Pesti Hírnök, 1865. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1865-03-01 / 49. szám
jogát illetik. Kivételnek a honvédelemre vonatkozó ügyek, melyek az álló hadseregével össze nem kapcsolhatók, s az országos autonómiához tartozóknak tekintetnek. C. A pénzügyek, amennyiben a magyar korona országainak önálló pénzügyét, vagy az államcélokra szükségelt adó megajánlási jogát illetik, kivétetnek innen az országos célokra szolgáló adók, melyek az egyes országok autonómiája körébe tartoznak, és így a három egy királyság saját országgyűlésének tartatnak fenn. f) A kereskedelmi ügyek, melyekhez tartozik a törvényhozás : vámok és országos közlekedési eszközök felett, mint vasutak, posták, távirdák, főutak, az országutakat kivéve, valamint a folyam és tengeri hajózás is; végre g) a polgári magán- és büntetőjog, úgyszintén a polgári és bűnfenyítő perrendtartás. A g) alatti tárgyak, főleg a kívánatos jogegység érdekében, amely a magyar korona országaiban ősidők óta fennállt, és az idők folyama alatt közös jognézet és jogérzetből alakult, közös törvényhozáshoz utaltatnak , illetőleg annak számára tartatnak fenn. A közös országgyűlésen a fölőbb részletesen és taxatíve kijelölt ügyekről hozott törvények, föltéve, hogy ezen országgyűlésen a három egységes királyság is alkotmányosan képviselve volt, ezen királyság egész területére is kötelező erővel bírnak, még akkor is, ha az ezen törvényjavaslatok fölötti szavazás alkalmával a három egységes királyság képviselői, szavazatukkal kisebbségben maradnának. A többi ügyek, melyek az a. b. c. d. e. f. g. alatt nincsenek részletesen kijelölve, különösen a nemzetiség és nyelv, a magasabb s alsóbb oktatás, az egyház s iskola kérdése a ’három egységes királyság területén, és átalán véve minden az országot specialiter és kizárólag in conceeto illető ügyek, melyek közé tartozik a saját országgyűlési ügyek és ezen országgyűlés szervezése s berendezése is, külön törvényhozási, és a három egységes királyság országgyűlésének hatáskörét megillető tárgyakat nyilváníttatnak. II. A háromegységes királyság képviseltetésének formája a közös országgyűlésen. Annak megállapítása , hogy a háromegységes királyság mily módon küldje követeit a közös országgyűlésre, nevezetes nehézségekkel van összekötve. Egy részről azon körülménynél fogva , hogy a közös országgyűlés specialize, meghatározott ügyekben mindkét országra nézve gyakorolja a törvényhozó hatalmat, az volna a következés, mikép a közös országgyűlésre a három egységes királyság is éppen úgy küldjön követeket mint Magyarország, tudnillik egyenes választások útján, aránylagos számmal, másrészről azonban ezen küldetési módnak a leküzdhetlen nyelvnehézségek állnak útjában és az eddigi törvényes gyakorlat, melynél fogva a háromegységes királyság , — ámbár a szlavón municipiumok Slavonia viszont megnyerése után az 1752. 23-dik tvcikk alapján a közös országgyűlésre külön is küldtek követeket — mindig csak in concreto, egységben „nuncii“ vagy „oratores“ által volt képviselve; oly gyakorlat, melyben az ország, autonóm állásának garantiáját is látta. A rendkívül csekély elterjedés, melyet a magyar nyelv Horvát- s Tótországban talált s annak megszorítása igen szűk körre, lehetetlenné teszi, hogy Horvát- s Tótországból nagyobb számú képviselők küldettessenek az átalános országgyűlésre, s e nehézség az által, hogy képviselőiknek az átalános országgyűlésen alapelvileg szabad tetszésükre bízatnék előterjesztéseikben a horvát nyelvet használni, korántsem szüntettetnék meg, mert azon esetben, ha a három egy királyságból magyarul nem tudó képviselők jelennének meg a közös országgyűlésen, a kölcsönös országgyűlési képviselők közötti megegyezés rendkivülileg megnehezíttetnék s igy a kölcsönös összegyűlés célja — a közös tanácskozás s határozathozatal alig érezhetnék el. Mit is használna az a három egy királyságbeli képviselőknek, hogy a horvát nyelvet használják, ha collegáikat, kik csak magyarul tudnak s csak magyarul tartják beszédeiket, sem nem értik, sem ezektől nem értetnek ? A háromegy királyságnak a közös országgyűlésen való képviseltetési alakjára tehát oly practicus kisegítő eszközt kell feltalálni, mely alkalmas arra, hogy egy részről a nyelvi nehézségeket elhárítsa anélkül, hogy egyrészről a képviseltetés elvét aránylagos szavazatszám szerint kizárná,más részről pedig a háromegy királyság ősi képviseletére s a nemzeti felfogásra, mely abban az ország autonómiájának egyik kezességét találja fel, tekintettel legyen. A háromegy királyság tehát, mint olyan (in concreto) az általános országgyűlésen , mint rész bizonyos számú szónokok (nuncii, oratores) által vesz részt. E szám körülbelől hat egyénből állhat, minden országrészből kettő, kiknek magyarul kell tudniok, s melyből bizonyos szám esetenkint a közös országgyűlés felső- s alsó-házába soroztatik. Valamint az alsó- úgy a felsőházba osztott követek a háromegy királyság számára arányigosan meghatározandó bizonyos számú szavazatot vagyis szavazatviszonyt képviselnek, s annyiban képeznek collectív egységet, amennyiben a szavazásnál azok a három egy királyságra eső összes szavazatszámot megosztatlanul vetik a mérlegbe. Hogy váljon a szavazásnál egy képviselő vesz-e részt, vagy mindnyájan együtt, az arány mindig ugyanaz. Ha egy vagy több szavaz közülök, ez mindig az összes képviselők nevében történik s így az ország nevében az őt megillető összes szavazatszámmal vagy szavazat-aránynyal. Az összes képviselők tehát mindig csak ugyanazonértelemben szavazhatnak. Innen kitűnik a szükségesség, hogy e képviselők az ország részéről kielégítő utasításokkal láttassanak el. Mert miután az oratorok csak az egész országot in concreto képviselik, s csak az ország nevében szavaznak, csak arra vannak hivatva, hogy a közös országgyűlésen híven tüntessék elő az ország véleményét és szavazatát — önállólag tehát nem is léphetnek fel, és saját véleményüket nem érvényesíthetik. Az utasítási rendszer bár különben a modern parlamentáris képviselet elveinek nem felel meg, itt egészen helyén van, s rendkívüli kisegítő eszköznek tűnik fel, rendkívüli esetben s rendkívüli körülmények között. Az utasításokat, melyek csak a leglényegesb alapelveket fogják tartalmazni, az ország törvényes orgánuma — a háromegy királyság országgyűlése adja az oratoroknak. E célból ezen országgyűlés, mely minden évben a közös országgyűlés egybeülte előtt hat héttel ül össze, mindaddig együtt marad, míg a közös országgyűlés tart, s még azon esetben is , ha a működési körébe tartozó dolgokat már bevégezte. E közben a horvát-slavon-dalmát országgyűlés , országgyűlési választmány alakítása után elnapoltathatik ugyan, de esetről esetre mindannyiszor összeül, valahányszor szükséges lesz majd az oratoroknak új utasítást adni. Ez esetekben az elnapolt országgyűlést az országgyűlési választmány által hivattatik egybe. Hogy a három egy királyság országgyűlése azon helyzetben legyen, mikép a közös országgyűlésre küldendő oratorok választásáról azonnal adjon megfelelő utasítást, vagy illetőleg e tekintetben határozatot hozhasson, a legközelebbi közös országgyűlésnek előterjesztendő kir. propositiok a háromegy királyság országgyűlésének is a kellő időben adatnak tudtára. A kir. propositiók tartalmából, valamint a municipals gyűlések által constatkrozott magyarországi nézetek s óhajokból , amennyiben ezek a létező törvényeknek megváltoztatását vagy megszüntetését, vagy új törvények kiadását illetik , körülbelől már előre meg lesznek tudhatók a tárgyak, melyek a legközelebbi közös országgyűlésen szőnyegre kerülnek. Ezáltal a három egy királyság országgyűlésének már előre lehetőség nyújtatik, hogy a legközelebbi közös törvényhozás kérdéseibe ereszkedve, a leglényegesb alapelveket megállapítsa, melyeket az oratoroknak a közös országgyűlésen a törvényhozási tárgyak feletti értekezletek és tanácskozásoknál követniök kell. De azon esetben is, ha utólagosan a közös országgyűlésen az ezt megillető korlátlan kezdeményezési jog folytán váratlan törvényjavaslatok léteznek, vagy valamely törvényjavaslat tárgyalásánál lényeges módosítványok kerülnek szőnyegre, a háromegy királyság képviselőinek szükségessé válandó új utasítás-adás az országgyűlés tárgyalásait nem fogná megszakasztani. Mert az ily törvényjavaslatok vagy módosítványok kétségkívül bizottmányoknak adatnak át előtárgyalásra s az oratorok ez alatt időt nyernek, hogy az illető utasítást távirdai vagy más gyors közlekedési eszköz segélyével a háromegy királyság országgyűlésétől az illető utasítást kikérjék, s minthogy előre láthatólag a ily törvényjavaslatok s módosítványok bizottmámányi tárgyalása, a köztapasztalás szerint néhány hétig fog eltartani, a dalmát-horvát-szlavón országgyűléstől az utasítások előbb érkezhetnének meg, semmint a bizottmányokhoz utasított törvényjavaslatok s módosítványok országgyűlési telttárgyalásra megérnek. Az utasítási rendszer nemcsak szükséges expediens arra, hogy a közös országgyűlésen a háromegy királyság megfelelőleg képviseltethessék, hanem egyúttal alkalmas eszköz, a háromegy királyság országgyűlésének bizonyos részvételt a magasabb parlamenti életben annyiban biztosítani, mennyiben ez hivatva volna, megfelelő utasításadása végett, szavazatát minden fontos, a közös országgyűlés hatáskörébe vágó törvényhozási kérdésre nézve formulázni, tehát e kérdés felett tanácskozni. Magától értetődik egyébiránt, hogy a háromegy királyság „orator“-jai jogosítva vannak , a közös országgyűlésen csak azon törvényhozási tárgyak feletti tárgyalásban és szavazásban részt venni, melyek mint a két ország közös ügyei, feljebb is a, b, c, d, e, f, és g pontjai alatt határozottan kijelölvék. E. A végrehajtó hatalom, illetőleg közigazgatás. Elv gyanánt állapíttatik meg, hogy a háromegy királyság számára nemcsak az országos törvényhozás autonómiája , minden a közös országgyűlésnek határozottan fenn nem tartott ügyekben , hanem az önkormányzás joga is fentartassék. Ez önkormányzási jog közelebbi meghatározására két esetet kell szem előtt tartanunk : a) Vagy fenmarad a magyar kormány jelenlegi szervezete a legfelsőbb fokokban: a magyar udvari cancellária Bécsben s a helytartóság Budán, s jogos fennállásuk elismertetik az ország által, vagy h) a legfelsőbb közigazgatási hatóságok feloszlatnak, s azok helyére az 1848. III. cikk alapján felelős magyar ministerium lép. A szerint, a mint egyik vagy másik eset áll be, a háromegy királyság önkormányzati szervezetének legfelsőbb fokaiban más alakot kell felvennie. ad a) Az első esetben a fennálló ideiglenes horvát-tót udvari dicasterium a magyar udvari cancelláriával mint külön osztály, ezen nevezet alatt : a magyar udvar udvari cancellaria „dalmát-horváttót osztálya“ egyesül, melynek élén a háromegy királyság benszülöttei sorából kinevezendő második vagy harmadik udvari cancellár áll. Ezen osztály minden, a háromegy királyságra vonatkozó oly ügyekben, melyek egyúttal a közös törvényhozás (D. I. litt. a, b, c, d, e, f, és g.) köréhez tartoznak, mint a magyar udvari cancelláriának csupán osztálya jár el, és ennélfogva ez ügyek a magyarországiakhoz hasonló módon fognak tárgyaltatni és eldöntetni. Minden egyéb ügyekben, valamint az összes személyes ügyekben kivétel nélkül, melyek a háromegy királyságra vonatkoznak , ez osztály önállólag jár el, s annak elnöke ezekre nézve közvetlenül érintkezik az uralkodóval, csak hogy e tekintetben is folytonos egyetértésben áll a magyar udvari cancellárral. Az országban magában pedig mint legfőbb közigazgatási hatóság Zágrábban a dalmát- horváttól helytartóság áll fönn , a budai magyar helytartósághoz hasonló szervezettel s hivatalos hatáskörrel. ad b) A második esetben, éspedig a független felelős magyar ministérium helyreállítása esetében, azon ügyekre nézve,melyek nem a had-,pénzvagy külügy-, vagy a kereskedelmi ministérium hatáskörébe tartoznak legfelsőbb végrehajtó orgánum gyanánt a háromegy királyságra nézve, külön báni tanács állítatik fel Zágrábban. E közigazgatási tanács élén a bán áll, ki egyúttal tagja a magyar ministertanácsnak. E közigazgatási tanács három osztályt képez: az elsőbe a belügyek, a második a cultus és közoktatás, a harmadikba végre a törvénykezési ügyek tartoznak. A belügyek osztálya magában foglalja egyszersmind a honvédelem, nemzetőrség s egyátalán az összes országos haderő ügyeit, mely nem képezi kiegészítő részét a rendes császári hadseregnek, azonfelül a közvagyon, országos alapok, országos célokra megadóztatás, az országos építkezések, s országos földmivelésre vonatkozó ügyeket; az igazságügyi osztály csupán a belföldi törvénykezés ügyeire szorítkozik a báni tábla beszámításával. A bán a háromegy királyság országgyűlése előtt mindazon ügyekre nézve felelős , melyek az országgyűlés törvényhozói hatásköréhez tartoznak. Azonfelül a háromegy királyság számára a magyar ministériumnál külön tárca nélküli minister létezik, ki a három egy királyságot illető, a közös törvényhozásnak fentartott ügyeket, ha azok a dalmát- horvát- tót báni tanácshoz nem utasíttatnak, a minister tanácsban képviseli, s a báni tanácshoz utasított tárgyakat, — amennyiben ezek az uralkodó, vagy törvényes képviselője határozatát szükségük, kezelendő; ez okból az érintett ügyek a báni tanács által hozzá lesznek felterjesztendők. Ez esetben természetesen a háromegy királyságra nézve a báni tanácson kívül nem létezik helytartótanács, és ennek hatásköre a báni tanácsra megy által. A dalmát-horvát-szlavón országgyűlés tanácskozási, valamint az általa hozandó törvények nyelvét maga ezen országgyűlés fogja önállólag meghatározni. Azon ügyekben a törvények, melyek a háromegységes királyságra vonatkozólag is fentartvák a közös országgyűlésnek, magyar s horvát nyelven fognak szerkesztetni s kiadatni, a horvát szöveg lévén eredeti gyanánt tekintendő. A hivatalos és ügymeneti nyelv a három egységes királyság területén belül , a közigazgatás minden ágában, éspedig a belső szolgálatban éppen úgy mint valamennyi hatóság és ministeriummal a közlekedésben , ideértvén a kül-, had-, pénzkereskedelmi és igazságügy ministeriumokat is, amennyiben hatáskörük a három egységes királyságra is kiterjedt, a horvát nyelv. Ezenkívül a horvát nyelv hivatalos nyelv, a magyar k. udvari cancellaria dalmát-horvát-slavon osztályában, vagy a magyar ministerium visszaállítása esetében, a három egységes királyság számára felállítandó báni tanácsnál is, amely ezen királyságra nézve a belügy-, a közoktatási s culzus, az igazságügy és a földművelési ministerium hatáskörét egyesíti magában, valamint a pesti közös semmisítő főtörvényszék horvát-slavon-dalmát osztályánál is. Egyébiránt a közös minsteriumoknak a háromegységes királyságbeli hatóságokkal, községekkel és municipiumokkali közlekedésében Szintén a horvát a hivatalos és ügyletnyelv. Egyszersmind elv gyanánt mondatik ki, hogy az egyes közös ministériumoknál külön osztályok állíttatnak fel azon ügyekre nézve, melyek a háromegységes királyságot illetik, és az ügyleteket horvát nyelven kezelendik, főleg az országban levő hatóságok és közegekkeli közlekedésben. Ezen ministeri osztályok , valamint a háromegységes királyságban fennálló s a közös ministériumok köréhez tartozó hivatalok és közsegek, kizárólag a háromegységes királyság bennszülötteivel töltendők be.“ Átalános határozatok. Azon határozatok, melyek által a háromegységes királyságnak Magyarországgal államjogi köteléke végérvényesen rendeztetik és megállapíttatik , a háromegységes királyság beleegyezése nélkül soha sem változtathatnak vagy szüntethetnek meg. Ha a magyar országgyűlésen oly törvények vagy határozatok hozatnának, melyek ezen kölcsönös szerződést képező határzattal ellenkeznének, ezen törvények és határozatok a három egységes királyságra nézve nem bírnak kötelező erővel. Ezen mindkét országgyűlés által egyértőleg megállapítandó határozatok minden idők és nemzedékek emlékére államjogi szerződés formájába öntetnek, és miután királyi szentesítést nyertek, mindkét törvénykönyvbe, illetőleg törvénygyűjteménybe iktattatnak. F. Igazságszolgáltatás. A háromegy királyság számára Zágrábban van a báni tábla, mint az ország legfő törvényszéke. Az igazságszolgáltatás általában úgy osztatik be, hogy súlypontja magában az ország törvényszékeiben legyen. A polgári magán-s büntetőjog tárgyaiban, a közös törvényhozás által helyreállított jogegység megvédésére, mindkét országok számára Pesten közös semmisítő törvényszék állíttatik fel. A törvényszéki eljárás tehát két bíróságra szoríttatik meg. A közös semmisítő törvényszéknél a háromegy királyság számára külön tanács állíttatik fel. A közös semmisítő törvényszék tárgyai kizárólagosan a magyar igazságügyminiszer resortjába tartoznak. 6. Országgyűlési, törvény-és hivatalos nyelv. Elvileg megállapíttatik, hogy a három egységes királyság képviselőinek hatalmukban áll a közös országgyűlésen saját országuk nyelvén szólni, a horvát nyelv tehát szintén tanácskozási nyelv a közös országgyűlésen. A háromegységes királyságnak joga azonban fentartatik, hogy az általa a közös országgyűlésre küldött képviselőit felhatalmazza,miszerint a közös országgyűlésen a körülményekhez képest, vagy a horvát vagy a magyar nyelvet használják. VEGYESEK. Pest, mart. 1. f Drezdából egyik első rangú könyvkiadónk tegnap délután távsürgönyt kapott, mely jelenti, hogy b. Jósika Miklós febr. 27- dikén ott jobb létre szenderült. A 71 éves ünnepelt író már hosszabb idő óta beteg volt, de gyöngélkedése dacára folytonosan, lankadatlanul dolgozott. E percben, midőn a magyar regényirodalom megalapítójának közelebbi barátai kétkedve kétkednek e szomorú hit valódisága felett, csak a fájdalomnak akartunk kifejezést adni, melyet a gyászeset hire a főváros minden körében keltett. Szirmay Antal, az egykori zempléni országgyűlési követ, a szegények áldott jóltevője, szeplőtlen jellemű jó hazafi e hó 17-én, 80-dik évében , végelgyöngülés folytán, Kassán meghalt. Béke poraira! — A pesti alsó-diánarakpart építése által nyerendő terek beépítése elleni, már korábban bővebben tárgyalt felfolyamodások,— mint halljuk — egy tegnap leérkezett kegyelmes udvari rendelvénynyel mint alaptalanok viszszautasítottak ; ez alkalommal a nm. magyar kir. helytartótanács egyszersmind felhivatván,miszerint még a boldogult József nádor ő fensége elnöklete alatt működött országos bizottmány által a magyar színház számára a dunaparton kijelölt hely kihasításáról lehetőleg gondoskodjék. 8—ny. — A városi árvaleány-intézetnek február 25-dikén tartott választmányüléséből következő határozatokról értesittetünk. 1. A tettes városhatóságnál ismét két árva fog ajánltatni fölvétel végett. 2. Miután Deák Ferenc kőnyomatú arcképének (térdkép) példányai immár elfogytak, abból új kiadás rendeztetik. 3. A városi színházban m. é. december 22-ikén tartott zenészeti és szavalati akadémia 200 frt. 31 krt. jövedelmezett ez árvaleány-intézetnek. — Azon adományok, melyek a városi árvaleány-intézethez legújabban befolytak, s melyekért a t. adakozóknak az emberiség nevében hála fejeztetik ki. — következők : Tornai Schossberger úrtól 2 korsó lámpaolaj , Perer Ignác úrtól 4 zsák burgonya, Sendl Ferenc úrtól 15 frt.. Egy hazápátja okleveles gyűjteményében találtatik többek közt ún. Zita család eredeti címeres levele is, melyet 1628-ban Zita Parkas és vele együtt Zita Tamás és György Ferdinánd császár és királytól nyertek, s mely 1632-ben Nyitra megye közgyűlésében hirdet.