Pesti Hírnök, 1865. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1865-04-01 / 75. szám

dani, mert e tekintetben még nem hozatott végérvé­nyes határozat s nem is hozattathatott, mert a válasz­tási rendszabály megállapítása, melynek a választá­sok kihirdetését meg kell előznie, még nem tör­tént meg. Különben újabban ismét némi bizonyossággal merül fel azon hír, hogy „a háromegy királyság“ képviselete egy időben ülésezik a szűkebb hírek, ta­nácsosai, tehát a magyar országgyűléssel is. A KARLOVITZI CONGRESSUS. K a r l­o v i t z mart. 30. Miután a román és szerb metropolitaságok között az egyházi alapok és egyházi javak ügyében fenforgó differentia nem egyenlíttethetett ki, a congressus ápril­­­sej­én befejeztetik. —■ ERDÉLYI ÜGYEK. Királyhágó, martiusban. V. Mindez akadályok dacára a közigazgatás nem akadt fel,s ha az ország nyugalmat élvezhetett volna, az akkori kormány bizonyára nagyban megerősödik. De alig kezdődött el a hivatalos működés, a magyar országgyűlés feloszlattatott. Láttuk, hogy az annyira óhajtott­­unio-törvény nem volt valósulandó , hanem hogy most külön országgyűlés fog összehivattatni. Reményktél, hogy ez legalább a cancellár indítványa szerint az 1791-ki törvények alapján fog történni, de e remény is meghiúsult. Csalódás s fájdalommal teltek el a kedélyek, midőn b. Keménysgr. Mikó lemondani kény­szerültek. Velök a független magyar tisztviselők is visszaléptek s másoknak engedték a tért, kik a ma­gyarok iránt nem viseltettek oly barátságos érzület­tel. Ez sajnálatra méltó lépés volt, s a magyarokra és székelyekre nézve fájdalmas csapás. Mert a külön­féle nemzetiségek által lakott országban azon nemze­tiségre nézve, mely a politikai térből ki van zárva fájdalmasabb, ha a hivatalnokok egy magában az országban honos nemzetiség tagjai, mint ha azok teljesen idegenek. Az olvasók erre azt fogják felelni, hogy az idegen hivatalnokok a legroszabbak, mert nem ismerik az ország viszonyait. Ez állítás azonban csak oly országban igaz, hol a lakók egy nemzeti­séghez tartoznak, vagy a­hol nem állnak ellensége­sen egymással szemközt s a birtokviszonyok szabá­lyozva vannak. De oly országban, hol több nemzeti­ség lakik, melyek közül az egyik nem éri be a jog­egyenlőséggel, hanem azokon uralkodni törekszik, lett hivatalnokok csak nehezen zárkózhatnak el a nap sugallatai és befolyásától, míg az idegenek pár­tatlanabbak és sem az egyik, sem a másik iránt nem viseltetnek különös rokonszenvvel. Sok magánjogi kérdés van, melyek a politiká­val semmi összeköttetésben nincsenek, ma azonban a tapasztalatok sora folytán tudjuk, hogy az ily kérdé­sek eldöntésére is a politika befolyással van. A bizottmányoknak uj alapokon való összala­­kítása által az autonóm megyei élet megsemmisítte­­tett. E bizottmányok azonban hangos bizonyítékok voltak a mellett, hogy Erdélyben az intelligentia s a birtok magyar kezekben központosul. Az új octrogált rendszer szerint a bizottmányi tagok három csoportba osztottak : a nagy, a kisebb földbirtok s a községek képviselői osztályzatába. A két első osz­tály majd kizárólagosan magyarokból alakult. S ott, hol a főispáni helytartók nem tértek mellék­utakra, hogy többséget kiteremtsenek, a magyarok és széke­lyek mindenütt kinyilatkoztatták, hogy az uj állapot törvénytelen. Ennek folytán alázatos feliratot intéz­tek Ő Felségéhez, melyben azon kérelmet fejez­ték ki , hogy a törvényes állapot Erdélyben ismét helyreállíttassék s egyszersmind készeknek nyilatkoz­tak, hogy azon esetben , ha a törvények megvitatása szükséges lenne, ezt törvényes uton megteszik. Sajnos, hogy ez óhajok nem vétettek figyelem­be s az ország közigazgatását illetőleg megmarad­tak az ad­rog utján. VEGYESEK. Pest, april 1. — Erzsébet császárné s királyné Ő Felsége Münchenbe érkeztekor a vasúti indó­­házban a bajor király által fogadtatott, ki ausztriai ezredes egyenruháját viselte.­­ Felsége ez uta­zásának célja az volt, hogy fenséges anyja fájdalmát egy hű barátnő, Rottenhan Augusta grófhölgy el­hunyta felett enyhíteni segítse. Thurn-Taxis hercegnő is e célból Münchenbe érkezett. 0 Felsége valószínű­leg szombatig, azaz máig időzik Münchenben. — 0 Felsége f. é. mart. 16-diki legf. elhatározásával a kalocsai érseki káptalannál meg­ürült címzetes kanonoki állásokat (mint korábban hir szerint említettük) Hümpfner András ér­demesült alesperes s ternyai lelkésznek és Homá­­n­y­i Sándor katymári lelkésznek legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. *** Mint halljuk, Ő Felsége f. hó 8-dikáról kelt legm. határzattal a szathmári székes kápta­lan valóságos kanonokjainak örök diszitményi felül szalagtól függő mellkereszt viselését engedélyezni méltóztatott, mely kereszt közepén az Immaculata kép van, egyik felén e körirattal: „Exaudi nostras Immaculata preces“, a másik lapon : „Exorat Michael, confert Franciscus honorem posteritas mem­ori munera­mente colet 1865.* *** A Bécs és Pest között járó sze­mélyszállító gőzhajóknak a legközelebb múlt napokban sok bajjal kellett megküzdeniök. A vihar s jégtorlódások miatt Gönyénél hosszabb ideig kellett vesztegelniük. A tegnapelőtt reggel Bécsből elindult személyszállító hajónak meg ugyancsak Gö­nyőnél, hol a víz nagyon sekély, eltörtek kerekei s a kormányrúd, s tegnapelőtt este helyett csak tegnap délután érkezett Pestre, egy remorqueur által von­tatva. Ezen jött utasok beszélik , hogy a felső duna­­partokon nagy jéghalmazok vannak összetorlódva. Herceg Eszterházy Pál ö­römga, mint a „zenészsegélyz­ő-e­g­y­­­e­t“ fővéd­nöke 1000 írttal kegyeskedett megajándékozni az egylet pénztárát, mely adományért hálás köszönő­levelet szavazott az egylet a nemes keblű hercegnek. Továbbá : az egylet pénztára gyarapításához egyszer mindenkorra következő adományokkal járultak: Nagybányáról: Horovszky József 2, Hanacsek József 2, Brenner János (egyszersmind rendes tag lett) 2, M­o­l­d­o­v­á­n Kálmán 2, Szervirth János 2, ifj. Csiausz János 2, Pataky László 2, az eperjesi takarékpénztár 2 írttal. Ábrá­nyi Kornél egyl. titkár. *** G­a­­­z á­g a földbirtokos , kiről erdélyi lapok azt írták, hogy Kolozsvár mellett meggyilkol­tatott, újabb hir szerint friss egészségben van Alvin­­cen, ismerősei körében. *** Mint velünk közük, Ferentsák Lőrinc, ga­líciai Krosso kerületi minorita zárda­főnöknek meg­engedtetett, hogy a múlt évben leégett przemysli temlpom javára egy évig Magyarországban kegyado­mányokat gyűjthessen. *** A hagy­máz Pesten e hét folytán ismét emelkedőben volt. A közkórházban 181 hagymáz­­beteg volt, kik közül 29 felgyógyult, 11 meghalt és 141 további gyógykezelés alatt maradt. Tegnap a közkórházban összesen 819 beteg volt. **Az alsó dunaparton a munkálatok hol­napután ismét megkezdetnek. *** Fáy G. „Camilla“ operája a jövő hét foly­tán kerül a nemz.­színházban előadásra. *** Kövérn­é­ K­omlóssy Ida assz. leg­utóbb Szegeden vendégszerepeit nagy tetszés között. Nevezetesen az „Indiana,“ „Deborah“ és „Stuart Má­ria“ szerepekben lépett fel. *** Treichlinger műkereskedésében megjelent: Medicus-csárdás. Zongorára Demjánovich Iván. Ját­­szó Kecskeméty Károly népzenetársasága. Ara 60 krajcár. *** (Ungvárról) múlt hó 28-dikáról Írják nekünk : Városunk, sőt egész megyénk beszédtárgyát egy tervezett, de idején meghiúsított rablás képezi, mely Horváth Mária földbirtokosnő pinkóci kastélya, illetőleg a kastélyban rejlő­­ hír szerint mintegy 40 ezer forint ellen való intézendő. A tettesek, kik közül három már a megyei börtönben elmélkedik roszul kifőzött tervek felett, többnyire fiatal, mint mondani szokás, kapatos ember, úgy ke­rültek kézre, hogy a becsületes gazda, kire egy ko­rábbi ráijesztés következtében számíthatni reméltek, a hozzá küldött levelet, melyben utasítás foglaltatott a kitűzött határnapra, azonnal közlötte asszonyával, minek következtében az elfogatások részben megtör­téntek, részben következni fognak. Különben a köz­biztonság egész megyem.Den nationnatian evex pia. Társaséletünk, a mily vng volt a farsangon, oly egy­hangú jelenleg. Farsangi vigalmainkat is inkább a jótékonyság szülte ; táncoltunk, énekeltünk, szaval­tunk az ungmegyei szükölködök fölsegélésére, a helybeli főgymnasium tápoldája javára; s hogy vigan mulathattunk, mutatja azon szép összeg, mely min­den szükség mellett is közel ezer forintra rúg, melyből a felvidékiek 5—600, a gyamasiumi tápolda 200 írtnál többet kapott. — A szükölködök számára ezenkívül, mint hallom, a magas kormány részéről is szép összeg utalványoztatott. — Időjárásunk József nappal ismét téliesre változott. Végül nem hallgatha­tom el — utánzandó például — kaszinónk azon részvétét, melylyel a képzőművészeti sorsjegyeket fölkarolta, a küldött 100 db sorsjegyet ugyanis mind megtartotta, részint saját rovására, részint tagjai kö­zötti elárusítás végett; emellett mások is kaptak a megyében s hiszem, nem sok ment vissza belőlök. Adjon Isten jobbat az elmúltaknál, 1. 1. A szegedi kálvárias kápolná­ból egy hónappal ezelőtt ellopták a harangot; múlt hó 27-dikén pedig éjjel a kápolna ajtaját nyi­tották fel álkulcsokkal s az oltár előtt függő, alkal­masint ezüstnek hitt lámpát s a hívek kegyeletes áldozatait tartalmazó perselyt rabolták el. *** A Pesten legújabban felállított nagy sütő­­ház jövő hétfőn kezdi meg kenyérküldeményeit Bécsbe. E kenyér ott „Kraftbrod“ elnevezés alatt bocsáttatik a kereskedésbe s külön jegygyel lesz el­látva, mely a piaci jegyek szabadalmában részesül. Az eladási helyiség a karinthiai kapu melletti szili ház közelében lesz. *** (A galíciai helytartó egy kegyelmi ténye.) Lembergben e napokban Bielska k. a. a lengyel föl­kelés előmozdításáért hadi törvényszék által 14 napi fogságra ítéltetett. A k. a., elkezdte a fogság kitölté­sét, de egyszersmind kérvényt nyujtatott át gr. Paum­­garten tábornok s helytartónak. A helytartó erre személyesen látogatta meg a fogságban levő hölgyet s tudtára adá, hogy szabad s a fogságot azonnal el­hagyhatja. *#* Idősb Dumas Sándor, mint bécsi lapok­nak írják, közelebb Bécsbe érkeznék s ott felolva­sást fog tartani régi jó barátja Saphirnak leánya javára. — Egy nevelő, ki­nevelés a terén és a külföldön hosszas idő alatt nyert tapasztalatai követ­keztében a jelen kor s a mivelt családok igényeinek megfelelő nevelést adni képes, egy, vagy két növen­dék mellé több évre, vagy a nevelés teljes befejezé­séig nevelőül ajánlkozik, kijelentvén, hogy a netán már elhibázott nevelési irányt rövid idő alatt akként helyreigazítani képes, hogy a növendék szorgalmassá és helyes magaviseletűvé válik. Eddigi tevékenysé­géről több úri család legjobb ajánló levelei szólnak. További értekezés végett bérmentes levelek S S. cim alatt Pestre Frohner szállodába 94 sz. a. intézendők. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma ápril 1-jén adatik : „Montjoye.“ Dráma 5 fluban, ellátott levél kíséretében, előttem nem is ismeretes „Századunk“ című lapját s „Arcképcsarnokát“ a t. kö­zönségnek ajánlgatja, kénytelen vagyok a t. közön­ség tájékozására kijelenteni, hogy ama kérdéses le­velet sem magam alá neim írtam, sem nevem aláírá­sára Kiss urat fel nem hatalmaztam, s atalán Kiss ur lapjával semmi összeköttetésben nem állok. Pest, mart. 29. 1865. F­ü­s­s­y Tamás, sz.-István-társulati igazgató, n­yílt tér. Nyilatkozat. Értésemre esvén, hogy D. Kiss János „Századunk“ tulajdonos felelős és a gyer­mekmentő-intézet szerzője, az én nevem aláírásával is POLITIKAI HELYZET. Pest, april 1. Thiers beszéde, melyet a francia törvényhozó testület ülésében a válaszfelirati vita alkalmával tartott, nagy hatást gyako­rolt. Az administratív szabadság előtt politi­kai szabadságot óhajt Franciaország részére; nem kiváltja, hogy akár Olasz- akár Lengyel­­országtól elvonják a szabadságot, ha megad­hatják ezt számukra,de mindenekfölött saját ha­zájában szeretné annak életbeléptetését látni. A politikai szabadságtól függ —úgymond — a többi szabadság is. Az ország tanácsát nem a fennforgó ügyek elintézése után, hanem még ezelőtt kell meghallgatni, r­ Sajtósza­badságot is sürget, t. i. a sajtó felelősségét a rendes törvényszék előtt, miniszerfelelősséget stb. A nemzet, a­mely az egész vi­lágnak adott szabadságot, önmaga nem nélkülözheti ezt örökre, m­ert a Gond­viselés sokkal igazságosabb , semhogy ezt eltűrje. Nagyon kár, hogy Thiers bővebben nem illustrálta beszédének utóbbi passusát, és a világ részei közt, melyek szerinte Fran­ciaországnak köszönhetik szabadságukat,nem érinti meg Lengyelország vívmányait, miután átalánosan tudva van,hogy itt III. Napóleon szította a tüzet, sőt folyvást szítja, ha igazak azon hírek, melyek szerint a Varsóban legkö­zelebb felfedezett forradalmi kiáltványokon a párisi posta bélyege volt, aminek következ­tében az is kétségbevonhatlan tény, hogy a lengyelek, miután a francia császár csak biz­tatta, ingerelte, de midőn a dologra került a sor, szépen levette róluk atyailag gondos­kodó kezeit, kizárólag csak neki köszönhetik azon rettenetes szabadságot, melylyel most az orosz kormány által elhalmoztatnak. A francia nemzet alig fogna megkö­szönni oly szabadságot, a­minedet császárja, ha nem közvetlenül , de legalább közvetve Lengyelországot juttat. Egyébiránt Párisban Thiers beszéde mellett még folyvást Roon porosz hadü­gy­­ministernek a képviselőházban tett, s a Fran­­ciaországgal­ eshetőleges háborúra utaló nyi­latkozata foglalkoztatja a diplomatikai s po­litikai köröket. Goltz gróf porosz követ e napokban volt Drouin de Lhuys külügyminister­­nél, valószínűleg egyenesen Berlinből érke­zett parancs folytán, hogy a hadügyminiszer e­zavait illetőleg, melyek a Szajna partján nagy sensatiót gerjesztettek, felvilágosítások­kal szolgáljon. Azonban úgy látszik, hogy a tuileriákban nem igen elégedtek meg a követ felvilágosításaival , sőt ezen kísérlet még inkább felingerle a párisi kabinetet Poroszor­szág ellenében. Irányadó körökben ugyanis bizonyos­nak tartják, mikép a tuileriákban mindjárt a legelső alkalmon is kapva fognak kapni, hogy a hercegségek kérdésében határozottan a szövetség jogai érdekében , tehát Porosz­ors­zág ellen szólaljanak fel,­­ annyival in­kább , mert a Berlinből és Sz.-Pétervárról érkező s összhangzó hírek azt látszanak jel­­zeni, miként e két kabinet közt oly megálla­podás terveztetik (legújabb tudósítások sze­rint már létre is jött,­ melyek iránt III. Napóleon nem viseltethetik közönynyel. A congressusi Lengyelország jövő sor­sára döntő befolyást fognak gyakorolni a szentpétervári senatusnak a lengyel kérdés­ben múlt hó 27-dikén megkezdett tanácsko­zásai, melyek alapját a Wielopolsk­i-féle javaslat képezi. Hogy e reform, a­mely orosz herceg kormánya alatt „lengy­el alkirályságot“ akar alapítani, az­­ orosz párt részéről a legheve­sebb ellenzésre fog találni, már abból is ki­tűnik, mert épen ezen párt javaslatai ajánl­ják Lengyelországnak Oroszországba leendő bekebelezését. A tárgyalásokra T­repow tábornok és S­o­r­o­w­i­e­w államtanácsos is meghi­vattak, a­kik Varsóban s a kormány kebelé­ben az egymással ellenkező két irányt kép­viselik, tudniillik a B­e­r­g-félét, azaz a né­metet, és a M­i­l r­u­t­i­n félét azaz az ó­oroszt. Ámbár a vita hosszadalmas és erős leend, már előre is megjövendölhetni, hogy a Wie- 1­o p o­­­s­k i tervvel egyetértő német párt fog győzni, minek folytán csakugyan alki­rálysággá fognák tenni Lengyelorszá­got, alkirálylyá ismét valamelyik császári her­ceg neveztetvén ki. NÉMETORSZÁG. A német szövetség ülésében Bajor é­s Szászország valamint Hessen nagyfejedelem­ség kormányai Holstein-Lauenburg hercegségre nézve következő indítványt tettek: „Több mint egy év óta nemzeti jelentőségű kérdés legmélyebben iz­gatja fel egész Németországot. A lakosság összes osz­tályait oly lelkesültség s egyértelműség fogta el, mint a szabadságharc óta még sohasem nyilvánult. E hangulattól ösztönöztetve az összes német kormá­nyok törekvéseiket egy s ugyanazon célra fordították, s e cél, a német tartományok felszabadítása. Az osz­trák-porosz fegyverek fényes eredményei, s az ide­gen bevatkozás kitartó visszautasítása végre oda vezettek, hogy az Elba hercegségek elválasztása Dá­niától nemzetjogilag is fennáll. S Németország még most sem élvezi azon jótékony eredményt, melyet minden győzelem, a győzelmes nemzetnek hozni szo­kott. A benső megelégedés, s az emelkedett hatalom­­érzet, melyeknek főleg a jog győzelméből kellene ki­­folyniok, nem léteznek; sőt az ellenkező fenyeget, ha e győzelem felhasználása által a belső egyetértés a­helyett hogy erősíttetnek, még inkább gyöngíttetik. Hogy Né­metország ma e veszélylyel áll szemben, épp oly bizonyos, mint hogy e veszélyből a legkönyebb módon szabadíttathatik ki s kivívott győzelmének tel­jes élvezetébe helyeztethetik vissza. Az őszinte aka­rat erre nézve minden oldalról kétségtelenül nyilvá­nul, de a további halogatás annak foganatosítását csak nehezítené sőt teljesen lehetlenné teszi. A hercegségek birtokába jutott német hatalmak­nak szándékukban van, azokat a törvényes kormány­örökösnek átadni, s a szövetségi gyűlés, eddigi eljá­rása s összes határozatai által szintén tanúsította, hogy a fenforgó kérdésnek hasonló értelemben leendő mielőbbi megoldására törekszik. E szándéklat telje­sülését a különböző oldalról emelt igények akadályo­zók ; bármily elismerésre méltó legyen is a gondo­lat, hogy ily esetben csak káros hatással volna, ha a jogos határozatnak elébe vágatnék, más szem­pontok ismét igazolatlannak tüntetik fel a további halogatást. Mert teljesen eltekintve a peres eljárás hosszas tartamától, s azon hátrányoktól, melyek Németország viszonyainak abból eredő bizonytalanságából kelet­keznek, nem lehet tekinteten kívül hagyni : 1. Hogy jelenleg nem létezik bíróság mely illetékes volna ily peres eljárás megindítására, s ítélethozásra, hogy ennélfogva a szövetség van hi­vatva e tekintetben határozottan nyilatkozni, melyi­ket a követelők közt tartja leginkább jogosítottnak, s melyiket ismeri el ennélfogva a szövetség tagjául ; mire nézve a szükséges anyagszer már készen áll. 2. Hogy a szövetség, s annak egyes tagjai ala­posan követelhetik, miszerint a szűkebb tanács több mint egy év óta felfüggesztett szavazata ismét ér­vényre jusson. 3. Hogy az európai conferentián Ausztria s Po­roszország legmagasabb kormányai, egyesülten a né­met szövetséggel az augustenburgi örökös herceget nyilvánították leginkább jogosítottnak, s számára a schleswig-holsteini hercegségeket követelték. 4. Hogy Holstein hercegség kormányába leen­dő behelyeztetése által, ennek feloldhatlan összeköt­tetése Schleswiggel német részről sohasem vonatott kétségbe, s így most már nem is támadtathatik meg, hogy továbbá más igények jogos követelései előtt az út nincsen elzárva, sőt ellenkezőleg azok érvényesí­tése csak most válik lehetségessé, minthogy a beje­­lentett trónkövetelő-társnak ez esetben a választott bíróság útja áll nyitva. Az elősorolt tekintetbe vételek azon föltevés­re jogosítanak fel, hogy Ausztria és Poroszország legmagasabb kormányai, az augustenburgi hercegnek Holstein kormányába leendő behelyezése esetére, bizonyosak lehetnek a magas szövetségi gyűlé­s he­lyesléséről, a német nép hálájáról, s a német kormá­nyok bizalmáról. Ennélfogva Bajor-­s Szászország, valamint Hessen nagyhercegség kormányai indítványt tesznek: „A magas szövetségi­ gyűlés, további határozat fentar­­tásával bizalomteljes várakozását fejezte ki, hogy Ausztria s Poroszország legmagasabb kormányainak tetszeni fog a schleswig-holstein-sonderburg-augus­­tenburgi örökös hercegnek Holstein hercegséget sa­ját kormányzatába átadni. Lauenburg hercegség tekintetében köztük történt megállapodások felett pe­dig a szövetség­gyűlésnek nyilatkozatot tenni.“ Az elnök javaslata, hogy ez indítvány felett az ápril 6­kán tartandó legközelebbi rendes gyűlésben történjék a szavazás, 9 szavazattal 6 ellen elfogadta­tott. Luxemburg nem szavazott. Poroszország, mint már táviratilag jelentetett, az indítványnak bizottmányhoz leendő utasítását köve­telte, s panaszkodott a határozatban jelenkező elha­­markodás, valamint azon csekély tekintetbevétel el­len, melyet az más szövetségi tagok, név szerint pe­dig Oldenburg s Poroszország igényei iránt tanusít. Ez utóbbinak a békeszerződésre s régibb jogcímekre alapított igényei legközelebb fognak érvényesíttetni. Az elhamarkodás vádja ellen az elnökség a gyűlés nevében tiltakozott. ANGOLORSZÁG, London, márt. 25. Hosszabb idő óta erősítik, hogy a kormány el van határozva, a parlamentben a walesi herceg járadéká­nak fölemeltetését indítványozni. Senki sem kételke­dik, hogy a parlament e kérelemnek tetemes összeg­nek vita nélküli megszavazása által teend eleget. A „Spectator“, midőn e tárgyat fölemlíti, egyúttal An­golországnak mostani jólétéről, s az ott uralkodó fényűzésről a következő érdekes megjegyzéseket te­szi : „A képviselőház — mondja a lap — igen gaz­dag , mert ha fekvő vagyonra nem is, de jövedelme mindenesetre fölülhaladja a peers-ekét, és sokan tagjai közül tapasztalásból tudják, hogy 100,000 font sterling évi jövedelemmel, még nem igen messze ugorhatni. Ez összeg megszűnt első rangú jövedelem lenni, a walesi herceg pedig éppen ennyi jövedelem­mel bír. 90,000 font sterlinggel egy herceg igen jól kijöhet, ha mindjárt Londonban lakik is, és nagy monarchiának örököse , de nagy udvart, fényes ud­vart, az első rangú angol nemesek példájára, ez ösz­­szegből semmi esetre sem tarthat. Ezt mindenki elismeri, ki az egyéni gazdagság felhalmozását figye­lemmel vizsgálja, vagy valamikor nagyobb ünnepély számadásait látta. A city egyetlen este a walesi­hez-

Next