Pesti Hírnök, 1865. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-01 / 200. szám

Hatodik évfolyam 200. szám. PESTI ^'A/'Ar/V/'ArATArArAryWV'A/'AA/VyV'yVW'ArA/'vV'A/'A/’A/'A/'yV'ATArA/WA/'^) % Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás- | | sál vagy postán mindennapi megküldéssel : ^ | egész évri 20 írt; félévre 10 fit; negyedévre | i 5 frt. — Mnden hónap 1-töl elfogadunk 3 hó- | ^ napos előfizetést. % ^^n/v\A/wwv\A/vwww\A/wwwwwwvwvv\A/www\n/wwvyvv\^ POLITIKAI HÍRNÖK. NAPILAP. ^JV./V'TVvA/'vA/’/NyNA/'yV'yV'yVW'AAA/'A/'A/'yVA/WA/'A/'A/'A/WAA/V'A/' /VW </) | Hirdetések ötliasábos petit sorért egyszerű hir-| ^detésnélö kr.,bélyegdíj30krjávalszámíttatnak^ | Szerkesztősét; és kiadó-hivatal: ^ C ímző-és kalap-utca sarkán l-sösz. alatt, S a 2-dik emeleten. ^ yVJWV'JWWWWVWJWWV^WVywWVA/VWWVWVWVJU'AT^ Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési föltételek: Négy' dévre.......................................... 5 frt Félévié.....................................................ÍO frt Egész évre..............................................20 frt auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik Pf fűlő fizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál; hely­ben Pesten: csupán a „Pesti Hírnök“ kia­dó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szeg­letén, l-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó-hivatala. Hazai közogpk. L APSZEMLE. Pest, sept. 1. A „Debatte" tegnapi száma, mint látszik, igen jól értesült toliból az erdélyi ügyekről nagyon fontos jelentést hoz, melynek kivonatát már tegnapi táviratunk tudatá. E jelentés egész terjedek mében következőleg hangzik : „Ha a bécsi, egyébként jól értesült körökben szárnyaló adatok valóságon alapulnak, u gy a kor­mány már véglegesen megalapí­totta az Erdélyben követendő tevő­leges politika program inját. A módozatok felett oly közleményeket vettünk, melyek ha nem is tarthatnak igényt hitelességre, leg­alább igen valószínűen hangzanak. A lényeges részletek kővetkezők : Az erdélyi országgyűlés lehetőleg gyorsan hi- vatik egybe. Az egybegyülés napja még nem hatá­roztatok; meg. Ezen országgyűlés kirekesztő felada-. ta az úgynevezett erdélyi unió törvény revisioja lesz. Ennél fogva ad hoc országgyűlés. A mint gyanitják ismét azon eszmére térnek vissza, melyet már az előbbi magyar s erdélyi ország­gyűlések is kimondottak, s mely szerint egy ország­gyűlési választmány fogna megbizatni, hogy pontosan körülírja s meghatározza a Magyarország és Erdély közt létesítendő törvényhozási uniót. Az erdélyi au­tonómia követelményeinek tehát valamint a közigaz­gatásban, úgy a speciális országos ügyekben való tör­vényhozásban is teljesen szabad tér engedtetik, de másfelöl a kormány is teljesen szabad kezet hágy ma­gának az egyezkedés eredményei irányában. A nagy fontossághoz képest, melylyel az állam­jogi kérdések bírnak, a kormány óvakodik minden mesterséges eszközöktől, melyek a nyert eredmény valódiságát csonkithatnák.E célból,hogy az országgyű­lés törvényes voltát minden kétségen kívül helyezze, Erdélynek régi alkotmányos jogára mégy vissza, de másrészt az időközben támadt viszonyokat is lelkiis­meretesen veendi tekintetbe. Ez értelemben a kormány az 1791-ki törvénye­ket, a Leopoldi-diplomát, — mely a pragmatica sanc- tioval egyetemben az erdélyi legitim jog hasisát ké­pezi—és a nemzetiségeknek Ő Felsége által proclamált egyenjogosultságát, mint az országgyűlés alapját te­kinti. Ez értelemben fognak továbbá minden a vá­lasztásokra vonatkozó intézkedések is megtétetni. Census gyanánt, a törvénynek megfelelöleg 8 frt adó vétetik, ide nem számítva a fejadót és pótlékokat. E censust a kormány annál igazoltabbnak tok inti, mi­vel a legalacsonyabb az egész birodalomban, sőt ta­lán egész Európában. A törvényhozás és közigazgatás Erdélyben je­len állapotában marad, csakhogy a mostani adminis- tratorok helyére az 1861 -ki föispányok lépnek. A guberniurn hasonlóan megmarad mostani szervezetében s mostani tagjaival, de a számos re­form-munkálatok gyorsítása végett, melyekre az or­szágnak sürgős szüksége van, az 1861 ki országos kormány tagjai szintén meghivatnak a guberniumba. Ezzel Erdély catholicus püspöke is — mostF o ga­ras s y bir. tanácsi tag — visszahelyeztetik régi jo­gaiba. Az országgyűlés Kolozsvárott tartatik, hova, mint tudva van Cronneville gr. ö excellen- tiája a guberniumot ismét meghívta. A mint továbbá értesülünk, az unió kérdése egyszersmind azon ügyek sorába tartozik, melyekkel a magyar országgyűlésnek először kell foglalkoznia.“ Nem vélünk csalódni, midőn e programm pon­tokban a magyar kormány nézeteit hiszszük felta lálbatni, és pedig oly nézeteket, melyekben nemcsak mi, hanem minden nemzetiség teljesen megnyugod- liatik. E pontokat a törvényesség s méltányosság szelleme sugalta, ez oly manifestatio, melyben egy jobb jövö pirkadását üdvözöljük. A gordiusi csomó oldódni kezd , a Lajtántuli Cassandrák hasztalan hallatják siralmaikat; a múlt nem volt oly tanulságok nélkül, hogy no maradtak volna fel emlékei, melyek eléggé megjelölik a követendő irányt. A pest-losonci vasnt-társulat folya­modványa O cs. k. apóst. Felségéhez. *) Császári Királyi Apostoli Felség! Legkegyelmosobb Urunk! A „pest-losonc besztercei vasút és Szt.-István köszénbánya-társulat“ ügyében és nevében , mely vállalát legközelebb u bécsi Schuller-féle bankház­nak fizetési képtelensége kijelentésével szintén fel- akadásba, sőt csőd alá került — fordulunk mi alul­írottak jobbágyi hódolattal császári királyi apostoli Felséged legmagasabb színe elé, alázatosan esedez­vén Felségednek legkegyel nesebb figyelme- és atyai pártfogolásaért. Fiúi bizodalomból fakadó ezen lépésünket Fel­ségednél, annál nagyobb bátorsággal és reménynyel teszszük, minél inkább meg vagyunk győződve ügyünknek jóságáról, s minél inkább látjuk és ta­pasztaljuk, hogy császári királyi apostoli Felséged szép és nagy birodalmában , minden életrevaló és közhasznú vállalatnak a legkegyelmesebb istápolója. Vállalatunk életrevalósága és közhasznúsága mellett felhozzuk és megjegyezzük mindenek előtt, miszerint a pest-losonci vasútnak legkiválóbb ren­deltetése abban fekszik, hogy a hazában a legjelesb és legolcsóbb kőszenek egyikével lássa el az ország fővárosait, s a fában és tüzelő anyagban annyira szű­kölködő magyarországi terjedelmes alföldet. Egyifc irányban e vasút tehát a hazai müipar- nak hathatós emelkedését, a másikban pedig az alföl­di gazdálkodásnak, mely jelenleg tüzolö-anyag hiá­nyában, a termelés oly nagy kárára, trágyáját és szal­máját égeti fel, gyökeres correctióját rejti méhóben. Császári királyi apostoli Felséged előtt nem szükség fejtegetnünk ezen irányok közgazdasági fon­tosságát, minélfogva ez érdemben csak annyit jegy­zőnk meg, hogy az alföld és hazánk fővárosai, melyek eddig az oravicai kőszénnek mázsáját 1 frt—1 frt 10 krért fizetik, a pestdosonci vasútnak elkészültével a fennebbi árnak jóformán egyharmad, legfeljebb fele részén szerezhetnék be a salgó-tarjáni gazdag bányák kőszenét ; mely pedig, tett egybehasonlitó kísérletek bizonysága szerint, az oravicaihoz képest hö tarta­lomra nézve csak körülbelöl ‘/i-ed részszel áll alább. A legnagyobb figyelemre méltó továbbá a pest­losonci vasútnak egyéb irányú jelentősége is, a menyi­ben az a magyarországi felföldet gyáriparos érdekei­vel olcsó szállítás mellett kapcsolatba hozandja az ország fővárosai s a többször nevezett terjedelmes és termelési irányára nézve egészen más természetű al­földdel ; s a mennyiben a hazai vasúti közlekedés ki­*) Ezen folyamodvány a közgyülésileg megvá­lasztott küldöttség, továbbá az ideigl. tömeggondnok - ság együttes aláírása mellett adatott által. egészítésére Szolnok, Miskolc és Oderberg felé igen alkalmas és felhasználható elöeszközlós gyanánt sze­repelhet. Egy szóval : minden eddig a leendő forgalom és hatásra nézve tett adatgyűjtések és elöszámitások a nevezett vaspályának fontos rendeltetést és szép jövedelmezőséget helyeznek kilátásba. Társulatunk ezen tekinteteknél fogva, kezdettől óta meg nem szűnő erélylyel és kitartással munkál­kodott a pest-losonci vasútnak létrehozatalán, mely­nek szerintünk hiányai és bajai főleg csak azok vol­tak, hogy t. i. nem birt tettleges kamatgarantiával; hogy továbbá létrehozatala a legnyomasztóbb pénz­ügyi körülményekben szenvedő időre esett; s hogy végül a közjogi kérdések megoldatlansága miatt, ed dig országos gyámolíttatást a kellő formában számára kieszközölni nem lehetett. Hogy a mi társulatunk, ámbár kamatgarantiá­val nem birt, s ámbár oly mostohák voltak az idők pénzszerzés dolgában — a vasútnak építtetését 1863- ban mégis megkezdette, annak oka főleg azon Ígére­tek- és biztatásokban feküdt, melyeket a társulat, részben az akkor fenforgott Ínséges körülmények enyhítése szempontjából is, császári kir. apostoli Fel­ségednek kormánya részéről kapott; s moly ígéretek és biztatások szerint kilátásba volt helyezve társula­tunk számára, először egy kölcsön egy millió forintig, továbbá a szükséges síneknek az aerarialis gyárakból szállítása jutányosabb áron és részletes fizetések mel­lett; végül ugyan kkor, maga a kamatgarantiának kieszközlése is a prioritások 4’/a millió frt erejéig szintén kilátásba helyeztetett. Hogy ezen dolgok ilyformán történtek légyen, bátrak vagyunk utalni azon tárgyalásokra, melyek császári kir. apostoli Felséged magyar udv. kancel­láriája és birodalmi pénzügyi ministeriuma közt 1863-ik év augustus és September hónapjain át foly­tak ; s mely tárgyalásokat illetőleg hivatkozunk nóvszerint a cs. kir. pénzügyministeriutnnak a magy. kir. udv. kancelláriához intézett, s másolatban ide hajlított kővetkező átirataira, úgymint: 3191 f. m. 1863. augustus 7-ke, 3688 f. m. 1863. augustus 28- dika és 3863 f. m. 1863. September 12 éröl. Ha Felséged kormányának bölcs és jóakaratu szándokai egész mértékben teljesedésbe mehetnek, azaz: ha az akkori birodalmi tanács azokat meg nem csonkítja, sőt nagy részben meg nem hiúsítja, úgy a mi vállalatunk jelenleg már nagy haszonnal és közel­ismerés mellett által volna adva a forgalomnak ; és bennünket most bizoyára nem a reánk szakadt ba­joknak elintézése, hanem valószínűleg a tovább fej­lesztés és az eddig csak országos érdekű vasútnak magasabb rendeltésre való emelése foglalna el. Hálás elismeréssel kell mindazonáltal bevaila- nunk, hogy császári királyi apostoli Felséged kormá­nya részéről vállalatunk minden alkalommal a kö­rülmények és lehetőség szerint táraogattatott; be kell vallanunk, hogy a nyert támogatások csak azért nem vették magukra az Ígért és megfelelő mértéket, mert a birodalmi tanácsnak 1863-ban elfoglalt álláspontja által a kormány ez ügyben akadályozva volt. így történt , hogy a kilátásba helyezett egy millió frtnyi kölcsönből számunkra csak négyszáz- ezer forint lön az országos alapokból folyóvá téve; így történt, hogy a kamatbiztositás életbeléptetése ed­dig teljesen elmaradt, s hogy a magas kormánynak jóakarata vállalatunk irányában csakis a szükséges vasinek szállittatásában nyilatkozhatott még! Midőn azonban a dolgok idáig fejlődtek, sok­kal inkább benne valánk már a munkáltatásban, semhogy azzal többé szünetelnünk, vagy felhagy­nunk lehetett volna. A jó remények és Ígéretek fejé­ben megkezdett munkát folytatnunk kellett, s meg­szereznünk hozzá a további szükséges pénzeket. Ezen célból egyezményre léptünk a bécsi Schuller-féle bankházzal ; átadtuk neki prioritási részvényeink legnagyobb részét eladás végett, s ezen régi és jé hangzású bankárház firmájában mindenki kedv» zö prognostikont látott a megkezdett ügynek további szerencsés fejlődésére nézve. Fájdalom ! nem történt úgy ! A prioritások eladásának negotiálása, az emlí­tett bankház által számos hónapon keresztül húzó­dott, mi alatt társulatunk folyvást azzal biztattatott, hogy az eladás létrejön, és hogy még csak némi for­mai akadályok forognak fenn. Báró Puthon Rudolf, mint képviselője a Schuller-féle bankháznak, ismételt interpellatióink és sürgetésünkre , igazgató tanácsi üléseinkben jegyzőkönyvileg ismételve kijelentette, miszerint az eladás megtörténtnek tekinthető, sőt ugyanezt jelenté még f. é. május hó 30 án tartott közgyűlésünknek is! Ki mert volna ily ünnepélyesen adott nyilatko zatai után a régi és köztiszteletben álló bankháznak — a dolog megtörténte felett kételyt ápolni még ? És mégis alig múlik el nehány nap a közgyű­lés után, kiderül, hogy az eladottaknak bejelentett prioritások — eladva nincsenek ; s kiderül gyorsan erre a bankház fizetési képtelenségének kijelentése ! így kellett a mi társulatunknak is, érdekében az egésznek, s érdekében minden hitelezőinek a cső­döt kimondania ; mert pénzt többé — a Schullerház közvetítése által a további fizetésekre nem várhat­tunk ; fizetnünk pedig a javában építtetés alatt állott vállatat után, úgyszólván minden percben kellett! Távol van tölünk báró Puthont valami olyan­nal, mi szándokainak tisztaságára árnyékot vethetne, vádolni akarni ; elhiszszük, hogy ö is komolyan a legjobbat akarta ; elhiszszük, hogy tett Ígéreteit és kijelentéseit a prioritások eladására nézve bona fide ismétlé előttünk ; azt nem tudjuk és látjuk azonban mindeddig, hogy mik voltak azon rejtett okok, me­lyek a prioritásoki ak annyiszor bejelentett eladását éppen azon a percben hiúsították meg, a midőn vál­lalatunkat mármár át kellett volna adni a forgalom­nak, s a midőn a nevezett bankház két millión fölül volt már benn a vállalatban ! Az idő úgy hiszszük, ki fogja majd ezen prio­ritási eladásnak a történetét homályából deríteni; ne­künk azonban és ama számtalan érdekeltnek, kik vál­lalatunk Borsával kapcsolatban állanak,erre várni nem lehetvén, csász. kir. apóst. Felségedhez fordulunk fiúi bizodalommal, kegyeskedjék közhasznú és szép jövő­jű vállalatunk sorsát illetőleg legmagasabb fejedelmi hatalmából addig is, mig ezen ügyben áthatóbban or- szággyülésileg is intézkedni lehet, egyelőre elrendelni, hogy vállalatunk számára a Felséged kormánya által már 1863-ban megígért kamat garantia, legalább a prioritási részvényeket illetőleg csász. királyi apostoli Felséged által is kegyelmesen s mielőbb kilátásba helyeztessék. Biztosíthatjuk Felségedet, miszerint ennek megtörténtével az országos alapokra vagy államra semmiféle terhek háromolni nemfognak, s vállalatunk mégis olyatén alapot nyerne, melyről nem csak a pri­oritások eladása volná negotiálható, hanem minden a vállalaton fekvő teher s minden hitelező követelé­sei is kielégíttethetnének ; de sőt maga a vasút is, a bányákig legalább, s a legszükségesebbekkel ellátva megnyithatóvá válnék, és cs. kir. apóst. Felségednek ezen egyetlen kegyelmes kijelentése által meg fogna mentetni az elharácsoltatástól egy oly közhasznú vál­lalat, melynek, mikép az ide mellékelt s az illető tö­meggondnokság által megvizsgálandó egybeállításból kitetszik, 6,808,251 frt 85 krra menő activumai elle­nében csak mintegy 3,536, 443 frt 10 krnyi passivái vannak. E kimutatásban egyébiránt a kisajátítás alatt álló telkek utáni összegek, azon okból, mert ezen ügylet még befejezetlen, befoglalva nincsenek. Felséged kegyelme és bölcseségének valóban egyetlen egy szava elégséges arra, hogy felakadásba jött vállalatunk újra felüdüljön, s hogy az, rendelte­tése értelmében mielőbb kiépülhessen! Nem kételkedhetünk tehát azon, hogy a sür­gősségnek tekintetéből is csász. kir. apóst. Felséged atyai segélyét velünk mielőbb kegyelmesen éreztetni fogja. Éreztetni névszerint abban, hogy Felséged a prioritási részvények kamat-garantiáját fejedelmi sza­vával legkegyelmesebben kilátásba helyezteti ; érez­tetni abban, hogy a legszükségesebb kiépítésnek be­fejezéséhez megkívántaié pénzeket, melyek most már, mikép az ide mellékelt építési jelentés (Baubericht) A. csatolványából láthatni, 785,700 frtra mennek — előlegezéskép annál is inkább utalványoztatni ke- gyeskedendik, miután vállalatunk az 1863-ban meg­ígért egy millió frtnyi kölcsönből eddig csak 400,000 frtot kapott; — éreztetni végül abban, hogy az aera­rialis gyárakból kerülő vas-sinek vállalatunk számára ezentúl is szállíttassanak,és bogy az érették fizetendő összegek lerovására megfelelő idő engedtessék. Ezen kegyelmes fejedelmi intézkedések töké­letesen elegendők lennének arra nézve, hogy a pest­losonci vasútnak ügye azon bajból, a melybe a körül­mények összefolyása által került, kibontakozhassék. Előadottaknál fogva esdekelve kérjük császári királyi apostoli Felségedet a nevezett intézkedések mielőbbi életbeléptetéséért. Felséged ezek által részben erkölcsi gyámolí- tást, részben előlegezéseket adván, az állam általuk semmiféle uj terhekkel nem rovatnék meg; vállala­tunk mégis meg volna mentve; számtalan jóhiszemű hitelező- és vállalkozótól a veszteség el lenne hárítva; az állam, követeléseinek visszanyerésében biztosít Péntek, September 1-én 1865

Next

/
Thumbnails
Contents