Pesti Műsor, 1972. június (21. évfolyam, 22-25. szám)

1972-06-02 / 22. szám

MAfGYAB­ICS ÁLLAMT OPERAHÁZ Telefon: 120—126 Jegypénztár nyitás 10-kor, ünnepnap de. 10—2-ig, du. 5—7-ig Június 2-től 5-ig a prágai vendégszereplés miatt NINCS ELŐADÁS Kedden, 6-án Székely Mihály-bérlet, 7. előadás 150. ELŐADÁS Kezdete 7. vége 9 órakor SALOME Zenedráma 1 felvonásban Zenéjét szerezte: RICHARD STRAUSS (1864—1949) Szövegét írta: OSCAR WILDE (1854—1000) Fordította: Pásztor Árpád (1877—1940). Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszletek: Fülöp Zoltán. Jelmezek: Márk Tivadar Vezényel: BORBÉLY GYULA Heródes ..... Heródiás..................... Salome..................... Joh­annán .... Narraboth .... Heródiás apródja . Manasah .... Első i . . Második I katona Első I Második I Harmadik J zsidó Negyedik I ötödik I Első­­ , Második­­nazarénus Egy kappadociai . Palcsó Sándor Kasza Katalin Házy Erzsébet Sólyom Nagy Sándor Nagy János Barlay Zsuzsa Tordai Éva Jánosi Péter Veress Gyula Karizs Béla Láposi Dániel Szegleth Ferenc Szellő Lajos Varga András ötvös Csaba Kováts Kolos Polgár László fh. * Heródes, Júdea helytartója­, fényes mu­latságot rendez. A ciszterna mélyéről fel­hangzik a fogságban sínylődő Joh­annán: Keresztelő János zengő szózata. Ez meg­­igézi Salomét, Heródes mostohalányát, de a felhozott Joh­annán megveti őt. Az it­tas Heródes könyörög, hogy Salome tán­coljon neki. Salome esküjét veszi, hogy a táncért minden kívánságát teljesíti. A tánc után Keresztelő János fejét követeli. He­ródes tiltakozik, de később enged. János­nak fejét veszik, a fejet átadják Salomé­­nak. Iszonyodva fordul el tőle mindenki. Heródes is megundorodik Salométól és ki­végezteti. MIT HOL TALÁL? Állami Operaház — — — — 1—2 Bábszínház — — — — — — 15 Bartók Színház —-------— 10 Déryné Színház —- —-------3 Erkel Színház — — — — — 4—5 Fővárosi Nagycirkusz — — 11 Fővárosi Operett Színház — 13 Hangversenynaptár-------—7 25. Színház — — — — — 15 Irodalmi Színpad — — — — 14—15 József Attila Színház — — 10 Kamara Varieté — — — — 10 Katona József Színház — —6 Madách Kamara Színház — 11 Madách Színház — — — —8 Mikroszkóp Színpad — — 12 Moziműsor —-------— — — 16 Nemzeti Színház---------------2—3 Pesti Színház--------------------9 Thália Színház---------------14 Vidám Színpad — — — — 12 Vígszínház — — — — — —7 XXI. ÉVF. 22. SZ. -X- 1972. JÚNIUS 2­8-IG * ÁRA 1,60 F . Szerdán, 7-én B-bérlet, 10. előadás Kezdete 6, vége 1/412 előtt a*:*:*:*:*:'. SIEGFRIED „A Nibelung gyűrűje” zenedráma­­trilógia második része. 3 felvonásban Szövegét írta, zenéjét szerezte: RICHARD WAGNER Fordította: Blum Tamás. Rendezte: Mike András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella Vezényel: KÓRODI andrAS Siegfried.....................Csányi János Mime..........................Kishegyi Árpád A vándor (Wotan) : Faragó András Alberich.....................Tóth Sándor Fafner..........................Veress Gyula Erda..........................Komlóssy Erzsébet Brünnhilde .... Kovács Eszter Az erdei madár hangja.....................Agay Karola * I. felv.: Mime, a ravasz törpe kovács­mester műhelyét, sűrű erdő mélyén, bar­lang rejti. Itt nevelte fel Siegfriedet, Sieg­­mund és Sieglinde fiát. Szeretné egybe­kovácsolni Siegmund egykori kettétört kardját, a Nothungot, rábírni Siegfriedet, hogy ölje meg vele Fafnert. Barlang mé­lyén a sárkánnyá vált óriás őrzi a Nibe­­lungok kincseit, köztük a világuralmat je­lentő gyűrűt. Mime, az eseményeket már csak vándorként szemlélő Wotantól tudja meg, — aki a gyűrűhöz tapadó átok nyo­mán fakadt tragédiák hatására lemondott a világ sorsának irányításáról, — hogy a kardot csak az tudja összekovácsolni, aki a félelmet nem ismeri. Ez Siegfriednek sikerül. Mimé közben gyilkos mérget ké­szít, hogy majd a sárkányt megölő, elfá­radt Siegfriednek nyújtsa, erősítő ital­ként. Amikor a méreg végzett Siegfried­­del, maga megszerezheti a gyűrűt, s vele a világuralmat! II. felv.: Fafner barlangja előtt a másik Nibelung, Alberich őrködik, akit a vándor a várható eseményekre figyelmeztet, de nem ismerve azok értelmét, nem hisz a vándornak. Siegfried a Nothunggal meg­öli az álmából felzavart szörnyet. Amikor ujját a reá fröccsent vérrel ajkához emeli, egyszerre megérti az erdei madáréneket, s leszáll Fafner barlangjába a gyűrűért, nem sejtve annak varázserejét. A madár intelmét követve, halálra sújtja a méreg­gel közeledő Mimét is. Az erdei madár felszólítására indul el a Walkür-sziklá­­hoz, hogy felébressze az ott alvó Brünn­­hildét. III. felv. : A vándor vad sziklás hegy lá­bánál Erdát, a jövőbe látó földanyát szó­lítja, de az elzárkózik a jóslás elől és visz­­szatér a föld mélyébe. Az erdei madár idáig vezette Siegfriedet is. Az istenek atyja még egyszer megpróbálja a sors irányítását magához ragadni. Amikor dár­dájával elállja a hős útját, az egyetlen kardcsapással összezúzza azt a fegyvert, amelyen egykor a Nothung Siegmund ke­zében kettétört.­­ Siegfried áthatol a sziklacsúcsot körülvevő lángtengeren, felébreszti és karjába zárja az isteni mi­voltát elveszített, földi lénnyé lett egykori Walkürt, Wotan legkedvesebb gyermekét. Budapest, június 4 De­­10-kor: TIT-TÁRLATVEZETÉS A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN (XIV., Dózsa György út 41.) : A XVI. század francia festészete. Vezető: Szi­geti­ Ágnes. De 8/s 10-kor : TIT-TÁRLATVEZETÉS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V., Kossuth Lajos tér 12.) : Székely Ber­talan művészete. Vezető: Jakubik Anna. — Mednyánszky László művészete. Ve­zető: Gerevich Éva. — Ak­­kor: Janus Pannonius és kora. Vezető: Jakubik Anna. — Csontváry Kosztka Tivadar. Vezető: Gerevich Éva.

Next