Pesti Hírnök, 1865. június (6. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-01 / 125. szám

Hatodik évfolyam 125. szám. O-'- f ' .'V' ' '" rrís I'iví' ? . • . ..... ... í? EUifíSdétAi folíctelcl:: helyben házho/hordáa í; sál vagy yostáu mindennapi megküldéssel : egész ívre aQ fit! félévre 10 fit; negyedérre 4 f' f' t- — Minden hónap 1 -töl elfogadunk S lió- é napos előfizetést. KJ'jyj\ry\sj\,'j'_r^j'sjxrMJs>r'j^\TMJ\t JVjvj\rjyj\rArA/'j\pj\rArJV'j\Aj\f /41 j • Csütörtök, jimius 1-én 18<k uiniifiir nixui Ulli c^j'sj\rjvjvjv',^\t'sjisv'rsW'JxrA/\j'\/'A/'j\f'ArA}jxrjKrArA/‘ArjKrAf'Arj\j'JV‘S) £ § I Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir-| < detéstiélG kr.,bélyegdíj30krjív»l számíttatnak. ^ Szerkesztőség és kiadó-hivatal: | |a himzö- és kalap-utca sarkán 1-sö sz. alatt, | a 2-dik emeleten. O/vw svsf\rj\rMJV'WJ\rj\rjv'j\rj\rjYJV'JVj\rjvj\f jvjvjv jvwvwvw I» NAPILAP. — inw m i i :r- rtnm rrr~t rr ttrrnrírmaiMUMiin Tra-iiiirin—ii nrnninmmiTw— Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra Előfizetési föltételek : Negyedévre...................................... 5 frt. Félévre...............................................10 frt. Egész évre..........................................20 fit. auszt. ért. Előfizetés minden hé 1-től elfogadtatik. MT Eléfiaethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál; hely­ben Pesten: csupán a „Pesti Hírnök“ kia­dó hivatalában, a hinrző- és kalap-utca szeg­letén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó-hivatala. Hazai közűgyek. Pest, jun. 1. * A bécsi „Wanderer“ mint említők, azon feltevésből indulva ki, hogy a ma­gyarországi conservativek és liberálisok közt f u s i o jött létre, (mert csupán innét képes megmagyarázni, hogy a jelen tényleges moz­galom élén kétségtelenül conservativek állanak,) — eme fusio lelett csak azon ok­ból nem képes magát végkép megnyugtatni, mert míg a conservativ párt organumai folyvást hit evideirtiáb.ui tartják a közönséget a liberálisok nézeteiről, — azalatt egy ; szóval sem árulják el, váljon melyek tulaj­donkép a conservatHek valódi céljai? s vál­jon a liberális nézeteket osztják e valóban a conservativek is ? S úgy látszik, a „W-r“ aggodalmát kü­lönösen a „Hírnök“ kellette fel, az által, hogy míg e lap például a felett ujjong, mivel a centrális parlament eszméje a magyar liberálisok részéről elvettetett, az alatt szerin­te némih g gyanús hangon teszi hozzá a „Hirnök“ azt a kérdést: „váljon más részről két parlamentáris ministerium összefér-e a monarchia egységével s annak közpon­ti kormányzatával?“ Se gyanakodás folytán a „Wande rer“ azt akarja a „Hirnök“ soraiból kiolvas­ni, hogy az e lap által képviselt pártnak tán legkedvesebb volna, a 48 előtti patriar­chális állapotra visszatérni! Hogy a „Wanderer“ mindezen aggodal maira s gyanakodásaira akár megnyugtatásul, akár felderítésül alapos és precis választ adni lehessen, mindenek előtt szükséges volna né­mely fogalmakat és elnevezéseket világosan s félreértbetlenül definiálni, egyszersmind pe­dig némely szemeink előtt le- és felgombolyí­tott pártmozgalmaknak valódi irányát és jelentőségét megfejteni. így például meg kellene állapítani, mit lehet Magyarország alaptörvényeinek s a magyar nemzet fentartásának szempontjá­ból elfogadható liberalismusnak tarta­ni hazánkban? Váljon nem a cosmopolitismus-e az, mely sem az osztráknak, sem a magyar­nak nem használ, — s a nemzeti politika feláldozásával magát a liberá­lis m u s ál-cége alatt kínálja ? Kérdés továbbá: ugyanazon értelemben veszik és használják-e a pártok a liberális fogalmat Lajtán innen, és Lajtán túl, s vál­jon a „Wanderer“ e két fogalom közül, me­lyek egymással az eddigi tapasztalás szerint ellenkeznek, melyiket képviseli? Ha pedig az alkotmányos fejlődés és haladás minden országra nézve üdvösen és okszerűen egyedül a népek geniusának, a tényleges viszonyoknak, s a történeti jog­alapnak óvatos számbavételével képzelhető biztos sikerrel, — akkor önkényt azon lé­nyeges kérdés támad, váljon a liberális cím nem azon conservativ pártot illeti-e Bajátlag hazánkban, mely a korona integritását, az ország autonómiáját, a nem- 'i et hegemóniáját s ősi institutióit, a t or­ten e t i jogalapon törekszik mind a i birodalmi törvényes kapcsokkal, mind a h a- 1 a d á s szükségeivel s feltételeivel kiegyen- | líteni ? s váljon ezeu programmal szem­közt azon párt, mely jelenleg hazánkban a j'liberális céget kizárólag veszi maga f számára igénybe, —jogosítva van-e a conser­vativ párttól a liberalismus elszámlált attribú­tumait megtagadni, magát ped g az ellen­zéki vagy bármily más firma helyett, mely . megilleti, — az igenis tág fogalmu, s majd | minden országban más értelmű liberális köntösben tüntetni fel ? Hogy a magyarországi jelen pártmoz­galmak célját és horderejét megítélni, s egy- j szersmind a „Wanderer“ aggodalmait megér- ! teni s megmérni tudjuk, szükséges lenne to- ! vábbá felderítni: miben áll tulajdonkép ama ! fusio, melyet a ,,W—r‘ a magyar conser­vativek és liberálisok közt létrejött­nek tart? Váljon e fusio a pártok mindegyikére nézve in corpore érthető-e, vagy tán mind- i egyik pártnak csak némely előkelő tagjai | által képvis ltetik ? S ha igy van Váljon ez esetben képzelhetö-e, hogy bármelyike e pártoknak teljesen s feltétlenül feladta magát, s beolvadt volna a másikba ? Vagy miután ily beolvadás meggyőző­désünk szerint egyik párt részéről sem tehető j fel, — tán a fusio, ha bár csak töredékei közt is a pártoknak, egyedül bizonyos elvekre s kérdésekre szorítkozik ? Nem csak lehetséges, de valószínű is például, hogy a ^birodalom közös ügyeinek részleteire s a közös elintézés alkotmányos módja iránt mindazon különböző pártok közt hazánkban, melyek a korona integritása, s Magyarország törvényes önkormányzata szempontjából indulnak ki, teljes egyetértés, s e kérdésre nézve valódi fusio jött létre, — ! míg ellenben hazánk alkotmányos reórgani- I satiójára nézve lényegesen eltérő nézetek és tervek nem csak fenmaradhatnak a különböző pártok közt, sőt bizonyosan fenn is tartattal?, úgy hogy például a közös ügyek irányá­ban az actió egyetemesen összhangzó leend, mig aztán azon pillanatban, midőn a 48-diki törvények elháríthatatlan revisiója szőnyegre kerül, — az actio megoszlik, és a fusio megszűnvén, mindegyik párt saját pro­gram mj a körül csoportosul. S azok, kik ezen eset bekövetkeztével a conservativ programmot elhagyják , s az ellenzék programmját fogadják el, szükségkép megszűntek conservativek lenni, s nem hihetjük, hogy egyes hazafiak, politikai elveiket változtatván, egy egész tör­téneti pártot arra birni képesek legyenek, hogy mig neki országgyűlési discussiók s határozatok folytán uj sanctionált törvények más irányt nem szabnak, politikai meggyőző­déséről, s abban gyökerező programmjáról a priori lemondjon. Az elöbocsátott kérdésekből s jegyzetek­ből úgy biszszük eléggé kitűnik, hogy a pár­tok helyzetének s pártmozgalmaknak világos felderítésére, s a „W—r“ által constatirozott homály szétoszlatására részletesb fejtegetés szükséges. Mi éppen nem tartózkodunk conservativ szempontból ily fejtegetésbe beleereszkedni, — úgy hiszszük azonban, hogy az egész vitát tetemesen megrövidítjük, 8 egyszersmind ál­láspontunkat is leghívebben világosságba he­lyezzük az által, ha a „Hirnök“-nek a két parlamentaris ministerium lehetőségére vonat­kozó azon kérdése elemezéséhez fogunk azon­nal, mely a „Wanderer“ aggályos gyanako- dását felkeltette. Erről tehát közelebb. A magyar kérdés a bécsi bírod ta­nácsban. B é c s, máj. 31. A bírod, tanács képviselöházának mai ülésében az adóreform-bizottmány állandósítása felett folyt \ita.Migaz ülésből talán részletesb tudósítást közlünk, &djuk*ezennel a „P.L.“ következő távirati kivonatát: Rechbaue r igy szól: Nem szenved kétsé­get, hogy a megadóztatás k ér dósé j a legfontosabh anyagi érdekeket illeti, az önmegadóztatási jog min­den alkotmányos állam legfontosabb joga s különö­sen a magyar korona országai e jogot mindeddig leg­szentebb alkotmányjoguknak tekintik. Hogyan, — kérdi szónok, — tehát ittjjoly fontos kérdés felett akarnak határozni, ■ még mielőtt ez országoknak csak alkalom is lett volna nyújtva joguk érvényesítésére, oly kérdésben akarják a contumatiáltatást kimondani, mely évekre a legfontosabb életérdekeket illeti ? Szónok megcáfolja az e nézet ellen netalán felhozható kifogásokat, hogy a ház a pénzügyi tör- vényt s a legutóbbi időben a kereskedelmi szerződést is a magyar korona képviselője nélkül döntötte el. A pénzügyi törvény eldöntését illetőleg az általa ismételve felhozott illetékességi aggodalmakra kell emlékeztetnie : a ház eljárása különben az absolut sürgetŐs szükségesség által'teljesen igazolva van, és szintpgy a kereskedelmi szerződésnél is fenforgott az elutasithatlan szükségesség, hogy e felett határo­zat hozassák. Az adóreform (azonban más;1 az oly kérdés, melyet pillanatnyira nem lehet megoldani, s nem egy év tartamára szánni, S várható-e, kérdezi szónok, hogy ha a Lajtán túl az alkotmányos élet is­mét valósul 8 végül ennek mégis meg kell történnie, várható-e, hogy az általunk elhatározott adóreformot ott foganatosítani lehessen ? Ez által oly conílictus tá­madna, melyet örök időkre nem lehetne megoldani. Egyáltalában mondhatom — folytatja Rech- bauer — hogy amaz utón, melyen a kormány eddig járt, mindenesetre még sokáig várhatjuk az alkot­mány-kérdés megoldását, mert ezen ut soha sem fog a kiegyezésre vezetni. Ennek létrehozására komoly akarat szükségeltetik. Ez azonban kormányunk ré­széről nem forog fenn s ezt csak az által lehet kitüntet­ni, hogy ha a magyar országgülést minél előbb össze­hívják, de ma a tabula rasa utján szándékoznak a kiegyezéshez jutni. Minden kiegyezés első feltétele a kölcsönös jogok elismerése, csak a jogfolytonosság teszi ezt lehetségessé. Ne ijedjenenek meg uraim e szó felett, 0 Felsége a császár maga elis­merte azt.------­Elnök : Kérem, ez messze vezet a tárgytól. — Kiáltás balról: Igen helyes! Rechbauer: Bocsánatot kérek, ha be akarom bizonyítani, hogy az adóreform a magyar al­kotmánykérdés megoldása nélkül nem lehetséges, meg kell engedve lenni annak kijelentése is, hogy ez utón az nem megy, másképen befejezéshez nem juthatok. Elnök: Nekem úgy látszik, hogy a magyar alkotmányról ily hosszúra nyúló discussio nem szük­séges annak bizonyítására, hogy addigra az adóre­form feletti tárgyalást el kell halasztani. Rechbauer: Nem elhalasztásról szóltam, hanem véleményem részletezése által azt akarom bizonyítani, hogy azon utón, melyen ma járnak, az alkotmány-kérdés megoldása nem lehetséges s hogy ennek megoldása nélkül az adókérdést sem lehet törvényes úton eldönteni Ha nem szabad erre bizo­nyítékokat felhozni, lemondok a szólhatási jogról. Elnök: A szónoktól nem vontam el a szót, ha­nem csak azt óhajtottam, hogy deductióiban a lehető­leg szabatos legyen. Kaiser képviselő szól. Az adóreform-bizottmány állandósága elvileg elfogadtatott. — Buda-pesti köiati vasi álya. Pest, jun. 1. Azon kivánság, hogy a főváros és Uj-Pest közt egy gyorsabb és rendszeresebb közlekedés jöjjön létre, már rég óta létezik, kivált a kereskedői körök­ben, és igy a vállalat egy rég érzett szükségnek fe­lel meg, midőn célját a pesti szénatértől kezdve az újpesti téli kikötő zártöltéseig terjedő lóvonatu vas­pályát építeni, foganatosítni törekszik. Az engedély, melyet a társulat nyert, magában foglalja egyszer­smind azon előjogot is, hogy Buda-Pest határán belől jövőre lóvonatu vaspályát csa ? ö építhet. A társaság alaptőkéje 220,000 frt., mely eleinte 100 frtos részvények által céloztatott fedeztetni, de az utolsó gyűlés változtatása szerint az újabban felter­jesztendő alapszabályokban 200 frtos részvények lesznek megállapítva, minélfogva azok, a kik az első aláírási felhívás folytán 100 frtjával írtak alá, jövőre 0»a k fél részvényesek fognak maradni, a mint a ma­gyar példabeszéd mondja: „Ketten tesznek egy em. bér számot.“ A részvények aláírása eddigelö a vállalathoz képest kielégítő mértékben mutatkozott. Ha fele alá leBz írva a meghatározott összegnek, e társaság ala­kúknak tekinti magát Ha a vaspálya építése és üzle­tére szükséges költség nem lenne elegendő, joga van a társulatnak az alaptőke fél összegéig elsőbbségi kötelezvényeket bocsátani ki. A közgyűlés egyébiránt a részvénytökét is megnagyobbíthatja, uj részvények kibocsátása vagy kölcsön felvétele által, ha a vállalat kiterjesztése kívánatosnak látszanék. A részvények befizetése tíz részletben történik, egy-egy hónapi időközzel, s a részvényeken felül, még minden aláírás után egy forint fizetendő, nincs kitéve az alapszabályokban, hogy miire, de kétségkívül az alakulási költségekre. A társaság ügyei felett egy 12 tagú Tálaact- mány gyakorolja a felügyeletet, melynek élén két elnök áll. Az igazgatóság a társaság alelnökéből és ké igazgatóból áll, kik közül az egyik a vaspálya épí­tését és üzletét vezeti, a másik a kereskedelmi és pénztári ügyeket kezeli. Ezeket a közgyűlés vá­lasztja három évre, és meghatározott fizetést nem húznak, hanem a vállalat tiszta jövedelmében része­sítés által jutalmazza fáradságukat a társaság, és pe­dig az alelnök 3%-et, a két igazgató pedig 2%-et kap, mindeniknek százaléki illetősége 500 frt leg­csekélyebb erejéig biztosíttatván. Ezenkívül a tár­saság érdekében teendő utazási költségei különösen megtéríttetnek. A választmány a tiszta jövedelemből 3%-et kap rendelkezése alá, melyből tetszése szerint jutal­mazásokat tehet. A választmány tagjai 3 évre válasz­tatnak, 3 hónapban tartanak egyszer ülést, képvise­lik a társaságot, és vezetik annak minden Ügyeit a közgyűlés határozataihoz képest, az igazgatóságot utasításokkal látják el, és az általa elébe terjesztett tárgyakról intézkednek. Az igazgatóság által minden évben készített mérleget a számvizsgáló bizottmány vizsgálja még. A kezelési számadásban először a fentartási és üzleti kiadások, azután a kölcsönökből folyó kötelezettsé­gek elégittetnek ki, a maradványból fedeztetik a tár­sasági tökének törlesztési részlete, és a részvények kamatjai, a mi ezenfelül marad, képezi a tiszta jöve­delmet, melyből 10% az igazgatóságot és a hivatal­nokokat illeti, a többi a tartalékalaphoz tartozandó összeg levonása után a tagok osztalékát fogja képezni. A tiszta jövedelem többletéből 6% előre nem látha­tókra tétetik félre, miből alakul a tartalékalap, mely ha az alaptőke 10% ét meghaladta, a közgyűlés által megszüntethető. A társaság részvényeinek és elsőbbségi köte­lezvényeinek törlesztése sorsolás utján történik, a ki­sorsolt részvények birtokosai a következő év elaő napján fognak kielégitettni, és ha a vállalat tisztajö- vedelme a meghatározott részvény-mennyiség tör­lesztésére elégséges nem volna, az esetben a törlesz­tésére szükséges összeg a tartaléktökéből vétetik el, mi azonban a legközelebbi év tiszta jövedelmeiből is­mét kipótoltatik. A múlt hónap 23-dikán tartott közgyűlésen a vállalat célszerűségének és hasznos voltának alapos indokolása után az elnök felszólítá H o 11 á n Ernő urat, terjeszsze elő a gyűlésnek e pálya ügyében eddig tett lépéseket és annak jelenállását. Mit Hollán úr egy terjedelmes magyar és német nyelven tartott elő­adásban teljesítvén, különösen kiemelte, hogy a tár­saság ügyeinek vezetésére két alkalmatos férfiút sze­meltek ki, kiket a gyűlés figyelmébe az igazgatók választásánál különösen ajánlanak, az építési és üz­leti igazgatóságra nevezetesen Biellek Miksa urat, a kereskedelmi és pénzügyi igazgatóságra pedig Jelű­nek Mór urat. Ugyanakkor a választásokra kerülvén a sor, az elnökség által egy szavazatszedő bizottmány ne­veztetett ki , mely a részvényesek szavazó céduláit összeszedvén, a következő eredményt hozta ki : Elnök lett gróf Károlyi Sándor, alelnök Hollán Ernő, üzleti igazgató Biellek Miksa, ke­reskedelmi-igazgató Jelűnek Mór. B r i e I i c h bánya- mérnök ur nem vehettük ki jól, saját nevében-e vagy a losonci vasúttársaság meg­bízásából azon ajánlatot tette a közgyűlésnek, hogy­ha fővonalából egy pálya-ágat a losonci vasút indó- házáig is vezetne, ö 40,000 ftot ima alá a társulatra, de azt kívánta, hogy e részbeni ajánlkozását most mindjárt vezesse jegyzőkönyvbe a gyűlés. Mire Hók Ián Ernő ur megjegyezte, hogy ilyes jegyzőkönyvi bármilyen elvilege» nyilatkozatra nincsen szükség, PESTI POLITIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents