Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-10 / 272. szám

télén közgyűlésében az elnöki megnyitó beszéd után fel­sőbb rendeletek olvastatván, némellyeket szükség lesz megemlíteni. 1) Legelőbb is bizonyos — mióta közgyűlé­sekre emlékezem — mindig ismételt rendelet, mellyben a’ kir. kincstári hatóság által elitélt sólopokon birság ren­deltetik a’ szék által fölvétetni, ’s mellyre a’ szék mindig azt felelte, mikint el nem ismerhetvén a’ kir. kincstárnak e’ részbeni bírói hatóságát, a’ rendelést nem teljesíti.Most lépés létetett ez ügyben, miszerint a’ sólopáson­ kapottra bizatik a’ rámért büntetést önkint megfizetni, vagy mint alperes illető hatósága előtt pert állani, és ügyét ítélet alá bocsátani. E’ dilemmát a’ BR. nem helyeslők, el nem is­mervén a’ kamarának felettünk bármi esetben is bírói hatóságát. És illy szellemben rendelteték köröztetni a’ rendelet, hogy tudhassa a’ tetten­ ért, mikép nem az , ki őt megfogatja, de saját bírája itélendi el ügyét. 2) Az orvosügyben fölterjesztett kérelmünkre visszaírja a’ k. kormányszék, hogy mig e’függőben levő ügy el nem döntetik, addig ismerje el a’ szék rendes orvos­nak, hivatalos eljárásaiban segítse, ’s illy nemű tettei ér­vényeseknek tartassanak. Continuere omnes. Végre egy szónok feláll, elsorolja mind azon lépéseket, miket ez ügyben tevénk; felhozá az országgyűlési határozatot, melly kimondja, hogy az orvost ránk tolni nem lehet, hogy ez ügyben a’ széknek van igaza; meglepőnek nyilvánítja azon kitételt, mikép ez ügy még függőben van, holott a’ szék már eldöntöttnek tarthatá; feleletre vonatni javaslá a’ pénztárnokot, miért hogy fizetését most is kiadja. Utóljára alázattal megkérendőnek inditványozá a’k. kormányszéket, miszerint méltóztassék ez ügyet hatalmánál fogva tovább függőben nem hagyni. — Elfo­­­gadtatott. 3) A’ kormányszék a’ tizkárbiztositó — de már elhanyatlott, ’s liberaliskodásunk mellett is bajosan feltámadható — intézetre nézve visszaírja, hogy mig ő iége e’ tárgyban nem rendelkezik, az időközben történt égések megfizetésére senki se kényszeríttessék. 4) A’ k. kormányszék intézvényileg egy Lembergben felállított ’s ö isge által megerősített jezsuita­ egyetem kihirdetését te­szi kötelességünkké, melly a’nemes ifjak nevelésére van rendelve. E’ rendeletet a’ szék rendei sérelmesnek látják, mert az A. C.­­ r. 3 czímének első szakasza nyíltan tiltja, hogy ,,a’jezsuitái szerzet soha ez hazában ne h­alla itas­sák,“ minélfogva ezen intézvénynek, mint törvénybe ütkö­zőnek kihirdetésére nem hajlandók. 5) Olvastatik e igének a­ k. kormányszék által ide is elküldött azon körrendeleté, mellyben „ö isge erősen elhatározta, hogy a’ magyar és székely t.hatóságokban a’ vice tisztek újítása és válasz­tása dolgában az 1791: 12­­.cz. kelése óta az 1832 évig háborittatlanul tartott gyakorlat minden részben mind ad­dig , míg hozandó positív törvény által egyéb nem állítta­­tik meg, legszorosabban megtartassák.“ Egy más kor­mányszéki intézményben pedig f. évi áprilisi tisztújításunk, az előbb irt körrendeletben elsorolt okokból megsemmi­­síttetik, önkényes merénynek neveztetik, és új választás parancsoltatik. Ezzel egy más, ugyan az nap kelt rende­letben az épen most megsemmisitett tisztujitás mellett fel­terjesztett, megerősítést kérő, fölirat, minthogy nem a’ törvény és törvényes gyakorlat szerint küldetett fel, visz­­szaküldetik. E’ három rendelet egymás után felolvastat­ván, elnök fökirálybiránk felszólítja a’ rendeket uj válasz­tásra. És igy sok aggasztó vitatások után végre határo­zottá lett: ,,E’ nemes szék RR. ö­ssge k. leiratai iránt tarto­zó tiszteletöket korántsem kívánják mellőzni, midőn a’ felolvasott rendelések által keblekben okozott a’ fe­letti aggodalmakat el nem titkolhatják, hogy miután a’ lisztujitási kérdések fölött több évek során át a’ törvény tiszta szavai balmagyarázatával támadott súrlódások, e’ csak most felolvasott, rendelésekkel újból felelevenittettek, ’s illyetén állásukban semmi sürgetőbb teendőjét a’ törvény­­hozásnak nem találván , mint e’ tisztujitási sérelmeknek mentelelöbb hozandó eldöntő törvény általi orvoslását; e’ végett egy rendkívüli országgyűlés eszközlésére, e’ honi magyar és székely t.hatóságokat atyafiságosan felszó­­litandóknak határozzák, úgy nemes Pest és Bihar megye által a’ nemes testvérként is e’ sérelemért, és az egyesü­lésért a­ mentős előbb tartandó itteni országgyűlésnek az ottani országgyűlésen szorgalmazására. — A’ mi már ille­ti a’ felolvasott rendelésben megsemmisített tisztválasztást és pedig a), a’ királybíróit, mivel a’ szék rendei ezen hi­vatalokra tett választásnak felterjesztésében az 1832 év előtti itteni gyakorlattól csak is annyiban távoztak el, a’ mennyiben mindenik alkirálybirói állomásra külön lajs­tromot fel nem küldöttek. Ennélfogva hivatkozva az 1820, 1827-beli választások mellett tett felterjesztési gyakorlat­ra, azon már megtett, ’s általuk ezennel is törvényesnek nyilvánított választás helyett újabb választást tenni ezen hivatalra szükségesnek nem látják, hanem a’ törvény­ből vett óvásuk mellett felterjesztendőnek határozzák azon választási lajstromot, mind a’ három alkirály­birói hivatalra külön sorozatban olly kérelemmel, hogy e’ as szék mostani helyzete méltó kivonatához képest a’ megerősítést mentel előbb eszközölni méltóztassék.“ Nagy Sándorkint esénk át a’ tisztválasztási gordius-csomó megol­dásán. Továbbá a’ pénztárnoki és jegyzői hivatalok iránti határozataiktól, mellyeket a’ rendek törvényekre építve hoztak, most sem állhatván el, megmaradtak előbbi vá­lasztások , ’s annak föl nem terjesztése iránti határozatuk mellett, felfejtvén, miként volt főjegyző Kiss Zsigmond, a’ múlt közgyűlési jegyzőkönyvbe iktatott saját nyilatkozata szerint, nem a’ határozattól indíttatva, hanem más általa nyilvánított okokból mondott le valósággal hivataláról. ( 6) Egy dúló által panaszkép előadaték, miképen fökirály­biránk felsőbb parancs következtében hozzá szokatlan utón azon rendelést intézte, hogy a’ közgyűlési határozat el­len U. G-nak hivatalába lett visszatétetését köröztesse já­rásában. Ez eseményt annyival kedvetlenebből vették a’ szék rendet, mivel e’ tárgyban a’tisztiszék épen ő maga el­nöksége alatt mondá ki, hogy ezt közgyűlésen kell tár­gyalni. Továbbá némelly dűlők hivatalosan jelenték: miként ha U.G. visszatétetik hivatalába,nem vállalnak felelőséget a’ támadható rendetlenségek miatt. Határozat: „A’ választott királybíráknak kötelességökké tétetik folytatni hivatalukat a’ megerősítésig,úgy a’ dúlóknak is e’ rendelet megtartását és tartatását.“E’ határozat ellenében tökbr.biránk nyilvánítja, hogy legfelsőbb rendelés értelmében fog cselekedni, ’s a’ régi tiszteket megtartandja. 7) A’tisztség előterjeszti, mi­képen a’ székely lovas ezred kormánya, hozzáintézett hiva­talos átírás szerint, tudtára adja, hogy az erdélyi főhadi kor­mány jelen évi májusban költ rendeletnél fogva bardóczi nyug. őrmester ifj. Gáspár Jánosnak nemes Bardocz fiszék hites táblabirái közé leendő felvétetését nem engedte meg, mivel a’ táblabirák száma azon ezred kerületében az 1825—ki­k. rendszabályban megállított számot 28-al most is túlhaladja. Ez — mint sérelem utasításul fog adatni; addig pedig a’ nevezett egyén a’ táblabirák sorába felvett­nek nézetik. — 8) A’ k. kormányszék által újra három egyén kéretik a’sebészi állomásra. Felelet: „Ragaszkod­nak a’ rendek előbbi határozatukhoz, kijelentvén most is, hogy ha joguktól el akarnának állani, sem lennének képe­sek hármat küldeni föl, mivel egyik elszökött, ’s csak ket­tő van felküldhető.“( 9) Megnyittatik azon régibb határo­zatunk , mikép becsületvesztett ’s hivatalképtelen legyen mindaz, ki helyettesítést bár­mi szin alatt ’s bár kitől el­fogad, ’s mindazon szavazat érvénytelen, melly, választás alkalmával, illyennek adatik. 10­ sz. J. jelentést tesz, mi­szerint b. Wesselényi Miklós börtönépítésre szánt telkét, a’ 2 évi haszonbér ideje lejártával kész átadni. „Éljenek­­­kel fogadók. E’ tárgy jelenleg azon tátongó örvény fene­kén nyugszik, mellyet a’ sziklajellemü férfiú a’ végzések és végrehajtás közt lenni állít. Én úgy hiszem, nekünk még elég időnk lesz, Duchatel franczia belministernek a’ börtönjavitás tárgyában előterjesztett törvényjavaslatát — mellyet a’ hírlapokban előlegesen csak röviden ismertetett elvei is nagyon ajánlanak, mivel ez középutat tart a’ ma­gány- és hallgató rendszer közti fontolás alá venni, vagy tán majd ezen terv után épített börtön-rendszer eredmé­nyét is megtudhatjuk; annyira messze vagyunk még a’ végrehajtástól. Nincs pénz, nincs hatáskör, és sok egyéb nincs, mi ide kellene. — 11) Az elnök megkérdezt, hogy ezentúl a’ szék állapotáról — Bihar ’s más megyék szo­kása szerint — körülményesen ismertető megnyitó beszé­det mondani szíveskedjék. Ha teljesiti — mit kétlenünk sem illik — előre hallom, mintha mondaná : „Az utak ál­talában igen igen roszak, az idén nem is dolgoztak dere­kasan rajta, az általánosan elromlott, elsülyedt kapük és hidak némellyike mellett évek óta rothad, és őrt áll a’ rá szánt fa és kő, miért is a’ járás nappal félelmes, estve és éjjel épen lehelen.“ ( 12) Bardocz fiszéknek e’ hó 26- kán tisztujítása lesz. Előre róla ennyit:— Gálfi Mihály. HÜLFÖLDI AÁJ­LÓ Egy gyülekezetben Philadelphiában, melly az ir repeal mellett tartatott, felhozák, hogy egykor O’Connell a’ rab­szolgaság eltörlésére tartott beszédei közt igen kedvezőt­lenül nyilatkozott az amerikai unió rabszolgás statusai fe­löl. ’S ez emlékezés a’ gyülekezet előtt ártalmára jön az agitátornak. Fall River partváros Éjszakamerikában jul. 1-jén le­égett. A’ kár 250,000 dollárra becsültetik. — Washing­ton Irving amerikai követ a’ spanyol udvarnál, egy általa személyesen nem ismert tisztelőjétől, egy quaekertől, nagy vagyont öröklött; minek következtében a’ követség­ről le akar köszönni, minthogy a’ castiliai légtől egészsé­ge sokat szenvedett. (Musája nem szenvedhetett olly so­kat, minek bizonyságául a’ derék férfiúnak csak jeles Al­­hambráját idézzük.) Mióta Victoria királynénak németországi vendégei Lon­donban mulatnak, egyik ünnepély és mulatság a’ másikat űzi. Ezek pompás leírása a’ hírlapokban igen torz ellen­tétben áll Anglia mostani kül- és belhelyzetével, az iz­­landi zavarokkal, a’ walesi jelenetekkel ’stb. Durham városa Bright urat, ki a’ whigpárthoz tarto­zik , választó követül. Bevezetésekor az uj parliamenti tag, a’ parliamenti eskü helyett a’ szokott quaeker-nyilatkozatot mondá el az alsóház előtt. A’ Naval és Military Gazette szerint Wellington bg Iz­­landban a’ hadakat öszpontositani készül. A’ védkészüle­­tek folyvást szaporittatnak. Az Izland déli partjain össze­vont hajóhad azonban a’ hírlapok vallomása szerint is nem az izlandi zavarok, hanem a’ spanyol crisis miatt gyüjtetett össze. Anglia egy hónap lefolyta alatt harmincz sorhajót szállíthat tengerre. A’ puseysmus aggasztó terjedése élénk reactiót idé­zett elő a’ buzgó protestánsok részéről. A’ két felekezet most mint „protestantismus“ és mint „apostoli angol ca­­tholicismus“ áll egymás ellenében. A’ hírlapok is meg­oszoltak a’ felekezetek közt. A’ whiglapok főleg a’ prote­­stantismushoz, a’ torysajtó főorgánumai közül a’ M. He­rald és Standard a’ protestantismushoz, a’ Times és M. Post pedig a’ puseysmushoz szítanak. Jul. 19-kén Ashley lord elnöklete alatt számos világi protestánsok Wellington herczeghez, mint az oxfordi egyetem cancellárjához em­lékiratot határozónak, mellyben a’ nemes herczeget ezen eretnek vallási vélemények terjedésére teszik figyelmessé. A’protestáns társaság hasonlót határozott Canterbury ér­sekéhez. Az izlandi repcalmozgás mellett most a’ walesi rebec­­caiták is bő anyagot nyújtanak az angol hírlapoknak. E’ zavarok igen félelmes alakot kezdenek ölteni. Jövő szá­munkban bővebben megismertetjük ez uj nemét a’ politi­cai mozgásnak olvasóinkkal. Jul. 23-kan igen komoly összeütközés támadt a’ rebeccaiták és a’ hatóságok közt. A’ belgoedi (mentsen meg az uz isten illyen tatár nevek­től !) vámkapu összerombolóinak fölfedezésére 100 font st. jutalom vala hirdetve. A’ lázadó parasztok egyike e’ csil­logó jutalom által pajtásainak föladására csábittatá magát. Ennek következtében Napier kapitány számos rendőrökkel a’feladott parasztok befogására ment; de csak kevés harcz után, mellyben lövések is váltattak, lehete nyolcz fiatal haszonbérlőt, mind rebeccastákat elfogni. Ezekre szigorú ítélet fog mondatni. „Az Anglia ’s Amerika közti kereskedésről“ mond a’ M. Chronicle, „Thornly úr javaslatára fontos tudósítás nyomatott ki az alsóház parancsából. Benne párhuzamba van állítva a’ brit termények és gyártmányok értéke, mely­­lyek az 1842-vel végződő évtizedben az egyesült statu­sokba , valamint az amerikai áruké is, mellyek ugyanez időszakban Angliába hozattak. Az innen kivonható követ­keztetések valóban borzasztók, mert folytonos csökke­nésre mutatnak majd minden ágában külföldi kereskedé­sünknek. Az összes brit áruszállitmány az egyesült sta­tusokba 1842-ben kevesebbet tévé felénél a’ múlt évi ki­vitelnek­­ ’S e’ mellett épen nincs ok gyanítani, mintha 1841-ben rendkívüli speculatiók vagy kereskedési szédel­gések történtek volna. A’ brit szállítmányok az egyesült statusokba öt egymást követő évben igy álltak: 1838-ban 7585760, 1839-ben 8839204, 1840-ben 5283020, 1841-ben 7098642, 1842-ben 3528807 font szert. E’ tények, azt vélnék, elegendők lehetnének még azon föld­­birtokosokat is , kik a’ gabnatörvényeket feltartják , esz­méletre hozni. Még az 1837-iki vészteljes évben is több mint egy millióval meghaladták az egyesült statusokba vitt szállítmányaink az 1842-ik évieket. Amerikávali keres­kedésünknek nem egy hanem minden ága csökkent. Illy adatok voltak Sir R. Peel és Gladstone ur előtt az ülés folytában, a’ nélkül hogy legkisebb kísérletet tettek volna az ország kereskedését és gyárait a’ végveszélytől meg­óvni,­ ’stb. A’ júliusi revolutio emlékünnepe nagy csendben ün­­nepelteték, úgy látszik, az uj franczia dynastia nem sze­ret születése napjára emlékezni. A’ Courrier français szerint uj pairekot szándékoznak kinevezni. Hat követ, négy bukott követ, négy megye­ispán, két kir. törvényszéki elnök, ugyanannyi törlesztő udvari tanácsnok, két nagy földbirtokos, és a’ guadeloupei kormányzó Gourbeyre admiral neveztetnek meg az emlí­tett lap által. SZERBIA: Most már a’ belgrádi szerb lap is megszegi hallgatását Lieven visszatértének okai iránt. Olvasóink ismerik már az orosz czár mint védhatalom és a’ porta közti egyezke­dést a’ Szerbiában történt eseményekre vonatkozólag, úgy szinte a’ két udvar közös határzatát, melly a’ múlt topcsi­­deri népgyülésben a’ szerb nemzet küldötteivel közölve volt. Az is tudva van olvasóink előtt, hogy a’ népgyülés a’ két udvar kivonatát, azon pontot kivéve, melly Vucsics és Petronievicsot a’ honból eltávolitatni rendelé, teljesítő Báró Lieven mint orosz császári biztos, ki ama’ népgyü­­lésen jelen lévén, azt hitte, vagy hinni szintette, hogy­y a’ nép kérése a’ védhatalmak által meg fog hallgattatni, illy hiedelemben magára vállalt minden felelőséget, ’s megegyezett abban, hogy Vucsics és Petronievics Szer­biában maradhasson, mig a’ két udvartól, a’ nemzet kéré­se helybehagyást nyerend. De mielőtt Lieven Pétervárra érkeznék, útközben császárjától választ von Pétervárra küldött tudósítására, ’s parancsot Szerbiába azonnal visz­­szatérni. Lieven, visszajöttével e’ parancsot a’ szerb kor­mánynyal közlötte, miszerint Sándor választását a’ császár helybenhagyja, de a’nép kérését, Vucsics és Petronie­vics urak Szerbiában maradhatása iránt egyáltalában nem teljesítheti, sőt a’ nevezett urak eltávolítását sürgető vég­zést szigorún végrehajtatni kívánja. Lieven tehát császárja megbízásából a’ követelt pont teljesítésére szólitá föl az igazg­­ó tanácsot. Az igazgató tanács azonban a’ mostani körülmények közt a’ nemzet hite nélkül olly tárgyba nem avatkozhatott, hanem azt határozó , hogy népgyűlés tar­tassák Kragujeváczban, ’s ott, a’népnek az orosz udvar kívánsága tudtára adassék. E’ határozat következtében az igazgató tanács a’ meghívásokat a’ megyékbe szétküldötte, hogy a’ követek augustus 8-ikára Kragujeváczban okve­­tetlenűl megjelenjenek. A’ belgrádi lap szerint azt is re­besgetik , hogy Sándor fejedelem is oda fog menni. MGIBRITANNIA és IRLAI­D. Jul. 24-kén az alsóházban az izlandi fegyverbilt bizott—­mányilag elfogadtatott. Clements és French lordok, úgy szinte O’ Connell Morgan és Ross urak a’ 66-ik záradékot, melly a’ törvényt előlegesen öt évre érvényesitei, hevesen ellenzék. Ross ur következő módositványt javaslott: a’ jelen törvénynyel úgy kell bánni, mint a’ lázadási bik­éi következőleg az minden évben megnyitandó. Eliot lord megegyezett benne, hogy a’ törvény tartóssága három év­re szorittassék, de a’ módositványnak szilárdul ellensze­gült, mire ez 131 vokssal 41 ellen csakugyan félre is vet­tetett. A’ törvénynek többi egyes rendeleti hasonlag a’ mi­­nisterima szellemében határoztattak el. A’ felsőháztól le­ *) Adja isten, hogy a’ mostani tárgyon kívül más tárgyról a’testvér­hontól különválva , soha többé ne tanácskozhassunk ! Közle: 536

Next