Pesti Hírlap, 1928. március (50. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-22 / 67. szám

lO rPESTI HÍRLAP 1928. március 22., csütörtök. Bethlen. mig betört* . — Rákosi Viktor-amlékünnep Hajdú­nánáson. A hajdúnánási Levente Egyesü­let vasárnap kegyeletes ünnepet ült. Fel­újította a kerület szeretett volt képvise­lőjének, az ifjúság bálványozott Írójának, Rákosi Viktornak emlékezetét. Ez alka­lommal az egyesület műkedvelői Rákosi Viktornak ,,Az elnémult harangok" cimű színművét adták elő. Dr. Nagy Imre fő­jegyző, az egyesület elnöke és Zágonyi Jakab református tanító rendezték a si­került előadást. Dr. Madai Gyula mon­dott ünnepi beszédet, amelyben jellemezte Rákosi Viktort, a kiváló irót, a humoris­tát, a politikust és a jóst, aki az „Elné­mult harangok" cimű művében figyelmez­tetett Erdély eljövendő szomorú sorsára. Az ünnepet magyar bál fejezte be, ame­lyen csak magyar táncokat jártak. — Dr. Élthes Béla csíkszeredai tiszti főorvos halálos szerencsétlensége. Dr. tusnádi Élthes Béla csíkszeredai városi tiszti főorvos március 11-én este hat óra­kor rokonai látogatása után Csikszent­mártonról kocsival hazafelé tartott. Alig indult el a bérkocsi, az ittas kocsis a Fiság-pataknál oly szerencsétlenül haj­tott neki a hídnak, hogy a kocsi felborult és rázuhant a főorvosra, aki nyakcsigo­lyatörést szenvedett és nyomban meghalt. Nagy Bálint kocsis rémületében elmene­kült és csak másnap jelentkezett a román csendőrörsön. Élthes Béla temetése már­c.us 13-án Csíkszereda város intelligen­ciája és a vármegye közönségének óriási részvéte mellett ment végbe. Hátraha­gyott kívánságához képest a csikszent­mártoni templom kertjében, keresztaty­jának, csikbánkfalvi Madár Imre várme­gyei főjegyzőnek sirja mellé temették, lemetésén gyászbeszédet mondott Merza István esperes, gyászbeszéde után Hirsch Hugó sebész­főorvos az orvosszövetség, dr. Balogh Lajos ügyvéd pedig Csíkszereda nevében mondott búcsúztatót. Élthes Bélát a szegények doktorának nevezték; szeretetreméltó egyé­niségéért, ritka becsületességéért mindenki szerette és becsülte. — Közegészségügy és munkásbiztositás. (Dr. Schotts Kornél államtitkár, egyet. rk. tanár könyve.) Hogy ujabban a munkásbiztositás szélesebb kereteket öl­tött s az alkalmazottaknak csaknem 80—90 százalékát öleli fel, kettős érdeklődésre számithat ez a most meg­jelent füzet, mely éles világításba helyezi a közeljövő legsürgősebb feladatait. Mindenekelőtt szükség volna az erők egyesítésére, — eddig társadalmi s állami azonos célú egyesületek mind kiilön utakon jártak. Ismerteti a külföldön jól bevált „munkaközösségieket; a munkás­biztositó ebben az irányban is az első jelentős lépés, azonban maga is még számos kiegészítésre szorul. Több kórház kellene, egyes klinikai szakok, vizsgáló-eszközök berendezése. Külföldön pl. baleseti sérültek munkaké­pességének mielőbbi helyreállítására külön kórházakat emeltek speciális berendezéssel, kiváló szakorvosok ve­zetése alatt és a költségek bőven térülnek meg az ápo­lási s rokkantsági dijak megcsappanása révén. Mind he­lyesebbnek bizonyult az az elv, segitséget ne táppénz alakjában adni, hanem természetben nyújtott praktikus formában. A nagy összegekre menő táppénz legjobb eset­ben a régi, célszerűtlen viszonyok közötti tengődést tesz lehetővé, sokszor meg épen egészségrontó célokra (do­hány, szesz stb.) költik; ezen a pénzen felállított cél­szerű intézmények azonban igazi segitséget jelentenek. Drága szanatóriumok helyett be kellene rendezni min­den község közelében alkalmas fekvöcsarnokokat, nyári üdülőházakat, munkáskolániákat, erdei iskolákat, üdiilő­telepeket, szülőházakat, napközi gyermekotthont, min­den ipari üzem mellett mosdó- és fürdőhelyisége­ket, sport- és tornatereket stb. Be kellene hozni a tagok évenkénti orvosi vizsgálatát. Hány kezdődő tüdőcsucshurut, szlvbillentyühlba, rheuma, cukor- s más­féle baj kerülhetne igy kezelés alá mindjárt a bántalom legkezdetén, mikor az még aránylag könnyen gyógyít­ható. Az illetőt idejekorán esetleg könnyebb foglalko­zásra lehetne utalni s igy — hosszú ideig fenntartva munkaképességét — megóvni a biztos romlástól. Egész­ségügyi ismeretek terjesztéséről, babonák irtásáról kii­lön Propaganda, Központ intézkedik. Modern egészség­ügyi szolgálat el sem képzelhető védő- vagy gondozónők intézménye nélkül. Németországban külön autón járják be a munkásházakat, kiosztják az orvosok által rendelt gyógyszereket, ellenőrzik a helyes alkalmazást, ügyelnek tisztaságra, szellőztetésre, egészségügyi ártalmak meg­szüntetésére s buzditó szavuknak több eredménye van, mint rideg, szigorú rendeleteknek. A rheuma által oko­zott óriási gazdasági károkat csak ujabban ismerték fel s ml Is belekapcsolódtunk a nemzetközi rhcumacllones akcióba. Nem használjuk ki azonban a természet kegyes adományait. A munkásbiztositónak saját jól felfogott ér­dekében minden gyógyforrásunk mellé jól felszerelt rheuma-kórházat kellene épitenl. Miután minden baleset és sebesülésnél a beteg további sorsa s munkaképessé­gének visszanyerése jóformán a helyes első segítség­nyújtástól és szakszerű szállítástól fiigg, a mentőügyet országosan kell szervezni és minél több vidéki mentőállo­mást felállítani. Gyönyörű kép az, aini igy rövid, mar­káns vonásokban elénk tárul; s ez korántsem utópia, mindenhez fel vannak tüntetve megfelelő külföldi pél­dák. Ha mindez megvalósulna nálunk is, hogy megja­vulna nyomban mostani félelmetesen rossz halálozási s megbetegedési statisztikánk! Mennyi szenvedés, nyomor s gond tiinne el, mennyi öröm, egészség s jólét támadna s egészségügyünk a legelsők között szerepelne a kultur­nemzetek sorában. Emeli a fejtegetéseknek súlyát, hogy szerzőjük nem holmi Íróasztalánál ábrándozó szobatudós, hanem a népjóléti minisztérium aktiv államtitkára, ki­nek csak rendelkezésére kellene bocsátani a szükséges anyagiakat és valóra váltja ezeket a szép terveket. Csak sikerülne végre meggyőzni az államhatalmat s főleg a társadalmat arról, hogy az egészségvédelemre költött összegeknél nincs áldásosabb és még pénzügyi szempont­ból is bassnosabb tőkebefektetés. (Dr. R. 1.), HUZD R 4 JONNY! (II) Gáspár raiza Félek, hogy ez a sok Janny addig jár a Búdra. — Dr. Fererczi Sándor előadása. Az öngyilkosság­ról, a divatról, a tömegről és egyéb témákról fog előadni dr. Ferenezi r pénteken este fél 9 órakor a Zene­akadémi aagytermében. Ez lesz a pszlchoanalitlkai elő­adássorozat ut.lsó estje. — Március tizenötödike. Berlinből jelentik : A ma­gyar főiskolai hallgatók berlini szövetsége a berlini Col­legium Hungaricum aulájában sikerült márciusi ünnepet rendezett. Az ünnepélyen megjelent Kánya Kálmán be.>­lini magyar követ is a követség tagjaival. Antos T,dszló és Gárdonyi István zongoraművészek játéka után Náray Szabó József mondott beszédet. — A kölni magyar koló­nia sikerült miisoros est keretében ünnepelte március 15-ét. Többek között Horn magyar operaénekes, a kölni Opera tagja, ßooA; operaénekesnő és Roth Frigyes szere­peltek, a ,,Talpra magyart" Jiusztek Károly budapesti la­kos, kölni egyetemi hallgató szavalta. Kratli •/. kölni lakos rajnai dalokat énekelt. Az finnepi beszédet Sziklán Is él a konzul mondotta — Előadás André Gide-röl. Franpoís Gachot, a jeles fiatal francia iró ma este tartalmas, formában és szellem­ben egyaránt finom előadást tartott a mai francia iroda­lom vezető egyéniségéről: André Gidc-vö\. Ilegényein ke­resztül ismertette sajátos, egyéni viliigfölfogását, mely egy uj, magasabb erkölcsöt keres s rámutatott arra, hogy utolsó könyveiben azt a mélységes, emberi és emberies igazságot szolgálja, mint a tizenhetedik század írói. A kitűnő előadót a hallgatóság megtapsolta. RÁDIÓ. BUDAPEST CSÜTÖRTÖKI MŰSORA 557.5 (3). 9.30 Ilirek. 11 Zongorahangv. 12 Időjelzés, hírek. 1 Időjárás. 3 Hírek. 4 Előadás. 4.45 Időjárás. 5 Hangv. 6.15 Előadás. 7 Dalest. 8 Angol lecke. 8.40 Hangv. 10.20 Időjelzés, hírek, utána jazz-band. A teljes és részletes budapesti, valamint külföldi rádió-műsort pénteki rádiómellőkletünkön közöljük. FEMPARIUM KÄTODAJU RÁDIÓCSÖVEK KIVÁLÓSÁGÁT HIÜ^ETiOK — A püspöki kar delegátusa a kon­grua-tanácsban. A róm. kath. lolkészkedő papság fizetéskiegészitését szabályozó kongrua-bizottságnak egyik tagját min­denkor a püspöki kar delegálja. Ezt a tisztet legutóbb Kohl Medárd felszentelt püspök töltötte be, akinek halálával kép­viselet nélkül maradt a tanácsban a püspöki kar. A kedden megtartott püspöki konferencia ennek a helynek be­töltésével is foglalkozott és a maga ré­széről dr. Rott Nándor veszprémi me­gyéspüspököt delegálta a kongrua-ta­nácsba. — Kisgazda-esküvö. Debrecenből ir­iák : Hajdúböszörményben Tóth István hetvenhárom éves kisgazda fia, Sándor, szombaton esküdött. A násznépet száz lovas vőfély hívta meg, akik kürtökkel járták be a várost. A násznép hetven ko­csin vonult fel. A lakodalmi vacsora két­százötven teritékes volt és elfogyott azon harminc pár szárnyas, egy ökör, több mint száz torta és rengeteg bor. — Az Aquinói Szent Tamás Társa­ság közgyűlése. Az Aquinói Szent Tamás Társaság szerdán délután tartotta a köz­ponti szemináriumban idei közgyűlését dr. Notter Antal elnökléséve], aki meg­nyitójában azt fejtegette, hogy Szent Tamás korunk bölcselője, mert irányt tud adni a mai embernek. Kiss János prelátus terjesztette elő ezután alelnöki jelentését, amelyben beszámolt arról, hogy a társa­ság ülésein az elmúlt évben 9 előadást tartottak a bölcselettörténet, a metafizi­ka, az ismeretelmélet, a lélektan és ter­mészetbölcselet köréből. Nánássy László orvos az emberi lélekről tartott előadást. A modern tudományos lélektan — mon­dotta — azt állítja az emberi életről, hogy az nem egyéb, mint a gondolkodás, az öntudat és az idegélet tényeinek gyüjtős-erve. A 'ermészettudományos lélektan ugv foglalkozik a lélekkel, mintha nem volna lé­lek. A keresztény bölcselet kimondja, hogy az embernek van szellemi lelke, amely független az anyagtól, illetve azzal együtt alkotja az embert. — Dr. Maizner János orvostanár emléke. Szegedről jelentik: A Szegedre menekült kolozsvári tudomány egyetem orvosi kara a napokban tartotta meg VI. rendes ülését dr. Szabó dékán elnökletével. A gyűlés centepná­riumi ünnep jellegével birt, amennyiben néhai nemes dr. Maizner János szülész professzor, egykori kolozsvári egyetemi tanár életével és munkásságával foglalkozott. Maizner tanár ugyanis hosszú időn át tanára volt a kolozsvári egyetemnek és junius 5-én lesz száz éve. hogy Vácott született. Az orvoskari ülésen Jancsi professzor ismertette Maizner tanár munkásságát. Fiatal orvos ko­rában a nagyhírű Semmelweis tanár mellett dolgozott és vele együtt búvárkodott a g.verniekágylláz gyógyításának felfedezésén. Az ötvenes évek végén a kolozsvári orvos­sebészeti intézet szülészeti fakultására hívták meg. aki Kolozsvárra költözik és nagyhírű tanára lett később a/, egyetemmé alakult orvossebészeti tanintézetnek. Tevéke­nyen vett részt az egyetemmé fejlesztés munkájában. Az egyetem legelső rektora volt és ez egyetem első tanács­ülésének emlékére tekintélyes alapítványt tett. Ferenc József király, mikor Erdélyt és az erdélyi egészségügyi intézményeket meglátogatta, Maizner tanár kalauzolta a királyt. Ekkor bárói rangra akarták emelni, de ezt a nemes egyszerűségéről ismert tanár szerényen elhárí­totta, mondván: „Egy Maizner tudósnak gazdag, de báró­nak szegény". A kilencvenes évek közepén nyugdijba ment, de továbbra is érdeklődött a kolozsvári egyetem liánt, amelynek odaajándékozta értékes könyvtárát. Szél­hűdés következtében 1902-ben halt meg. Maizner tanár neve az orvosi szakirodalomban általánosan ismert. Több könyvet irt és hosszú időn át igazgatója volt a kolozs­vári „Karolina-kórháznak" és a bábaképzőintézetnek, ahol az ő könyvéből tanították az erdélyi bábákat. Az orvoskari ülés jegyzőkönyvének kivonatát az egyetem or­vostudományi kara a napokban küldte el Maizner tanár unokájának: Maizner János szerkesztőnek Debrecenbe. Maizner János tanár száz éves születésének évfordulója alkalmából a „Váci Muzeum Egyesület" ez évi közgyűlé­sének elnöki megnyitójában dr. Tragor Ignác kegyeletes szavakkal emlékezett meg Maizner tanárról, mint Vác város nagy szülöttjéről. — Az amerikai Jjságirók Münchenbe repültek. Bécsből jelentik: ni a repülőgép, amely amerikai ujságiró­utasaival Budapestről jövet Bécsbe érkezett, délután to­vább repült Münchenbe. — Horváth Menyhértet, a hírhedt szélhámost tizenöt hónapi börtönre Ítélte a bécsi törvényszék. Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: Horváth Menyhért, a hírhedt nemzetközi csekkhamisitő, szerdán csalás miatt került a bécsi bíróság elé. Horváth azt állitotta magáról, hogy egy gróf Festetichnek és a Madridban élő Ghyka hercegnőnek törvénytelen fia, nagy örökségéről beszélt és Hrabovszki magyar főügyész özvegyétől nagyobb összeget csalt ki. Hrabovszliné átadta Horváthnalc nagyértékii ékszereit, amelyeket Horváth elzálogosított és a fölvett pénzt el­sikkasztotta. Hrabovszkiné meglátogatta Horváthot a börtönben is, amelynek irodájában Horváth az örökségre való igényeit az asszonyra ruházta. Természetes, hogy ez az eljárás is szélhámosság volt. Horváth a tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Csakugyan örökséget vár a mult évben elhunyt mostohaapjától, Ba­bocsai Károlytól, a Festeticli grófi birtok volt jószágigaz­gatójától. Megismételte a bíróság előtt is, hogy gróf Festetichnek és Ghyka hercegnőnek törvénytelen fia és a hercegnő családjának két tagjával fentartja az érintke­zést. Elbeszélte azt is, hogy a világháború után a román tengerészetnél szolgált. Magyarországra való visszatérése után a román haditörvényszék távollétében halálra Ítélte, mert állitóan felrobbantotta az osztrák-magyar dunai flottát, hogy ne kerüljön román kézre. Horváth Menyhér­tet a biróság tizenöt hónapi börtönre ítélte és büntetésébe beszámította a mult év augusztus óta elszenvedett vizsgá­lati fogságot. Horváth Menyhért semmiségi panaszt je­lentett be.

Next

/
Thumbnails
Contents