Pesti Műsor, 1968. június (17. évfolyam, 23-26. szám)

1968-06-07 / 23. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) geren, majd kikötnek a herceg birodal­mában. 2 kép: Titokzatos kaput pillanta­nak meg, gyönyörű, színes cseppkőoszlo­pokkal, de az oszlopok félelmetes re­pülőegerekké változnak, a ledöfött Egérkirály szolgáivá A herceg varázs­pálcájával elkergeti őket. 3. kép: Csipke­­szerű palotába érkeznek Sokféle bá­but látnak, amelyek táncra perdülnek tiszteletükre. 4. kép: A látomás eltű­nik, újra Marika szobájában vagyunk. Szerdán, 12-én B-bérlet, 10. előadás Kezdete V28, vége 7211 után I. A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Opera 1­felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA (1881—1945) Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1884-1949). Rendezte: Nádasdy Kálmán Vezényel : KORODY ANDRÁS A kékszakállú Utó Endre Judit . . Szőnyi Olga A régi asszonyok * * * * Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába, amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőző­dik róla, hogy amit beszélnek - igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vál­lalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre: a férfi múltjába távozik, az em­lékek szépségével föl­díszítettem II. A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA írta: BALÁZS BÉLA, részben átdolgozta, koreográfiáját szerezte és betanította: Harangozó Gyula Vezényel: KÓRODY ANDRÁS A királyfi .... Dózsa Imre A királykisasszony Kékesi Mária A fából faragott királyfi .... Forgách József Az élet szelleme , • * • |Mák Magda Hableányok . . . Nagy Júlia I Boross Erzsébet * A királyfi és királykisasszony — ki-ki a maga várában - élettelenül, mozdulat­lanul álomban pihen míg az élet szelleme föl nem ébreszti őket. A királyfi meg­pillantja a királykisasszonyt, akibe be­leszeret. Különböző próbákat kell kiáll­nia, míg a közelibe juthat: megküzd az erdő megelevenedett fáival és a vizekkel. De a királykisaszonynak nem kell a ki­rályfi, s az elbusult ifjút az élet szelleme vigasztalja. A királyfi egy fatuskót farag ki, félig-meddig emberformára, ráakaszt­ja palástját, koronáját és íme a király­kisasszony beleszeret a felcicomázott fa­tuskóba . . Táncra kerekednek, de a tánc vége az, hogy a tuskó kifárad, ne­hézkessé válik, majd élettelenül esik ösz­­sze. A lányka látja, hogy egy fabábuba volt szerelmes, szánja­ bánja balgaságát és most már kellene neki a királyfi, de ve­zekelnie kell, kiállnia a próbákat neki is, mint ahogy a királyfi kiállotta azokat. Végül is a királyfi és a királykisasszony egymáséi lesznek. TOVÁBBI MOSOK 14- én: A nürnbergi mesterdalnokok 15- én: Spartacus 16- án: Carmen 111. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Irta: LENGYEL MENYHÉRT. Rendezte és koreográfiáját tervezte: Harangozó Gyula. Mindhárom darab díszleteit Fülöp Zoltán, jelmezeit Márk Tivadar tervezte Vezényel: KORODY ANDRÁS A leány . . . . . Lakatos Gabriella Az öreg gavallér : Balogh Ágoston A fiatal diák . . . Gessler György A mandarin . . . Fülöp Viktor I Nagy Zoltán Fülöp Zoltán Sterbinszky László * Nagyváros t apacstanyán három csa­vargó arra kényszerít egy lányt, hogy szobájukba látogatókat csaljon fel, akiket kirabolnak és megölnek. Először egy öreg gavallér érkezik, akinek holttestét a padló alatti üregbe dobják. A következő vendég fiatal diák. Pénze nincs, ezért kidobják. De harmadiknak megdöbbentő külsejű látogató érkezik. Egy kínai mandarin, aki félelmet ébreszt valamennyiükben. Előbb érzéketlenül nézi a leányt, de csábító tánca felébreszti szenvedélyét s vadul üldözőbe veszi A csavargók rávetik ma­gukat. Háromszor is megölik, megfojt­ják, leszúrják, felakasztják - de hiába. Életben tartja az olthatatlan szenvedély, s nem tud meghalni addig, míg­ vágya nem teljesül Végül a leány karjaiban hal meg. A mandarin azzal, hogy kielégülhet h arcába sújt gyilkosainak, magát a gyil­kosságot voltaképpen legyőzte, túlélte s abba a magasabbrendű halálba oldódik, mely egyben az életerő magasabb győ­zelmét jelenti. Csütörtökön, 13-án M-bérlet, 10. előadás Kezdete 7- vége 10 előtt ORFEUSZ Opera 2 részben, 6 képben (Szünet a 3. kép után) Zenéjét szerezte: CHRISTOPH WILLIBALD GLUCK (1714-1787) Raniero da Calzabigi szövegét fordította: Romhányi József. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar ter­vezte. Koreográfus: Eck Imre. Az ének­kart betanította: Pless László. Rendezte: Mikó András Vezényel: ERDÉLYI JMIKLÓS Orfeusz . . . . . Szabó Anita Euridike.....................László Margit Ámor......................... Hankiss Ilona Táncok az I. részben: Angyasi Erzsébet, Boross Erzsébet, Sebestény Katalin, Dé­vényi Edit, a II. részben: Perlusz Sándor, Menyhárt Jacqueline, Péter László Történik a mitológiai Görögországban * I. rész: Orfeusz siratja Euridikét, akit egy kígyó halálra mart. Ámor megszán­ja őt s arra biztatja, menjen le érte az alvilágba, de ne nézzen szerelmesére, míg vissza nem térnek. Orfeusznak útját állják a dühödt fúriák, de énekével meg­enyhíti őket. 2. rész. Orfeusz, Amor parancsára nem tekint kedvesére. Euridike ezt hűt­lenségnek véli, vissza akar térni az al­világba. Orfeusz ránéz, de ekkor szerel­mese holtan rogy össze. Orfeusz követni akarja a halálba, de Amor megszánja őt, s visszaadja Euridike éle­t. Június 1—13-ig Vasárnap, 9-én este Basilides-bérlet, 9. előadás Kezdete 7. vége 10 előtt POPPER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567—1643) Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter. Az ének­kart betanította: Oberfrank Géza Vezényel: BLUM TAMÁS Fortuna | Virtus ! istenek Ámor | Poppea ..... Nero, Róma császára .... Otho, Poppea előbbi szeretője . Am­alia, Poppea öreg dajkája . . Octavia, Róma császárnője Drusilla, Octavia udvarhölgye . • Seneca, filozófus . Apród­­ Octavia Kis- Jszolga­­asszony I­­atában I. Katona Izolga-II. Katona J­atában Libertus, a testőr­ség kapitánya . Lucanus . . . . Lictor .......................... Sándor Judit Vámos Ágnes Kalmár Magda Házy Erzsébet Szőnyi Ferenc Dene József Szirmay Márta Komlóssy Erzsébet Andor Éva Begányi Ferenc Jagasich Péter Hankiss Ilona Szellő Lajos Miller Lajos fh. Nagypál László Rozsos István fh. Supala Kolos Történik Rómában, Néró uralkodása idején, i. u. az I-ső században * Előjáték: Fortuna és Virtus, a szeren­cse és az Erény internője azon vitatko­zik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Ámor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény, jó szerencse és -­nincs em­berszív és égi lélek, aki Ámorral ver­senyre kelhető. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségé­be és, hogy Poppeával zavartalanul örül­hessen szerelmének, férjét követség ürü­gyén Lusitaniába küldi. Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett. Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti; hiába inti türelemée a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik. Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja. Az öreg nem ért egyet Octavia eltaszításával. Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerel­mesének, hogy Senecát öljék meg. Otho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban pró­bál feledést keresni. Seneca a házában kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetet­lenbe és önkezével vet véget életének. II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszkö­zeként akar felhasználni. Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát. Otho Drusilla ruhájában jön a kertbe. Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret. Ámor közbelépésére a gyilkosság meg­hiúsul. A dajka az elfutó merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártat­lannak mondja magát. Amikor ráébred,­­hogy ezzel Othót megmentheti, vállal­a a gyilkossági kísérletet. Ám hiába az ál­dozatvállalás, Otho maga jelentkezik a császár előtt. Az ítélet: Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Dru­silla követheti szerelmesét a száműzetés­be. A császári palotában most már el­kezdődhet a koronázási ünnepség. Nero maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten elérték céljukat: a férfi a nőt, a nő a koronát.

Next