Pesti Napló, 1852. április (3. évfolyam, 619–643. szám)

1852-04-01 / 619. szám

1852. harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. i Egy hónapra 1 ft 30 kr p. bélévre 10 „ ,, „ Évnegyedre 4 „ — „ A havi előfizotés, mint a1 _ e szamonkinti eladás isi ee're ” ” ” megszűnt. I Egyes szám . . 4 „ PESTI 610 Csütörtök, apr. 1-jea. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyha- sábos petit-sora 4 p. kr.- jával számittatik. A be- ígtatási s 10 p. krnyi külön hélyegdíj , előre lefizetendő a Ma gánviták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta- tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZT Ó-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EM1CH G. úrhoz intézendő, úri-uteza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-uteza 8. sz. Ahavonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmenletlen levél visszautasiltatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délcsti órákban. Előfizetés a PESTI NAPLÓ második ‘|4-évi april—júniusi folyamára. Megjelenik a „Pesti ]\apió6í vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban* A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap mütárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK az április, májas, jnufusi folyamra : Vidékre postán küldve . . . . 5 ft p. p. Budapesten házhozhordással . . . 4 ft p. p. Előfizethetni Pesten, a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, úri-utezai Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-uteza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM Pillantatok az iparvilágra. II. Del’Espine levele a Bulletin de Paris­hoz. Lapszemle. Hivatalos. (Kitüntetés. Kinevezés.) Fővárosiélet. ­Vidéki élet. (Erdélyi levelek. Yilágosvár. Vegyesek.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Dánia. Olaszország. Spanyolország. Törökország.) Legújabb posta. (Berlin. Páris. London.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. — Űunavizállás.) M ü t ó r. (Moore Tamás életrajza.) PILLANTATOK AZ IPARVILÁGRA. *) n. Birodalmunk kormánya nemcsak versenyre szólítja a külfölddel a belföldi műipart, hanem oda is czéloz, hogy az összes Németországgal vámegyesületet alkosson. Mert azt olvassuk, hogy egyik terve szerint 1854. év elején a né­met államokkal kereskedelmi és vám-szerződésre szándékozik lépni, másik terve szerint pedig azokkal 1859. év elején vámegyesületet alkot­ni , melyre ama szerződés csak átmenet leend. Ha ilyen vámegyesület létrejő, de kivált ha ennek területe Hamburg stb, által a német tengerig tolhatja határait; akkor egész közép Európa egy szövetséget alkotand, melynek ha­tása nemcsak a műiparra, hanem általában a nemzetek összes fejlődésére még előre alig sejt­hető következéseket fog szülni. A nagyobb téren mozoghatás nagyobb erők izgását szólítandja elő: mely törvényes és becsületes iparkodás közben az egész mindenesetre nyer; az elma­radozó pedig veszt, sőt el is vesz. Hogyazegész­*) A Napid 613 sz. megjelent I. czikkelyben mon­datik , hogy Bl&nqui-nak ott idézett munkájából az angol közönség 50,000 példányt vett. A számban hiba van , százezer példány kelt el belőle az angol fordításban. nek nyereségéből mi is osztozzunk, szükségkép az iparkodók közé kell államink, s megszűn­nünk , nem tudom, miről álmodozni. Álmákat lát ugyan még szintűgy a túllakott, mint az éhező : de az álomfej tők régóta hamis próféták, s a ki most nem akarja kinevetni, az hiedelméért bennök maga bőrével s erszényével fog lakolni. „Óra et labora“ ez legyen mindegyikünk jel­igéje ! De folytassuk pillantásinkat. Birodalmunk terve nagyszerű : nagy nehézségekre is fog akad­ni. Mindenütt, hol nem vallják a párisi uj dog­mát , mely szerint ott, mint olvastuk, az állam vagy az elnök főbb hivatalnokai az elmúlt far­sang alatt igen szorgalmasan hálóztak és vendé­geskedtek, hogy a pénz a munkás osztály közé jusson, (mi már egészen új gazdagítási theoria: mert mi legalább, az istenre , higyük el azt, hogy a tékozlás minden körben csak szegénysé­get szül,sehol pedig vagyonosodást, miután a terményző és nem terményző munka között ter- mészet-állapitotta különbség van); mindenütt hát egyedül a költségek alábbszállása által remél­hetnek az egyesülésben nyerni. Mert a nélkül az egyesülés csak a kisebb tagok felszívását ered­ményezné. Azért fognak kormányunk tervének irányában ellenzések támadni. S ha Berlinben csakugyan lesznek a német vámegyesületnek mostani tagjai között értekezletek: ott aligha ez ok többféle ürügy alatt nem gördítend fel aka­dályokat az osztrák birodalomnak fölvétele ellen a német vámegyesületbe. S állami egyedárusá- gok, ha nem mindenütt ugyanazok lehetnek, vagy mindenütt meg nem szüntethetnek, a leg­nagyobb egyesületben sem engednék a financziai költségek tetemesen lejebbszáilitását. Ezek az állami egyedáruságok tehát bizonyosan másik forrás lesz, melyből nehézségek támadandnak. Mindazáltal a terv nagyszerű, s következéseiben áldás-dús lehet. A nagybritanniai műipar-politika leginkább figyel a középeurópai mozgalmakra. Ő eddig szabadságot szeretett a nemzetközi kereskedés­ben: vájjon éz ösvényen marad-e? a tapasztalás mutatja meg majd. Nagybritannia volt első, mely kereskedelmi és Jiajókázási törvények, s be-és kiviteli vámok által a kereskedést és műipart irányozta, de min­dig a külföldnek legnagyobb kárára. Idegen hajó mitsem vihetett be Angliába; így majd a gyap­júnak bevitelét, majd annak kivitelét tilalmaz­ták ; majd a gépeket csak a belföldön akarták megtartani, majd azoknak kivitelét előmozdí­tották ; mind úgy, a mint a körülmények egyik vagy másik intézkedést javaslani lát­szottak. S a nagybritanniai műipar hihetetle­nül, s az efőtt sehol nem tapasztalt fokra emelkedett. Neki sem az éjszakamerikai gyar­matok elszakadása, sem a dühösen és iszonyú költséggel folytatott franczia háború nem ártott; sőt, úgy látszott, ha nem épen általok, de azok közben még inkább sietett haladása, mint talán különben történt volna. Igaz, a brit müipar és kereskedés a spanyol, franczia és hollandi ten­geren túli kereskedés és műiparnak romjain emelkedett. Az országúit világnak, úgy szólván, fele volt kénytelen a brit kereskedelmi és mű­ipari nagyságra zsámolyul szolgálni. A brit nagyság nem folt nélküli. A tudomány, melyet Smith Ádám képviselt, azért már a nagy franczia háború előtt bártorkodott kétkedni, vájjon a brit műipar és kereskedés az őt irányzó és igaz­gató intézkedések által-e, vagy inkább azok ellenére fejlődött ki ? Kik az újabb időben azt vitatták, hogy általok fejlődött az, nem eléggé vették számba azon romok tömérdekségét, me­lyeken az fölépült; nem vették számba, hogy ugyanazon országlat, mely előbb a szabadke­reskedés ellen volt, mint gondolta, Nagybritannia érdekei azt követelvén, az majdan kénytelen volt, szintén mint gondolta, Nagybritannia ér­dekeiből , a kereskedés szabadságát hirdetni, s merész törvények által életbe is léptetni. Angliában a törvény ótalmazta a műipart, de ótalmazta a földbirtokosokat is, különösen a gabona-törvények által. Tudjuk, Peelnek süke- rült 1846 elején a gabona-törvényeket meg­változtatni. Cobden és mások a teljes kereske­delmi szabadság mellett izgattak. A birtokosok, s a bérlők azt kiáltották akkor, és jelenben is, hogy a földbirtokos és földmivelő osztály ér­dekei föláldoztatnak a müipar- és kereskedelmi érdeknek. Mások ellenben vitatták, hogy a tá­gított szabadság által a gyári munka neveltetni fog, mert az élelmek olcsóbbak lesznek, s a földmivelés szinte gyarapodni, tehát jövedelme, mely a birtokosok erszényébe foly, semmikép csökkenni nem fog, mert részint a műipar té­nyezőit , a gépeket, alkalmazni fogja, részint a roppant belföldi fogyasztás által, miután az éle­lem arányában szaporodik a fogyasztók száma, mindig biztosítva lesz terményeinek ára. ügy látszik , a tapasztalás igazolta Peelnek remé­nyeit : de azért a „protectionisták“, a gabna- törvények ótalmazói, nem szűntek meg aggódni. A tavali egyetemes iparműkiállitás London­ban új időszakot látszik Ígérni. Ámbár az angol, vagy nagybritanniai müipar egy maga többet állított ki, mint az összes nemzetek, kik a föl— szélitást elfogadták, — s Európában, ha nem csalatkozunk, csak az egyházi állam vonako­dott azt elfogadni : — mégis az országúit vi­lág most először állította föl szembe műiparát, hogy a nemzetek a kölcsönösséget az egyesek bármi nagy különségei mellett érezzék. Ott nemcsak mint gondolkodó fejben megvillant, hanem, mint a szemléletre kitett tárgyak fölött lebegő eszme tűnhetett föl a számoló önzés előtt is azon kérdés : vájjon a természet külön-külön adományai az éghajlatok szerint, s az emberek szintoly különféle tehetségei arravalók volná­nak-e csak, hogy egymás ellen háborúskodja­nak , holott pedig csak a lehető legnagyobb köl- csönösités által lesznek azok lehető becsesek is ? A felelet alig lehetett kétséges. A PESTI NAPLÓ MÜTÁRA. MOORE TAMAS. Külföldi lapok nemrég hozták azon hirt, hogy Moo re Tamás, az angol nemzet egyik elsőrangú dal­költője meghalt. Hatása nem csupán saját nemzetére terjedt. Remek dalai, melyek legtöbbjét a szabadság­szeretet lángja melegíti, áthangzottak a tengeren, s a szárazföld művelt közönsége is élvezettel figyelt a ge- nialis brit költő lantjára. Ugyhisszük, nem lesz érdektolen olvasóink előtt, ha egy futó pillantást vetünk ez alkalommal Moore T. pályájára, s kissé terjedelmesben szólunk róla, mint az egyszerű halottjelentések a megholtról szólni szoktak. Nem adjuk ugyan kimerítő életrajzát, sem számos műveinek statisticaját, ismertetését, de egy pár vonással fel fogjuk tüntetni szellemi működésének nevezetesebb forduló-pontjait. Moore T. megjelenése a költészet mezején azon korban történt, midőn a franczia forradalom vihara nagyhirtelenséggel szétszórta Europa földén a sza­badsági eszméket. Ez eszmék hatalma s gyors terje­dése előtt csekély gát lehetett a calais-i tengercsa­torna. Irland földén, melyet csak temetőül élvezhet­nek nyugalmasan és szabadon saját szülöttei — fo­ganni kezűének az elszórt szabadsági eszmék magvai. Iskolákban is társulatok alakultak, melyek eleinte minden politikai czél nélkül, pusztán tudományos vitákra forditák figyelmüket s utóbb egészen politikai szint öltöttek. A dublini egyetemben az úgynevezett „Historical Sociely“ Moore Tamást is tagjai közé számlálta. Nem sok idő telt bele, hogy e „veszélyes törekvésű társulatok“ ellen hivatalos nyomozat indít­tatott , s azok között a dublini „Historical Society“ ellen szinte szigorú vizsgálatot tarta egy vizsgáló­bizottmány, lord Cläre vezetése alatt. A társulat ki­menetele szerencsétlen lön — de Mooret nem igen sujtá e szerencsétlenség, azaz nem találták erősen compromittáltnak s egészen fölmenték. Lelkében megmaradt a szabadság iránt föllobbant hév, s e kö­rülmények benyomásainak színét viselik leginkább magukon híressé vált írdalai. Már mint növendéktanuló, kitűnő jeleit adta köl­tői tehetségének. Egy verseny költeményével (AnOde upon Nothing) érdemjelt vívott ki társai között, s tizenhatéves korában már elözönlé verseivel a dub­lini „Rewie\v“-kat és „Magazin“-okat, melyek örö­mest nyiták meg hasábjaikat a nagyreményű ifjoncz előtt. Irish Melodies (ír-dallamok) czimű költeményei, melyeket több folyamban adott ki egymásután, meg- alapiták költői hitelét. Nem kevés szolgálatot tőn mond — a gyönyörű zenével mintegy bebalzsamoz- vák, sokkal túl fogják élni szerzőjüket“. . . . Feltűnő részvéttel fogadtatott ezen gyűjtemény, nemcsak az angol, hanem általában a többi nemzetei közönsége által is. Gyorsan forditák le a kedves dalokat külön­böző nyelvekre ; megjelentek latin, olasz, franczia, orosz, lengyel, német fordításban. Németül leginkább Freiligrath közle belőlük mutatványokat. Iljabb idő­ben magyar költőink is kezdek azokat olvasgatni, tanulmányozni, s bizonyosan nem minden süker nél­kül. Költői alakítást, gondolatteljesscget láthatni e dalokban mindenütt; üres képeket, czifra szava­kat — melyekben mi annyira bővelkedünk — sehol.

Next

/
Thumbnails
Contents