Pesti Műsor, 1968. június (17. évfolyam, 23-26. szám)
1968-06-07 / 23. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) geren, majd kikötnek a herceg birodalmában. 2 kép: Titokzatos kaput pillantanak meg, gyönyörű, színes cseppkőoszlopokkal, de az oszlopok félelmetes repülőegerekké változnak, a ledöfött Egérkirály szolgáivá A herceg varázspálcájával elkergeti őket. 3. kép: Csipkeszerű palotába érkeznek Sokféle bábut látnak, amelyek táncra perdülnek tiszteletükre. 4. kép: A látomás eltűnik, újra Marika szobájában vagyunk. Szerdán, 12-én B-bérlet, 10. előadás Kezdete V28, vége 7211 után I. A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Opera 1felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA (1881—1945) Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1884-1949). Rendezte: Nádasdy Kálmán Vezényel : KORODY ANDRÁS A kékszakállú Utó Endre Judit . . Szőnyi Olga A régi asszonyok * * * * Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába, amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőződik róla, hogy amit beszélnek - igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vállalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre: a férfi múltjába távozik, az emlékek szépségével földíszítettem II. A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA írta: BALÁZS BÉLA, részben átdolgozta, koreográfiáját szerezte és betanította: Harangozó Gyula Vezényel: KÓRODY ANDRÁS A királyfi .... Dózsa Imre A királykisasszony Kékesi Mária A fából faragott királyfi .... Forgách József Az élet szelleme , • * • |Mák Magda Hableányok . . . Nagy Júlia I Boross Erzsébet * A királyfi és királykisasszony — ki-ki a maga várában - élettelenül, mozdulatlanul álomban pihen míg az élet szelleme föl nem ébreszti őket. A királyfi megpillantja a királykisasszonyt, akibe beleszeret. Különböző próbákat kell kiállnia, míg a közelibe juthat: megküzd az erdő megelevenedett fáival és a vizekkel. De a királykisaszonynak nem kell a királyfi, s az elbusult ifjút az élet szelleme vigasztalja. A királyfi egy fatuskót farag ki, félig-meddig emberformára, ráakasztja palástját, koronáját és íme a királykisasszony beleszeret a felcicomázott fatuskóba . . Táncra kerekednek, de a tánc vége az, hogy a tuskó kifárad, nehézkessé válik, majd élettelenül esik öszsze. A lányka látja, hogy egy fabábuba volt szerelmes, szánja bánja balgaságát és most már kellene neki a királyfi, de vezekelnie kell, kiállnia a próbákat neki is, mint ahogy a királyfi kiállotta azokat. Végül is a királyfi és a királykisasszony egymáséi lesznek. TOVÁBBI MOSOK 14- én: A nürnbergi mesterdalnokok 15- én: Spartacus 16- án: Carmen 111. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Irta: LENGYEL MENYHÉRT. Rendezte és koreográfiáját tervezte: Harangozó Gyula. Mindhárom darab díszleteit Fülöp Zoltán, jelmezeit Márk Tivadar tervezte Vezényel: KORODY ANDRÁS A leány . . . . . Lakatos Gabriella Az öreg gavallér : Balogh Ágoston A fiatal diák . . . Gessler György A mandarin . . . Fülöp Viktor I Nagy Zoltán Fülöp Zoltán Sterbinszky László * Nagyváros t apacstanyán három csavargó arra kényszerít egy lányt, hogy szobájukba látogatókat csaljon fel, akiket kirabolnak és megölnek. Először egy öreg gavallér érkezik, akinek holttestét a padló alatti üregbe dobják. A következő vendég fiatal diák. Pénze nincs, ezért kidobják. De harmadiknak megdöbbentő külsejű látogató érkezik. Egy kínai mandarin, aki félelmet ébreszt valamennyiükben. Előbb érzéketlenül nézi a leányt, de csábító tánca felébreszti szenvedélyét s vadul üldözőbe veszi A csavargók rávetik magukat. Háromszor is megölik, megfojtják, leszúrják, felakasztják - de hiába. Életben tartja az olthatatlan szenvedély, s nem tud meghalni addig, míg vágya nem teljesül Végül a leány karjaiban hal meg. A mandarin azzal, hogy kielégülhet h arcába sújt gyilkosainak, magát a gyilkosságot voltaképpen legyőzte, túlélte s abba a magasabbrendű halálba oldódik, mely egyben az életerő magasabb győzelmét jelenti. Csütörtökön, 13-án M-bérlet, 10. előadás Kezdete 7- vége 10 előtt ORFEUSZ Opera 2 részben, 6 képben (Szünet a 3. kép után) Zenéjét szerezte: CHRISTOPH WILLIBALD GLUCK (1714-1787) Raniero da Calzabigi szövegét fordította: Romhányi József. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Koreográfus: Eck Imre. Az énekkart betanította: Pless László. Rendezte: Mikó András Vezényel: ERDÉLYI JMIKLÓS Orfeusz . . . . . Szabó Anita Euridike.....................László Margit Ámor......................... Hankiss Ilona Táncok az I. részben: Angyasi Erzsébet, Boross Erzsébet, Sebestény Katalin, Dévényi Edit, a II. részben: Perlusz Sándor, Menyhárt Jacqueline, Péter László Történik a mitológiai Görögországban * I. rész: Orfeusz siratja Euridikét, akit egy kígyó halálra mart. Ámor megszánja őt s arra biztatja, menjen le érte az alvilágba, de ne nézzen szerelmesére, míg vissza nem térnek. Orfeusznak útját állják a dühödt fúriák, de énekével megenyhíti őket. 2. rész. Orfeusz, Amor parancsára nem tekint kedvesére. Euridike ezt hűtlenségnek véli, vissza akar térni az alvilágba. Orfeusz ránéz, de ekkor szerelmese holtan rogy össze. Orfeusz követni akarja a halálba, de Amor megszánja őt, s visszaadja Euridike élet. Június 1—13-ig Vasárnap, 9-én este Basilides-bérlet, 9. előadás Kezdete 7. vége 10 előtt POPPER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567—1643) Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter. Az énekkart betanította: Oberfrank Géza Vezényel: BLUM TAMÁS Fortuna | Virtus ! istenek Ámor | Poppea ..... Nero, Róma császára .... Otho, Poppea előbbi szeretője . Amalia, Poppea öreg dajkája . . Octavia, Róma császárnője Drusilla, Octavia udvarhölgye . • Seneca, filozófus . Apród Octavia Kis- Jszolgaasszony Iatában I. Katona Izolga-II. Katona Jatában Libertus, a testőrség kapitánya . Lucanus . . . . Lictor .......................... Sándor Judit Vámos Ágnes Kalmár Magda Házy Erzsébet Szőnyi Ferenc Dene József Szirmay Márta Komlóssy Erzsébet Andor Éva Begányi Ferenc Jagasich Péter Hankiss Ilona Szellő Lajos Miller Lajos fh. Nagypál László Rozsos István fh. Supala Kolos Történik Rómában, Néró uralkodása idején, i. u. az I-ső században * Előjáték: Fortuna és Virtus, a szerencse és az Erény internője azon vitatkozik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Ámor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény, jó szerencse és -nincs emberszív és égi lélek, aki Ámorral versenyre kelhető. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségébe és, hogy Poppeával zavartalanul örülhessen szerelmének, férjét követség ürügyén Lusitaniába küldi. Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett. Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti; hiába inti türelemée a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik. Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja. Az öreg nem ért egyet Octavia eltaszításával. Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerelmesének, hogy Senecát öljék meg. Otho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban próbál feledést keresni. Seneca a házában kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetetlenbe és önkezével vet véget életének. II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszközeként akar felhasználni. Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát. Otho Drusilla ruhájában jön a kertbe. Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret. Ámor közbelépésére a gyilkosság meghiúsul. A dajka az elfutó merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártatlannak mondja magát. Amikor ráébred,hogy ezzel Othót megmentheti, vállala a gyilkossági kísérletet. Ám hiába az áldozatvállalás, Otho maga jelentkezik a császár előtt. Az ítélet: Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Drusilla követheti szerelmesét a száműzetésbe. A császári palotában most már elkezdődhet a koronázási ünnepség. Nero maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten elérték céljukat: a férfi a nőt, a nő a koronát.