Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

PESTI HÍRLAP 1920. sszeptbemberr 16., cBCISSzCSS. Tőzsdebírósági illeték- és tőzsdeadó. — A nemzetgy­űlés ülése. — A nemzetgyűlés szerdai ülésén folytattuk az adó- és illeték-javaslat részletes vitáját és a 44. §-ig le is tárgyalták. Azután követikez ezt a m . érdekessége: a honvédelmi- és igazságügyi­niszter válasza a Fa­gler-féle interpellációra, Heltai Viktor és társai szökése tárgyában. Faog­ler viszonválasza alatt olyan vihar tört ki egy ki­jelentés© miatt, hogy a tanácskozós perceikig megakadt és maj­j­dnem felfüggesztették az ülést. Végül néhány kisebb jelentőségű interpelláció volt, de ezek már majdnem üres padsorok előtt hangzottak el. A tanácskozást Habovszky István és Szmrecsányi György elnökök vezették. Báró Korányi pénzügyminiszter a tegnap felolvasott táviratra vonatkozólag jelentette, hogy az illető képviselő, amint értesült a dologról, nyomban felkereste a miniszter­elnököt és a házelnököt ,és igazolta magát A sürgönynyel az volt a célja, hogy egy adósára ráijesszen és fizetésre bívja. A szerencsétlen megfogalmazás okozta a félreértést. Privát ügyről lévén, azó, kéri a Házat, tekintsen el az ilető megnevezését. (Helyeslés.) Ezután folytat­ák, az illeték­es adójavaslat részletes vitáját Giffy előadó indítványára a 7. szakasznál bevették, hogy a postai küldemények és táviratok átvételére adott meghatalmazások illetékmentesek; a 10-ik szakasznál, hogy ... nem esnek számlabélyeg alá a szövetkezetek által tagjult­,­nak kiszolgáltatott áruktól kiállított jegyzékek; a 13-ik szá­m­laáznál, hogy az olyan társasági szerződés, amelyet mező­­­gaztfák gazdasági gé­pek és eszközök beszerzése és saját gaz­daságiakban közös költségen való üzembentartása céljából kötnek, a kikötött vagyonbetét értéke után az első fokú il­leték alá esnek; a 16­ szakasznál ugyanezen illeték alá es­nek a 15-ik szakaszban felsorolt szövetkezetek üzletrészei vagy törzsbetétei után fizetett osztaléké; a 19. szakasznál expressis verbis bevették, hogy a m. kir. Postatakarékpénz­tárnak az 1886 : IX. és az 1889 : XXXIV. t.-c. által bizto­sított illetékmentessége erre az illetékre is kiterjed; a 23. szakasznál, hogy ez a rendelkezés azonnal életbelép, oly módon, hogy a jelen törvény kihirdetését követő hó első napjától kezdve a régebbi kinevezések után járó szolgálati díj­­nek törlesztettek részei sem vonhatók­­le. A 26. szakasz­nál Grál Gaszton indítványára a szöveget úgy állapítot­ták meg, hogy az öt koronát meghaladó rész visszatéríten­dő, ha a közigazgatási bíróság megállapította, hogy a pa­naszra az alsófokú hatóság eljárása adott okot. ___ Nagyobb vita volt a 38. szakasznál, ahol örgy elő­adó a 2. bekezdés helyett azt ajánlotta, hogy a AZ áru- és értéktőzsdék, valamint a termény- és gabonacsarnokok vá­lasztott bíróságai előtt folyó eljárásban a bírósági ítéletek és egyezség után negyedrésze jár annak az illetéknek, ame­lyet a rendes bíróság előtt folyó eljárásban az ítéletek és egyezségek után leróni kellene. A lerovás módjára a ren­des bírói eljárásra érvényes szabályokat kell alkalmazni." — Ezzel szemben Gaál Gaszton az 1., 2. és 3. pont tör­ése mellett azt kérte kimondani, hogy az illeték mindenben azonos legyen a rendes törvénykezési illetékkel. Sándor Pál azzal érvelt, hogy a tőzsdeoltóság az államnak nem kerül semmibe, a tőzsde pedig százezreket űzet rá évente; az ide beadott szerződést eredetiben kell benyújtani, s igy az után az illeték már előzőleg lerovatott; döntései olya­nok, hogy pl a háború alatt nem egy esetben a külföld is elfogadta azokat; s végül, hogy az ilyen illetékemelésekkel a tőzsdebiróság egyszerűen nem fog funkcionálni, s az ügyek a rendes bírósághoz fognak özönleni, ami az álla­m­­nak tetemesebben nagyobb költségébe fog kerülni, mint amennyi haszna így volna. Az eredeti szöveget hagyják meg. — Báró Korányi azt fejtegette, hogy a tőzsdebíróság működése gazdasági életünkre áldásos, kifogástalan; úgy kell felfogni, mint egy választott bíróságot, tehát nem lehet vele szemben más eljárást tanúsítani; aztán a rendes bírák nem is ismerik a tőzsdei és kereskedelmi szokásokat, amik itt irányadók Az előadó javaslatát fogadják el.­­ Somogyi István szerint a tőzsdebíróság és a választott bíróság nem vonható egy kalap alá. A Gaál indítványához járul hozzá, annál is inkább, mert a tőzsdebíróság a végrehajtási eljárás során a rendes bíróságot veszi igénybe. Az az előzetes ille­téklerovás, amoit Sándor Pál hangoztatott, egyszerű jogille­ték. — Gaál és Sándor Pál ismételt felszólalása után báró , Korányi kérte, hogy ne forszírozzák az emelést és fogad­ják el az előadói j­avaslatot. (A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadta el.) A 39. szakasznál Orffy előadó indítványára a 1 pont helyett ezt a szöveget vették be: „Valamely társasági szer­ződés vagy alapszabály bármely módosításának bejegyzését kérő beadvány 100 korona, szövetkezetnél 50 korona illeték alá esik." A tőzsdeadóról szóló­­A. szakasznál szintén széleskörű vita indult meg. Gaál Gaszton lehetetlennek tart­ja, hogy az értékforgalmi illeték kiszabásánál az ingó tőke, szemben az ingatlan tőkével, jogosulatlan kedvezményben részesíttessék. Ha az ingatlannál 5 százalékot állapít meg a törvény, az ingó vagyonnál pedig 2 százalékot, mint for­galmi adót, akkor nem tudja belátni, hogy a tőzsdei for­galomnál, amelynél olyan papirosok kerülnek ért­ékes­í­lésre, amelyek ingó és ingatlan vagyonra egyaránt adnak jogot, miért szállítsák le 0,2 százalékra az illeték kulcsát. Tíz alá­írással ellátott indítványt nyújt be, hogy a szakasz 2. pont­jába a 2 korona összeg helyett 1 százalék, vagyis 10 koro­na állapíttassák meg. — Sándor Pál ezt ellenzi, ő még a 0,2 százalékot is túlhasynak tartja. Ha azt fogjuk látni, hogy a magyar gabona árát nem a budapesti piacon fogják szabályozni, hanem a prágai vagy bécsi piacon és kötvé­nyeinket is ott fogják eladni és ott fogják a kurzusokat sza­bályozni és a mi pénzünk kénytelen lesz azokra a piacokra menni, akkor igen savanyú arcokat fognak a képviselő urak vágni. A külföldi tőzsdék minket nemm fognak követni az emelésen, hanem örülni fognak, hogy a hatalmat magukhoz ragadhatják. Ezzel úgy sem ütik a zsidókat, mert azok fel fogják számítani az illetékeket. Rossz szolgálatot tesznek az országnak, ha az eredeti szöveget elfogadják, még rosz­szabbat, ha illetéket számítanak a magyar államadóssági kötvényeknél, amikor örülnünk kellene, hogy ezeket valaki veszi. Ez bűn, ezt törülni kell. Indítványozza, hogy a 2 ko­ronát szállítsák le 1 koronára, a kulisznál pedig 60 allérr­e. J Tudom, hogy nem csinál­ják meg, de hamarosan meg fos-­­ják bánni (Mozgás.) Báró Korányi: Ha objektíve akarnak ítélni, ne az ott mozgó embereket, hanem magát a tőzsde intézményét nézzék. Ő nem adja oda magát olyan kísérlet­nek, amely káros lehet az országra nézve. A Sándor Pál ja­vaslatát sem fogadja el. Vegyék figyelembe, hogy a javaslat csak novella, s ha a tapasztalatok mást mutatnak, lehet vál­toztatni a dolgon. Indítványozza, hogy az osztalék utáni illetéket 1000 korona után 3 koronára emeljék.­­ Gaál és Korányi ismételt felszólalása után Rubinek Gyula helyettes miniszterelnök is szót emelt a pénzügyminiszter álláspont­ja mellett, ámbár azt hiszi, hogy már a minisz­er is túl­ment a megengedhető határon. Hiszen a szomszédos álla­mok áldozatok árán is bőrszéket akarnak maguknak terem­teni és a forgalmat oda akarják terelni. Ha ez megtörténik, a kormány kezéből az a kis befolyás is kisiklik, amint ed­dig tudott gyakorolni a magyar értékek megvédésére. A Gao féle összeha­sonlíítás lehetetlenség. : papiros forog, egy héten megfordul 1szer, 6-ször is, a birtok pedig legfölebb egyszer fordul meg egy emberöltőbin. Így a papiros értéke négy év alatt teljesen felemésztődik adóban, már pedig a papírnak épen az a jelentősége, hogy gyorsabban tudjuk pénzzé tenni, mint a földet (A Ház a szakaszt a pénzügy­miniszter módosításával fogadta el) Elnök a vitát félveszakította s megállapította, hogy a legközelebbi ülés csütörtökön lesz a mai napirenddel. A honvédelmi miniszter válasza: Sréter István honvédelmi miniszter arra, hogy Hel­tai miként került szabadlábra, nem válaszol, mer' egyszer már megmondta, csak arra felel, hogy miképen került ki Bécsbe- Amvár 1- hó 9-én az Emberből megtudta, hogy kint ram, magához rendelte a szegedi vadász-zászlóalj pa­rancsnokát és meghallgatta, mi­után Sztupka őrnagyot, Bau­er hadnagyot és ezek jelenéseiből megállapította, hogy a szálak dr Ulain és dr Lengyel ügyvéd urakhoz vezetnek, meghallgattam tehát őket is. (Zaj.) A tényállás a követ­tvező: A Tisza-perben terhelően vallott aug. 13-án valami János Andor nevű hirlapíró, ezt aug. 16-án Le­tartózta­tik és beszállították az ügyészségi börtönbe, mert annak ide­jén lázító cikket irt egy kassai lapban, de akkor nem ta­lálták. Végre 16-án lépremeidt. 28-án már szabadlábra volt helyezve és 29-én már Bécsben volt m­ég pedig fele­ségestül Hogy miképpen került ki fa mi történt az ügyészségi börtönben, az nem tartozik reája. Mielőtt Bécs­be ment, üzent Holtainak: «Letartózt­attak, az ügyészségi börtönben vagyok, ott nálam egy éjjel megjelent valami Bakó vagy Baksay . . . (Fangler: dr Baksay Miklósi) — úgy tudom, Polónyi védőügyvéd úr munkatársa — és ez kérdéseket intézett hozzám­. Később valami ügyész is ki­kérdezte. Ezt igenis hajlandó írásba foglalni, azonban küldjenek fel a vallomásért Bécsbe. Dr Lengyel és dr Clain nem mentek ebbe bele mindjárt, elutasították a dolgot És itt kezdődik a humoros része a dologinak. Hallernak érdeké­ben állott, hogy Bécsbe jusson, forszírozta, végre abban állapodtak meg, hogy jól van, ő ugyan nem mehet ki, de menjen ki egy megbízható ember és hozza meg a vallo­mást Így azután felszólították a szegedi vadászzászlóalj parancsnokát, adjon egy tisztet, aki elmegy. Heltain­ak ez sem passzolt éa így azzal érvelt, hogy a tiszt ott nem ta­lálja meg János Andort, mert tőle félni fognak a kommu­nisták. Végre beleegyeztek, hogy a tiszttel kimegy Héttel Ehhez a pénzt Lengyel adta és 2000 - ig Ulain vállalt ke­zességet Heltai Bécsben azt a mesét találta ki, hogy ő ott elő­késet­ette Pogány és Göndör visszahozatallát. (Zaj.) Erzsi meglehetős hat­ást váltott ki. A tiszt visszajött, hozott három levelet kilátszik belőlük a zsarolási szándék. A védő urak elkésetten rájöttek, hogy itt svindlerről van szó és elutasí­tották. A tiszt urra fel akart menni Bécsbe Heltauért, de az gondoskodott róla, hogy ne juthasson oda. A határon felmutatták neki „Az Ember" rendkivüli kiadását amely­ből láthatta, hogy az ügy fel van fedezni, s ha átlépi a határt, letartóztatják. Ez a tényállás. Ereky Károlyi Hál ez szomorúi Sréter: Ez az egész dolog egy trükk, amely semmi­képen nem országos ügy. (Zaj a Friedrich-csoport­ban) (Ereky: No-nol) Az egész semmi más, mint egy zsidógyerek trükkje, amelybe beugrottak (Zu,J. Ereky: Heltai azonban a múltkor comme à fasii ember volt) Amidőn ezt megtudtam, gondoskodnom kellett, hogy ha­sonló esetek többé elő ne fordulhassanak. Levelet írtam­ dr Polónyi ügyvéd úrnak, s felszólítottaim, hogy az összes, hite szerinti szabálytalanságokat amelyek a had­bíróság­nál a Tisza-per tárgyalásakor előfordultak, írásban adja be, s én szigorú vizsgálatot indítok. (Helyeslés.) Aztán el­rendeltem a­ vizsgálatot mindazokra a vádakra, amelyeket az „­Ember" tartalmaz. Az ellett előre tiltakozik, hogy az „Eim­ber" bizonyíték legyem. (Ereky: Piszok­ta.pl) Harma­daik intézkedését a kormányzóval összhangban tette, ez katonai intézkedés volt, hogy az igen sza­bálytalanságok, egy határátlépési igazolványnak illetékte­lenek által való kiállítása véglegesen megszün­tettessék. (Élénk helyeslés és taps.) Minthogy meg van győződve, hogy az első kotesperáció csak egy láncszeme annak a tá­madásinak, amely kétségtelenül be fog következni (Zaji Amit beígértek !) jóllehet respektálja az interpelláló jogot... (Ereky: Kel il respektálnia!) Ezt én jobban tu­dom. Én a fegyelemhez vagyok hozzászor­va, és ami a sza­bályiban elő van írva, azt én betartom (Élénk helyeslés és tapsi) szóval az interpelláció csak egy láncszeme an­nak a támadásnak, amely rövidesen be fog következni... (Ereky: Természetes dolog!) Nagyon helyes! Állunk elébe. (Ereky: Legyen szerencsénk!)... kötelességszerűen bejelentem,­­hogy mindaddig, míg az a két vizsgálat a Tisza-perre teljes világosságot nem vetett, addig hasonló tárgyú interpellációkra egyáltalá­ban érdemileg válaszolni nem fogok. (Helyeslés.) Fangler Béla: A nalvas canduptassról legyen szíves beszélni! Sréter: Amennyiben tett intézkedéseim a nemzet­gyűlést ki nem elégítik, azt kell kérdeznem, hogy van-e irántam bizalma? (Felkiáltások: Van! Nincs! Taps a jobb- és baloldalon.) Ereky: Aki Heltairól kijelenti, hogy comme il faut uri ember, abban nincs bizalmunk. Sréter: Ezt én nem jelentettem ki! Ereky: Ez jött ki múltkori beszédjéből! (Nagy zaj.) Sréter: Ha nincsenek bizalommal, akkor a legna­gyobb örömmel távozom ezen helyről, mert nem vagyok semmiféle miniszteri székhez hozzáragadva... (Élénk tetszés.) Kéri a válasz tudomásul vételét (Élénk­ helyes­lés és taps.)­­ » Mi történt az ügyészségen? Tomcsányi Pál igazságügyminiszter mindenekelőtt annak a rektifikálását kéri, hogy ő Heltai apotheozissal állította oda múltkori beszédében Fangler: Szívesen ! Tévedtem! A honvédelmi minisz­ter volt az! Sréter: Én sem tettem! Tomcsányi: János Andort lázító cikke miatt annak idején nem tudták elfogni, tanúvallomása után 3 nappal azonban sikerült Megindult a vizsgálat de nem volt sem­mi bizonyíték, hogy a cikket ő írta volna Kénytelen volt " ügyészség az eljárást megszüntetni, azonban látta, hogy János Andor az államra és a társadalomra káros és ezért megkereste a főkapitányt az internálása iránt jelezve, hogy az erre vonatkozó aktákat később teszi át, hogy intézked­hessenek Az előadó ügyész, mikor megtette az eljárást, megszüntető javaslatot a vizsgálóbírónak, ráírta az aktára, hogy azt juttassák vissza hozzá. A vizsgálóbíró ezt félre­értette és nem az előadóhoz küldte vissza, hanem a soros ügyészhez, aki, nem tudván miről van szó, János Andort szabadon bocsátotta. Mikor az ügyészség vezetője észrevette a dolgot, már késő volt, János meglépett. (Ereky Tévedé­sek vígjátéka!) Sajnálatos tévedés történt, beismeri, de megvizsgáltatja, hogy elnézés volt csak vagy rosszhiszemű dolog és aszerint fog eljárni. Ami Palry János ügyét illeti, az ügyészség még aug. 26-án intézkedett, hogy a hamis ta­núzás és ilyenre való csábítás miatt az eljárás ellene meg­induljon és ha szükségessé válik, letartóztassák. Dinidis Akkor már ő is Bécsben lesz! Ereky: Ulain eskü alatt val­lotta, hogy Dobót preparálta!) Ulain, reflektálva egyik nyilatkozatára, felhívta, hogy indíttassa meg ellene az el­járást, mert ő a tényekért helytáll. Ez is megtörtént (Ug­rgestés.) Kéri a válasz tudomásulvételét Vihar Fangler válasza alatt. Fanaler Béla azt feleli, hogy mind a tót válasz csak János Andor körül forgott, s a miniszterek a Heltai nevet úgy kerülgették, mint a macska a forró kását (Derültség.) A honvédelmi miniszternek tudnia kell, hogy ki az a Heltai. Mikor nov. 1-én megjelent a plakát, hogy Heltai városparancsnok, az egész ország összenézett Va­lami magasrangú katonai pályáját kellett volna ezzel a dicsőséggel megkoronázni. (Zaj. Mindenki tudta, hogy ka­landor!) Tartalékos főhadnagy vol Mikor Fényes meg­szervezte a vörös tengerészeket és a csepeli munkásokat, Heltain­ak módot akart adni, hogy bűneit expiálhassa és kiküldte Pozsonyba és a Felvidékre, hogy ott rendet csi­náljon. (Meskó Zoltán: Ki volt a honvédelmi állam­tatkár? Zaj.) Hogy hogyan felelt meg Heltai hivatásának, azt tud­juk: rabolt, zsarolt (Szabó József: Ki volt a főnök?!) A honvédelmi miniszter a múltkor egészen mástól állítatja be Heltai személyét, mint ma. (Ellentmondás.) Heftait már 1918. decemberében börtönbe vetetté­k,. 1819. márc. 22-én a kom­munisták mindenkit szabadon bocsátottak csak őt nem, annyira rongy embernek tudták (Huszár Károly: Féltek a vallomásától ! Ereky: Akkor börtönben tartották, ma kieresztették, ez a lényeg!) Áttér a "botrány pörre". Hogy a salvus conductus valódi volt-e, vagy sem, arról a miniszter nem nyilakozott fgaz-a ez? (Sréten Igaz! Huszár Károly: Elítéltei) A Beniciíky interpelláció­jára valóságos pohárköszöntővel dicsőítette Heitart (Nagy zaj. Micsoda beszéd ez?­) Kuna P. Andrási Friedrich jobbam ismert* , hiszen neki államtitkárja volt! (Zaj.) Fangler ! Azt mondta a miniszter úr, hogy a vizm­a szabálytalan von Hogy tülthette akkor a hadvezetőség hogy Heltai hamis vízummal kimehessen Bécsbe? Ha le se folytatja a mi­niszter úr a vizsgálatot az nem mente­síti őt a felelősség alól, amely ebben az ügyben terheli, mert ha az a szenylép le nem leplezi a dolgot másodszor is kimegy 3 tiszt, hogy Pogányt és Göndört hazahozza. Hogyan képzeli ezt a miniszter úr? Csak úgy egyszerűen ki lehet emelni onnan 3 embert? Hiszen ezzel nemzetközi bonyodalmat csináltak volna, mert az mindegy, hogy kommunista vagy nincsenn az illető. (Zaj. Beszéljen Fried­richrről!) Ereky: Ha Friedrich bűnt követett el, az még nem mentesíti a mai kormányt! (Za­j.) Fanul­or: A miniszter úr beismerte, hogy különít­mény dolgozik az országban. Egy felelőte­n kis társaság, felrúgva a jogrendet, bonyodalmakat idézhet itt elő. Hogy le­het ez? Ha nem tudja me­gvé­lelmi'..zni a jogrendet, mond­ja meg nyiltain, de akár nincs helye abban a szikben. Sréter: Nagyon helyes, igena van! (Tapsol Erre az egész há­z tapjaal ünnepli a honvédelmi n­­isz­ert.) Fangler: Az i£e,zsügy!miniszter választára reflak­tálra, azt furcsálja, hogy épen azt az aktát nézik el, amely­nek elnézésével János Andor megszökhetik a többi kom­m­anisták közé. Gaál Gaszton: Látja, képviselő úr, ez a tisztviselők meggyanusítása! (Derültség.) Fangler: Az is csodálatos, hogy Heltai Ily miv fo­gásokkal az orránál fogva vezethette a hadvezetőség nyor­mozó osztályát Megállapítja, hogy Heltai a jogrendünkben eddig ismeretlen katonai különítmény fedezete alatt állott és amellett salvus conductust kapott, holott hamis tárni volt Ereky: Le kell tartóztatni ezért Sztapkát! Ez bűn­pártolás! (N­agy zaj.) Fangler: Ezért óriási felelősség terí­eli a miniszter urat Mondjuk, ha megtörténnek az akasztások a hamis tanúvallomások alapján, vájjon az utólagos vizsgálat fel tut­­ja-e támasztani az ártatlanul kivégzett embereket? (Nagy zaj. Ereky: Ezt n­e­m lehet kiabálással elintézni! Nagy zaj a kisgazdáknál: Puccsrendezők! Minket gyanú­sítanak?! Ereky: Vádolom önöket, nem gyanúsítom! Fel­kiáltások: Éljen a honvédelmi miniszter. Nagy taps! Ereky: Mondjon fel ! Szabó József: Nem tetszik, mert ellenezte a puccsot! (Zaj: Éljen Sréter! Taps.) Fangler: Mikor tapsolni látom önöket, azt kérdem magamtól, nem tévedtem-e, mikor március 21-ét tartottam a magyar történelem legszomorúbb napjának. (Nagy zaj. Kikérjük magunknak. Az elnök folyton csenget Ereky: Az igazságtalanságot nem lehet tapsolni !) Úgy látom, hogy a mai nap az! Óriási zaj. A kisgazdák felugrálnak és úgy kiabálják: Rendre! Ez nem járjál Vonjuk meg a szót tőle! Ereky: Szégyeljék magukat!) Ennek a nemzetgyűlés méltóságának megsértéséért rendreutasítja Fanglert. f Heljenlős, zaj.) Vihar az innterpellációs miniszteri válaszok körül.

Next