Pesti Műsor, 1972. június (21. évfolyam, 22-25. szám)
1972-06-02 / 22. szám
MAfGYABICS ÁLLAMT OPERAHÁZ Telefon: 120—126 Jegypénztár nyitás 10-kor, ünnepnap de. 10—2-ig, du. 5—7-ig Június 2-től 5-ig a prágai vendégszereplés miatt NINCS ELŐADÁS Kedden, 6-án Székely Mihály-bérlet, 7. előadás 150. ELŐADÁS Kezdete 7. vége 9 órakor SALOME Zenedráma 1 felvonásban Zenéjét szerezte: RICHARD STRAUSS (1864—1949) Szövegét írta: OSCAR WILDE (1854—1000) Fordította: Pásztor Árpád (1877—1940). Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszletek: Fülöp Zoltán. Jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: BORBÉLY GYULA Heródes ..... Heródiás..................... Salome..................... Johannán .... Narraboth .... Heródiás apródja . Manasah .... Első i . . Második I katona Első I Második I Harmadik J zsidó Negyedik I ötödik I Első , Másodiknazarénus Egy kappadociai . Palcsó Sándor Kasza Katalin Házy Erzsébet Sólyom Nagy Sándor Nagy János Barlay Zsuzsa Tordai Éva Jánosi Péter Veress Gyula Karizs Béla Láposi Dániel Szegleth Ferenc Szellő Lajos Varga András ötvös Csaba Kováts Kolos Polgár László fh. * Heródes, Júdea helytartója, fényes mulatságot rendez. A ciszterna mélyéről felhangzik a fogságban sínylődő Johannán: Keresztelő János zengő szózata. Ez megigézi Salomét, Heródes mostohalányát, de a felhozott Johannán megveti őt. Az ittas Heródes könyörög, hogy Salome táncoljon neki. Salome esküjét veszi, hogy a táncért minden kívánságát teljesíti. A tánc után Keresztelő János fejét követeli. Heródes tiltakozik, de később enged. Jánosnak fejét veszik, a fejet átadják Saloménak. Iszonyodva fordul el tőle mindenki. Heródes is megundorodik Salométól és kivégezteti. MIT HOL TALÁL? Állami Operaház — — — — 1—2 Bábszínház — — — — — — 15 Bartók Színház —-------— 10 Déryné Színház —- —-------3 Erkel Színház — — — — — 4—5 Fővárosi Nagycirkusz — — 11 Fővárosi Operett Színház — 13 Hangversenynaptár-------—7 25. Színház — — — — — 15 Irodalmi Színpad — — — — 14—15 József Attila Színház — — 10 Kamara Varieté — — — — 10 Katona József Színház — —6 Madách Kamara Színház — 11 Madách Színház — — — —8 Mikroszkóp Színpad — — 12 Moziműsor —-------— — — 16 Nemzeti Színház---------------2—3 Pesti Színház--------------------9 Thália Színház---------------14 Vidám Színpad — — — — 12 Vígszínház — — — — — —7 XXI. ÉVF. 22. SZ. -X- 1972. JÚNIUS 28-IG * ÁRA 1,60 F . Szerdán, 7-én B-bérlet, 10. előadás Kezdete 6, vége 1/412 előtt a*:*:*:*:*:'. SIEGFRIED „A Nibelung gyűrűje” zenedrámatrilógia második része. 3 felvonásban Szövegét írta, zenéjét szerezte: RICHARD WAGNER Fordította: Blum Tamás. Rendezte: Mike András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella Vezényel: KÓRODI andrAS Siegfried.....................Csányi János Mime..........................Kishegyi Árpád A vándor (Wotan) : Faragó András Alberich.....................Tóth Sándor Fafner..........................Veress Gyula Erda..........................Komlóssy Erzsébet Brünnhilde .... Kovács Eszter Az erdei madár hangja.....................Agay Karola * I. felv.: Mime, a ravasz törpe kovácsmester műhelyét, sűrű erdő mélyén, barlang rejti. Itt nevelte fel Siegfriedet, Siegmund és Sieglinde fiát. Szeretné egybekovácsolni Siegmund egykori kettétört kardját, a Nothungot, rábírni Siegfriedet, hogy ölje meg vele Fafnert. Barlang mélyén a sárkánnyá vált óriás őrzi a Nibelungok kincseit, köztük a világuralmat jelentő gyűrűt. Mime, az eseményeket már csak vándorként szemlélő Wotantól tudja meg, — aki a gyűrűhöz tapadó átok nyomán fakadt tragédiák hatására lemondott a világ sorsának irányításáról, — hogy a kardot csak az tudja összekovácsolni, aki a félelmet nem ismeri. Ez Siegfriednek sikerül. Mimé közben gyilkos mérget készít, hogy majd a sárkányt megölő, elfáradt Siegfriednek nyújtsa, erősítő italként. Amikor a méreg végzett Siegfrieddel, maga megszerezheti a gyűrűt, s vele a világuralmat! II. felv.: Fafner barlangja előtt a másik Nibelung, Alberich őrködik, akit a vándor a várható eseményekre figyelmeztet, de nem ismerve azok értelmét, nem hisz a vándornak. Siegfried a Nothunggal megöli az álmából felzavart szörnyet. Amikor ujját a reá fröccsent vérrel ajkához emeli, egyszerre megérti az erdei madáréneket, s leszáll Fafner barlangjába a gyűrűért, nem sejtve annak varázserejét. A madár intelmét követve, halálra sújtja a méreggel közeledő Mimét is. Az erdei madár felszólítására indul el a Walkür-sziklához, hogy felébressze az ott alvó Brünnhildét. III. felv. : A vándor vad sziklás hegy lábánál Erdát, a jövőbe látó földanyát szólítja, de az elzárkózik a jóslás elől és viszszatér a föld mélyébe. Az erdei madár idáig vezette Siegfriedet is. Az istenek atyja még egyszer megpróbálja a sors irányítását magához ragadni. Amikor dárdájával elállja a hős útját, az egyetlen kardcsapással összezúzza azt a fegyvert, amelyen egykor a Nothung Siegmund kezében kettétört. Siegfried áthatol a sziklacsúcsot körülvevő lángtengeren, felébreszti és karjába zárja az isteni mivoltát elveszített, földi lénnyé lett egykori Walkürt, Wotan legkedvesebb gyermekét. Budapest, június 4 De10-kor: TIT-TÁRLATVEZETÉS A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN (XIV., Dózsa György út 41.) : A XVI. század francia festészete. Vezető: Szigeti Ágnes. De 8/s 10-kor : TIT-TÁRLATVEZETÉS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V., Kossuth Lajos tér 12.) : Székely Bertalan művészete. Vezető: Jakubik Anna. — Mednyánszky László művészete. Vezető: Gerevich Éva. — Akkor: Janus Pannonius és kora. Vezető: Jakubik Anna. — Csontváry Kosztka Tivadar. Vezető: Gerevich Éva.