a’ kívánt utasítások. — Hosszasabbra nyúlt viták után végzés jön, addig is, mig a’kerületileg kiküldött választmányok munká­lataikat beadják, a’ KR. és RR. 1) a’ főRRnek a’ túrmezei panasz­os országgyűlési szabad újság iránti viszonüzene­­teit veendik fel; 2) országos ülésben tárgyalandják a’ ve­gyes házassági sérelmek , ’s mult országgyűlésről még fel nem terjesztett vallási czikkek iránti felírást; azután elő­adódják a’ követek küldő­knek előlegesen felvétetni kí­vánt indítványait, mellyekből a’ BR. tárgyalási sorozatot készítendőnek. — Ennyi volt a’ délutáni 2 óráig tartott gyűlés eredménye. Fővárosi újdonságok. ) Számos korkérdé­seink első vonalában áll a’ városok rendezése, sőt talán kül- és belföldi felszólalásokat össze véve egy sem ütött annyi zajt, mint épen ezen igen fontos kérdés, mellyben hazánk boldogabb jövőjének egyik magva rejlik. Mi történt e’ tárgy körül eddig honunkban,— tudják olva­sink,tudják azt is : mennyi bölcs értekezéseket, fontos tanácsokat, és illedelmes kufárkodásokat kelle e’ miatt elnyelnünk tudós német magistereinktől, különösen a’színtelen és mégis kétszínű Allgemeine Zeitungban , m­elly azonban darab idő óta igyekszik édesgetni valamennyire a’ kávét, mellyel minket barbar keleti fajt, nénikéi közé csábítani akar. Ok t. i. nagyon tudós,de különben becsü­ltes és jámbor szom­szédaink, kik a’ cosmopolitismus zászlaját tüzék fel, egy­szerre azon bogarat repdestetik a’világ minden böltsesé­­gével telt agyaikban, hogy Magyarország boldogságára szükséges benne a’német elemet erősítetni, ’s ez, mint ők ismét igen bölcsen kitalálták,leginkább elérhető a’ vá­rosi jogok kiterjesztése által; mert tudós szomszédaink teljesen meg vannak győződve, hogy városaink lakói csupa németek, ’sak ezt hiszik, feleljünk nekik akár mit, hoz­zunk­­el statisticai adatokat, Hegelből és Niedelungen Lied­­ből megmutatandják azoknak alaptalanságát, ’s ha mon­danék nekik: lássátok, tudós szomszédok, Debreczen ha­zánk második városa tiszta magyar, azt felelnék: Debre­czen nem is város, im Le Sage Atlasza német kiadásában világosan áll: „Debreczin ein grosses Dorf.“ Így állnak körülbelől a’ dolgok,’s valóban mig alig van megye, melly a’ városi reform körül ne fáradoznék, ’s mig magyar ajkú városaink példásan követik ezen buzgóságot, ’s kül német lapok által semmit­ sem­ tevés miatt ócsároltatnak, addig az imelligentia fészkeinek kikiáltott német városainkban majd lethaegicus a’ hanyagság, ezen, rájok nézve életkérdésben. Hazafiságból teszik e ezt, nem akarván t. i. a’ német ele­met erősíteni, vagy bízva hatalmas augsburgi pártfogó­­jokba, magok nyugszanak; nem tudjuk. Annál na­gyobb öröm lepe meg mindnyájunkat, hallván hogy Pest­nek polgárai, egy az országgyűlésnek benyújtandó kére­lemben szándékának véleményt adni a’ városi reform ügyében , ’s ezt legalább 1000 polgár aláírásával felküld­ve, nem sokára küldöttséggel nyujtatják be az országgyű­lésnek. Nem akaránk a’dologról szólani, mielőtt létesü­­lése felől bizonyosak lennénk, mert szétkürtölteték ha­zánkban a’ vád, hogy a’ „Pesti Hírlap“ bábáskodása miatt vesznek időnek előtte politicánk csecsemői. Im, uraim! most a’ Pesti Hirlep szépen hallgatott, ’s mi lett az emlí­tett szép tervből? — Születése előtt meghalt, bár épen nem akarjuk állítani a’ bábáskodás nemléte miatt. A’ be­tegséget, melly ezen csecsemőt kivégzé az árnyékvilágból, nem ismerjük, elég az hozzá, hogy kimúlt, ’s mivel még ollyan apró vala, nem is gyászoltatik. — Pest városa ed­digi számvevője felsöbbi rendeletnél fogva hivatalától el­­m­ozdittatván, a’ számvevői hivatal betöltésére folyó hó 7-kén a’ királyi biztos ő excellentiája elnöklete alatt pót­­léktisztujitás tartatott, eredménye ez jön : Számvevőnek választaték Molnár János a’számvevőtiszti és irnoki hivata­lok pedig kinevezés által csak ideiglen töltettek be.—A’ke­rületi dolgozó házak második tervére a’ büntető törvény kidolgozásával foglalkozó országos választmány által hir­detett jutalmat is Cassano derék építőmesternek, az épité­­tészi kormány által megvizsgált és helybenhagyott terve nyeré meg. Ennél ’s az említett építőmester más érdemei­nél fogva is alapos okunk lehet réméllem­, hogy a’ szűk­keblű, ’s mindent maga javára a’ közönség kárával egyed­­áritó szellem üldözései, meg fognak szűnni, ’s nem gör­­ditend többé eb­be akadályokat azon testület, melly befo­gadása által nem annyira őt, mint magát becsülné. Valóban szomorú dolog a’ pesti építészi ezékre nézve, hogy ha Pest legszebb házainak építőjét kérdjük, olly nevet hallunk feleletül, melly a’ pesti építészi ezéd arany könyvébe beír­va nincs. Uraim! ha őket magatok közé fogadnátok, egye­sületetek díszt nyerne, és, higyétek, munkátok sem fogy­na.—Múlt számunkban említők röviden az idei műkiállitást, ’s azért hallgatónk illy sokáig róla, mert remény táplála ben­nünket, hogy a’ későbbre várt képek helyeslőbbet, ’s dicsé­retesebbet mondatnak velünk, mint a’ kiállítás megnyitá­sakor mondanunk kellett volna; e’reményünkben azon­ban csalatkozánk, mert a’ később érkezett művek nem tevének annyi változást, hogy az egész derültebb szint, rendeltetéséhez illőbb jellemet vett volna magára. Mit le­lünk kevés dicséretes kivétellel az egészben nem sokkal jobbat vásári munkánál, mondva­ csinált képeknél, mellyek készítésére nemcsak magok, de a’ közönség hibájából is festőink szorítkozni kénytelenek, többnyire csak arcké­pekből várhatván munkájok díját. Azért csudálkoznunk épen nem lehet, ha a’ műkiállitásban csak olly ábrázolato­kat látunk, mellyek minden képekkel bővebben ellátott polgári szobában szemünkbe öllenek, többnyire ugyan­azon festőktől, kiknek neveit itt is találjuk. Ezen körül­mény, ’s az is, hogy a’ mükiállitásaink kezdetöktől máig,a’ kiállított művek mind belbecsére, mind számára folyvást csökkentek, megerősít azon régi véleményünkben , hogy a’ mükiállitás czélja nálunk az eddig használt eszközök ál­tal el nem érhető. Ezen czél mindenek előtt a’ művészet emelése, melly hogy el nem éretett, a’ fentebbi mondottak­ból látható; hogy a’ mostani móddal el nem érhető, re­méljük mindenki hiendi meggondolván, hogy,az egyesü­let részvényesek édesgetése miatt kénytelen évenkint ki­­sorsozásra minél több, ’s igy minél olcsóbb, következőleg nem nagybecsű műveket vásárlani, ’s ezt úgy kül— mint belföldi művészek munkáiból. Külföldiektől — legyenek bár műveik nagyrészt jelesebbek a’ helybelieknél — mást nem válhatunk, mint a’lakhelyeik gazdagabb kiállításai­ban el nem keltet, ’s igy minden esetre gyengébbet, mig a’belföldi művész, épen mert idegen képek vásárlására aránylag sok pénz fordíttatik, az elkelés bizonytalansága miatt nagyobb dolgoztokra időt magának nem vehet, ’s igy ide is csak kenyérkereseti képeket nyújthat be, mely­­lyekre a’ közönség ferde ízlése által ecsete szorittatik; más módot pedig, mellyel műkiállitások a’ művészetet emelhetnék nem képzelhetünk, mint alkalomadást annyira elhanyagolt nagyobbszerű képek teremtésére. Úgy látszik érzé­­sen hibát az egyesület már alakulásakor, ’s azért — mint mi magyarok általában szeretünk egy töltéssel két czélba lőni, ’s azért hibászuk el mindeniket — egy más czélt is tűse ki magának, ’s ez vala a’ közönség ízlésének nemesbítése. Hogy érhető ez is el, midőn a’ kiállítási teremekbe lépő, ott sem az egyéb festvényeket, mint mi­nek saját szobája falait tarkítják. Az Ízlés nemesítése he­lyett nem rögzik e inkább meg benne azon művészetölő vélemény, hogy a’festészetnek nincs szentebb feladata, mint saját maga, tisztelt ura apja, vagy dadogó csecsemője arczképeit visszaárnyalni. Mi bátrak vagyunk a’ főczél el­érésére ajánlani, szoríttassék a’ kiállítás — mit előbbi la­punk is javalá — két évre, hogy művészeinknek nagyobb művek kidolgozására idejök maradjon, ’s hogy illyenek készítésére buzdítva legyenek , hirdettessék jutalom, ha lehet mellékju­talmak is a’ legjobbnak talált hazai életből vagy történetből, de a’ művész szabad választása szerint vett tárgyú képre, vagy képekre, ’s erősen hiszszük: a’ két czél — ha már csakugyan kettőnek kell lenni — ha­marabb eléretik, mint a’ mostani móddal. Kik e’ felöl ké­mkednének, azokat Angliára utaljuk , hol az uj parla­­mentház falfestéseire hirdetett jutalmak épen most olly szinte váratlanul szép eredményeket nyújtottak. Ha pedig a’ művészet ezen nagyobbszerü alakjára még sujtás is vol­na szükséges, mellette válogatottabb kiállítás mindig el­fér, ’s igy legalább ártani nem fog. —Figyelmeztetjük az olvasó közönséget Jósika Miklósunk megjelent új mű­vére „Zrínyi a’költő , regényes krónika a’17-ik szá­zadból“. Két név tűnik élőnkbe ragyogó mindenik maga nemében: Zrínyi Miklós a’ hős, hazafi és költő , ki korá­nak viharos egéből, mellyet hazánkban sűrű terhes és ta­kart, tiszta csillag kint ragyog soha nem hamvadandó su­garakkal, kinek halálát Róma, Paris és Madrid gyászolók, kit hazája mégis inkább feled**, mint bármelly fiát, ámbár mint a’ költő mondja ő vala: „Zrínyi dicsőségünk, végsö daliája nemünknek.“ ’S a’ másik név Jósika Miklósé, ki országszerte kedvelt tollát a’ nagy férfi dicsőítésére szen­telé. Minek ajánlanék tovább a’ munkát, mellynek hogy ezen két név nagy közönséget ne szerezzen, lehetetlen. Ára a’ négy csinos kötetü munkának 4 írt, ’s hasonlítva sok silány német és divatos franczia sokkal nagyobb kö­­zönségü regény árához — olcsó. Közölteték velünk Boscovicz József L. nagy kereskedő és takarékpénztár-választmányi tag terve egy felállítandó ’s a’ takarék­pénztárhoz csatolandó évpénz-intézet (Ver­­sorgungs Anstalt) felöl. Előleges figyelmeztetésül el nem mellőzhetjük röviden a’ közönség hatható részvétébe aján­lani ezen hasznos intézetet, mellynek javait közönségünk nagy részt már a’hasonnemü ’s fényes eredményű bécsi intézetből ismeri, hová olly sok hazánkfia adózik. Dicsé­retet érdemelnek a’ tervező ’s a’ létre hozók, hogy hazán­kat e’ tekintetben is saját lábára állítják, ’s a’ takarék­­pénztár üdvös befolyására igy a’ koronát fölteszik. Mert mig ezen intézet csak a’ megtakarított öszveg minden perezbeni használhatását és csekély kamatait biztosítja, az évpénz-intézet csekély ’s apróbb öszvegekben betett tőké­től bizonyos számu évek elfolyása után holtig tartó neve­zetes évpénzt fizet, ’s a’ legjobb biztosításul szolgál min­denkinek akár maga, akár gyermekei vagy más övéi szá­mára az agg kor szükségei ellen. Reméljük, jövőben e’ terv részleteiről bővebben szólhatni. — Nemzeti színhá­zunkban szombaton, aug. 12-kén Szerdahelyi József ja­vára először adatik „Köcsmei sárkány“. Eredeti bohózat 3 felv., irta Döme, zenéjét kedvelt népdalokból szerkesz­tő Sz. Egészen uj díszítményeit festette Entert. Az uj öltözeteket készítette Podhraszky Ferencz. Mind a­ derék színész, mind az érdekes eredeti újdonság számos látoga­tást érdemlenek. ^ Pozsonyi újdonságok, augustus 5. Az országházi termek javítása, kinyittatása m­ár úgy­szól­ván egészen elkészült, ’s mi ez érdekes változást, jövő alkalommal , miután már az újjá alakított ter­mekben tanácskoztak, ha rajzvonásokkal közlendjük. — — Már a’ múlt hét végén seregestül gyűlöngtek itt azon országgyűlésiek, kik a’ szünnapokat használni akarván, Pozsonyból több kevesebb időre eltávoztak, és ezen, min­denfelől összefolyó megérkezések olly forma szint kölcsö­nöznek városunkra, mint midőn az országgyűlés ez idén először megkezdetett. De a’ magyar mindig csak rá rákezdi, mint Bosnyák bátya a­ tánczot. —Most Pozsonyt ut­ a nagy élénkség deríti minden felé.—Az országgyűlési ifjúság közt nagy divatba kezd jöni a’ psrbajvivás. A’becsületsértés meg­torlásának tekintetéből mér többen vívtak karddal, ’s a’ küzdelmek következménye legfélebb némi karczolásokban állapodott meg. És ez, bár valamivel nemesebb lovagiasabb szint visel magán, mint az egykor annyira napirendi f­agy­­bafőbe­ verés, mindazáltal már csak azért is, mivel az ily vérengző viszálkodás magyarok, vérek, rokonok közt tör­ténik, elszomoritólag hathat reánk.— E’ napokban már kettő pisztolyra vívott, ’s az első lövés egyszerre földre tem­té a’ szerencsétlen ellenfélt. Ez halva van, ’s valljon vésztőjének becsülete tisztában áll e mármost a’ világ előtt, ’s van e már most nyugodt lelkismerete ezen retten­tő elégtétel- szolgáltatás által? Ez olly kérdés, mire min­den ész- és szívvel biró ember könnyen megfelelhet A’ veszélyes párbajvivást csak a’ becsületsértést orvosló szi­gorú törvények alkotása szüntethet­né meg; de van e ország, hol az illy törvények kielégítők voln­ának ? Vagy ha igen, végrehajtásuk vagy részrehajlóig vagy hanyagul megvan, ’s ez szüli a’ törvény hiányát pótlani látszó szerencsétlen bajvivásokat, ezen hajdani istenítélethez annyira hasonló kegyetlen szokást.-------A’ nemzeti színkör, melly most Pozsonyban a’ magyar­ ágnak egyik legfőbb mulató­helye, eddigele igen szomorú helyzetben állt az itteni négy német színpad és aréna ellenében. A­ vállalkozó igaz­gató leginkább érezvén a­ részvétlenség nyomasztó kö­vetkezéseit, egy hónappal ezelőtt nyomtatásban terjesztett folyamodást intéze az egész országgyűlési közönséghez, már csak az idő viszontagságai által is igen megrengetett szín­körének ollymódoni pirtolása végett, miszerint magyar szinésztársaságát, ’s ez által a’ nemzeti ügyet, aláírás út­ján havonként összegyűjtendő bizonyos pénzsevedelem­­mel az egész országgyűlés alatt biztosítani méltóztatná­­nak, különben — szerinte — azon nemzeti ügy, mellyet országgyűlés alkalmával vala bár a önálló­ságra emelnie sikerült, csakhamar hanyatlásnak indulhatna! — Ezen felhívást az országgyűlési közönség részéről igen csekély süker követé, és jön, hogy a’ mint most a’ szünidő lefolytával az országgyűlési közönség is­mét összesereglett, mindenki azon szomorú hir által lepe­­ték meg, miszerint a’ magyar színkör igazgatója megbu­kott, ’s az intézet vagy bezáratik, vagy más, netalán idegen igazgató kezére jutand. E’megszégyenitő hir mégis csak fölébreszté a’ magyarok becsületérzését ’s nagylel­kűségét, ’s Klauzál Gábor és gr. Ráday Gedeon lelkes in­dítványára, hirtelenében az ország képviselői a’színkör felsegélésére tetemes összegeket írtak alá, ’s ez által az ügy egy időre biztosítva van a’ bukás ellen, sőt ama’ gyá­szos hit terjedése óta, mintha sokan jóvá akarnák tenni hibánkat, a’ magyar színkör közönsége szemlátomást szaporodik. Vajha e’ buzogni kezdő részvét ne volna csak pillanatnyi lelkülés tünékeny következése ! Mert valóban csúfos és leverő volna közszégyent viselnünk a’ miatt, ha az országgyűlési közönség ápolását igénylő magyar színé­szet , a’ nemzet szine előtt, a’ nemzet lábainál kénytele­­nittetnék kiadni — árva lelkét! J­egyes dolgok. Udvarh­elyszékbel . jul. 22. Udvarhelyszék­nek jul. 19-kén kezdett ’s 20-kán végzett második évne- i gyedes, ’s a’ nyári szorgos munka miatt szokatlanul nép- 129* 535

Next