Pesti Napló, 1852. április (3. évfolyam, 619–643. szám)
1852-04-01 / 619. szám
Pest, mart. 31. (II.) Fontos mozzanatként tűnik föl a párisi sajtóban egy, a császárság eszméjét megpendítő czikk, mely a Bulletin de Parisban közelebbről adatott. A czikk levélalakban van irva, vicomte de l’Espinetől, s a Bulletin de Paris szerkesztőjéhez intéztetik. Lényeges része ezen czikknek. Először is fölállítja, hogy kétféle hatalom létezik: törvényszerű (legitime) és esetleges (accidentel). Ezután előadja, hogy a legitim monarchia nem teljesítette küldetését. XVI. Lajos eszélytelenséget követett el, s bekövetkezett a forradalom. Következik a czikk valódi lényeges része. A társadalom veszésnek indult, midőn a győzelem dicssugárt vett egy tábornok homlokára. A nép egy főt akart, de a forradalom új érdeket teremtett. Francziaország két táborra volt osztva : egyikben rettegtek attól, mi lehetséges, a másikban attól, ami megvan. Tehát Bonaparte egyedül állott lángelméjével. Egy oly országban, hol a népszerűség lehetlenné válik, a népakarathoz csatlakozva nyilvánul, és a császárság neki ajánltatott, mert ő fölébb emelkedett a királyoknál. Ezalatt eszélye uralkodott hatalmán. Számot vetett az akadályokkal, inkább szerette legyőzetni, mint hódolni, mert czélja vola : Francziaország megmentése. Ő megmentő. Napóleon és Cromwell között nagy mélység létezik. Egyik egy fölsőbb küldetésnek engedelmeskedett, s azt betölteni tudta. Neki a forradalmat bevégezni, a mocskoktól megtisztilni, és Francziaország koronájára, fejére tevén azt, összehasonlithatlan fényt kellett varázsolni. A másik csak sötét nagyravágyása dölyfének engedelmeskedett. S midőn Anglia ura jön, s kérdezte magától, hogy királylyá legyen-e , nem merte a diademát érinteni, mert vérrel fecskendezte be. A császárság bukása a forradalmi elvnek a tekintély elvéni győzelme volt. Isten megbüntette azon uralkodókat, kik ezen fatális segítségre hivatkoztak. Ezután a czikkíró megérinti a restauratio megbukását s a júliusi monarchiát, s igy folytatja : A nép, ötven év alatt kétszer szólittatva föl, hogy joga fölött szabadon nyilatkozzék , ugyanazon czélra két ugyanazon nevű embert jelölt ki; neki azon czélt végre kell hajtania. A kormányok csak akkor vesznek el, ha nem teljesítik hivatásukat. Isten mindig ad a fejedelmek rendelkezése alá oly embereket, kik képesek őket szolgálni. Csak tudni kell választani. XVI. Lajos trónján halt volna meg , ha egy Mirabeau-Danton minisztériumot alakít. A restauratio nem bukott volna meg júliusban, ha Casimir Périer és Soult tábornagy miniszterek lesznek. A júliusi trón megállhatott volna, ha megszabadítja magát a parlamenti járomtól. A köztársaság tán fönállhat, ha sok igazi republicánus lett volna. Meghalt azon nap , midőn Francziaország elnökévé egy herczeget választott. Elnökévé Napoleon Lajost választotta, mert nem akart minden negyedik évben új menyegzőt tartani. De már most az a kérdés : mi lesz mindezeknek vége ? De l'Espine így okoskodik : Februárius a köztársaság naszádjára tette a pártok vagyonát. A viharok kénye szerint addig hányatott ide s tova, míg az általános szavazat színten megakadt. Francziaországban nincs többé más, mint egy nép és egy ember. Azon nép hatalmasan parancsolt ezen embernek, hogy végezzen a parlamenti cselszövényekkel. Megtette. Hogy a nép gyermekeinek adjon vallásos nevelést. Már hozzá kezdett. Hogy tiszteltesse a vallást és annak szolgáit. Alig mentette meg Francziaországot, megnyitá ismét annak szentelt templomát, ki Francziaországot Attila dühétől megmentette. Hogy a tömeg jóllétével foglalkozók. Többet tett három hónap alatt, mint a tudósok negyven év alatt. Hogy kímélje meg azon krízisektől, melyeket a négy évenkénti választás fönhagyott. Maga mérséklete ezen időszakot tiz évre tette. De itt nem értünk egyet másokkal. Ha a februári lehetlen köztársaság minden jegyei MmmKmmsMmmnmmmtifuw»TM«—!. ■ , egymásután eltörültettek a nemzet által, az államfő mostani neve mit jelent ? Francziaország nem csatlakozik a kétértelmű elnevezésekhez. Ő nem fogja föl, hogy Bonaparte Napoleon Lajos herczeget egy oly köztársaság fejévé választhatta, melyet ő nem kért soha, melyet soha el nem fogadott, melyet sohasem akart, s amely ellen tiltakoznak szokásai, érdekei, erkölcsei és szükségei. Nem fogja föl soha , mikép fogadhatja a császár unokája a senatust és törvényhozó testületet egy üres trón mellett. Azon férfiúnak, ki az országot és Európát mentette meg , s a közboldogságot mozdítja elő, hát nincs-e más széke azon régi királyi kastélyban, csak a herczegi ? Francziaország jól tudja, mibe kerülnek a rövid kormányok. Elfáradt a rosz hitelű, annyiszor avatott váltók forgatásában. Tekintetbe kell venni dec. 10- és 20-diki szavazatát. Még egyszer meg kell kérdezni , és meg fogjuk látni, hogy az, amit akar, a császárság. — Ezt meg is fogja nyerni. Ám ez fog történni, mert mi nem szeretjük a névtelen kormányokat, így l’ Espine viscomte. A fennebbi eszmék nem újak , mindazáltal elég figyelmet érdemelnek. Meddig áll a köztársaság? E kérdésre épen nem lehet felelni, de sok időt nem jósolhatunk neki. A nép most mindenható. A nép szava pedig isten szava. És: Caesar ad portás után Lalla Book czimű hosszabb költeményét (1817) s megkisérlé erejét a költészetnek majd minden ágában az epopeától a rimes pamphletekig. Egy satiricus költeményfolyamot indíta meg 1813-ban Tivopenny Fest-Bag czím alatt levelekben, melyeket később lord Byron akart vele együtt rendes időszaki közleményekben folytatni. — Moore legbensőbb baráti viszonyban áll a lord Byron-nsal. Byron megvallotta JJ Moore-ról, hogy „igen igen szeretetreméltó, hogy tehetségeivel arányban áll szivnemessége;“ azonban a költők között csak harmadrangúnak tartó ; V. Scott-nak, Rogers-nek utána tette s csak Campbel-re helyzé egy vonalra , mely véleményét ugyan későbben megváltoztatni látszik. — Ezen benső baráti viszony idővel, nem tudni mi okból, félbeszakadt. Byron azonban önmagával állítá Moort egy rangba s többek közt azt mondja egy helyen: az angol költészetnek azon reformálási útja, melyen ő és Moore haladtak, ki nem elégítő, hamis ösvény. Összehasonlítja saját műveiket a régibb költőkéivel, az angol Pope-al a franczia Boileau-val s megdöbbentő különbséget, elmaradást vesz észre. A régiek,nél több a gondolat, több a költőiség. Reméli, hogy a következő maradék nem fogja őket ez ösvényén követni.“ E szigorú önszemrehányás könnyen magyarázható Byron elborult, viharos szenvedélyéből, mely midőn környezetében már semmit sem talál, önmagát próbálja emészteni. Moore Tamást 1825 táján continensre űzték szerencsétlen körülményei. Egy darabig Párisban élt; ott írta The loves of the angels czímű terjedelmes!) költeményét, hattyúdalát kedves lyrájának, mely mintegy Lalla Rookh mellékdarabjával tekinthető. Ezután prózára adta magát s irt memoireokat, röpiratokat, történetet, életrajzot, de melyeket koránsem birt annyi szerencsével teremteni, mint előbbi verses költeményeit. Prózája egyszerű, sok helyen, kivált életrajzokban, igen is száraz , de bőven megvan rakva gunyoros éllel, mely azonban aprólékos elménczkedésekké nem fajul. Kortársai „angol Catullus“nak nevezték őt. Visszatérvén hazájába, Lansdowne marquis slopertoni kastélyát adta neki által s e kedves helyen élt aztán a költő teljes elvonultságban „saját elmélkedésének asztala mellé húzódva.“ Boldog napokat töltett csendes munkában. Az Irish melodics mellett, apróbb költeményfüzéréből, különösen kiemelendőnek tartjuk a National Airs és Sacred Songs czímű két dalgyűjteményt, e dalok melódiája nagyrészint szinte Stevenson-tól való. Amabban főkép szerelem és hazafias érzés teszi a dalok tárgyát, különböző nemzetek számára; ebben szent énekeket találunk, melyek a bibliából merítvék, s mesteri kézzel alkotvák gyönyörű költői egészekké. Az Illustration czímű franczia lapban azt mondja Moorenek egy ismertetője: mind a meghaltnak, mind nemzetének becsületére válik, hogy ő mint költő nem volt kénytelen oly kipert kopott külsőben járni, minőre e pálya emberei többnyire kényszerítvék, hogy elégedetten, boldogul élhetett slopertoni urias kastélyában, nem érezve soha egyéb fájdalmat, mint ama legnagyobbat, legégetőbbet, hogy műveinek , dalainak életét túl kell élnie. Mennyire nem való az utóbbi ítélet Moore Tamástól, eléggé mutatja maga azon részvét, melylyel dalait folyvást kapja a közönség. Sőt épen a jelen idők növelték véletlenül Irish melodies olvasóinak számát. Két annyi értelem s két annyi érzés található most azokban. Folyvást eleven társalgó, elmés férfiú volt. Vi□GUI Ci* vlt tr dlu d/j U V C terhe nem nyomta el a lélek rugékonyságát. Társaságát mindig keresve keresték. Sajnálnunk kell, hogy a lord Byron életére vonatkozó igen érdekes emlékiratokat, a kiadó könyv árussal támadt versengése, s más tudva nem levi okok miatt, megsemmisíté. Fontos eszközül szolgálandott e gyűjtemény ama bolygó csillagként roham lángelme teljes megismerésére. Kiadta ugyan M. T 1830-ban erre vonatkozólag „Letters and journal of Lord Byron with notices of his life“ czimű munkáját, de ez koránsem pótolhatja azon veszteséget melyet ama kéziratok megsemmitése okozott. Mondják némelyek, hogy e megsemmités Byron rokonainál sürgetésére történt. Meg tán azt kellene itt végül egypár szóval följegyeznünk, hogy Moore Tamás Dublinban 1780 május hónap 28-kán született szegénysorán szülők , hogy iskoláiban catholicus volta miatt nehezet boldogulhatott s hogy meghalt slopertoni kastélyában folyó évi február 26-án LAPSZEMLE. A Magyar Hírlap (ápril 1-jei sz.) R. K-tól a XV. irányczikket közli. Hogy a kormányformák s a népek társadalmi szerkezete, úgymond, századok folytán lényeges befolyást gyakorolnak a birodalmak műveltségére s nemzetek jellemére és közboldogságára , azt felvilágosító ellentétben megcáfolhatlanul tanúsítják egyfelől a török birodalom, másfelől Angolország. Itt virágzó mezei és gyáripar, tudomány, polgárisodás , szorgalom, nemzeti mély öntudat, emberjog és anyagi jóllét; — amott (t. i. Törökföldön) a földmivelés és kézművesség gyermekkora, elpuhultság, szellemi sötétség, rabszolgaság, restség s a hatalmasok ízléstelen fénypazara mellett a tömeg szegénysége, mindannyi biztos csirája a nemzeti halálnak, mit az uralkodó zultán most korszerű reformjaival (ha nem késő) elhárítani igyekszik. A czikkíró előadja tárgyavatottan mindazt, miben a magyar múltjának kulcsa és jövendőjének finormértéke rejlik, s miben egyszersmind annak politikai tévedéseit, mulasztását, mentségét és vigasztalását feltalálhatni. — Ha a magyar aristocratia akkor, midőn a rendes adózás és állandó katonaság behozatott, az angolokat inkább mintsem a francziákat követve az alkotmány sánczait tágította, egyszersmind a közterhekben osztozott volna, saját nyelvét pedig a közéletből és iskolákból oly sokáig ki nem zárja; más jelentőséget nyerendett mind gyakorlatban, mind külső tekintélyre és befolyásra a magyar és alkotmánya; s ekkor máskép vélekedett volna felőlünk a nagy József császár, más helyeztetésben talált volna bennünket a franczia forradalom , más szemmel néztek volna reánk a testvér ausztriai népek s ekkor — úgymond czikkiró — nehezen leendett valaha a szellemdús Figuelmont grófnak azt megmutatni módja és akarata, hogy egy önálló magyar nemzet és alkotmány Ausztria mellett elejétől kezdve lehetlenség, s annak megsemmisülése még 1847 előtt is a közös birodalom fogalmából folyó szükségesség lett légyen. A Pester Zeitung (ápr. 1-sei száma) a veszteglési intézetekről (Quarantäneanstalten) különös vonatkozattal Ausztriára a IV-dik czikket közli. Másod czikkében az ausztriai gymnasiumokról szól azon kimutatás szerint, melyet az ausztriai gymnasiumokat illető 1851-ks folyóirat utolsó füzetével kibocsátott 2-dik tábla nyújt. A Wanderer a Hannoverában tartott hajóhadi tanácskozmányt s ennek a berlini vámértekezletre gyakorolt kölcsönhatását illetőleg azt mondja: örvendetes dolog volt látni, hogy Scheele a hannoveri miniszter e tanácskozmány megnyitásakor a szövetségről s Ausztriáról is megemlékezett, mert maguknak a középállodalmaknak is érdekében fekszik e hátulsó támaszt magok számára biztosítni, kivált, hogy szükség esetén, Poroszország követeléseivel szemben, megállhassanak. S így azt reményti a nevezett lap, hogy a berlini vámértekezlet sem fog oly csupán Poroszország érdekeinek kedvező irányban haladni, mint azt porosz lapok szeretnék hinni. Egyébiránt nem Ausztria hibája, ha most a német kereskedelmi egység kérdése egészen diplomatiai mezőre van szorítva. Ausztria részéről történtek egyszerű elfogadható javaslatok , de visszautasíttattak. A Lloydnak azt írják Münchenből, biztos forrásból, hogy a bajor, würtembergi, szászországi s két hesseni kormány eltökélte a berlini vámértekezleten egyenlőn hangzó, illetőleg közös javaslatokkal lépni fel; minő természetűek leendőnek e javaslatok, azt előre gyanítni lehetne , de még nincs ideje előadni. Az Ost-Deutsche Post szerint a birodalomban az ezüstpénzkészlet rég elégtelen volt a forgalmi szükségek kielégítésére, s ez idézett elő papírforgalmat, mint azon első részból született második részát. A franczia bank kincse általában 220 millió, az angol banké 160 millió forintra felvehető, holott az ausztriai nemzeti bank kincse legmagasabb állásában 1845- ben csak 95 millióra rúgott, jelenleg pedig ezen öszszeg felét sem teszi. Az Ost-Deutsche Post a forgó pénz összegét Francziaországban 900 millió ftra, Poroszországban 277 millióra, az ausztriai birodalomban pedig (Lombardia s velenczei tartomány kizárásával) ezen összegnek alig felére teszi. — Mária Terézia talléraink kivándoroltak a Levanteba, species talléraink Spanyolországba, koronástalléraink Déli- Németországba. Némely pénzfajok kiharczoltattak, mert igen jók, mások, mert igen roszak voltak. Az Ost-Deutsche Post kívánja ugyan, hogy nálunk az idegen valuták ára szálljon, de nem, hogy az ezüst igen olcsóvá váljék; inkább legyen hasznos, külföldről hozni be ezüstpénzt, mintsem megfordítva. HIVATALOS. Ő cs. és kir. Apost. Fige f. é. mart. 28-ki r. f. határozata által belügyminiszteri osztályfőnök oedenbergi báró Geringer Károlyt, odaadással, buzgalommal és ernyedetlenséggel tett sükeres szolgálatai méltánylása tekintetéből a Ferencz József rend nagykeresztjével legkegyelmesebben feldiszitni méltóztatott. Ő cs. k. Ap. Fige f. é. mart. 27-ki r. f. határozata által a pécsi megyei törvényszék ideiglenes elnökét, Czindery Lászlót, közszolgálatból visszalépése alkalmával, díjmentesen udvari tanácsosi czimmel és ranggal felruházni méltóztatott. M. H. FŐVÁROSI ÉLET. — E napokban egy oly tartalmú hirdetmény jelent meg falragaszokban, hogy új építményeknél vagy a régiek kitoldása s nagyobbszerű javítása körül, az efféle munkát az illető építészeti rendelet értelmében, mindenki tartozik, rendes valóságos építőmester által végeztetni. Falsimitók vagy mesterlegények, kik saját kezükre ily munkát vállalni próbálnak, keményen fognak büntettetni, s azok is , kik az ily föl nem jogosítottaknak munkát adtak, a körülmények szerint közelebb meghatározandó pénzbüntetésre ítéltetnek.— A sörfogyasztás egy idő óta naponkint növekszik a fővárosban. A ferihegyi sört már alig bírják befelé szállítani, oly nagy mennyiségben van annak kerete. Sorházaink soha sincsenek vendég nélkül. Ki az „Órához“ czímzett sörházat vagy ama másikat a redout-épület alatt egyszer megtekintő, fogalma lehet róla, mint sietnek nálunk az emberek élni — azaz enni inni s mindenekfölött inni. A redout-épület sorháza , mintegy zsibongó teljes méhköpü. Alkonyatfelé, kivált ünnepnapokon, már annyi hely sincs a nagy kocsmában, hova az ember egy garast letehetne, nem is teheti ott máshová, hacsak a vendéglős zsebébe nem. A házban éllel áll a nép, mert ülőhely nem jut mindenkinek; körülveszik a csaplárt, ki alig bírja töltögetni a poharakat , körülveszik a „virslis“ vagy zsemlés kosarakat és esznek és isznak nyakrafőre, állóhelyekben. A bor drága és rosz; a sör olcsóbb és jobb, amennyiben a rosznak comparativusa jobb lehet. Ezért a sör ivók száma napról napra szaporodik. Látni való, hogy bármennyire bővében volnánk is az élvezetnek, melyet vidéken talán hiában keresünk, mindazáltal nálunk is igen sok keserűséget szokott most elnyelni az ember. — A nemzeti muzeum teremében múlt vasárnap tartott hangverseny összes jövedelme 641 ft 10 p.krra megy, melyből a 240—250 p.ftnyi költség levonatvan, tisztajövedelemnek marad 400 p.ft. E tavasz folytán még egy hangversenyt szándékoznak rendezni a muzeum udvarának kertté alakítása végett. Remélhető , hogy a közönség azt is hasonló részvéttel kiséri, s hogy akkor már a kiadási költség sokkal kevesebb, és így a tisztajövedelem sokkal több lesz, mivel a terem ez alkalommal a hangverseny-adásra elkészíttetvén, máskor már nem lesz szükség a fölszerelésre. Most csupán a játék-emelvény fölállítása 150 p.forintba került. — Treichlinger József műkereskedésében legközelebb következő czimű eredeti zeneszerzemények jelentek meg : Viszontlátáskor, magyar zenemű, zongorára, szerzetté Dobozy Károly, ára 24 p.kr. — Művész szerelme, csárdás zongorára, szerzetté Dobozy Károly, ára 24 p.kr. — Erdélyi csárdások, zongorára szerkesztő Sárközy Ferencz, ára 24 p.kr. — Emlék Egressi Béni sírkövére , zongorára szerző Kirch János, ára 30 p.kr. — Szatmári csárdás, Az atya keserve és Halászdal zongorára alkalmazd Kirch János, egy-egynek ára 20 pkr. Művész álma, csárdás Döme Józseftől. — Ajánljuk a magyar zene barátinak figyelmébe. — A Bécs és Pest közötti közlekedés gyorsabb eszközlése végett folyó aprilhis 1 -kén egy külön gyorsvonat imlittatik meg a vaspályán. Egy ily vonat rendszerint mindennap közlekedésben lesz Bécscsel és viszont, ez által a Bécsből Pestre érkezés, mely eddig reggeli 8 órakor történt, ezután reggeli 4 órakor fog történni. A tavaszi hirtelen változó időjárás következtében a betegek száma megszaporodott. Leggyakoribbak a meghűlés következtében támadt csúz-és náthaféle bajok. A helybeli Rókus-kórházban a múlt febr. hó folytán 842 beteg vétetett föl, kik közül 334 meggyógyult, 51 meghalt s mártius hónapra 457 maradt a kórházban. VIDÉKI ÉLET. ERDÉLYI LEVELEK. IX. Mart. 16. Hiteles hírek szerint nagy fejedelemségünk kormánya, jelenleg épen a törvényszékek rendezésével foglalkozik. Hogy ez oly messzehaladt intézkedés végrehajtása mennyire életkérdése Erdélynek, arról elég tanúságot tehetnének azon ezer meg ezer perek, melyek a kezelő hivataloktól csak az utóbbi években is törvény útjára utasíttatának. Hazánkban is kezdenek az eddig szokatlan útonállások napirendre jönni, épen jelenleg rögtönítélőtörvényszék van összeülve Marosszékben. E.szent György helységben, hol csákfalvi Suba Márton fölött közelebbről fog eltöretni a bírói palcta. Ezen ember a feladás szerint egy más földészt, kinél 280 ft. pénzt észrevett, Csobfalva helység végén megtámada, késő estre is reáfogva baltáját, követeié hogy pénzét adja át. A megtámadott, pénzének átadását, s hallgatást ígért ha a rabló kegyelmezni fog életének. Ez a pénzt átvette s az utast sértetlen hagyá. Az utas azonban a faluba visszatérő rablót távolról kisérte, kit a helységi elöljáróság utján házában el is fogatott. Jelenleg foly keresete , mi lesz az eredmény nem tudhatni. A herczeg Würtemberg-rhédei-kastély előtt mindig csoportosan áll a nép, várva az eredményt. Tán e rettentő példa fékezendi a mindinkább lábrakapott kicsapongásokat s tolvajságokat, melyek a lefegyverzés óta birtokainkon egész biztossággal gyakoroltatnak, nem lévén az egyének kezében semmi erő, mitől rettegjenek a bűnösök, a törvényt pedig ezer út lévén kijátszani ott, hol a tolvajok a cselédség közt elég cinkostársra találnak. Híresztelték, hogy a kormány szándékoznék bizonyos cselédtörvényeket is létesíteni. Ez igen szükséges volna a cselédtartók részére, kis háztartásukban oly anarchiát kénytelenek tapasztalni, mint alig jellemző a forradalmi napokat. Vagy törvénynek kell alkottatni, vagy a régi gazdai jogoknak visszaállani, hogy a cselédtartók kormányozni képesek legyenek cselédjeiket. Most mindenfelé a múlt levelemben említett jövedelemadótárgyak bevallása sürgettetik. Elvégre mind a hivatalnokok, mind a nép kezdi érteni ez intézkedést, mely egyelőre az utóbbit oly nagy rémületbe hozta.