Pesti Műsor, 1968. szeptember (17. évfolyam, 27-30. szám)

1968-09-06 / 27. szám

VII., Lenin krt. 89-33. Tel.­ 882—011 jegypénztár nyitás 16­kor A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka Tisztelettel és szeretettel köszöntjük Budapesten az egyik legrégibb, legtekin­télyesebb magyar kulturális tényező, mai nevén : a Kolozsvári Állami Magyar Szín­ház társulatát. Előadásaikat felfokozott érdeklődéssel várja közönségünk. Kolozsvár és Budapest színházi kapcso­latai mindig bensőségesek voltak, kiemel­kedő művészeik kölcsönös vendégszerep­lései révén. Teljes társulattal eddig há­romszor látogattak hozzánk a szép város színészei. Először 1912. májusában, ami­kor „Kolozsvári Nemzeti Színház” néven négy estén át vendégszerepeltek az ak­kori Magyar Színház (a mai Nemzeti­ színpadán, túlnyomórészt magyar klasz­­szikusokkal, többek között a Bánk bán­nal. Ezt követően 1929-ben az Új Szín­ház (a mai Vidám Színpad helyén) látta vendégül négy estén át Kolozsvár kül­dötteit, akik ezen a néven szerepeltek a „Kolozsvári Magyar Színház — Janovics­­féle társulat”. Jórészt klasszikus egyfelvo­­násosokat adtak elő. 1944-ben ismét „Ko­lozsvári Nemzeti Színház” néven, no­vember-december hónapokban a Magyar Művelődés Házában (a mai Erkel Szín­házban) léptek fel, túlnyomórészt ope­rákkal. * 1792. november 11-én, a kolozsvári Rhédey-ház szálójában Kótsi Patkó János ajkáról hangzott el az első szó, amely e színház születését jelentette. A színház gyors virágzásnak indult, főleg Kótsi Patkó és id. Wesselényi Miklós munkásságának eredménye­képpen. Az Erdélyi Múzeum pályá­zatára írta Katona József a Bánk bánt. 1804-ben kezdték meg a kolozsvári színház állandó épületének építését. Ez lett a híres Farkas utcai színház. Az 1821 utáni három évtizedben sok igazgató váltotta egymást, sokféle műfaj került színpadra. 1840 után számos magyarországi nagy színész vendégszerepelt Kolozsvárott, a szín­ház pedig megkezdte „tájolásait” Er­dély nagy városaiban. 1860-ban és 70-ben kölcsönös előadás-csere zaj­lott le Kolozsvár és Bukarest között. Nagyszerű színészgárdát termelt ki e színház, a sok között például E. Ko­vács Gyulát és Szentgyörgyi Istvánt. Hatalmas rezervoárja lett a színház az egész magyar színészetnek. A XX. század első évtizedeiben Janovics Jenő művészete nyomta rá bélyegét a színház munkájára; az ő modern törekvései nyomán megújhodott, kor­szerűsödött az egész magyar szín­házművészet. A sokszor gazdasági nehézségekkel küzdő színház életében hatalmas fordulatot jelentett a felszabadulás, amikor az állami színházzá vált in­tézmény testvért kapott: az Állami Magyar Operát. A román párt és kormány támogatása lehetővé tette, hogy a kolozsvári színészet a legmo­ XVII. ÉVF. 27. SZ. * 1968. SZEPTEMBER 6-12-IQ -­ÁRA­­ 1.—Fo­ dernebb, szocialista-realista irány­zatok szolgálatába állhasson. Szám­talan új magyar és román szerző ke­rülhetett színre a színházban, amely­nek műsorán természetesen a nagy klasszikusok és a modern nyugati írók művei is rendszeresen szerepel­nek. A 175 éves jubileumi ünnepségek alkalmából írta Senkálszky Endre, a színház jelenlegi igazgatója: Hűsé­gesek vagyunk a múlthoz és jele­nünkhöz egyaránt. Meg van a lehe­tőségünk, hogy lépést tartsunk szün­telenül változó korunkkal, s így a magunk módján korszerű emberré neveljük a nézőt, aki nemcsak gép­járművek kezelésében jártas, hanem a sürgető gondolatok építő és lendü­letes végiggondolásában is jelenkori. Tiszteletre méltó évfordulónkat ezért nem annyira a muzeális szellem, mint inkább a megújulás szelleme járja át. Hagyomány és megújulás régóta egymásba fonódunk munkánk­ban: a megújulás eszméje minálunk: hagyomány. MIT HOL TALÁL? Bábszínház S Déryné Színház 7 József Attila Színház ,* v v 3 Kamara Varieté . v • r • ' 5 Kis Színpad . .«­*«• 6 Madách Színház •••'*«' 1—2 Madách Kamara . -• j 4 4 2 Mikroszkóp Színpad ' • • • 7 Moziműsor ...■•#« 7-?-» Vígszínház «•••«•• 4—5 Szombaton, 7-én Kezdete 7-kor FERGETEG Dráma 2 részben Írta: BARBU STEFANESCU DELAVRANCEA Fordította: Veress Zoltán. Rendezte: Rap­­paport Ottó. A rendező asszisztense: Moldván István. Szcenikus: Tabák László* A díszleteket és a jelmezeket Mircea Marosin tervezte Stefanita vajda . . László Gerő Luca Arbore . . . Senkálszky Endre Trotusanu kancellár La­volta Károly Garabat országbíró Vadász Zoltán Sacuianu pohárnok Halasi Gyula Cospa Searpe főudvarmester . IMaresch Béla Ieremia......................Higyed Imre Petrica várnagy . . Kozma Lajos Condrea várnagy . Szentes Ferenc Balos várnagy . . Angi Béla Hrana fegyverhordozó • Pásztor János Tom­a Cataleanu istállómester . . Gábor József Sima tárnokmester Barkó György Catalin­­ Mihály Pál Töader > Arbore fiai Flórián Antal Nichita I Dehel Gábor Mogirdici , . • . Bencze Ferenc Moghila......................Péterffy Gyula Tana nagyasszony . Dorján Ilona Oana............................Balogh Éva Irmszky gróf . . . Nagy Réka Niculina......................Sebők Klára Apród ...... Katona Éva * A szerző trilógiájának második darabja ez a történelmi színmű. Cselekménye 1524—1527 között játszódik. Stefanita vaj­da kicsapongó, koncepciótlan és őrült fejedelemnek bizonyul. Szeretőt tart, s hogy elterelje róla a gyanút, fiúruhában járatja. Irmszky gróf —, illetve Irma — Stefanita vajdával és két részeg bojárral állandóan iszik. A vajda intézkedéseit és (Folytatás a 3. oldalon)

Next