Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)

1852-07-01 / 692. szám

Welsem­ legmagasb­­b­r­utatása ünnepére, Szek­s Patori kiáll a nyepen, egy ugyanakkor tartott Wverseny és megyei ipar s mezőgazdászati kiállítás mellett népünnep is rendezte­tett, hol a sárköziek ■estéi ősmagyar viseletűkkel, a szekszárdiak, továbbá ■ illeg)to német lakosai sajátos öltönyükben, zene mellett nemzeti tánczokat lejtettek ; egy czél lelkesíté ■nimlnyájokat, t.i. a Fejedelem előtt bebizonyitni, ■nily őszinte örömmel tölti el őket Ó Felsége jelenléte. Ó Felsége részére egy saját emelvény volt felállítva, hogy az egészet beláthassa ; mindazáltal Ó Felsége nem elégedett meg e korlátolt tartózkodási helylyel, h­anem­ elégü­lten alattvalói örömével, a legélénkebb mulatási helyeket meglátogató, s még a helységbe visszakocsizása alkalmával is, a város kivilágítását megszemlélni méltó­ztatott, mire Ő Felsége az állam­ügyeknek szentelte idejét. A kivilágításban különösen kitűntek a diadalkapu, s az iskola, lelkész- és városház , valamint több más lépületek.­­ Ez utóbbi nem kevesbbé tünteté ki, hogy men- I nyíre i igyekeztek a lakosok ezen napot méltó módon ■ülni meg, mely megmutató nekik császárjokat,—­ibi iránt ragaszkodásukat világosan kitüntetni alkal­­lm­uk volt. A lovagias Fejedelem irányábani ezen teljes oda- tadásnak, néha a legegyszerűbb, de világosabb sm­ódon nyilatkozó bizonyítványai, — tanulságul szól­va hatnak azok számára, kik csak egy perczig is ■ késelkedhettek ama hűség s ragaszkodás szép tulaj- jdonainak száborttlan létezéséről, melyek ezen ország ■hisztériájába oly szorosan be vannak szőve. I Hallomás szerint a Felsége mind Székes-Fehér- i várait, mind itt Szekszárdon, az itteni polgári fog- i házban ülő foglyok közöl több olyanoknak elengedni méltóztatott büntetési idejök hátralevő részét, kik fog­ságuk alatt jó maguk viselete által figyelembe vételre méltókká tették magukat. Kaposvár, jan. 28. Szekszárdról a cs. k. Apostoli Felsége ma reggeli 4 órakor elindult, s 5 órakor délután Kaposvárra érkezett. Szekszárdon a tisztelet­őrségi század — míg a zene a néphymnust játszó — végzé a szokásos tisz­telgéseket, s e hely 100 lovasból álló bandériuma kivéré ő Felségét Szekszárdtól bizonyos távolságig, mire rövid időközökben az egész napon át a legdí­­szesb rendben számos és fényes bandériumok válto­gatták fel egymást. A különös ünnepélyességgel­ feldíszített Bonyhá­­don áthaladván , a Felsége Baranyamegye határára ért, s itt pompás diadalkapu alatt Cseh megyei fő­nök s számosan összegyűlt nép által üdvözöltetett, mely alkalommal ez utóbbi érzelmeit, a mohácsi lel­kész és prépost tolmácsoló. Pécsváron át, hol Ó Felsége a kát. kórházat min­den részleteiben megszemlélé , legmagasb útját Pécs ffelé folytatá. E város határában, az utón keresztül egy nagy sátor volt kifeszitve, melyben ő Felsége a tanács , egy nagy városi küldöttség hódolatát legkegyel«*** sebben fogadni méltóztatott. Haas városi lelkész tarta beszédet, mely*® 0 Fel­sége kegyesen válaszolni méltóztatott­ A város előtti vásártéren a F^^ge­lóra ült, hol Gorizutti ezredes vezénylete alatt a Császár-dzsidás ezred 4 osztálya, 1 osz^y Don Miguel gyalogság s a Ferencz Károly fő**rézeg nevét viselő kát. növelde növendékei várta a legmagasb megérkezést. Tartott katonai gyakorlatok után, melyeknél a Felsége­s maga parancsolá meg a kiviendő mozdula­tok lóháton tartó bemenetét a városba ; — a vá­­logatott kísérethez egy úri bandérium is csatlakozott. A vámsorompótól egész a belváros kapujáig állt a budai és szigethi külvárosok lakossága; utána a ta­nuló ifjúság, a czéhek stb egész a püspöki lakig,a­hol tv megyei és városi bandérium sorfalat, a hely­őrségi gyalogság zene mellett . Felsége tiszteletőr­ségét képezék ; a főutc­za ablakai, s az egész város zászlókkal, szőnyegekkel, virágokkal, girlandok­kal , galyiakkal stb voltak a legünnepélyesebben ékitve , s díszes hölgyek által ellepve, kik . Felsé­gét virág-és koszorú-esővel ütvözték; a belvárosi téren a város népsége a sok ezrenkint becsődült vi­dékiekkel állt, s a püspöki lak kapuja előtt, a med­dig még 2 különösen díszes diadalkapu volt felállítva, a Felségének a papság, a hatóságok és az egész kör­nyék nagy számmal képviselt nemessége mutatták be tisztelet­teljesen hódolatukat. A legmagasb bevonulás alatt a harangok zúgtak, taraczklöv­ések szóltak s több zenekarok a néphym­nust játszók, mialatt az összes jelen voltak legélén­kebb éljenzésekkel .Felségének szakadatlanul való­ban szilből eredő tanúságait adák azon meghatott­ságnak s rendkívüli őszinte örömnek , melyet Feje­delmünk jelenléte előidézett. A pompásan kidiszitett város fö­llelkesült lakóival, oly ünnepélyesen vidám képet mutatott, melynek egyes vonásai, azok dicséretes lojalitásáról nyilván­­ságos tanúságot tesznek, és ha lelkiismeretesen igaz­ságosak akarunk lenni, úgy Pécset — helyesen meg­ítélve a legmagasb fogadáshoz valóban méltó előké­születeit, e pillanatig, az ország kivétel nélküli szép versenyzésében kétségkívül a legelső kivívott helyek egyikére kell emelnünk. A püspöki palotához érkezve, a Felsége — a nagyszámú papság által fogadtatva, és egy meny­­nyezet alatt kísértetve, a főoltárhoz az egyház­ba ment. — Te Doum és szent áldás után a palotába tért vissza, s ott a szokásos bemutatások történtek. Az úgynevezett terménytéren a városban népün­­nep volt rendezve, bot két sült ökör, bor, kenyér stb. zene és táncz mellett a saját viseleteikben mulató különféle megyebeli nemzetiségeket a leguidorabb kedvre hangoló, E vig mulatozást Ő Felsége, lassú elkocsizás köz­ben legmagasb részvételével megajándékozni méltóz­­tatott. Miután megtekintő Ő Felsége a női ifjúság neve­lésére a herczegérsek által alapított nőzárdát, a me­gyei törvényszéket, politikai hatóságokat és börtönö­ket, hol újra több fegyenczek legmagasb kegyelme­­zésnek örvendeztek, továbbá az itteni kinevelőintéze­­tet. 12 órakor következett a legmagasb elutazás, és valamint a fogadásnál, úgy elváláskor is a népesség Fejedelme iránt azon különös ünnepélyes tisztelet- és kegyeletet tanussta, mely mindjárt első pillanatban nagy mértékben nyilatkozott. Szék és Gödre helységeken át a Baranya megye határát képező hegy csúcsára érkezvén, itt Hochreiter Somogy megye főnöke jelenté magát, és egy megyei küldöttség, melynek szónoka Csapody földbirtokos volt, egy itt felállított diadalívnél bemutató hódola­tát Ő Felségének. Kaposvárott (5 Felségét az egész népesség, továbbá a megyeháznak, melyben Ő Felsége éji szállása van, kapujánál felállított, és ez okból Pécsről ide rendelt Miguel gyalogság tiszteletőrsége, a papság, nemes­ség, hatóságok stb. hasonlag élénk acclamatiókkal ünnepélyesen üdvözték. Tailian, dékán és városi lel­kész tartá a hódolati beszédet az e czélra jelen vol­­tak nevében, és ő cs. k. ap. Felsége azt legkegyel­mesebben fogadni méltóztatott. Titkos tan. gr. Brunswig, Széchényi, több cs. k kamarások és igen számos más nemesség jelent meg itt a cs. k. Apostoli Felségének lábaihoz teendők hódolatukat. A bemutatások eddigi mód szerint mentek végbe, és a megyei községek nagyszámú küldöttjeinek leg­többjei részesültek azon szerencsében, Felséges Urunknak kezeit megcsókolhatni, mi rájok mély be­nyomást tett, mi nem szavakban, hanem azon kö­nyökben jön tolmácsolva, melyek jámbor megindu­lásukkor szemeikben tükröződtek; most visszasietnek övéik családi tűzhelyéhez , hogy beszéljenek nekik legkegyelmesebb Urukról, kit ők láttak, kivel be­széltek, ki irántuk oly nyájas leereszkedéssel vi­seltetett. Az udvari ebédre mind a magas nemesség, mind más rendűek közöl s­zámosan meghivattak. Azalatt egy zenekar játszott, estve pedig több, mely alkalommal a város általános kivilágítása mellett a Felsége fáklyamenettel üdvözöl­tetett és a lakosság zene és táncz mellett még éjfél után sokáig kedélyesen ünnepelte meg Csá­szárja és Ura boldogító jelenlétét. Ma a legmagasb útvonalnem minden helységei egész erejökből bebizonyították, mennyire érdekükben áll, hogy magukat ő Felségének mint hű alattvalók mu­tassák be , s minden oldalról megvoltak azon tanú­sítványok , vaik ezt kimutatni elégségesek valónak, mindenesetre azonban Pécs, mint a nap fénypontja eml­ep­ő, mi­­által egyébiránt a többiek igaz érde­mét egyáltalában semmi hátrányos levonás nem éri s nem is érheti. Junius 29. a cs. k. Ap. Felsége 6 órakor reggel egy csendes misét hallgatott, melyet veszprémi kanonok Márki több papok segédlete mellett olvasott, ezután a Fel­sége ismert gondosságával a hivatalokat szemlélte meg , s 8 órakor reggel útját Füred felé folytatá. A számos nemesség, papság, hatóságok s az egész lakosság, tartós éljen kiáltásokkal fejezék ki legjobb óhajtásaikat — mialatt a tiszteleti őrség katonai tisztelgéseit tette meg. Ő Felsége itt Kaposvárott is, több megyei börtön­beli fegyenczeknek büntetési idejüket kegyelmesen elengedni méltóztatott, kik vétkeik felett tanúsított bűnbánatukkal, méltányra érdemesekké tették ma­gukat. Páris, jun. 24.­­ Az újabb időben többször merültek föl szál­longó birek a minisztérium módosítását illetőleg: Morny Fould, Boucher majd mindennap miniszterré jelöltetett, és sokszor bizonyossággal is állították, hogy a kinevezés már megtörtént volna. A börzére ezen birek nem maradtak hatás nélkül, annyival is inkább, mivel a jan. 22-ei rendelet módosítását vár­ták a nevezett egyének kineveztetéséről. Alig pár napja ezen hír futott végig a börzén fülelők közt, s az emelkedést ennek lehet tulajdonítani. Mi részünk­ről azt hisszük, hogy lépjenek bár a minisztériumba az említettek, a jan. 22-ki rendelet azért semmi módo­sítást nem szenvedene. Az elnök inkább gyűlöli, mint valaha, az orb­ánistákat, s a kérdés saját énjével forrott össze. A rendelet tehát inkább végrehajtatik, mint valaha. A törvényhozó test ülésében a budget elég élénk­séggel tárgyaltatik, s az Elyséeben jól megjegyezték azon beszédeket, melyeket Kerdrel és Montalembert tartottak. Most több megjegyzését említik az elnök­nek, ki az ülésben maga is jelen volt. Nevezetesen, kijővén a törvényhozási palotából, így szólott: „Nem resz ide jőni. Itt az ember oly dolgokat hall, melye­ket különben nem hallana.“ Estve nagy ebéd lévén az Elyséeben, így szólt az elnök: „Úgy láttam, hogy a budgetet lágyan védel­mezték. Egykor a miniszterek ellenállva védelmezték tárczájukat. Ma az államtanácsosok csak engem vé­delmeznek.“ Montalembert-re nézve pedig, ki az ultrákat em­legette, ezt jegyezte meg. Ultrák, viszonta közbe­vágva, nincsenek itt ultrák, csak ultramontánusok. Úgy látszik az elnök jó elemében van; mondatai igen találók. A fényűzés­ adónak elhalasztása nagy figyelmet és jó hatást gerjesztett a megyékben, hol különben dec. 2-ka óta politikával épen nem foglalkoztak. A Moniteur árának alábbszállítása sem maradt figyelem nélkül, sőt a párisi kenyeres pajtásokra nézve egy kis csapásnak lehet nevezni. A fauna azt hirli, hogy Granier de Cassagnac a Moniteur szer­­keztésével bízatnék meg; némelyek Cesenát emlege­tik. A Moniteur fölszólitotta Janin Gyulát is, hogy lenne rendes dolgozó társa, — de nem fogadta el a meghívást, bár 25.000 frc. évi fizetést ajánlottak neki. Chambord gróf bizottmányától, melynek tagjai Chapot, Feronnais, Circoui­t, Des Cartes új utasítás jelent meg a párthívekhez. Ezen levélben értésekre adatik a legitimistáknak, micsoda állásba tegyék magukat a kormánynyal szembe, s micsoda állást vegyenek az orleanisták irányában. Mi a kormányt illeti: meghagyatik, hogy hivatalokat el ne fogadja­nak és az esküt le ne tegyék; mi az orleanistákat il­leti, engesztelődésre és békére iitetnek, kifejeztetvén azonban, hogy Chambord gróf a fusio kedvéért nem mond le a legitimitással járó előjogokról. Amerikai lapok azon hírt hozzák, hogy egy hadi­hajón, mely Cayennebe deportálandókat vitt, lázadás ütött volna ki, minek következtében 6 óra hosszat tartó tengeri harcz keletkezett a föllázadt hajó és még más két hadihajó közt. Az eseményt egy villa de vigai halász beszélte el Parában (Brazilia), s az ottani amerikai consul küldte be a New­ York Herald­nak. A halász apr. 22-kén egy nagy hajót látott, mely Cayenne partjai felé közeledett. Ugyanekkor más két hajót látott, melyek kifeszített vitorlákkal az első felé közeledtek. Ezen két hajó mindjárt tüzelni kezdett az elsőre, mely a megtámadásra visszafelelt. A csata úgy dél­­alatt kezdődött el, s esti hat óráig tartott, midőn az ellenséges két hajó az elsőn győ­zelmet nyert. A Nero-York Hérald írja, hogy a hajós nem is­merte, hogy a hadihajók miféle nemzetei lehettek — következőleg bizonyossággal nem állíthatni, hogy csakugyan franczia hajók voltak. A Patrie különben ma ezen hirt alaptalannak állítja. FŐVÁROSI ÉLET. — Fővárosunkban a Péter-Pálünnep tegnap előtt szokott ünnepélyességgel tartatott meg, részint áj­­tatos buzgókodásra, részint különböző mulatozásra buzdítván a közönséget. A bérmálási szent foglal­kozás e napon is folytattatott primás ő herczegsége által. Ó-Budán ünnepélyes nagyszerű búcsú tarta­tott , melyre nagy falragaszok által vala meghiva a pesti közönség is. Az ottani városi egyházban Haydn nagy miséje adatott elő tömérdek nép jelenlétében. Általában az egész búcsú a leglátogatottabb volt mindamellett, hogy a szeles időjárás nem igen ked­vezett a kirándulásoknak. Pesten a városi egyház­ban Weber miséje énekeltetett, szinte nagyszámú ájtatos közönség előtt. A közmulató helyeket is ele­gen keresték mind délelőtt, mind délután. A budai helyek, a császár-fürdő, Széchényi-liget stb. óhaj­tásuk szerint valának látogatva. A császár-fürdőben e nap estvéjén, mint némelyek mondják, tánczviga­­lom tartatott, mely számra nézve másodiknak nevez­tetik. A Széchenyi-téren Morelly Ferencz zenekara működött 6 p.kv bementi díj mellett s oly népes közönséget vonzott e helyre, hogy utoljára csaknem úgy sétálhatott itt az ember, mint a czigány az óratokban. — Liebhardt L. kisasszony utolsó vendégjátékát adván a nemzeti színpadon, fővárosunkból e napok­ban eltávozott. Néhány nap múlva azonban újra visszatér, hogy ő császári kir. Felségének legköze­lebbi megérkezése alkalmával f. hó 4-kén és 5-kén ismét föllépjen színpadunkon.­­ A földunasoron a főutcza irányában egy új ki­kötő készült a helybeli gőzösök számára , mely ez előtt néhány nappal megnyittatott. E kikötő készí­tése jó idő óta folyamatban van már, s hogy végre csakugyan tökéletességre mehetett, most is elég ör­vendetes dolog. — Hírlik, hogy hazánk némely vidékein, hol eddig a rögtönitélő bíróság kihirdetve, s működésbe helyezve volt, a rablás és gyújtogatás meggátlására, mostanában már meg fog szüntetni, miután a rablás és gyújtogatás esetei mind ritkábban fordulnak elő.­­ A megyei főnökség közelebbről egy hirdet­ményben tette közzé, miszerint a megyei fogházban levő rabok építésekhez és más nagyobb munkákhoz napszámra kibocsáttatnak, mely intézkedés több te­kintetben czélszerű és hasznos mind magokra a fegyenczekre, mind a fogházra, mind a közönségre nézve. — A fővárosunkban levő különböző nevelő­inté­zetek nyilvános próbatételei e napokban mind sűrűb­ben történnek, melyeket az illető közönség örömmel látogat, szemlélendő a növendékek szorgalmának sükerét, a nevelők és tanítók fáradalmának ered­ményét. — Az orosz clerus részéről, mint a Temesv. 7. Írja, 70,211 p.­ntnyi gyüjtelék küldetett legközelebb, az utóbbi háború alatt elpusztult aldunai egyházak s elszegényedett lakosok fölsegélésére. Ez összeget a karlovitzi patriarcha ő excja vette kezéhez kiosztás végett. A lapunk tegnapi számában említett ilynemű küldeményről­ hirt az Agram. Z.-ból vettük által. — Seltenreich úr lánynevelő intézetében a Béla­­utczában, tegnap délután tartatott az ezen évi nyári közvizsgálat­­. Mojer István városi iskolák igazga­tójának felügyelete alatt, számos válogatott közön­ség jelenlétében. A növendékek,kiknek száma mint­egy harminezörre ment, a legkielégítőbb eredményt tanúsították mind­azon tudományokban, melyekből megv­izsgáltattak. Pedig a programm szerint tizen­négy különböző tudományból kellett ez alkalommal próbát tenniök a rajz, zene és női munkák készíté­sén kívül. Feleleteik bármelyik tudományból értel­mesek voltak s észre lehetett venni első tekintetre, hogy itt nem szavak bemagoltatására fordíták gond­­aikat a tanítók, hanem arra, hogy az előadott köz­hasznú tudományoknak lelkét, tartalmát, tárgyait ismertessék meg a növendékekkel. A vallást a kath. növendékek számára egy kath. lelkész adta elő, pro­testánsok számára maga az intézet vezetője. Az elő­adott tudományokból magyar és német nyelven tör­téntek a kérdések és feleletek, úgy látszott azonban hogy főfigyelem mégis az elsőre fordíttatott, ez volt észrevehető a növendékek írás­mutatványában is, melynek hátulra tett magyar részére kivált az orto­­graphiát tekintve csekély gond fordíttatott. A pro­gramm szinte egyedül csak németül volt föltéve, ho­lott egy oldalára magyarul is szintúgy elfért volna. Egyébként a növendékek pontos készsége, értelmes előadása kinek kinek örvendetes látványul szolgált. A magyar német és franczia nyelven történt szaval­­­rmányok, különösen pedig a nagy számmal előmuta­tott munkák szinte kedves szemlét nyújtottak a je­len voltaknak. Az intézet növendékei között sokan kitűnő képességet tanusítanak, azok közt említen­dők Rudnay, Radimeczky, Szentiványi stb. kisasz­­szonyok. Óhajtjuk, hogy ez intézet jövőre is hasonló sükerrel s még nemzetiesb buzgalommal folytassa működését ! * A bölcsőde részéről öröm- és hálaérzettel teli ke­bellel köztudomásra juttatni kötelességünknek tar­tottuk , hogy a Széchényi-ligetben f. hó 25-kén Mos­zelly karmester úr által jelesen rendezett zeneestély alkalmával cs. k. Főherczegasszony Hildegarde G­rigo, ki anélkül is rendes áldozatával intézetünknek legnagyobb jótevője, újra 20 portot által küldeni mél­tóztatott. A nagylélek jótékonysága az érdeklettek háládatosságát határtalanná magasztalván, ez ama hő imában tör ki, hogy a szeretetnek Istene a szegé­nyek legjobb angyalát soká megtartsa. Kelt Pesten, junius 27-kén 1852. Az első bölcsődét igazgató bizottság . Máj­er István m. k. városi iskolák igazgatója. Tormay Károly m. k. városi főorvos. Rozmanith Antal m. k. községtanácsos. VIDÉKI ÉLET. Komárom, jan. 28. Vidéki leveleink most mind azon magasztos leírá­sokkal telvek, melyek Ó cs. kir. Ap. Felsége magas körútjáról s egyes vidékeink lelkesnél lelkesb elfoga­dásáról szólnak. Nem csoda. Fejedelmek utazásai legkedvesb benyomással hatnak mindig a nép kedé­lyére , midőn fejedelme látogatásában ragyogó tanú­jelét látja azon boldogító magas bizalomnak, mely kegyelem s áldásteljes intézkedések reményére jo­gosít mindenkit. Ifjú Fejedelmünk láthatásának ma­gas szerencséjében a jövő hó 2-kán mi már másodszor fogunk részesülni. Első alkalommal, azon f. hő 5- kén a hó magyarjai közé leutazó császár ő Felségét a Duna hullámait harsogva szeldelő „Albert“ hadi gő­zösön voltunk szerencsések üdvözölhetni, midőn ő cs. kir. ap. Felségét a fényesen megjelent cs. kir. ka­tonaság , polgári hatósági minden tisztviselők, s a városi nép több ezrei szűnni nem­ akaró éljenek s tisztelgő álgyulövések között fogadák. Julius közelgő második napjára pedig már a legfényesebb előkészü­letek történnek, hogy a nép hódolatával óhajtva várt felséges vendégünket mi is legnagyobb ünnepély­­lyel fogadhassuk és üdvözölhessük. Miről annak ide­jében részletesen emlékezni fogunk. Jelenleg pedig oly újdonságról szólandunk, melyet már több év óta volt kénytelen nélkülözni közönségünk. Értjük a magyar színészetet. Szabó Károly igazgatása alatt meglehetős társaság érkezett városunkba , s az an­gol kert közepében rögtönzött nyári színkörben már néhányszor jól sikerült előadásokat is ten, minek legbizonyosabb kriteriona a mindig nagy számú kö­zönség , mely minden előadást lelkes és valóban ki­elégítő részvéttel látogat. A társaság tagai közöl legkiválóbb figyelmet érdemel az alig 16 éves Má­trai Laura, ki nemcsak szép külsővel bir, de fel van ruházva s elég dúsan azon belső tehetségekkel is, melyek kiképzéséből a nemzeti színészet gyönyörű sükerre számíthat. Provinciákba is kellenek jó szí­nészek , hanem mindazáltal — őszintén meg kell val­lanunk — hogy inkább szeretnék Mátrai Laurát a pesti színháznál látni, hol ily egyénről gondoskodni mindinkább szükségessé vált, s hol egyszersmind a tökéletesedés biztosabb iskolájába juthatna. Minden hang, minden érzelem­ kifejezés nála természethű, s valóban méltán ajánlhatjuk őt azon nemes gróf figyelmébe, ki a nemzeti színház szükségeiről oly erélyesen gondoskodik. Figyelmet érdemelnek to­vábbá Váradiné, Szaplonczai, Döme és Ujfalusi, kik közönségünk tiszteletét és méltánylását mindnyájan kivívták. Különösen tetszettek Váradiné az „Egy úr és egy asszonyság“-ban s Szaplonczai a „Bál előtt és után“ vígjátékban, mely utóbbiban Szaplonczai a háziúr szerepét talpraesetten s természethiven ját­szott .­. E két vígjátékban, mint műkedvelő Beöthy László is föllépett, s a roppant számmal megjelent közönséget annyira kielégítő, hogy többszörös éljen­, kihívásra s koszorúra is érdemesíttetett. Óhajtanék, ha az „Egy úr és egy asszonyság“ rövid időn ismé­­teltetnék — de Beöthy és Váradiné fölléptekkel. Az igazgató egyébként legyen gondosabb a nézőhely kényelmének,­­ a színpad csinosbításának eszköz­

Next