Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

A PESTI HÍRLAP 1920. január 6., vasárnap. földjüket, mert: a bérlő magas bért fizethet, mi­vel intenzív gazdálkodásra tud berendezkedni és nem kell félnie, hogy felépítményeit bocsár­taa­n nem téritik meg. A kisgazda-osztály pedig nem ű­zi ma sem az okszerű földmivelést. Gyakorlati tudása ab­ban van, amit apjától látott, elméleti képzettsé­get pedig nem meríthetett oly mértékben, mint azt egy földmivelő államban el kellene várni. Itt ismét törvényhozásunk a hibás, mert nem gon­doskodott az elemi iskolákban arról, hogy az okszerű földmivelést- a paraszti gyerekek elsa­játíthassák és nem létesített járásonként minta­gazdaságokkal egybekötött továbbképző föld­mívesiskolákat, vagy téli tanfolyamokat. Hiába a sok szakmunka, — ha még a­ mestergerendán van is — ha gyakorlatban nem mutatják be a iesegazdának, nem hisz ő,az írott betűnek. A termelés fokozására irányuló munkát ott kell kezdenünk, hogy mezőgazdasági gép­gyárainkat bármily áldozat árán üzembe he­lyezhessük. a külföldi — főleg amerikai — gépgyárakka­l sürgős megállapodást kell létesi­teni ekék, boronák, vetőgépek szállítására s a leszállításnak még a földbirtok-reform keresz­tülvitele előtt meg kell történnie, épen ezért sürgősen meg kell kezdeni a mezőgazdasági eszközöket igénylők összeírását. Ezen előmunkálatok keresztülvitele nélkül a terme­lés terén óriási visszaesés állana be. A leg­szükségesebb földmivelő eszközök terén a há­borús évek, nagy hiányokat okoztak, úgy, hogy a földosztással előálló szétd­agozódás foly­tán a jelenlegi készlet alig jöhet számításba.­­­ogás állatállományunk nemcsak számsze­rűleg csökkent, hanem qualitás dolgában is Annyira leromlott, hogy a­ békebeli teljesítmé­nyének csak háromnegyed részét produkál­­hatja. Állatállományunk pótlásáról törvényho­zás útján kell gondoskodni. Itt figyelembe jöhet az import útjani és a belső tenyésztés általi ki­egészítés. A külföldről való behozatal valu­tánk leromlottsága folytán még jó hosszú ideig lehetetlen lesz. (A­ későbbi időben sem jöhet, szá­mításba, mivel Európa állatállománya a háború alatt, nagyon megcsökkent és igy minden állam­férl ki, vagy magas vámok által meg fogja aka­dályozni a kivitelt. Marad tehát a belső te­nyésztés által való kiegészítés; ezen a téren a kormánynak kell radikális intézkedések útján gondoskodnia. Törzskönyveztetni kell minden fajtiszta tenyészállatot, kötelezni kell minden tenyésztőt, hogy a szaporodást pontosan beje­lentse és azokat az ivadékokat, amelyeket egy szakbizottság továbbtenyésztésre vagy eröki­termelésr©­atal­masnak talál, levágásra és kül­földi kivitelre el ne adhassa. Ezen intézkedés által jóllehet húsfogyasztásunkat lényegesen csökkenteni kell,­­de ezzel szemben elérjük azt, hogy négy-öt év múlva nemcsak állatállomá­nyunk fajta­ jellege domborodik ki, de a háború által okozott számbeli csökkenést is kihever­jük. Bajorország, Svájc, Hollandia törzsköny­vezett tenyészete erre számos példát mutathat, hol az állattenyésztő szövetkeze­tek sikereit mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a nemzeti vagyon egyharmada tenyészál­latokban fekszik. Az állattenyésztés fejleszté­sére és nemesítésére jó hatást lehet gyakorolni a negyedévenkénti tenyészállat-kiállítások ren­isezése által, amely oly vérmérsékletű népnél, mint a magyar, nagy lefolyást gyakorol az ön­érzet emelésére és így a nyertes kisgazda a továbbtanulásra fogékonnyá válik. Lótenyész­tésünk intenzívvé tétele már azért nem ütközik nagyobb nehézségbe, mivel a magyar földmű­ves előszeretettel tenyészti a lovat. Háború előtt ló­exportunk számottevő tényező volt és pár év múlva ismét azzá válhatik. Nem akarok rátérni az állattenyésztő szövetkezetek ismer­tetésére, minthogy azokat úgy is speciális ha­zai viszonyaink figyelembe vételével kell meg­alapozni. , Kormányintézkedéssel kell kötelezni a kisbirtokosokat arra­, hogy katasztrális hol­danként legalább egy darab számos állatot tartsanak (amennyire ez a mai körülmények között lehetséges), és szántóterületük 85—40 százalékán pillangós virágú takarmánynövé­nyeket termeljenek. Ez által intenzívebbé lesz téve az állattenyésztés, lehetővé válik megfe­lelő trágyázás által a talaj tápanyagának visszapótlása, és a mostan oly nehezen besze­rezhető nitrogéntartalmú műtrágyák jelenté­kenyen pótolhatók. Valaki azt mondhatná­, hogy ezáltal kenyérmagvaink­ termelése hátrányosan befolyásoltatik, ez azonban csak­ látszat, mert hogy kisbirtokosaink termés­átlaga oly rossz volt, az elsősorban arra vezethető vissza, hogy nete tartottak elég trágyatermelő állatot és amit tartottak, azt sem takarmányozták kellően és így amellett, hogy a tartott állatok utódai év­ről-évre saínyílltak, kevés és rossz minőségű trágyával trágyázván és földjüket nem szak­szerűen művelvén, a legkedvezőbb időjárás mellett is jobb termést el nem érhettek. T­nvo­oltvó dolog hogy pillangóé­viránsi takar­mánynövények után a búz­a jobban díszlik és a termés­átlag jóval magasabb, és igy veszte­ség quantum tekintetében sem lehet. Rákosy Cs. Domokos. dajs * A magyarországi német gazdáknak gaz-és szövetkezeti alapon való szervezése szettavégessé vált egyrészt azért, hogy gazdasági és kultúrerejüket, népfaji érdekeik megóvása mellett tömörítsék és az ország újjászületését célzó honmentő feladatok szolgálatába, a legfo­kozottabban beállítsák, másrészt, hogy a ma­gyarországi német gazdák ne kerüljenek olyan expozituránó vezetése alá, akik eddigi szereplé­sükkel a bolsevista mozgalmakat és a német irre­dentizmust szolgálták. Ennek a célnak keresztül­vitele érdekében dr Steuer György államtitkár, a Délvidéki földművelők gazdasági egyesületének alelnöke, dr Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbsé­gek miniszterével egyetértően elhatározta, hogy a magyarországi német gazdák szervezési mun­kálatait kezébe veszi és a német-magyar gazda­szövetséget (Deutsch-ungarischer Bauernbund) megalakítja. Az erre vonatkozó előmunkálatok megindultak és a német gazdák tömegesen jelent­keznek. A német gazdák megszervezésénél a ma­gyar gazdatársadalmi és szövetkezeti központok­kal egyetértőleg fognak eljárni, hogy ezzel is do­kumentálják a magyarsággal való együttérzést és együttműködést. A nagyszabású és komoly ér­tékű akció ezáltal szoros kapcsolatot létesít a né­met és magyar gazdák között a gazdasági és szö­ve­ezeti együttműködés biztosítására. * A közgazdasági egyetem szervezeti sza­b­ályzatát közli a kedden megjelent 272 számú kormányrendelet, amely szerint „a budapesti magyar tudományegyetem mellett létesített egye­temi közgazdaság-tudományi kar a magyar tu­dományegyetemek fakultásaival mindenben egyenrangú és egyenjogú", nevezetesen abban, hogy közgazdaságtudományú doktorokká avatja azokat, akik a négy éves tanfolyam elvégzése után a követelményeknek és feltételeknek meg­felelnek. A képzés a következő csoportokra ta­golódik, és­pedig: egyetemes közgazdasági szak; mezőgazdasági szak; kereskedelmi szak; kon­zuli szak. * A csomagforgalom Franciaországgal és Na­gybritanniával ismét megindult a kereskedel­mi miniszter 22.913 számú és 23.185 számú rendeletei értelmében. E szerint e két országba öt kilogramm súlyig terjedő csomagok újra küldhetők, természetesen a szükséges engedély alapján. * Az­ értéktőzsdén kedden „ellátási nap" volt, de az ilyen technikai tényezőknek manap­ság al-willmi jelentőségük sincsen, már azért, sem, mivel a legtöbb értéknél, nevezetesen az úgyne­vezett­­.korlátpapíroknál nincsen tulajdonképeni spekuláció, hanem­­ majdnem kizárólag befektetés céljából vásárolják a kötéseket, ennélfogva a rendezés napján nem akad függő anyag. A ku­lisz-papírok körül prófbálkozikk ugyan a napi spekuláció, de hát itt is dominál a határt nem is­merő hausse és például a Fabank a prolongálás után, az utótőzsdén további ötven koronával emelkedve, 2300 koronán felül jegyzett. Egyéb­ként a rendes t­őzsdeidő alatt is több ilyen „soha még itt nem volt" kurzusok kerültek felszínre, például Adria: kerek 10.000 K; Rima: kerek 3000 K; Magnezit (ez már nem kerek, de azért nagyon tekintélyes árfolyam): 5700 K. További lényeges árj­avulás­ok a következő értékekben voltak: Izzó (700 K), Stummer (600 K), Álta­lános Kőszén (500 K), Szászvári (450 K), Északszén (350 K), Felsőmagyarországi (300 K), Vasutiforgalmi (250 K). Elvétve „elhanya­golt" papírok is akadtak, például: Salgó, Állam­vasút, Kereskedelmi bank stb. * A valutaforgalom jegyzései kedden a kö­vetkezők voltak: márka 367—371, lej 410—404, dollár 162—163, font 625—635, Napoly 550, rubel 228—230, sokol 231—232, líra 11.5, dinár 5.5,­­ francia frank 14.5—14.7, svájci frank 27.5 korona. * A Budapesti távbeszélő díjbeszedőhivatal csütörtökön kezdi meg működését. * A pápa, római jelentés szerint, harminc millió lírát jegyzett az olasz kölcsönre. * A bécsi értéktőzsde keddi zárlata: Osztrák ara­nyjáradék 182, Osztrák koronajáradék 80-75, Má­­ju­si járadék 92, Februári járadék 95-50, Magyar ko­ronajáradék 115,50, Török sorsjegy 1905, Agrár 1595, Anglo­ bank 1110, Magyar bank 1420, Bank Verein 950, Osztrák hitel 1285, Magyar hitel 1703, Magyar Jelzálog 885, Laenderbank 1262, Osztrák-Magyar Bank 4­600, Inio bank 1050, Zivno 1778, Adria 10500, Gőzhajó 14­ 200, Államvasút 4980, Déli vasút 930, Államvasút, élvezeti jegy 3480, Aussigi 6990, Klotild 2105, Siemens 1605, Alpesi 4860 Aegydia 5000, Krupp 1850, Poldi kohó 3390, Prágai vas 8450, Rima 4180, Skoda 2650, Fegyver 5895, Esz­termom,Szász­vári 8175, Felsőmagyar­országi bánya 5898, Kositzi 3360, Salgó 5110, Trifaili­­ 3495, Magyar Általános Szén 7900, Urikány 4300, Veitscher 15.850, Daimler 1995, Raszton 2440, Apollo 5250 Fanto 14 300, Kárpáti 12.900, Galícia 13.500, Stodinica 10­ 700, Schöller 4800, Magyar Vaeuti Forgalmi 1900, Budapesti fa 1992. Hivatalos árfolyamok (legalacsonyabb és legmagasabbb) Bankok: ISzászvári 2130-3170 Haltén*- 2900 Magy. hitel 1345-1318­ Kohó Műtrágya 1670-1630 Osztr. hitel 865— 635, István tegia 620— 350 Karton 760— 780 Hazai 772- 855 Kőb.gozt. 1190-1250 Klotild 1530-1575 Hermee 430- 4ioi¥aenezlt 5500—5300 Alt. HA 17800—18200 1230—1170^11" kösz. 6300— 6560 Jonoi­re 800 11­70— 1180 Kerámiás 1460-1550 Polgári sör 5200—5001 975- 950­ Salgó 4000—3750 M. cukor 3400-8500 Agrár Ingatlan Magy. b. Fabank ?Josd.Msa Újlaki 1320—1300 Urikányi 3330-3460 Vasművek és gépgy. Coburg 2080—1880 Csáky 970-1000 F­wyrer 1200-1270 Ganz. D. 6250—6350 Ganz vill. 1540-1500 Kaszab 300— 835 J­uluss Lipták Rima Schiick f­orgalmi 740— 705­öldbirtok 865— 845 Jelzálog 670— 610 Keresk. h. 488— 470 Leszámít. 850— 835 Merkúr 450— 435 Keresked. 5300- 5320 B. Agrár 745 - 720 Takarékpénztárak Általános 1060-1050 Belvárosi 630— 690 Lipót-Ittraei 340— 330 Fővárosi 2100—2140 Nemzeti 860 - 830 Hazai 17700-17303 Központi 1740-17­0 Terézia 740— 720;t . Ip.irt.anl: 325- 650 Lámpa, 1450—1490 Auer 1660-1698 Repülrt 810—640 Rugszanta 2450—2470 Var. forg. 1500—1350 Várpetejl. 1275—1220 Mar. petr. 1000—1030 Najb­i 9950—8850 Oluz. fa 1745—1700 Mfu- 7"«­­rt­aj 1560-1590 fin IS Phöbus 520- 485 420— 440' SH,mm. Biztositők, malmok Borsod-M. 2030—2100 Konkord.n 1090-1070 Budap­ati 2440-2500 Gizella 1130 Viktória 2500-2550 Lrányárct­églagyár,­ Bepesini 2850-293 Cement 360— 840 Saenefk­ind S70-­1000 Efmk.&én 2880-3300 -nm m l Stummer 3500—3400 Szlavóniai 2240—2170 I . Temenv.sör 3400—3500 Magy. apól /40- 760, Telefon 1450-1490 Különf. vállalatok: O?urmoie 855- 330 Athenaeum 1550—16­5! V,l­hti?i '2*0-1850 Franklin 2500-2700j£,«n!z-f- 18SQ'1TM 2S50-3000 RJ^y orr, 500 1060—1040' Bdrdl SCO— 815 Islo^tvo! Kézi vállalatok: 3250—3300 Adria 9900—10­50 E^r. toO. 2200-2700 Atitud­ifB 5000-4950 Testil 970—1010 Kosuti 1160—1310 Papir 12PC-1310, Városi 51l0- 540 Spedium 1170-1140, Déli sae—818 Flóra 2*25—22001 Levanto 4700-4600 Goldbergerl 100—11701 Allavivas, 3750-3530 Gutmaim ^50~2W!j Trófa: 770— 72S FB t­ria, «.^-4175! fim 43S- m Barca Brassói Chinoin Danica Törvénykezés. — Újabb halálos ítélet December 29-átt Budarkesesz határában Tóth Lajos és Szemerei Lajos" a budakeszi országúton megállították Stigler Tamás és Záborszky Pálnak az ország­úton haladó tereakocsiját. A gazdákra pisztolyt szegeztek és pénzük­et követelték. Stigler négy­száz koronát, Záborszky pedig ezerhatszáz ko­ronát adott át az útonállóknak, akik a pénzen megosztoztak. Bűnügyüket kedden tárgyalta dr Kecsk­eméthy Gyula táblabíró elnöklésével a pestvidéki törvényszék rögtönítélő bírósága. Dr Götz államügyész rablással vádolta mindkét útonállót és a statáriális rendelet alapján a leg­szigorúbb büntetés kimérését kérte. Szemerei Lajos előadta, hogy december 29-én a Budakeszi­útra mentek, mikor szembejött velük a tejes­kocsi. Tóth megfogta a kantárszárat, ő pedig rászegezte Frommer-pisztolyát a kocsi gazdá­jára és rákiáltott, hogy adja oda a pénzét. Ugyanígy cselekedtek a következő kocsival is, a pénzből Tóthnak egy harmadrészt adott. Össze­sen nyolcszázhetven koronát kerestek. Tóth La­jos ugyanilyen értelemben vallott. Az orvosszak­értő meghallgatása után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. Fél három órakor hirdették ki az ítéletet, amely szerint a bíróság Szemerei Lajost halálra, Tóth Lajost pedig tizenötévi fegyházra ítélte. — Szamuely László bű­npere. A keddi tár­gyaításon az orosz Jablonszky Miksát hallgatták ki, aki mint fogoly került Magyarországra és a proletárdiktatúra alatt a vörös hadseregben szol­gált, később pedi­g a hírhedt „halálvonaton" tel­jesített szolgálatot. Ez a Jablonszky Szamuely Tibor egyik kegyence volt, vele járt mindenfelé és utolsó autotúráján is ő volt a kisérője. Ezek után csak természetes, hogy tagadja, hogy a kü­lönböző helyeken elkövetett gyilkosságokban, része lett volna, ő mindig a vonaton maradt, a­míg társai „dolgoztak." Sohasem akasztott, sem egyéb módon embert nem ölt Ezt „becsületszar­vával" erősíti. Az ukrán tisztek megöletésének éjjelén őrszolgálatot teljesített­ a Hungária előtt és onnan látta éjfél után, hogy lent a Dunapart­ton két embert­­vetkőztetnek. Kíváncsiságból oda­ment, de látta­, hogy fölösleges a jelenléte és élig távozott. Csak másnap tudta meg, hogy mi tör­tént Sektsuk Grigor is orosz, őt lopással vádol­ják, amit be is ismer. A vonatról lopott pénzből ő is kapott. Dr Szilassy államügyész bejelenti, hogy Szamuely László ellen újabb feljelentés ér­kezett, amit Horváth Ferenc alhadnagy, felső­péterfi lakos küldött. Ebben elmondja, hogy De­vecserben a terrorkü­lönítmény kirabolta sógo­rának a villáját s amikor ezért panaszt tett, Szar­­m­elly László dühösen azzal torkolta le: — Te kutya burzsuj, hogy mersz a vörösök ezen vádaskodni? Letartóztatták, fogságában meggyötörték, összepofozták és megverték Szamuely László rendeletére. Szamuely László tagadja, hogy mindez megtörtént, volna. Az ezután következő tanúvallomások közül legérdekesebb a Hoffmann Elemér hajóstiszte, aki akkor éjjel végignézte a gyilkosságot Tíz lépésnyire volt a tett színhelyé­től és ráismert három vádlottra. Az egyik tisztet Kerekes Árpád dobta ki Dunába. Szamuelly Lászlót is ott látta. Ezt a szemétbe mondja Sza­muedynek. A tárgyalást szerdán délelőtt folyt­tiltják.­­ Szerdán kivégzik Szirn­ay várót m most Stocker Antal táblabíró kedden délelőtt, hirdette ki a margit-körúti fogházban a halálraítélt Szir­­­­ay István törvényszéki jegyző ügyében a Kú­ria kegyelmi tanácsának döntését. A Kúria nem adott kegyelmet Szirmay Istvánnak akit szerdáils reggel­yleat órakor kivégeznek, s

Next