Pesti Műsor, 1969. december (18. évfolyam, 40-43. szám)

1969-12-05 / 40. szám

2 Szombaton, 6-án E-bérlet, 3. előadás Kezdete 7-kor PETRUSKA Táncjáték 4 képben Zenéjét szerezte: IGOR SZTRAVINSZKIJ Meséjét ALEXANDRE BENOIS írta. A művet felújított és betanította: KON­­SZTANTYIN BOJARSZKIJ, a leningrádi Operaház balettmestere. Koreográfiáját tervezte: MIHAIL FORIN. Díszletek: Forra­y Gábor, jelmezek: Szeitz Gizella. Próbavezető balettmester: N-Zamara Irén Vezényel: BORBÉLY GYULA A Balerina .... Kaszás Ildikó Petruska ..... Pernusz Sándor A Móri...........................Zilahi Győző A Bűvész Urasági dajka . Urasági kocsis . . Utcai táncosnők . . Cigánylányok . . Gazdag kereskedő ___________ ______ Bis­só Árpád DAJKÁK: Gombkötő Erzsébet, Kiss Erika, Bánki Györgyi, Baross Natália KOCSISOK: Fülöp Zoltán, Kiss László, Nagy Zoltán, Tauz István LOVÁSZOK: Némethy Sándor, Geszler György KINTORNÁSOK : Zsoldos László és Balikó István RÉSZEGEK: Tóth László, Saláth Lajos, Péter Zoltán MEDVE: Szilágyi Mihály, medvetáncol­tató: Hegedűs József * A pétervári vásáron a mutatványos be­mutatja bábuit: a Mórt, a Balerinát, a bohóc Petruskát. A bábuk megelevened­nek. Petruska beleszeret a Balerinába, aki a Mórt szereti. A Mór kardjával kettévágja Petruska fejét, s felmutatja a bábu tete­mét. De Petruska árnya megfenyegeti s diadalmasan emelkedik a magasba, elfogja a Tűzmadarat, de szabadon enge­di; hálából a madár neki adja varázserejű tollát. Iván szeretné megszabadítani a ki­rálykisasszonyokat. A varázstoll segítsé­gével elaltatja Kascsej népét, s összetöri a tojást, a varázsló hatalmának jelképét. A gonosz birodalom elpusztul, s a cárevi­­cset boldogan ünnepük párjával, a Világ­szép királykisasszonnyal. Pethő László Rácz Boriskij Balogh Ágoston / Sebestény Katalin­­ Kollár Eszter | Nagy Júlia Isák Magda n. CEIOPINIANA Táncköltemény­­ képben FRÉDÉRIC CHOPIN (1810—1849) zenéjére Koreográfiáját készítette: MIHAIL FOKIN (1880—1942). Betanította: N. V. Baltacsejeva a Szovjetunió népművésze. Próbavezető balettmester: O. V. Lépésviszkája, a Szov­jetunió népművésze, asszisztense: Kim Zsuzsa. A díszletet Forray Gábor, a jel­mezeket Szeitz Gizella tervezte Vezényel: PÁL TAMÁS Prelüd .... » Keringő­­ » * « . Első mazurka . » Második mazurka . Cisz-moll keringő Két szilfid . . . * Kun Zsuzsa Nagy Katalin Sipeki Levente Kékesi Mária / Kun Zsuzsa \ Sipeki Levente | Sebestény Katalin \ Csarnói Katalin III. TŰZMADÁR Balett 2 képben Zenéjét szerezte: IGOR SZTRAVINSZKIJ Meséjét orosz népmesék alapján írta és koreográfiáját, tervezte: MIHAIL FOKIN. Felújította és betanította: Konsztantyin Bojarszkij. Díszletek: Fülöp Zoltán. Jel­mezek: Márk Tivadar. Próbavezető balett­mester: Géczy Éva Vezényel : BORBÉLY GYULA Tűzmadár .... Ugray Klotild Iván cárevics . . . Sterbinszky László Világszép király­kisasszony . . . Menyhárt Jacqueline Halhatatlan Kascsej Koren Tamás Kascsej várában királykisasszonyok ra­boskodnak, a megszabadításukra vállalko­zó ifjakat kővé változtatja. Iván cárevics PM sansass December 5—11-ig Kedden, 9-én Kerner-bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége 10 után A VARÁZS FUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756—1791) Szövegét írta: EMANUEL SCHIKANEDER. Harsányi Zsolt fordítását átdolgozta: Fi­scher Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Sarastro . , , , Bódy Tivadar Tamino . .­­ . , Bartha Alfonz Az éj királynője , Geszty Szilvia Pamina, a leánya , László Margit I. hölgy . . ., Déry Gabriella I. hölgy . . . , Sándor Judit III. hölgy • . . ., Divéky Zsuzsa öreg pap , , . , Jámbor László Fiatal pap , . . ., Somogyváry Lajos Papageno , • • ,, Melis György Papagena ... , Hankiss Ilona Monostatos • • , Kishegyi Árpád I Kalmár Magda Három gyermek : Kovács Eszter i Barlay Zsuzsa L őrtálló , . . ., Rozsos István II. őrtálló . . . , Veress Gyula Első 1 Oláh Ferenc Második szolga Egri Gábor Harmadik 1 Berkes János * I. felv.: Sziklák vadonában az óriáskí­­gyó elől menekül Tamino herceg. Az Éj királynőjének udvarhölgyei mentik meg életét és megmutatják neki a királynő leányának, Paulinának arcképét, amely szerelemre lobbantja az ifjút. Útra indul, hogy megmentse Paminát, Sarastro fog­ságából. Útitársa Papageno, a madarász, fegyvere egy varázsos erejű fuvola. Pamina szökni akar Sarastro fogságá­ból, de őre, Monostatos elfogja. Papage­no bejut Sarastro várába és közli Pauli­nával, hogy közel a szabadulás perce. Tamino átlépi a szeretet és bölcsesség főpapja. Sarastro birodalmának küszö­bét. Megrendíti a bűvös fuvolát és az er­dő vadjai nyomban lába elé kuporodnak. Papageno és Pamina ismét szökésre készül, de Monostatos elfogja őket. Sa­rastro kinyilatkoztatja, hogy Pamina és Tamino csupán akkor lehet egymásé, ha kiállják a próbákat és bebizonyítják, hogy méltók egymáshoz. II. felv. : Sarastro azért rabolta el Pauli­nát démoni anyjától, az Éj királynőjétől, hogy megmentse tiszta lelkét. Tamino hősiesen állja a próbát, a hall­gatás próbáját. Paminát az Éj királynő­je arra biztatja, hogy ölje meg Sarastrót. Monostatos erőszakoskodik: Pamina le­gyen az övé. Már-már megölné az ellen­kező Paminát. Tamino továbbra állja a próbákat, de Papagenónak nagyon nehéz a próbák út­ja. Pamina öngyilkos akar lenni, mert azt hiszi, hogy Tamino már nem szereti, miután nem felel kérdéseire, némán el­fordul tőle. Ahogyan a próbatétel kí­vánja A fiatalok, Tamino és Pamina tűzön és vizen keresztül jutnak át sértetlenül, a fuvola hangjai mellett. Papageno is megtalálja sóvárgott párját, Papagenát. Az Éj királynője támadásra indul Sa­rastro ellen, de villámlás közben süllyed az örök éjszakába. Sarastro pedig a jó­ság és igazság diadalát hirdeti és egye­síti a szerelmeseket: Taminót és Pami­nát. HAMLET Opera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: SZOKOLAY SÁNDOR A szövegkönyvet Shakespeare tragédiája alapján Arany János fordításából SZO­KOLAY SÁNDOR állította össze. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította: Oberfrank Géza. Vezényel: PÁL TAMÁS Tóth Sándor Szőnyi Ferenc Jablonkay Éva Miller Lajos Várhelyi Endre Szigeti László Házy Erzsébet * 1. felv. 1. kép: A helsingőri vár előtt szellem kísért: Dánia nemrég elhunyt ki­rálya. Hiába próbálják az őrállók szóra bírni, néma marad. 2. kép: Claudius ki­rály bejelenti, hogy megfogadva tanács­adói szavát, feleségül vette az elhunyt Hamlet király özvegyét, Gertrúdot. A ki­rály az ifjú Hamletet arra inti, ne túlozza el gyászát. Az udvar elvonul. Hamletet értesítik apja kísértő szelleméről. — 3. kép: Ophélia búcsúzik a Franciaországba tartó Laertestől. Polónius áldását adja fiára. — 4. kép: A kastély előtt újra megjelenik a szellem. Hamlet szóra bírja, s megtudja, hogy atyja gyilkosság áldo­zata lett. Gyilkosa: Claudius. II. felv. 1. jel. : Ophelia ijedten mondja el apjának, Poloniusnak, hogy Hamlet mily zavartan közeledett feléje. — 2. jel.: Clau­dius megbízza udvaroncait: tudják meg Hamlet viselkedésének okát. — 3. jel.: Polonius felolvassa Hamlet Ophéliához írt szerelmes levelét a királynak. — 6. jel.: Polonius és Hamlet párbeszéde. — 5. jel.: Hamlet a király udvaroncaival találkozik. — 6. jel.: Színészek érkeznek, Hamlet eljátszatja velük apja megöleté­­sének történetét. 2. kép. 1. jel.: Claudius és Polonius Ophéliával akarja tőrbecsalni Hamletet. — 2. jel.: Hamlet monológja: „Lenni, vagy nem lenni...” — 3. jel.: Hamlet találko­zik Ophéliával, s elátkozza. — 4. jel.: Claudius elhatározza: Angliába küldi Hamletet. - 5. jel.: A színészek a terve­zett előadáshoz készülődnek. A királyi udvar is bevonul. Claudius nem tudja nézni a történetet, elveszti önuralmát. III. felv. 1. jel.: Hamlet Gertrúdhoz in­dul. — 2. Jel.: Gertrud szobájában Polo­nius elbújik a függöny mögé, hogy ki­hallgassa Hamlet és anyja párbeszédét. Hamlet leszúrja az aggastyánt. 2. kép. 1. jel.: Hamletet Angliába szám­űzik. — 2. jel.: Ophelia megőrül, s ön­gyilkos lesz. A király arra biztatja a ha­zatért Laertest: álljon bosszút.­­ 3. kép: Két sírásó friss sírt hántol a temetőben, amikor Hamlet Horatióval odaérkezik. Ophelia temetési menete közeleg. Hamlet felfedi kilétét, s összetűz Laertesszel. — 4. kép: Laertes és Hamlet párbajt vívnak. A Hamletnek szánt mérgezett italt a ki­rályné issza meg, a mérgezett kard mind­két vívót halálra sebzi. Hamlet pedig még leszúrja vele Claudiust. Hamletet himni­­kus zene hangjai mellett viszik a rava­talra. Claudius . • • . . Hamlet . • • • Gertrud­­ • • • • Horatio . • • • • Polonius . • • . . Laertes....................... Ophelia . . . . • Hamlet atyjának szelleme . • F­lipsencrantz . . • Guildenstern • • • Marcellus Bernardo Francisco . •­­ • Színészkirály . . . Színészkirályné . Lucianus . . . . I. sírásó . • • • • II. sírásó • • . * Pap.................................. Osriik . . . • • Nemes . . • . • Hírnök • • • • • ütő Endre Rozsos István Kövecses Béla Domahidy László Jánosi Péter Békás János Begányi Ferenc Kasza Katalin Katona Lajos Karizs Béla Szendrődy Ede Tóth László Somogyváry Lajos Szellő Lajos Császár Péter Vasárnap, 7-én de. Goldmark-bérlet, 3. előadás Kezdete 11. vége 3 előtt

Next