Pesti Műsor, 1968. február (17. évfolyam, 5-8. szám)
1968-02-02 / 5. szám
2 Szombaton, 3-án Vasárnap, 4-én de. N-bérlet, 5. előadás Középiskolai bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége 11 előtt Kezdete 11, vége 2 után CARMEN LAMMERMOOR1 LUCIA Opera 4 felvonásban Dalmű 3 felvonásban (6 kép) Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1838—1875) Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI (1797—1848) Szövegét WALTER SCOTT (1771—1832) regénye nyomán írta: Salvadore Cammarano. Fordította: Fischer Sándor. Rendezte: Rékai András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Vezényel: PLESS LASZLO Lord Asthon . . . Edgar.............................. Lucia, a húga . . A rthur......................... Bidebent Raimund A lisa.............................. Norman........................ Reményi Sándor Mátray Ferenc Erdész Zsuzsa Szigeti László Antalffy Albert Uher Zita Somogyváry Lajos Hárfaszóló: Rohmann Henrik Történik a XVIII. század végén * I. felv.: A ravenswoodi kastély környékén titokzatos ember bújkál. Lord Asthon, a kastély ura, húgát, Luciát politikai érdekből Arthurhoz akarja adni. Megtudja, hogy Lucia a titokzatos embert szereti, aki nem más, mint Edgar, az ellenpárt vezére. Az ő apjától vette el Asthon egykor a kastélyt. (Változás.) Lucia a kertben találkozik Edgarral, aki búcsúzni jött mert Franciaországba készül menekülni A szerelmesek örök hűséget esküsznek egymásnak. — II. felv.: Asthon hamisított levelekkel elhiteti Luciával, hogy Edgar már nem szereti. Kényszeríti hogy Arthurnak igent mondjon. (Változás.) Arthurt az Asthon párt ünnepli s Lucia kétségbeesésében, mivel azt hiszi, hogy szerelmese elhagyta, aláírja a házassági szerződést. — III. felv.: Az esküvői ünnep vendégei megdöbbenve hallják, hogy Lucia a nászéjen megtébolyodott és megölte férjét. Az őrült Lucia felidézi magának képzelt boldogsága képeit. (Változás.) Edgar nyugalmat keresve, meglátogatta ősei sírboltját, s mikor megtudja, hogy Lucia meghalt, öngyilkos lesz Szövegét PROSPER MÉRIMÉE (1803-1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte Mikő András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez Szeitz Gizella. Táncok: Pethő László. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS Szőnyi Ferenc Faragó András Kishegyi Árpád Bordás György Várhelyi Endre Széki József Szőnyi Olga Orosz Júlia Hankiss Ilona Elek Éva Don José . . . Escamillo . • • Remendado * . Dancaire . • . Zuniga . . « • Morales . . » • Carmen . . • • Micaela . . • . Frasqjita . . . Mercedes . . * Szólót táncolnak: Bronecz Hana, Zilahi Győző, Jurkovits Mátyás, Behumi Ferenc Történik Sevillában és környékén, a XIX. század elején * " I. felv : Carmennek megtetszik Don Jósé tizedes és virággal, tánccal felhívja magára figyelmét. A tüzesvérű lány öszszevesz egyik társnőjével, kést ránt elő s Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. II. felv.: Don Jósét megbüntetik Carmen szökése miatt. A tizedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádorba szerelmes, de mégis ráveszi Don Jósét, hogy szökjék meg a katonaságtól. - 111. felv.: Don José Carmen kedvéért csempész lesz, amikor itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme, Micaela könyörgésére otthagyja a csempészeket. - IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor, Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrta Carment. Kedden, 6- án A bérlet, 6. előadás Kezdete 6. vége */*11 után TRISZTÁN ÉS IZOLDA Zenedráma 3 felvonásban Szövegét írta és zenéjét szerezte: WAGNER RICHARD (1813—1883) Fordította: Blum Tamás és Horváth Ádám. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszletek: Fülöp Zoltán. Jelmezek: Márk T. Vezényel: LUKÁCS MIKLÓS Joviczky József Szalma Ferenc Deily Rózsi Jámbor László Kövecses Béla Szőnyi Olga Erdei Gyula Varga András Jagasich Péter Az angolkürtszólót Pásztor Béla játssza Történik: az első felvonás a tengeren, Trisztán hajóján, a második Cornwallban, Marke király várában, a harmadik Bretagnéban, Trisztán várában * I. felv.: Trisztán hajója Cornwallba tart; az ifjú hős menyasszonyul viszi Marke királynak az ír királyleányt, Izoldát. Trisztán megölte Izolda vőlegényét és Izolda bosszút forral jegyesének gyilkosa ellen. De ugyanakkor szereti is. Trisztán szíve lángol Izoldáért, de szemét nem akarja királyi nagybátyja jegyesére vetni. Izolda végül maga elé rendeli Trisztánt, ám előbb utasítja komornáját, Brangénet, hogy készítsen méregitalt Trisztánnak. Az italt ketten együtt fogják meginni. Izoldának boszszút kell állnia Trisztánon, de mert szereti, vele együtt fog meghalni Brangéne elcseréli a mérgeket tartalmazó üvegcséket. Trisztán és Izolda méreg helyett szerelmi bájitalt iszik. Úrrá lesz mindkettőjükön a szerelmi szenvedély. II. felv.: Marke király várában vagyunk. A király és kísérete vadászatra indul, ezalatt várja szerelmi találkozóra Trisztánt Izolda Brangéne hiába óvja őt a leskelődő Melóitól, a szenvedély elvakítja Izoldát, megadja a jelet Trisztánnak és a szerelmesek egymás karjába borulnak. A visszatérő király megtudja: Trisztán, a hűséges megcsalja őt ! Trisztán nem védekezik. Megkérdi Izoldától, követi-e a halálba? kardot ránt Melotra, majd leereszti fegyverét és kitárja szívét a gyilkos döfésnek. III. felv.: Hűséges fegyverhordozója, Kurvenál elvitte a sebesült Trisztánt őseinek várába. Közben futárt küldött Izoldához és várja az asszony érkezését. Trisztánt látomások gyötrik. Izolda érkezik, de Trisztán az önkívület őrjöngésében letépi melléről a kötést és Izolda már csak szerelmesének holttetemére borulhat. Marke király követi Izolda nyomát Kurvenál eltorlaszolja a várkaput, majd mikor betörik azt, egymaga rohan a fegyveresekre, megöli Melotot, a királyra emeli kardját, de ő is halálos sebet kap Izolda szerelmi halálban egyesül hősével. Trisztán tetemére borulva hal meg. Trisztán . . Marke király Izolda . . Kurvenal Melot . . Brangéne Pásztor . . Kormányos Ifjú hajós . Február 28-ig Csütörtökön, 8-án . M-bérlet, 5. előadás Kezdete 7. vége 10 előtt POPPER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567—1643) Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter. Az énekkart betanította: Oberfrank Géza Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Fortuna Vírtus [istenek Ámor | Poppea ..... Nero, Róma császára .... Otho, Poppea előbbi szeretője . Amalia, Poppea öreg dajkája . . Octavia, Róma császárnője Drusilla, Octavia udvarhölgye . . Seneca, filozófus . Apródi Octavia Kisszolgaasszony Itatában I Katona II.12* i. Katona Itatában Libertus, a testőrség kapitánya . Lucanus . . . . Lictor ..... Sándor Judit Vámos Ágnes Erdész Zsuzsa Házy Erzsébet Szőnyi Ferenc Dene József Szirmay Márta Komlóssy Erzsébet László Margit Ütő Endre Jagasich Péter Hankiss Ilona Kövecses Béla Miller Lajos fh. Bende Zsolt Rozsos István fh. Supala Kolos Történik Rómában, i. u. I. században * Előjáték: Fortuna és Virtus, a szerencse és az Erény internője azon vitatkozik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Ámor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény, jó szerencse és -nincs emberszív és égi lélek, aki Ámorral versenyre kelhet«. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségébe és, hogy Poppeával zavartalanul örülhessen szerelmének, férjét követség ürügyén Lusitaniába küldi. Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett. Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti; hiába inti türelemre a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik. Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja. Az öreg nem ért egyet Octavia eltaszításával. Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerelmesének, hogy Senecát öljék meg. Oho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban próbál feledést keresni. Seneca a házában kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetetlenbe és önkezével vet véget életének. II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszközeként akar felhasználni. Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát. Otho Drusilla ruhájában jön a kertbe. Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret. Ámor közbelépésére a gyilkosság meghiúsul. A dajka az elfutó merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártatlannak mondja magát. Amikor ráébred, hogy ezzel Othót megmentheti, vállalja a gyilkossági kísérletet. Ám hiába az áldozatvállalás, Otho maga jelentkezik a császár előtt. Az ítélet: Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Drusilla követheti szerelmesét a száműzetésbe. A császári palotában most már elkezdődhet a koronázási ünnepség. Nero maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten elérték céljukat: a férfi a nőt, a nő a koronát.