Pesti Hírlap, 1919. december (41. évfolyam, 168-192. szám)

1919-12-03 / 169. szám

A forrongó Erdely események várhatók. — Föllázadt román katonaság. — Kolozsvári információk szerint a puccsot az erdélyi kormányzótanács ellen az erdélyi autonomista románság szervezte és vitte keresztül. Később csatlakoztak hozzájuk a szászok s végül az eddig minden mozgalomtól tartózkodó magyarok. A letartóztatottak legnagyobb része nagyiszabeni román. A nagyszebeni kormányzótanács elkergjezésének előzménye az, hogy az autonómiát követelő erdélyi románság régóta rossz szemmel nézi a kormányzótanácsnak Bukarest felé való orientálódását. A kormányzótanács utóbb régikép Maniu befolyása alá került, akit, mióta Bukarestben kormányelnökül szemelték ki, árulónak tekintenek az erdélyi románok. Az ismeretes puccs egy széleskörű és jól szervezett akciónak csupán egy fázisa, csak figyelmeztető, amely után komolyabb lépések is várhatók az erdélyi románság részéről A nagyszebeni puccs következtében egész Erdélyben de facto ostromállapot van, amit azonban nyíltan nem proklamálnak a nyugati közvéleményre való tekintettel. A magyar megszállott területről és Beszarábia határáról még minidig érkeznek katonavonatok Erdélybe. Désen és Marosivásárhelyen az erdélyi román katonaság fellázadt, mert nem akar résztvenni vérei üldözésében. A vasutasok bevonulása a kisgazdapártba Ma este a magyar államvasúti alkalmazottak negyven tagú küldöttsége jelent meg az országos földműves és kisgazdapárt klubhelyiségében dr Wagner Gyula máv. titkár éa Repold Károlyt a vassuti nemzeti szövetség gazdasági bizottsága elnökének vezetése mellett. A küldöttséget Mayer János államtitkár, a párt elnöke, fogadta. A küldöttség vezetője, Wagner titkár, tolmácsolta a vasutasság azon óhaját, hogy tömegesen óhajtanak a párt szervezetébe lépni és bejelentette, hogy a politikai megnyilvánulásban a közlekedésügyet szolgáló nemzeti magyar érzésű irányzatot akarják és fogják támogatni. Mayer államtitkár hosszabb beszédben válaszolt és méltányolva a vasutasság megnyilatkozását, örömmel üdvözölte a küldöttséget A párttagok tetszésnyilvánítása közben kifejezést adott annak, hogy a kisgazdapárt eminens érdeke az intelligens középosztály és szellemi kvalitásokkal rendelkező egyedek fellazívása. Kijelentette egyúttal, hogy célja az összes osztályokat oly irányban egyesíteni, hogy az ország újjáépítésének nagy munkájában minden tényező megtalálja az őt megillető helyet Markáns vonásokkal mutatott rá a vasutasság mindenkori hazafias viselkedésére, amely különben a lezajlott nehéz időkben a legszebb példát mutatta. A középpártok fúziója Kedden este báró Kürthy Lajos és Mikszáth Kálmán a Nemzeti Egyesülés részéről megjelentek a nemzeti pártban s átadták pártjuk válaszát azokra a feltételekre, melyek alapján a fúzióról tárgyalnak. A függetlenségiek kívánságait majdnem változatlanul elfogadták, csupán a forradalomban résztvett politikusok kérdésében van ellentét. Ez azonban nem fogja akadályozni a fúzió létrejöttét, mert a nemzeti párt volt függetlenségi csoportja is elítél minden destruktív irányzatot. A nemzeti párt választmánya is foglalkozott a fúzióval és Halászy László mm. tanácsos indítványára szerdai ülésén tárgyalja a nemzeti egység pártjának válaszát. Ezen az ülésen bizottságot választanak, amely remélhetőleg a tárgyalásokat be is fejezi. Választási mozgalom. A Keresztény Nemzeti Párt belvárosi csoportjának alakuló gyűlésén dr Fereter Aurélt pártelnökké választották meg. Az elnök indítványozta, hogy a jelölt személye mellett már ma foglaljanak állást és jelöljék Friedrich István hadügyminisztert. Indítványozta továbbá, hogy e hó 7-én, vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Saskör dísztermében nagygyűlést tartsanak, ahol a hadügyminiszter jelölését a választópolgárok zömének elfogadásra ajánlják. Cseh—osztrák közeledés, Bécs, dec. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának kávirata.) A párisi szénbizottságban Benes külügyminiszter kijelentette, hogy a cseh-szlovák kormány hűségesen akarja teljesíteni a Nérmetlausztriával szemben szénszállításiránt vállalt kötelezettségét Ezt a nyilatkozatot kedvező jelnek tartják a két ország barátságos viszonyának kiépítésére. Ezzel egyidejűleg jelentik, hogy a cseh kormány az osztrák határ szigorú őrizetét már megszüntette és a határszolgálatot már csak jó rendes őrségek látják el. (F.X 1 1919. december 3., szerda, PESTI HÍRLAP Polonyi visszavonul a politikától. Hirét vettük, hogy Polonyi Géza, az amenti nagy csatár, akire egy küzdelemben gazdag, értékes és érdekes politikai élet estéjén köszönt az uj korszak, visszavonul a politikától. Fölkerestük az öreg urat gróf Károlyi utcai meghitt otthonában, hogy ő maga erősítse vagy cáfolja meg a szóbeszédet. És Polonyi megerősítette. A csöndes rezignáció, amit ki éreztünk a szavából, mélabús hangulattal ülte meg a szobát a szeméből azonban, melynek villámai valamikor a Szilágyi Dezső tekintetének mennykövedvei csatáztak, — a szeméből ma este is fiatalos tűz csillant ki, ami rácáfolt ezüst fejére és — haragudjék meg érte! — arra is, amit mondott. — Igaz, fiam, igaz — kezdte a beszélgetést — visszavonulok, félreállok . . . Küzdelmekben nőttem föl, de látom, hogy most fokozottabb fzérteskedésre van szükség a választások előtt. Az én mai egészségi állapotom lehetetlenné teszi számomra, hogy füstös levegőben tartózkodjam, márpedig tudvalevő, hogy nálunk politikát füst nélkül nem lehet csinálni. . . Nem várom be, amíg az ellenfeleim letaszítanak, hagyjuk a jövendőt olyanoknak, akik jobban tudják! Ezt a szentenciámat egyébiránt imegszinte stetnék sokan, nagyon sokan a politikusok közül, elsősorban azok, akik belevezették ebbe a rettenetes útvesztőbe a nemzetet. De hát viszont egy másik igazság: hamar felejt ez a nemzet! Máról-holnapra a legvadabb ellentétekkel találkozunk ... — Mondhatom, nem szívesen válok meg a politikától, de vigasztal, hogy megvan az állásom, hol hasznos munkában tölthetem el hátralevő napjaimat A jövőm fogok én is dolgozni. Van a mi booldogulásunknak egy erős reményhorgonya: a kereskedelmi kikiöibe kérdése a Duna-Tisza csatornával. Kötelességemnek tartom, hogy e nagyszerű feladat megvalósítására szenteljem ezután a munkámat. Egyébiránt én ebben az ügyben Romanelli utján már tettem is az ententenak javaslatot melyet később Troubridge admirálissal is közöltem s propozíciónm közül egyik-másik a békeföltételekbe is belekerült Talán jobb lett volna, haa parlamentben is dolgozhattam volna érte, de hiába: le kell mondanom. Meg kell elégednem azzal a hatáskörrel, amit a Közmunkatanács elnöksége biztosít számomra és ismétlem: igyekezni fogok hátralevő napjaimat az ország és a főváros javára eltölteni, illetve szabadsága tartamára az ügyosztály vezetésével bízta meg. Hadiárvák karácsonyfája. A főváros tanár a keresztényszociális oktatók szervezetének kérelmére kivételesen megengedte, hogy a főváros kóláiban a vagyontalanul hátramaradt hadiárvák karácsonyfája részére gyűjtést rendezzenek, és ennek vezetésével a közoktatásügyi osztályt bízta meg. Az adomány lehet pénz, még használható játékszer, könyv, fehérnemű, ruha, cipő és nem romlandó élelmiszer. A gyűjtést az iskolákban december 4-én kezdik meg. A fővárosi ügyet. A szén és a koksz. Dr Ripka Ferenc gázgyári igazgató nyilatkozata. Kérdést intéztünk dr Ripka Ferenchez, a fővárosi gázművek vezérigazgatójához, hogy prágai tárgyalásainak befejezése után miképen vélekedik a fővárosnak gázzal, szénnel és kokszszal való ellátásáról? Dr Ripka nyilatkozata a következőképen hangzik: — Csaknem hat heti nehéz tárgyalás után sikerült a cseh kormánynyal a szénszállításra vonatkozó szerződést megkötni. E szerződésben megállapított feltételek és kompenzációk teljesítése folyamatban van. Egyelőre száz tonna kokszot és háromszázötven tonna szenet fogunk kapni naponta zárt vonatokban. Ez a szénmenynyiség a szerződésben megállapított kompenzációk teljesítésével napi hatszáz tonna gázszénre emelkedik. A háromszázötven tonna szénből körülbelül százhetven-száznyolcvan tonna kokszot tud a gázgyár értékesíteni. A Csehországból érkező kokszszal együtt tehát naponkint közel háromszáz tonna koksz kerül forgalomba. A nagyközönségnek azonban újév előtt még a legkedvezőbb esetben sem igen adhatunk kokszot, mert elsősorban a kórházakat, klinikákat ésmás hasonló közintézeteket kell ellátnunk. Budapestnek az évi kokszszükséglete közel fél millió tonna. Ezt a szükségletet természetesen lehetetlen a gázgyár által termelt és a gázgyárnak érkező kokszszal kielégíteni.— Helyettesítés és megbízatás Bódy polgármester, mint helyette főpolgármester, az üresedésben lévő alpolgármesteri állásra Piperkovits Bátor tanácsost, az ilykép megüresedő tanácsosi állásra dr Édes Endre főjegyzőt, a tanácsjegyzői állásba pedig Sztankovics Mihály fogalmazót nevezte ki helyettesül. A polgármester Bukovszky, Viktor tanácsost a IX. (közjótékonysági) ügyosztás vezetsével, Sztankovics Szilárd tanácsost a VI. (pénzügyi osztály) és Édes Endre helyettes tanácsost a XI. (közjogi és anyakönyvi) ügyosztály vezetésével biza meg. Egyidejűleg Liber Endre főjegyzőt a IX. ügyosztályból a XIV. (szociálpolitikai) ügyosztálya helyezte át és öt Wildner Ödön tanácsos állandó helyettesítésével, Friedrich István vallomása a Tisza-ügyben. — Szembesítették Hüttner Sándorral — A Tisza-gyilkossággal kapcsolatban im-már napok óta ellenőrizhetetlen forrásból mindenféle híresztelések terjedtek el Egyes lapokban is visszhangra találtak a mendemondák, célzásokat tettek egy szereplő politikusra és részleteket ismertettek Hütlmer Sándor vallomásából, amely nyíltan vádolta Friedrich Istvánt azzal, hogy a gyilkosságot előkészítő katonatanácsi értekezleteknek szintén szereplő tagja volt. Ezekről, a ma már széles körökben elterjedt híresztelésekről tudtunk mi is, de a velük való foglalkozást természetszerűleg fentartottuk arra az időre, amikor teljesen tisztázódik a hatósági nyomozások és vizsgálatok e részlete is. Most ez elkövetkezett Friedrich István kedden délelőtt saját elhatározásából fél tizennegy órakor megjelent jogtanácsosának, dr Polónyi Dezsőnek kíséretében dr Kovács Lajos vizsgálóbírónál, aki elrendelte Hüttner újabb kihallgatását és szembesítését a miniszterrel. Résztvett ez aktuson az államügyészség képviseletében dr Soóky János államügyész, dr Zsacskó Béla és dr Kovács Miklós vizsgálóbírók is. A perrendtartás értelmében a kihallgatás és szembesítés zárt ajtók mögött folyt le. Délben megjelent a vizsgálóbírók előszobájában dr Ulain Ferenc ügyvéd is, aki mint a Tisza-család képviselője vett részt szintén a kihallgatáson. A kihallgatás és szembesítés délután fél négy óráig tartott. Ezután Friedrich István hadügyminiszter a következő nyilatkozatot tette a történtekről: (Hüttner vallomásának négy pontja.) — Hüttnernek a vallomása tulajdonképpen négy főpontból áll. Az első pont szerint Hüttner azt vallotta, hogy október 25-én a Károlyipárt helyiségében látott engem és velem együtt ott jártak Hock János, Kéri Pál, Fényes László meg több párttag. Ezen alkalommal Kéri Pál az én jelenlétemben olyan nyilatkozatottett, hogy Tisza az akadálya annak, hogy Károlyi Mihály miniszterelnök lehessen, az első tehát az, hogy Tiszát lehetetlenné kell tenni, Hüttner ezzel kapcsolatban kijelentette még, hogy azt nem tudja, várjon én Kérinek ezt a nyilatkozatát hallottam-e vagy hallhattam-e. — E tekintetben az én vallomásom az, hogy a szóbanforgó esetnél egyáltalán jelen sem voltam, tehát nem is hallhattam ezt a Kériféle nyilatkozatot. . . A Hüttner-féle vallomásnak második pontja az, hogy ugyancsak október 25-én éjszaka találkozott velem a Károlyi-palotában akkor, amikor a Nemzeti Tanács megalakulását kikiáltották. Ebből azt következteti, hogy én a Nemzeti Tanács megalakulásáról és kikiáltásáról is tudok. D E részben megvallottam, hogy igaz, én ott voltam a Károlyi-palotában, sokáig, hosszú időn keresztül várakoztam, de a történteket nem tudtam bevárni, jóval korábban eltávoztam, még pedig azért, mert nagyon éhes voltam. Haza mentem vacsorázni és többé nem tértem vissza. — A harmadik része Hüttner vallomásának ez. Október 29-én a Károlyi-féle párthelyiségben Kéri Pál azt mondotta nekem: „Kérlek, Friedrich, én ezt a Dobót nem tudom meggyőzni annak az ügynek az igazságáról." Azt vallja Hüttner, hogy Kérinek ezt a nyilatkozatát nem tudja, hogy mire vonatkozott, de mivel Kéri is és Dobó is bele vannak keverve a Tisza- gyilkossági ügybe, azt következteti, hogy hátha erről volt akkor is szó. Ugyanezen alkalommal Hüttner vallomása szerint én azt válaszoltam volna Kérinek. Miért nem adtok neki pénzt?!" Megkérdezték Hüttnert ennek a dolognak a részleteiről is, mire azt válaszolta, hogy nem tudja, kire és mire vonatkozott ez az én megjegyzésem. " A Hüttner ezen vallomására kijelentettem, hogy ez már azért is valótlan, mert hiszen a szóbanforgó napon, október 29-én, egyáltalán nem voltam Budapesten. — A negyedik pontja Hüttner zavaros vallomásának az, hogy én a Károlyi-pártban JJH.11, u / ottro! ' ,1,111^** ""^sme. ?