Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

Budapest, 1920. ' mo crp. V V fl t). •JrwrrE . ELŐFIZETÉSI ÁRAK : I évrs 280 S — f Félévre ... 140,.—w fíagyodévre .......... 70 „ — Egy hóra . 25.. —­Egyes szám éra helyen, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás awrrinti I v ' » \ r « A"*1' \ \ . W Ara 1 korona. XIII. évfolyam 219. (14.332.) szám. Csütörtök, szeptember 16. Kákdótulajdonosai s UGRADY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIAD HIVATAL ÉS NYOMDA Budapest, V., Vilmos császár ét II. FIÓKKIADÓHIVATAL , Budapest, VTL, Erzsébet­ körút­­i A corki polgármester, szabadsághősök mártiriumán­ak új ne­mét­ találta ki a corki polgármester: az éhség­sztrájkot. Az angolok börtönre vetették, mert részességgel vádolják abban a sinnsein moz­galomban, mely angol rendőröket ölt meg. Harmincnegyedik napja éhezik már a corki polgármester, hogy ezzel tüntessen az angol rabság ellen s­ir honfitársainak példát adjon az önfeláldozásból. És valóban megható pél­dája ez a hősiességnek. Ez anyagias korban, mikor a fél világ harcol az emberiség másik részének önzése ellen, meglepő jelenség a sza­badságsz­eretetnek, a függetlenségi törekvés­nek ez a nemes hevülete, mely kínzó halálne­met vállal magára hogy hősies önfeláldozásá­val további ellenállásra tüzelje honfitársait. Az ilyen példának sugárzó ereje túlterjed Ír­ország és Nagy-Britannia határain. A világ­történelembe vonnl be a corki polgármester, mikor az önkéntes halálba megy. Hatása ki­számíthatatlan az angol-ír konfliktus kiélese­désére. Hisz Anglia írországi főparancsnoka már elrendelte, hogy az angol katonatisztek ne hozzátartozóikat azonnal küldjék haza Ang­liába. Minden órában várják a nyílt ír láza­dás kitörését, melyre a jelet talán a corki pol­gármester halálára megkonduló lélekharang adja meg. Az írek izzó szabadságszenetetével az angolok SZÍVÓS akaratereje áll szemben; két külön-külön imponáló férfias tulajdonság üt­közik össze s ki tudja, mi fejlődik ki ebből! Minket a corki polgármester esete első­sorban annyiból érdekes, mert m­i is mint el­nyomott nemzeti rokonszenvvel kísérjük má­sok szabadságmozgalmát. A hazáért való ön­feláldozás hőseit ünnepelnünk kell nekünk is, mert jöhetünk oly helyzetbe, mikor a mi cél­jainkért is mártíriumot kell követelnünk. De a példaadás nemes motívumán kivül érdekel minket az ügy, mert csak egy szikra kell és lángba borul nyugaton is a láthatás, s a sinn­jein tüz világítása mellett uj szinben fog fel­tűnni Anglia világhatalma. Az angolok és Wilson vetették föl a népek fölszabadításának s önrendelkezési jogának gondolatát. Játszot­tak a tűzzel, mely most Angliát egyszerre több felől égeti. Csak az imént volt kénytelen a brit kormány elismerni Egyiptom függetlensé­gét. Még alig fújta be a szél a Sahara homokján a kivonuló angol katonák lábanyo­mát, máris erős nemzeti mozgalom híre jön Indiából. Bojkottálják ott az angol árut, sőt még az angolok hivatalait is. És ime, most Írország forrong, mikor a londoni kormány tekintélyét a munkáspártból alakult ellenkor­mány is gyöngíti. A győztes államok is érzik a világháború szomorú következményeit. Pyrrhusi győzelem volt ez rájuk nézve. Angliának régóta égető közjogi és nem­­zetiségi problémája volt az ir kérdés, melynek megoldását vallási érzékenység is nehezíti. Évtizedek óta kormánybuktató kérdés volt ez. Ma azonban, úgy látszik, ennél is több. A hal­dokló corki polgármester és Lloyd George po­litikai birkózása mögött Anglia komoly belső válsága rejtőzik. Az angol miniszterelnök nem engedhet, mert akkor — azt mondja — kiszol­gáltatja Anglia rendőreit és katonáit az ír merényleteknek. Anglia hatalmának ereje, te­kintélye, presztízse van kockára vetve. Ha Nagy-Britannia enged a közeli Írországban, akkor távolabbi birodalomrészein és gyarma­tain meglazul minden kötelék. A másik olda­lon pedig a corki polgármesternek­ és mártír­társainak példája robbanásig feszíti az írek régi függetlenségi vágyát. A két ellentétes ér­dek és irányzat éles összeütközése csak órák kérdése. Mi feszült kíváncsisággal lessük a tá­voli harcot, melynek hullámgyű­rai elérik a mi pártunkat is. A történelmi igazságnak s az em­beri jognak érvényesülnie kell mindenütt, Ír­országtól — Magyarországig. D'Annunzio a corki polgármesterről. Fiume, szept. 14. (A Pesti Hir­lap kiküldött munkatársának táv­irata.) Teegnap este az egyik színházban óriási közönség jelenlétében gyűlés volt a háborúban meg­vakult Torrini kapitány elnöklete alatt. A gyűlést annak a mozgalomnak érdekében tartották, amely a san-trddid­ei sírokat emlékművel kívánja megjelölni. A vak kapitányt D'Annunzio váltotta fel, aki előadta, hogy két napos öröm és ingadozás után meg akar emlékezni minden nemzet vértanúiról és a világ valamennyi szabadsághős­éről. Forró szavakban dicsőítette a hős corki polgármestert, aki éh­halált szenved hazája szabadságáért és felszólította a népet, hogy felállással hódoljon az ír finn-feinis­ták vasfejű hősének. Így emlékezzék meg a nagy ember tragikus pusztulásáról, aki buzgó katholikus létére, nem riad vissza a testi-lelki kárhozattól sem, amely az öngyilkost várja, hanem fölemelő példát mutat és rettentő módon figyelmezteti azokat, akik boldogtalan hazáját elnyomják. A hazafias est az­zal végződött, hogy Turrini kapitány felhíváására lelkesen éltették a guarneroi olasz államot és vezé­rét, D'Annunziot. Benda Jenő: HiHi'wr" 11 ! • !•—imin­swhs ••• Jugoszlávia teljhatalmú — Milosevic Milán rendkívüli Am­ententónak, de különösen Franciaország­nak az a törekvése, hogy a Magyarországgal szom­szédos államok végre-valahára megkezdjék velünk a gazdasági érintkezést, úgy látszik, eredményre vezet. Ma váratlanul — legalá­bb a nagyközönség ré­széről — megérkezett Budapestre Jugoszlávia telj­hatalmú megbízottja, aki már át is adta megbízó­levelét a miniszterelnöknek. Bármily nagy sérelem is ért minket szomszédaink részéről. Jugoszlávia megbízottjának ideérkezését csak megelégedéssel vehetjük tudomástól, mert ez­ azt jelenti, hogy a gaz­dasági érintkezés közöttünk és Jugoszlávia között a legközelebb helyreáll. Eta egyformán érdekünk megbízottja Budapesten. követ átadta megbízólevelét. — nekünk és Jugoszláviának és érdeke egész Európá­nak, mert ezzel a békés kapcsolatok egy láncszem­­mel ismét meghoszabbodtak. A Jugoszláv megbízott Budapestre való megérkezéséről a következő féli hivatalos közlemény jelent meg: A Magyar Távirati Iroda jelenti: Milosevic Milán, a szerb-horvát-szlovén királyság rendkívüli követe megjelent ma a külügyminisztérium vezeté­sével megbízott miniszterelnöknél és átadta meg­bízólevelét, amelyben kormánya őt a magyar kor­mánynál mint teljhatalmú megbízottat akkredi­tálja. Később megjelent Garcia René szjarnyai kö­vet, aki bemutatta a titkárát, don Miguel Castaneda y Echavarriat. A numerus clausus folytatólagos tárgyalása. Teríti hivatalában. — A honvédelmi miniszter a Heltai-ü­gyről. — Prohásai a felszólalása. — Bernolák módosító in­dítványa. — A személ­yes ügyü fel­szólalások megszorítása. — A földbir­tokreform és a hadviseltek. A nemzetgyűlés mai­­ülésén megjelent gróf Teleki Pál miniszterelnök, betegsége óta először. A képviselők pártskülönbség nélkül szeretettel üdvö­zölték. A Ház mai izgalmas ülése után Sréter István honvédelmi miniszter a folyosón hosszabb beszél­getést folytatott Ereky Károlylyal és Polónyi De­zsővel, a­ki tudvalevőleg Friedrich István jogi kép­viselője. A honvédelmi miniszter kijelentette ismé­telten, hogy az ir­terpellációs válaszában a Ház színe előtt tett azon kijelentését, amely a­rra vonat­kozik, hogy a Heltai-ügyben szigorú vizsgálatot in­dít meg, teljes egészében állja és ebben az irány­ban semmiféle kitérést nem fog megengedni. A holnapi ülés napirendje szerint az illeték­javaslatot előreláthatólag egy órán belül letárgyal­ják és megszavazzák. Utána a numerus clausus folytatólagos tárgyalása következik Első felszóla­lóként Prohiszka Ottokár van feliratkozva. Berno­lák Nándor ismeretes módosító indítványa fölött név szerinti szavazás lesz. A tárgyalás egyébként hosszú vitát helyez kilátásba, eddig tizenkét kép­viselő van felszólalásra előjegyezve. A kormányzópártban ma komoly formában ta­nácskoztak folytak arról, hogy a minduntalan szőnyegre vetődő személyes ügyű felszólalásokat a lehetőséghez képest csökkenteni kell. Különös fontossággal bír időnyerés szempontjából az ön­megrendszabályozás a közeli napokban tárgyalás alá kerülő pénzügyi törvényjavaslatoknál. A Ház elnökével történt megállapodás szerint a nemzetgyűlés szombaton és a jövő hét hétfőjén szünetet nem tart és egyelőre üléseit megszakítás nélkül folytatja. Patacsi Dénes államtitkár kezdeményezésérő­ a napokban a hadviselt képviselők értekezletet fog­­nak tartani, amelyen a földbirtok­reformmal kap­csolatos hadiérdekeltséggel és hadviseltséggel ösz­szefüggő kérdéseket fogják megvitatni, hogy annak idején a törvényjavaslat tárgyalásánál megfelelői módosító indítványokat terjeszthessenek elő. Nagy Pál képviselő, aki nemrégiben lépett ki a kormányzópártból, most tartotta beszámolóját Bács­­almáson, amely alkalommal állást foglalva a kor­mány ellen, kijelentette, hogy a keresztény nemzeti politika érvény­sülésének megvalósítására töreks­­zik, azonban ezt csak liberális alapon véli megold­hatónak. Ma este minisztertanács volt Hogyan keletkezett a kis-entente-Bécs, szept. 14. A berlini Rpenzaeitang érde­­­­kes részleteket közöl a kis-entente keletkezéséről. Eszerint a csehek már régóta rossz szemmel nézik a francia-magyar közeledést és minden erre vo­natkozó francia jelentést Prága kételkedve fogadott. Benes egy párisi barátját bízta meg, hogy a francia kormányt ellenőrizze és kijelentette, hogy tudomása van a f­rancia politika kétszínűsége felöl. Ebből a gyanakodó és feszült viszonyból született meg a kis­entente gondolata. Németország nem tárgyal a jóvátételi bizottsággal-Berlin, szept. 15. A félhivatalos Deutsche All­gemeine Zeitung írja: Aggasztó és elfogadhatatlan ! Németország szempontjából az, hogy a jóvátételi­­ bizottság döntő fórummá emeltessék. A német kor­mány Spaaban kifejezetten utalt arra, hogy a tár­gyalásokat Genfben folytassák. A genfi konferen­ciáról való lemondás visszaesést jelent a­ „decisions" régi módszereibe. Ha Párisban ragaszkodni akar­nak a jóvátételi bizottság diktátumához, akkor Né­metországnak szerintünk egyáltalán nem érdeke, hogy tovább foglalkozzék ezzel az ügygyel, mert ebben az esetben a leghelyesebb az volna, ha Né­metország egyáltalán lemondana arról, hogy ösz­szeköttetésbe lépjen a jóvátételi bizottsággal, am­­ely­lyel mint döntő fórummal tárgyalni Németországra­­.­­ nézve teljesen céltalan. Lloyd-George és Miller­and találkozása- Páris, szept. 15. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Az Excelsior jelenti Aix-les-Bain­bel, hogy a Quay d'Orsey és az angol nagykövet között közvetlen tárgyalások indultak meg abból a célból, hogy minél előbb találkozást hozzanak lét­­re Lloyd George és Millerand között A két állam­férfiú előreláthatólag körülbelül 14 nap alatt Bia­ritzban találkozik. A francia elnök lemondása körül Genf, szeptember 15. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) A Matin jelenti: A kamara fo­lyosóján tegnap néhány képviselő a köztársaság elnökének állapotáról társalgott, amiből kitűnik, hogy az államfő állapota rosszabbodott és már esetleges lemondására vannak elkészülve. A kezdet­ben mutatkozó javulás után, amely már a legna­gyobb reményekre szolgáltatott okot Deschanel ál­lapota a múlt héten jelentékenyen rosszabbodott. Minthogy az o­rvosi vizsgálat eredménye nem volt kedvező,, a belügyminiszter szükségesnek látta, hogy a miniszterelnök tájékoztatása végett Aix les-Baon-be utazzon. Még nem történt döntés, de Mille­rand visszatérése után alighanem azonnal összeül a minisztertanács, hogy ezt a fontos kérdést meg­beszélje. Az Echo de Paris jelentése szerint Deschanel apósa, Brice, már jelezte, hogy az elnök lemondásra készül.

Next