Pesti Hírnök, 1865. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-01 / 200. szám

tatnék; a régi és jó nevű Schuller-ház, melynek köz­vetítése által annyi hasznos ipar­vállalat jött létre a birodalomban, s melynek terjedelmes összeköttetései oly számos érdeket érintenek, újból közhasznú tevé­kenységre képesíttetnék , szóval nem volna senki, a­ki a pest-losonci vasúti vállalat után károkat szen­vedne ; holott, ha ezen jobb sorsra érdemes vállalat mostani bajában magára hagyatnék, és az bírói vég­rehajtás útján kerülne eladásra,­­ számos vállalko­zók és hitelezők mellett az állam is, mint egyik nagy hitelezője a vasútnak, tetemes veszteségeket fogna szenvedni. És ezen veszteségek annál sajgóbb se­beket­­hagynának maguk után, minél inkább bizonyos, hogy a jelzett s alázatosan kérelmezett irányban mindannyian elháríthatók voltak. Támaszkodva a legalázatosabban előadottakra, esedezünk csász. királyi apostoli Felséged előtt: mél­­tóztassék vállalatunk jelenlegi állását, alapján az ide csatolt építési jelentésnek (Baubericht) pártatlan szak­értők által megvizsgáltatni; méltóztassék egybeállít­tatni egy bizottmányt, mely tekintve a segélynek sür­gősségét s a késedelem káros voltát, császári királyi apostoli Felségednek vállalatunkat illetőleg javasla­tait halasztás nélkül megtehesse. — Kérjük ezt Fel­ségedtől forrón és alázatosan, azon okból, mert a ké­sedelemben nem csak a vállalatban fekvő tetemes tő­kének kamatai vesznek el, de mert elromlik s elpusz­tul a már kész tárgyaknak, a már befektetett értékek­nek is egy igen tekintélyes része! Nem csak társulatunk lesz császári királyi apostoli Felségednek felkért gyámolító atyai segélyé­ért örök hálára kötelezve, de kötelezve lesznek mind­azok, kik vállalatunkkal, jó remények biztató befo­lyása alatt kapcsolatba léptek ; s kötelezve lesz vé­gül maga az ország is, mely ügyünknek legalázato­sabban kérelmezett felkarolásában anyagi állapotaink emelkedésének egyik, nem jelentéktelen tényezőjét látandja megmentve és biztosítva. Pesten, 1865. jul. 29-én. Császári kir. apostoli Felségednek leghüvebb s legalázatosabb jobbágyai, stb. A magyar orvosok s természetvir­s­gálok XI. nagygyűlése. Pozsony, aug. 30. T. szerkesztő ur! Ezennel van szerencsém a szakosztályok tegnapi üléseiről a következő tudósításokat átküldeni, melyekben az ülések főmoz­zanatai vannak foglalva . Az orvos-sebészi szakosztályban Singer tudor érdekesen értekezik a roncsoló­­ torok-gége-lábról, mely Szegeden a múlt tél hónap­jaiban járványilag uralkodott. Ezen tárgyhoz szólot­tak dr. Schuller Bécsből, kinek észrevételei nagy tetszéssel fogadtattak, továbbá Langer Amerikából, dr. Cajus, Korányi és Dolezsau­ tudorok. S­i­n­g­e­r Jr. azonkívül még egy rendkívül érdekes húgykövet is mutatott be, melyet maga távolított el a hólyagból. P­u­r­k­y­n e prágai tanár német nyelven értekezik : 1) Az általa szerkesztett kynesiskopról, mely­nek segítségével a legkülönfélébb természeti mozgá­sokat teszi szemlélhetővé. 2) A szív, különösen billentyűinek működé­séről. 3) A bőr terjedelmének tüzetes megmérése módjáról. 4) A szintén általa felfedezett koponya-belségi hangról (endocephalischer Schall) , bemutatván a mellett egy általa ezen hang létrehozására szerkesz­tett készüléket. 5) Még egy gymnastikus készüléket mutatott be. — Az élces és eleven előadás a gyűlés részéről ismételve köztetszéssel fogadtatott. Gruber Jr. Bécsből a dobai és Eustach féle idült és heveny hurutjáról, valamint annak gyógyke­zeléséről egy ékes köztetszésben részesülő előadást tartott. N­a­v r­a t­i­­ Imre, tudor, először is egy gége mintát mutat be, me­ly kezdőknek gyakorlásra szol­gál; továbbá két általa feltalált gégetükrészeti esz­közt, u. m. gégeedzőt és gégehabarcfogót, azonkívül­­ két keresetet adott elő. Az egyik egy gyógyult gége-­­ fedőfekély, a második egy sikeres gégehabarckiirtás. A műszereket illetőleg dr. Lange­r megjegyzéseket­­ tesz. Dr. Kovács pedig az előadott korrajzokra nézve. Lenhossék egyetemi tanár úr egy rendkí­vül nagy női zápfogat mutat be, melyen különben a fogcsont-állomány van tultengésben. P­u­r­k­y n­e tr. ezen igen érdekes esetre megjegyzi, hogy a kérőd­zőknél a fogzománc tultengése észleltetik gyakrabban. H­i­r­s­c­h­­­e­r tudor, egy borjúszemet mutat be, melynek porchártyáján naevus ül. Dangerti Amerikából értekezik a megóvó sebészet előnyeiről, különösen támaszkodva az utolsó amerikai háborúban tett tapasztalataira. Előadását egy általa szerkesztett nyújtó­géppel s az észlelt kór­eseteket ábrázoló fényképekkel érdekesíti. S­ch­ni­t­z­­­er Jr. Bécsből a jelenleg divó bőr alá fecskendezések, vagyis a gyógyszerek helybeli alkalmazásának előnyéről értekezik, nem csak eny­hítő, de gyógyító hatását is bizonyítván. Dr. Langer felhasználja ezen alkalmat kimu­tatni, hogy ő már 1859 ben volt az első, ki a chinin bőr alá fecskendezését váltóláznál sikeresen alkal­mazta, vázolván egyszersmind a német irodalmat, mely amerikai lapokban tett közleményeit tekintetbe nem vette. K o r b e l­y i­tt. is szólt ezen tárgyhoz. Az államorvostani szakosztályban Kun Tamás előadja indítványozó értekezését az egészségügyi képviselet tárgyában az országgyű­lésen. -----------Az általános figyelmet felhívó érte­kezlet az évkönyvekben kinyomatni és az egészség-­­­ügyi javaslatnak ugyanő e tárgyra vonatkozó pontjá­val összeköttetésbe hozatván, a tárgyülésben felolva­sásra ajánltatni határoztatott. Kaczánder Áron felolvassa : Indítvány a hason-­­­szenvészi gyógyászok öndispensátiója tárgyában című­­ értekezését,-----------A szakosztály az érdekes és­­ méltányos kívánalmakat tartalmazó értekezletet, az­­ évkönyvekbe felvétetni és az indítványt az egyesült orvosi szakosztály ek­be pártolólag felterjeszteni ha­tározta. Spitzer Károly tudor felolvassa értekezletét­ az­­ allopathia és homöopathia összeegyeztetéséről.-------­ — E mulatságos értekezlet vidám tudomásul vétetett. Ocsváry Ede értekezik : A magyar nemzet szá­­j pofátlanságának egyik fő okáról.-----------A szerző­­ által felállított tétel be nem bizonyittatván, tudomásul vétetett. Az állat- s növénytani szakosztályban­­ következők értekeztek: 1. A s c h e r s o n tr. : Nehány magyarhoni nő-­­­vényről (német nyelven). — Nevezetesen a Crysan­­i­themum tenuifolium Kit. — Fumaria rostellata Knaf.­­ — a Lignaria vulgaris és striata egy korcsáról, me­lyet a Linaria Koczianovichiinek nevez el, — végre [ a Cuscuta obtusifolia A. B. K.-ról. Értekezet tulajdonképen azon szivélyes baráto­­­ság, melyben a magyar Kitaibel és a berlini Wilden­­­now egymással állottak, indította arra, hogy azon Ki-­­ taibelféle növények után, miket Berlinben Wildenow növénygyűjteményében látott, magának Kitaibelnek­­ gyűjteményét is lássa Pesten. Ezért lerándult Pestre, hol K­u­b­i­n­y­i A.­­ méltósága és Frivaldszky ur szívességéből Kitaibel gyűjteménye tüzetesen ren­delkezésére bocsáttatott. A. ezen gyűjteményt classi­­­­cusnak nevezi s nem győzi dicsérni szép megtartását.­­ Egyszersmind óhajtását fejezte ki, vajha minél előbb­­ kutatnák át a magyar füvészek ezen kincset és adnák­­ kellő commentárját. A. azonkívül még egy kirándu­l­­­ást is tett Heves megyébe, hol különösen Kocsano­­vich gyógyszerész és Janka hadnagy uraktól szi­vélyes vendégszeretettel fogadtatott. Köszönetül az általa ott talált növények egyik új faját Linaria Ko­­cianovichii-nak keresztelte. 2. Feichtinger Sándor tr. : A természet­­tudományoknak hazánkban felvirágzására újabb indít­ványok. E tárgy közelebbi megvitatására X­á­n t­u­s Já-­­ nos elnöklete alatt következő tagokból álló bizott- ;­mány jelöltetik ki: B­o 1­­­a János, — B­ö c­k h Görgy tr., —­­ Feichtinger Sándor tr., — Th­evalovszky János, — Schiller Zsigmond,— Török József tr. i 3. Schnell Károly : Néhány méhekkel táplál­­­­­kozó hazai madárfajról. Névszerint a széncinke-,­­ gyurgyalag-, közönséges fecske-, nyaktekercs, tarka-­­ és zöld harkályról; egyszersmind a gyurgyalag raj­­­­zát s tojását mutatja be. 4. Hermann Otto: Jelentés az erdélyi pók-­­ féle állatok megismertetése ügyében. Több nagy mű­gonddal praeparált pókfajt mutat be, melyek B­ö c k h módjától eltérőleg nem papir-, hanem üveglemezre eredítvék. 5. Schiller Zsigmond: Nyitra városa­ és kör­nyékének növényföldrajzi viszonyairól (német nyel­ven). A kivonatban közölt terjedelmes­ műnek fordí­tása az évkönyvbe felvétetni határoztatik. A­z ásvány és földtani szakosztályt Med­­nyánszky Dénes szakvezető megnyitván, Szabó József tanár úr érdekes előadásban,­­ Hegyalja vidékeinek földtani és szőlömívelési viszon­­­nyait fejtegeti az általa készített s a bécsi katonai geogr. intézetben köré nyomott térkép nyomán. Ku­­binyi Ferenc úr az előbbiekre vonatkozólag a perli­­tek előjövetelére nézve még azt jegyezi meg, hogy Pataknál s Ci­eghegyen opál, valamint Erdőbényén quarckrystálok jönek elő, továbbá hogy a Mátrában szintén találtatik még pedig nemes opál. Pettko bányatanácsos Szabó tanár előadásaihoz hozzácsatolta,­ hogy a Trachytnak két különböző vál­faja Selmecen is előfordul, a­nélkül azonban, hogy a­­ félüveges Trachyt quarc segőceket tartalmazna. Em­­­­líti továbbá, hogy a malomkőporphyrokban azon tag­­­gokon semmi szervi maradványokat nem talált, mint azok a Hegyalján fordulnak elő , figyelmeztet ama feltűnő hasonlatra, mely a két hegyben előforduló csiszpala és raenelit közt található és különösen di­cséri a félüveges Trachyt előjöttét oszlopban Sz. Be­­nedek mellett oly nagyságban, mint másutt sehol. Dr. Kornhuber a magyar természetvizsgálók és orvosok XI. nagygyűlésének em­léköny­vét terjeszti elő, s röviden érinti a benne foglalt és általa szerkesz­­­­tet „Adatok Pozsony vármegye természettani földle­­­­írásához“ című értekezést, vonatkozva a hozzájuk csatolt és nagyobbrészt a cs. k. földtani intézet fölvéte alapján általa szerkesztett földismei térképre. Ő külö­nösen a diluviai helyi murva elterjedését a kis Kár­pátok keleti oldalán Pozsony és Modor között említ­heti, továbbá cengeri agyag előfordult át Pozsony vá­rosa határában és azon körülményt, hogy ezt a Bel­­vederhomok és murva fedi. Fölemlíti továbbá a lajta­­mésznek egy eddig még ismeretlen lelhelyét a károly­­falvi völgy éjszaki nyílásán. Kornhuber úr előadása annál inkább tetszéssel fogadtatott, minthogy miként Hauer úr említette, a birodalmi intézeti geológokhoz is csatlakozott társként , s az adatok nem csekély száma az r­észletes részén jutott köztudomásra. Az archaeologiai szakosztály első napon (aug. 29-én) tartott ülésében, miután el­nök és titkárok megválasztása által megalakult, leg­először is a tegnapi közgyűlésnek 9-ik pont alatt ho­zott határozatából kifolyólag, mely szerint az eddigi szakoknak a társadalmi és etimológiával való bővítése iránti indítvány előbb a szakok tüzetes megvitatása alá rendeltetett bocsáttatni, elhatároztatott, a közgyűlés irányában annak kijelentése, miszerint az archaeoló­giai osztály, mely évről évre nagyobb részvétet ger­jesztve ezen szakbeli tudományok iránt, most már igen tekintélyes számú szakférfiakat s kedvelőket tud felmutatni — jövőre semmiféle szaknak alosztá­lyát ne képezze, hanem mint különben és önálló tu­dományokkal foglalkozó, függetlenül mozogjon azon körben, melyet eddig saját kifejlődésének hátrányára más osztályokkal, mint azoknak valami függeléke volt kénytelen megosztani. Így lévén egyedül remél­hető, hogy a régészeti tanulmányok iránti hajlam ki­vált a fiatalabb nemzedékben minél inkább gyara­podván , a régészet hazánkban is azon feladatok megoldását fogja sikerrel eszközölhetni, melyek a hazánkban elszórt, s eddig nagyrészt ismeretlen ily­nemű kincseink megismertetése, s az enyészettől megmentése érdekében reá várakoznak. Ugyancsak a tegnapi közgyűlés 17-dik pontja értelmében a hg Grassalkovich-féle palotában nagy gonddal s szakavatottsággal rendezett régészeti s ez­zel rokon —■ valóban: nagy­szerű s fölötte érdekes kiállítás megvizsgálására szakértőkből külön bizott­mány neveztetett ki, mely is ezen tárgyak régészeti tudományi becséről s jelentőségéről fog a szakülés­nek jelentést tenni. A szakosztály tagjai e bizott­mányhoz tetszésök szerint csatlakozhatnak, rájuk nézve imigy sokkal érdekesebb s tanulságosabb fogna lenni, ezen tárgyak megismertetése, mint ha azok, bár élő szóval, de mégis nem közvetlen megszemlé­lés által jutnak mindenkinek tudomására. Meghatá­roztattak azután az itteni épp tatarozás alatt levő fő­­egyháza­t. i. Szent Má­ronról, a nemeskeblű magyar vitézről elnevezett koronázási székesegyház, a feren­­ciek régi egyháza és más régészeti tárgyak meg­szemlélésének órái a ma és következő­ napokban. Ezután jött az egyes, előre bejelentett előadá­sokra a sor. Első volt Henszlmann Imre értekezése : „Az ujabbkori régészeti fölfedezések viszonyai a magyar történelemhez é­s a felfedezések közt a szé­kesfehérvári régi basilicának ismertetése. Nem is kell mondani,mikép az előadás minden tekintetben érdekes­­ volt. A szakülés által ezen igen fontos s helylyel-közzel sale attico fűszerezett értekezés a közgyűlésnek az évkönyvekben kinyomatás végett ajánltatni határoz­tatott, mire azonban Henszlmann kijelenté, mikép­p ezen munkájával már máskép rendelkezett. Hogyan ? azt nem mondta meg, nem tudjuk tehát meg fog-e és hol ezen irod­amunkra nézve igen érde­kes mű nyom­tatásban jelenni. Következett azután dr. Arányi Lajos e­lőadása, melyben ő a Hunyadyak vajda-hunyadi várát ismertető meg a számos közönség előtt. A ma­rosvásárhelyi tavak­ kirándulásnak legkedvesebb reminiscentiája ez nem csak Arányira , de mind­nyájunkra nézve, kik tavai az erdélyiek vendégsze­­retetéből oly sok szépet és érdekest láttunk. Arányi oly igen megszerette a történelmileg oly igen érdekes Hunyadot, hogy ő többször oda utazván, saját költ­ségén a várat műszakilag levetette, s a mérnöki föl­vétel mérveit egy fából készült mintára alkalmazva, azt minden részleteiben megismerteté a közönséggel. Erről azonban máskor talán többet és bővebben fogunk olvasni. Most csak annyit, miszerint azon indítvány­­nyal fog fellépni a közgyűlés elé, hogy a 10 évvel ezelőtt leégett Hunyad várának felépíttetésére 0 cs. s ap. kir. Felsége legalázatosabban megkeressék, mely fölépítés költségeinek némi födözéséül, egy e végre rendezni szándékolt sorsjáték engedélyezése is fog szorgalmaztatni. Dr. Arányi Lajosnak ezen nagy­szerű történelmi emlék ismertetése körül tanúsított buzgalmáért, melynél sem fáradságot, sem költséget nem kimért, a szakülés részéről a legmelegebb kö­szönet szavaztatott. A gazdasági szakosztály gróf P­á­l­f­f­y Istvánt elnökké, F­ö­l­d­e­s­y Gyulát és F­ö­l­d­v­á­r­y Kálmánt jegyzővé választván, legje­lesebb gazdáink egyike Czilchert Róbert a pozsonymegyei gazdasági egyesület másodelnöke lépett a szószékre, s röviden vázolván közgazdasági viszonyainkat, legerősebben hangsúlyozó azon körül­ményt, hogy nem termelünk annyit, a­mennyit ter­melnünk lehetne, s e tételét a külföld példájából ér­dekes statistikai összehasonlításokkal indokoló. Azu­tán átment bajaink forrásaira s azokat a következők­ben jelölé meg : 1. a mezőgazdasági értelmiség cse­kély volta, 2. pénzügyi bajaink (hiteltelenségünk és nagy adónk), 3. kereskedelmi viszonyaink fejletlen­sége, 4. az aránytalanság állattenyésztésünk és gabo­natermelésünk közt. A jeles értekezést alkalmunk lesz egész terje­delmében megismertetni olvasóinkkal. — Itt ezúttal csak annyit jegyzünk meg róla, hogy miután Hideg­­héthy Antal, Moróc István, alólírott és többen ész­revételeket tettek, végzésileg köszönet szavazta­tott a derék értekezőnek a nagy fontosságú tár­gyak mély ismeretet tanúsító fejtegetéséért, s nem elégedett meg a szakosztály azzal, hogy azt az év­könyvben kinyomatásra a nagy­gyűlésnek ajánlja, hanem az abban foglalt nagy horderejű eszmék to­vább fűzésére, az egész értekezés tárgyának tovább tanulmányozására, s annak folytán egy érdeml­eges javaslat készítésére az iránt : mi lenne tehát viszo­nyaink közt törvényhozásilag teendő közgazdasági hely­zetünk javítására ? egy küldöttséget nevezett ki az osztály Nagy Gedeon m­aga elnöklete alatt, melynek tagjaivá választottak : C­i­­­c­h­e­r­t Róbert, F­ö­l­d­v­á­­r­y Kálmán, Hideghéthy Antal, Morócz István, Szathmáry Károly és dr. Szabó Alajos, azon megbízással , hogy feladatukat Pesten tartandó értekezletekben mielőbb megoldani, s munkálatukat az országos m. gazdasági egyesülethez beterjeszteni siessenek ; az pedig megkéretik, hogy annak alapján az ügyet karolja fel, és sikeresítésére a szükséges lépéseket tegye meg. Ezután Hideghéthy Antal úr adta elő abbeli in­dítványát, hogy a természetvizsgálók jelen nagygyű­lése tűzzön ki egy iskolák és földmivelők számára olvasókönyvül szolgálandó oly munkára, mely a mezőgazdaságban előforduló természettani jelensége­ket népszerű nyelven magyarázza, száz arany jutal­mat. Az értekező által indokolt javaslat és formulá­­zott kérdés helyesnek és szükségesnek, s a célnak megfelelő megfejtése rendkívül hasznosnak és áldá­sosnak átalánosan elismertetvén, midőn az indítvány egyhangúlag elfogadtatott volna, az indítványozó a maga részéről azonnal letett az elnökség elébe 50 aranyat, a többire ismét 30-at írtak alá és fizettek ki az osztály tagjai, a hiányzóra nézve pedig az elnök gr. Pálffy István felkéretett, hogy azt szintén önkénytes hozzájárulás útján ez ülések alatt egybeszerezni szí­veskedjék, mit a m. gróf mégis igért, önmaga is 10 aranynyal járulván a jutalomhoz. Dr. Entz értekezett még ez ülésen a bor savany­­szesz tartalmának megismeréséről s ezek egymás­­hozi arányáról, s ebbeli előadását a hallgatók előtt pozsonyi borokon tett kísérletekkel érdekesíté. A pozsonyi gazdasági egyesület ez alkalomra rendezett kiállításának megtekintésére az osztály ke­beléből Nagy Gedeon m­úga vezetése alatt Czilchert Róbert, Hideghéthy Antal, Morócz István, Földessy Gyula urak küldettek ki oly kéréssel, hogy eljárásuk eredményéről az osztályhoz a nagygyűlés elébe terjesztendő jelentést tegyenek. A küldöttség­hez e végre az elnöklő m. gróf által előadóul Szath­­mári Károly úr kéretett föl. D­r. Szabó Alajos. I­n : A pest-losonci-besztercebányai vasút és Sz.­­István kőszénbánya-társulat küldöttsége, mely a fön­tebb közlött folyamodványt átnyújtó,mint halljuk teg­nap aug. 31-kén fogadtatott Ő Felsége által. A kül­döttséget gróf F­o­r­g­á­c­h Antal főispán ur ő exd­ája vezette, kinek ezen vállalat ismeretes balsorsa javí­tására irányzott kérelmező beszédére . Felsége — mint értesülünk — körülbelül a következő sza­vakban méltóztatott legkegyelmesebben válaszolni : „Sajnálattal értesültem azon viszonyok felől, melyek a szép reményre jogosított pest-losonci vaspálya ügyét kifejtésében megakasztották. Kormányom e fennakadás okai, a vállalat lehető segélyezése és a föltételek iránt, melyek alatt ez foganatosítható len­ne, tárgyalásokat indított meg, melyeknek siettetését s határozatom alá leendő terjesztését uralkodói gond­jaim közé számítom.“ VEGYES HÍREK. Pest, sept. 1. 3­­0 Felsége f. évi aug. 23-ról kelt legfel­sőbb határozatával, saját fiának, R­u­d­o­l­f Korona­­herceg Urnak, a Neki adatott hesseni nagyhercegi Lajos-rend nagykeresztjének elfogadására s viselé­sére legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. 10 Felsége f. évi aug. 20 ról kelt legfel­sőbb határozatával, gróf B­á­n­f­f­y Bélát Kraszna­­megye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ő Felsége f. évi aug. 26-tól kelt legfel­sőbb határozatával, báró Bánhidy Albertet Csa­­nádmegye főispá­njává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Gróf M­i­k­ó Imre, b. Kemény Fe­renc, b. Jósika Lajos s b. Apor Károly urak Bécsből Kolozsvárra visszaérkeztek. *** Az erdélyi fők­ormányszék Szebenben tegnapelőtt végzé működését. Gr. C r­e n­­n­e­v­i 11 e főkormányszéki elnök ö­nmaga sept. 5-én fog Kolozsvárra érkezni s a főkormányszék tagjai 6-dikán fogják megérkezésüket jelenteni.­­ (Az országgyűlési helyiségekre) vonatkozó legi. elhatározás már leérkezett. A mai hiv. lapok tu­datják „ugyanis: O cs. kir. Apostoli Felsége múlt aug. hó 29 r1­­ kelt legfelsőbb elhatározásával, királyi főtárnokmes­­ter ur ő excellentiájának — főkancellár úr ő exce­­lentiája részéről is pártolt — indítványához képest, a magyar országgyűlés alsó­házának ta­nácskozásaira egy ideiglenes országház építését a Pest város tulajdonához tartozó úgynevezett Sándor­­kaszárnya féle telken, a b 1 építész tervezete szerint, 150.000 ftnyi összes költségen belül, valamint a ma­gyar nemzeti múzeum dísztermének a főrendek háza számára leendő átalakítását 4396 ftnyi összes költségen belül, legkegyelmesebben jóváhagyni, egy­szersmind pedig megengedni méltóztatott, miszerint ezen építkezés és átalakítás céljából, főtárnokmester úr ő nagyméltósága kezéhez a budai várpalota alap­jából 50.000 ftnyi előleg utalványoztassék.­­Egyéb­iránt ezen építkezések házilag lesznek kezelendők, a műszaki vezetéssel Ybl építész megfelelő díjazás mellett, a felügyelettel pedig az országos építészeti igazgatóság egy tisztviselője s az építkezés igazgató sávai egy kormányzóia kiküldött részen megbízandó. — Az el nem fogadott 3 további terv készítőinek i bi­zonyot, összegű jutalmak engedélyeztettek,Pest vár­a

Next