Pesti Műsor, 1969. október (18. évfolyam, 31-35. szám)

1969-10-03 / 31. szám

2 Október 3—9-ig PM (Folytatás az 1. oldalról) Majd elbúcsúzik) s Pelléasra bízza Méli- sande-ot. II. felv.: 1. Jel.: Pelléas a »vakok kút- jához* vezeti a lányt, aki olyan mélyen hajol a kútba, hogy beleejti a Golaud. tói kapott gyűrűt. - 2. jel.: Golaud meg­sebesült. Mélisande ápolja. A íéríl észre­veszi, hogy Mélisande gyűrűje hiányzik. — 3. jel.: Pelléas és Mélisande a tenger­parton az elveszett gyűrűt keresi. III. felv. 1. jel.: Mélisande hosszú haj­fürtjét fésüli. A várablak alatt megjele­nik Pelléas. A fiatalokra rátalál Golaud. — 2. jel.: Golaud fenyegetően tárja fel Becsének a várptnce titkait. — 3. jel.: Golaud figyelmezteti Pelléast. kerülje az asszonyt. Mélisande gyermeket vár. — 4. jel.: Golaud kisfiát, Ynioldot faggatja Pelléas és Mélisande felől. IV. feiv. 1. jel.: A fiatalok újra találkoz­nak, Pelléasnak rossz sejtelmei vannak. — 2. jel.: Golaud féltékenyen jár felesége nyomában, csak Arkel tudja a durva ki­töréstől visszatartani — 3. jel.: A fiata­lok a kertben találkoznak. Golaud kilesi őket és megöli Pelléast. V. felv.: Az eszméletlen Mélisande be­tegágyánál Golaud összetörtén tesz szem­rehányást magának. Mélisande meghal; Arkel Gólaudhoz fordul: legyen mo9t már gondia az újszülötté, Mélisande gyermekéé. Vasárnap, 5-én este Márkus-bérlet, 1. előadás Kezdete 7. vége ‘/<11 után SPARTACUS Balett 3 felvonásban (11 kép) Zenéjét szerezte: ARAIM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, be­tanította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ A koreográfus asszisztense. Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: PAL TAMAS Spartacus ; ; i Flavia Crassus . • • • • Gad Az afrikai . . • . Crixus, a thrák . .. Júlia .••••« Claudia • • • • • Canus .••••• Batiátus • • • S • Táncosnő . . . . Egy római katona. I férfi csörgővel . Örök Î ; 8 \ 5 ; Havas Ferenc Orosz Adél Dózsa Imre Sipeki Levente Nagy Zoltán Sterbinszky László Sebestény Katalin Csamói Katalin Pethő László Gál Andor Mák Magda Zilahi Győző Molnár Ferenc Füiöp Zoltán Geszler György Péter Zoltán Balogh Ágoston Gál Jenő Kiss László Péter László * I. felv. 1. kép: Spartacus, a rabszolga­lázadás reje à keresztfán, haláltusájában újra végigéli a hatalmas küzdelem ese­ményeit. 2. kép: Crassus előkelő barátai­val elhatározza, hogy felkeresi a híres gladiátor-iskolát. 3. kép: Itt ismerjük meg Bpartacust is. A gladiátorok közül Cras­sus választja ki a négy küzdőt. 4. képi A kiválasztott rabszolgákat elkülönítik. Spartacushoz' beszökik felesége, hogy búcsút vegyen tőle. 5. kép: Az arénában az egyik néger gladiátor majdnem megöli Bpartacust, amikor dühe Crassus ellen fordul, meg akarja ölni. de egy katona dárdája keresztüldöfi. 6. kép: Spartacus bosszút esküszik. Kiszabadítja rabszolga­társait. II. felv. 1. kép: Evekkel a lázadás le­verése után Crassus barátaival visszatér a rombadőlt arénába. Az emlékek meg­lepetésszerűen törnek rá. Z. kép: Crassus villájában mulatozik. A bacchanália után megjelenik Spartacus is embereivel, bir­tokba veszi a villát. Canus. Crassus ba­rátja meghal. III. felv. 1. kép: A lázadó rabszolgák'" Rómát fenyegetik. Crassus vállalja a hadvezérséget a lázadók leverésére. 2. kép: Spartacusék helyzete reménytelenné válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől. 3. kép: Az életben maradt Flavia férje keresztfájánál elslratja az eltiport sza­badságot. _______ Vasárnap, 5-én de. Általános iskolai-bérlet, I. sorozat, 1. előadás Kezdete il, vége V23-kor ANYEGIN Lírai Jelenetek 7 képben Zenéjét szerezte: PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét irta: A. SZ. PUSKIN (1799- 183.7). Fordította: Blum Tamás és Jakabfl István. Rendezte: N. Cz. Dombrovszkij. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Koreográfia: V. I. Ponomarjov. Az énekkart betantotta: Pless László Vezényel: KEREKES JÁNOS Anyegin , . , < , Bende Zsolt Lenszkij , , , , . Koronűy György Tatjana , . , ■ , Tordai Éva Olga , Svéd Nóra Larina . « . « f Dosa Mária Filipjevna . . . i Szirmay Márta Gremin herceg . , Mészáros Sándor Zareckij .... , Tóth László Triquet . , . , Somogyváry Lajos Kapitány 8 t • ; Bordás György Guiiiot . • • ; , Lux Tibor * 1. felv.s Larina Tatjana beleszeret Anyeginbe, aki barátjával, Lenszkij köl­tővel vendégként érkezik Larináékhoz. Tatjána húga, a vidám Olga, Lenszkijt szereti. Anyegin Tatjana leveléből meg­tudja. hogy a lány őt szereti, de úgy véli, hogy nem lenne belőle jó férj, s kéri, hogy feledje el őt. II. felv.: Estély Larináék házában, Anyegin unja a vi­déki környezetet, 9 haragszik Lenszkij re és udvarolni kezd Olgának. A két barát között emiatt szóváltás támad, amely­nek folytatása párbaj. Már kibékülné­nek, de félnek a társaság »véleményé­től«. Eldördül a pisztoly: Anyegin meg­ölte Lenszkijt. Hí. felv.: Anyegint az önvád száműzetésbe kergeti. Csak évek múlva tér vissza Szentpétervárra, s itt egy estélyen Tatjánát, mint Gremin her­ceg feleségét látja viszont. Anyeginben most fellobban a szerelem, de már ké­ső. Tatjana nem hagyja el férjét. Hétfőn, 6-án SZÜNNAP Szerdán, 8-án Mozart—Wagner-ciklus, 1. előadás Kezdete 7, vége 11 után TANNHÄUSER Dalmű 3 felvonásban Szövegét írta és zenéiét szerezte: RICHARD WAGNER (1813—1883) Fordította: Závodszky Zoltán. Rendezte: Békés András. Díszlet: Füiöp Zoltán. Jel­mez: Márk Tivadar. A táncokat tervezte, és betanította: Seregi László. Az ének­kart betanította: Pless László Vezényel : KOMOR VILMOS Hermann őrgróf . Antalffy Albert Erzsébet . , , , Mátyás Mária Tannhäuser « • . Joviczky József Wolfram . ( , , Sebestyén Sándor Walter • i • • * Kövecses Béla Eiterolf • « s i Tóth László Heinrich • • • • Göndöcs József Reinmar % « i « Nádas Tibor Vénusz . i • • . S/őnyi Olga Pásztorflú . . Kalmár Magda Apródok : Éxi Ilona, Rehák Éva, Sződi Mária, Andrási Éva Az első felvonás táncbetétjét előadják: Szűcs Györgyi, Gaál Éva, Nagy Júlia, Angyássi Erzsébet, Péter László, Bozsó Ár­pád, Zilahi Győző I. felv.: Tannhäuser évek óta Vénusz Istennő barlangjában él, de visszakíván­Kedden, 7-én Bérletszünet. Felemelt helyárak 625. ELŐADÁS REGINA EESNIK vendégfelléptével Kezdete 7, vége Vjll előtt CARMEN Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1838—1875) Szövegét PROSPER MERIMEE (1803-1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte: Mikó András, Díszlet: Forray Gábor. Jelmez Szeitz Gizella. Táncok: Pethő László. Az ének­kart betanította: Pless László Vezényel: LUKÁCS ERVIN Don José • • • . Shnándy József Escamillo 4 * « . Faragó András Remendado « . . Ktükey László Dancaire , ( . Nagypál László Zuniga , . « • # Mészáros Sándor Morales é » « . . Bende Zsolt Carmen f # • i • Regina Resnik Micaela . . « , . Orosz Júlia Frasquíta . • « § Koltay Valéria Mercedes * , , . Kovács Eszter Szólót táncolnak: Rácz Boriska, Ficzere Attila, Hevesi Imre, Behumi Ferenc * I. felv.: Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tá*hccal 'felhívja magára figyelmét. A tüzesvérú lány ösz- szevesz egyik társnőjével, kést ránt elő s Zuniga hadnagy Don Jósénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. — ÍI. felv.: Don Jósét megbüntetik Carmen szökése miatt. A ti­zedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádor­ba szerelmes, de mégis ráveszi Don Jósét* hogy szökjék meg a katonaságtól. - III. felv.: Don José Carmen kedvéért csem­pész lesz, amikor itt. megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket/ Don José régi szerelme, Micaela könyör­gésére otthagyja a csempészeket. - IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor. Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrja Carment. kozik a földre. Amikor az Istenasszony nem akarja elbocsátani. Mária nevét kiáltja. (Színváltozás.! A Wartburg alatt zarándokokkal, maid régi dalnoktársaival és Hermann thüringiai őrgróffal talál­kozik. Tannhäuser és Erzsébet - az őr- gróf húga — szeretik egymást. A dalnok visszatér Wartburgba, ahol az ő távollé­tében nem tartottak dalnokversenvt. — II. felv.» Tannhäuser visszatérte után kü­lönös fénnyel ülik meg a dalnokversenyt. Tannhäuser vérében fellobog a szenve­dély és az érzéki szerelmet dicsőíti Min­denki rátámad, meg akarja ölni, de Er­zsébet megvédi. Az őrgróf Rómába kül­di vezekelni. - III. felv.: Tannhäuser ki- átkozottan tér vissza Rómából. A pápa átkot mondott felére- -A gyehenna tüzé- ben fog élni. míg a pápai pásztorbot friss virágokat nem hajt . . .«* Az őrjöngő dalnok Vénuszt idézi ismét Hozzák a ha­lott Erzsébetet. Tannhäuser élettelenül bukik a földre. Az ifjú zarándokok a Id- virágzott nápai násztorbotot hozzák Er­zsébet hűsége megszerezte számára a bönboesánatot VENDÉGÜNK: RECINA RESNIK amerikai énekesnő napjaink legjelentősebb operai előadómű­vészei közé tartozik. A Carmen címszere­pében aratta legnagyobb sikereit a Neio York-i MetrGvoliian-töl a bécsi Staats- cperig. Hangjának szépségét, alakításai­nak szuggesztív erejét mindenütt nagy el­ismeréssel méltatta a kritika.

Next

/
Thumbnails
Contents