Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-18 / 66. szám

gyón ügyesen belevonja az egyes részek menetébe, így esett, hogy urániai darabnak rég volt olyan osz­tatlan sikere, mint az övének. Meleg, őszinte tapsok kényszeritették többszörös meghajlásra az egyes ré­szek után; a tapsolok közt volt gróf Zichy János kultuszminiszter és Wlassies Gyula, a közigazgatá­si bíróság elnöke, volt kultuszminiszter is. * (Az operaházban) szombaton Lábia Mária, a berlini Vigopera művésznőjének fellépésével a Bohémélet kerül szinre, amelyben a vendégmű­vésznő Mimi szerepét énekli. A zenekart Márkus Dezső karmester vezeti. Ezután a Havasi gyopárt ismétlik meg. Vezényli Szikla Adolf, rendező Guerra Miklós. * (A Millió.) Ez a cime Berr és Guillemaud uj bohózatának, amely Molnár Ferenc fordításában a Vígszínház legközelebbi újdonsága lesz. A Mil­liót a múlt évi októberben mutatták be és azóta folyton játszszák a vidám darabjairól hires párizsi Palais-Royalban, ahol párját ritkító sikert ért el. A Milliót a jövő héten adják először a Vígszínház­ban Tanay Frigyessel és Mészáros Gizával a két vezető szerepben. Szombaton az Ördög kerül szín­re, amelynek ez lesz a századik előadása. * (Hangverseny.) A Pap Zoltán által szer­dán rendezett dalestélynek némileg pendamtja volt az a dalestély, amelyet az imént megalakult Turul férfikarénekegyesület, megalapítója és karnagya, Sztojánovics Jenő vezényletével rendezett pénte­ken, ugyancsak a Zeneakadémia nagy hangverseny­termében. Sztojanovicsé az érdem, hogy nemcsak megalapította, de máris magas művészi nívóra emelte ezt a legújabb dalártestületet, amelynek magva a Budai Dalárda tagjaiból került ki, akikhez néhány vidéki dalárdista is szegődött. Ugyancsak Sztojanovicsé az ötlet, hogy ezt a dalárcsapatot ki­viszi májusban a római kiállításra, hogy ott a né­met, olasz és finn dalárdák mellett a magyar dalos és a magyar dal is jusson szóhoz. Igazi minta-dalár­da ez a Turul; csupa friss és üde hang, a tenoris- ták közül csaknem mindnek van magas c-je, a baszistáknak kontra ó-je. A dirigensük, Müller Ká­roly, szintén jeles zenész; a baritonistájuk, Horváth János, ma este még tenor-szólót is énekelt, kiváló művészi sikerrel. Vagy negyvenötén vannak; mind­egyiknek gomblyukában ott látható jelvény gyanánt a turul madár, — de kár, hogy frakknak gomblyu­kában hordják a legendás magyar ősmadarat; jobb volna, ha a magyar dalosok külföldi szereplésükön fekete attilát vagy dolmányt viselnének, kucsmával vagy kalpaggal; szóval öltözetükben is tüntetnének magyarságuk mellett. — A mai bemutató műsora igen érdekes és változatos volt. A Sztojánovics által szerzett jelige eléneklése után három kuruc nótát énekeltek, különösen tetszett a Bujdosók éneke, amelyben Horváth János énekelte a szólót, társai pedig halk zümmögő kbórusban válaszoltak. Nagy hatása volt a Pásztor dalnak is, melyet az Eladott menyasszony egy melódiája nyomán készített Szto- janovies és amelynek előadásában hihetetlenül finom piánokat produkáltak a dalárok. Kevésbbé tetszett a Magyar madrigál, amely voltaképen Szentirmay Elemér hires nótájának („Csak egy kis lány") parafrázisa; furcsa és sajátszerü, Régerre emlékeztető harmóniákkal és az eredetit kedves, is­meri, lényegéből egészen kiforgató, különcködő va­riációkkal. Zajos sikert aratott még Eöry Szabó mű­vészi cimbalom játéka, Pusztai Sándor hangulatos tárogató előadása, továbbá Palmgren Selim finn dalköltő néhány dalának nagyhatású előadása. Az egész hangverseny kiváló művészi sikerrel járt; ma­gyar dalárdáink a turul jegyében fényes diadalt arattak. És aratnak remélhetőleg külföldön is. * (A Kamarajáték utolsó előadása.) Sikeres szezonját vasárnap este fejezi be az Országos Ze­neakadémia színházi termében (VI., Liszt Fereuc- tér 12) a'Kamarajáték Társulat Sámson és De- liléval, mely Swen Langet egy csapással a legna­gyobb Írók közé emelte. A főszerepet Feld Irén adja, aki ebben a szerepben aratta egyik legna­gyobb sikerét. A többi főszereplő Gellért Lajos, Somlai Zsigmond, Salát Etel és Darvas. * (Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia) szombaton saját színpadán (Uránia) Császár Imre tanár vezetése mellett vizsgálati előadást tart. Ez alkalommal szinre kerül Ibsen báromfelvonásos színmüve: Nóra. * (Akadémiai Zenekar.) A folyó hó 27-iki magyar hangversenynek, amelyet Hubay Jenő di­rigál, végleges műsora a következő: 1. Buttykay: „Salambo“ szimfónia (Flaubert regénye nyomán). 2. Liszt: Esz-dur zongorakoncert, játsz3za Bartók Béla. 3. Bartók: Első suite. Jegyek a „Harmoniá“- ban kaphatók* ital. március 18., szombat. J * (A szerződés nélküli színészek) egyrésze április 17-én, hétfőn, jótékony célú matinét rendez a Saskör helyiségében. A jótékonycél érdekében szívességből közreműködnek a következő fővárosi művésznők és művészek: Hidi Irén, Klimoné Ko- váts Gizella, Bartfay Mari, Czajner Janka, Kellér Gyula, Szalay Gyula, Stoll Károly stb. * (Irodalmi előadás.) A Játékszín társaság szombaton délután félnégy órakor a régi zeneaka­démia nagytermében ifjúsági irodalmi estélyt ren­dez, amelyen közreműködnek: Galambos Erzsiké, Medgyaszay Vilma, G, Kápolnay Irén, Stefanies Elly, Szűcs Nelly, Berger Sándor, Faber Oszkár, Kertész Mihály, Matyó Sándor, Koboz Imre, Stem Frigyes és Sziics Andor. * (A Doktor ur Hamburgban.) Mint la- unknak táviratozzák, csütörtökön este került szin­re Molnár Ferenc 3 felvonásos bohózata, a Doktor ur a hamhurgi Thalia-szinházban. A darabot vágig- kacagta a publikum. * (Északnyugati szinikerület.) E hó 15-ón járt le az Északnyugati szinikerület igazgatói állá­sára a pályázat, melyre tizenkettőn adták be pályá­zataikat, akik a következők: Désy Alfréd, a debre- ceni színház tagja, Fehér Károly, az erdélyrészi II. kerület igazgatója, Fehér Vilmos Somogy-, Zala-, Tolna- és Baranya vármegyék kerületi igazgatója, Halász Alfréd, az alföldi vármegyék kerületi igaz­gatója, Hídvégi Ernő»staggione (drámai társ.) igaz­gató, Könyves Jenő staggione igazgató, Ladányi Imre (szinész) és Molnár Gyula, a dunántúli vár­megyék kerületi igazgatója, együttesen, mint tár­sak, dr Márfíy Károly a pozsonyi színház főrende­zője, Mic6ey György újpesti színigazgató, Rácz De­zső az északmagyarországi vármegyék kerületi igaz­gatója, Sajó Vilmos, a Nagy Endre-kabaret első­rangú művésze és végül Szőcs András beregszászi színművész. * (Magyar színészet Romániában.) Polgár Károly most délvidéki, ősztől kezdve pozsonyi szín­társulata augusztus havában 12 előadást tart Bu­karestben egy ottani szinl\ázban. A romániai ma­gyarság nagy örömmel és lelkesedéssel karolja fel az ügyet s örömmel közli olvasóival, hogy a román kormány nem fog az előadások megtartása elé akadályokat gördíteni. * (A vig Nibelungok Berlinben.) Straus Oszkár darabját, A vig Nibelungokat, most adják Berlinben nagy tetszés mellett, A darab zenéje, amelyben sok fülbemászó melódia és eleven ritmus van és amely a finomabb zenei humort sem nélkü­lözi, kétségkívül Straus legsikerültebb szerzemé­nyeinek egyike. A szöveg is, amelyet Rideamus irt, messze kimagaslik a mai operetteszövegek kö­zül. Az . előadás sem hagy hátra semmi kívánni valót. * (Haase Frigyes halála.) Haase Frigyes, a közelmúlt német színművészeiének büszkesége, 85 éves korában, Berlinben meghalt. Igazi klasszikus nagy színművész volt. 1826. november 1-én, szüle­tett, mint IV., Frigyes Vilmos lakájának fia. A ki­rály lett keresztapja és gondoskodott, hogy jó neve­lésben részesüljön. Húsz éves korában királyi ke­resztapja segítségével a weimari színházhoz jutott, de pár évre reá már a király akaratából a berlini Schauspielhaushoz szerződtetik, ahol már ünneplés minden fellépte. Ausztriában, Hollandiában, Orosz­országban, Amerikában járt vendégszerepelni és midőn Berlinbe hazatért, a német udvar mindig mint kedvencét fogadta. II. Vilmos is igen ked­velte. Haase elmondja emlékirataiban, hogy egy íz­ben a császár sajátkezüleg levelet irt neki, amely­ben aznap este 8 órára Potsdamba hívta egy estély­re. A levél jelezte, hogy a ,,Wildpark“ állomáson kocsi fogja várni. Haase persze elutazott, de a gyorsvonat nem állott meg az állomáson. Haaae megrántotta a vószféket, a vonat megállóit, de Haaset a csendőrök le akarták tartóztatni. Mire iga­zolta magát, az idő eltelt, úgy, hogy ő későn érke­zett az estélyre. A császár fagyosan kérdezte: — „Haasc ur, bizonyára fontos ok miatt késett?“ Más­kor sohasem urazta. Haase elmondta balesetét, mire a császár ismét nyájasan felelt: „Jól van kedves Haase“. Most már nem tette hozzá a fagyos ur szót. 1896-ban vonult nyugalomba Haase, mint a Berli­ner Schauspielhaus művésze és a Deutsches Thea­ter megalapítója. Két Ízben nősült. Első felesége Capitani Elise énekesnő volt. Második, felesége Echönhoff Elise szinművésznő, akivel a művész most bekövetkezett haláláig boldog családi éle­tet élt. * (A két grófnő.) Él Bécsben egy tőlünk el­származott zeneszerző, Laszky A. Béla, aki az otta­ni, műsor tekintetében megfinomodott kabaretek és orfeumok egy felvonásos operettejeit írja. Az orfe­um- és kabaret-szinpad műsora itt Budapesten is megfinomodott a tekintetben, hogy rendes, sőt ne. Íl ___________Pesti Hírlap____________ v és színházi erőket foglalkoztat, minélfogva Laszky operettejei itt is piacra találtak. A Roy&l-orfeutu már többet bemutatott ezekből az egyfelvonásosok- ból; a legsikerültebbet mindenesetre ma, pénteken, este. „A két grófnő“ a cime; a szövege az orosz­francia háború idején játszik és mindenesetre bő­séges alkalmat ad Laszkynak egész sor invenciózus zeneszámra. Az egyik grófnőt Kornai Berta játszot­ta igen ötletesen, mig a másikat Szalontai Ferike, akinek főleg az énekszámokkal volt sikere, tetszett még Sarkadi Vilmos, Vámos, Máthé és Bársony is. A zenekart a szerző dirigálta, akit az ötnegyedórá­ig tartó operette után a szereplőkkel együtt sokszor kitapsoltak. ___________________________________7_____ K épzőművészet. Grafikailiállitás. Tizenöt évvel ezelőtt még nálunk alig beszél­tek grafikáról. Mig künn a Nyugaton százával él. nek u dúsan fizetett rajzoló művészek s az aquarell- festők egész tábora rendezi egyre-másra kiállításait, nálunk csak kisded mfivészcsapat harcolt a grafika, b az aquarell- és pastellfestészet népszerűsítéséért. Népszerűségről még most sincs szó, de lassan- lassan gyökeret vert nálunk is a grafikai művész­kedés. Lassaukint kisded tábor verődött össze olyan művészekből, akik első sorban 8 grafikát mivelik. A Nemzeti Szalonban most megnyílt grafikai tárlat már számban népes és qualitásban erős kiál­lításról ad számot. Öröm nézni, hogy a 78 művész által produkált 450 műtárgy között alig akad ki­vetni való. Sőt az egész művészi anyag olyan, hogy kérkedhetünk is vele. Az állam által adományozott szép dijakat most már nem azért nehéz odaítélni, mert nincs elég pályázó, hanem, mert nagyon is komoly pályázók vannak. Hála istennek, ultra-őrü­letek sem rontják itt a levegőt. Aiglon (Sassy Attila), aki „Opiumos álmok“ címen nemiég adta ki Beardsley tollára emlékeztető rajzait, itt is bemutatja ezeket a fantasztikus köl­tői sejtéseket. Barta Ernő régebbi elismert név már a grafikában s ezúttal szénrajzokkul és vizfestmé- nyekkel szerepel. Berkes Antal élénken benépesített fővárosi utcarészletei helyett most három egészséges vizíestményt küldött be, Beron Gyulu különösen rézkarcaival tűnik fel, melyek figurális és táj raj­zokban egyaránt erősek, Baransky E. László viz- festményekkel és rézkarcokkal szerepel; igen artisz- tikusun hat Boemm liitta vizfestményeinek gazdag kollekciója, melyekben az iutérieur, csendélet és tájkép kitünően van képviselve. Bottka Miklós fel­vidéki hetivására, Bükkerti Mariska gyümölcs, j csendélete, Conrád Gyula rézbe karcolt olasz város­részletei, Csúnlci Dénes hollandiai tájrészletei, Ve­rne czhj né Wolf Irma lussini kikötője mind emlí­tést érdemel. EdviJllés Aladár elsőrangú erő a viz- íestésbeu, „Falurészlet“ és „Lovak“ cimű aquarellje két mesteri alkotás. Erdössy Béla Szentes vidékének hangulatait örökítette meg szép linoleum metszetei­ben és rézkarcaiban, Frecskay Endre viszont a pas- tellfestésben erős. A „Betegszoba“ és a „Dűlő ut“ cimű művei a legjobbak. Góth Móric frissen oda­vetett mesteri vizfestményeit szükségtelen újra föl­fedezni. Garzó Berthold lőcsei udvarrészleteit, Götz B. Ernő meso illusztrációját, Gimes Lajos Adria menti vizfestményeit, Glatz Oszkár mesteri szénrajz.portraitját és Gergely Imre An- toinette-korabeli művészies illusztrációit sem szabad mellőzni. Háry Gyula specialista a ceruzával csodálatos könnyedséggel odavetett vá­rosrészletekben, Igaly István uj tehetség a linó­leum-metszet terén, Jaschik Álmos gazdag fantá­ziával megrajzolt stilizált mese-képeivel szerzett már magának nevet, Keményffi Jenő pastellel raj­zolt szalonjai is’ közismertek. Kőrösfői-Kriesch Ala­dár tollrajzai és vizfestményei a mester nagy stíljét hirdetik, Kövér Gyula figyelemre méltó tehetség a grafika terén, Krön Jenő szép rézkarcait már sok­szor dicsértük. Először tűnik fel Klimó István, még pedig a szélesen megérzett szónrajzai révén. Kubinyi Sándor mezzo-tintoi, Kümmerte Pál viz- festményei, Lénárd Róbert ismert szép rézkarcai, Lakatos Artur „Rajna-hid“-ja, Littkei Antal fino­man érzett színes rajzai, Michalovits Miklós arab fej-e, Major Jenő nagy igazsággal festett pastell- tájképei mind említésre méltók. Kiváló egyéniség Nagy Sándor, akinek gazdag költői fantáziája szinte

Next

/
Thumbnails
Contents