Pesti Hírnök, 1865. december (6. évfolyam, 276-297. szám)

1865-12-01 / 276. szám

Hatodik évfolyam 276. szám. ,;.ín íóiioaiis8.\Iáv inóiiöi nad'í.ciliS A — PESTI POLITIKAI NAPILAP. { •A/VXAAAAA/VVvv/X/WW'.A/WVVVA/WWWVVVV'ö/V^1 Afi/VWWWW*!A/'AJ' J) Hirdetések hatliasábos petitsorért egyszerűhir-1 detésnélö kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. £ | Szerkesztőségiét kiadó-hivatal: | I a Lipót-utca 20-dik szám alatt s s földszint % I | (></WWWWWV/VVW/V/WW.WMA/W,/VyW\W./WVW\AA/WWWWV,0 <'*iövö >! i o ü ö a JjOjäjsrj*! n aüGJv j Előfizetési felhívás ddoí ü*»*w PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési föltételek: Negy'dévre......................... 5 frt Félévié . ...................................10 írt Egész évre.........................................20 frt 0 auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik |^T Előfizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál; h e 1 y- ben Pesten: ezentúl a „Pesti Hirnök“ kia­dó hivatalában, barátok tere, 7.sz., EmichG. újságkiadó-hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó-hivatala. n e I A flodi>t:uu ssmi'.Ji-o jo . [iky-Äg, lei a« sí a | . dadák Hazai közQgyek. HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, nov. 30. Ma országgyűlési ülés volti A fusio-párt és Strossmayer elmaradtak. A tegnap vá­lasztót; másodelnök S u h a j sem jelent meg. A kö­zépponti bizottmány által a verificatiók iránt tett ja­vaslat felett foly a tanácskozás. Mazuranics, ki ellen az első verificáló bizottmány kifogást tett, meg lön erősítve az orsz. gyűlés által. A központi bizottmány javaslatba hozta , bogy a báni tábla tanácsosainak ülése és szavazata meghagyassék. — Haulik bibornok pártolja a javaslatot, azon okból, hogy a bekövetkezendő igazságügyi tárgyak feletti tanácskozásoknál ily jogtudománynyal biró férfiak igen hasznos szolgálatokat tehetnek. Holnap teljes ülés. — Ő Felsége a horvát unió-párt panasz­iratát 4- mint a „P. L."-nak Bécsböl távirják, a kül­döttség két tagjának kezéből f'gja átvenni. Kilátás van hozzá, hogy az ügy kedvezőn döntetik el. ERDÉLYI ÜGYEK. Kolozsvár, nov. 28. Gróf M i k ó Imre ur ö exclja, mint a confe- rentionalis megválasztott elnökök egyike ma reggel 10 órakor nyitotta meg a vegyes értekezletet, a mely a válaszfeliratot volt elöleges tárgyalás alá veendő. A szászok és a románok nagy számmal jelen­tek meg, S u 1 u t i u érsek ö excját nem láttuk. Elnök ö exclja az értekezletet körülbelöl következőleg nyitotta meg : Tudva van önök előtt, hogy a követ-igazolások bevégeztetvén az országos elnökség által, a folyamat­ban levő országgyűlésre leérkezett egyetlen királyi előterjesztés fölötti érdemleges tanácskozás lön napi rendre kitűzve. Ez fogja tehát képezni a most általam megnyitott értekezletnek tárgyát. Midőn azt meg­kezdjük, engedjék meg, uraim, hogy igen kevés sza­vakban mondjam el, miként képzelem én az értekez­let célját elérni ? Nézetem szerint t. i. úgy, ha a vita alatt levő tárgy iránti nézeteit kiki alkotmányos érzü­lettől áthatva, Jbizalmasan, teljes nyíltsággal és min­den utógondolat nélkül elmondván, higgadtan, jóaka­ró figyelemmel és mások véleménye iránt való tiszte- telettel hallgatja meg mások nézeteit, hogy kölcsönös capacitatio és felvilágosítások utján oda juthassunk,hol azügy szerencsés megoldásával találkozzunk; minden­esetre pedig kikerültessenek azon élesebb egybeütkö- zések és kedvetlen súrlódások, melyek könnyen felme­rülhetnének akkor, ha a tárgy elöleges megfontolás és felvilágosítás nélkül egyenesen és közvetlenül vétet­nék országos tanácskozás alá. De uraim! ez üdvös cél eléréséhez mulhatlanul szükséges az egyetér­tés. (Helyes.) Kötelességemnek érzem önöket a köz­boldogság magas nevében egyetértésre felhivni, (S a- g u n a közbekiált: Jielyes) hogy annak angyala test- vérileg kapcsoljon össze bennünket, mert higyjék meg uraim, hogy a míg gyanakodva, bizalmatlanul állunk egymással szemközt, mindaddig bajaink leg­főbb okát máshol mint önmagunkban hiában keres­sük. (Helyes.) Az egyességet javasolják: a minden* napi tapasztalás és a legközelebb lefolyt 17 év meddő küzdelmei, melyeknek egész szomorú története példa gyanánt áll előttünk. Nyújtsunk egymásnak testvéri jobbot, mondjuk el nézeteinket, kívánjunk egymástól minden jogost,minden törvényest, minden méltányost, csak ne olyat, a mi lehetetlen: törvényszegést! (Zajos éljenzés.) Zeyk Károly: Az 1848-diki törvények első cikkelye fölötti tanácskozás, és e tanácskozás rr ' eredményének (J Felsége elé való juttatása van ezen országgyűlésre kitűzve. Azon közidö, mely az 1848- dik t. c. hozatala, és a mostani idő között van, gyász betűkkel lesz beírva történelmünkbe, következmé­nyeinek lehet tulajdonítani azt , hogy azon tör­vénycikk , mely ellen törvényesség szempontjából semmi sem mondathatik, ezen szempontból is kétség alá vonatott. Valamely törvénycikk kellékeihez tar­tozik, hogy az törvényes országgyűlésen hozasaék, megkoronázott magyar király és törvényes erdélyi fejedelem által megerösíttessék s kihirdette?sék. A szóban levő törvénycikk mind ezen stádiumokon ke­resztül ment, teljesedésbe vétetett, mert Erdély min­den törvényhatósága követeket küldött a Magyaror­szág közös országgyűlésre, Erdélynek királyi hiva­talosai ott megjelentek s Erdély kormányzatát a ma­gyar ministerium átvette. Ezen t.- cikk tehát a törvé­nyesség minden kellékével bírván, sem az itt össze­gyűltek, sem a pesti országgyűlés törvények alkotá­sába, azoknak magyarázatába nem boesátkozhatik, mivel erre egyedül és kizárólag a pesti közös ország­gyűlés illetékes. (Elénk tetszés.) Ezen elvekből kiin­dulva véleményem oda megy ki: fejezze ki az or- 8zággyülés alázatos feliratban ő Felsége iránti hálá­ját, hogy a magyar korona tartományaiban a jog­folytonosság elvét kimondani méltóztatott, és hogy bennünket a törvényesség terére útbaigazítani ke­gyeskedett. — Mondja ki az országgyűlés , mikép az 1848-ki törvénycikk revisiójába a fentebbi okokból nem boesátkozhatik, mondja ki, miszerint ha joga volna is ezt tenni, azt sem a hazára, sem a hazában levő nemzetekre nem tartaná üdvösnek, — hogy az 1848 diki pozsonyi VII. törvénycikk 5 dik §. és az erdélyi I. törvénycikk 2-dik § sa által biztosítva látja mindazon igényeket, melyeket az erdélyiek akár mint ország, akár mint egyesek, akár mint nemzet formulázhatnának; mondja ki az országgyűlés azt is, miként óhajtja, hogy a pesti közös országgyűlésen a törvénynek a nemzetekre vonatkozó azon rende­leté, mely szerint minden nemzetiségnek egyenlő jog adatott, alkalmazásba vétessék, és pedig oly módon, hogy egyik nemzetiségnek a másik fölött ne legyen joga, hogy senkinek se legyen előjoga a másik fö ött azért, mert ezen vagy azon nemzetiséghez tartozik. (Elénk helyeslés.) Kéressék meg végre ő Felsége : méltóztassék az erdélyi törvényhatóságokat és kirá­lyi hivatalosokat a közös magyar országgyűlésre össze- hivni, hogy a két testvérhaza egyesült törvényhozása közös erővel, a haza boldogságára, és ö Felsége di­csőségére munkálkodhassék. (Éljenzés.) Gr. Teleki Domokos megjegyezvén, miszerint örömestebb vette volna, ha ez alkalommal az ellenvélemények is nyilvánulnak, igy folylatá : Mindazoknak, kik velem az egyesülési törvényt tör­vényesség szempontjából kifogástalannak tekintik, sokkal kellemesebb leendett, ha ö Felsége ezen tör­vénynek közvetlen létesítő ét tűzi ki legmasabb aka­rata céljául. 0 Felsége azonban felszélit arra, hogy az említett törvénycikk iránti véleményünket újólag nyilvánítsuk. — Azok is, kiknek legkisebb kétségök sines ama törvény törvényessége iránt, megjelentek itt, mert tapasztalták, miszerint a kormány a törvé­nyesség terére lépett, és mert tisztelettel viseltetnek 0 Felsége azon aggodalma iránt, melynél fogva még egyszer meg akarja hallani, hogy ök a 48-ki magyar­országi 7-dik és az erdélyi 1. tcikket törvénynek tart­ják, mert meg akarták Ő Felségét győzni, mikép ezen országgyűlés többsége ama cikkeket csakugyan tör­vényeseknek ismeri el. — A Kolozsmegye érdemes követe állal előadott azon okokhoz, melyek folytán ö azon törvényt törvénynek tekinti, semmit sem kíván szónok hozzá adni, és a Bach absolut s Schmer­ling ál-alkotmányos utón ismételt kísérleteire va­lamint azok keserű gyümölcseire térvén át igy végzi be­szédét : a népek alkotmányossága európai fontossá­gának látkörére fölemelkedve, főleg arra figyelme - tetem az értekezlet tagjait: sorrakozzunk tömören» rendezzük magunkat, öregbítsük, erösbitsük erőin­ket, hogy a birodalom nagy átalakulási kérdésében politikai fejlettségünkhez mért széles, tekintélyes állást foglaljunk el. (Közhelyeslés.) Gr. T o 1 e k i Domokos után Dózsa Elek kolozsvári tanár és Maros-Vásárhely város kö­vete szólt, kinek hosszas s igen ta­nulságos beszédét, gyorsírói jegy­zetek nyomán holnap egész terje­delmében közlendjük. S a g u n a : Nagyméltófágu elnök ur ! (Él­jenzések.) Én minden tetteimben következetes — consequens — akarok maradni. Én, mikor hivatalos ál­lásom pontján és terén vagyok, használom a román nyelvet ; ellenben — a mint több tisztelt tagja ezen magas háznak jól tudja— magán társalkodás- ban használom a körülmények és az azokban előfor­duló személyek s nemzetiségek szerint a magyar vagy német nyelvet. (Helyes.) En nagyon tisztelem e mai magánösszejövetelünket, és valóban bátor va­gyok e találkozást magánnak jellemezni, mert nagy­méltóságod ily alakban méltóztatott nyilatkozni, jól lehet más részről megvallom egyéni meggyőződése­met, mely szerint ezen magános értekezletnek olyan körülményei vannak, a melyek oda illenek egy hiva­talos értekezlethez. Én az én állásomat nagyon is halványnak tartom. Megvallom, miszerint az előttem hallott tisztelt szónokoknak benső valóságát és erköl- csiségét kész vagyok elismerni ; (helyes) mert én ha politikai téren vagyok is, mindig az erkolcsiségnek barátja vagyok. (Helyes.) — Elismerem tehát er- kölcsiségét és azoknak erkölcsi nagy hatását — azoknak, miket az előttem szóló igen tisztelt három szónok előhozott; de más részről kérem a tisztelt gyülekezetei, miszerint ne kételkedjék az én néze­teim erkölcsiségóben sem! Mjglehet, hogy valaki ké­telkedik arról, mikép én mint novus homo nem birok semmi alkotmányos érzéssel, és — a mint a német mondja : ich hätte keine Vorliebe für ein constitutionelles Leben. Én ugyan megvallom, hogy elég hideg érzésű ember vagyok-----------bálokba, theatrumba nem szoktam járni, (derültség) mindig a könyvek mellett ülök, mert érzem felada­taimnak súlyát, de mégis van egy kis felfogásom, és azt mondhatom, alapos felfogásom az alkotmányos életről, ámbár csak uj polgára vagyok a benső alkot­mányosságnak, mert eddig ki voltam zárva, de csak a politikai alkotmányosságból voltam kizárva, egy­házamban oly teljes alkotmányosság lévén, hogy én azt az egész világnak recomendálhatom. Én tehát az ecclesiámban tanultam meg az alkotmányos életnek jóságát; eddig a politikai alkotmányosság jóságát, habár az mondatik : jogegyenlőség van : nem érez­tem ; nem éreztem, hiszen itt e magános értekezlet­ben, tisztán beszélhetek; annyi sok dolgom van a kormánynál, zum desperat werden. (Átalános de­rültség.) r Éppen mivel alkotmányos ember Vi gyök, azért jelentem meg ezen országgyűlésre, saját meggyőződé­sem következtében, (zajos éljenzés) hogy tanúságát tegyem annak, miszerint van nekem egy kis felfogá­som az alkotmányosságról, a törvényességről, és an­nak következményeiről. Jól van — országgyűlésen vagyunk, — hanem azt mégis kénytelen vagyok be­vallani, miszerint összeállító alakja ezen országgyűlés­nek nem éppen alkotmányos, (helyes) ennélfogva nem vagyok barátja ; — inconsequential pedig az alkot mányos téren nem szeretek elkövetni. (Helyes.) Ed nem mehetek oly messzire, mint a mennyire méltóz­tatott menni az általam tisztelt bárom szónok ur,mert ő méltóságaik már magához a tárgyhoz szólották: ennélfogva elismerték ezen országgyűlés jogosságát. Én nem merek oly messzire mond, mert attól félek, hogy az országgyűlés nagyszámú tagjai, mint egyes emberről, magán emberről, uj emberről azt fogják mondani: „nincs ennek alkotmányos súlya!“ Köny- nyen legyőznek, mert sokan vannak, én pedig egye­dül ! Tehát már csak azért is, mielőtt o tárgyhoz szól­hatnék, mint alkotmányos ember, azt kívánom, mi­szerint jogos alkotmányos alap nyomán jöjjön az or- szíggyülés létre. Ez igaz egy kis halaványsígot mutat, az szent igaz igen, az ősz utáo jö a tél, a tél után a ta­vasz,és ezután anyár.Mégis van némi jósága a halvány­ságnak ! Persze mindennek van jósága, ha erkölcsös elvre fektettetik. Az én csekély nézetem tehát oda megy ki, (halljuk) miszerint alkot­mányos alap nyomán kívánok or­szággyűlést, a mely azután — már én is bátor vagyok, mint a tisztelt előttem szóló ro mán kifejezéssel élni, revisio alá venne egy vagy más tárgyat, egy vagy más törvényt, én is éppen oly értelemben ve­szem ezen szót, „revisio,“ a mint az igen tisztelt előt­tem szóló. De mégis a mi ezen szó betűjét és szelle­mét érdekli azt akarom, hogy jövőre ne maradjunk éppen oly szorosan a szó betűje mellett, mint inkább fogjuk fel szellemét. Nekem mint papi embernek, ha valamit felhozok a szent Írásból, — jól áll. (Halljuk.) Szent Pál azt tanítja,ne nézetek oly sokat a betűre, mert a betű ijl; hanem a szellemre, mert az elevenít! Ezek voltak kegyelmes uram, a melyeket én megvallva készületlenül ezen tisztelt értekezletnek magán utón és magán módon előterjeszteni bátorkodtam. (Élénk éljenzés.) Sag un a beszédére igen röviden Gaál János Olábfalva követe, gróf Teleki Domokos ég D ó s a Elek válaszoltak, annak kijelentésére hiván fel az érseket, nyilatkoztatná ki határozottan, melyik or­szággyűlést tartja alkotmányosnak, mely óhajtásnak ö exlja valószinüleg csak a nyilvános ülésen fog megfelelni. Gaál János különösen kiemelé, hogy ha az érsek az applicatioban is főlebb mondott szavai nyomán fog járni egész szívvel s lélekkel mondand- ja: éljen S a g u n a érsek ur ö excja! (Éljen.) Midőn az elnök az értekezletet már csak nem befejezendő volt Rannicher saját és követtársai nevében — nehogy azt tartsák felölük : — „qui tacet consen- tire videtur“ kijelenti, hogy ök majd csak az orszá­gos ülésben fognak nyilatkozni, mert nem voltak el­készülve a mai értekezletre, a mely által ennélfogva váratlanul lepettek meg. Gr. Teleki Domokos : Helyesnek és tör­vényesnek tartja e felszólalást ; ha az érdeklett urak mindamellett mégis elöleges értekezletet kívánnának az országos ülés előtt, melyben az eszmék fejtegetése által talán egyesség lesz létrehozható, szives készség­gel nyújtunk nekik erre alkalmat. Rannicher időt, csupán rövid időt kért, mely alatt saját kebelükben értekezhessenek, — ha elvégzik munkájukat, tudatni fogják értekezleti elnök ur ö excljával. Elnök ezután kijelentvén, mixep az ország­gyűlés elnökét az ügyben annak idején értesítendi, igy szólt : Elnök: Határozat nem keletkezvén, enun- ciatiónak helye ugyan nem volna, mégis rövid sza­vakban kivánom kimondani azt, minek a többség itt kifejezést adott. Úgy látom, a többség nézete az : hogy az országgyűlés alázatos feliratot intézzen ó Felségéhez, melyben kijelentessék, miszerint ámbár inkább óhajtottuk volna ezen elkerülhetetlen tárgyat a maga egyedül illetékes helyére t. i. az Erdélylyel egyesült magyarországi országgyűlésre utasítva látni, mindazonáltal ö Felsége magas parancsának hódol' va megjelentünk itt, s mindenekelőtt hálás köszöne­tét nyilvánítunk ö Felségének azért, hogy kormánya elvéül az alkotmányosságot méltóztatott kitűzni. Továbbá kérjük meg ö Felségét arra, mikép e tárgyat a maga egyedül illetékes helyéhez, az Er­délyijei egyesült magyar országgyűléshez utasítani, és oda minket a törvény értelmében meghívni méltóz­tassék. Ezzel az értekezlet 12 óra után eloszlott. r. 1. Párvonalok azösi magyar önkorinány*at és a par­lamentáris képviselet között. (Irta Kunágoti.) IX. Lássuk tehát a képviseleti tan által megtaga­dott, de az önkormányzati fefelösséggel legbensőbb kapcsolatban levő, s már az unalomig vitatott követi utasítás t,mint a képviselők felelősségét, tüzetesen, bár lehető rövidséggel. „Bolond Miska“*) közlött egy képet, melyen a táblabirák füléhez alkalmazott rettentő nagy hang fogók jellemzik a követi utasítást. A jó Miskánktól, kinek legalábk megvan azon érdeme, hogy ö maga is „magyar“ l ’vén, nem akar éppen magyarságunkból kicivilisálni, — ezt nem le­het rósz néven venni. A tableau nem az utasítást, ha­nem azt carricaturázza, miként vélekedik némely ma­gyar ember saját legfenségesb jogáról. És magam is ismerek igen értelmes és jóakaró úri embert, ki ezen elavult dmevezést: „pecsovica“ — úgy fejezte ki : „hogy még az utasítás embere.“ „Természetes — feleltem én, mert még a régi latin § hoz ragaszkodik : Nil de nobis, sine nobis,“ most pedig az a legutolsó alkotmányos divat, hogy min­dent „rólunk nélkülünk“ végezzenek, de aztán min­den lap utján közöljék velünk azt, a mit végeztek ; *) Itt a „Bolond Miska“ 1861-dik folyamára történt vonatkozás. VIolosiiM a 0 cl 1 b i a 1 6 . lo “ ' ’ CVVArAryvw'^AAmr^jwvw'TVvV'vvvvwjvjwywyvvvwuv'Aryvvws S)-tolöl tr § < Előfizete'si feltételek: helyben házhozhordás- | I sál vagy postán mindennapi megküldéssel: a I egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre í, I 5 frt. — álinden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- % £ napos előfizetést. | Ol/V\MfWWWW>A/\AAAfAAMAArtAW>/WVWW'A/'A/WW/WVWWV\Wu-üt i-d?3sIrto9 ‘ ^ ' Péntek, december 1-én li HÍRNÖK.

Next

/
Thumbnails
Contents