Pesti Napló, 1852. május (3. évfolyam, 644–667. szám)

1852-05-01 / 644. szám

kotásában nyerje vissza. Pedig a pártnak nem egyéb czélja, mint a koronát, kizárólag saját czéljaira, feu­dális szellemű intézetek által korlátolni. E párt Po­roszországban nem tekintetik a kormány valódi szö­vetségesének , s nem is viseli magát úgy, mint ilyen. Azért a lovagrendi pártnak kétszeresen kellemetlen lenne, ha a korona oly pairségben, melyet maga alkot egybe, a conservativ, sőt az aristokrata elemeket illetőleg is, e párt befolyása alól egészen kihúzná magát. A király által kinevezendő pairségnél na­gyobb tekintet lenne tudomány s állodalmi érdemekre, s talán egyetemek és nagy városoknak legalább köz­vetett képviselet adatnék az első kamrában. Pedig ezen elemek a lovagrendnek épen nincsenek ínyére. Azért a pairség elvetése a második kamrában e pártra nézve nem valódi győzelem. A korona, midőn az alkot­mányi eskü letétetett, fentarta magának a pairség újjászervezését. Azért ezen szavazásokkal nem lehete a kérdést bevégzettnek tekinteni. A következés meg is mutatta. Berlinből ápril 28-ról érkezett telegráfi tudósítás jelente, hogy a királyi üzenetben kimondatott, miszerint a porosz a kormánynak az első kamara egybealkotására vo­natkozó §§-ai érvényen kivül helyeztetvén­y. évi augusztus 7-vel, e naptól kezdve az első kamara egybealkotása királyi intézkedés alapján fog történni. HIVATALOS. Hirdetmény. Folyó évi május 1-jén az országúton Pest és Tétény közt fekvő Promontor helységben cs. kir. postakiadó­­ság életbe lépend, mely levelek és szekérposta külde­mények felvételét és kézhezszolgáltatását eszközölni fogja, a közlekedést pedig a Pest és Tétényi cs. kir. postahivatalokkal a Promontoron naponkint átvonuló levél- és málhaposták által nyerendi. Ezen postakiadósághoz levelek és küldöngzések felvétele végett Albertfalva (Sachsenfeld), Csepel és Promontor helységek utasittattak. Pest 1852 évi sz. György hó 26-án. A cs. kir. postaigazgatóság. M. H. FŐVÁROSI ÉLET. — Május első napja elérkezett. Nem hozta ugyan el mind­azon örömet, mulatságot és kényelmet, me­lyet más években hozni szokott — de azért a fővá­rosi közönség most is igyekszik, a mennyire lehet megünnepelni e pár napon az új tavasz ünnepét ha nem egyébbel, legalább eszem iszomsággal, vagy ha az idő kedvez, kirándulásokkal a közel vidékre. A természet még nálunk is kevéssé bontakozott ki télies kabátjából; a levegő híres, a mezők nem igen zöldül­nek , a Svábhegy kopár és meztelen, s a Margitszi­get sem adhat még szállást árnyékos lombok sátorá­ban , dús tenyészetű virágos gyepágyon, szellősuso­­gás, madár­éneklés hangjai közt, hogy elfelejtesse a jámbor halandóval a boszos tündérek közelségét, a főváros drágán fizetett hitványságait, és mind­azt, a­mit megunt, a­mivel torkig jóllakott. De azért epár nap a mulatságnak lesz szentelve; az egyik azért, mivel május első napja, a második, mivel az elsőnek tőszomszédja s ezenkívül vasárnap. Hangos örömet ígér a Széchényiliget, melyen a Morelly által rende­zett „nagyteum­ok“ sora mai napon kezdődik, s messze kihangzó muzsikaszón kívül, világítással, és beme­neti díjjal lesz összekötve. Szokottnál tetemesebb fogyasztásra számítanak a méhképühöz hasonlón rajzó sörcsarnokok, melyekben fülhasító zene mellett egy­más hátán nyelhesi a közönség a sörös poharakat, lévén sokan , kik tizenkettőt nyelnek el, s fizetéskor tizet elfelejtenek, s csak kettő jut eszékbe. A császár­fürdő szinte rendkívüli élvezetre várja vendégeit hol­nap , isteni tisztelet, magyar zene, étel ital és más efféle testi lelki gyönyörűség kínálkozik ott, csak az idők szeszélye gátat ne vessen az emberek szándéká­nak. Mondják , hogy a budai városmajorban is an­nak rende szerint megülik e napot. Tudni való dolog, hogy e különböző mulatság aztán az embernek, ha egyéb tagját nem is, erszényét okvetlen megviseli; kivéve tán azon fiatal holdjárót, ki megelégszik azzal, ha kora hajnalban egy zöldelő májusgalyát vagy bokrétát tűzhetett szerelmesének ablaka vagy kapufélfája mellé. — Figyelmeztetjük a közönséget újólag a holnap megnyitandó virágkiállításra , mely, hogy sok tekin­tetben igen érdekes lesz, az eddig érkezett küldemé­nyek eléggé tanusítják. E napokban igen számos nö­vény szállíttatott a múzeumba a nevezett czélra. Nemrég Eszterházy herczeg vasvári kertjéből mint­egy két­száz különböző igen szép növény küldetett, melyek közt némely ritkaságok is találtatnak. A herczeg érdekkel viseltetvén e kiállítás s egyszer­smind saját küldeményei iránt, e kétszáz növénynyel főkertészén kivül még három kertészsegédet külde, kik a szükséges re­dezésben részt vesznek, különbö­ző kerti eszközök, kosarak, cserepek stb. beküldése is meglehetős részvéttel történik, kivált a fővárosból s közeléből. — A Loc. Bt.-ban olvassuk, hogy Hollósi Kom. most már Lonovicsné asszony, e hónap 15-kén s 28-kán két hangversenyt adott Aradon, melynek jö­vedelmét, 603 pengő forintot, ismeretes jótékonysági érzetét követve, jótékony czélokra fordítá. Ez összeg negyedét adta az ó-aradi kórház számára; a meg­maradt összegből egy részt Szerdahelyi árváinak, két részt az Egressi-emlék alaptőkéjének segélésére fordított. Ezen összegek rögtön rendeltetések helyére küldettek. __ A nemzeti muzeumbeli különböző gyűjtemé­nyek jövő hétfőtől kezdve ismét nyitva állanak a közönség előtt nyilvános megtekinthetés végett. A nyitvatartás napi­rendje épen úgy lesz , mint a múlt évben volt: hétfőn a régiség­gyűjtemény, kedden és szomb­­on a képtár, csütörtökön a természetrek tára lesz megtekinthető reggeli 9 órától 1 óráig.­­ A Patikárus testvérek zenebandája, mint hír­lik, meghívást kapott volna az idei fürdősaisonra Baden Badenbe. Tökéletesen hisszük , hogy ők itt is diadalt vívnának ki a magyar zenével s rájok nézve e tekintetben nincs is egyéb hátra, mint a vállalat fi­­nancziális oldalának megfontolása. Bandájok most már teljesen helyén­­van. A fiatalabb Patikárus, kit betegsége jó ideig távol tartott a fővárostól, e napok­ban egészségesen tért vissza s új erővel kapta kezébe a hegedűt. Egy új csinos nótát is hozott magával Ercsiből, hol tartózkodott, s nevezi azt innen „Ercsi­­emlék“-nek. A banda czimbalma­s czimbalm­osa oly kitűnő, hogy klarinét helyét is pótolja. Igyekezet, ha­ladás látszik az egészen. Szó sincs róla, hogy öröm­­­mel figyelne rájuk Baden Baden, ha szinte nem ér­tené is úgy hegedülök lelkét, mint az a közönség, mely előtt most játszogatnak. — Holnap történik — ha történik — a császár­­fürdő ünnepélyes megnyitása, mely eddig az idő­járás kellemetlensége miatt maradt el. Délelőtt több műkedvelő s műkedvelőnő segítségével Haydn nagy­szerű miséje adatik elő a fürdő melletti kápolnában. Magától értődik , hogy a mise után ebéd következik ép úgy mint most esztendeje, midőn Sugovszky szakács tálalt, úgy hogy nem igen köszönte meg a kinek ennie kellett. A fürdő udvarán egyik magyar zenebanda játszik, délután pedig a fürdőkertben nagy reunio lesz bemeneti díj mellett — hogy ezek után mi történik, ki ki tudja — a közönség hazaoszlik és mámorát kialussza. Említésre méltó még, hogy dél­után 3 órakor muzsikaszó mellett fog a gőzös Pest­ről a császár-fürdőbe repülni. Vendégek minden­esetre nagy számmal lesznek, ha az idő is úgy akarja. — Irodalmi ügy. Megrendelést tehetni ily czimű munkára: „Terményleirás, vagyis a legnevezete­sebb állatok, növények és ásványok rövid, jellemző és világos leírása. Márki József kir. képezdei tanár által. Pesten, 1852.“ A megrendelések, e legfőlebb itt ivet teendő munkára elfogadtatnak a szerzőnél (Pest, belvárosi molnár-utcza 20. sz. 14. szállás) május 15-kéig, mi­után a könyvecske ugyanezen hónap utolsó napjára megjelenik. 50 példány ára kö­tetlenül 3 ft, 100 példány 5 ft p. Egyes példányok­ban a nevezett munkát szerzőnél nem kaphatni. — Schulhoff kedvelt zongoraművész, ki Európa vendéglő teremében a közönség osztatlan tetszésére adott legközelebb két hangversenyt, mint hírlik, nem távozik még néhány napig fővárosunkból, számos tisztelői közéhajtásának engedve, egypár nappal megtoldo­­tt mulatásának idejét. Hétfőn a nemzeti színházban fog föllépni, s ezen kívül még egy hang­versenyt ad a pestbudai hangászegyleti zenede ja­vára. — Tegnap délután egy halotti gyászmenet vonult végig a Hatvani utczán. A koporsóban egy öreg férfiú hült tetemei nyugodtak, mint a felirat mutatta, 103 esztendőt ért. ■—• A Horváth István féle könyvtár a nemzeti mú­zeumnak ünnepélyesen átadatván, ez alkalommal Kubinyi Ágoston kir. tanácsos és muzeumigazgató ur, Horváth Istvánnak jól talált arczképével ajándé­kozta meg a muzeum nemzeti képcsarnokát. S e kép­csarnok nem csupán Horváth arczképével szaporo­dott ez alkalommal, hanem több másokkal, melyek a Horváht féle könyvtárral együtt jutottak a muzeum birtokába. Azok közt vannak Kazinczy Ferencz, Virág Benedek, Révai arczképei, mind Donat által rajzolva. — Néhány nap óta ájtatos bucsujáró népcsapa­tokat látunk keresztül vonulni utczáinkon, lobogók­kal, ájtatos éneklés között. Mindnyájan a közel­­vidékből valók. A templomok előtt, szent képek közelében megállnak ,­s térdelve folytatják tovább éneklésöket s imádkozásukat. •­ A háztulajdonosok mostanában újólag hivata­losan figyelmeztettek , hogy udvarukat a legszüksé­­gesb oltóeszközökkel , úgynevezett kapitányvízzel lássák el. E rendelet pontos teljesítése s életben tar­tása végett nemrég hivatalos vizsgálat tartatott a különböző városrészekben.­­ Holnap délutáni 4 órakor Weisz Cornelia és Sarolta testvérek hangversenyt tartanak Europa szálloda teremében. A hangversenyadó hölgyek is­mert voltán kívül, a programm .érdekessége hihető­leg számos közönséget fog ez alkalommal összegyűj­teni. Rajtuk kívül részt vesznek e hangversenyben Wieser Teréz k. a., Singer Ödön hegedű virtuóz és Lengyel Gy. urak. Több magyar dal és zongora­darab fog benne előadatni. Figyelmeztetjük rá a közön­séget. A program a következő : 1. Nyitány „Teli“ operához, négy kézre, előadják a versenyzőnek. 2. a) „Ez a világ“, b) „Télen nyáron“, magyar dalok Eg­­ressytől, énekli Wieser Teréz kisassz. 3. „Morceau de Concert“ Kalkbrennertől, előadja Dosnayné, szül. Weisz Cornelia. 4. Magyar dal, énekli Lengyel György úr. 5. a) „Danse des Fées“ Jaelltől, b) „Mazurka de Salon“ Egghardtól, előadja Weisz Sarolta kisassz. 6. „Les adieux Morceau de Salon“ hegedűre Gotter­­manntól, előadja Singer Ödön úr. 7. Ábránd Moisé­­beli szerzemények szerint Thalbergtől, előadja Dos­nayné, szül. Weisz Cornelia. — Hallatszik, hogy nemzeti színházunknál az ere­deti darabok díjazására nézve legközelebb némi mó­dosítást léptetett életbe az igazgatóság. E módosítás abból állna, hogy ezután az eredeti darabok szerzői az első előadás jövedelméből épen semmi honoráriu­mot ne kapjanak, hanem a második és harmadik előadás jövedelmének egy része, vagy tán fele legyen e czélra szentelve. Mi tisztelni, s becsülni akarjuk az igazgatóság jó törekvését, melylyel az intézet ré­szére egypár forintot meggazdálkodni igyekszik, s még inkább örülnénk, ha e gazdálkodási kuporga­tást nem holmi apróságokra, hanem az intézet na­­gyobbszerű , életbevágóbb körülményeire látnék ki­terjesztve. De vájjon az írói honoráriumnak ily meg­szorítása , csakugyan jövedelmező eredménynyel van-e összekötve az intézetre nézve ? várjon azon egy két garasnál, melyet ezúton megtakarít, nem több szellemi vesztesége lesz-e a drámaírók ily mó­don is leendő elkedvetlenítése, lehangolása által ? Mert hogy csak három négy ízben, méltányosan színre kerülhető darabot írni is nem csekély feladat — azt a legújabb példák igen hangosan bizonyítják. S ha egy jó igyekezetű író darabja egyszeri adatás­nál, de mely népes,és jövedelmező vala, többet nem érhet, vajon kivánható-e méltányosan, hogy egészen hiába fáradozott legyen ? hiába akkor , midőn egy­szersmind az intézetnek is jövedelmet hajtott! A nemzeti színház egyik feladata a nemzeti drámairo­dalom fejlesztése, az igazgatóság ama régi nagy fal­ragaszokban , melyeken egykor új bérletre hívta a közönséget, Ígért is minden jót, e tekintetben. Ily gazdálkodási út azonban nem igen felel meg sem ez ígéretnek, sem ama feladatnak, még akkor­ sem, ha jó drámákra különjutalmak tűzetnének , mire pedig semmi kilátás. VIDÉKI ÉLET. Brassó, ápr 25. Szomorú jövőnek állunk küszöbén, s a közelgő éhség ki kezdte tárni e vidéken polypkarjait, — martiusi gyönyörű napjainkat folyó hó 9-én sürü havazás váltá fel, mely máig perezre sem szűnt meg, — mezőinken a hótömeg singnyi magasra nőtt a szárba indult gabonára, kirügyözött gyümölcsfáink összedermedtek, — sok lakost a nedves idő ártalma ágyba fektetett, szóval úgy állunk , hogy ha Isten keze nem könyörül, borzasztó jövőnk méltán tölthet el aggodalommal, — annál is inkább , mert Oláhor­szágban épen hasonló az időjárás, s ha ott sem terem gabona, e vidék elmehet vándorolni. Kormányzó­ig Schwarzenberg e magassága, ke­gyeskedett városunkat — minden előleges tudatás nélkül meglátogatni, s három napi itt mulatása alatt, az ügyek mikénti kezeléséről személyes meggyőző­dést szerezni. — Bámulandó vala, miként törekvők e nagy férfiú mindenre kiterjeszteni éles figyelmét, különösen a nevelés ügyére, — és itt meg kell em­lítenem egy igen komoly rendeletét, már egy éve, hogy a magas kormány­rendele, miszerint köteles minden tanuló vallástanulásra ahoz a felekezethez járni, hová tartozik, különben iskolai bizonyítványt nem kaphat, — ezen rendelet közölve volt a hely­beli evang. lath. iskolai igazgatósággal is, s mégis — noha többször felszólitatott az illető kath. iskolai elöljáróságtól, soha életbe nem léptettetett, minek következtében kormányzó ő maaga keményen meg­parancsolta, hogyha az evang. igazgatóság ezentúl is vonakodik a náluk tanuló kath. ifjúságot vallás­tanulásra a katholikusokhoz parancsolni, mi érendi, tulajdonítsa magának. — Az ujonczozás e vidéken is megtörtént, képzel­hetni, hogy sok szív szorult. Minap egy kávéházban két arszlán kártya közt egymásra cserrent, s a szóbeli vitát komolyabb ütle­­gek válták fel, a­mely operativ egyik félre egy kis­sé érzékenyen ütvén ki, kiről elégtétellel akarta fel­dagadt testrészeit enyhíteni, miért is hirtelen tollat ragad, egy bizonyítványt fogalmaz, esdekel a jelen­lévőknek, szíveskedjenek aláírni, azok egész hideg­­vérűséggel mentik magokat, hogy örömest tennék, de a bizonyítvány nincs bélyegpapirra fogalmazva, —­miből az a tanúság, hogy igen tanácsos, mindig, ha szobánkból kimegyünk, egy iv 15 kros bélyegpa­­pirt zsebünkbe dugni. Egy brassói lakos. A M. H -nak írják Nagyszombat­ból : — A már megszűnt marhadög miatt a barom ára rendkívül felszökkent. Egy közönséges pár ökör 230, egypár jó ökör 300, egypár középszerű ló 2—300 pengő forinton kel. A különböző portékák közt legérezhetőbb változást lehetett észrevenni a posztónál, melynek ára 30—50 százlék­val emelkedett az előbbi vásárhoz hasonlítva. Az időjárás rész volta miatt, a drágaságot sokan elkerülhetlennek állítják. Egyébiránt a gabona piaczi ára alig válto­zott. A bor ára szintén veszteg áll. Cseresznye, baraczk semmi, szilva s másféle gyümölcshöz is csak kevés remény. Pozsony­ból a Pest. Z.-nak . — A Misérhelységi és landschitzi tűz-károsultak fölsegélésére Pozsonyban házról házra adakozások gyüjtettek. — A városi szegények javára nemrég jótékony előadás rendeztetek a színházban. AUSZTRIA,­­ Bécs, ápr. 29. Krakkóból érkezett levelek szerint ő Felsége az orosz czár május 6-dikán érkezendik oda, s útját Bécs felé azonnal folytatandja. Május 9-dik és 10-dikén, a magas vendég tiszteletére nagy­szerű katonai szemle fog tartatni. — Don Carlos spanyol infáns a nyári hónapokra a közelje­vő Badenbe váratik, hova hir szerint, még május hóban fog megérkezni. / ~ osztrák-helvétiai szerződés, a szökevények és közönséges bűnösök kölcsönös kiadatására vo­natkozólag hir szerint , nemsokára alá fog íratni, mely ugyanazon alapokon nyugszik , melyek szerint az 1828. sept. 18-kán Bernben kötött szerződés íratott alá, saját képen csak a régi szerződés hatá­rozatainak megújításáról van szó.­­— Az épen átvizsgálás alatt levő jövedéki bün­tető törvény az egész monarchiára érvényességgel birand, s annak megjelenésével a Magyarországban és Erdélyben még divatban levő harminczad­ rende­letek megszűnnek. Az új törvény, mely Krausz kir. tanácsos úr vezetése alatt szerkesztetett, nemsokára végtárgyalás alá kerülend. — Nemsokára egy rendelet fog megjelenni, a ta­kácsáruk résmértékének szabályozására, s meghatá­­rozandja, hogy minden ily árudarab tartalma lét­­számra pontosan határoztassék meg, hogy a vevők a gyakran előforduló csalások ellen biztositassanak. KÜLFÖLD. Francziaország. (!) Páris, ápr. 24. — A minisz­teri Correspondance az első bírósági törvényszék­nek az Orleans-család javait illető ítéletére ezeket jegyzi meg : „A párisi elsőbirósági törvényszék, tegnap, da­czára a sel­emegyei főispántól fölhozott ellenmon­dásoknak, Lajos Fülöp örökösei és az álladalmi ja­vak igazgatósága közti perben magát illetőnek nyil­vánította, és a tárgyalás napját kitűzte. Szerencsére ezen végzés még nem döntő, a törvényszék korlátait túllépte, ez benső meggyőződésünk, de ezen törvény­székek jóvá tehetik és jóvá is kell tenniök, s mi egy pillanatig sem kétkedünk, hogy a semmitő törvény­szék, az államügyész megtalálására, ezen ítéletet megsemmisítendő. Az előttünk álló esetben egy eset van, és csak egy lehetséges, s még pedig azon hatá­rokra nézve, melyeknek a hatalmak közt fen kell államok; ez azon határ, melyet a párisi első­ birósági törvényszék, a kormány­ körébe vágással, félre­ismert. „A jan. 22-ki rendeletek a herczeg-elnöktől tör­vényhozói hatalma gyakorlatakor adattak ki; ezen rendeletek politikai indokokra támaszkodnak, mely­­lyek nem­ tartoznak a törvényszékek bírósága alá. Sehol és egy jól szervezett országban sincs a bírói hatalom oly joggal fölruházva, hogy a törvényhozó hatalomtól eredő tényeket megítélje vagy megsem­misítse. A bírói hatóságok egyetlen feladata: a tör­vények végrehajtása , s nem hogy ábrándjuk szerint jónak és érvényesnek nyilvánítsák. Különben azt ál­lítják , miszerint itt tulajdon kérdés van összeszőve, de a tulajdoni jog meghatározására a törvény van hi­vatva , és a törvényszékek engedelmeskednek hatá­rozatainak. Különben a sel­emegyei főispántól föl­hozott ellenvetések a kérdést azon állapotban hagy­ták, miszerint a jan. 22-diki rendeletnek, mint törvénynek értelme fölött, az államtanácsnak kell határoznia. „Más szempontból a panasztóknak elvitázhatlan joguk vola, hogy a senatushoz folyamodhassanak, mely a tulajdont védő törvények őrzésével bízatott meg. „Igen könnyen fölfoghatni, miért vitték ezen ügyet az Orleans-örökösök a törvényszék­ek­be, mert isme­retes politikájuk, ezen ügygyel a legnagyobb lármát csinálni, s még egy kis botrányt is megkísérteni, de nagyon sajnálni lehet, hogy az első bírósági tör­vényszék ezen taktikához önkényt kezet nyújtott. „A fölállított testületek könnyen oly tettekre ra­gadtatják magukat, melyekből nekik nagy fontossá­got lehet tulajdonítani, de a bírósági személyeknek, nézetünk szerint, nem kell oly hamar feledniök, mi­szerint ők a forradalom által veszélyezett elmozdu­­­hatlanságukat Napóleon Lajosnak köszönhetik, —­ és hogy épen most tették le a hűségi esküt. Mi meg vagyunk győződve , hogy ezen érzelmet az egész bíróság osztja , és hogy egy ily megfontolatlan ítéle­tet jóvátevő határozat az országnak erről fényes bizonyítványt fog szolgáltatni.“ Egy más lap így­ nyilatkozik ezen tárgy felől: Monceaux és Neuilly (a lefoglalt jószágok) ügye nagy zajt okoz. Az elsőbírósági törvényszék illető­ségi nyilatkozata után türelmetlenül várják a per­­ tárgyalását, mi azonban ma úgy halljuk , miszerint a senes megyei főispán ezen ítélet ellen az állam­tanácsnál megtette a szükséges lépéseket. Azt állít­ják, miszerint az államtanács egy 1826-os határozat nyomán, ha az állam és egy bíróság közti illetőségi kérdés forog fen, utolsó bíróság helyett ítél, és hogy a kérdéses ügy nem fog a semmitő és felebbezési törvényszék ek­be terjesztetni. Tegnap délután Saint-Antoine külváros Beauvan­­piaczán a köztársaság elnökének szobra fölállíttatott; hasonló szertartás volt Saint-Honore külváros Labord nevű­ vásár­piaczán. A Constitutionnelnek egy Dalmas nevű szerkesz­tője kisérte­ a többek közt a herczegelnököt solognei útjában. Több lap szerkesztői nem részesülvén ezen kegyben, nehezen esik nekik, hogy a Constitutionnel ennyire pártoltatik. A Morning Chronicle és Neue Preussische Zeitung a rendőrségtől meghazudtoltatak; levelezőik megin­tették, hogy ha még több hazugságot közölnek, előbb­i az illető lap, azután ők is kitiltatnak Francziaor­­szágból. Az Akhbar szerint, a lambessai fegygyarmaton már is történt némi lázadás. A foglyok nem akartak kényszerített munkát tenni. A parancsnok intése mit sem használt, erőt erő ellen kellett állítani. Az őrség és gensdarmerie erélyes magatartása miatt lecsende­sedtek később. Mintegy 20 deportált szobákba zára­tott, s néhány, példa végett, hadtörvényszék elibe fog állíttatni. Az Union panaszkodik a főispánoknak a vidéki lapok irányábani önkényességéről, mi épen ellentét­ben áll a miniszterek bánásmódjával, melyet Páris­­ban gyakorolnak. A Gazette de France Girardin Emillel ismét vi­tázik a Bourbon-dynastia nemzeti eredete fölött, és történeti adatok fölhozásával igyekezik megmu­tatni, miszerint Hugo Capet egy nemzeti gyűléstől, mely az állam akkori szervezete szerint országne­­mesekből állott, választatott meg.

Next