Pesti Műsor, 1969. május (18. évfolyam, 18-22. szám)
1969-05-02 / 18. szám
2 (A Varázsfuvola tartalmának folytatása) ságából. Útitársa Papageno, a madarász, fegyvere egy varázsos erejű fuvola. Pamina szökni akar Sarastro fogságából, de őre, Monostatos elfogja. Papageno bejut Sarastro várába és közli Paulinával, hogy közel a szabadulás perce. Tamino átlépi a szeretet és bölcsesség főpapja, Sarastro birodalmának küszöbét. Megrendíti a bűvös fuvolát és az erdő vadjai nyomban lába elé kuporodnak. Papageno és Pamina ismét szökésre készül, de Monostatos elfogja őket. Sarastro kinyilatkoztatja, hogy Pamina és Tamino csupán akkor lehet egymásé, ha kiállják a próbákat és bebizonyítják, hogy méltók egymáshoz. II. felv.: Sarastro azért rabolta el Paulinát démoni anyjától, az Éj királynőjétől, hogy megmentse tiszta lelkét. Tamino hősiesen állja a próbát, a hallgatás próbáját. Paminát az Éj királynője arra biztatja, hogy ölje meg Sarastrót. Monostatos erőszakoskodik, Pamina legyen az övé. Már-már megölné az ellenkező Paminát Tamino továbbra állja a próbákat, de Papagenónak nagyon nehéz a próbák útja. Pamina öngyilkos akar lenni, mert azt hiszi, hogy Tamino már nem szereti, miután nem felel kérdéseire, némán elfordul tőle. Ahogyan a próbatétel kívánja A fiatalok, Tamino és Pamina tűzön és vizen keresztül futnak át sértetlenül, a fuvola hangjai mellett. Papageno is megtalálja sóvárgott párját, Papagenát. Az Éj királynője támadásra indul Sarastro ellen, de villámlás közben süllyed az örök éjszakába. Sarastro pedig a jóság és igazság diadalát hirdeti és egyesíti a szerelmeseket: Taminót és Paminát. Vasárnap, 4-én de. Ifjúsági előadás kezdete :11, vége V*2 után A DIÓTÖKŐ Mesebalett 3 felvonásban. 10 képben Zenéjét szerezte: PJOTB IL.JICS CSAJKOVSZKIJ (1840—1893) Szövegét írta: ETA HOFFMAN (1776- 1822) nyomán Vaszilij Vajnonnen Koreográfiáját tervezte, rendezte és betanította: Vaszilij Vajnonnen és Klavdia Armasevszkája. Díszlet és jelmez: Oláh G Vezényel: FRATER GEDEON Az álom szereplői: Mária hercegnő Diótörő herceg Diótörő Egérkirály Orosz Adél Róna Viktor Kuthy Róbert bn. Pethő László TÁNCOK: Bohóc: Balogh András bn. Balerina: Paronay Magda bn. Néger: Körmendy László bn. Spanyol tánc: Bánki Györgyi, Bérczes Mária, Nagy Júlia, Kiss Erika. Keleti tánc: Szumrák Vera, Vidinszky Mária, Orosz Klára, Som Gizella, Szűcs Györgyi. Két Hópehely: Nagy Júlia, Boross Erzsébet. Kínai tánc: Gerzson Anna, Némethy Sándor. Orosz tánc: Gaál Éva, Geszler György. Pas de trois: Besztercey Zsuzsa bn., Fehér Tibor bn., Kovács Zsuzsa bn. * L felv. I kép: Karácsony este vendégek sietnek Stahlbaumékhoz, köztük Drosselmeier, a gyerekek barátja. 2. kép: A karácsonyfa-ünnepségre váró gyerekek a kulcslyukon leskelődnek be. 3. kép: Pompázó karácsonyfa és tengernyi játék. Drosselmeier bácsi bemutatja új játékbabáját, a Diótörőt. — II. felv. 1. kép: Marika a babát egy karosszékbe ülteti és mély álomba merül. 2. kép: Marika álmodik, rút egerek hada támadja meg a karácsonyfát és a Diótörő párviadalban győzi le az Egérkirályt, majd mint ifjú herceg jelenik meg. 3. kép: A herceg csodálatos jégerdőhöz vezeti Marikát. — III. felv. 1. kép: Marikáék aranydióhéjban ringatóznak a tengeren, majd kikötnek a herceg birodalmában. 2 kép: Titokzatos kaput pillantanak meg, gyönyörű, színes cseppkőoszlopokkal, de az oszlopok félelmetes repülőegerekké változnak. a ledöfött Egérkirály szolgáivá A herceg, varázspálcájával elkergeti őket. 3. kép: Csipkeszerű palotába érkeznek Sokféle bábut látnak, amelyek táncra perdülnek tiszteletükre. 4. kép: A látomás eltűnik, újra Marika szobájában vagyunk. Vasárnap, 4-én este A-bérlet, 8. előadás Kezdete 7, vége Volt-kor PELLÉAS ÉS MÉLISANDE Opera 5 felvonásban. 13 képben Szünet a 2. és 4. felvonás után. Zenéjét szerezte: CLAUDE ACHILLE DEBUSSY (1862—1918) Szövegét MAURICE MAETERLINCK (1862 1949) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: BLUM TAMÁS Pelléas Arkel Palcsó Sándor Golaud I unokái Faragó András Arkel, Allemonde királya Utó Endre Geneviève, Pelléas és Golaud anyja Szabó Anita Mélisande Sándor Judit A kis Yrnold, Golaud fia Hankiss Ilona Egy orvos Galsay Ervin Történik egy észak-franciaországi kastélyban, a mondat középkorban ♦ 1. felv.: 1. jel: Golaud herceg vadászat közben rátalál egy erdei forrásnál a szép Mélisande-ra. 2. jel.: Golaud levelet ír fivérének, Pelléasnak, s ebben kéri, eszközölje ki Arkel király beleegyezését Mélisande-dal kötendő házasságához Ha a válasz kedvező, adjon fényjelet a várablakban. — 3. fel.: Mélisande idegenül érzi magát a rideg várkastélyban. Geneviève, Pelléas és Golaud édesanyja sétál az asszonnyal a várkertben. Majd elbúcsúzik, s Pelléasra bízza Mélisande-ot. II. felv.1. 1. jel.: Pelléas a vakok kút-jához vezeti a lányt, aki olyan mélyen hajol a kútba, hogy beleejti a Golaudtól kapott gyűrűt. - 2. jel.: Golaud megsebesült. Mélisande ápolja. A férfi észreveszi, hogy Mélisande gyűrűje hiányzik. — 3. jel.: Pelléas és Mélisande a tengerparton az elveszett gyűrűt keresi. III. felv. 1. jel.: Mélisande hosszú hajfürtjét fésüli A várablak alatt megjele-** nik Pelléas. A fiatalokra rátalál Golaud. — 2. jel.: Golaud fenyegetően tárja fel öccsének a várpince titkait - 3. jel.: Golaud figyelmezteti Pelléast, kerülje az asszonyt. Mélisande gyermeket vár. — 4. jel.: Golaud kisfiát, Yrtoldot faggatja Pelléas és Mélisande felől IV felv. 1. jel.: a fiatalok újra találkoznak. Pelléasnak rossz sejtelmei vannak. — 2. jel.: Golaud féltékenyen jár felesége nyomában, csak Arkel tudja a durva kitöréstől visszatartani — 3. jel.: A fiatalok a kertben találkoznak Golaud kilesi őket és megöli Pelléast. V felv.: Az eszméletlen Mélisande betegágyánál Goléius összetörtén tesz szemrehányást magának Mélisande meghal, Arkel Golaudhoz fordul" legyen most már gondja az önszülötté, Mélisande gyermekéé. _______ Hétfőn, 5-én SZÜNNAP Kedden, 6-án Oláh-bérlet, 9. előadás Kezdete 7, vége 10 előtt POPPER MEGKORONÁZÁSA Opera 2 részben, előjátékkal Zenéjét szerezte: CLAUDIO MONTEVERDI (1567—1643) Szövegét Giovanni Francesco Busenello (1598—1659) írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Mikó András. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Makai Péter. Az énekkart betanította: Oberfrank Géza Vezényel: BLUM TAMÁS Fortuna . Sándor Judit Történik Rómában, Nero uralkodása idején, i. u. azl-ső században * Előjáték: Fortuna és Virtus, a szerencse és az Erény internője azon vitatkozik, hogyan osszák fel a dicsőséget és a hatalmat egymás között. Ámor nem hagyja magát kirekeszteni, mert nélküle nincs erény. Jó szerencse és -nincs emberszív és égi lélek, aki Ámorral versenyre kelhet«. I. felv.: Nero beleszeret Otho feleségébe és, hogy Poppeával zavartalanul örülhessen szerelmének, férjét követség ürügyén Lusitaniába küldi. Otho, amikor hazatér, megdöbbenve tudja meg, hogy felesége a császár szeretője lett. Octavia császárnő is tudja már, hogy Nero Poppeát szereti; hiába inti türelemée a császár nevelője és tanácsadója, a bölcs Seneca, Octavia bosszúra vágyik. Nero felfedi Seneca előtt tervét, hogy Poppeát feleségének akarja. Az öreg nem ért egyet Octavia eltaszításával Amikor ezt Poppea megtudja, azt tanácsolja szerelmesének, hogy Senecát öljék meg. Otho, a megalázott férfi Drusilla karjaiban próbál feledést keresni Seneca a házában kapja a hírt: a császár kimondta halálos ítéletét! Hiába a barátok és tanítványok könyörgése, belenyugszik az elkerülhetetlenbe és önkezével vet véget életének. II. felv.: A császári palotában Octavia találkozik Otho-val, akit bosszúja eszközeként akar felhasználni. Parancsot ad a férjnek, hogy orvul ölje meg a kertben alvó Poppeát Otho Drusilla ruhájában Jön a kertbe Erősen felindult, hiszen azt kell megölnie, akit a legjobban szeret. Ámor közbelépésére a gyilkosság meghiúsul. A dajka az elfutó merénylőben Drusillát véli felismerni, de a lány ártatlannak mondja magát Amikor ráébred, hogy ezzel Othót megmentheti vállal , a gyilkosság kísérletet Am hiába az áldozatvállalás Otho maga jelentkezik a császár előtt Az ítélet: Octavia és Otho számára egyformán a száműzetés Drusilla követheti szerelmesét a száműzetésbe. A császári palotában most már elkezdődhet a koronázási ünnepség. Nero maga mellé emeli a trónra Poppeát. Mindketten elérték céljukat: a férfi a nőt, a nő a koronát. Stahlbaum . . Stahlbaumne . Marikai Lászl Igger-Drosselmeier » · . Dada . . • . . . Feri . . • » . . Nagypapa • • « . Nagyanya . « Zsozsó Árpád Martinovits Irén Rigó Klári bn. Zarnóczay Gizella bn. ifj. Harangozó Gyula bn. Balogh Ágoston Karda Mária László Péter bn. Hodál Sándor Morgányi Jozefin Virtus . . Dobránszky Zsuzsa Amer . . . Kalmár Magda Poppea . , Házy Erzsébet Nero . . . Szőnyi Ferenc Otho . . . Dene József Amalia . , Szirmay Márta Octavia . • Kasza Katalin Drusilla . .. . . Andor Éva Seneca . • • . Begányi Ferenc Apród • • . Jagasich Péter Kisasszony• . Hankiss Ilona I. Katona • • . Kövecses Béla II. Katona . Miller Lajos Libertus . . Nagypál László Lucanus Rozsos István fh. Lictor Supala Kolos PM Május 28-ig Sohasem a dicsőségért és az emberek kedvéért alkottam, ami szívemben élt, meg akart nyilatkozni, ezért írtam zenét. Beethoven