Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)

1865-05-01 / 99. szám

Hatodik évfolyam 99. szám. *P AJ'AAAAA/'A/'A/'AAAAA/'A/'A/'AJ'Af'Af'A/'AAAf \V) | Előfizetési felte'telek: helyben bázliozhordás- ^ £ sál vagy postán mindennapi megküldéssel: 5 | egész évre 20 írt; félévié 10 fit ; negyedévre ( % 5 frt. — Minden hónap 1-tül elfogadunk 3 hó- | ^ napos előfizetést, ó ^ ^ ./\AAn/ww\/\A/v\A/\AA/wJW\AAAMArjv\/\/\A/w\M/\/wv\AA/\A/w\Ar./\/\A/,o POLITIKAI Hétfő, május 1-én 1865­HÍRNÖK. NAPILAP. Uföfizetési felhívás pesti hírnök politikai napilapra Előfizetési föltételek: Negyedévre...................................... 5 frt. Félévre...............................................10 frt. Egész évre..............................................20 frt. auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. jjjgBgjpr Előfizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál; hely­ben Pesten: csupán a „Pesti Hírnök“ kia­dó hivatalában, a himző- és kalap-utca szeg­letén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó-hivatala. Hazai közügyéi. Kilátások egy gazdasági jövedelem forrás megnyílására Pest, május 1. A „Botschafter“ szombati száma, az uj vámszabályról beszélvén, alkalmat vesz ma­gának egy külön cikkben tárgyalni a do­hányt, s a gazdasági egyesületek- és kamrák­tól ennek termesztését illetőleg beküldött véleményeket. Magyarország égalja és földje,a dohány- termelésre kiválólag alkalmas. S mióta csak termesztjük e fontos növényt, mindig a legki­válóbb figyelem tárgya volt az jövedelmezési szempontból, ngy a gazdák, mint a kormány előtt, mégis mai napig sincs tisztában vele a kormány , hogy lehetne ennek termesztése körül oly intézkedéseket hozni be , melyek mellett a kincstár és a földmívelő is nyerjen. Az e téreni eredménytelen kísérleteknek egy egész sora áll előttünk; s mégis oly ne­hezen tudnak az illetők maguknak azokból tanulságot vonni. Pedig oly világos az, hogy vaknak kell lenni ki nem látja. Ahányszor még békót vetettek adohánytermelés és kereskedéseié | mindig megcsökkent a kincstárj ö- 1 vedelme, úgy minta termelőé, s va- ! la hányszor fölemelték a korláto­kat a dohány előtt, mindig üdvös következménye lön az engedett szabadságnak. Hogy nem phrasis a mit mondtunk, tör­téneti tények mutatják, melyeket megtagadni nem lehet. Legelőször nevezetessé a külföldön akkor lett a magyar dohány, midőn Mária Terézia idejében 1 ’a kit fizettek egy mázsának kivi­teléért. Ez időben a németországi, hollandi, belga és olasz gyárak leginkább magyar do­hányt emésztettek, s 17 7t> ben 59,000 mázsa körül volt a külföldre kivitt dohány mennyi­sége; a mi, ha az azon időbeli fogyasztás mennyiségével hasonlítjuk össze, sokkal több volt, mint összes mai exportunk. Tehát aránylag ott állunk a dohány­kereskedéssel ma, a hol 85 év előtt állottunk. Pedig mivé lehetett volna tenni ezen eredmény nélkül elfecsérelt majd egy század alatt e jövedelemforrást! Mennyi kin­cset hozhatott volna az földm velésünknek, melynek alakja talán egészen más volna mn, ha céltalan intézkedések a gazdagon buzogni kezdő forrást el nem fojtják. De az illetők jónak látták a másfélkraj cáros vámot egy hatalmas crescenndóval egész 12 pengő forintig felvinni,egy mázsa dohánytól Mi lett a következés ? Az, hogy a kivitel egészen megszűnt. Tehát ismét lefelé kezdtek jönni s a 12 pengő forintról fokonkint újra leszállottak egész 20 krig. S a megfordított eljárás megfordított kö­vetkezése azonnal kezde mutatkozni, mert a termelés és kivitel a vámleszállítás arányá­ban folytonosan emelkedett,» eleintén, lO,()0O, később 40—50,000, utóbb 1848 előtt 80 — 90 ezer múzsára ment a külföldnek évenkint kiszolgáltatott magyarországi dohány meny- nyisége. Az 1850-ki intézkedések egyaránt meg­csökkentették a termelést és fogyasztást. De a „füstöt“ annyira szerető magyar ember nem soká tudta nélkülözni félredobott pipáját, a termelőt pedig a jutalmazások és jó előle­gek annyira kiengesztelték, hogy a belfo- gyasztás 200 ezer mázsáról 700 ezerre, a ter­melés pedig oda emelkedett, hogy 1858-ban már sokkal több dohányunk volt, mint a mennyi az egész birodalom számára kellett. A m. gazd; sági egyesület törekvéseinek tehát sikerült odavinni a dolgot, hogy 1860- ban az itthon feleslegessé vált dohánynak külföldre kivitele megengedtetett. S milyen eredménye lön ez engedélynek, megtetszik az export azon gyors emelkedéséből, melyszerint 18G0. évben 3,500 mázsa 1861. 11.000 ,( 1862. „ 30,000 „ 1863. „ 50,000 „ 1864. „ 200, OOO „ termesztetett kivitelre s e mellett maga a kincstár is majd 900,000 mázsát váltott be — tehát 1864. maga több mint egymillió mázsa dohányt adott, s ezért több mint 10 millió forint került a földmivelők keze közé. Tekintetbe véve már most az óriá i fejlő­dést, melynél fogva az 5 év előtti dohány kivi ­tel úgy áll a jelenlegihez mint 3: 200 hoz, tekintetbe véve hogy e fejlődés mennyi nyű­gök között és akadályok dacára emelkedett: önkénytelenül áll élőnkbe a kérdés: mi lenne e dúsan jövedelmező termelési ágból, ha e nyűgök is levétetnének róla, ha ez akadályok elháríttatnának előle ? E kérdést fejtegeték, s az erre való fele­letet adták meg a gazdasági egyesületek és kereskedelmi kamarák; és ha igaz, hogy a „Botschafter“ kormány-orgánum , ha igaz hogy erroris agnitio est dimidia emendatio : — úgy lehet kilátásunk, hogy földes gazdáink és birtokosaink előtt a dohányban a legbizL tosabh és legbővebb jövedelemforrás fog nem­sokára megnyílni; — főleg ha az ország köz­véleménye által már tervben is oly hangosan és szívesen üdvözölt „dohánykiviteli társulat“ is életbeléphetend. Azt mondja ugyanis a „Botschafter,“ hogy a dohánytermelés és kereskedésben jó­val szabadabb mozgás, belátliatólag emelni fogja ugyan e mivelési ágat, s azon kíván­ságban sincs semmi ellenmondliató , hogy mindenütt engedtessék meg dohányt termesz­teni, hol arra a vidék földe és nép alkalmas, — de szerinte mindez megtörténhetik a nél­kül, hogy a kincstár a dohány monopóliumból húzott jövedelméről lemondjon. Tehát a „Botschafter'4 belátja az e részbeni megszorító intézkedések céltalansá­gát, belátja a mostani rendszabályokkal ellen­kezők behozásának hasznos voltát, — csak az egyedáru jövedelmetfélti, s ez okból a m o- nopoliumnak dohány a dóvá változ­tatását, illetőleg: azzal helyettesí­tés ét k i v á nj a, kijelentvén, miszerint a jelenleg fennálló beváltási rendszer hibás és a termelőre kedvezőtlen, hogy ennek fentartása mellett a finomabb dohányfajok lábrakapását nem lehet elérni, pedig nagy kivitel csak ilyenek termesz tése mellett lehetséges. Minden kérdésen kívül áll — ezzel végzi nyilatkozatát az államministerium orgánuma, — hogy a dohánymiveiés még korán sem érte el nálunk azon kiterjedést, melyet a kedvező talajminőség mellett, a termelőknek en­gedendő szabadabb mozgás okvet­lenül elő fog idézni. Ismételjük, hogy ha e nyilatkozatban a kormány véleményét kell látnunk v akkor a dohányra nézve kilátásaink csak örvendete­sek lehetnek, és semmi kétségünk sem marad fen, hogy a mezőgazdák által óhajtva várt dohánykiviteli társulat rövid időn engedé­lyeztetni fog. Vámtarifák. A bírod, tanács elé terjesztett uj vámjegyzók az egész birodalomra érvényes, Dalmatia, Trieszt, Ve­lence, Fiume, Buccari, Portoré, Zengg, Carlopago, Istria, a quarneroi szigetek, Brody (Galliciában) és Jungholz (Tirolban) kivételével. Még a folyó évi julius 1-én életbe kell lépnie. Á t a 1 á b a n minden árucik behoz»- 1 i vámnak van alávetve, kivéve a melyeket a vám­jegyzék különösen kivesz az alól. Az átviteli vám meg van szüntetve , kiviteli vám csak kevés tárgyra nézve. Csak a konyhasó, lőpor és do­hány behozatala van eltiltva. A marhára, az őrlés végett behozott gabnára, bizonytalan keletű tárgyakra, átviteli árucikkeket nézve fennállott vámmentességi szabályok fentartar- nak. Fontos a XII. szakasz, melyben elvül mondatik ki, hogy azon államok terményei, melyek az osztrák hajókkal és árukkal nem úgy bánnak, mint a leg­kedvezőbb bánásmódban részesült nemzet hajóival és árucikkeivel, 40 százalékkal magasabb vámot fizet­nek, s még különben vámmentes árucikkek behozata- tala után is 75 krajcárt kell fizetniök egy-egy vám- mázstáól. A vámjegyzék első része, mely a behozatali vámokról szól, 20 osztályt és 66 alosztályt, s több mint 200 egyes tételt foglal magában. Az egyes vámtételek most már a birodalom összes határaira nézve, minden állam irányában, egyenlőek. A differentiális vámok átalában megszűnnek, s csak egyes, szerződésileg kikötendő tételekre fognak szorítkozni. Eddig a német vámszö- vetségböl behozott számos árucikk kedvezésben ré­szesült a máshonnan behozott áruk felett. Most az uj vámtételek az összes behozatalra egyenlősittetvén, több esetben a vámtétel magasabbra vau téve, mint a mely eddig a vámegyesület irányában fennállott, 8 igy a vámegyestilet irányában egyes tételek emelé­sei fordulnak elő. Itt-ott egyes vámtételek, mint p. o. a sörnél (eddig 80 kr vámmázsája, ezentúl 1 frt 50 kr.), feljebb vannak ugyan tisztán pénzügyi tekin­tetből is emelve : mindezek mellett is azonban az uj vámjegyzék átalában enyhébb az eddiginél, s egyes tételekben tetemesebb alászáilítást is találunk. De csak lássuk néhány árucikk régibb és újabb vámtételének egybevetését. Behozatal. Vámtétel. uj régi írt kr. írt kr. Kávé nyersen ...... 8 — 8 — „ pörkölve...............................10 — 10 50 Thea.............................................15 - 15 75 Cukor, folyó, liszt 16. sz - alul . 6 — 6 30 Cukor, cukorliszt 16—20 számig 7 50 9 45 Cukor, cukorliszt 20 számtól . . 10 — 13 15 Gabona, hüvelyes vetemények, rizs, liszttermények stb. . . 10 — ^27 __ Dohány és dohánylevelek beho­(10 50 zatala tiltva ^-go 25 Kerti növények behozatala, nyers gyümölcs.......................... vámmentes. Olajmagvak, gyapot stb. ... — — — 6 Komló, lupulin...................... 2 50 2 63 Hal, friss, folyam és patakbeli rák, béka stb. vámment. 1 85 Besózott halak (hering stb. — 75 1 58 Vágó és vonó marha darabja 4 50 4 2ő Tehén, fiatal marha (tinó) 2 50 2 10 Borjú, juh. kecske . . . — 25 — 42 Disznó.......................... 1 — 15 Ló............................... 3 — 2 10 Nyers (közönséges) bor, behoza­tala vámmentes. Faolaj hordóban, tömlőkben . . 2 50 3 15 Sör hordóban..............................1 50 — 80 „ korsókban.........................5 — 8 — Pálinka, borszesz:, arrak, rum .10 — 8 — Bor hordóban.........................6 — 10 50 „ üvegekben és korsókban .10 — 13 15 Kőszén, faszén behozatala szabad. Vas, nyersen.............................— 40 — 42 Vasúti sínek........................... 1 50 2 63 Vas lemezekben, rudakban, eke- 9 -n) 4 20 vas, gépekhez * 0U) 5 25 Könyv, térkép, zenemüvek . . — 75 3 15 Képek papíron...................... 2 50 8 — Festmények.............................— 75 — 80 A legnagyobb leszállításokat találjuk azonban azon nyersanyagoknál vagy félgyártmányoknál (gya­pot, gyapjú, len, bőr stb. áruknál,) melyekre az oszt­rák gyáriparnak szüksége van. A mint bizonyos anyagok jobban fel vannak dolgozva, kevesedik a régi és uj vámtétel közti kü­lönbség. Némely egészen feldolgozott árucikkre mind- azáltal az eddigi rendkivül nagy vám sokkal alább van téve, s ennyiben a fogyasztó közönség érdeke is inkább tekintetbe van véve, mint az eddigi vámjegy­zékben, melynek egyes vámtételei csaknem a teljes prohibitiv rendszer kifolyásaiul voltak tekinthetők. Ám lássunk egypár tételt : Vámtétel. Uj. Régi. frt. kr. Gyapotkelmék, közönségesek ... 25 42 — „ közép finomak . . 45 78 75 frt. kr Gyapotkelmék, finomak , . . . 70 105 — „ legfinomabbak . . 150 262 50 Lenkelmék legközönségesebbek . 6 15 75 Lenkelmék közönségesek ... 25 42 — „ finomak..................... 70 105 — Gyapjú áruk durvábbak .... 5 8 — „ kevésbé durvák .... 25 52 50 „ középfinomak .... 45 78 50 „ finomak.......................... 70 105 — „ legfinomabbak .... 150 262 50 Selyemáruk, finomak.................... 150 262 50 „ közönségesek ... 70 150 — Vájjon a külföld olyanoknak tekinti e ezen le­szállításokat, a melyekért érdemes viszont engedmé­nyeket tenni: majd meglátjuk. Legközelebb már is­merni fogjuk a porosz szerzödmény horderejét, s az angol- osztrák enquéte is rövid időn megkezdi műkö­dését. Az eredmények után Ítélhetjük meg majdan a nyereményt, mely Magyarországra a vámreformból háromlik. Nem kételkedünk, hogy azon hazánkfiai, a kik az utóbb érintett enquéteben részt vesznek, kö­telességüknek tekintendik a magyarországi főbb ki­viteli cikkekre nézve, (különösen a borra nézve) kedvezményeket eszközölni ki Anglia részéröl, ter­mészetesen viszont támogatván Anglia igényeit az osztrák birodalom részéről, az angol kereskedésnek nyújtandó méltányos kedvezményekre nézve. Sárosmegye, april 25. Örömmel értesültem, hogy a sárosmegyei gaz« dasági egylet azon szabályai, illetőleg megszorításai, melyek végett a terv a föispáni hivatalhoz visszakül­detett, főisp. helyt, ő mltga elnöklete alatt, a megye azon jeles szakértő hazafi birtokosai által, kik az értelmiség közbizalmát egyenkint teljes mérvben birják, Eperjesen f. hó 12 kén a megyeházánál tar­tott értekezletben elfogadtattak, mert a dolog lénye­gén keveset változtatnak s oly tétel mint p. 0. a tagok számának korlátozása, bizton remélhető, hogy kedvezőbb viszonyok közt, a megye viszonyaihoz képest fog módosítt .tni — igy többé semmi kérdés, semmi akadály nem maradván fel, azt hiszem méltán remélhetjük, hogy ezen egylet még e f. évben meg fogja kezdeni üdvös, buzdító, elevenítő, vezénylő mű­ködését. Az Eperjes városa által kérelmezett gazdászati és erdöszeti iskoláról azonban, mely nélkül a gazda­sági egylet működése fökép csak a részvényes tagok­ra fog kiterjedni, és melyek közös működése által az elméleti és gyakorlati gazdászatot, s a gazdászati ipartaz egész megye minden rendű lakosai közt népsze- rüsítniremélhetnök— s mely intézet növendékei, az itt szerzett gyakorlati hasznos elveket s mesterfogásokat saját megyéik (melyek gazdászati viszonyai az eper­jesi s szomszéd határokban nagy részben helyesen képviselvék) népszerűsíthetnék — szóval ezen elmé­leti s gyakorlati tanodáról, mely nélkül az egylet tevékenységi köre jelentékenyen korlátoltatik, s mely szintén csak akkor felelhet meg hivatásának : az élet­ből, az élőktől merített tapasztalatok és hasznos isme­retek s vezérelvek népszerűsítésének, ha ezzel közö­sen működik a közcél elérésére — még mindeddig mit sem tudunk — bár Eperjes városa és Sárosme­gye birtokosai, e végett már két év előtt jelentékeny ajánlatokat, áldozatokat terjesztettek fel az illető ha­tóságokhoz. Jelentékeny áldozatokat tennének Sárosmegye birtokosai, hatóságai, lakosai: földsajátítási, szekeres és kézi közmunka, építési anyagok stb.-re nézve szintén egy Eperjesen keresztül vezető vasút élet- beléptetéséért is, mert bizonyos, hogy ez, és az említett egylet, gazdászati s erdészeti tanoda uj életet öntene vidékünkbe, vagyis: visszahozná az egykori tevé­kenységet — kivált ha a közviszonyok megváltozván, lebangolás helyett erélyre buzdítanának min­den agyat s keblet — és közeledést eszközölne a vagyonosok, pénzesek, iparosok, szakképzettek, munkaképesek, elmélkedő, de nem gyakorlati tudó­sok stb. most még különködö vagy háttérbe szorított s nem méltánylott osztályai közt. Hazánk fővárosá­nak is érdekében áll, hogy közelebb vonja magához ezen elszigetelt s elszigeteltsége miatt hanyatlásnak indult vidéket és népet. Sokat nyerne, sokat erösböd- nék eme közkapcsok által itt, még a helységekben is nemzetiségünk, irodalmunk, nyelvünk. Tagadhatlan, hogy megyénk városaiban, kivált Eper­jesen, most sokkal több ember ért és beszél magyarul, mint 3—4 év előtt, bár akkor sokan inkább igyekeztek, ha nem tudtak is ma­gyarul beszélni — mint most. Húsz év előtt alig le­hetett itt magyar szót hallani: „állandó“ német szín- társulat működött az egy télen át épített és felsze­relt színházban, holott most rendesen bár csupán 4—6 hétre magyar szín és dalmüvészek szerepel­PESTI (^fVs\fj\/'AA/\/'j\rj\rAfj\/'Nj\/'Ajwj\f\nf'NJ\rj\rAJ'ss ata/wwata/'at aaaa^ | Hirdetések ötliasábos petit sorért egyszerű hír- ^ 5 detésnél6 kr.,bélyegdíj30krjáv«l számíttatnak. i- Szerkesztőséi/ és kiadó-hivatal: | | a hímző- és kalap-utca sarkán 1-sö sz alatt, | a 2-dik emeleten. OnAAAAA/VAATAAA/VWWVVWWWWWWWV'AA/WV */WVW\AAfWVA/A/1 O'

Next

/
Thumbnails
Contents