Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
PESTI HÍRLAP 1920. sszeptbemberr 16., cBCISSzCSS. Tőzsdebírósági illeték- és tőzsdeadó. — A nemzetgyűlés ülése. — A nemzetgyűlés szerdai ülésén folytattuk az adó- és illeték-javaslat részletes vitáját és a 44. §-ig le is tárgyalták. Azután követikez ezt a m . érdekessége: a honvédelmi- és igazságügyiniszter válasza a Fagler-féle interpellációra, Heltai Viktor és társai szökése tárgyában. Faogler viszonválasza alatt olyan vihar tört ki egy kijelentés© miatt, hogy a tanácskozós perceikig megakadt és majjdnem felfüggesztették az ülést. Végül néhány kisebb jelentőségű interpelláció volt, de ezek már majdnem üres padsorok előtt hangzottak el. A tanácskozást Habovszky István és Szmrecsányi György elnökök vezették. Báró Korányi pénzügyminiszter a tegnap felolvasott táviratra vonatkozólag jelentette, hogy az illető képviselő, amint értesült a dologról, nyomban felkereste a miniszterelnököt és a házelnököt ,és igazolta magát A sürgönynyel az volt a célja, hogy egy adósára ráijesszen és fizetésre bívja. A szerencsétlen megfogalmazás okozta a félreértést. Privát ügyről lévén, azó, kéri a Házat, tekintsen el az ilető megnevezését. (Helyeslés.) Ezután folytaták, az illetékes adójavaslat részletes vitáját Giffy előadó indítványára a 7. szakasznál bevették, hogy a postai küldemények és táviratok átvételére adott meghatalmazások illetékmentesek; a 10-ik szakasznál, hogy ... nem esnek számlabélyeg alá a szövetkezetek által tagjult,nak kiszolgáltatott áruktól kiállított jegyzékek; a 13-ik számlaáznál, hogy az olyan társasági szerződés, amelyet mezőgaztfák gazdasági gépek és eszközök beszerzése és saját gazdaságiakban közös költségen való üzembentartása céljából kötnek, a kikötött vagyonbetét értéke után az első fokú illeték alá esnek; a 16 szakasznál ugyanezen illeték alá esnek a 15-ik szakaszban felsorolt szövetkezetek üzletrészei vagy törzsbetétei után fizetett osztaléké; a 19. szakasznál expressis verbis bevették, hogy a m. kir. Postatakarékpénztárnak az 1886 : IX. és az 1889 : XXXIV. t.-c. által biztosított illetékmentessége erre az illetékre is kiterjed; a 23. szakasznál, hogy ez a rendelkezés azonnal életbelép, oly módon, hogy a jelen törvény kihirdetését követő hó első napjától kezdve a régebbi kinevezések után járó szolgálati díjnek törlesztettek részei sem vonhatókle. A 26. szakasznál Grál Gaszton indítványára a szöveget úgy állapították meg, hogy az öt koronát meghaladó rész visszatérítendő, ha a közigazgatási bíróság megállapította, hogy a panaszra az alsófokú hatóság eljárása adott okot. ___ Nagyobb vita volt a 38. szakasznál, ahol örgy előadó a 2. bekezdés helyett azt ajánlotta, hogy a AZ áru- és értéktőzsdék, valamint a termény- és gabonacsarnokok választott bíróságai előtt folyó eljárásban a bírósági ítéletek és egyezség után negyedrésze jár annak az illetéknek, amelyet a rendes bíróság előtt folyó eljárásban az ítéletek és egyezségek után leróni kellene. A lerovás módjára a rendes bírói eljárásra érvényes szabályokat kell alkalmazni." — Ezzel szemben Gaál Gaszton az 1., 2. és 3. pont törése mellett azt kérte kimondani, hogy az illeték mindenben azonos legyen a rendes törvénykezési illetékkel. Sándor Pál azzal érvelt, hogy a tőzsdeoltóság az államnak nem kerül semmibe, a tőzsde pedig százezreket űzet rá évente; az ide beadott szerződést eredetiben kell benyújtani, s igy az után az illeték már előzőleg lerovatott; döntései olyanok, hogy pl a háború alatt nem egy esetben a külföld is elfogadta azokat; s végül, hogy az ilyen illetékemelésekkel a tőzsdebiróság egyszerűen nem fog funkcionálni, s az ügyek a rendes bírósághoz fognak özönleni, ami az államnak tetemesebben nagyobb költségébe fog kerülni, mint amennyi haszna így volna. Az eredeti szöveget hagyják meg. — Báró Korányi azt fejtegette, hogy a tőzsdebíróság működése gazdasági életünkre áldásos, kifogástalan; úgy kell felfogni, mint egy választott bíróságot, tehát nem lehet vele szemben más eljárást tanúsítani; aztán a rendes bírák nem is ismerik a tőzsdei és kereskedelmi szokásokat, amik itt irányadók Az előadó javaslatát fogadják el. Somogyi István szerint a tőzsdebíróság és a választott bíróság nem vonható egy kalap alá. A Gaál indítványához járul hozzá, annál is inkább, mert a tőzsdebíróság a végrehajtási eljárás során a rendes bíróságot veszi igénybe. Az az előzetes illetéklerovás, amoit Sándor Pál hangoztatott, egyszerű jogilleték. — Gaál és Sándor Pál ismételt felszólalása után báró , Korányi kérte, hogy ne forszírozzák az emelést és fogadják el az előadói javaslatot. (A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadta el.) A 39. szakasznál Orffy előadó indítványára a 1 pont helyett ezt a szöveget vették be: „Valamely társasági szerződés vagy alapszabály bármely módosításának bejegyzését kérő beadvány 100 korona, szövetkezetnél 50 korona illeték alá esik." A tőzsdeadóról szólóA. szakasznál szintén széleskörű vita indult meg. Gaál Gaszton lehetetlennek tartja, hogy az értékforgalmi illeték kiszabásánál az ingó tőke, szemben az ingatlan tőkével, jogosulatlan kedvezményben részesíttessék. Ha az ingatlannál 5 százalékot állapít meg a törvény, az ingó vagyonnál pedig 2 százalékot, mint forgalmi adót, akkor nem tudja belátni, hogy a tőzsdei forgalomnál, amelynél olyan papirosok kerülnek értékesílésre, amelyek ingó és ingatlan vagyonra egyaránt adnak jogot, miért szállítsák le 0,2 százalékra az illeték kulcsát. Tíz aláírással ellátott indítványt nyújt be, hogy a szakasz 2. pontjába a 2 korona összeg helyett 1 százalék, vagyis 10 korona állapíttassák meg. — Sándor Pál ezt ellenzi, ő még a 0,2 százalékot is túlhasynak tartja. Ha azt fogjuk látni, hogy a magyar gabona árát nem a budapesti piacon fogják szabályozni, hanem a prágai vagy bécsi piacon és kötvényeinket is ott fogják eladni és ott fogják a kurzusokat szabályozni és a mi pénzünk kénytelen lesz azokra a piacokra menni, akkor igen savanyú arcokat fognak a képviselő urak vágni. A külföldi tőzsdék minket nemm fognak követni az emelésen, hanem örülni fognak, hogy a hatalmat magukhoz ragadhatják. Ezzel úgy sem ütik a zsidókat, mert azok fel fogják számítani az illetékeket. Rossz szolgálatot tesznek az országnak, ha az eredeti szöveget elfogadják, még roszszabbat, ha illetéket számítanak a magyar államadóssági kötvényeknél, amikor örülnünk kellene, hogy ezeket valaki veszi. Ez bűn, ezt törülni kell. Indítványozza, hogy a 2 koronát szállítsák le 1 koronára, a kulisznál pedig 60 allérre. J Tudom, hogy nem csinálják meg, de hamarosan meg fos-ják bánni (Mozgás.) Báró Korányi: Ha objektíve akarnak ítélni, ne az ott mozgó embereket, hanem magát a tőzsde intézményét nézzék. Ő nem adja oda magát olyan kísérletnek, amely káros lehet az országra nézve. A Sándor Pál javaslatát sem fogadja el. Vegyék figyelembe, hogy a javaslat csak novella, s ha a tapasztalatok mást mutatnak, lehet változtatni a dolgon. Indítványozza, hogy az osztalék utáni illetéket 1000 korona után 3 koronára emeljék. Gaál és Korányi ismételt felszólalása után Rubinek Gyula helyettes miniszterelnök is szót emelt a pénzügyminiszter álláspontja mellett, ámbár azt hiszi, hogy már a miniszer is túlment a megengedhető határon. Hiszen a szomszédos államok áldozatok árán is bőrszéket akarnak maguknak teremteni és a forgalmat oda akarják terelni. Ha ez megtörténik, a kormány kezéből az a kis befolyás is kisiklik, amint eddig tudott gyakorolni a magyar értékek megvédésére. A Gao féle összehasonlíítás lehetetlenség. : papiros forog, egy héten megfordul 1szer, 6-ször is, a birtok pedig legfölebb egyszer fordul meg egy emberöltőbin. Így a papiros értéke négy év alatt teljesen felemésztődik adóban, már pedig a papírnak épen az a jelentősége, hogy gyorsabban tudjuk pénzzé tenni, mint a földet (A Ház a szakaszt a pénzügyminiszter módosításával fogadta el) Elnök a vitát félveszakította s megállapította, hogy a legközelebbi ülés csütörtökön lesz a mai napirenddel. A honvédelmi miniszter válasza: Sréter István honvédelmi miniszter arra, hogy Heltai miként került szabadlábra, nem válaszol, mer' egyszer már megmondta, csak arra felel, hogy miképen került ki Bécsbe- Amvár 1- hó 9-én az Emberből megtudta, hogy kint ram, magához rendelte a szegedi vadász-zászlóalj parancsnokát és meghallgatta, miután Sztupka őrnagyot, Bauer hadnagyot és ezek jelenéseiből megállapította, hogy a szálak dr Ulain és dr Lengyel ügyvéd urakhoz vezetnek, meghallgattam tehát őket is. (Zaj.) A tényállás a követtvező: A Tisza-perben terhelően vallott aug. 13-án valami János Andor nevű hirlapíró, ezt aug. 16-án Letartóztatik és beszállították az ügyészségi börtönbe, mert annak idején lázító cikket irt egy kassai lapban, de akkor nem találták. Végre 16-án lépremeidt. 28-án már szabadlábra volt helyezve és 29-én már Bécsben volt még pedig feleségestül Hogy miképpen került ki fa mi történt az ügyészségi börtönben, az nem tartozik reája. Mielőtt Bécsbe ment, üzent Holtainak: «Letartóztattak, az ügyészségi börtönben vagyok, ott nálam egy éjjel megjelent valami Bakó vagy Baksay . . . (Fangler: dr Baksay Miklósi) — úgy tudom, Polónyi védőügyvéd úr munkatársa — és ez kérdéseket intézett hozzám. Később valami ügyész is kikérdezte. Ezt igenis hajlandó írásba foglalni, azonban küldjenek fel a vallomásért Bécsbe. Dr Lengyel és dr Clain nem mentek ebbe bele mindjárt, elutasították a dolgot És itt kezdődik a humoros része a dologinak. Hallernak érdekében állott, hogy Bécsbe jusson, forszírozta, végre abban állapodtak meg, hogy jól van, ő ugyan nem mehet ki, de menjen ki egy megbízható ember és hozza meg a vallomást Így azután felszólították a szegedi vadászzászlóalj parancsnokát, adjon egy tisztet, aki elmegy. Heltainak ez sem passzolt éa így azzal érvelt, hogy a tiszt ott nem találja meg János Andort, mert tőle félni fognak a kommunisták. Végre beleegyeztek, hogy a tiszttel kimegy Héttel Ehhez a pénzt Lengyel adta és 2000 - ig Ulain vállalt kezességet Heltai Bécsben azt a mesét találta ki, hogy ő ott előkésetette Pogány és Göndör visszahozatallát. (Zaj.) Erzsi meglehetős hatást váltott ki. A tiszt visszajött, hozott három levelet kilátszik belőlük a zsarolási szándék. A védő urak elkésetten rájöttek, hogy itt svindlerről van szó és elutasították. A tiszt urra fel akart menni Bécsbe Heltauért, de az gondoskodott róla, hogy ne juthasson oda. A határon felmutatták neki „Az Ember" rendkivüli kiadását amelyből láthatta, hogy az ügy fel van fedezni, s ha átlépi a határt, letartóztatják. Ez a tényállás. Ereky Károlyi Hál ez szomorúi Sréter: Ez az egész dolog egy trükk, amely semmiképen nem országos ügy. (Zaj a Friedrich-csoportban) (Ereky: No-nol) Az egész semmi más, mint egy zsidógyerek trükkje, amelybe beugrottak (Zu,J. Ereky: Heltai azonban a múltkor comme à fasii ember volt) Amidőn ezt megtudtam, gondoskodnom kellett, hogy hasonló esetek többé elő ne fordulhassanak. Levelet írtam dr Polónyi ügyvéd úrnak, s felszólítottaim, hogy az összes, hite szerinti szabálytalanságokat amelyek a hadbíróságnál a Tisza-per tárgyalásakor előfordultak, írásban adja be, s én szigorú vizsgálatot indítok. (Helyeslés.) Aztán elrendeltem a vizsgálatot mindazokra a vádakra, amelyeket az „Ember" tartalmaz. Az ellett előre tiltakozik, hogy az „Eimber" bizonyíték legyem. (Ereky: Piszokta.pl) Harmadaik intézkedését a kormányzóval összhangban tette, ez katonai intézkedés volt, hogy az igen szabálytalanságok, egy határátlépési igazolványnak illetéktelenek által való kiállítása véglegesen megszüntettessék. (Élénk helyeslés és taps.) Minthogy meg van győződve, hogy az első kotesperáció csak egy láncszeme annak a támadásinak, amely kétségtelenül be fog következni (Zaji Amit beígértek !) jóllehet respektálja az interpelláló jogot... (Ereky: Kel il respektálnia!) Ezt én jobban tudom. Én a fegyelemhez vagyok hozzászorva, és ami a szabályiban elő van írva, azt én betartom (Élénk helyeslés és tapsi) szóval az interpelláció csak egy láncszeme annak a támadásnak, amely rövidesen be fog következni... (Ereky: Természetes dolog!) Nagyon helyes! Állunk elébe. (Ereky: Legyen szerencsénk!)... kötelességszerűen bejelentem,hogy mindaddig, míg az a két vizsgálat a Tisza-perre teljes világosságot nem vetett, addig hasonló tárgyú interpellációkra egyáltalában érdemileg válaszolni nem fogok. (Helyeslés.) Fangler Béla: A nalvas canduptassról legyen szíves beszélni! Sréter: Amennyiben tett intézkedéseim a nemzetgyűlést ki nem elégítik, azt kell kérdeznem, hogy van-e irántam bizalma? (Felkiáltások: Van! Nincs! Taps a jobb- és baloldalon.) Ereky: Aki Heltairól kijelenti, hogy comme il faut uri ember, abban nincs bizalmunk. Sréter: Ezt én nem jelentettem ki! Ereky: Ez jött ki múltkori beszédjéből! (Nagy zaj.) Sréter: Ha nincsenek bizalommal, akkor a legnagyobb örömmel távozom ezen helyről, mert nem vagyok semmiféle miniszteri székhez hozzáragadva... (Élénk tetszés.) Kéri a válasz tudomásul vételét (Élénk helyeslés és taps.) » Mi történt az ügyészségen? Tomcsányi Pál igazságügyminiszter mindenekelőtt annak a rektifikálását kéri, hogy ő Heltai apotheozissal állította oda múltkori beszédében Fangler: Szívesen ! Tévedtem! A honvédelmi miniszter volt az! Sréter: Én sem tettem! Tomcsányi: János Andort lázító cikke miatt annak idején nem tudták elfogni, tanúvallomása után 3 nappal azonban sikerült Megindult a vizsgálat de nem volt semmi bizonyíték, hogy a cikket ő írta volna Kénytelen volt " ügyészség az eljárást megszüntetni, azonban látta, hogy János Andor az államra és a társadalomra káros és ezért megkereste a főkapitányt az internálása iránt jelezve, hogy az erre vonatkozó aktákat később teszi át, hogy intézkedhessenek Az előadó ügyész, mikor megtette az eljárást, megszüntető javaslatot a vizsgálóbírónak, ráírta az aktára, hogy azt juttassák vissza hozzá. A vizsgálóbíró ezt félreértette és nem az előadóhoz küldte vissza, hanem a soros ügyészhez, aki, nem tudván miről van szó, János Andort szabadon bocsátotta. Mikor az ügyészség vezetője észrevette a dolgot, már késő volt, János meglépett. (Ereky Tévedések vígjátéka!) Sajnálatos tévedés történt, beismeri, de megvizsgáltatja, hogy elnézés volt csak vagy rosszhiszemű dolog és aszerint fog eljárni. Ami Palry János ügyét illeti, az ügyészség még aug. 26-án intézkedett, hogy a hamis tanúzás és ilyenre való csábítás miatt az eljárás ellene meginduljon és ha szükségessé válik, letartóztassák. Dinidis Akkor már ő is Bécsben lesz! Ereky: Ulain eskü alatt vallotta, hogy Dobót preparálta!) Ulain, reflektálva egyik nyilatkozatára, felhívta, hogy indíttassa meg ellene az eljárást, mert ő a tényekért helytáll. Ez is megtörtént (Ugrgestés.) Kéri a válasz tudomásulvételét Vihar Fangler válasza alatt. Fanaler Béla azt feleli, hogy mind a tót válasz csak János Andor körül forgott, s a miniszterek a Heltai nevet úgy kerülgették, mint a macska a forró kását (Derültség.) A honvédelmi miniszternek tudnia kell, hogy ki az a Heltai. Mikor nov. 1-én megjelent a plakát, hogy Heltai városparancsnok, az egész ország összenézett Valami magasrangú katonai pályáját kellett volna ezzel a dicsőséggel megkoronázni. (Zaj. Mindenki tudta, hogy kalandor!) Tartalékos főhadnagy vol Mikor Fényes megszervezte a vörös tengerészeket és a csepeli munkásokat, Heltainak módot akart adni, hogy bűneit expiálhassa és kiküldte Pozsonyba és a Felvidékre, hogy ott rendet csináljon. (Meskó Zoltán: Ki volt a honvédelmi államtatkár? Zaj.) Hogy hogyan felelt meg Heltai hivatásának, azt tudjuk: rabolt, zsarolt (Szabó József: Ki volt a főnök?!) A honvédelmi miniszter a múltkor egészen mástól állítatja be Heltai személyét, mint ma. (Ellentmondás.) Heftait már 1918. decemberében börtönbe vetették,. 1819. márc. 22-én a kommunisták mindenkit szabadon bocsátottak csak őt nem, annyira rongy embernek tudták (Huszár Károly: Féltek a vallomásától ! Ereky: Akkor börtönben tartották, ma kieresztették, ez a lényeg!) Áttér a "botrány pörre". Hogy a salvus conductus valódi volt-e, vagy sem, arról a miniszter nem nyilakozott fgaz-a ez? (Sréten Igaz! Huszár Károly: Elítéltei) A Beniciíky interpellációjára valóságos pohárköszöntővel dicsőítette Heitart (Nagy zaj. Micsoda beszéd ez?) Kuna P. Andrási Friedrich jobbam ismert* , hiszen neki államtitkárja volt! (Zaj.) Fangler ! Azt mondta a miniszter úr, hogy a vizma szabálytalan von Hogy tülthette akkor a hadvezetőség hogy Heltai hamis vízummal kimehessen Bécsbe? Ha le se folytatja a miniszter úr a vizsgálatot az nem mentesíti őt a felelősség alól, amely ebben az ügyben terheli, mert ha az a szenylép le nem leplezi a dolgot másodszor is kimegy 3 tiszt, hogy Pogányt és Göndört hazahozza. Hogyan képzeli ezt a miniszter úr? Csak úgy egyszerűen ki lehet emelni onnan 3 embert? Hiszen ezzel nemzetközi bonyodalmat csináltak volna, mert az mindegy, hogy kommunista vagy nincsenn az illető. (Zaj. Beszéljen Friedrichrről!) Ereky: Ha Friedrich bűnt követett el, az még nem mentesíti a mai kormányt! (Zaj.) Fanulor: A miniszter úr beismerte, hogy különítmény dolgozik az országban. Egy felelőten kis társaság, felrúgva a jogrendet, bonyodalmakat idézhet itt elő. Hogy lehet ez? Ha nem tudja megvélelmi'..zni a jogrendet, mondja meg nyiltain, de akár nincs helye abban a szikben. Sréter: Nagyon helyes, igena van! (Tapsol Erre az egész ház tapjaal ünnepli a honvédelmi niszert.) Fangler: Az i£e,zsügy!miniszter választára reflaktálra, azt furcsálja, hogy épen azt az aktát nézik el, amelynek elnézésével János Andor megszökhetik a többi kommanisták közé. Gaál Gaszton: Látja, képviselő úr, ez a tisztviselők meggyanusítása! (Derültség.) Fangler: Az is csodálatos, hogy Heltai Ily miv fogásokkal az orránál fogva vezethette a hadvezetőség nyormozó osztályát Megállapítja, hogy Heltai a jogrendünkben eddig ismeretlen katonai különítmény fedezete alatt állott és amellett salvus conductust kapott, holott hamis tárni volt Ereky: Le kell tartóztatni ezért Sztapkát! Ez bűnpártolás! (Nagy zaj.) Fangler: Ezért óriási felelősség teríeli a miniszter urat Mondjuk, ha megtörténnek az akasztások a hamis tanúvallomások alapján, vájjon az utólagos vizsgálat fel tutja-e támasztani az ártatlanul kivégzett embereket? (Nagy zaj. Ereky: Ezt nem lehet kiabálással elintézni! Nagy zaj a kisgazdáknál: Puccsrendezők! Minket gyanúsítanak?! Ereky: Vádolom önöket, nem gyanúsítom! Felkiáltások: Éljen a honvédelmi miniszter. Nagy taps! Ereky: Mondjon fel ! Szabó József: Nem tetszik, mert ellenezte a puccsot! (Zaj: Éljen Sréter! Taps.) Fangler: Mikor tapsolni látom önöket, azt kérdem magamtól, nem tévedtem-e, mikor március 21-ét tartottam a magyar történelem legszomorúbb napjának. (Nagy zaj. Kikérjük magunknak. Az elnök folyton csenget Ereky: Az igazságtalanságot nem lehet tapsolni !) Úgy látom, hogy a mai nap az! Óriási zaj. A kisgazdák felugrálnak és úgy kiabálják: Rendre! Ez nem járjál Vonjuk meg a szót tőle! Ereky: Szégyeljék magukat!) Ennek a nemzetgyűlés méltóságának megsértéséért rendreutasítja Fanglert. f Heljenlős, zaj.) Vihar az innterpellációs miniszteri válaszok körül.