Pesti Hírnök, 1865. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1865-02-01 / 26. szám

lehet az egyesületnek. A kiállítási telek után járó kamatok súlyosan terhelik az évi költségvetést. A pesti faiskolai telek pedig a benne fekvő értékhez képest igen csekély hasznot hajt. Holott ha ezek eladatnának, ezek tőke­értékével is meglehetős summát le lehetne törölni a tartozásokból, s ezen arányban keveskednék a budgetben most majd há­rom­ezer forintra menő kamatöszveg is. Azért a számvizsgáló küldöttség azon indítvá­nya, hogy eme fekvőségeket az elnökség minél előbb elárusítani igyekezzék, az igazgató-választ­mány által egyhangúlag elfogadtatott. Az orvostanhallgatók segélye­gylete. Kimutatás az orvostanhallgatók segélyegyletének ezen egyetemi évben történt gyarapodása és jelen­állapotáról. A) Kimutat­ás a pénztárról. A tőkepénztár gyarapítására a jelen egyet, év folytán következő kegyes adományok folytak be: Erőskövy Antal tr. Szegeden 2-od évi pártoló já­ruléka 10 frt, Adler Ignácz tr. u. o. 2-od évi p. j. 5 frt, Singer Mátyás tr. u. o. 2-od évi p. j. 5 frt, Altvár Herman tr. u. o. 2 frt, Herczl Lipót tr. u. o. 2 frt, Herczl Fülöp tr. u. o. 2-od évi p. j­ 3 frt, Altstädter Mór tr. u. o. 2 frt, Cajus Gábor tr. u. o. 1 frt, Lengyel Endre tr. S.-Patakon 3-ad évi p. j. 5 frt, Röck János tr. főorvos Veszprémben 5 ft, Sas István tr. 2-od évi p. j. 2 frt, Korbuly Sándor tr. 2-od évi p. j. 1 frt, Wágner János tr. egyetemi ta­nár 10 frt, Poor Imre tr. közkórházi elsődorvos s egyetemi m. tanár 2 drb aranyat, m. b. Koroknay Lajos volt orv. t. h. hagyományából bejött 4 frt 50 kr, a m­. évi november h­ó 27-én több orvostan­hallgatók által rendezett hangverseny */3-ad jöve­delme 241 frt 38 kr. Margó Tivadar egyet. mm­. 20 frt, Hornyai Ferenc tr. S.-A.-Ujhelyit 10 frt, Thodorovits Lajos tr. Szegszárdon 2 frt, Gajári Antal Pesten 2 frt, Herczfelder Vilmos Pesten 5 frt, Porgesz Lajos tr. Pesten 1 db aranyat. Ezen­kívül Ács Károly úr Pesten 100 forintos alapít­ványnyal kegyeskedett a tőkét gyarapítani, s a Schaller János sz.-fehérvári főorvos ur által még a múlt egyetemi év végén nagylelkűleg tett 100 drb aranyos alapítvány is teljesen bekebeleztetett az egylet tőkéj­ébe. Az összes gyarapodás tesz 437 frt 88 kr. o. é. és 103 drb aranyat. A m. egyetemi év végén volt a tőkepénztárban 5140 frt és 1­­0 drb arany, mihez ez évi gyarapodást adva: jelenleg tesz a tőke 5577 frt 88 kr. és 203 drb aranyat. Pest, január 28. 1865. Novák Károly, pénztárnok. B) Kimutatás a könyvtárról. A könyvtárt ez egyetemi évben következő kegyes adakozók gyarapították : Tettes orvostanári testület 32 kötet és 23 füzettel, Borosnyai Béla orV. t. h. 2 kt., Puskás xX*-k 17 Tí­­z­­ vám-, Lajos tr- s egyetemi tanár mint szerző 1 kt, Balogh Kálmán tr. s tanár mint szerző 1 kt., A­ári Szabó János tr. két bonctani nagy atlasszal, Stockinger Tamás tr. s egyetemi tanár »Gyógyászat és orv. hetilap“ 1864-ik évi folyam egy-egy példányával, Fler Jr. főorvos az „orvosi tár“ teljes folyamával 21 kt. —Az összes gyara­podás tesz 64 kötetet, 24 füzetet és két fali bonc­­átlászt, mit a múlt év végén tett összeghez adva, jelenleg számlál a könyvtár 1066 kötetet és 288 füzetet. Pest, január 28. 1865. Fejér Lajos, s. k. e. i. könyvtárnok. Midőn jelen kimutatásunkat nyilvános nyug­tázásul közzé tennék, fogadják a nagylelkű párt­­fogolók kegyes adakozásaikért legbensőbb köszö­­netünket. Ez alkalommal egyszersmind ajánlván ifju egyletünket a minden szépért és nemesért lel­kesülő honleányok és honfiak hálásan ismert ke­gyébe, s szíves pártfogásukért továbbra is alázattal esedezünk. Pest, január 29. 1865. A t.­egyleti választmánynak nevében Torday Ferenc, titkár. Pest, jan. 30. A városligeti tónak a Rákos vizével leendő táplálása iránt annak idején volt alkalmunk a nm. magy. k. hely­tartótanácsnak Pest városához menesztett intéz­mé­ny­ét közölni. Ez ügy most a városi gazdasági bi­zottmánynál tárgy­altatván, a bizottmány a terve­zetet az alább megemlítendő módozattat előnyösen kivihetőnek találván, azt­ melegen ajánlá, s a költ­ségekre nézve, tekintettel a megveendő telkekre s malmokra, következő számítást terjesztett a ta­nács elé. Az ördögmalmi birtok vételára . 68.000 ft ehhez tartozó út­­holdnyi terület­tel, mely számos évek óta fákkal be­ültetve, kertet s részben szántóföldet képez, s melyen a malmon kívül még többféle épületek, nevezetesen egy ven­déglői helyiség és nyári lakók vannak. A Paschgál-féle malmi birtok vé­telára körülbelül ..............................75 gog ide értve a malomhoz tartozó 197 ’j1 holdnyi telkeket, melyek nagyobb részt jól mivelt szántóföldekből s egy­részt rétekből állanak, s némi gazdasági épületeket. A rákosi malomjog a patak egész vizének korlátlan használatával, a­’le­égett malomhoz tartozó 2% holdnyi te­rülettel körülbelöl ....... 25 000 Ez akként lesz a város számára megszerezhető, hogy a víznek elvezetése a kerepesi országút hosszában s innen a városi homok-bánya mellett immár fennálló,a városligeti tóba elnyúló árok­ban,­­ igy mindenütt a város közvetlen birtokában levő telken eszközöltet­­tessék. E kiadásokhoz járul még a kere­pesi ut mellett építendő zugó költsége . 1500 „ Az árokásásért ......................... 4200 „ A kerepesi út mellett a vaspálya alatt építendő nagyobb átereszre . . 2000 „ S egy­éb kiadásokra .... 6300 „ Főöszlet 682,000 ft­ E kiadások ellenében a remélhető jövedelmet következőleg számítja fel a bizottmány : a) A városligeti tónak évi haszonbére (ha­jó­kázással, halászattal, jégvágással stb.) . 4000 „ b) A Paschgál-féle malom 12­ holdnyi réttel,halastóval s bormérési ja­vadalommal ....................................... 2800 „ c) Ugyanitt 80 holdnyi, immár jól mivelt szántóföldek (zöldségtermésre) holdját csak 15 ft évi bőrrel véve . . 1200 ft d) Az ördögmalmi telkek a korcs­mával, nyári lakásokkal s egyéb gaz­dászati épületekkel . . • 4000 „ Tehát összesen 12,000 ft. Miután tudniillik a víznek esése azon pont­tól, a­hol a patak a kerepesi utat átmetszi, befelé a városligeti tóig, a történt mérnöki felmérések szerint csaknem 50 lábra tehető, a szakértők né­zete szerint a homokbányánál egy igen czélszerű malom s egy nagyobb kiterjedésű halas­tó alakít­tathatnék, melyből a víz a városligeti tóba folyto­nosan lefolyhatnék, a víznek bősége mellett pedig még annak egy része csekély költséggel a város­ban a Kerepesi úti földalatti csatornáinak kimosá­sára és tisztítására időről időre felhasználtatnék. A Paschgál-féle malommal összekötőt 200 holdnyi földre nézve még kiemeltetik, hogy a város csak egy­edül a városligetet bírja mint közmulató-helyet s nem tagadható, hogy ezen közmulató-hely a foly­tonosan növekedő népesség mellett immár elégte­lennek mutatkozik, s hogy már beállott az idő, egy második közmulató-hely megnyitásáról is gondos­kodni, melyre a Paschgál-féle malom 200 holdnyi területe kiváló előnyökkel lenne felhasználható, minthogy e terület csekély távolságra esvén a vá­rosligettől, ez utóbbival kellemes összeköttetésbe hozathatnék. E malom haszonbérlője köteles lenne, mind­azon vizet, melyet nagyobb vízbőség alkalmával koronként a záporpatakon a malomtól elzár, a vá­rosligeti tóba bocsátani és évenként, ha szükségel­tetnék­­ 2-szer is, a pataknak egész vizét minden­kor 48 órai időtartam alatt a városligeti tó táplá­lására fordítani, mely vízmennyiség a szakértők állítása szerint elegendő arra, hogy a 24 holdnyi terjedelmű városligeti tó legalább 5 lábnyi mély­ségű vízzel megtöltethessék, ezáltal pedig a rákos­­vízi molnár, malma használatában egész éven át legfölebb csak 54 napot veszthet. Lehetne továbbá a bizottmány nézete szerint e vállalatból nagyobb hasznot húzni, ha a leégett két gőzmalom helyett egy közönséges, három fran­cia követ járó malom a Rákospatakon és az ördög­malom telkén felállíttatnék, melyek egyenkénti építési költségét 10 —12 ezer forintra lehet tenni, ezeknek jövedelmét pedig szintén azon korlátok alatt, mint a rasch­gál-féle malomnál, egy évre ismét egy 50 ezer ibfídtnyi tőkét képvisel? “­­ A bizottmány ezenkívül még több oldalú le­hető haszonvételre utalván , kiemeli, hogy ennél­fogva mindenesetre ajánlatosabbnak mutatkozik, nem csak a csatorna ásására szükséges földrészlete­ket, hanem az egész birtokot megvenni, minthogy a tulajdonosok a szétdarabolás esetében aránylag sokkal nagyobb árt követelnek , míg különben a város nem csak nevezetes új birtokot szerezne , a Rákospatak vizének birtokát magának örökre biz­tosítaná , hanem a javaslatba hozott telkek és ma­lomjog vételére fordított tőkepénzek sokkal na­gyobb mint hatos kamatú jövedelmet is hajtanának a város­közönségnek. V­égül a bizottmány fentarta magának, még más két tervezetre nézve véleményes jelenté­sét előterjeszteni, tudniillik a vaspályás vízme­­rítő gép közös használatára s Bürger­meister Antal kútmester vízvezetéki tervére nézve. 8. — B. Schaguna metropolita múlt hó 30-dikán déli 12 órakor Ő Felségétől külön audientián fogadtatott. Az ősz metropolita teljes díszben jelent meg, köszönetét fejezt­e ki metropo­litává való kineveztetése s egy magas rendjellel való kitüntetéséért s Ő Felségétől legke­­gyelmesebben lett elfogadva. A félórai audientia alatt a metropolita azon kérelmet is terjesztő ő Felsége elé, hogy a román küldöttséget, mely a román metropolitaság engedélyeztetéséért akarja a románok leghódolatteljesb köszönetét kifejezni, elfogadni méltóztatnék, mit ŐFelsége kegye­sen megígért. A metropolita ezután a magyar­­ erdélyi üdv. főcancellároknál tisztelgett. — A román küldöttség, mely már Bécsben van, holnapután, pénteken fog Ő Felségétől elfogadtatni. B. Schaguna ve­zérlete alatt 16 tagból áll. Ivacskovics Prokop aradi püspök s Popa György aradi főispán a tegnapelőtti esti vonattal utaztak át Pesten Bécs­­be, szintén e küldöttséghez csatlak­ozandók. A Pes­ten tanuló román ifjúság a nevezetteket a vasúti indóháznál várta, hol az ifjúság nevében Jovitia Juon úr mondott beszédet. A pest-losonc-beszterce­­bányai vaspálya és Sz.­ István kőszén­­bánya módosított alapszabályai azzal érkeztek le a nm. m. kir. helytartótanácshoz, mikép­p császári királyi Apostoli Felsége azokat legkegyelmesebben jóváhagyni, s a társulat elsőségi kötvényeinek elő­­mutatóra leendő kiállíttatását megengedni méltóz­­tatott, s hogy miután a társulat székhelye Bécsbe tétetett át, a kérdéses tárgyalásnak végleges elin­tézése az illető legfelsőbb elhatározás tartalmához képest, a cs. k. állam-ministériumnak engedtetett át. Medecsey Ferenc úr, a magyar írók segélyegylete számára a múlt hetekben 20­­0 ft alapítványt tett. Legyen ez alkalommal újra felem­lítve, hogy a­ki 200 írttal járul az egylet céljához, az alapító tag, kik havonként egy forintot fizetnek, évdijas tagok. Ezenkívül az egylet elfogad bár­mily adományt. Most, a farsang alatt, midőn úgy is szokásban van jótékony célokra rendezni táncvi­galmakat, bár minél több helyütt emlékeznének meg azon egyletről, mely­ a beteg irók, és az el­hunytak özvegyei s árvái sorsán lendít. — Vasmegye főispáni helytartója , Kőszeg sz. k. város biztosa, a nevezett városnál megürült s a városbirói állomással újra egyesített polgár­­mesteri állomásra Kranz Sándort eddigi városbirót nevezte ki. *** T­i­b­o­t­h László, udv. tanácsos, Ő Felségének első cabinettitkára , hagy­­mázban súlyosan megbetegedett s a halotti szent­ségekkel lett ellátva. *** A „szép juhásznő“ volt tulajdonosa, a közelebb elhalt Gaunersdorfer polgár, egész vagyo­nát jótékony célokra hagyományozta. Még pedig egy harmadát a Josephinumra, egy harmadát a pesti szegényalapra, a többit pedig különböző jóté­kony célokra. *** (Statistikai adatok.) Múlt évben Debre­cenben 1699, Szegeden 1943 és Aradon 1169 gyer­mek született ; meghalt Debrecenben 1436, Szege­den 18­7 s Aradon 1214 egyén. Debrecenben tehát halt ,a míg Aradon a meghaltak száma a születet­tekét 45-tel múlja fölül. *** Egyik Selmec melléki gőzmalom gépésze múlt hó 25-dikén reggel hazajővén, alig tizennyolc éves nejével, kit félév előtt vett el, vitába elegye­dett. Ez alkalommal annyira dühbe jött, hogy az asszony fejét baltával szétzúzta s késsel is több he­lyütt megszurta, végül pedig, midőn már vérében úszva, a földön feküdt, rálőtt. E borzasztó tett után fegyverét még egyszer megtöltvén, az ágyba feküdt és saját fejét is szétzúzt­a. Rögtön halva maradt, a szegény asszony azonban még estig élet* jelt adott. *% A Biharmegyében uralgó keleti marha­vész miatt a Mezőtelegd, Élesd és Nagy-Várad vá­rosokban­ szarvasmarha vásárok megtartása, a vész tartama idejére, további intézkedésig betiltatott. *** Zágrábban, a megyei börtönben e hó 26-dika s 27-dike közötti éjjel kilenc rab szökési kísérletet tön. Átlyukaszták a börtön falát s már a börtönnel szomszédos ház udvarára jutottak, midőn az őr észrevette szökési kísérletüket s mind a kilencen azonnal elfogattattak.­­ (A redoute) Carneval naplóját sok érdekes történettel gazdagítja. Számos adoma jár szájról szájra, melyeknek színhelye a múlt vasár­­napi redoute-álareás-bál volt. E vigalom dicsére­tére alig hozható fel döntőbb bizonyíték, mint hogy sokan most is kedvesen gondolnak reá, pedig egy fényes s valóban ritka fővárosi társas életi jelen­ség van közvetlenül mögöttünk : — a tegnapelőtti jogász-bál. Kik a redoute névmagyarosításán töp­­renkedtek,azoknak e szó tulajdonképeni jelentőségé­­ről a két legutóbbi álarcos bál elég és pedig érdekes argumenta ad hominem szolgáltathat. Valóban nem mindennapi, érdekes csoportozat. Itt a domi­nók suhannak el mellettünk , amott a pajkos de­­bardeur kacag, em­itt egy skót nő táncában annyi kellemet fejt ki, hogy minden tekintet feléje for­dul , míg a körben a jelmezes áriások egész tö­mege forog. Íme a kép, melyben a fővárosi kö­rök nemcsak nagy változatossággal vannak kép­viselve, de a kép önkénytelenül is oly ügyesen alakult, hogy az árny mellett mindenütt ott van a fény. „A modor eleget beszél,é­s itt is ott is a maszk szabadalma alatt sok oly alak villan fel, melyeknek nevei az előbbkésőbb körökben is igen jó hangzásúak A rovék kacagnak még talán, de a farsangnak is meg­van a maga logikája. A fővárosi közönségek nyilvános mulatságaiban kiválólag szo­kott előtűnni sok oly vonás, melyből az egész tár­sas életre biztos következtetést lehet vonni. S a re­­doute-bálok kiváló dicséretére legyen fölemlítve, hogy elég biztosítékot nyújthatnak a gyöngébb idegzetűeknek is azon néhány órára, melyeket a bohóságok mosolya között akarnak eltölteni. Hol­nap is a redouteban álcás bál van. (A bécsi egyetemi tanulóság) forrongása epilógust nyert Schmerling államminister­­nek a Theresianumban mult hó 29-dikén tett láto­gatásában. Ő exoja ez alkalommal a többi között így szólt ama növendékekhez, kik, mint tudva van, az egyetemen Aradzs tanár védelmére keltek : „Indíttatva érzem magamat önökkel tudatni, hogy örülök önöknek az egyetemen a legutóbbi időkben történt Sajnálatos esetekkor tantísított méltó és mérsékelt maguk viseletéért legteljesb elismerése­met és megelégedésemet kinyilatkoztathatni. Dr. Aradis decán­s tanár köszönetét fejezte ki nekem önök eljárásáért — s én is köszönetemet jelentem ki ezért önöknek. — Köszönetemet fejezem ki a tanú­sított lojalitásért, nemes érzületük kitüntetéséért, méltó és becsülettelj­es föllépésükért, ez jó és örven­detes reményre jogosít. — A tanulók óhajai tekin­tetbe fognak vétetni, mint az még mindig történt, az út azonban, melyre a tanulóság lépett, a zavar­gás útja, ez hibás s ez után sohasem fogják céljai­kat elérni. Különben fel fognak szólíttatni, hogy az egyetem jubileumára új bizottmányt válasz­­szanak.“ *% (A friauli putsch.) Velencéből e hó 27-di­­kéről írják : Az Udineben az itteni törvényszéknek külön kiküldetett bizottmánya által a friauli putsch-perben tett előleges vizsgálat majdnem befejeztetett már s a bizottmány tagjai e napokban ide váratnak, hogy a részletes vizsgálat ügyében indítványaikat megtegyék.A merénylet közvetett s közvetlen részesei a Palmanuova várban vannak el­helyezve s az elrendelendő részletes vizsgálat folya­mából s terjedelméből fog függni, valljon a végtár­gyalás Velencében tartassék-e meg, vagy pedig Udineben. *­ (Guizot emlékirataiból) febr. hó’első nap­jaiban uj kötet jelen meg, mely az 1842 és 1846 évek között történt eseményeket tárgyalja. Az egész munka a februáriusi forradalom elbeszélésé­vel ér majd véget. (Báró Bazancourt) a „France“ munkatár­sa s nevezetes katonai író, meghalt. A hadügymi­­nistérium megbízásából a krimi hadjárat s az olasz háború történetét írta meg. (A vendéglői számla Gutzkow számára.) Friedbergből múlt hó 25-dikéről írják: Gutzkow szomorú esete törvényszéki eljárásra szolgáltatott okot. Az illető vendéglő tulajdonosnője, ki Gutz­­kowban szerencsétlen homburgi játékost gyanít­ván, a­mint öngyilkossági kísérletéről értesült, őt azonnal a kórházba szállíttató, az egy éjen általi szállásért s a szoba helyreállítására (az ágy, pam­­lag, a falak és padlóra vér frecsent) 440 frtot kö­vetelt. A család 100 frtot ajánlt, miben a vendég­lősnő nem akarván megegyezni, felcsigázott szám­lája törvényszékileg szállíttatott le. *** (A paduai egyetem) az idén igen számosan van látogatva a különösen a mathematicusok (a technicusok) száma a múlt évihez képest nagyban megszaporodott A múlt évben történt számos fegyelmi intézkedés da­cára e napokban ismét demonstratio vitetett végbe. Egy nem éppen népszerű tanár előadása alkalmá­val a tanteremben petárda explodiált. A tettes, egy utolsó évfolyambeli növendék, az egyetemből kizá­ratott. *** A párisi távirdai hivatal múlt hó 24-dikén adott először ki oly­ sürgönyöket, melyeket maga a távirda nyomott. A sürgönyök hosszas papírszele­­tekre vannak nyomva, melyek hengerre gördül­nek fel. *** (A dahomeyi király) múlt évben két em­bert sajátkezüleg végzett ki, s az áldozatoknak e mna­tiV­.teltetésre az által kellett előkészülniök, hogy az éjt egy fetish-templomban töltötték. Más tiz foglyot a főpap végzett ki s a levágott feje­ket megmutatá az ordító népnek. Ez a holttetemek­re rohant s kiszívta a vért. Sok európai kérte a ki­rályt, hogy a borzasztó ember­áldozatot ne hajtassa végre, de a fejedelem azt felelte, hogy a „nemzeti ünnepélyt“ nem nyomhatja el; de az idegenek iránti tekintetből az áldozatok számát tizenkettőre szállttá le. Nemzeti színház. Ma febr. 1-jén adatik : „A c­s a p 0 d á r.“ Vigj. 3 felv. Miután a „Bécsi Híradó“ a „Pesti Hírnök“ ellen folytatott polémiájában, megfeledkezve az illem legközönségesb szabályairól, tegnapi számá­ban újólag azon neveletlen elkapatott modorban ir, mely a tisztességes discussiót lehetetlenné teszi ; • miután továbbá a „Bécsi Híradónak“ nincs elég bátorsága nyíltan bevallani elvállalt missióját , s ezáltal törekvéseinek lehető célja és természete iránt méltán aggodalmat támaszt, annál is inkább , minthogy impertinens visz­­ketegét különösen azon lap ellen intézi, mely eleitől kezdve, személyes ambitió nélkül, egyedül az ősi dynastikus nemzeti érzület ápolásának, s a leyális és becsületes transactió közvetítésének szentelte existentiáját; s miután végre ily eljárás mellett, sem a kor­mány sem a nemzet tekintetéből, a „Bécsi H­iradó“ üdvös­ét, sikeres közremunkálására semmi súlyt nem fektethetünk oly vezető alatt, a­minőt a fran­ciák „un sot ami“ címe alatt szoktak érteni: kényszerítve érezzük magunkat kinyilatkoz­tatni, miszerint mi a „Bécsi Hiradót“ a mai naptól kezdve teljesen ignoráljuk, s ennél fogva a lap kül­désében fennállott csereviszonyt is meg­szüntetjük. Szerkesztőség: IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Pest, febr. 1. (A magyar tud. akadémia) kia­dásában megjelent: N­y­e­l­v­tudományi közlemények. Szerkeszti Hunfalvy Pál. Harmadik kötet, harmadik füzet. Tartalma: Régi magyar családi és időnevezetek Mátyás Flóriántól. — A székely népköltési gyűjtemény, nyelvészeti tekintetben, hun történeti bevezetéssel. Fogarasi Jánostól. — A magyar családnevek. Fábián Istvántól. — Cseremisz tanulmányok, B­u­d­e­n­z Józseftől. — Vegyes apróságok. B­u­­d­e­n­z Józseftől. — Könyvismertetés. (Teljes ma­gyar latin szótár, földrajzi nevekkel szaporítva. Szerkesztették Bartl Antal és V­e­r­e­s­s Ignác a pesti kir. főgymnasium tanárai.) Hunfalvy I Páltól. A magyar tud. akadémia jegyzőkönyvei,­­ MDCCCLXIX. A m. t. akadémia rendeletéből közzé teszi Csengery Antal, akad. jegyző. Első kötet. II. füzet Pozsonyban az ifj. Z­­a­má­r Vilmos, Gott­hard és K­a­n­k­a orvostudorok által szerkesz­tett „Kórházi Szemle“, a hazai kórházak, gyógy­­gyak­orlat és orvosi irodalom közlönyéből megjelent az első évfolyam, első füzete. Tartalma : A pozsp­­orsz. kórház. — A pozsonyi orsz. kórház m. évi jelentése s táblás kimutatása a felvett betegeknek. —Paizsmirigy daganat, mint megfuladás oka. — A bujakór legújabb kór- és gyógytana. — Irodalmi szemle. — Szerkesztői mondani valók. VEGYESEK. Pest, febr. 1. — Ő Felsége múlt évi nov. 25-dikéről kelt legfelsőbb határozatával Fogarassy Mi­hály skutari cimz. püspököt s olvasó-kanonokot a nagyváradi székes­egyháznál, erdélyi rom. kath. püspökké legkegyeltségebben kinevezni méltóz-­­­tatott. POLITIKAI HELYZET. Pest, febr. 1. Alig hogy közlöttük utolsó számunk­ban, mikép a porosz államminister palotájá­ban múlt hó 30-dikán ministeri tanács tarta­tott , melyben valószínüleg a schleswig-hol­­steini kérdés került szőnyegre, a tanácskoz­­mány után pedig B­i­s­m­a­r­k úr előter­­jesztést volt a királynak teendő , — a tegnap érkezett tudósítások már megint uj stádiumot jelzenek, azt t.­­, hogy a porosz válasz Ausz­tria 1864. december 21-diki sürgőny­ére, múlt hó 29 dikén érkezett Bécsbe. A mai kor fő jellemvonásai közé tar­tozik a tudvány is,­­ azonban nem mindig a­kad szorosan vett tudományok értelmében.

Next