Pesti Hírnök, 1865. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1865-03-01 / 49. szám

jogát illetik. Kivételnek a honvédelemre vonatkozó ügyek, melyek az álló hadseregével össze nem kap­csolhatók, s az országos autonómiához tartozóknak tekintetnek. C. A pénzügyek, a­mennyiben a magyar ko­rona országainak önálló pénzügyét, vagy az állam­célokra szükségelt adó megajánlási jogát illetik, kivétetnek innen az országos célokra szolgáló adók, melyek az egyes országok autonómiája körébe tar­toznak, és így a három egy királyság saját ország­gyűlésének tartatnak fenn. f) A kereskedelmi ügyek, melyekhez tartozik a törvényhozás : vámok és országos közlekedési eszközök felett, mint vasutak, posták, távirdák, fő­utak, az országutakat kivéve, valamint a folyam és tengeri hajózás is; végre g) a polgári magán- és büntetőjog, úgyszintén a polgári és bűnfenyítő perrendtartás. A g) alatti tárgyak, főleg a kívánatos jog­egység érdekében, a­mely a magyar korona orszá­gaiban ősidők óta fennállt, és az idők folyama alatt közös jognézet és jogérzetből alakult, közös törvényhozáshoz utaltatnak , illetőleg annak szá­mára tartatnak fenn. A közös országgyűlésen a fölőbb részletesen és taxatíve kijelölt ügyekről hozott törvények, föltéve, hogy ezen országgyűlésen a három egységes király­ság is alkotmányosan képviselve volt, ezen király­ság egész területére is kötelező erővel bírnak, még akkor is, ha az ezen törvényjavaslatok fölötti sza­vazás alkalmával a három egységes királyság kép­viselői, szavazatukkal kisebbségben maradnának. A többi ügyek, melyek az a. b. c. d. e. f. g. alatt nincsenek részletesen kijelölve, különösen a nemzetiség és nyelv, a magasabb s alsóbb oktatás, az egyház s iskola kérdése a ’három egységes király­ság területén, és átalán véve minden az országot spe­­cialiter és kizárólag in conceeto illető ügyek, me­lyek közé tartozik a saját országgyűlési ügyek és ezen országgyűlés szervezése s berendezése is, kü­lön törvényhozási, és a három egységes királyság országgyűlésének hatáskörét megillető tárgyakat nyilváníttatnak. II. A háromegységes királyság kép­­v­i­s­e­lt­e­t­é­s­é­n­e­k formája a közös országgyűlésen. Annak megállapítása , hogy a háromegy­séges királyság mily módon küldje követeit a közös országgyűlésre, nevezetes nehézségekkel van összekötve. Egy részről azon körülménynél fogva , hogy a közös országgyűlés specialize, meghatározott ügyekben mindkét országra néz­ve gyakorolja a törvényhozó hatalmat, az volna a következés, mikép a közös országgyűlésre a három egységes királyság is éppen úgy küldjön követeket mint Magyarország, tudnillik egyenes választások útján, aránylagos számmal, másrész­ről azonban ezen küldetési módnak a leküzdhetlen nyelvnehézségek állnak útjában és az eddigi törvényes gyakorlat, melynél fogva a három­egységes királyság , — ámbár a szlavón mu­­nicipiumok Slavonia viszont­ megnyerése után az 1752. 23-dik tvcikk alapján a közös országgyű­lésre külön is küldtek követeket — mindig csak in concreto, egységben „nuncii“ vagy „oratores“ által volt képviselve; oly gyakorlat, melyben az or­szág, autonóm állásának garantiáját is látta. A rendkívül csekély elterjedés, melyet a ma­gyar nyelv Horvát- s Tótországban talált s annak megszorítása igen szűk körre, lehetetlenné teszi, hogy Horvát- s Tótországból nagyobb számú kép­viselők küldettessenek az átalános országgyűlésre, s e nehézség az által, hogy képviselőiknek az átalános országgyűlésen alapelvileg szabad tetszé­sükre bízatnék előterjesztéseikben a horvát nyelvet használni, korántsem szüntettetnék meg, mert azon esetben, ha a három egy királyságból magya­rul nem tudó képviselők jelennének meg a közös országgyűlésen, a kölcsönös országgyűlési képvise­lők közötti megegyezés rendkivülileg megnehezít­­tetnék s igy a kölcsönös összegyűlés célja — a közös tanácskozás s határozathozatal alig érezhet­nék el. Mit is használna az a három egy királyság­­beli képviselőknek, hogy a horvát nyelvet hasz­nálják, ha collegáikat, kik csak magyarul tudnak s csak magyarul tartják beszédeiket, sem nem értik, sem ezektől nem értetnek ? A háromegy királyságnak a közös országgyű­lésen való képviseltetési alakjára tehát oly practi­­cus kisegítő eszközt kell feltalálni, mely alkalmas arra, hogy egy részről a nyelvi nehézségeket elhá­rítsa a­nélkül, hogy egyrészről a képviseltetés elvét aránylagos szavazat­szám szerint kizárná,más rész­ről pedig a háromegy királyság ősi képviseletére s a nemzeti felfogásra, mely abban az ország auto­nómiájának egyik kezességét találja fel, tekintettel legyen. A háromegy királyság tehát, mint olyan (in concreto) az általános országgyűlésen , mint rész bizonyos számú szónokok (nuncii, oratores) által vesz részt. E szám körülbelől hat egyénből állhat, minden országrészből kettő, kiknek magyarul kell tudniok, s melyből bizonyos szám esetenkint a kö­zös országgyűlés felső- s alsó-házába soroztatik. Valamint az alsó- úgy a felsőházba osztott követek a háromegy királyság számára arányi­gosan meg­határozandó bizonyos számú szavazatot vagyis sza­­vazatviszonyt képviselnek, s annyiban képeznek collectív egységet, a­mennyiben a szavazásnál azok a három egy királyságra eső összes szavazat­számot megosztatlanul vetik a mérlegbe. Hogy váljon a szavazásnál egy képviselő vesz-e részt, vagy mindnyájan együtt, az arány mindig ugyanaz. Ha egy vagy több szavaz közülök, ez mindig az összes képviselők nevében történik s így az or­szág nevében az őt megillető összes szavazat­szám­mal vagy szavazat-aránynyal. Az összes képviselők tehát mindig csak ugyanazon­­értelemben szavaz­hatnak. Innen kitűnik a szükségesség, hogy e képvi­selők az ország részéről kielégítő utasításokkal lát­tassanak el. Mert miután az oratorok csak az egész országot in concreto képviselik, s csak az ország nevében szavaznak, csak arra vannak hivatva, hogy a közös országgyűlésen híven tüntessék elő az ország véleményét és szavazatát — önállólag tehát nem is léphetnek fel, és saját véleményüket nem érvényesíthetik. Az utasítási rendszer bár kü­lönben a modern parlamentáris képviselet elveinek nem felel meg, itt egészen helyén van, s rendkí­vüli kisegítő eszköznek tűnik fel, rendkívüli eset­ben s rendkívüli körülmények között. Az utasítások­at, m­elyek csak a leglényegesb alapelveket fogják tartalmazni, az ország törvé­nyes orgánuma — a háromegy királyság ország­gyűlése adja az oratorok­nak. E célból ezen ország­­gyűlés, mely minden évben a közös országgyűlés egybeülte előtt hat héttel ül össze, mindaddig együtt marad, míg a közös országgyűlés tart, s még azon esetben is , ha a működési köré­be tartozó dolgokat már bevégezte. E közben a horvát-slavon-dalmát országgyűlés , országgyűlési választmány alakítása után elnapoltathatik ugyan, de esetről esetre mindannyiszor összeül, valahány­szor szükséges lesz majd az oratoroknak új utasí­tást adni. Ez esetekben az elnapolt országgyűlést az országgyűlési választmány által hivattatik egybe. Hogy a három egy királyság országgyűlése azon helyzetben legyen, mikép a közös országgyű­lésre küldendő oratorok választásáról azonnal ad­jon megfelelő utasítást, vagy illetőleg e tekintetben határozatot hozhasson, a legközelebbi közös ország­gyűlésnek előterjesztendő kir. propositiok a három­­egy királyság országgyűlésének is a kellő időben adatnak tudtára. A kir. propositiók tartalmából, valamint a municipals gyűlések által constatk­­rozott magyarországi nézetek s óhajokból , a­mennyiben ezek a létező törvényeknek megvál­toztatását vagy megszüntetését, vagy új törvé­nyek kiadását illetik , körülbelől már előre meg lesznek tudhatók a tárgyak, melyek a legkö­zelebbi közös országgyűlésen szőnyegre kerülnek. Ez­által a három egy királyság országgyűlésének már előre lehetőség nyújtatik, hogy a legközelebbi közös törvényhozás kérdéseibe ereszkedve, a leg­lényegesb alapelveket megállapítsa, melyeket az oratoroknak a közös országgyűlésen a törvényh­o­­zási tárgyak feletti értekezletek és tanácskozások­nál követniök­ kell. De azon esetben is, ha utólagosan a közös or­szággyűlésen az ezt megillető korlátlan kezdemé­nyezési jog folytán váratlan törvényjavaslatok lé­teznek, vagy valamely törvényjavaslat tárgyalá­sánál lényeges módosítványok kerülnek szőnyegre, a háromegy királyság képviselőinek szükségessé válandó új utasítás-adás az országgyűlés tárgyalá­sait nem fogná megszakasztani. Mert az ily törvény­­javaslatok vagy módosítványok kétségkívül bizott­mányoknak adatnak át előtárgyalásra s az oratorok ez alatt időt nyernek, hogy az illető utasítást táv­­irdai vagy más gyors közlekedési eszköz segélyé­vel a háromegy királyság országgyűlésétől az ille­tő utasítást kikérjék, s minthogy előre láthatólag a ily törvényjavaslatok s módosítványok bizottmá­­mányi tárgyalása, a köztapasztalás szerint néhány hétig fog eltartani, a dalmát-horvát-szlavón ország­gyűléstől az utasítások előbb érkezhetnének meg, semmint a bizottmányokhoz utasított törvényja­vaslatok s módosítványok országgyűlési telttár­­gyalásra megérnek. Az utasítási rendszer nemcsak szükséges ex­­pediens arra, hogy a közös országgyűlésen a há­romegy királyság megfelelőleg képviseltethessék, hanem egyúttal alkalmas eszköz, a háromegy ki­rályság országgyűlésének bizonyos részvételt a ma­gasabb parlamenti életben annyiban biztosítani, mennyiben ez hivatva volna, megfelelő utasítás­­adása végett, szavazatát minden fontos, a közös or­szággyűlés hatáskörébe vágó törvényhozási kér­désre nézve formulázni, tehát e kérdés felett ta­nácskozni. Magától értetődik egyébiránt, hogy a három­egy királyság „orator“-jai jogosítva vannak , a közös országgyűlésen csak azon törvényhozási tár­gyak feletti tárgyalásban és szavazásban részt venni, melyek mint a két ország közös ügyei, fel­jebb i­­s a, b, c, d, e, f, és g pontjai alatt ha­tározottan kijelölvék. E. A végrehajtó hatalom, illetőleg közigazgatás. Elv gyanánt állapíttatik meg, hogy a három­egy királyság számára nemcsak az országos tör­vényhozás autonómiája , minden a közös ország­­gyűlésnek határozottan fenn nem tartott ügyek­ben , hanem az önkormányzás joga is fentartassék. Ez önkormányzási jog közelebbi meghatáro­zására két esetet kell szem előtt tartanunk : a) Vagy fenmarad a magyar kormány jelen­legi szervezete a legfelsőbb fokokban: a magyar udvari cancellária Bécsben s a helytartóság Budán, s jogos fennállásuk elismertetik az ország által, vagy h) a legfelsőbb közigazgatási hatóságok fel­oszlatnak, s azok helyére az 1848. III. cikk alap­ján felelős magyar ministerium lép. A szerint, a mint egyik vagy másik eset áll be, a háromegy királyság önkormányzati szervezetének legfelsőbb fokaiban más alakot kell felvennie. ad a) Az első esetben a fennálló ideiglenes horvát-tót udvari dicasterium a magyar udvari can­­celláriával mint külön osztály, ezen nevezet alatt : a magyar udvar udvari cancellaria „dalmát-horvát­­tót osztálya“ egyesül, melynek élén a háromegy királyság benszülöttei sorából kinevezendő máso­dik vagy harmadik udvari cancellár áll. Ezen osz­tály minden, a háromegy királyságra vonatkozó oly ügyekben, melyek egyúttal a közös törvényhozás (D. I. litt. a, b, c, d, e, f, és g.) köréhez tartoznak, mint a magyar udvari cancelláriának csupán osz­tálya jár el, és ennélfogva ez ügyek a magyaror­szágiakhoz hasonló módon fognak tárgyaltatni és eldöntetni. Minden egyéb ügyekben, valamint az összes személyes ügyekben kivétel nélkül, melyek a háromegy királyságra vonatkoznak , ez osztály önállólag jár el, s annak elnöke ezekre nézve köz­vetlenül érintkezik az uralkodóval, csak hogy e tekintetben is folytonos egyetértésben áll a magyar udvari cancellárral. Az országban magában pedig mint legfőbb közigazgatási hatóság Zágrábban a dalmát- horvát­­tól helytartóság áll fönn , a budai magyar helytar­tósághoz hasonló szervezettel s hivatalos hatás­körrel. ad b) A második esetben, és­pedig a függet­len felelős magyar ministérium helyreállítása ese­tében, azon ügyekre nézve,melyek nem a had-,pénz­­vagy külügy-, vagy a kereskedelmi ministérium hatáskörébe tartoznak legfelsőbb végrehajtó orgá­num gyanánt a háromegy királyságra nézve, külön báni tanács állítatik fel Zágrábban. E közigazga­tási tanács élén a bán áll, ki egyúttal tagja a ma­gyar ministertanácsnak. E közigazgatási tanács három osztályt képez: az elsőbe a belügyek, a má­sodik a cultus és közoktatás, a harmadikba végre a törvénykezési ügyek tartoznak. A belügyek osz­tálya magában foglalja egyszersmind a honvéde­lem, nemzetőrség s egyátalán az összes országos haderő ügyeit, mely nem képezi kiegészítő részét a rendes császári hadseregnek, azonfelül a közvagyon, országos alapok, országos célokra megadóztatás, az országos építkezések, s országos földmivelésre vo­natkozó ügyeket; az igazságügyi osztály csupán a belföldi törvénykezés ügyeire szorítkozik a báni tábla beszámításával. A bán a háromegy királyság országgyűlése előtt mindazon ügyekre nézve felelős , melyek az országgyűlés törvényhozói hatásköréhez tartoznak. Azonfelül a háromegy királyság számára a magyar ministériumnál külön tárca nélküli mi­nister létezik, ki a három egy királyságot illető, a közös törvényhozásnak fentartott ügyeket, ha azok a dalmát- horvát- tót báni tanácshoz nem utasít­­tatnak, a minister tanácsban képviseli, s a báni ta­nácshoz utasított tárgyakat, — a­mennyiben ezek az uralkodó, vagy törvényes képviselője határoza­tát szükségük,­­ kezelendő; ez okból az érintett ügyek a báni tanács által hozzá lesznek felterjesz­­tendők. Ez esetben természetesen a háromegy király­ságra nézve a báni tanácson kívül nem létezik helytartótanács, és ennek hatásköre a báni tanácsra megy által. A dalmát-horvát-szlavón országgyűlés tanács­kozási, valamint az általa hozandó törvények nyel­vét maga ezen országgyűlés fogja önállólag megha­tározni. Azon ügyekben a törvények, melyek a három­­egységes királyságra vonatkozólag is fentartvák a közös országgyűlésnek, magyar s horvát nyelven fognak szerkesztetni s kiadatni, a horvát szöveg lévén eredeti gyanánt tekintendő. A hivatalos és ügymeneti nyelv a három egy­séges királyság területén belül , a közigazgatás minden ágában, éspedig a belső szolgálatban éppen úgy mint valamennyi hatóság és ministeriummal a közlekedésben , ideértvén a kül-, had-, pénz­­ke­reskedelmi és igazságügy ministeriumokat is, a­mennyiben hatáskörük a három egységes király­ságra is kiterjedt,­­ a horvát nyelv. Ezenkívül a horvát nyelv hivatalos nyelv, a magyar k. udvari cancellaria dalmát-horvát-slavon osztályában, vagy a magyar ministerium visszaállítása esetében, a há­rom egységes királyság számára felállítandó báni ta­nácsnál is, a­mely ezen királyságra nézve a belügy-, a közoktatási s culzus­, az igazságügy és a földmű­­velési ministerium hatáskörét egyesíti magában,­­ valamint a pesti közös semmisítő főtörvényszék horvát-slavon-dalmát osztályánál is. Egyébiránt a közös minsteriumoknak a há­romegységes királyságbeli hatóságokkal, községek­kel és municipiumokkali közlekedésében Szintén a horvát a hivatalos és ügyletnyelv. Egyszersmind elv gyanánt mondatik ki, hogy az egyes közös ministériumoknál külön osztályok állíttatnak fel azon ügyekre nézve, melyek a h­á­­romegységes királyságot illetik, és az ügyleteket horvát nyelven kezelendik, főleg az országban levő hatóságok és közegekkeli közlekedésben. Ezen ministeri osztályok , valamint a háromegységes királyságban fennálló s a közös ministériumok kö­réhez tartozó hivatalok és közsegek, kizárólag a háromegységes királyság bennszülötteivel tölten­dők be.“ Átalános határozatok. Azon határozatok, melyek által a háromegy­séges királyságnak Ma­gyarországgal­ államjogi köteléke végérvényesen rendeztetik és megállapít­tatik , a háromegységes királyság beleegyezése nélkül soha sem változtathatnak vagy szüntethet­­nek meg. Ha a magyar országgyűlésen oly törvények vagy határozatok hozatnának, melyek ezen köl­csönös szerződést képező határzattal ellenkeznének, ezen törvények és határozatok a három egységes királyságra nézve nem bírnak kötelező erővel. Ezen mindkét országgyűlés által egyértőleg megállapítandó határozatok minden idők és nem­zedékek emlékére államjogi szerződés formájába öntetnek, és miután királyi szentesítést nyertek, mindkét törvénykönyvbe, illetőleg törvénygyűjte­ménybe iktattatnak. F. Igazságszolgáltatás. A háromegy királyság számára Zágrábban van a báni tábla, mint az ország legfő törvényszéke. Az igazságszolgáltatás általában úgy osztatik be, hogy súlypontja magában az ország törvényszékei­ben legyen. A polgári magán-­s büntetőjog tárgyaiban, a közös törvényhozás által helyreállított jogegység megvédésére, mindkét országok számára Pesten közös semmisítő törvényszék állíttatik fel. A tör­vényszéki eljárás tehát két bíróságra szorítta­­tik meg. A közös semmisítő törvényszéknél a három­egy királyság számára külön tanács állíttatik fel. A közös semmisítő törvényszék tárgyai kizáróla­gosan a magyar igazságügyminiszer resortjába tartoznak. 6. Országgyűlési, törvény-és hiva­talos nyelv. Elvileg megállapíttatik, hogy a három egysé­ges királyság képviselőinek hatalmukban áll a kö­zös országgyűlésen saját országuk nyelvén szólni, a horvát nyelv tehát szintén tanácskozási nyelv a közös országgyűlésen. A háromegységes király­ságnak joga azonban fentartatik, hogy az általa a közös országgyűlésre küldött képviselőit felha­talmazza,miszerint a közös országgyűlésen a körül­ményekhez képest, vagy a horvát vagy a magyar nyelvet használják. VEGYESEK. Pest, mart. 1. f Drezdából egyik első rangú könyv­kiadónk tegnap délután távsürgönyt kapott, mely jelenti, hogy b. Jósika Miklós febr. 27- dikén ott jobb létre szenderült. A 71 éves ünne­pelt író már hosszabb idő óta beteg volt, de gyön­­gélkedése dacára folytonosan, lankadatlanul dolgo­zott. E percben, midőn a magyar regényirodalom megalapítójának közelebbi barátai kétkedve két­kednek e szomorú hit valódisága felett, csak a fáj­dalomnak akartunk kifejezést adni, melyet a gyász­eset hire a főváros minden körében keltett.­­ Szirmay Antal, az egykori zem­pléni országgyűlési követ, a szegények áldott jól­­tevője, szeplőtlen jellemű jó hazafi e hó 17-én, 80-dik évében , végelgyöngülés folytán, Kassán meghalt. Béke poraira! — A pesti als­ó-diá­narakpart épí­tése által nyerendő terek beépítése elleni, már korábban bővebben tárgyalt felfolyamodások,­­— mint halljuk — egy tegnap leérkezett kegyel­mes udvari rendelvénynyel mint alaptalanok visz­­szautasítottak ; ez alkalommal a nm. magyar kir. helytartótanács egyszersmind felhivatván,miszerint még a boldogult József nádor ő fensége elnöklete alatt működött országos bizottmány által a magyar színház számára a dunaparton kijelölt hely kihasí­tásáról lehetőleg gondoskodjék. 8—ny. — A városi árva­leány-inté­z­e­t­n­e­k február 25-dikén tartott választmány­üléséből következő határozatokról értesittetünk. 1. A tettes városhatóságnál ismét két árva fog ajánltatni fölvétel végett. 2. Miután Deák Ferenc kőnyomatú arcképének (térdkép) pél­dányai immár elfogytak, abból új kiadás rendezte­tik. 3. A városi színházban m. é. december 22-ikén tartott zenészeti és szavalati akadémia 200 frt. 31 krt. jövedelmezett ez árvaleány-intézetnek. — Azon adományok, melyek a vá­rosi árvaleány-intézethez legújab­ban befolytak, s melyekért a t. adakozóknak az emberiség nevében hála fejeztetik ki. — követke­zők : Tornai Schossberger úrtól 2 korsó lámpaolaj , Per­­er Ignác úrtól 4 zsák burgonya, S­­­e­­­n­d­l Ferenc úrtól 15 frt.­­. Egy hazápátja okleveles gyűjteményében talál­tatik többek közt ún. Zita család eredeti címeres levele is, melyet 1628-ban Zita Par­kas és vele együtt Zita Tamás és György Ferdinánd császár és királytól nyertek, s mely 1632-ben Nyitra megye közgyűlésében hirdet.

Next