Pesti Műsor, 1968. október (17. évfolyam, 31-34. szám)
1968-10-04 / 31. szám
2 Szombaton, 5-én E-bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 7*11 után MANON LESCAUT Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI (1858—1924) Az A. F PREVOST (1697—1763) regénye nyomán írott szöveget fordította Nádasdy Kálmán. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Mark Tivadar tervezte. Az énekkart betanította: Pless László. Koreográfia: Barkóczy Sándor Vezényel: KEREKES JÁNOS Házy Erzsébet Kende Zsolt Réti József Katona Lajos Kishegyi Árpád Jánosi Péter Somogyváry Lajos Szabó Anita Máhr Ottó Jagasich Péter Mészáros Sándor Tauz István Kiss László Zsoldos László * Manon Lescaut . . Lescaut hadnagy . René des Grieux Geronte de Ravoir királyi adóbérlő . Edmund, diák . . Fogadós .................... Táncmester . . . Egri zenész . . . Egy tiszt .... Lámpagyújtogató . Hajóskapitány . . Fodrászok . . I. felv. Manont szülei ládába küldik. Az amiensi postakocsiállomás fogadójában jókedvű diákokkal találkozik. Köztük van Des Grieux lovag, aki beleszeret. Geronte gazdag vámbérlőnek szintén megtetszik a lány és el akarja rabolni. Erről a tervről tudomást szerez Des Grieux. Maga szökteti meg Manont II. felv.: Manon nem bírta ki sokáig a nélkülözéseket a szegény Des Grieux otthonában és a dúsgazdag Geronte-hoz költözött Des Grieux még most is imádja Manont és meg akarja szöktetni. Geronte azonban megneszeli a tervetés a rendőrség segítségével megakadályozza. Manont, aki a szökéshez ékszereket vett magához, lopás miatt letartóztatják és eltoloncolják. III. felv.? A Le Havre-i kikötőben Lescaut összebeszél barátaival, hogy kiszabadítsa húgát a börtönből. Egy őr éberségén azonban meghiúsul a terv. Des Grieux addig könyörög a hajó kapitányának, amíg őt is fölveszi a hajóra, hogy szerelmesét a száműzetés helyére, egy elhagyott szigetre kísérhesse IV. felv.: Manon és Des Grieux megszöknek a rabságból. Terméketlen pusztaságba tévedtek. Az elgyöngült Manon nem bírja tovább a szenvedést és szerelmese karjai közt hal meg . Előjáték: Háry János, aki a nép mesélőkedvének megszemélyesítője, a nagyibonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. 1. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akarja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért hálából Mária Lujza magával viszi őt Bécsbe testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjában.háborút csinál és a Napóleon elleni csatába küldi Háryt III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és éppen Mária Lujzával ropja a láncot, amikor betoppan örzse, aki titokban követte, a csatába vőlegényét. Mária Lujza hazaparancsolja Örzsét Háryt pedig hercegi rangra emeli IV kaland: A bécsi Burgban a császár vendége Háry, akit a császári család már vejének tekint, de Háry Örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsttját. Irtójáték: A kocsmában Háry befejezi elbeszélését, melynek igazságához tanúnak hívná Örzsét, ha az már meg nem halt volna. Első huszár Második huszár Első tüzér . . Második tüzér Udvari lakáj . Diák .... Bíró .... Kocsmáros . Első per . . . Második per . Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Klatzer Alajos Erdei Gyula Gogolyák Antal Ferenc László Hegyi János Berkes János Szólót táncol: Zilahi Győző Vasárnap, 6-án de. Goklmark-bérlet, 1. előadás Kezdete 11. vége 2 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulin Béla (1881—1945) és Harsányi Zsolt (1887—1943) írta Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Szeisz Gizella tervezte. Az énekkart betanította: Pless László. A táncokat Rábai Miklós, az óraszobrokat Kovács Margit tervezte Vezényel: KÓRODY ANDRÁS Háry János . . . örzse, a mátkája . Ferenc császár . , A császárné . . , Napoleon . . . , Mária Lujza . • G öreg Marci . . . Ebelasztin báró . , Meluzina grófnő , Esztrella bárónő , Magyar silbak , « Burkus silbak . . Generális Krucifix Generális Dufla • Turpinszky Béla Mátyás Mária Pálfy Endre Szecsődy Irén Galsay Ervin Szőnyi Olga Varga András Palcsó Sándor Kenderessy Éva Vozár Jolán Lux Tibor Kövesdy Károly Antalffy Albert Cser József PM Október 4— 10-ig Kedden, 8-án Oláh-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után FAUST Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: CHARLES FRANÇOIS GOUNOD (1818—1893) Szövegét JOHANN WOLFGANG GOETHE (1749—1832) nyomán Jules Barbier és Michel Carré írta. Lányi Viktor (1889—1962) fordította. Rendezte: Békés András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A koreográfiát tervezte és betanította: Seregi László. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: VARGA PÁL Faust Bartha Alfonz Mefisto ..... Fodor János Valentin.....................Sebestyén Sándor Brander.....................Bordás György Margit ...... Orosz Júlia Siebel..........................Gábor Artemisz Márta..........................Palánkay Klára A WALPURGIS ÉJ táncai: I. szám: Galántay Zsolt. II. szám : Kaszás Ildikó és Sterbinszky László. III. szám : Némethy Sándor. IV. szám: Bérczes Mária és Boross Erzsébet. V. szám: Gombkötő Erzsébet. VI. szám: Maros Éva, Kolozsvári Dóra, Dvorszky Erzsébet, Pethő László, Péter László, Fülöp Zoltán és a balettkar Történik Németországban, a XVI. században, Faust dolgozószobájában, egy városban és környékén, Mefisto birodalmában és a börtönben. * Faust eladja lelkét Mefisztónak, cserébe visszakapja fiatalságát. Az ifjú Faust elcsábítja Margitot, s párbajban megöli a lány testvérét, Valentint. Margit elkeseredésében és szégyenében meggyilkolja gyermekét, ezért halálra ítélik. Faust ki akarja szabadítani, de Margit visszautasítja. Lelke megtisztul a bűntől: az áldozatvállalás megváltja őt. hadvezér : Dózsa Imre Vasárnap, 6-án este F-bérlet, 2. előadás Csütörtökön, 10-én C-bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége VRH után SPARTACUS Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ARAM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ A koreográfus asszisztense: Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: PÁL TAMÁS Spartacus . . . . Flavia, a felesége : Crassus, római Gád, a judeai Az afrikai Crixus, a thrák Júlia Crassus Claudia barátnői Canus, Crassus barátja . Batiatus, gladiátoriskola tulajdonos Táncosnő . . . . Egy római katona 4 férfi csörgővel Örök * Róna Viktor Orosz Adél I. felv. 1. kép: Spartacus, a rabszolgalázadás feje a keresztfán, haláltusájában újra végigéli a hatalmas küzdelem eseményeit. 2. kép: Crassus előkelő barátaival elhatározza, hogy felkeresi a híres gladiátor-iskolát. 3. kép: Itt ismerjük meg Spartacust is. A gladiátorok közül Crassus választja ki a négy küzdőt. 4. kép: A kiválasztott rabszolgákat elkülönítik. Spartacushoz beszökik felesége, hogy búcsút vegyen tőle. 5. kép: Az arénában az egyik néger gladiátor majdnem megöli Spartacust, amikor dühe Crassus ellen fordul, meg akarja ölni, de egy katona dárdája keresztüldöfi. 6. kép: Spartacus bosszút esküszik. Kiszabadítja rabszolgatársait. II. felv. 1. kép: Évekkel a lázadás leverése után Crassus barátaival visszatér a rombadőlt arénába. Az emlékek meglepetésszerűen törnek rá. 2. kép: Crassus villájában mulatozik. A bacchanália után megjelenik Spartacus is embereivel, birtokba veszi a villát. Canus, Crassus barátja meghal. III. felv. 1. kép: A lázadó rabszolgák Rómát fenyegetik, Crassus vállalja a hadvezérséget a lázadók leverésére. 2. kép: Spartacusék helyzete reménytelenné válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől. 3. kép: Az életben maradt Flavia férje keresztfájánál elsiratja az eltiport szabadságot. Hétfőn, 7-én SZÜNNAPI eladta Gessner György KIS? Fülöp Zoltán Sterbinszky László Gombkötő Erzsébet Kékesi Mária Markó Iván Gál Andor Mák Magda Barbay Ferenc i Vámos György I Nagy Zoltán i Ficzere Attila I Péter Zoltán i Balogh Ágoston I Péter László i Molnár Ferenc l Gál Jenő ÉLET ÉS MŰVÉSZET Én azt hiszem, hogy a művészet mégis csak más, mint az élet. Ha a művészet az élet dísztelenségeit, mindennapiságait nem tudja célszerűen megnemesíteni, s ezáltal lelkemben egy szebbnek, dicsőbbnek sejtését felébreszteni, akkor mi becse lehet a művészetnek? Színésznek az indulat, szenvedély leghevesebb pillanatában is tudni kell, mit cselekszik és uralkodnia bírni magán, különben örök veszedelemben forog, hogy a legtragikaibb momentumok eltorzulnak kezei közt, öntudattal tenni minden mozdulatot, öntudattal és kiszámolással ejteni minden hangot, másként egész művészkedésünk szempillanatok bizonytalan sugalmain épül. Bajza József