Pesti Műsor, 1969. december (18. évfolyam, 40-43. szám)
1969-12-05 / 40. szám
2 Szombaton, 6-án E-bérlet, 3. előadás Kezdete 7-kor PETRUSKA Táncjáték 4 képben Zenéjét szerezte: IGOR SZTRAVINSZKIJ Meséjét ALEXANDRE BENOIS írta. A művet felújított és betanította: KONSZTANTYIN BOJARSZKIJ, a leningrádi Operaház balettmestere. Koreográfiáját tervezte: MIHAIL FORIN. Díszletek: Forray Gábor, jelmezek: Szeitz Gizella. Próbavezető balettmester: N-Zamara Irén Vezényel: BORBÉLY GYULA A Balerina .... Kaszás Ildikó Petruska ..... Pernusz Sándor A Móri...........................Zilahi Győző A Bűvész Urasági dajka . Urasági kocsis . . Utcai táncosnők . . Cigánylányok . . Gazdag kereskedő ___________ ______ Bissó Árpád DAJKÁK: Gombkötő Erzsébet, Kiss Erika, Bánki Györgyi, Baross Natália KOCSISOK: Fülöp Zoltán, Kiss László, Nagy Zoltán, Tauz István LOVÁSZOK: Némethy Sándor, Geszler György KINTORNÁSOK : Zsoldos László és Balikó István RÉSZEGEK: Tóth László, Saláth Lajos, Péter Zoltán MEDVE: Szilágyi Mihály, medvetáncoltató: Hegedűs József * A pétervári vásáron a mutatványos bemutatja bábuit: a Mórt, a Balerinát, a bohóc Petruskát. A bábuk megelevenednek. Petruska beleszeret a Balerinába, aki a Mórt szereti. A Mór kardjával kettévágja Petruska fejét, s felmutatja a bábu tetemét. De Petruska árnya megfenyegeti s diadalmasan emelkedik a magasba, elfogja a Tűzmadarat, de szabadon engedi; hálából a madár neki adja varázserejű tollát. Iván szeretné megszabadítani a királykisasszonyokat. A varázstoll segítségével elaltatja Kascsej népét, s összetöri a tojást, a varázsló hatalmának jelképét. A gonosz birodalom elpusztul, s a cárevicset boldogan ünnepük párjával, a Világszép királykisasszonnyal. Pethő László Rácz Boriskij Balogh Ágoston / Sebestény Katalin Kollár Eszter | Nagy Júlia Isák Magda n. CEIOPINIANA Táncköltemény képben FRÉDÉRIC CHOPIN (1810—1849) zenéjére Koreográfiáját készítette: MIHAIL FOKIN (1880—1942). Betanította: N. V. Baltacsejeva a Szovjetunió népművésze. Próbavezető balettmester: O. V. Lépésviszkája, a Szovjetunió népművésze, asszisztense: Kim Zsuzsa. A díszletet Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte Vezényel: PÁL TAMÁS Prelüd .... » Keringő » * « . Első mazurka . » Második mazurka . Cisz-moll keringő Két szilfid . . . * Kun Zsuzsa Nagy Katalin Sipeki Levente Kékesi Mária / Kun Zsuzsa \ Sipeki Levente | Sebestény Katalin \ Csarnói Katalin III. TŰZMADÁR Balett 2 képben Zenéjét szerezte: IGOR SZTRAVINSZKIJ Meséjét orosz népmesék alapján írta és koreográfiáját, tervezte: MIHAIL FOKIN. Felújította és betanította: Konsztantyin Bojarszkij. Díszletek: Fülöp Zoltán. Jelmezek: Márk Tivadar. Próbavezető balettmester: Géczy Éva Vezényel : BORBÉLY GYULA Tűzmadár .... Ugray Klotild Iván cárevics . . . Sterbinszky László Világszép királykisasszony . . . Menyhárt Jacqueline Halhatatlan Kascsej Koren Tamás Kascsej várában királykisasszonyok raboskodnak, a megszabadításukra vállalkozó ifjakat kővé változtatja. Iván cárevics PM sansass December 5—11-ig Kedden, 9-én Kerner-bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége 10 után A VARÁZS FUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) Szövegét írta: EMANUEL SCHIKANEDER. Harsányi Zsolt fordítását átdolgozta: Fischer Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Sarastro . , , , Bódy Tivadar Tamino . . . , Bartha Alfonz Az éj királynője , Geszty Szilvia Pamina, a leánya , László Margit I. hölgy . . ., Déry Gabriella I. hölgy . . . , Sándor Judit III. hölgy • . . ., Divéky Zsuzsa öreg pap , , . , Jámbor László Fiatal pap , . . ., Somogyváry Lajos Papageno , • • ,, Melis György Papagena ... , Hankiss Ilona Monostatos • • , Kishegyi Árpád I Kalmár Magda Három gyermek : Kovács Eszter i Barlay Zsuzsa L őrtálló , . . ., Rozsos István II. őrtálló . . . , Veress Gyula Első 1 Oláh Ferenc Második szolga Egri Gábor Harmadik 1 Berkes János * I. felv.: Sziklák vadonában az óriáskígyó elől menekül Tamino herceg. Az Éj királynőjének udvarhölgyei mentik meg életét és megmutatják neki a királynő leányának, Paulinának arcképét, amely szerelemre lobbantja az ifjút. Útra indul, hogy megmentse Paminát, Sarastro fogságából. Útitársa Papageno, a madarász, fegyvere egy varázsos erejű fuvola. Pamina szökni akar Sarastro fogságából, de őre, Monostatos elfogja. Papageno bejut Sarastro várába és közli Paulinával, hogy közel a szabadulás perce. Tamino átlépi a szeretet és bölcsesség főpapja. Sarastro birodalmának küszöbét. Megrendíti a bűvös fuvolát és az erdő vadjai nyomban lába elé kuporodnak. Papageno és Pamina ismét szökésre készül, de Monostatos elfogja őket. Sarastro kinyilatkoztatja, hogy Pamina és Tamino csupán akkor lehet egymásé, ha kiállják a próbákat és bebizonyítják, hogy méltók egymáshoz. II. felv. : Sarastro azért rabolta el Paulinát démoni anyjától, az Éj királynőjétől, hogy megmentse tiszta lelkét. Tamino hősiesen állja a próbát, a hallgatás próbáját. Paminát az Éj királynője arra biztatja, hogy ölje meg Sarastrót. Monostatos erőszakoskodik: Pamina legyen az övé. Már-már megölné az ellenkező Paminát. Tamino továbbra állja a próbákat, de Papagenónak nagyon nehéz a próbák útja. Pamina öngyilkos akar lenni, mert azt hiszi, hogy Tamino már nem szereti, miután nem felel kérdéseire, némán elfordul tőle. Ahogyan a próbatétel kívánja A fiatalok, Tamino és Pamina tűzön és vizen keresztül jutnak át sértetlenül, a fuvola hangjai mellett. Papageno is megtalálja sóvárgott párját, Papagenát. Az Éj királynője támadásra indul Sarastro ellen, de villámlás közben süllyed az örök éjszakába. Sarastro pedig a jóság és igazság diadalát hirdeti és egyesíti a szerelmeseket: Taminót és Paminát. HAMLET Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: SZOKOLAY SÁNDOR A szövegkönyvet Shakespeare tragédiája alapján Arany János fordításából SZOKOLAY SÁNDOR állította össze. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította: Oberfrank Géza. Vezényel: PÁL TAMÁS Tóth Sándor Szőnyi Ferenc Jablonkay Éva Miller Lajos Várhelyi Endre Szigeti László Házy Erzsébet * 1. felv. 1. kép: A helsingőri vár előtt szellem kísért: Dánia nemrég elhunyt királya. Hiába próbálják az őrállók szóra bírni, néma marad. 2. kép: Claudius király bejelenti, hogy megfogadva tanácsadói szavát, feleségül vette az elhunyt Hamlet király özvegyét, Gertrúdot. A király az ifjú Hamletet arra inti, ne túlozza el gyászát. Az udvar elvonul. Hamletet értesítik apja kísértő szelleméről. — 3. kép: Ophélia búcsúzik a Franciaországba tartó Laertestől. Polónius áldását adja fiára. — 4. kép: A kastély előtt újra megjelenik a szellem. Hamlet szóra bírja, s megtudja, hogy atyja gyilkosság áldozata lett. Gyilkosa: Claudius. II. felv. 1. jel. : Ophelia ijedten mondja el apjának, Poloniusnak, hogy Hamlet mily zavartan közeledett feléje. — 2. jel.: Claudius megbízza udvaroncait: tudják meg Hamlet viselkedésének okát. — 3. jel.: Polonius felolvassa Hamlet Ophéliához írt szerelmes levelét a királynak. — 6. jel.: Polonius és Hamlet párbeszéde. — 5. jel.: Hamlet a király udvaroncaival találkozik. — 6. jel.: Színészek érkeznek, Hamlet eljátszatja velük apja megöletésének történetét. 2. kép. 1. jel.: Claudius és Polonius Ophéliával akarja tőrbecsalni Hamletet. — 2. jel.: Hamlet monológja: „Lenni, vagy nem lenni...” — 3. jel.: Hamlet találkozik Ophéliával, s elátkozza. — 4. jel.: Claudius elhatározza: Angliába küldi Hamletet. - 5. jel.: A színészek a tervezett előadáshoz készülődnek. A királyi udvar is bevonul. Claudius nem tudja nézni a történetet, elveszti önuralmát. III. felv. 1. jel.: Hamlet Gertrúdhoz indul. — 2. Jel.: Gertrud szobájában Polonius elbújik a függöny mögé, hogy kihallgassa Hamlet és anyja párbeszédét. Hamlet leszúrja az aggastyánt. 2. kép. 1. jel.: Hamletet Angliába száműzik. — 2. jel.: Ophelia megőrül, s öngyilkos lesz. A király arra biztatja a hazatért Laertest: álljon bosszút. 3. kép: Két sírásó friss sírt hántol a temetőben, amikor Hamlet Horatióval odaérkezik. Ophelia temetési menete közeleg. Hamlet felfedi kilétét, s összetűz Laertesszel. — 4. kép: Laertes és Hamlet párbajt vívnak. A Hamletnek szánt mérgezett italt a királyné issza meg, a mérgezett kard mindkét vívót halálra sebzi. Hamlet pedig még leszúrja vele Claudiust. Hamletet himnikus zene hangjai mellett viszik a ravatalra. Claudius . • • . . Hamlet . • • • Gertrud • • • • Horatio . • • • • Polonius . • • . . Laertes....................... Ophelia . . . . • Hamlet atyjának szelleme . • Flipsencrantz . . • Guildenstern • • • Marcellus Bernardo Francisco . • • Színészkirály . . . Színészkirályné . Lucianus . . . . I. sírásó . • • • • II. sírásó • • . * Pap.................................. Osriik . . . • • Nemes . . • . • Hírnök • • • • • ütő Endre Rozsos István Kövecses Béla Domahidy László Jánosi Péter Békás János Begányi Ferenc Kasza Katalin Katona Lajos Karizs Béla Szendrődy Ede Tóth László Somogyváry Lajos Szellő Lajos Császár Péter Vasárnap, 7-én de. Goldmark-bérlet, 3. előadás Kezdete 11. vége 3 előtt