Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-10 / 272. szám

érkezett bill az izlandi dissenterházasságok törvényesítése iránt, haladék nélkül először és másodszor olvastatott. — Júl. 25-kén Hume úr indítványt ten, miszerint törvényja­vaslatot terjeszthessen elő „az egyesült királyság növeke­dő ivadékának nevelésére országos költségen, és józan ne­velési elvek szerint állítandó iskolák iránt , mellyek­­ben minden külön vallásfelekezet vagy néposztály érzel­meinek és jogainak sérelme nélkül,az iskolai tanító hivata­la a’ gyermekek világi és erkölcsi nevelésére szok­l­assék, a’ vallási oktatás pedig az iskoláktól elkülönözött vallási tanítókra bizattassék, hogy igy a’ társaságnak minden osz­tályai és vallásfelekezetei közt átalános oktatás és a’ ke­resztényi testvérszeretet és kölcsönös jó akarat szelleme terjesztessék.“ Ewart ur pártoló ugyan az indítványt, de úgy vélekedők, hogy előbb darab ideig várni kellene, mig a’ Graham nevelési bilije és az e’ fölött folytatott vitatkozá­sok által dissenterek és katholicusok közt fakasztott izgás némileg lecsendesül. Jövő parliamenti ülésben a’ pártok hihetőleg kiesebb téren találkozandanak egymással, hol talán a’ közös nevelés ügyében valami közös terv fö­lött egyesség leend elérhető. A’ ház a’ Times sze­rint avval felelt Hume­ur indítványára, hogy betű szerint szét futott. — Jul. 26-kán egy Owen Róberttól a’ socia­­listák nagy mesterétől aláírt kérelem terjeszteték a’ ház elébe, mellyben ama’ nézet fejeztetik ki, hogy valamen­nyi jelenleg földön létező kormányok hamis elveken alap­szanak, minélfogva e’ tárgy megvizsgálását kéri a’ parli­­amenttől. A’ kérelem természetesen nagy hahotával fo­gadtatott , jóllehet szerény fogalmunk szerint csak a’ kért vizsgálat után lehetne a’ thesis való vagy valótlan­ságáról ítéletet mondani. Bannerman úr kérdést ten, ha szándéka e ő fölsége kormányának az edinburgi és st. andrewsi egyetemek azon professorait, kik a’ szabad pres­­byterian­ egyházhoz csatlakoztak, hivatalaiktól elmozdíttat­­ni? Sir James Graham belminister értesíté a’ kérdezőt,hogy a’ kérdéses professorok közül némellyek belösztönböl ön­­kint mondottak le; a’ többiek iránt, kik közé a’st. an­drewsi egyetem rectora is tartozik, még nem adhat határo­zott választ, minthogy a’ tárgy a’ korona törvénytisztjei­hez van utasítva. — A’ belminister meghatalmazást nyert, hogy a’ szinházügy szabályozására törvényjavaslatot ter­jeszthessen elő. Fox Maule­ur kifogást tön a’ lovas tarto­mányi őrsereg (yeomanry) állandó zsolddali költséges és csendes vidékeken szükségtelen helyreállítása ellen; a’ belminister azonban Wellington herczegnek egy leveléből e’ seregnek hasznos voltát igyekszik megmutatni, ’s kie­meli,mi hasznos szolgálatot ten jelesül a’ múlt évi zavargá­sok alkalmával a’ gyárkerületekben. Egyébiránt e’ sereg csak 1200 emberrel fog szaporittatni. Egyéb érdekei a’ parliamentben nem fordult elő. Izlandban a’ repealgyűlések egymást követik. Jul. 20- kán Enniscorty mellett Wexford grófságban, 23-kán Tuam környékén Galway grófságban ismét roppant néptömegek gyűltek össze a’ „szabaditó“ hallhatása végett. Ez utóbbi­ra a’ meghívásokat dr. M. Hale tuami kath. érsek is aláirá, ’s e’ tisztes főpap a’ következett lakomán erőteljesen nyilat­kozott a’ kormánynak ama’ gyanitatott terve ellen,miszerint a’kathol. papság az országos pénztárból lenne fizetendő,’s a’ kath. püspöknek a’ felsőházban ülés adandó. A’ papság ezután is mindig szorosan Irland népével fog tartani ’stb. O’ Connell is megint, mint mindenkor népszerű és hatályos beszédeket mondott. E’ repealgyűléseken kívül Angliában is mindinkább sympathia nyilatkozik Irland ügye iránt. Em­lítők a’ Marylebonei parliament választók minapi gyűlését. Tinsburyban (ez is mint Marylebone London külvárosa) fur. 24-kén éjjel a’ szabadelmü parliamenti választók gyű­lést tartván, hasonlag rokonszenvet nyilvánitanak O’Connell és a’ repealügy iránt. Főszónokuk Duncombe Tamás ur Tins­­bury parliamenti követe vala.­­ Más részről az izlandi oranis­­ták sem hevernek, hanem élénken kezdenek mozogni a’re­peal ellen. Az ulsteri prot. mozgás igen hízelgő felbátoritást nyert a’ hannoverai királytól, ki a’ dublini prot. dolgozó­egyesületnek hozzá intézett üdvözlő levelére következőleg felelt: „Uraim ! Nagy örömmel fogadom önöknek hozzám intézett üdvözlő leveleket, mellyben hazatértemhez sze­rencsét kivánának nekem. Köszönöm ezt önöknek, és biz­tosítom önöket, hogy én azon elvektől, mellyekben üd­vözölt atyám III. György által neveltetem, soha sem tér­tem el, és nem fogok eltérni soha. St. Jamespalota, jul. 15-kén E r n e s z t.“ SPANYOIilIOJV. Telegrafi sürgönyök. „Bayonne jul. 25-kén. Burgos-ból f. hó 24-kén ötezer ember váratott Bayona tábornok vezérlete alatt Madrid környékén. — Legutolsó hírek sze­rint a’ regens f. hó 16-kán Cordovában volt. — Ortega, volt követ, egy felső Arragoniából érkezett zendülő csa­pattag jul. 21-kén Saragossába rohanni jön kísérletet, de visszavezetett. Mind­két félről vér­ontatott.“ — „Perpig­nan jul. 25-kén. Amellier dandárnok f. hó 22-kén Fragá­­ban volt; ő 3000 katonával és nyol­c ágyúval Saragossa ellen nyomul.“ — „Madrid jul 25-kén estve. Lopez mini­­steriuma megalakult. — A’ főváros környékén volt hadak mind a’ városba érkeztek. A’ nemzeti örsereg tegnap le­­fegyverkeztetett. — Arguelles ur, a’ királyné gyámnoka, lemondását beadta.“ — Perpignan jul. 26-kán. Papin ne­vű hajó f. hó 24-kén a’ barcelonai révbe érkezett; a’ hajó Valenciából jött , hol jul. 22 kén „l’Elbe“ gőzös által tu­daték meg, hogy „Cortes“ spanyol fregatté két kisebb hajóval együtt 14-kén Algesirasból útnak indult, Cadixot ostromzár alá veendő. — Concha 14-kén Espartero fölke­resése végett Campillo de Arenasban volt, Granada és Jaen fele útján. — Minorca és Ivica szigetek őrseregeik­kel együtt nyilatkoztak.“ — „Madrid jul. 25-kén csendes volt; a’ fölzendült hadak jul. 23. és 24-kén érkeztek a’ városba, és a’ királyné előtt vonultak el. A’ kir. palota tökéletesen szabad volt. — 23. és 24-kén kelt rendeletek szerint Lopez ministeriuma újra megalakíttatik. Más ren­deletek által Narvaez altábornagygyá, madridi fökapitány­­nyá és a’ városban együtt levő hadak fökormányzójává, Prim­­eussi gróffá és madridi kormányzóvá, Quinto poli­­ticai kormányzóvá, Baylen herczeg (Castanos) a’ belle­­bardierek parancsnokává, Aspiroz altábornagygyá és az első hadosztály fővezérévé, Cortina a’ nemzeti őrsereg főügyelőjévé neveztettek. — A’ madridi lapok, mellyek darab idő óta megjelenésöket megszüntették, ismét meg­jelentek. A’ Patrióta és az Expectador megszűntek kiadat­ai. — Narvaez hadseregének egy osztálya Andalusiába küldetett Concha tábornok támogatására!“—„Bayonne, jul. 28. A’ saragossai helyhatóság Narvaez tábornok Madridba nyomultának hírére követséget küldött Ametlier dandárnok­­hoz azon jelentéssel, hogy a’város az uj kormányt elis­meri.“ — „Perpignan, jul. 28-kán. Barcelona tegnapelőtt (26-kán) csendes volt. Narvaez tábornok Madridba nyo­­multának hire oda is elérkezett már.“ — „Bayonne, jul. 29. Amet­iez dandárnok jul. 26-kán 6 zászlóaljjal Sara­­gossába bement. — Egy dandár Cotonez tábornok vezér­lete alatt Madridból jul. 26-kán Galicia felé indult.— Ma­drid jul. 27-kén reggel csendes vola, 26-kán két hadosz­tály, egyik Andalusiába, a’ másik Estremadurába indult.— A’regens és Van Halen 21-kén Sevilla előtt valónak, és ágyúztaták a’ várost. Egyik külvárosa már majdnem egé­szen szét vala rombolva.“ Ezen sürgönyökben legfontosabb esemény Saragossa meghódolása. E’ város, melly a’ napóleoni harczokban olly ragyogó nevet vívott ki magának, Serrano háromszo­ros , Ortega és Amet­ier kétszeres fölhívására nemcsak nem adja föl a’várost, hanem azt Ortega ellen győztesen is védelmezi, ’s mégis Madrid meghódolásának és a’ kor­mány alakulásának hírére maga küld követséget Amed­ier dandárunkhoz, és az uj kormányt elismeri. Jele annak, hogy Saragossa, midőn a’ törvényesen és alkotmányszerü­­leg fenálló kormányt védelmező, koránsem pártolt el a’ szabadság és alkotmány ügyétől; hanem mielőtt valakit befogadna , a’ mozgás nemzetszerüségéről akart meggyő­ződni, és egy szabályozott kormány keletkezését kívánta bevárni. Saragossában mindig nyitva tartatott a’ közleke­dés , minden politicai vélemény tüzetett, egyenkint min­denkinek szabad volt ki-és bejárni, a’posták és gyors­szekerek ótalmaztattak és rendesen szétküldettek. Szó­val : ha Ortega könnyelműleg meg nem támadja is a­ bé­kés szellemű várost, ez illy fordulatok után minden eset­re elismerte volna az új kormányt. Az épen most győztesen végbe ment spanyol forrada­lom physiognomiáját most még nem ismerhetni meg hatá­rozottan. Forrása kétségkívül egy szabadelmű alkotmányos elv: parlamentaris kormány és a’ végrehajtó hatalom szi­gorú felelősége vala. A’ ministerium, mellyet a’ regens maga mellett tűrni nem akart, a’ követkamrai többség, mellyet kétszeri eloszlatás által óhajtott volna kijátszani, — elevenebb vagy haloványabb színezettel mind a’ hala­dók , vagy úgynevezett progressisták pártjához tartozott, épen ahhoz, melly a’ septemberi pronunciamiento által az özvegy királyné önkintes távozására és Espartero fölma­­gasztalására alkalmat adott. ’S mégis most olly férfiak ke­zében látjuk a’forradalom gyeplőit, kik vonna Christina személyes ügyéért hazájukból száműzetve, idegen földön valának kénytelenek utalmat és menedéket keresni, ’s kiknek csak a’ Lopez-ministerium programmájában elvül fölállított amnestia nyitott utat Spanyolhonba, — szóval az úgynevezett mérsékelt (moderado) párt ama’ főnökei, kiktől a’ spanyol nép már több ízben nem kevesbbé szaba­dulni akart, mint magától don Carlostól, és a’ kíséretében levő sötét despotismustól. Hogy olly férfiak, mint Narvaez, Concha, Pezuela legelső beléptekkor Spanyolhonba, melly­­ből ellenség gyanánt valának száműzve, azonnal a’leg­első katonai föhivatalokkal láttatának el, a’ fölzendült nép előtt igen feltűnőnek kelle lenni, ámbár e’ hivataladoga­tásra az említett tábornokok népszerűsége a’ hadseregnél nem csekély befolyással lehete. Nyilatkozott is a’ félté­kenység sok helyen, és tetemes aggodalom támadt a’ spa­nyol ügyek jövő iránya fölött. Ez aggodalom jelesül Gra­nadában tetemesen mutatkozott Concha ellenében, ki csak a’ Van Halen közellétételi félelemnek, és egy a’ város által kiküldött csapat megveretése miatti rémülésnek, köszönhe­tő , hogy hivatalának átvétele megengedteték, és Granada kapui előtte megnyittatának. Hasonló aggodalom mutatko­­zék másutt is, és Barcelonában a’ progressisták — kik a’ junta által vannak képviselve — és a’ jobbára moderadok­­ból álló nemzeti őrség közt meghasonlás támadt, melly — ha igaz — a’ junta részletes megnyitását teve szükségessé. A’juntáé’zavargások közepette következő rendeletet adott ki: „Ma (jul. 20-kán) estve egy a’ junta ellenségei által idegen pénzzel megvesztegetett, maroknyi népcsoport a’rend megzavarását kísérlette meg, még a’tanácsház előtt is lázongó felkiáltásokra fakadván a’ hatóságok ellen. A’junta ennélfogva következőt határoz: mindenki, ki közvetve vagy közvetlenül a’ fenálló rendet megtámadja, akár vak hírek terjesztése, akár lázongó kiáltásokra fa­­kadás, akár a’hatóságok elleni hamis vádak által, elfoga­­tik, és vétségének bebizonyulása után hat órával agyonlö­vetik. Azon bűnösöket, kik a’ nemzeti őrsereg által fo­gatnak el, egy elnökből és hat nemzeti őrségi kapitányból­­ alakult állandó biztosság itélendi el; a’ sorkatonaság által elfogottak fölött pedig hadi törvényszék fog ítéletet mon­dani; kiknek elfogatásában mind a’ két fél részesül, ve­gyes biztosság elébe állíttatnak.“ M1-bén a’ junta egy proclamatioban e’ szigorúság szükségét igazolja. A’ Con­­stitucional következet ir az említett eseményről: ,,A’ chri­­stinok reactioja kísérletet ten, és a’dolgozó osztályhoz fo­lyamodott. Eszközei következők: azon dolgozók, kik a’ nemzeti örsereg soraiban önkirit állottak ki a’ sikra, munka nélkül hagyattak, a’többiek bére pedig megtagadtatok. Espartero ellenségei esparteristáknak mondatnak, ’s ezek ama’ módok, mellyek a’ nemzeti őrsereg megbontására és kirostálására követtetnek, épen mint 1837-ben. Remél­jük , hogy a’ nemzeti őrsereg ezen gyalázatos kísérleteket átlátandja és visszautasítandja.“ A’ Prosperidad és Impar­­cial, mérsékelt, az az: christino-szellemű lapok a’ junta gyökeres megnyitásának szükségéről szóltak; az Impar­­cial azonban szükségesnek tartja még azt is kijelenteni, hogy az özvegy királyné visszahelyezéséről szó sincsen. A’ junta azonban e’ zavarok közepette nagy erőt fejt ki, ’s jul. 25-kén váratlan esemény történt, melly a’ christinok­­nak és franczia doctrinair-lapoknak, mint p. o. a’ Journal des Débatsnak , teljességgel nincsen ínyére. A’ junta t. i. a’szabadelmü lakosokkal egyesülve, erőteljesen lépett föl a’ zavargó christinok ellen, kik a’ zendülésből önmaguk­nak igyekeztek hasznot meríteni. Ennek következtében az Imparcial, Serrano hivatalos lapjának szerkesztői Mele­ager franczia briggen voltak kénytelenek menedéket ke­resni. Erre a’ junta a’ nemzeti őrsereg tiszti karát újra vá­­lasztatá, és a’ választás mind szabadelmű férfiakra esett. A’J. des Débats ezt „oktalan“ reactionak nevezi, ’s azt állítja, hogy Valenca, Palma, Vieri, Manresa és más vá­rosok rászallásukat nyilvániták a’ barcelonai események fölött. Igen furcsa, hogy a’nevezett franczia hírlap, mig a’ zendületet donna Christina és Frankhon érdekében tör­téntnek hivé, olly nemzeti manifestationak nevezte, melly­ben az aug. 10. brumaire 18-kai franczia események és az 1830-kai 221 követ emlékezetes nyilatkozása együtt foglaltatik; most pedig, midőn látja, hogy a’zendületről Lajos Fülöpnek és donna Christinának kevés remélni va­lója van, a’ barcelonai juntának eredetéhez hű ragaszko­dását oktalan reactionak nevezi. Igen hihető, és ez óhajt­ható is, hogy a’ J. des Débats nagy bánatára nem sokára több illy „oktalan renc­iok“ fognak keletkezni. "■ 1,1 11 " —»—!—‘ '* I gg? A’ M. GAZD. EGYESÜLET BÉTÖNTÖZÉSI ’S VÍZJOGI TERVE. A’ M. Gazd. Egyesületet már több év óta foglalkoztatja olly országos rendszabályok tervezése, melyeknek határozott kijelölése után a’ folyóvizek, a’ földesúri haszonvételek sértetlen fentartása, vagy ha szükséges, k­á­r­t­a­l­a­n­i­­tása mellett, a’közjó, különösen pedig a’m­ez­ei g­a­z­d­a­­ság érdekében ezentúl czélszerűbben kihasználtathassanak, sőt hol a’ folyókon gyakorolt magánhaszonvételek, a’ közjó rövid­ségével , sokkal nagyobb fontosságú mezőgazdasági javításokat gátolnak, illy káros állapotnak előadandó esetekben jövendőre eleje is vétethessék. — Nem lehet birtokos, ’s bár milly kor­látozott körű mezőgazda is a’ hazában, ki bennünket olly gyak­ran látogató szárazságnak a’ mezőgazdaságra átalában, különö­ Értekezé­­ sen pedig a’ marhatenyészté­sre ható rész következéseit át nem látná, ’s igy óhajtania nem kellene, hogy­­valamint szükséges­nek tartá a’ nemzet a’ honi földművelés emelése végett törvény­­hozóilag rendelkezni, miszerint, a’ mocsárok, lápok, és pos­­ványok lecsapolása, kiszárítása és haszonvehetővé­ tétele ne gátoltathassék, v úgy hasonlólag­ a’ gyakori tartós száraz­ságok miatt minden éltető nedvtől megfosztott rétek, legelők és folyók helyes alkalmazása, vagy a’ körülményekhez képest azokból vezetendő csatornák által megöntöztethessenek. — Ed­­dig elé is történt ugyan ez egyes nagyobb birtokosoknál és köz­ségekben , de vajmi kevés helyütt, ’s többnyire ellenmondások ’s perlekedések között; mert honi törvényeink nagy halmazá­ban nyoma sincs olly rendelkezésnek, melly a’ határpontot ki­jelölné, hol a’magánviztulajdon megszűnvén, a’status vizi jo­ga kezdődnék, holott a’ közéletben előforduló gyakorlat mutat­ja , hogy kivéve bizonyos, vagy a’ személyhez, vagy a’ föld­i birtokhoz kötött haszonvételeket, az országban a’ folyók és patakok számtalan czélokra nyilván, szabadon , és ingyen hasz­náltathatnak; igy p. o. vizméregetésre, fürdésre, itatásra, úszás­ra és usztatásra, mosásra, csatornákon ’s árkokon lefolyó ned­vességek és vizek beeresztésére, hajózásra, sőt a’ víznek laj­­tokbani elvitelére is, mellyekre a’ közhasználat rendezése, módosítása, vagy korlátozása nem is magánjogi viszonyo­kon épülő bírói, hanem csupán rendőri intézkedés vagy felügyelés alá tartozik.­­ Mellyekből természetesen következik, hogy a’királyi haszonvételek czíme alatt fenálló hasz­nálata a’folyóknak és patakoknak a’statusjogi eszmét, a’ közhasználat olly módjait, mellyek magánjogot nem sértenek, nem zárja ’s nem zárhatja ki, annál kevesb­bé, minthogy a’ társaság törvényszerű állásában, még inkább tehát alkotmányos országban, a’ statuspolgárok min­dennemű magánjoga csak a’ közjog kifolyása 130 m

Next