Pesti Hírlap, 1846. december (788-804. szám)

1846-12-01 / 788. szám

TARTALOM. Hivat, közrem. Úrbéri viszonyok. IV. M Aca­demia. Törvényhatósági dolgok: Honiból (az ellenzék’ viszonyai). Baranyából (közgyűlés). Veszprém (a’ tisztújitás’ el­halasztása). Zólyommegye (közgyűlés). Kóvárvidék (közgyűlés). Fiumei (hírek). Pozsony. Igazítás. Vegyes közlemények: A’ hegyaljai szüretről. Árvaintézet. Képcsarnok. Külföld. Duna­­viiállás. Hirdetések.K­ IIUGIK­&OstoKÁCs és KIIN­KLV. L­ó­s­y Imre técsői kamrai ügyvéd a’ marmarosi k. kamrai igaz­gatósághoz ülnökké lön kinevezve. A pesti József-ipartanodai tanszékekre, mellyekkel 1000 p.ft évi fizetés van öszvekötve — ’s melly díj tiz évi ügyes és czélszerí­ tanítás után még 100 p.fttal megtoldatni fog, — jelesül­­ször a’ természettudományi és mezőgazdasági tanszékié, 2szor a’ gyakorlati kísérletekkel egyesített vegy- és kézműtan’ (rhemia és technológia) tanszékére ; 3szor a’ polgári és vizi-épitészettan és raj­zoló földmérés’tanszékére, ’s 4szer a’magyar váltójog, urbér, erdő­­fentartás és mezőrendőrségi törvény’ tanszékére a­ pályázás vagyis vizsgálati verseny 1847dik évi február’ 26k án a’pesti kir. egyetemben menend véghez, és pedig a’ f első tanszékre nézve a’bölcsészeti, az utósóra nézve a’ törvénytudományi kar előtt. A’ pályázók — mi­után a' tanulmányi tárgyak magyar nyelven adatandnak elő — egyéb tulajdonokon kívül a’ magyar nyelvbeni tökéletes jártasságukat is kö­telesek bebizonyítani (B—P­H ) Úrbéri viszonyok, IV. Azok , kik a’ köznép* életét közelebbről ismerik , ’s kiknek alkalmuk és kedvök van földmi­velőink’ nyilatkozatait é s ki vélt családi érzelem­kifejezéseit hallani, tudják, hogy köztök és a’ földesurak közt a’ súrlódások, hidegség, ellenszenvek folytonosak , mellyek lassan kint , mint újabb külföldi szomorú példák bizonyítják , veszélyes gyülölséggé alakulnak.Bizton, az életből merített adatok után mondhatni, azon nem igen baráti vonzalmaknak és érzelmeknek lényeges és tág kiterjedésű oka egy részt: a’ jobbágyi tartozásoknak ter­mészete ; a' robot és dézmának a' kiállítási költségekhez aránytalan feloszlása; az időpazarlás; a’ nép’ munkásainak elmaradása és a’ beszedéssel rendesen kapcsolatban levő zsarolások 's tiszti visszaélések. Sőt nagy hatással vannak a’ köznép’ szenvedélyeire a’ birtokviszonyok is , mellyek m­ellett a’ földmives mostanáig minden fáradság és ipar után is csak örökös haszonbérlő kénytelen volt maradni, — kénytelen lévén illy függő , bérlői állásban tűrni mind azon ipart elfojtó úri intézkedéseket, mellyek csak a’ tulajdon­jog’ megadása által zárathatnak ki. Hogy illy birtok és szolgálati viszonyok ellenséges indulatokat idézhetnek elő , bizonyságul szolgálhatnak az ezen év­ tavaszán egy északi tartományban nyilvánult jelenetek, mellyeknek folytán most minden erővel arra törekszik az illető felsőbbség , hogy általános megváltás hozattassék be ott is. De az említetteken kívül a’ nép- és aristocratia közti kellemetlen súrlódásoknak tág forrása azon rendszer is, melly nálunk a’jobbágyi igazságszolgáltatásra nézve létezik. Mert a’ törvénykezésben sokfélék eljárásaink és törvény­rendeleteink. A’ jobbágyok feletti bíráskodást hazánkban a’ földesurak gyakorolják az uriszékeken. Ezek, mint sok más egyéb in­tézeteink, a’ hűbér-rendszernek teremtményei, mellynek alapeszméje az volt, hogy az aristocratia, az erő ’s innen eredő hódítás ’s később védelem’jogán, tökéletes és korlátlan ur legyen a’ jobbágyok felett, mellyel tehát szükségkép’ össze volt kötve az is, hogy csak a’ földesúr ítélhessen a’ jobbágyok’ ügyeiben. Az akkori eszmék ellentételt találtak abban , hogy az , kinek semmi tulajdona sincs , ki földjét csak használatul bírja, kinek még izzadalmas munkája és ideje is a’ földesúr’ tulajdona , ennek mellőztével másnak bíráskodását élvezhesse. Ez az úri hatalomnak tetemes csor­bája lett volna. Ez azt mutatta volna , hogy azon korban, midőn a’ fejedelem, a’ státus’ képviselője is, csak földesurnak tekinteteit, a’ jobbágyok fölött a’ nem birtokosoknál még nagyobb és magasabb urak is léteznek Azért tehát nem eléggé a’ nemesség , hogy a’ jobbágy az ő földjeit ingyen bedolgozta, hogy termesztményeinek tetemes részét neki átadta, hogy a’ közterheket majdnem kizá­rólag hordozta , hanem ezeken kivül még az igazság­szolgáltatást is jogai közé kívánta sorolni. És innen ter­mészetesen következik , miszerint a’ nemesség azt, hogy a’ jobbágyok felett bíráskodik , nem másnak, mint ezekre nézve puszta kegynek tekinti. De mindenesetre a’ nemes­ség ezen bírói kiváltságot a’ hóditási ’s innen eredő jogra alapítván, ahhoz kétségbevonhatlan jogot tart — és igy azt a’ jog és nem a’ kötelesség’ eszméjéből származtatja Innen magyarázhatjuk meg azon hanyagságot és lassúsá­got , mellyet sok helyen az úri jogszolgáltatásban tapasz­talunk. Időről, időre halasztatnak a’ bíráskodások. Az úri bíráskodás nem tekintetik kötelességnek, hanem csak jog­ból eredeti kegynek—’s azért azt a’ földesúr, vagy tisztsége csak úgy gyakorolja, a’ mint azt ideje, kényelme legjob­ban engedhetik. Ezt elhárítani csak úgy lehetene, ha ki­eszközöljük a’ törvényhozás’ utján, miszerint a’ jobbágyok’ ügyeiben biráskodók ezen hivatást szoros kötelességük­nek tekintsék, mellyet a’ státus’ megbízásából, ennek jo­gánál fogva, felelet’ terhe alatt teljesitnek , nem pedig jó vagy rész úri szeszély szerint gyakorolható kegyelemnek. A’ földesúri jogszolgáltatás’egy eszköze az uriszék. Az uriszékeknek — most nem vonatkozván a’ bűnvádi eljárásra — polgári ügyekben három hivatási körük van. Vagy a’ jobbágyok’ magány ügyeiben ítélnek, mellyeket egymás ellen, vagy idegenek ő ellenök indítanak ; — vagy azt döntik el, mi köztük és a’ földesúr között történt, avagy történni akar; — vagy végre azon perekben bírás­kodnak , mellyek rendezett városokban a’ tanácstól, a’ községnek rendezett, collegialis bíróságától felebbvitetnek az uriszékekre. Nem tudhatni, mellyik tetszik ezek közül jobban azoknak , kik annyira megelégszenek a’ jobbágyok’ jelen állásával, hogy azt továbbra is megtartatni kívánják; a kik az 1836-ki úrbéri törvényekről azt is hiszik, hogy azok eléggé biztos tották a’ földmivelő nép’ állapotát az igazságszolgáltatás’ szempontjából is. Ha magas­ elveket hívunk tanácsul, ki kell mondani, hogy azok, mind a­ három stádiumon merő ellentételben állanak: mind az igaz­ságszolgáltatás’ nélkülözhetlen kellékeivel, mind a’ státus­­polgárság’ eszméjével. Az úriszékeknek, minthogy a’ nemesség a’ bíráskodást jogszerinti magán tulajdonának és nem kötelességének te­kinti, a’ hanyag eljáráson kivül, van még más károsabb ol­dala is. Mindenki ismeri törvényeink’ hiányait, azoknak nagy tömegit és ellentételeit; és még a’ legujabbaknál is a’ tiszta, szabályos érte­lem­­ hiányát, melly azokat minden ol­dalra engedi magyaráztatni. Ismeretes továbbá ügyvédi ka­runknak is tökélytelensége, ön- és független állásra való ki nem fejlődése. Ezekhez járul még azon tudat is, mikint a’ földesúr és jobbágy közti minden viszonyok, minden úr­­bér mellett is, eredeti alapokon, főleg kegyelmen alapsza­nak. Mind ezekből következik, mit a’ tapasztalás bőven bi­zonyít, hogy az uriszékek nem ragaszkodnak mindig a’ tör­vényesség’ szigorához, hanem más mellékes érdekek által vezéreltetnek. Nem mondjuk, hogy nincs kivétel, — de a’ helyes igazságszolgáltatásnak nem kivételkép’ kell létezni. A’ tapasztalás számos esetet nyújt az urasági kedvezé­sek felől, mig viszont sok példa van , hogy azok, kik sem­miben sem szolgálhattak az úri kénynek, — sőt talán vona­kodtak is valamikor az urbéren felül kivánt szolgálatokat megtenn­i — kétségkívül veszteségben maradnak. Már az illyenek hivatkozhatnak a’ törvényekre; ezek zavartabbak és homályosabbak , mintsem két, három értelmet belőlük ki ne lehetne csavarni; — vagy hivatkozhatnak a’megyei urakra, ezek sok helyütt szoros viszonyban állanak az ura­sággal , és tőle mindenesetre függenek , mert annak sza­vazatától függenek hivatalaik. Ki a’ népélettel közel érint­­kezésben volt, ezekre számos adatokat hozhat fel. És ezen részrehajlás már olly ügyekben is előjő, mellyek csak a’ jobbágyok között forognak. ’S e’ részrehajlást nem lehet eltávolítani, mig a’ földesúr a’ jobbágynak nemcsak bírája leend , hanem még ura is, kivel szolgálati, birtoki és más tekintetekben érintkezésbe jöhetvén , azok által pártolását, vagy üldözését vonhatja magára. A’ nép’ jólétére és boldogságára a’ bíráskodás kimond­hatvan érdekkel bir. Itt nem milliók vagy ezrekről van ugyan szó, hanem csak nehány forintról vagy holdföldröl, mely­nek elvétetvén , a’ jobbágy véginségre jut. A’ részrehajló bíró annál veszélyesb a’ jobbágyokra , mert ők ritkán fo­gadhatnak ügyvédet, ki jogaikat védené. A’ törvény’ azon rendelete, hogy őket az uradalom­ ügyvéd védje, igen-igen elégtelen az ő biztosításukra. Ezen részrehajlásnak, melly egy jobbágyot jobban pár­tol , mint a’ másikat , kell tulajdonítani , hogy sokszor a’ legbecsületesb legények csavargók, vagy gonosztevők lesz­nek. Erre sok példa van. Onnan származik az is, hogy sok­nál a’ munkainger , a’ szorgalom’ ösztöne megcsökken , a’ földészet’ kárára , mert kereseteket biztosítottnak nem ta­lálhatják. A’ földesúri jogszolgáltatás azonban’s különösen az úri­székek, nemcsak az igazságszolgáltatás’ kellékeivel állanak ellentétben A’ státusélet és tudományok oda fejlődtek ki, miszerint elismertetett, hogy a’ polgárok között a’ bírásko­dás csak a’ státust és ennek képviselő tiszteit illetheti. E’ szerint a státuson vagy megbizottain kivül , egy polgár vagy polgári osztály többi polgártársai felett nem biráskod­­hatik, hacsak ezek­et arra önként fel nem szólították. —Ha ellenben valamelly államban olly viszonyok léteznek , mely­­lyekben a’ kiváltságok egy felekezetet másiknak birájává toltak fel , akkor ezen naposztály nem szabad és önálló polgároknak osztálya, hanem ezek a’ bírói felnek aláren­­delteikint tekintendők. Mert midőn kimondatik, hogy egy osztály nem a' többi polgárok’ itélőszékéhez tartozik, midőn az alapittatik meg, hogy egy kiváltságos felekezet bir jog­gal a’ többi felett bíráskodhatni, ezek ellenben azon joggal fel nem ruháztatván; akkor kimondatott a’polgári alárendelt­ December 1. 1848. Kedd A­­latt minden héten mezet­t vasárnap , kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házh­ozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. - Előfizethetni helyben Un de? er Uj ?s kiadó-tulaj diósnál­, hatvan? utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. - Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Länderer *^jo * megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik.­­ Mindenféle hirdetmények felvétetnek,­­s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számittatik. Még is, mi a’ státuspolgár’ önállásával össze nem fér. Hogy ezen viszonynak szükségkép’ számos kellemetlen eredmé­nyei vannak, mindennapi tapasztalat tanúsítja. Eddig csak a’ jobbágyok’ egymásközti ügyeit értettük. A’ földesúri hatóság ’s különösen az úriszékek bíráskodnak a’ jobbágy és földesúr között is. Erről külön törvényrende­leteink vannak, mellyek különös figyelmet érdemlenek — Sz. I. Magyar academia. Nov. 23-án a’ nyelvtudo­mányi osztály tartotta szakülését Fáy András’igazg. és tiszt. tag’ elnöksége alatt, melly alkalommal Bugát Pál r. tag jelent­vén, hogy Finnországba, a* finn nyelv’ magyarrali rokonsá­gának vizsgálása végett szándéklott útját közbejött akadá­lyok miatt aligha hajthatandja végre, egyszersmind egy je­lenleg Lipcsében tartózkodó ’s ott finn nyelvet tanító Kell—­grön nevű fiatal finn tudósra hivá fel az academia’ figyelmét, ’s ennek Pestre meghivatását ’s academiai költségen leendő ide utaztatását inditványozá. A’ gyűlés azonban , ismerős okból, t. i. az erszény’ ürességének okából, nem tartá kor­szerűnek az igazgató tanácshoz illy inditványnyal járulni, minthogy kedvező válaszra úgy sem tarthatna számot. Az indítványozó r. tag tehát más után igyekezendik a’ finn tu­dóst Pestre megszerezni.— Ezen kiábrándulás után Vörös­marty Mihály r. tag értekezett némelly „kihagyások­ról“, — ’s Henszlmann Imre r. tag mutatott elő, magya­rázó szóbeli értekezéssel kisérve , egy domborműves fara­gott márványkődarabot, mellyet a’ szép juhásznénál , a’ régi paulinus kolostor' maradványai közt ásatott ki ; minek folytán megbizatott, hogy minthogy már különben is mun­kás volt e’ régi kolostor' romainak kiásatásában é s lerajzo­lásában, Írjon a’ már tett ’s még teendő ásatások* eredmé­nyéről bővebb értekezést , melly a’ rajzokkal együtt az academiai évkönyvekben találhatna helyet. — Czuczor Gerő r. tag néhány mulatvényczikket olvasott az általa dolgozott jeles „academiai nagy magyar szótárból“, melly alkalommal a’ titoknak előterjeszté, hogy az academia’ részéről e’ nagy szótár’ bevégzésére kitűzött két év jövő tavaszkor lejárand a’ nélkül, hogy a’ roppant munka legmegfeszítettebb szor­galom mellett is bevégeztethetnék, hogy tehát erre nézve új intézkedés szükséges. Az említett két évi határidő annak idejében csak hozávetőleg ’s minden számítási alap nélkül határoztatván meg, igen természetes , hogy a’ szerkesztő, ki a’ szótáron kivül más fontos academiai munkákkal, u. m. iskolai nyelvtanok ’s az academiai nagy magyar grammatica’ készítésével is el vala foglalva, a’ határidőt meg nem tart­hatja, ha szinte naponkint 12 órát ’s száz szót dolgozhatna is. Ennek folytán 5 tagból álló bizottmány neveztetett, melly a’ munka’ mibenlétét megvizsgálván, az iránt a’ közelebbi nagygyűlésnek jelentést ’s javaslatot tegyen. — Tegnapi napon az összes academiai gyűlés helyett a’ philosophiai osztály tartotta szakülését, hol Döbrentey G. fogott érte­kezni, — * * Xörvényhatósági dolgok* HONTBÓL, november’ 26-kán. Mielőtt f. hó’ 23-kán kezdett évnegyedes közgyűlésünk’ tárgyaira térnénk, be­következettnek hisszük az időt, úgy a' nyilvánosság, mint becsület’ érdekében értesíteni a’ közönséget, mikint vala­mint közelebbről már több megyében, úgy legújabban Hontban is az ellenzék, különösen annak vezéri közt némi szakadást történt, mellynek előzményei már régebben va­­lának ugyan fejlődésben , de az tettleges eredményre csak most jutott. ’S ez vala az ok, hogy mi, kik jelenleg ke­zelői vagyunk e’ lap’ pontbeli tudósitásinak, nem tevénk eddig elé említést, megyénk’ ezen legújabb fontos politicai eseményéről, ’s ez lehetett az ok, hogy kivált távolabb vidéken 's némelly hazafias körökben különféle hírek szár­nyaltak , vélemények hallatszottak, mellyek hol magát a’ honti, ismeretes eseményei által országos figyelmet ger­jesztett ellenzéket, hol annnak egyes vezérlőit gyanúba ho­­zák. Adjuk tehát a’ dolgot tisztünkhöz képest úgy, a’ mint az van, a’ rajz a’ miénk, az ítélet — a’ közönségé! Hosszas volna utaló tisztválasztásunkra ’s az azt kö­vető történetekre visszamenni. Gyűléseink örökös harcz­­ból állának, elv’ és személyek’ ellenében, támogatva mind­két részről anyagi erő’ pajzsával. Az ellenzék minden hiva­talból kizáratva lévén, elveinek, intelligentiájának mo­rális ereje a’ zöld asztalnál, érintettük okból, hatástalan volt, azonkívül pedig működési köre elenyészett. Nem valának, kik befogadták vagy hallhatták volna az evangéliumi szent igéit. Az egészen nem segíthetve, még egyes honpolgá­roknak sem nyújthatott itt, üdvet. . . Hozájött még a’ mindenható idő, melly habár feketét, de mégis fátyolt vont az elmúltak’ eseményei fölé, a’ sebeket pedig behegeszté. És illy öneszméletek közt lépett elő, felhivatva nem egy ízben a’ más rész’ vezérei által is , B — L —­­táblabiró a’ maga engesztelő politicájával, mellyet ezentúl követni javasolt. — Előadási progra­mrnjt szerint ennek közelebbi részletei: a’ gyűléseken: kortes-

Next