Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
1920. szeptember 16., csütörtök. PESTI HÍRLAP Fánder egyik miniszter válaszát sem Teszi tudomA•oL (Nagy zaj. Éljen Sréter!} Borky Gyula személyes me£tá.madta.iás címén viszszautasitja a „Szégyeljék magukat" kifejezést. A Ház nagy többsége dolgozik, igyekszik becsületesen teljesíteni kötelességét, hogy az országot megmenthesse. Az ilyen hangot visszautasítja. Nem hagyják magukat terrorizálni. (Élénk helyeslés.) A Ház nagy többsége tudomásul vette a válaszokat. (Éljen Sröter! Hosszantartó taps és éljenzés.) Felkiáltások a Friedrich-csoport felé: Maguk ezégy éljék magukat ! Fangler: Mi nem szégyeljük, mert bárha ilyen vagyunk, az ország velünk van! Ereky is szólni akar, hogy a túloldal szégyene magát, de nagy zaj támad, s a kisgazdák kivonulnak a teremből, odakiabálva Erekyéknek: Mondják el egymásnak! Malvasajutk egymás közötti Interpellációk. Mahtinka Imre a hordárak megállapítását sürgeti, mert a Pollák E. és Társa bécsi cég összevásárolta a dongákat, s most horribilis árakat követel a hordókért. Frühwirth Mátyás szóvá teszi, hogy a lakosság a gépnel és fával való ellátása télire nincs biztosítva, s kéri a miniszterelnököt, hogy intézkedjék sürgősen. A tisztviselőknek sem adják ki a fájukat. Nagy Pál a kényszerkölcsömnek 3000 koronáig való visszatérítését sürgeti. Jávos Antal amiatt szólt, hogy a fabisi ellátatlanért augoltól nem kapják meg a fejkvótájukat. Az interpellációkat kiadták az illetékes minisztereknek. Két halálos ítélet a Tisza-pörben. Dobót és Sztanykovszkyt kötélhalálra. Hüttnert tizenöt évi súlyos börtönre ítélték. Az öt hétig tartó szenzációs Tisz-bünipör befejeződött. A haditörvényszék kihirdette az ítéletet, amelynek értelmében Sztanykovszkyt és Dobót kötélhalálra, Hüttner Sándort pedig tizenöt évi fegyházra ítélték. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, úgy hogy az ajtót is ki kellett nyitni és a folyosón is tö£ncegesen álltak az emberek. Bevezetik a vádlottakat. Hüttner egészem sápadt, Sztanykovszky és Dobó ezelváratt tekintetet mutatnak, mint akár érzik, hogy kemény bűnhődés vár rájuk. Zoltán László elnök-ezredes felhívja Géczy Iván főhadnagyot az ítélet felolvasására. Az ítélet a következő: A magyar állam nevében! A magyar királyi budapesti hadosztálybiróság mint ítélőbíróság a Dobó István tartalékos fegyversegéd, Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlós, Hüttner Sándor főhadnagy 03 Vágó-Waheim Jakab népfölkelő ellen fölbérelt gyilkosság, súlyos testi sértés büntette és sisítkés büntette miatt a magyar királyi budapesti katonai körletparancsnokság ügyészének vádja alapján megtartott főtárgyalás alapján a következően ítélt: újaibb Dobó István tartalékos tengerész fegyversegédet, ahol foglalkozására nézve lavasos, Sztanykovszky Tibor tartalékos zászlós, a foglalkozására nézve joghallgató, Hüttner Sándor főhadnagyot és Vágó-Wilhelm Jakab budapesti lakos, népfölkelőt, aki foglalkozására nézve reklámválalkozó bűnösnek mondja ki És pedig: Dobó István felbérelt gyilkosság büntetőtében, amelyet azáltal követett el hogy három társával együtt azzal a szándékkal, hogy Tisza István grófot megöljék, ennek Herminauti lakásába fegyveresen behatoltak és nevezettet Manlícher-fegyverekből leadott lövésekkel megölték, súlyos testi sértés bűntettében, amelyet azáltal követett el, hogy Almássy Denise grófnőnek, nem ugyan emberölési szándékkal, a Manlicher-fegyverből leadott lövésekkel húsz napon túl gyógyuló sérülést okozott. Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat bűntársa minőségben véghez vitt felbérelt gyilkosság bűntettében, amelyet azáltal követett el, hogy a hallban a nyitott bejáratú ajtó közelében lövésre készen tartott fegyverrel társai mellett állott és így a merénylet biztosabb kivitelét tevékenyen elősegítette. Hüttner Sándor harmadrendű vádlottat bűntársi minőségben véghez vitt felbérelt gyilkosság bűntettében, amelyet azáltal követett el, hogy a bejárat és a lakás között levő kertben őrt állott és a bűntény kivitelében közreműködött, amely gyilkosság végrehajtására mind a három vádlott különböző előnyök kilátásba helyezésével mások által engedte magát rábírni. Vágó-Wilheim Jakab negyedrendű vádlottat ízeös,ökés bűntettében. Ezért a haditörvényszék Dobó István tartalékos tengerészt a fegyversegély rendfokozattól való lefokozás, a Károly csapatkereszt és a sebesülési érem elvesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett kötélhalálra. Sztanykovszky Tibor tartalékos a csalási rendfokozatától való megfosztás, a Károly csapatkereszt elvesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett ugyancsak kötélhalálra. Hüttner Sándort, amellett, hogy főhadnagyi rendfokozatától megfosztatik, személyére nézve a nemességet, valamint elsőosztályú vitézségi érmét, a Károly csapatkeresztet és a sebesülési érmét elveszti, a német II. osztályú vaskereszt, a török vasfélholdat és a Medzsidzse-rendet Magyarország területén nem viselheti, tizenöt évi, havonta egy napi kemény fekhelylyel és a büntetésnek minden évében október 31-ik napján sötét sarkába zárással súlyosbított súlyos börtönre. Vágó-Wilhelm Jakabot három havi, havonkint két napi kemény fekhelylyel súlyosbított börtönre ítélik. Elrendeli a haditörvényszék, hogy először Szternykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajtassék végre a halálos ítélet Az indokolás szerint a bizonyítási eljárás a vád tárgyát szolgáló bírncstülekmények tényszándéki elemeit két főcsoportra osztotta. Az első csoport magába foglalja mindazokat az adatokat, amelyek a merénylet végrehajtásának körülményeit állapítják meg, a második főcsoportban pedig tárgyalja azokat a mozzanatokat, amelyek a vádlottak bűncselekményének indító okaira vetnek világot. Ais Indokolás ismerteti a merénylet végrehajtását attól az időponttól kezdve, amikor Kéri Pál vezetésével kiindulnak a tettesek az Astoriából, egészem addig, amikor a gyilkosság elkövetése után két autón visszamennek a városba. Súlyosan terheli Sztanykov-iczkyt az a vád, hogy a negyedik lövést ő adta le. Szól az indokolás a merénylet indító okairól. A forradalmi politikusok előtt — úgymond: — Tisza István hatalmas egyénisége a forradalom legveszélyesebb akadálya volt. A Nemzeti Tanács a kisebbség ellenzése mellett elhatározta, hogy Tisza Istvánt meg kell gyilkolni. A merénylet megszervezésével Fényes Lászlót, Friedrich Istvánt, Kéri Pált és a tizenegyes katonatanács elnökét, Csernyák Istvánt, bízták meg. A merényletterv kidolgozása és tervszerű végrehajtása Kéri Pál műve volt Részletesen rejbegve . Indokolás a főtárgyaláson elhangzott tanúvallomásokat Majd a jogkérdésre áttérve, hangoztatja, hogy a vádlottak valamennyien beszámíthatók. Dobónál a gyűlölet és a hiúság, Sztanykovszkynál a züllöttség és a gyöngeség a lelki indító ok. Hüttner óvatos. Intelligens, cinikusan gondolkodó ember, ezért nem vállalkozott közvetlen tettességre. A felbujtás kérdését a bűntársi minőséget, a súlyosító és enyhítő körülményeket tárgyalja ezután az Inspiralás. A haditörvényszék hivatalból vizsgálta az illetékesség kérdését is. Az ítélet kihirdetése után a tárgyalásvezető kérdésére a vádlottak kijelentik, hogy az ítéletet megértették, öt perc szünet, után, amely alatt a vádlottak tanácskoztak védőikkel, a védők a felebbezési és semmiségi panaszok benyújtására három napi haladékot kértek Dr Soós, Vágó védője, tudomásul veszi az ítéletet és kéri védencének szabadlábra helyezését. Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette. Folkusházy Lajos köszönte meg az üdvözlő savakat és a közgyűlés bizalmát, amellyel őket a közgyűlés erre a fontos helyre állította. Elfogták a házmester gyilkosát. A Lendvay utcai gyilkosság tettesét a rendőrség ma, szerdán délben elfogta. A detektívtestület nagy apparátussal egész éjszaka nyomozott a gyilkos után, akiről rendkívül pontos személyleirást sikerült a gyilkosság színhelyén beszerezniük á A személyleirást megkapta minden rendőr és detektív. Szerdán délben a Rákóczi-út és Baross-tér sarkán egy arra menő detektívnek gyanúsnak tűnt fel egy előtte haladó alak. Eléje sietett és jól megnézte, gyilkosról adott személykirás teljesen reááibert megnézett ember gyanúsnak látta a figyelést és futásnak eredt A detektív rákiáltott: — Álljon meg! Erre a mmekülő Frontmer-pisztolyt rántott elő és a levegőbe emelve, megfenyegette az után ki szaladó detektívet A járókelők figyelmessé lettek a hajszára, néhány pillanat alatt valóságos hajtóvadászat indult meg, amely elöl a menekülő ember nem tudott már szabadulni. A Baross-tér végén el dobta revolvereit és megadta magát Megkötöt bevitték a főkapitányságra, ahol megállapít hogy Kun Sándor a neve, tápiósági születési, tiznyolc éves, betöréses lopás miatt már büntetett ember, aki Cegléden volt letartóztatva, de börtönéből megszökött, egy ideig édesapjának tápiósági házában tartózkodott és nyolc—tíz nappal ezelőtti érkezett Budapestre, ahol két napig nővérénél lakott, a többi időt pedig kedvesének Dohány utca 57. számú lakásán töltötte. Bevallotta, hogyő követi« el a Lendvay utcai gyilkosságot Többek között vallomásában a következőket mondja: — Nyolc-tíz nap óta tartózkodtam Budapesten s a pénzem elfogyott Elhatároztam, hogy valahová betörök. Kimentem a VI. kerületi villanegyedbe s ott szemlélődtem, melyik villa volna a betörésre alkalmas. Úgy vettem észre, hogy a Lendvay-trim 13. számú villában nem lakik senki. Bementem a kertbe, felmentem az épület második emeetére, senki utamat nem állotta. Itt egy lezárt ajtót bekopogtam. Ha valaki kijött volna, valakit kerestem volna. Miután többszöri kopogtatásomra sen válaszolt senki, benyomtam az ajtóit Végigmentem a szobákon s meggyőződvén arról, hogy a lakási üres, hozzáfogtam szekrények, ládák és bőröndöknyitásához Temérdek ezüstöt, szőnyeget, párnát, szövetet s ruhaneműt találtam, amelyeknek osztályozásával voltam elfoglalva, amikor lépések zaját hajtottam. A ruhásszekrény nyitott ajtaja mögé bújtam, amikor belépett Szabó Ferenc házmester. Hajlottam, amikor a házmester elszörnyüködve ki-t át tett fel: — Isteneim, itt is jól betörtek! Vakon mit vitthettek el ! A házmester magában tovább beszélt, majd megfordult s ekkor észrevett engem. Rámrohant,aj kulcsköteggel végigvágott a mellemen, amikor másodszor is rám akart sújtani, aspárga elszakadt, és a kulcsok szanaszét röpültek. A házmester ek-kor megragadott, dulakodtunk, birkóztunk és amiikor azt láttam, hogy ő az erősebb, s az a veszély fenyeget, hogy legyűr, előkaptam a Frommert, de az első lövésre nem sült el. Szabó Ferencnek ekkor sikerült a földre nyomnia engem, s most ismét felhúzva a fegyvert egymásután négyszer elsütöttem. Támadóm csak a negyedik lövésnél esett össze. Amikor megszabadultam, menekülésre gondoltam, végigfutottam a lépcsőn, az első emeleti folyosón egy fiatalember mellett rohantam, majd asszonyok jöttek velem szemben, ellökést kérdezték: — Mi az, mi történt? ! Nagy rémületeidben csak azt válaszolta® nekik: — Egy bő esi . . . Amikor a kerten szalad Safai, hallottam magám mögött a kiáltást: — Fogja meg, soffőr! A kertajtóban elém is állott egy ember revolveremet ráfogva elkergettem, utániból. Végig, futottam a Lendvay-utcán, berohantam egy Bu-lyovszky utcai kertbe, azután több ház kerítésén Utáltam ott, amíg sikerült kijutnom a Ligetbe, ahol a bódék és fák között el tudtam rejtőzni. Körülbelül hat óráig maradtam künn a Ligetből, azutáni bementem az István-út 10. számú házban levő vén, ifj.: megvacsoráltam, nadrágot cseréltem, majd lefeküdtem és fél kilenc óráig aludtam. Ezután elmentem a Ferenc József kereskedelmi kórház közelében lévő pincevendéglőbe, ahol megittam egy- két pohár bort, majd felkerestem kedvesemet a Dohnány-utca 57. számú házban, ahol reggelig voltam Reggel visszamentem az Istvániy úti vendéglőbe, ahonnan féltizenkét órakor azzal távoztam el hogy elutazom Fehérmegyébe. A Keleti pályaudvar felől tartottam, amikor felismertek és elfogtak. Elmondotta még, hogy gyermekkorában is nyugtalan természetű volt, mesterséget nem tanult, 1915-ben megszökött a szülői háztól, felkapaszkodott katona vonatra ée kijutott a frontra. Ifi nem mondta meg, hogy kicsoda, nem tudtak vele mit csinálni és a konyhán foglalkoztattak. A gyilkos fiút a rendőrség letartóztatta. Folkusházy és Rényi az új alpolgármesterek. A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Pető Sándor szólalt föl és a választás elhalasztását indítványozta, támadta a kijelölő választmányt, mely szerinte a működésben megnyilvánuló párttendenciával nagyon rossz példát adott a főváros tisztviselői karának. Déri Ferenc érdemetlen mellőzését elhibázott lépésnek mondta és kifejtette, hogy Antony Béla esztergomi polgármester jelölése nem lehetséges, mivel Antony már idősebb negyven évesnél. Nem fél, hogy a főváros derék tisztviselői meg fogják magukat téveszttetni, de ha gyengék lesznek, akkor ezért csak azok felelősek, akik így mutatják meg, hogy a boldogulás útja a párt kiszolgálása. A legmélyebb tisztelettel, szeretettel és ragaszkodással búcsúzik el Budapest érdemes alpolgármesterétől, Déri Ferenctől. A baloldal megtapsolta a beszédet, amelyet azonban a közgyűlés többsége sűrű ellenmondásokkal kísért. A keresztény községi párt részéről Wolff Károly kifejtette, hogy a fennálló szabályrendeletek értelmében erre az esetre nem vonatkozik a negyven éves korhatár-megállapítás. Ezután az elnök elrendelte a választás megejtését A szavazás tartamán az indítványokat terjesztették be Gál Jenő indítványozta, hogy a közgylutts küldjön ki haladéktalanul egy bizottságot, amely Budapestnek a Dunabizottság székhelyévé való kijelölése tárgyában folyó tanácskozásokon a főváros érdekeit képviselje. A közgyűlés egyhangúan magáévá tette ezt az indítványt, de Usetty Ferenc ezzel szemben azt javasolta, hogy a közgyűlés bizta a kormányra a fővárosnak a Dunakonferencián való képviseletét. Az emiatt kitört vihart Sipőcz elnök azzal csillapította le, hogy az indítványt a tanács elé utalta. Kovács Sándor az aprópénzhiánynak szükségpénzek kiadásával való megszüntetéséről nyújtott be indítványt. Baransky Gyula pedig a főváros kegyuraságával összefüggő kérdésekről, különösen a római katholikus lelkészek választásáról. Az indítványt a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Közben beérkezett a szavazatszedő küldöttség jelentése, amely szerint Folkusházy Lajos alpolgármestert és Rényi Dezső tanácsnokot alpolgármesterekké, Buzáth János tanácsnokot pedig címzetes alpolgármesterré választották. Az új alpolgármestereket Sipőcz Jenő polgármester üdvözölte meleg szavakkal, nevükben is