Pesti Hírlap, 1892. február (14. évfolyam, 32-60. szám)

1892-02-07 / 38. szám

induljon rohamos hanyatlásnak, il­yet voltakép és első­sorban a népszinmű nagyobb művelésére, tovább­fejlesztésére alapítottak. Színészi és színigazgatói pályámon arról győ­ződtem meg, hogy a népszinmű korántsem lejárt mű­faj és nem is vesztette el vonzó erejét a nagy kö­zönségre se a vidéken, se a fővárosban, a­mint ezt a budapesti nemzeti színháznak mostanság ismé­telt kísérletei is tanúsítják. Hogy visszanyerje előbbi nép­szerűségét, az nem is jár felette nagy nehézséggel. Csak a népszínház igazgatójának bízni kell először is önmagában. Ez a bizalom és a vele társuló szakszerű lelkesedés a népszínmű iránt, valamint a nemzeti műsor növelésének jelszava, bizalmat, lelkesedést fog kelteni a fővárosi közönségben is, a­mely, hiszem, rövid idő alatt ismét visszatérne régi, kedvelt műfa­jához, főleg, ha látná, hogy a népszínművet ismét mintaszerű előadásban mutatják be, mint egykor a nemzeti színház tette. Innen pedig csak egy lépést kell tenni, hogy az írók is újra beszegődjenek a népies múzsa szolgála­tába, különösen akkor, ha látni fogják, hogy a ki­váló gonddal szervezett, jellemzetesen kiállított és har­monikus összjátékú előadások teljesen érvényre eme­lik műveiknek úgy a költői, mint drámai szépségeit és hogy a szerzőnek maga az előadás biztosítja a tisztességes erkölcsi és anyagi sikert. Ez elvek kö­vetkezetes alkalmazásával elérhetjük, hogy a nép­­szinmü­genre a magasabb művészi ambíció méltó tár­gya lesz drámaíróink legjobbjaira nézve és ez a ter­mékenyítő kölcsönhatás remélhetőleg olyan népszín­műveket fog létrehozni, a­melyek biztosítani fogják e műfaj javára a közönség állandó érdeklődését.“ Majd szól a pályázatokról, az összjátékról, a különböző műfajokról, az új beruházások és díszletek szükségéről általánosan helyesnek talált nézeteket vetve föl s kijelenti, hogy képes megbízható, financiális ga­ranciát is nyújtani. * (A vasárnapi 12. népszerű hangverseny) előkelő vendége Schläger Antónia k. a. lesz, a bécsi udv. operaház kitűnő primadonnája, aki a múlt évad­ban előbb a tokaji tűzkárosultak javára rendezett nagy hangversenyen ragadta el közönségünket, majd a tél folyamán operaházunkban vendégszerepeit két­szer egymásután a Hugenottákban (mint Valentine) zsúfolt ház előtt. A vasárnapi hangversenyen Ernám­ból, Verdi operájából ad elő egy nagy áriát, azon­kívül Schubert Allmacht-ját s Mascagni két kedvelt dalát énekli el. A hangverseny másik vendége Bianca Panthea, a 12 éves hegedűművésznő szintén érdekes műsorral lep meg. * (A nemzeti zenede) holnap vasárnap este 6 drakor saját helyiségében tartja növendékeivel Hl. házi hangversenyét, mely alkalommal Beethoven, Kuhlau, Godard, Mendelssohn, Rutt, Bach, Weber és Abt művei kerülnek előadásra. * (Az utolsó filharmóniai hangverseny) ez évadban szerdán, f. hó 10-én lesz. Liszt egyik legszebb zenekari műve: „les préludes“ c. szinfóniai­­költemény, s Mendelssohn bánatos bevezetésű, hí­res „skót színfoniája“ közt Vilkmann bájos D-moll szerenádját fogjuk hallani Popper Dávid előadásá­ban, a­ki Bürger és Crützmacher társaságából egy sajátságos szerzeményét, a három gordonkára írt „Requiem aeternam“-ot is bemutatja. Közben Ney Dávid fog Mendelssohn „Paulus“ oratóriumából éne­kelni — elég vonzó műsor arra, hogy a főváros értel­misége ismét teljes számban jelenjék meg. A még fönmaradt jegyek a Rózsavölgyi cégnél kaphatók. * (Az operában) ma este „Sába királynője“ gondosan rendezett és összevágó előadással került színre, az athleta bál dacára szépen telt ház előtt. A közönség a nagy jelenetek után ismételve zajosan ki­tüntette a főszereplőket: Vasquez grófnőt (Salamit), Odryt (Salamon) és Broulikot (Assád). * (Operai műsor.) Kedden: Fritz és Paraszt­becsület. Csütörtökön: A próféta. Pénteken: A tévedt nő és Egy álom választottja. Szombaton: Szilágyi Bella vendéggel: A zsidónő. Vasárnap: P. Márkus E. mint Portici-i néma. — A nemzeti színház jövő heti műsora: Hétfőn: Sganarelle. Tudós nők. Kedden : Széchy Mária. Szerdán : Az apósok. Csü­törtökön : Medea. Pénteken: Közönyt közönynyel. (Shakespeare vígjátéka, új betanulással először.) Szombaton: Közönyt közönynyel. Vasárnap : Elektra. (Bérletszünet.) A várszínházban. Hétfőn: A trou­badour. Csütörtökön: Jó barátok. Vasárnap: A vadorzók. * (A népszínház műsora.) Vasárnap: „A kis madaram“, hétfőn : „A lót leány 1“, kedden: „A kis molnár né'1, szerdán: „A madarász“, csütörtökön: „A kis molnár né'1, pénteken : ,,A kis madaram“, szombaton: „A kis molnár­né"1, vasárnap: „A kis madaram 11. “ (A népszínház legközelebbi újdonsága.) Margittay Dezső új népszínműve: „Az asszony nem számít“, lesz, melynek bemutató előadását a jelenleg műsoron levő „A kis molnárné“ és „A kis madaram“ nagy vonzó erejénél fogva, a jövő hétre halasztották, s a premiere napját f. hó 19-ikére tűzték ki. * (Síposáé Dobozi Lina asszony) az aradi színtársulat tagja hétfőn, f. hó 8-án vendége lesz a népszínháznak. Gyarmathy Örzsét játsza „A tót leányában, Almássy Tihamér rég nem adott népszín­művében, melyben a főszerepeket Blaha Lujza, Cson­­gori Mariska, Lukács Juliska, Klárné, Horváth V., Szabó A., Kiss Mihály, Solymossy, Ujváry és Lu­­binszky játszszák. * (Visszautasított darabok.) A népszínház igazgatósága a következő darabokat nem fogadta el előadásra : Az árva, A vármegye, Az ezüstgombos dolmány, Asszonybecsület, Répási kapitány házas­sága, Budapesti csavargók, Nem hal meg a honvéd, A porba tiport családi címer, Az ágról szakadt. A kéziratok visszavehetők a népszínház titkári hivatalá­ban naponkint d. e. 11—1 óra közt. * (Gyermekszínház.) A vigadói gyermekszín­­házban „A jégkirályné11 című varázsrege, mely már kétszer került zsúfolt ház előtt előadásra, vasár­nap harmadszor jó színre. Ez előadásra a jegyek már délelőtt kaphatók. * (Stavenhagen), ki csütörtökön, február 11-én tartja meg második és búcsú hangversenyét, ma Bécsbe utazott, hogy ott a Reuss herceg, német nagy­követ által tiszteletére rendezendő estélyen részt ve­gyen és a Bösendorfer-teremben harmadik hangver­senyét megtartsa. Csütörtöki budapesti hangversenyén a következő darabokat adja elő: Beethoven Sonata (E moll), Liszt „Legendás“, „Szerelmi dalok“ és „Ma­gyar rapszódia“. Schubert: Impromptu és Erlkönig (Liszt átiratában); Brahms: „Intermezzo“, Mendels­sohn Scherzo és Henfeld-etüdök. E hangversenyre 1 frt 50 kros és 1 frtos ülőhelyek is kaphatók a Harmonia zeneműkereskedésben, mely a rendezést teljesiti. * (Feld Zsigmond) színigazgató több első­rendű vidéki színtársulattól meghívást kapott vendég­­szereplésre. Feld a meghívásoknak engedve, előbb Miskolcra megy és ott 16-án és 17-én lép föl, innen Kassára utazik Tiszay Dezső színtársulatához s ott is két estén lép föl, mint Narciss és Kirchfeldi Pap. * (Hubay Jenő Hamburgban) a Bid­d­r dr. által vezényelt filharmonikus hangversenyben való­ságos diadalt aratott. Az óriás hangversenytermet szí­nükig megtöltő közönség Hubayt, ki első számnak saját szerzeményű „Concerto dramatique“-ját játszotta, már ennek befejeztével tapsviharral jutalmazta,­­ a második számnak játszott „Romance“ és saját szer­zeményű „Zefirje“ után pedig a lelkesedés oly fokra hágott, hogy Hubaynak az utóbbit meg kellett is­mételnie. * („Erzsébet királyáé“) Bartók Lajos uj történeti drámája e hóban kerül szinre a nemzeti színpadon. Az uj dráma négy fölvonásból áll s oly nagy személyzetű, hogy a színház tagjainak nagy ré­szét foglalkoztatja. A szereposztás már megtörtént s a nők közül közreműködik Jászai (a címszerepben), Márkus Emilia, Hegyesi Mari, Helvey Laura, Cs. Alszeghy Irma, kisebb szerepekben Maróthy Margit, U. Székely Kornélia, F. Dömjén Rózsa és Boér Her­­min. A férfiak közül játszanak: Nagy Imre, Újházi, Mihályi­, Gyenes, Bercsényi, Szacsvay, Hetényi, Pálffy, Egressy, Császár, Pintér, Zilahy és még többen ki­esebb szerepekben. A rendezést Nagy Imre végzi s „Erzsébet királyné“ fényes kiállításához már szintén hozzá kezdtek. — Sardolo „Thermidor“-ját is ta­nulják. * (Opera Eperjesen,) Operai előadás lesz jövő kedden az eperjesi színházban, hol jelenleg Rakodczay Pál színtársulata működik. Auler „Fekete dominója" kerül szinre s a címszerepet (Angelót) ezúttal Ábrá­­nyiné W. Margit asszony a magy. kir. operaház tagja fogja énekelni. A művésznő ott másnap szer­dán hangversenyben énekel több opera áriát és ma­gyar dalt. * (A paradicsom.) A népszínház igazgató­sága a Gárdonyi-Barna-féle, „Paradicsom“ operette szerepeit már kiosztotta, Ádám Vidor, Éva Hegyi Aranka, Mihály arkangyal Németh. * (Vendégszereplés.) Karczagné Kopácsy Juliska asszony, a népszínház primadonnája e héten Szegeden három estén lép föl egymásután : a „Szép Heléna“, „Náni“ és „Madarász“ fő női szerepeiben. — Szegedre utazta előtt még holnap, vasárnap este, a rendezőség felkérésére, részt vesz az „Otthon“ es­télyén s több énekrészt ad elő. — Érdekesnek tart­juk itt fölemlíteni, hogy ma a bécsi Karl-színház egy megbízottja fölszólította Kopácsy Juliska asszonyt, hogy szerződjék oda, igen előnyös feltételek mellett. Hegyi Aranka asszonynak ugyan a bécsi színház szintén tett ajánlatot. Egyelőre azonban egyik mű­vésznőnek sincs oka a népszínháztól megválni s a német múzsa szolgálatába szegődni. * (Rubinstein,) a nagyúri kényelemhez szokott művész, ez idő szerint szegénységben él; ez késztette arra, hogy 500,000 írtról szóló szerződést kössön egy nagy amerikai hangversenykörút fejében. Európai né­hány hangversenyét büszkeségből rendezi jótékony­célokra ; más jutalom híján a bécsi községtanács a múlt vasárnapi roppant összeget jövedelmezett hang­versenyt a nagy arany Salvator-éremmel hálálta meg. * (Új darabok.) Planquette új operettjét „Nemzeti kokárda“ címen egy hét múlva adják a párisi Folies Dramatique-ben. — Berlin Wallner­­színházában a „jobbak“ tetszését megnyerte Wol­­zogen Ernő új vígjátéka, mely rendkívül gazdag anyagával annyi társadalmi kérdést vet fel, hogy meg sem bírja mindegyiket oldani. Lendületét, jellem­rajzát dicsérik, a „Lumpengesindel“ keserűen gúnyos címből nem olvasnék ki, hogy művész testvérek bo­nyolódott érdekes, történetét adja elénk. — „Tan­­häuser11, természetesen a Wagner Rikhárdé, tegnap 300-adszor került színre Berlinben. Előadatása ismét szóba került Parisban. Daudet és Henrique új darabja („Egy nő, a­ki hazudott“) felől egyelőre csak azt a hírt vettük, hogy a párisi Gymnase színház közönsége langyosan fogadta; nagyhatású jeleneteit sűrűn váltják föl valószínűtlenek és ellenszenvesek.­­ A párisi Theatre Libre „Blanchette“ címen egy befejezetlennek látszó drámát adott elő Brieux­­től. A címszerep, Blanchette, szegény leány, a­kit szülei a legnagyobb önmegtagadással nevelnek uria­­san, ínségre jutnak, gyermekük ellenáll a kisértésnek, mig a legnagyobb nyomor meg nemre töi a nagy igényekre nevelt szép leány erélyét. Mint „kitartott leány“ az első nagy összeggel haza rándul, segíteni szülein, kiknek épen mindenét elkótyavetyélik : az apa felháborodva tagadja meg leányát s Blanchette vissza­megy kényelmes boudoir-jába. * (Új zeneművek,) Gaal Ferenc, a szabad­kai zenede jónevü igazgatója, kinek több szerzeménye jelent meg lapunk zenemellékletén, magyar rhap­­sodiát irt, mely ma jelent meg a Rózsavölgyi és Tsa cégnél. Az igen sikerült szerzemény, mely öt magyar népdalt ölel fel, Jankovich-Szutsits Leona asz­­szonynak van ajánlva. — Kékedi emlék címü keringő jelent meg; irta s Melczer Györgyike és Malvin báró kisasszonyoknak ajánlotta Liedl Ferenc. * (Dalaim) címmel 6 eredeti dal jelent meg Angyal Armand ismert zeneszerzőtől. A dalok énekhangra vannak írva, zongora kísérettel. * (Külföldi rövid hírek.) Hellmesberger híres vonós­négyese a héten két ízben játszott Kon­stantinápolyban a szultán előtt; 3000 frt tiszteletdíjat és fejenként egy-egy pompás gyűrűt kapott. — Fe­­renczy Jenny, volt bécsi szubrett, üde hangjával és eleven játékával a cincinnati-i színház „csillaga“ lett. — Romániai zeneművészek hallatják magukat Bécsben. Dink­o Demeter, udv. gordonkás, és a 10 éves, korához képest csodadolgokat művelő Ernescu Györgye, hegedűs.­ ­ E­S­T­I hírla­p, 1892. február 7. IRODALOM. * (Magyarország öröme) cím alatt Vaszary Kolos hercegprímás székfoglalásának emlékére iro­dalmi albumot szerkesztett és adott ki Esztergomban dr. Körösi László tanár. A füzetben Vaszary herceg­prímás életrajza és jellemrajza, azonkívül egy sor üd­vözlő beszéd s kiváló egyénektől részint faximile-ban részint nyomtatva számos alkalmi aforizma és meg­jegyzés foglaltatik. íme néhány a sok közül : Ki tudja szavakkal elmondani az :,,Ur“ bölcse­­ségét ? Ki tudja számokkal kifejezni az Ő hatalmát ? Ki tudja szivével átérezni az Ő jóságát ? Jókai Mór: Félek, hogy akarok, elkéstem, de elmaradni még sem Tisza Kálmán. Mintha nem őstől származnál, légy tetteid ál­tal őse családodnak — és a haza áldani fog. Gr. Csáky Albin. A múltat köti össze a jelennel, aki annak per­ceit vissza­idézi. A 90 éves B. Vay Miklós. Annyira fölötte áll szerintem a természet a mű­vészetnek, mint az isten az embernek. Isten remek­műve az áldott és áldást osztó természet. — ember gyarló műve még a legremekebb mestermű is. Gr. Csák­y Miiiné, Fényesebbet — a férfiúhoz s e nap magasz­tosságához méltóbbat e lapra nem jegyezhetek, mint az Evangyelista arany szavait: „Boldogok a békessé­­gesek, mert isten fiainak hivatnak.“ Máté 5, 9. Csemegi Károly: Mint a honszerelem, emberszeretet, magyar nyelv és vallási türelem apostola mutattad be magad — maradj az és munkálj áldásosan. Thaly Kálmán: Minden hitetlenség forrása a szeretetlenség ; minden hité a szeretet. A ki e szeretetet hozza vissza, az isten nevében érkezik. Kenedi Géza. * (A magyar művészek) cím alatt megjelenő, Szana Tamás által szerkesztett és Hornyánszky Viktor kiadásában megjelenő művészi vállalat máso­dik füzete Kéméndy Jenő és Déri Kálmán művészi jellemrajzát hozza s mellette két fénymetszet mellékle­tet: Bőhm Pál „Jó fogás“, Kéméndy Jenő „Hazafelé“ című képeiről. * (A felekezetek szerepe az államéletben.) Pulszky Ágost egyet. tanár felolvasása a magy. protestáns irodalmi társaságban. Megjelent 16 lapon Hornyánszky Viktornál. * (A hit és babona múltjából.) Művelődés­­történelmi rajz, dr. Csiky Kálmán fölolvasása ugyan­azon társaságban. Megjelent ugyanott 24. lapon.

Next