Pesti Műsor, 1969. május (18. évfolyam, 18-22. szám)

1969-05-02 / 18. szám

2 (A Varázsfuvola tartalmának folytatása) ságából. Útitársa Papageno, a madarász, fegyvere egy varázsos erejű fuvola. Pamina szökni akar Sarastro fogságá­ból, de őre, Monostatos elfogja. Papage­no bejut Sarastro várába és közli Pauli­nával, hogy közel a szabadulás perce. Tamino átlépi a szeretet és bölcsesség főpapja, Sarastro birodalmának küszö­bét. Megrendíti a bűvös fuvolát és az er­dő vadjai nyomban lába elé kuporodnak. Papageno és Pamina ismét szökésre készül, de Monostatos elfogja őket. Sa­rastro kinyilatkoztatja, hogy Pamina és Tamino csupán akkor lehet egymásé, ha kiállják a próbákat és bebizonyítják, hogy méltók egymáshoz. II. felv.: Sarastro azért rabolta el Pauli­nát démoni anyjától, az Éj királynőjétől, hogy megmentse tiszta lelkét. Tamino hősiesen állja a próbát, a hall­gatás próbáját. Paminát az Éj királynő­je arra biztatja, hogy ölje meg Sarastrót. Monostatos erőszakoskodik, Pamina le­gyen az övé. Már-már megölné az ellen­kező Paminát Tamino továbbra állja a próbákat, de Papagenónak nagyon nehéz a próbák út­ja. Pamina öngyilkos akar lenni, mert azt hiszi, hogy Tamino már nem szereti, miután nem felel kérdéseire, némán el­fordul tőle. Ahogyan a próbatétel kí­vánja A fiatalok, Tamino és Pamina tűzön és vizen keresztül futnak át sértetlenül, a fuvola hangjai mellett. Papageno is megtalálja sóvárgott párját, Papagenát. Az Éj királynője támadásra indul Sa­rastro ellen, de villámlás közben süllyed az örök éjszakába. Sarastro pedig a jó­ság és igazság diadalát hirdeti és egye­síti a szerelmeseket: Taminót és Pami­nát. Vasárnap, 4-én de. Ifjúsági előadás kezdete :11, vége V*2 után A DIÓTÖKŐ Mesebalett 3 felvonásban. 10 képben Zenéjét szerezte: PJOTB IL.JICS CSAJKOVSZKIJ (1840—1893) Szövegét írta: ETA HOFFMA­N (1776- 1822) nyomán Vaszilij Vajnonnen Kore­ográfiáját tervezte, rendezte és be­taní­totta: Vaszilij Vajnonnen és Klavdia Ar­masevszkája. Díszlet és jelmez: Oláh G Vezényel: FRATER GEDEON Az álom szereplői: Mária hercegnő Diótörő herceg Diótörő Egérkirály Orosz Adél Róna Viktor Kuthy Róbert bn. Pethő László TÁNCOK: Bohóc: Balogh András bn. Balerina: Paronay Magda bn. Néger: Körmendy László bn. Spanyol tánc: Bánki Györgyi, Bérczes Mária, Nagy Jú­lia, Kiss Erika. Keleti tánc: Szumrák Ve­ra, Vidinszky Mária, Orosz Klára, Som Gizella, Szűcs Györgyi. Két Hópehely: Nagy Júlia, Boross Erzsébet. Kínai tánc: Gerzson Anna, Némethy Sándor. Orosz tánc: Gaál Éva, Geszler György. Pas de trois: Besztercey Zsuzsa bn., Fehér Tibor bn., Kovács Zsuzsa bn. * L felv. I kép: Karácsony este vendé­gek sietnek Stahlbaumékhoz, köztük Drosselmeier, a gyerekek barátja. 2. kép: A karácsonyfa-ünnepségre váró gyerekek a kulcslyukon leskelődnek be. 3. kép: Pompázó karácsonyfa és ten­gernyi játék. Drosselmeier bácsi bemu­tatja új játékbabáját, a Diótörőt. — II. felv. 1. kép: Marika a babát egy karos­székbe ülteti és mély álomba merül. 2. kép: Marika álmodik, rút egerek hada támadja meg a karácsonyfát és a Dió­törő párviadalban győzi le az Egérkirályt, majd mint ifjú herceg jelenik meg. 3. kép: A herceg csodálatos jégerdőhöz ve­zeti Marikát. — III. felv. 1. kép: Mari­­káék aranydióhéjban ringatóznak a ten­geren, majd kikötnek a herceg birodal­mában. 2 kép: Titokzatos kaput pillanta­nak meg, gyönyörű, színes cseppkőoszlo­pokkal, de az oszlopok félelmetes re­pülőegerekké változnak. a ledöfött Egérkirály szolgáivá A herceg, varázs­pálcájával elkergeti őket. 3. kép: Csipke­­szerű palotába érkeznek Sokféle bá­but látnak, amelyek táncra perdülnek tiszteletükre. 4. kép: A látomás eltű­nik, újra Marika szobájában vagyunk. Vasárnap, 4-én este A-bérlet, 8. előadás Kezdete 7, vége Volt-kor PELLÉAS ÉS MÉLISANDE Opera 5 felvonásban. 13 képben Szünet a 2. és 4. felvonás után. Zenéjét szerezte: CLAUDE ACHILLE DEBUSSY (1862—1918) Szövegét MAURICE MAETERLINCK (1862 1949) írta, Blum Tamás fordította. Ren­dezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: BLUM TAMÁS Pelléas­­ Arkel Palcsó Sándor Golaud I unokái Faragó András Arkel, Allemonde királya Utó Endre Geneviève, Pelléas és Golaud anyja Szabó Anita Mélisande Sándor Judit A kis Y­rnold, Golaud fia Hankiss Ilona Egy orvos Galsay Ervin Történik egy észak-franciaországi kastélyban, a mondat középkorban ♦ 1. felv.: 1. jel: Golaud herceg vadá­szat közben rátalál egy erdei forrásnál a szép Mélisande-ra.­­ 2. jel.: Golaud levelet ír fivérének, Pelléasnak, s ebben kéri, eszközölje ki Arkel király beleegye­zését Mélisande-dal kötendő házasságá­hoz Ha a válasz kedvező, adjon fény­jelet a várablakban. — 3. fel.: Mélisande idegenül érzi magát a rideg várkastély­ban. Geneviève, Pelléas és Golaud édes­anyja sétál az asszonnyal a várkertben. Majd elbúcsúzik, s Pelléasra bízza Méli­­sande-ot. II. felv.1. 1. jel.: Pelléas a­­ va­kok kút-­jához­ vezeti a lányt, aki olyan mélyen hajol a kútba, hogy beleejti a Golaud­­tól kapott gyűrűt. - 2. jel.: Golaud meg­sebesült. Mélisande ápolja. A férfi észre­veszi, hogy Mélisande gyűrűje hiányzik. — 3. jel.: Pelléas és Mélisande a tenger­parton az elveszett gyűrűt keresi. III. felv. 1. jel.: Mélisande hosszú haj­­fürtjét fésüli A várablak alatt meg­jele-** nik Pelléas. A fiatalokra rátalál Golaud. — 2. jel.: Golaud fenyegetően tárja fel öccsének a várpince titkait - 3. jel.: Golaud figyelmezteti Pelléast, kerülje az asszonyt. Mélisande gyermeket vár. — 4. jel.: Golaud kisfiát, Yrtoldot faggatja Pelléas és Mélisande felől IV felv. 1. jel.: a fiatalok újra találkoz­nak. Pelléasnak rossz sejtelmei vannak. — 2. jel.: Golaud féltékenyen jár felesége nyomában, csak Arkel tudja a durva ki­töréstől visszatartani — 3. jel.: A fiata­lok a kertben találkoznak Golaud kilesi őket és megöli Pelléast. V felv.: Az eszméletlen Mélisande be­tegágyánál Goléius összetörtén tesz szem­rehányást magának Mélisande meghal, Arkel Golaudhoz fordul" legyen most már gondja az ön­szü­lötté, Mélisande gyermekéé. _______ Hétfőn, 5-én SZÜNNAP Kedden, 6-án Oláh-bérlet, 9. előadás Kezdete 7, vége 10 előtt POPPER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567—1643) Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter. Az ének­kart betanította: Oberfrank Géza Vezényel: BLUM TAMÁS Fortuna . Sándor Judit Történik Rómában, Nero uralkodása idején, i. u. az­l-ső században * Előjáték: Fortuna és Virtus, a szeren­cse és az Erény internője azon vitatko­zik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Ámor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény. Jó szerencse és -­nincs em­berszív és égi lélek, aki Ámorral ver­senyre kelhet«. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségé­be és, hogy Poppeával zavartalanul örül­hessen szerelmének, férjét követség ürü­gyén Lusitaniába küldi. Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett. Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti; hiába inti türelemée a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik. Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja. Az öreg nem ért egyet Octavia eltaszításával Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerel­mesének, hogy Senecát öljék meg. Otho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban pró­bál feledést keresni Seneca a házában kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetet­lenbe és önkezével vet véget életének. II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszkö­zeként akar felhasználni. Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát Otho Drusilla ruhájában Jön a kertbe Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret. Ámor közbelépésére a gyilkosság meg­hiúsul. A dajka az elfutó merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártat­lannak mondja magát Amikor ráébred, hogy ezzel Othót megmentheti vállal , a gyilkosság­ kísérletet Am hiába az ál­dozatvállalás Otho maga jelentkezik a császár előtt Az ítélet: Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Dru­silla követheti szerelmesét a száműzetés­be. A császári palotában most már el­kezdődhet a koronázási ünnepség. Nero maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten elérték céljukat: a férfi a nőt­, a nő a koronát. Stahlbaum . . Stahlbaumne . Marika­i Lászl Igger-Drosselmeier » · . Dada . . • . . . Feri . . • » . . Nagypapa • • « . Nagyanya . « Zsozsó Árpád Martinovits Irén Rigó Klári bn. Zarnóczay Gizella bn. ifj. Harangozó Gyula bn. Balogh Ágoston Karda Mária László Péter bn. Hodál Sándor Morgányi Jozefin Virtus . . Dobránszky Zsuzsa A­mer . . . Kalmár Magda Poppea . , Házy Erzsébet Nero . . . Szőnyi Ferenc Otho . . . Dene József Am­alia . , Szirmay Márta Octavia . • Kasza Katalin Drusilla . .. . . Andor­ Éva Seneca . • • . Begányi Ferenc Apród • • . Jagasich Péter Kisasszony• . Hankiss Ilona I. Katona • • . Kövecses Béla II. Katona . Miller Lajos Libertus . . Nagypál László Lucanus Rozsos István fh. Lictor Supala Kolos PM Május 2­8-ig Sohasem a dicsőségért és az emberek kedvéért alkottam, ami szívemben élt, meg akart nyilatkozni, ezért írtam zenét. Beethoven

Next