Pesti Műsor, 1969. február (18. évfolyam, 6-9. szám)
1969-02-07 / 6. szám
Szombaton, 8-án Bérletszünet Kezdete 7. vége 11 előtt HAMLET Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: SZOKOLAY SÁNDOR A szövegkönyvet Shakespeare tragédiája alapján Arany János fordításából SZOKOLAY SÁNDOR állította össze. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította Oberfrank Géza. Vezényel: OBERFRANK GÉZA Szinészkirályné Házy Erzsébet szelleme . . Ütő Endre Rosencrantz . . Jagasich Péter Guildenstern . . Rozsos István fh. Marcellus Veress Gyula Bernardo Supala. Kolos Francisco . . . Varga András Szinészkirály . . Rajnay György Marton Éva Lucianus . . . Nádas Tibor I. sírásó .... Karizs Béla II. sírásó • • Szendrődi Ede Pap .................... Kovács Péter ösziök ... • Somogyváry Lajos Nemes .... Szellő Lajos Hírnök .... Császár Péter * 1. felv. 1. kép: A welsingeri vár előtt szellem kísért: Dánia nemrég elhunyt királya Hiába próbálják az őrállók szóra bírni, néma marad 2. kép: Claudius király bejelenti, hogy megfogadva tanácsadói szavát, feleségül vette az elhunyt Hamlet király özvegyét, Gertrúdot A király az ifjú Hamletet arra inti, ne túlozza el gyászát Az udvar elvonul Hamletet értesítik apja kísértő szelleméről. — 3. kép: Ophélia búcsúzik a Franciaországba tartó Laertestől Polonius áldását adja fiára - 4. kép: A kastély előtt újra megjelenik a szellem Hamlet szóra bírja, s megtudja, hogy atyja gyilkosság áldozata lett Gyilkosa- Claudius II. felv. 1. jel.: Ophelia ijedten mondja el apjának, Polóniusnak, hogy Hamlet mily zavartan közeledett feléje - 2 jel.: Claudius megbízza udvaroncait : tudják meg Hamlet viselkedésének okát — 3. jel.: Polonius felolvassa Hamlet Ophéliához írt szerelmes levelét a királynak - 4 jel.: Polonius és Hamlet párbeszéde. — 5. jel.: Hamlet a király udvaroncaival találkozik - 6. jel.: Színészek érkeznek, Hamlet eljátszatja velük anna megöletésének történetét 2. kép 1. jel.: Claudius és Polonius Ophéliával akarja tőrbecsalni Hamletet. — 2. jel.: Hamlet monológja: „Lenni, vagy nem lenni " - 3. jel.: Hamlet találkozik Ophéliával s elátkozza - 4. jel.: Claudius elhatározza Angliába küldi Hamletet — 5. jel.: A színészek a tervezett előadáshoz készülődnek A királyi udvar is bevonul Claudius nem tudja nézni a történetet, elveszti önuralmát. III. felv. 1 jel.: Hamlet Gertrúdhoz indul. — 2. jel.: Gertrud szobájában Polonius elbújik a függöny mögé, hogy kihallgassa Hamlet és anyja párbeszédét. Hamlet leszúrja az aggastyánt 2. kép. 1. jel.: Hamletet Angliába száműzik. — 2. jel.: Ophelia megőrül, s öngyilkos lesz a király arra biztatja a hazatért Laertestálljon bosszút — 3. kép: Két sírásó friss sírt hántol a temetőben, amikor Hamlet Horatióval odaérkezik. Ophelia temetési menete közeleg Hamlet felfedi kilétét,, s összetűz Laertesszel. — 4. kép: Laertes és Hamlet párbajt vívnak. A Hamletnek szánt mérgezett italt a királyné issza meg, a mérgezett kard mindkét vívót halálra sebzi Hamlet pedig még elzúrja vele Claudiust Hamletet himnikus zene hangjai mellett viszik a ravatalra. Vasárnap, 9-én de. 11-kor Középiskolai bérlet, III. előadás Szerdán, 12-én Bérletszünet Kezdete 7, végeAll után Claudius .... Tóth Sándor Hamlet . • a Palcsó Sándor Gertrud.................... Jacsonkay Éva Horatio . • • . Bende Zsolt Polonius . • . Antalffy Albert Laertes................... Szigeti László Ophelia ... Hamlet atyjának SPARTACUS Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ARAM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ A koreográfus asszisztense: Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: FRÁTER GEDEON Havas Ferenc Menyhárt Jacqueline Sterbinszky László Péter László Nagy Zoltán Péter Zoltán Szumrák Vera Csarnói Katalin Markó Iván Gál Andor Erdélyi Alice Babay Ferenc Ficzere Attila Molnár Ferenc Fülöp Zoltán Geszler György Balogh Ágoston Molnár Ferenc Kiss László Zilahi Győző Történik a római birodalomban, i. e. 74 körül * I. felv. 1. kép: Spartacus, a rabszolgalázadás feje a keresztfán, haláltusájában újra végigéli a hatalmas küzdelem eseményeit. 2. kép: Crassus előkelő barátaival elhatározza, hogy felkeresi a híres gladiátor-iskolát 3. kép: Itt ismerjük meg Spartacust is A gladiátorok közül Crassus választja ki a négy küzdőt 4. kép: A kiválasztott rabszolgákat elkülönítik. Spartacushoz beszökik felesége, hogy búcsút vegyen tőle 5. kép: Az arénában az egyik néger gladiátor majdnem megöli Spartacust amikor dühe Crassus ellen fordul meg akarja ölni, de egy katona dárdája keresztüldöfi. 6. kép: Spartacus bosszút esküszik Kiszabadítja rabszolgatársaitól. felv. 1. kép: Évekkel a lázadás leverése után Crassus barátaival visszatér a rombadőlt arénába Azemlékek meglepetésszerűen törnek rá 2. kép: Crassus villájában mulatozik. A bacchanália után megjelenik Spartacus is embereivel, birtokba veszi a villát Canus. Crassus barátja meghal. Ill felv. 1. kép: A lázadó rabszolgák Rómát fenyegetik Crassus vállalja a hadvezérséget a lázadók leverésére 2. kép: Spartacusék helyzete reménytelenné válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől. 3. kép: Az életben maradt Flavia férje keresztfájánál elsiratja az eltiport szabadságot Rómában, Nero uralkodása idején, i. u. az e-ső században Vasárnap, 9-én este Márkus-bérlet, 6. előadás Kezdete 7. vége 10 előtt POPFER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567-1643' Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter Az énekkart betanította : Oberfrank Géza Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS * Előjáték: Fortuna és Virtus, a szerencse és az Erény internője azon vitatkozik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Amor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény, jó szerencse és »nincs emberszív és égi lélek aki Ámorral versenyre kelhet««. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségébe és, hogy Poppeával zavartalanul örülhessen szerelmének, férjét követség ürügyén Lusitaniába küldi Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti, hiába inti türelemre a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja Az öreg nem ért egyet Octavia eltaszításával Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerelmesének, hogy Senecát öljék meg Otho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban próbál feledést keresni Seneca a házában kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetetlenbe és önkezével vet véget életének II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszközeként akar felhasználni Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát Otho Drusilla ruhájában Jön a kertbe Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret. Amor közbelépésére a gyilkosság meghiúsul A dajka azelfutó merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártatlannak mondja magát Amikor ráébred, hogy ezzel Othót megmentheti vállala a gyilkossági kísérletet Ám hiába az áldozatvállalás Otho maga jelentkezik a császár előtt Az ítélet Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Drusilla követheti szerelmesét a száműzetésbe. A császári palotában most már elkezdődhet a koronázási ünnepség Merő maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten elérték céljukat: a férfi a nőt, a nő a koronát. 4 férfi csörgővel . örök . • . . Történik Jagasich Péter . . Karizs Béla Supala Kolos Spartacus . • . Flavia.......................... Crassus ..... Gad .......................... Az afrikai . . . . Crixus, a thrák . . Júlia ..................... Claudia . . . . . Canus . . . . . . Batiátus . . . . . Táncosnő . . . . Egy római katona . Fortuna Sándor Judit Virtus .• Dobránszky Zsuzsa Amor . . Kalmár Magda Poppea .• . Sudiik Maria Nero . •• Korondy György Otho . .• • Dene József Amalia .• Szirmay Márta Octavia .#Kasza Katalin Drusilla .• Andor Éva Seneca•#Ütő Endre Apród Kisasszony• , Kalmár Magda I. Katona• , Szellő Lajos II. Katona Miller Lajos Libertus . Nagynál László Lucanus Lictor 18 Az Operaház felújítja Wagner: A lá* RAJNA KINCSE című zenedrámáját, Békés András rendezésében. Az előadásokat Lukács Miklós és Kórody András vezényli. A kettős szereposztás a következő: WOTAN: Faragó András — Nagy Sándor, DONNER: Sebestyén Sándor — Széki Sándor, FROH: Barta Alfonz — Turpinszky Béla, LOGE: Udvardy Tibor — Szőnyi Ferenc. ALBERICH: Dene József — Bordás György, MIME: Palcsó Sándor — Kishegyi Árpád. FASOLT: Szalma Ferenc — Várhelyi Endre. FAFNER: Bódy József — Begányi Ferenc, FRICKA: Sándor Judit — Kasza Katalin, FREIA : Marton Éva — Ladzó Ildikó, ERDA: Komlóssy Erzsébet — Jablovkay Éva, WOGLINDE : Andor Éva — Sudlik Mária, WELLGUNDE: Koviács Eszter — Erese Margit, FLOSSHILDE: Barlay Zsuzsa — Szabó Anita. (A művet 1946 óta nem játszották az Operaházban.) Február 7—13-ig Hétfőn, 10-én SZÜNNAP további műsor 14- én: A varázsfuvola 15- én, Hamlet 16- án de. : Lammermoori Lue., este: A Rajna kincse