Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-10 / 272. szám
érkezett bill az izlandi dissenterházasságok törvényesítése iránt, haladék nélkül először és másodszor olvastatott. — Júl. 25-kén Hume úr indítványt ten, miszerint törvényjavaslatot terjeszthessen elő „az egyesült királyság növekedő ivadékának nevelésére országos költségen, és józan nevelési elvek szerint állítandó iskolák iránt , mellyekben minden külön vallásfelekezet vagy néposztály érzelmeinek és jogainak sérelme nélkül,az iskolai tanító hivatala a’ gyermekek világi és erkölcsi nevelésére szoklassék, a’ vallási oktatás pedig az iskoláktól elkülönözött vallási tanítókra bizattassék, hogy igy a’ társaságnak minden osztályai és vallásfelekezetei közt átalános oktatás és a’ keresztényi testvérszeretet és kölcsönös jó akarat szelleme terjesztessék.“ Ewart ur pártoló ugyan az indítványt, de úgy vélekedők, hogy előbb darab ideig várni kellene, mig a’ Graham nevelési bilije és az e’ fölött folytatott vitatkozások által dissenterek és katholicusok közt fakasztott izgás némileg lecsendesül. Jövő parliamenti ülésben a’ pártok hihetőleg kiesebb téren találkozandanak egymással, hol talán a’ közös nevelés ügyében valami közös terv fölött egyesség leend elérhető. A’ ház a’ Times szerint avval felelt Humeur indítványára, hogy betű szerint szét futott. — Jul. 26-kán egy Owen Róberttól a’ socialisták nagy mesterétől aláírt kérelem terjeszteték a’ ház elébe, mellyben ama’ nézet fejeztetik ki, hogy valamennyi jelenleg földön létező kormányok hamis elveken alapszanak, minélfogva e’ tárgy megvizsgálását kéri a’ parliamenttől. A’ kérelem természetesen nagy hahotával fogadtatott , jóllehet szerény fogalmunk szerint csak a’ kért vizsgálat után lehetne a’ thesis való vagy valótlanságáról ítéletet mondani. Bannerman úr kérdést ten, ha szándéka e ő fölsége kormányának az edinburgi és st. andrewsi egyetemek azon professorait, kik a’ szabad presbyterian egyházhoz csatlakoztak, hivatalaiktól elmozdíttatni? Sir James Graham belminister értesíté a’ kérdezőt,hogy a’ kérdéses professorok közül némellyek belösztönböl önkint mondottak le; a’ többiek iránt, kik közé a’st. andrewsi egyetem rectora is tartozik, még nem adhat határozott választ, minthogy a’ tárgy a’ korona törvénytisztjeihez van utasítva. — A’ belminister meghatalmazást nyert, hogy a’ szinházügy szabályozására törvényjavaslatot terjeszthessen elő. Fox Mauleur kifogást tön a’ lovas tartományi őrsereg (yeomanry) állandó zsolddali költséges és csendes vidékeken szükségtelen helyreállítása ellen; a’ belminister azonban Wellington herczegnek egy leveléből e’ seregnek hasznos voltát igyekszik megmutatni, ’s kiemeli,mi hasznos szolgálatot ten jelesül a’ múlt évi zavargások alkalmával a’ gyárkerületekben. Egyébiránt e’ sereg csak 1200 emberrel fog szaporittatni. Egyéb érdekei a’ parliamentben nem fordult elő. Izlandban a’ repealgyűlések egymást követik. Jul. 20- kán Enniscorty mellett Wexford grófságban, 23-kán Tuam környékén Galway grófságban ismét roppant néptömegek gyűltek össze a’ „szabaditó“ hallhatása végett. Ez utóbbira a’ meghívásokat dr. M. Hale tuami kath. érsek is aláirá, ’s e’ tisztes főpap a’ következett lakomán erőteljesen nyilatkozott a’ kormánynak ama’ gyanitatott terve ellen,miszerint a’kathol. papság az országos pénztárból lenne fizetendő,’s a’ kath. püspöknek a’ felsőházban ülés adandó. A’ papság ezután is mindig szorosan Irland népével fog tartani ’stb. O’ Connell is megint, mint mindenkor népszerű és hatályos beszédeket mondott. E’ repealgyűléseken kívül Angliában is mindinkább sympathia nyilatkozik Irland ügye iránt. Említők a’ Marylebonei parliament választók minapi gyűlését. Tinsburyban (ez is mint Marylebone London külvárosa) fur. 24-kén éjjel a’ szabadelmü parliamenti választók gyűlést tartván, hasonlag rokonszenvet nyilvánitanak O’Connell és a’ repealügy iránt. Főszónokuk Duncombe Tamás ur Tinsbury parliamenti követe vala. Más részről az izlandi oranisták sem hevernek, hanem élénken kezdenek mozogni a’repeal ellen. Az ulsteri prot. mozgás igen hízelgő felbátoritást nyert a’ hannoverai királytól, ki a’ dublini prot. dolgozóegyesületnek hozzá intézett üdvözlő levelére következőleg felelt: „Uraim ! Nagy örömmel fogadom önöknek hozzám intézett üdvözlő leveleket, mellyben hazatértemhez szerencsét kivánának nekem. Köszönöm ezt önöknek, és biztosítom önöket, hogy én azon elvektől, mellyekben üdvözölt atyám III. György által neveltetem, soha sem tértem el, és nem fogok eltérni soha. St. Jamespalota, jul. 15-kén E r n e s z t.“ SPANYOIilIOJV. Telegrafi sürgönyök. „Bayonne jul. 25-kén. Burgos-ból f. hó 24-kén ötezer ember váratott Bayona tábornok vezérlete alatt Madrid környékén. — Legutolsó hírek szerint a’ regens f. hó 16-kán Cordovában volt. — Ortega, volt követ, egy felső Arragoniából érkezett zendülő csapattag jul. 21-kén Saragossába rohanni jön kísérletet, de visszavezetett. Mindkét félről vérontatott.“ — „Perpignan jul. 25-kén. Amellier dandárnok f. hó 22-kén Fragában volt; ő 3000 katonával és nyolc ágyúval Saragossa ellen nyomul.“ — „Madrid jul 25-kén estve. Lopez ministeriuma megalakult. — A’ főváros környékén volt hadak mind a’ városba érkeztek. A’ nemzeti örsereg tegnap lefegyverkeztetett. — Arguelles ur, a’ királyné gyámnoka, lemondását beadta.“ — Perpignan jul. 26-kán. Papin nevű hajó f. hó 24-kén a’ barcelonai révbe érkezett; a’ hajó Valenciából jött , hol jul. 22 kén „l’Elbe“ gőzös által tudaték meg, hogy „Cortes“ spanyol fregatté két kisebb hajóval együtt 14-kén Algesirasból útnak indult, Cadixot ostromzár alá veendő. — Concha 14-kén Espartero fölkeresése végett Campillo de Arenasban volt, Granada és Jaen fele útján. — Minorca és Ivica szigetek őrseregeikkel együtt nyilatkoztak.“ — „Madrid jul. 25-kén csendes volt; a’ fölzendült hadak jul. 23. és 24-kén érkeztek a’ városba, és a’ királyné előtt vonultak el. A’ kir. palota tökéletesen szabad volt. — 23. és 24-kén kelt rendeletek szerint Lopez ministeriuma újra megalakíttatik. Más rendeletek által Narvaez altábornagygyá, madridi fökapitánynyá és a’ városban együtt levő hadak fökormányzójává, Primeussi gróffá és madridi kormányzóvá, Quinto politicai kormányzóvá, Baylen herczeg (Castanos) a’ bellebardierek parancsnokává, Aspiroz altábornagygyá és az első hadosztály fővezérévé, Cortina a’ nemzeti őrsereg főügyelőjévé neveztettek. — A’ madridi lapok, mellyek darab idő óta megjelenésöket megszüntették, ismét megjelentek. A’ Patrióta és az Expectador megszűntek kiadatai. — Narvaez hadseregének egy osztálya Andalusiába küldetett Concha tábornok támogatására!“—„Bayonne, jul. 28. A’ saragossai helyhatóság Narvaez tábornok Madridba nyomultának hírére követséget küldött Ametlier dandárnokhoz azon jelentéssel, hogy a’város az uj kormányt elismeri.“ — „Perpignan, jul. 28-kán. Barcelona tegnapelőtt (26-kán) csendes volt. Narvaez tábornok Madridba nyomultának hire oda is elérkezett már.“ — „Bayonne, jul. 29. Ametiez dandárnok jul. 26-kán 6 zászlóaljjal Saragossába bement. — Egy dandár Cotonez tábornok vezérlete alatt Madridból jul. 26-kán Galicia felé indult.— Madrid jul. 27-kén reggel csendes vola, 26-kán két hadosztály, egyik Andalusiába, a’ másik Estremadurába indult.— A’regens és Van Halen 21-kén Sevilla előtt valónak, és ágyúztaták a’ várost. Egyik külvárosa már majdnem egészen szét vala rombolva.“ Ezen sürgönyökben legfontosabb esemény Saragossa meghódolása. E’ város, melly a’ napóleoni harczokban olly ragyogó nevet vívott ki magának, Serrano háromszoros , Ortega és Ametier kétszeres fölhívására nemcsak nem adja föl a’várost, hanem azt Ortega ellen győztesen is védelmezi, ’s mégis Madrid meghódolásának és a’ kormány alakulásának hírére maga küld követséget Amedier dandárunkhoz, és az uj kormányt elismeri. Jele annak, hogy Saragossa, midőn a’ törvényesen és alkotmányszerüleg fenálló kormányt védelmező, koránsem pártolt el a’ szabadság és alkotmány ügyétől; hanem mielőtt valakit befogadna , a’ mozgás nemzetszerüségéről akart meggyőződni, és egy szabályozott kormány keletkezését kívánta bevárni. Saragossában mindig nyitva tartatott a’ közlekedés , minden politicai vélemény tüzetett, egyenkint mindenkinek szabad volt ki-és bejárni, a’posták és gyorsszekerek ótalmaztattak és rendesen szétküldettek. Szóval : ha Ortega könnyelműleg meg nem támadja is a békés szellemű várost, ez illy fordulatok után minden esetre elismerte volna az új kormányt. Az épen most győztesen végbe ment spanyol forradalom physiognomiáját most még nem ismerhetni meg határozottan. Forrása kétségkívül egy szabadelmű alkotmányos elv: parlamentaris kormány és a’ végrehajtó hatalom szigorú felelősége vala. A’ ministerium, mellyet a’ regens maga mellett tűrni nem akart, a’ követkamrai többség, mellyet kétszeri eloszlatás által óhajtott volna kijátszani, — elevenebb vagy haloványabb színezettel mind a’ haladók , vagy úgynevezett progressisták pártjához tartozott, épen ahhoz, melly a’ septemberi pronunciamiento által az özvegy királyné önkintes távozására és Espartero fölmagasztalására alkalmat adott. ’S mégis most olly férfiak kezében látjuk a’forradalom gyeplőit, kik vonna Christina személyes ügyéért hazájukból száműzetve, idegen földön valának kénytelenek utalmat és menedéket keresni, ’s kiknek csak a’ Lopez-ministerium programmájában elvül fölállított amnestia nyitott utat Spanyolhonba, — szóval az úgynevezett mérsékelt (moderado) párt ama’ főnökei, kiktől a’ spanyol nép már több ízben nem kevesbbé szabadulni akart, mint magától don Carlostól, és a’ kíséretében levő sötét despotismustól. Hogy olly férfiak, mint Narvaez, Concha, Pezuela legelső beléptekkor Spanyolhonba, mellyből ellenség gyanánt valának száműzve, azonnal a’legelső katonai föhivatalokkal láttatának el, a’ fölzendült nép előtt igen feltűnőnek kelle lenni, ámbár e’ hivataladogatásra az említett tábornokok népszerűsége a’ hadseregnél nem csekély befolyással lehete. Nyilatkozott is a’ féltékenység sok helyen, és tetemes aggodalom támadt a’ spanyol ügyek jövő iránya fölött. Ez aggodalom jelesül Granadában tetemesen mutatkozott Concha ellenében, ki csak a’ Van Halen közellétételi félelemnek, és egy a’ város által kiküldött csapat megveretése miatti rémülésnek, köszönhető , hogy hivatalának átvétele megengedteték, és Granada kapui előtte megnyittatának. Hasonló aggodalom mutatkozék másutt is, és Barcelonában a’ progressisták — kik a’ junta által vannak képviselve — és a’ jobbára moderadokból álló nemzeti őrség közt meghasonlás támadt, melly — ha igaz — a’ junta részletes megnyitását teve szükségessé. A’juntáé’zavargások közepette következő rendeletet adott ki: „Ma (jul. 20-kán) estve egy a’ junta ellenségei által idegen pénzzel megvesztegetett, maroknyi népcsoport a’rend megzavarását kísérlette meg, még a’tanácsház előtt is lázongó felkiáltásokra fakadván a’ hatóságok ellen. A’junta ennélfogva következőt határoz: mindenki, ki közvetve vagy közvetlenül a’ fenálló rendet megtámadja, akár vak hírek terjesztése, akár lázongó kiáltásokra fakadás, akár a’hatóságok elleni hamis vádak által, elfogatik, és vétségének bebizonyulása után hat órával agyonlövetik. Azon bűnösöket, kik a’ nemzeti őrsereg által fogatnak el, egy elnökből és hat nemzeti őrségi kapitányból alakult állandó biztosság itélendi el; a’ sorkatonaság által elfogottak fölött pedig hadi törvényszék fog ítéletet mondani; kiknek elfogatásában mind a’ két fél részesül, vegyes biztosság elébe állíttatnak.“ M1-bén a’ junta egy proclamatioban e’ szigorúság szükségét igazolja. A’ Constitucional következet ir az említett eseményről: ,,A’ christinok reactioja kísérletet ten, és a’dolgozó osztályhoz folyamodott. Eszközei következők: azon dolgozók, kik a’ nemzeti örsereg soraiban önkirit állottak ki a’ sikra, munka nélkül hagyattak, a’többiek bére pedig megtagadtatok. Espartero ellenségei esparteristáknak mondatnak, ’s ezek ama’ módok, mellyek a’ nemzeti őrsereg megbontására és kirostálására követtetnek, épen mint 1837-ben. Reméljük , hogy a’ nemzeti őrsereg ezen gyalázatos kísérleteket átlátandja és visszautasítandja.“ A’ Prosperidad és Imparcial, mérsékelt, az az: christino-szellemű lapok a’ junta gyökeres megnyitásának szükségéről szóltak; az Imparcial azonban szükségesnek tartja még azt is kijelenteni, hogy az özvegy királyné visszahelyezéséről szó sincsen. A’ junta azonban e’ zavarok közepette nagy erőt fejt ki, ’s jul. 25-kén váratlan esemény történt, melly a’ christinoknak és franczia doctrinair-lapoknak, mint p. o. a’ Journal des Débatsnak , teljességgel nincsen ínyére. A’ junta t. i. a’szabadelmü lakosokkal egyesülve, erőteljesen lépett föl a’ zavargó christinok ellen, kik a’ zendülésből önmaguknak igyekeztek hasznot meríteni. Ennek következtében az Imparcial, Serrano hivatalos lapjának szerkesztői Meleager franczia briggen voltak kénytelenek menedéket keresni. Erre a’ junta a’ nemzeti őrsereg tiszti karát újra választatá, és a’ választás mind szabadelmű férfiakra esett. A’J. des Débats ezt „oktalan“ reactionak nevezi, ’s azt állítja, hogy Valenca, Palma, Vieri, Manresa és más városok rászallásukat nyilvániták a’ barcelonai események fölött. Igen furcsa, hogy a’nevezett franczia hírlap, mig a’ zendületet donna Christina és Frankhon érdekében történtnek hivé, olly nemzeti manifestationak nevezte, mellyben az aug. 10. brumaire 18-kai franczia események és az 1830-kai 221 követ emlékezetes nyilatkozása együtt foglaltatik; most pedig, midőn látja, hogy a’zendületről Lajos Fülöpnek és donna Christinának kevés remélni valója van, a’ barcelonai juntának eredetéhez hű ragaszkodását oktalan reactionak nevezi. Igen hihető, és ez óhajtható is, hogy a’ J. des Débats nagy bánatára nem sokára több illy „oktalan renciok“ fognak keletkezni. "■ 1,1 11 " —»—!—‘ '* I gg? A’ M. GAZD. EGYESÜLET BÉTÖNTÖZÉSI ’S VÍZJOGI TERVE. A’ M. Gazd. Egyesületet már több év óta foglalkoztatja olly országos rendszabályok tervezése, melyeknek határozott kijelölése után a’ folyóvizek, a’ földesúri haszonvételek sértetlen fentartása, vagy ha szükséges, kártalanitása mellett, a’közjó, különösen pedig a’mezei gazdaság érdekében ezentúl czélszerűbben kihasználtathassanak, sőt hol a’ folyókon gyakorolt magánhaszonvételek, a’ közjó rövidségével , sokkal nagyobb fontosságú mezőgazdasági javításokat gátolnak, illy káros állapotnak előadandó esetekben jövendőre eleje is vétethessék. — Nem lehet birtokos, ’s bár milly korlátozott körű mezőgazda is a’ hazában, ki bennünket olly gyakran látogató szárazságnak a’ mezőgazdaságra átalában, különö Értekezé sen pedig a’ marhatenyésztésre ható rész következéseit át nem látná, ’s igy óhajtania nem kellene, hogyvalamint szükségesnek tartá a’ nemzet a’ honi földművelés emelése végett törvényhozóilag rendelkezni, miszerint, a’ mocsárok, lápok, és posványok lecsapolása, kiszárítása és haszonvehetővé tétele ne gátoltathassék, v úgy hasonlólag a’ gyakori tartós szárazságok miatt minden éltető nedvtől megfosztott rétek, legelők és folyók helyes alkalmazása, vagy a’ körülményekhez képest azokból vezetendő csatornák által megöntöztethessenek. — Eddig elé is történt ugyan ez egyes nagyobb birtokosoknál és községekben , de vajmi kevés helyütt, ’s többnyire ellenmondások ’s perlekedések között; mert honi törvényeink nagy halmazában nyoma sincs olly rendelkezésnek, melly a’ határpontot kijelölné, hol a’magánviztulajdon megszűnvén, a’status vizi joga kezdődnék, holott a’ közéletben előforduló gyakorlat mutatja , hogy kivéve bizonyos, vagy a’ személyhez, vagy a’ földi birtokhoz kötött haszonvételeket, az országban a’ folyók és patakok számtalan czélokra nyilván, szabadon , és ingyen használtathatnak; igy p. o. vizméregetésre, fürdésre, itatásra, úszásra és usztatásra, mosásra, csatornákon ’s árkokon lefolyó nedvességek és vizek beeresztésére, hajózásra, sőt a’ víznek lajtokbani elvitelére is, mellyekre a’ közhasználat rendezése, módosítása, vagy korlátozása nem is magánjogi viszonyokon épülő bírói, hanem csupán rendőri intézkedés vagy felügyelés alá tartozik. Mellyekből természetesen következik, hogy a’királyi haszonvételek czíme alatt fenálló használata a’folyóknak és patakoknak a’statusjogi eszmét, a’ közhasználat olly módjait, mellyek magánjogot nem sértenek, nem zárja ’s nem zárhatja ki, annál kevesbbé, minthogy a’ társaság törvényszerű állásában, még inkább tehát alkotmányos országban, a’ statuspolgárok mindennemű magánjoga csak a’ közjog kifolyása 130 m