Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-08-10 / 272. szám

De ha a’ kijelölt férfin vagy a’ megválasztást el nem fogadná, vagy arra alkalmatlannak találtatnék, vagy a’ reá bízott dolog­ban a’ törvényes idő alatt el nem járhatna, az illető fél 30 nap alatt más alkalmatos szakférfiút kénytelen kijelölni. 27. §. Ha a’ szenvedőleg érdeklett fél olly szakférfiút jelöl­ne ki, ki az eljárás helyétől 15 mérföldnél tovább laknék , az ez által okozandó költségtöbbség megtérítésére a’ vállalkozók részéről igénye nincs. 28. §. Vizsgáló szakférfiaknak nem alkalmatosak: a) azok, kik a* törvények előtt tanúi érvényességgel ’s hitelességgel nem bírnak, és b) azok, kik a’ tárgyalás alatt álló vállalatban cse­lekvőig, vagy szenvedőig, vagy rokoni viszonyok által ér­­dekelve vannak. 29. §. Miután a’ szakférfiak által a’ bíróságnak benyújtott vélemény, mind a’ képviselőkkel, mind a’ tán nem képviselt, ’s szenvedőig érdekelt egyes felekkel közöltetett, a’ 25. §-ban d) alatt határozott idő pedig lefolyt, a’ bíróság összes tekintet­be vévén a’ vállalkozók terhét, a’ végvizsgáló szakférfiak véle­ményét , ’s a’ képviselők vagy egyes felek netalántáni észrevé­teleit, kimondja ítéletét, a’vállalkozók tervét végképen hely­benhagyja , vagy visszaveti, ’s az előbbi esetben a’szenvedő­ig érdeklett felet illető kárpótlás mennyiségét a’ szakférfiak véleménye nyomán kimondja. Ha azonban a’ vizsgáló szakférfiak véleménye a’ kárpótlási somma meghatározásában egymástól eltérne, akkor a’ kárpótlási somma a’ különböző számkifejezések középarányában állapitta­­tik meg. Ezen eljárásról a’ bíróság az illető törvényhatóság leg­közelebbi gyűlésén jelentést tesz , egyszersmind pedig a’ felek­nek az ítéletet okokkal támogatva kiadja. 30. §. Ha a’ tervezet helybenhagyása ’s vállalat elfogadása esetében a’ szenvedőig érdeklettek, vagy a’ terv bírói vég­visszavetése esetében a’ vállalkozók a’ bírói ítélettel meg nem elégednek, e’ végett felebbvitel útján a’megyei vagy városi törvényszékhez folyamodhatnak; de a’ folyamodásnak 30 nap alatt azon naptól kezdve, mellyen a­ bírói ítélet kijelentetett, be kell nyuttatnia, ’s a’ rétöntözési bíróságnak bemutattatnia, különben későbben semmiféle ellenmondásnak helye nincs. Az alispán kötelessége azon esetre, ha 14 nap lefolyása alatt köz vagy kisgyűlés nem tartatnék, a’ folyamodást elnökiig is tár­gyalás alá venni, ’s egy más, egészen részrehajlatlan , szakértő férfiút kinevezni, ki az előbbi vizsgáló szakbiztossághoz, ’s a’ felek által is tetszés szerint újólag kinevezendő egyes szakférfi­hoz csatlakozván, a’ tárgyat a’ helyszínen még egyszer meg­vizsgálja, ’s jelentést tesz arról, valljon a’ végvizsgálatra ki­küldött szakférfiak véleménye helyes volt e vagy nem ? — Első esetben a’ bírói ítélet megmarad, a’ másodikban ellenben a’ terv hiányinak részletesen ki kell mutattatniok. ’S ekkor a’ vállalko­zóktól függ uj terv mellett indítani meg a’ vállalatot. — Azon esetre, ha a’ rétöntözési rendes bíróság ítélete helybenhagya­­tik, a’ felebbvitel ’s az ujabbi szakférfiak kiküldetésének költ­­ségeit a’ folyamodók tartoznak viselni. 31. §. Azonnal a’bírói ítélet kijelentése vagy annak felebb­­viteli helybenhagyása után a’ vállalkozók, letevőn a’ szenvedő­ig érdeklett felek képviselöjének kezéhez a' kárpótlási sommát, a' bíróság által mindazon javak, haszonvételek, és tárgyak birtokába tétetnek, mellyek a­ rétöntözési terv kivitelére szük­ségesek. Ha azonban a’ szenvedőig érdeklettek akár mindnyája, akár valamellyike a’ kárpótlási sommát keveslené, eziránti pa­naszával az illető hatóság törvényszékéhez birtokon kívül folya­­modhatik orvoslás végett. — Ez ellenmondás azonban semmikép sem gátolhatja a’ vállalkozókat a’ bíróiig helybenhagyott terv kiviteléhez fogni. Egyedül kötelességök ez esetben, ha a’ szenve­dőig érdeklettek a' kárpótlási sommát elfogadni vonakodnának, a’ pénzöszveget bírói kezekhez letenni, melly után a’ vállalko­zók a' bíróság által legfölebb 3 nap alatt a’ kisajátítandó tár­gyak valóságos birtokába helyeztetnek, a’ nélkül, hogy ezen eljárás az illető törvényszéknek a’ szenvedőig érdeklett felek sérelmi panaszára hozandó ítéletét legkevesbbé is módosíthatná. 32. §. Azon törvényszéknek, mellyhez a’ szenvedőig ér­­deklettek kárpótlási panaszukat fölebbvitték, hatalmában áll ugyan, ha szükségesnek látja, a’ kárpótlási somma alaposb ki­nyomozására uj becsüt rendelni, 's e’ czélra a' panaszlók költ­ségén más szakértőket is alkalmazni; de a’ kiknek véleményé­hez magát nem kénytelen kötni, ’s a’ megbecsülés és taksálás alapja ekkor is az illető tárgyak valódi, nem pedig képzelt ára lehet; ’s ez esetben is az uj becsüsök véleménye csak úgy vé­tethetik egy részben a­ hatóság által tekintetbe, ha az előbb nyilváníttatott, mintsem a’ vállalkozók a’ birtokukba vett tár­gyak változtatásához fogtak. 33. §. Mig a’ vállalkozók által a’ bírósig megítélt kárpót­lási somma egészen le nem tétetett, addig a’ bíróság a’ kisajá­títandó tárgyak és haszonvételek módosítását vagy használhatá­­sát meg nem engedheti. Ha pedig a’ kárpótlási somma kifizetése ellen egy harmadik személy törvényes követeléssel lépne fel, az illető pénz bírói kezekbe tétetik. — Ugyanez történik, ha a’ kisajátítandó birtok vagy haszonvétel holt kezeket illetne. Ha olly föld forogna kérdésben, mellyen kilenczed és déz­­ma fekszik, akkor megbecsültetvén a’ vállalat által elfoglalan­dó föld és dézma értéke, a’ becsérték 9-ed vagy az úrbéri vi­szonyhoz képest 10-ed része, a’ dézma- vagy 9-ed-tulajdo­­nost illeti. 34. §. Ha a’ bírói ítélet következtében a’ vállalkozók által foganatba vett munkálatokat akárki is az ellenfelek közül aka­dályoztatni merészelné: az erőszakoskodó az 1840: X. t.czikk 6. §-a értelmében a’ kárnak és költségeknek az illető szolga­­biró által rövid uton megveendő kétszeres megtérítésén fölül 100 írttal, vagy egy hónapig terjedhető fogsággal büntettessék. IV. Azon rétjavitási tervekről, mellyeknek foga­natosít hatása csupán magoktól a’felektől függ. 35. §. Ha a’réttulajdonosok, földesurak, községek, vagy egyes vállalkozók, az általok czélzott és tervezett javítást foga­natosító képesek a­ nélkül, hogy annak kivitelére idegen va­gyon kisajátítása lenne szükséges; vagy ha a' felek az adandó kárpótlásra nézve egymással barátságosan megegyeztek volna, akkor a’ vállalkozók azonnal a’ tervbe vett rétjavitás (öntözés vagy szárítás) kiviteléhez foghatnak; kötelességül tétetvén mindazáltal nekik ez esetben is: a’ kérdéses folyóvíz medrében annyi vizet meghagyni, a’ mennyi a’ határbeli lakosok szokás­ban levő valódi közszükségeik fedezésére kívántatik. V. Általános rendszabályok. 36. §. A’ bíróság kötelessége a’ megindított vállalatnak a’ III. részben taglalt tárgyalása közben mindig azon lenni, hogy a’ felek megegyezése barátságos uton eszközöltessék. 37. §. Azon rétöntözések, mellyek e’ rendszabályok kihir­detése előtt egy évvel már valóságos gyakorlatban voltak, csak annyiban lehetnek uj kérdés tárgyai, a’ mennyiben az általok netalán másoknak okozott, tisztán bebizonyítható, ’s a’ jelen terv III. részének értelme alá eső rövidség kártalanítása végett az illető felek által a’ rétöntözés behozatala alkalmával a’ tör­vényes intés vagy követelés világosan megtörtént. 38. §. Hahogy a’ rétjavitási vállalat kivitelére szolgáló tér több törvényhatóságok határaiban feküdnék , az ezen hatóságok között a’ kivitel fölött natalán támadható egyenetlenség eseté­ben ugyanazon eljárás állapíttatik meg , melly az 1840: X. t. ez. 8. §-sában részletesen foglaltatik. 39. §. Azon községekben, mellyek határában többek között felosztott rétség van, a’ réttulajdonosok között külön réti elöl­járóság alakittatik, melly a’ törvényes mezei rendőrségi bíróság ótalma alatt a’ réteket illető rendőri szabályok megtartására, ’s a’ rétöntözés czélszerű kivitelére ügyel, ’s a’ mennyire szüksé­gesnek találtatnék, a’ rétcsőszt, ’s réttulajdonosokat érdeklő czélszerű helybeli szabályokat alkothat. 40. §. Mindazon szabályok, utasítások és engedvények, mellyek e’javaslatban előadattak, a’réteken kívül mindazon földekre és legelőkre is értessenek, mellyeknek kiszárítása vagy öntözése hasznosnak vagy czélszerűnek mutatkozik. 41. §. Magából értetik egyébiránt, hogy miután a’nagyobb folyamok vizei, a’ statusra nézve úgy a’ leghasznosabbak, ha azok az ország minél több részeibe ipar , kereskedés és mezei gazdaság érdekében elvezetvék, a’ vizek illy nagyobb felosz­tása érdekében (hol azzal a’ helybeli tulajdonosok és birtokosok nem élnének) az 1840: X. ’s az itt javaslott törvények értel­mében egyes vállalkozók és társaságok is bármelly nagyobb fo­lyóból az ország bármelly részébe rétöntözésre szolgáló csator­nákat is húzhassanak , ’s azokkal tökéletes kárpótlás és kisajá­títás után mint magánytulajdonnal élhessenek. Közgyűlési végzések nyomán jegyzetté Török János, egyesületi előadó, 273. szám. (913) Bírói árverés C1*3) Folyó évi augustus 22-én, és netalán folytatva következő napokon is, Monor és Üllő szom­szédságában fekvő Sajermann József-féle felső vasadi pusztán, bírói végrehajtás következtében 300 selyembárány, 4 igás ló, 8 db ökör, 3 borjas tehén, 2 bika, 25 sertés és több kazal tavalyi széna készpénzért a’ többet ígérőnek el fog adatni. Bőd Bániél, tek. és Pest megye rend. eskütte, mint végrehajtó biró. (845) Zák­ói árverés. (2, 3) Tek. Nógrád vmegyében helyezett karancskeszi helység határában, melly B. Gyarmathoz 4, Losonczhoz 3 óra járásnyira van, t. Borfői Bori János László urnak 1466 ft 56 kr. p. pénzbeni birói elmarasztaltatása következtében, ennek 52 V. holdból álló, vagy szükség esetében több is, jobb mi­­némüségü szántóföldje, birói árverés utján f. 1843. évi September 26-án tartandó kótyavetye al­kalmával, a’ többet ígérőnek készpénz-fizetés mellett eladatni fog, mire nézve a’ venni szándékozók a’ fenirt helyen és napon leendő megjelenésre ezennel meghivatnak. Költ B. Gyarmaton, jun. 30.1843. Vitális István, t. Nógrád vmegyének eskütte, mint végrehajtó bíró. Hivatalos tudósítások. (918) Heckenast Gusztáv a, 3) August. 10-én 1913. 091*) Bírói árverés. e,2) Tek.­ns Pest megyében Versegen Nagy Ferenczné Asszonytól birói képen elfoglalt 7*/. hol­dat tevő 4 darab szőlő, és 4% holdat tevő 3 db belső kert, f. évi augustus 28k án a’hely­színén a’ legtöbbet ígérőnek minden esetre az 1125 v. ft becs­ áron alul is el fog adatni. Költ Pesten augustus 5-én 1843. Klártonfy Ignácz, t. és Pest megye eskütte, mint végrehajtó biró. Váltósemmisitési hirdetmény. A’ debreczeni kir. váltótörvényszék által Schlesinger és Cohn pesti bejegyzett kereskedők folyamodására közhírül adatik, hogy egy darab múlt 1842. évi debreczeni sz. György napi vásár­kor Waldner Antal által kibossátott, ugyanazon évi Lőrincz napi vásárkor lejárt, de ki nem fize­tett felső-bányai lakos Láday Bogdán intézvényezett által elfogadott, később pedig, úgymint junius 12-én 1842. a’ folyamodókra forgatmányozott 174 v. ft 57 kr. értékű váltó az eredeti avattal együtt elveszett, annálfogva az érintett váltó birtokosa felszólíttatik, hogy magát az alulirt naptól számítandó 45 nap alatt ezen váltótörvényszéknél jelentse, különben ezen váltó megsemmisittet­­nek fog tekintetni. Költ Debreczenben a’ kir. váltótörvényszéknek 1843. évi julius 24-én tartott üléséből. Sárvár,­ Ferencz , helyettes jegyző, pesti könyvárosnál kapható. A’ szolgabirói hivatal irta Zsoldos Ignác 7. l Közrendtartása rész. Nagy Próf. Pápán borítékba fűzve 3 ft p. p. Az első vagy Törvénykezési rész 2 ft 20 kr. p. p. (919) Figyelmeztetés! Dl) Zsoldos Szolgabirói hivatalának 2. vagyis köz­rendtartási része is elkészült és 3 p. ftért megszerez­hető Eggenberger J. és fia könyvkereskedésé­ben, Pesten, a’ ferencziek terén 413. szám alatt. (Ugyanott az első vagyis törvénykezési részből is még néhány pél­dány 2 ft 20 krért kapható). (908)(2, 3) r Építészi intézet. Az alulírtak építészi intézete Dorottya­ utczában Vogl-féle házban 16. sz. alatt, mindennemű építészi tervek, költség felszámítások készíté­sével, urasági lakok butorzásával foglalkozik; magokat a’m­. uraságoknak ’s nem csak a’ testvér városok, hanem az egész ország ’s kapcsolt részek építeni kívánó t. ez. lakosainak szives megbízásaik pontos teljesítésére ajánlván. Pesten, augustusban 1843. Pollack Ágoston, építő mester. *1»1 Miklós, építész. 1(920) gy Elhagyta a’ sajtót ’s alulirtnál, és általa minden hazai könyvárosnál megszerezhető. ..A' FUJN­EK KIKÖTŐ“ c«, «A* Ildik füzet aS$»nor. 89 lap. csinos hordókban fűzve a’ magyar, partvidék tér-, és egy Fiumében épitendő££§ § kikötőnek kőnyomatu rajzával. Ára 40 kr. ezüst pénzben. A’ munka CSÁSZÁR FERE­VCK kir. váltó-feltörvényszéki ülnök ur jólismerten,§ tollából folyván, fölösleges azt bővebben ajánlanom, csak tartalmát, mellyből annak érde-*t* kessége önkint kitűnik, láttam ide iktatandónak:§ Ildik füzet tartalma: Előszó. I. Általános nézetek. II. Fiume — mint önhatósági«w#» testület. III. Fiume — mint szabad kikötő. Bainville Józs. terve egy Fiumében építendőig exakikötő iránt. Ugyancsak alulirtnál találtatik még „A* Fiaméi hűtőt»“ Iső füzetének isíTjD cxt néhány példánya 50 p. kron. Ein­lich Gusztáv pesti könyváros. ®ggl S3! EglEgl Elaggi 3 Sa (910 Hirdetés: 0,39 A’ nmélt. magyar kir. udv. kincstár rendelé­séből közhírré tétetik, hogy néhai kalocsai érsek Klobusiczky Péter hagyományához tartozó hat mén és négy igás lovak, öt kocsi és többféle ló­szerszámok a’ kalocsai érseki istállók épületeiben f. évi augustus 31-én reggeli 9 órakor mandandó nyilvános árverés utján a’ legtöbbet ígérőnek el­fognak adatni. Budán augustus 1843. (879) Kiadandó lakhelyek. (3,3) A’ Leopold városi szarkantexában, 31. és 32. számok alatti ház első emeletében egy nagy lak­hely, 12—14 szobából álló, istállóval, pinczével ’stb ., továbbá különféle kisebb lakhelyek 5 6 és 7 szobából állók a’ hozzátartozókkal együtt kiadandók ’s naponkint beköltözködhetők. Bővebb értesítést ugyan ott a’ ház első eme­letén levő hivatal szobában vehetni. (sí*) Lovak árverés. (5­ 5) Mélt. gróf Hunyady József gazdaság-igazga­tói hivatala közhírül adja, hogy f. évi augustus 14dikén délelőtti 9 órakor kezdvén Mező-Keszy Örményhez közel levő pusztán, Nyítra vármegyé­ben, mintegy 80 darab ménesbeli ló, ’s közötte több tiszta angol telivér, valamint több pár beta­nított kocsiló is, a’többet ígérőnek kész­ fizetés mellett el adatni fog. Örményt, július 9-én 1843. (182) psilanfia czimű kereskedésben Pesten több 1000 db kész fehérnemű, mindenféle férfi, asszony és gyermek-fehérruhák­­ból álló, lepedők, párna és dunyhaczihák ’s asz­­szonyi öltönyök ’stb. ajánltatnak. 130* 539

Next