Pesti Műsor, 1968. február (17. évfolyam, 5-8. szám)

1968-02-02 / 5. szám

2 Szombaton, 3-án Vasárnap, 4-én de. N-bérlet, 5. előadás Középiskolai­ bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége 11 előtt Kezdete 11, vége 2 után CARMEN LAMMERMOOR1 LUCIA Opera 4 felvonásban Dalmű 3 felvonásban (6 kép) Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1838—1875) Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI (1797—1848) Szövegét WALTER SCOTT (1771—1832) re­génye­ nyomán írta: Salvadore Cammara­­no. Fordította: Fischer Sándor. Rendezte: Rékai András. A díszleteket Fülöp Zol­tán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Vezényel: PLESS LASZLO Lord Asthon . . . Edgar.............................. Lucia, a húga . . A rthur......................... Bidebent Raimund A lisa.............................. Norman........................ Reményi Sándor Mátray Ferenc Erdész Zsuzsa Szigeti László Antalffy Albert Uher Zita Somogyváry Lajos Hárfaszóló: Rohmann Henrik Történik a XVIII. század végén * I. felv.: A ravenswoodi kastély kör­nyékén titokzatos ember bújkál. Lord Asthon, a kastély ura, húgát, Luciát po­litikai érdekből Arthurhoz akarja adni. Megtudja, hogy Lucia a titokzatos embert szereti, aki nem más, mint Edgar, az ellenpárt vezére. Az ő apjától vette el Asthon egykor a kastélyt. (Változás.) Lu­cia a kertben találkozik Edgarral, aki bú­csúzni jött mert Franciaországba készül menekülni A szerelmesek örök hűséget esküsznek egymásnak. — II. felv.: Asthon hamisított levelekkel elhiteti Luciával, hogy Edgar már nem szereti. Kénysze­ríti hogy Arthurnak igent mondjon. (Vál­tozás.) Arthurt az Asthon párt ünnepli s Lucia kétségbeesésében, mivel azt hiszi, hogy szerelmese elhagyta, aláírja a há­zassági szerződést. — III. felv.: Az eskü­vői ünnep vendégei megdöbbenve hall­ják, hogy Lucia a nászéjen megtébolyo­­dott és megölte férjét. Az őrült Lucia felidézi magának képzelt boldogsága ké­peit. (Változás.) Edgar nyugalmat keres­ve, meglátogatta ősei sírboltját, s mi­kor megtudja, hogy Lucia meghalt, ön­gyilkos lesz Szövegét PROSPER MÉRIMÉE (1803-1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte Mik­ő András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez Szeitz Gizella. Táncok: Peth­ő László. Az ének­kart betanította: Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS Szőnyi Ferenc Faragó András Kishegyi Árpád Bordás György Várhelyi Endre Széki József Szőnyi Olga Orosz Júlia Hankiss Ilona Elek Éva Don José . . . Escamillo . • • Remendado * . Dancaire . • . Zuniga . . « • Morales . . » • Carmen . . • • Micaela . . • . Frasqjita . . . Mercedes . . * Szólót táncolnak: Bronecz Hana, Zilahi Győző, Jurkovits Mátyás, Behum­i Ferenc Történik Sevillában és környékén, a XIX. század elején * " I. felv : Carmennek megtetszik Don Jósé tizedes és virággal, tánccal felhívja magára figyelmét. A tüzesvérű lány ösz­­szevesz egyik társnőjével, kést ránt elő s Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi.­­ II. felv.: Don Jósét megbüntetik Carmen szökése miatt. A ti­zedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádor­ba szerelmes, de mégis ráveszi Don Jósét, hogy szökjék meg a katonaságtól. - 111. felv.: Don José Carmen kedvéért csem­pész lesz, amikor itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme, Micaela könyör­gésére otthagyja a csempészeket. - IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor, Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrta Carment. Kedden, 6- án A­ bérlet, 6. előadás Kezdete 6. vége */*11 után TRISZTÁN ÉS IZOLDA Zenedráma 3 felvonásban Szövegét írta és zenéjét szerezte: WAGNER RICHARD (1813—1883) Fordította: Blum Tamás és Horváth Ádám. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Dísz­letek: Fülöp Zoltán. Jelmezek: Márk T. Vezényel: LUKÁCS MIKLÓS Joviczky József Szalma Ferenc Deily Rózsi Jámbor László Kövecses Béla Szőnyi Olga Erdei Gyula Varga András Jagasich Péter Az angolkürtszólót Pásztor Béla játssza Történik: az első felvonás a tengeren, Trisztán hajóján, a második Cornwallban, Marke király várában, a harmadik Bre­­tagnéban, Trisztán várában * I. felv.: Trisztán hajója Cornwallba tart; az ifjú hős menyasszonyul viszi Marke királynak az ír királyleányt, Izol­dát. Trisztán megölte Izolda vőlegényét és Izolda bosszút forral jegyesének gyil­kosa ellen. De ugyanakkor­­ szereti is. Trisztán szíve lángol Izoldáért, de sze­mét nem akarja királyi nagybátyja je­gyesére vetni. Izolda végül maga elé rendeli Trisztánt, ám előbb utasítja ko­­mornáját, Brangénet, hogy készítsen mé­regitalt Trisztánnak. Az italt ketten együtt fogják meginni. Izoldának bosz­­szút kell állnia Trisztánon, de mert sze­reti, vele együtt fog meghalni Brangéne elcseréli a mérgeket tartalmazó üvegcsé­ket. Trisztán és Izolda méreg helyett szerelmi bájitalt iszik. Úrrá lesz mind­kettőjükön a szerelmi szenvedély. II. felv.: Marke király várában va­gyunk. A király és kísérete vadászatra indul, ezalatt várja szerelmi találkozóra Trisztánt Izolda Brangéne hiába óvja őt a leskelődő Melóitól, a szenvedély elva­kítja Izoldát, megadja a jelet Trisztán­nak és a szerelmesek egymás karjába borulnak. A visszatérő király megtudja: Trisztán, a hűséges­­ megcsalja őt ! Trisztán nem védekezik. Megkérdi Izol­dától, követi-e a halálba? kardot ránt Melotra, majd leereszti fegyverét és ki­tárja szívét a gyilkos döfésnek. III. felv.: Hűséges fegyverhordozója, Kurvenál elvitte a sebesült Trisztánt őseinek várába. Közben futárt küldött Izoldához és várja az asszony érkezését. Trisztánt látomások gyötrik. Izolda érke­zik, de Trisztán az önkívület őrjöngésé­ben letépi melléről a kötést és Izolda már csak szerelmesének holttetemére borulhat. Marke király követi Izolda nyomát Kurvenál eltorlaszolja a várka­put, majd mikor betörik azt, egymaga rohan a fegyveresekre, megöli Melotot, a királyra emeli kardját, de ő is halálos sebet kap Iz­olda szerelmi halálban egyesül hősével. Trisztán tetemére bo­rulva hal meg. Trisztán . . Marke király Izolda . . Kurvenal Melot . . Brangéne Pásztor . . Kormányos Ifjú hajós . Február 2­8-ig Csütörtökön, 8-án . M-bérlet, 5. előadás Kezdete 7. vége 10 előtt POPPER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567—1643) Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter. Az ének­kart betanította: Oberfrank Géza Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Fortuna­­ Vírtus [istenek Ámor | Poppea ..... Nero, Róma császára .... Otho, Poppea előbbi szeretője . Am­alia, Poppea öreg dajkája . . Octavia, Róma császárnője Drusilla, Octavia udvarhölgye . . Seneca, filozófus . Apród­i Octavia Kis­­szolga­asszony I­tatában I Katona II.­12* i­. Kato­na Itatában Libertus, a testőr­ség kapitánya . Lucanus . . . . Lictor ..... Sándor Judit Vámos Ágnes Erdész Zsuzsa Házy Erzsébet Szőnyi Ferenc Dene József Szirmay Márta Komlóssy Erzsébet László Margit Ütő Endre Jagasich Péter Hankiss Ilona Kövecses Béla Miller Lajos fh. Bende Zsolt Rozsos István fh. Supala Kolos Történik Rómában, i. u. I. században * Előjáték: Fortuna és Virtus, a szeren­cse és az Erény internője azon vitatko­zik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Ámor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény, jó szerencse és -­nincs em­berszív és égi lélek, aki Ámorral ver­senyre kelhet­«. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségé­be és, hogy Poppeával zavartalanul örül­hessen szerelmének, férjét követség ürü­gyén Lusitaniába küldi. Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett. Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti; hiába inti türelemre a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik. Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja. Az öreg nem­ ért egyet Octavia eltaszításával. Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerel­mesének, hogy Senecát öljék meg. O­ho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban pró­bál feledést keresni. Seneca a házában kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetet­lenbe és önkezével vet véget életének. II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszkö­zeként akar felhasználni. Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát. Otho Drusilla ruhájában jön a kertbe. Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret. Ámor közbelépésé­re a gyilkosság meg­hiúsul. A dajka az elfutó merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártat­lannak mondja magát. Amikor ráébred, hogy ezzel Othót megmentheti, vállalja a gyilkossági kísérletet. Ám hiába az ál­dozatvállalás, Otho maga jelentkezik a császár előtt. Az ítélet: Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Dru­silla követheti szerelmesét a száműzetés­be. A császári palotában most már el­kezdődhet a koronázási ünnepség. Nero maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten­ elérték céljukat: a férfi a nőt, a nő a koronát.

Next