Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)

1852-10-02 / 770. szám

állítólag a gép készült. Az elfogottak között van, mi­­nt mondják, egy gyógyszerész s egy lakatos, de­­ általában , úgy látszik a kézrekerült egyének mind csak alsóbb rendű eszközök , majd a törvényes vizs­gálat tüntetendő ki, vannak-e felsőbb rendűek is. Még nem tudatik, egybe fog-e hivatni a Haute- Cour , az elfogott egyének fölött ítélendő, vagy pedig ezek egyszerűn csak az esküttszék elé fognak állíttatni. A ma megjelent párisi lapok közöl négy hoz el­mélkedő czikket e pokoli merénylet felől; e négy hírlap : a Pays, Patrie, Presse és Union. A többi lap eddigelő csak a rendőrminisztérium által közölt rész­leteket adja. A Patrie és Pays csupán iszonyodó utálat szavaiba tör ki a gonosz tett szándéklói ellen. A Presse néhány észrevételt csatol a hoz a sajtó nyil­vánossága megszorításáról. Azt mondja, eddigelő többen a sajtó izgatásainak tulajdoniták ily gonosz­­tettek merénylését s elkövetését. Hat hónap óta a sajtó néma Francziaországban, s őrjöngő képzelődé­­süek mégis nem kevésbbé kigondolták s eltökélték e gonosz tettet, mely ha sikerül, gyászos következmé­nyeiben minden eddig végrehajtott eféle gonoszságot felülmúlt volna. Végre az Union néhány sorban si­ránkozik a társadalom ezen állapotja fölött, melyben hasonlókat képesek emberek kigondolni. Nem szükség mondanunk, mily utálat gerjed ben­nünk azon emberek ellen, kik ily szörnyű bűnre ké­pesek, midőn t. i. ezrek tétetnek ki bizonyos halál áldozatául azon reményben, hogy a halál azt is el­­érendi, kinek halála czéloztatik; pedig már az egyes gyilkosság, midőn a gyilkos közvetlenül koczkáztatja saját életét, iszonyú bűn, s szavak le nem képesek írni az utálat azon érzetét, mely az emberben ily vad, pokoli bűnnek csak szándéka hallására is ger­jed , de azért nem kell, mint azt az Union teszi, a társadalmat okozni, ha némely elvetemült tagjai ily undok bűnmerényleteket gondolnak ki; mostani tár­sadalmunk nem alábbvaló akármely korábbinál, s minden országban minden időben találkoztak, kik el­követett bűntetteik által megbecstelenítették az embe­riséget, ha t. i. az emberiség felelős lenne némely tagjai végső elfajulásáért, vagy őrült gonoszságáért. Egyébiránt képzelhető, hogy két nap óta egészen e complot felfedezése foglalta el a közfigyelmet. Az utolsó tudósítások szerint az elnök bemenetelét tar­totta Marseillebe, szombaton 25-én délután 4 óra­kor. A hivatalos tudósítások szerint a fogadtatás itt is, mint mindenütt, lelkes volt. Ha a császárság helyreállítása iránt valami kétség még létezhetett, az szétoszlott; a marseillei complot sietteti a fejlődést, s Dr. Véron ma egy Constitutio­­neli czikkében ezt fejtegeti. Bacciochi gróf, mint mondják, Konstantinápolyba azon m­egbizással küldetett, hogy egyezzen meg a­zultánnal Abd-el-Kader internálása feltételei iránt, hogy az emirt francziaországi fogságából szabadon lehessen bocsátni. — A Chronique de Paris, épen úgy mint nemrég a Corsaire megszüntettetett, kormánytilalom által. — Michelet csakugyan kitüzetett ellenzéki követ­jelöltül a 3-dik választó­kerületben. — Mondják, a censura eltiltatta Victor Séjournak egy 111-dik Rikhárd czimű drámáját. — Marseilleben a községi tanácsban az imperia­­listikus felírás csak 4 szavazattöbbséggel ment ke­resztül. . — 27-dikén Toulonban roppant nagyszerű ünne­pély lesz, midőn az elnök tengeren , a középtengeri hajóhadtól kisérve, bemenetét tartandja a touloni ki­kötőbe. —­lm , valami furcsaság a valencei fogadtatásra nézve. Sapey úr, az ottani polgármester rendeletet adott volt ki, hogy az elnök útjában minden házat nappal fel kell szőnyegezni, est­e pedig kivilágítni, s megtiltotta déltől este hat óráig betenni az ablaktáb­lákat s redőnyöket. Nagybritannia, London, sept. 25. — Az elhunyt herczeg egy régi agg bajtársa Gennt Benjamin jelenleg Pudseyben él. Az akkor még Willesley Arthur nevű elhunyttal, ki ezredes volt, Indiában harczolt, és Seringapatnam bevétele előtti éjen ezen veterán vitte a későbbi herczeget, ki térdén megsebesült, egész a negyed mér­­földnyire fekvő táborba vállain el. És ezáltal a her­czeg több életiróinak állítása meg van czáfolva, mintha sebet soha sem kapott volna, ő igazán soha sem találtatott el, de kapott néhány horzsolt sebet, melyeknek mindenkor igen örült. A róniai szigetekről különös modorú katonai össze­esküvésről tudósítanak. A 30-dik ezredet, mely Ce­­phaloniában, és a 41-dik, mely Zanteban állomásoz, a divatos aranyláz szállotta meg és több katona meg­egyezett egymás közt, mikép tett­égesen megsérten­­dik tiszteiket, egyedül azért, hogy ingyen szállitas­sanak Ausztráliába. Ily eset a múlt hóban csak­­ adta magát elő, és a tettesek hadi törvényszék elé állíttattak, mely vétkesekül ismervén őket, a törvény betűi szerint halálra ítélte. Hétre nézve az ítélet transportatióra szelidítetett, de mivel épen ez volt tettük indoka, Conyers tábornok, az ottani parancs­nok, szigorú példát akarván felállítani a többiek elrettentése miatt, a nyolczadikon végre­hajtata a ha­lál­ítéletet, minden ezredből egy századot parancsol­ván ki a végrehajtásra. A 49-dik ezredből 12 ember választatott ki az ítélet végrehajtására, és 12, gú­lába állított fegyver közöl kellett egyet egyet válasz­taniuk. E tizenkét fegyver közöl csak tíz volt golyó­val megtöltve, hogy a tüzelő katona ne tudja, melyik fegyverben van az élő golyó. Az ítélet végrehajtatott. Napóleon Lajos útját itt élénk pillantásokkal ki­sérik, s itt ott újra a betörési félelem jelei mutatkoz­nak. A Globe a láthatáron több feltűnő vészjelt lát. Az elnök igen sokat beszél a „dicsőségről“ s egy szót sem a „békéről“; lapjai a Pays és Patrie, vala­mint a kegyért sóvárgó Constitutionnel legitim ellen­ségeskedéseiket Anglia irányában, kitüntetik, és a nemzetnek Waterlooért egy tengeri visszatorlást ígérnek; maga a tengerészi miniszter bizonyos nyil­­vános alkalommal ily hangon szólott, s a franczia készületek tagadhatlanok. Végre biztos forrásokból tudja a Globe, mikép az elnök körében folytonosan egy Anglia ellen végrehajtandó merény lehetőségéről beszélnek. Nem akarják ugyan Angliát valóságosan elfoglalni, de megrohanni, ez nem oly messzire le­het , mint a józan Angliában gondolják, így a Globe, kinek természetesen nem igen magas véleménye van a külügyminiszterről, s ezen állítólagos aggodalmait egy Malmesbury lord ellen irányzott megtámadásba burkolja. A miniszteriális Hérald is félelmes pillana­tokat vett a franczia tevékenységre, s új hadi gőzö­sök építésére, de úgy hiszi, képes olvasni Napóleon Lajos kimagyarázhatatlan szivében, s veszedelmet nem gyanít, s Francziaország rész­vétének kifolyását az Afrikában alapítandó újabb telepekre használandja fel. A Times Napoleon Lyonban tartott beszédét tag­lalja, de okoskodásai nem újak,s csak e század elején kimondott véleményeket melegíti föl. Miután e beszé­dét nevetségessé tette volna, igy fejezi be czikkét: „A császár maga, mond annak unokaöcscse, szét­rombolá a régi kormányt, midőn annak csak jó intéz­ményeit állitá helyre, s megölte a forradalom lelkét, midőn a forradalom áldásainak mindenütt győzedel­­met szerzett. Napoleon, mondja ellenben a történet, sokat tartott meg a régi kormány pompája és hiúságai közöl, vagy állitá azt újra helyre — az államhiva­talnokok véletlen szerepmintáit, a plebejus nemes­séget , az udvari szertartások köznapi utánzását stb. — de a lojalitást, az odaadást, a rendek alárendelt­ségét nem tudá helyreállítani. Napóleon honfitársai­nak egy nemzedékét gyilkoltatá le, nem hogy a for­radalom jótéteményeit szét­terjessze, hanem hogy annak emlékét kioltsa , és hogy gomba királyaival azon régi monarchák baráti körébe emelkedhessék, kiket porba tiport. De megbukásával a régi kormány­zat újra feléledt, újra feléledt a forradalom, és e pillanatban az általa állítólagosan eltiprott elemek a franczia társadalom közvéleményének uralmában osztoznak.“ Németország, Berlin, sept. 27. — A dolgok pillanatnyi állásá­nak pontos megítélhetésére a vámügyet illetőleg kie­melendő, mikép eddig elő a múlt hó 30-kán kelt porosz nyilatkozatra Münchenben elhatározott felelete a szövetkezett államoknak , még itt át nem adatott. Herrmann itt levő bajor miniszteri tanácsos, ki tu­domás szerint v. d. Pfordten miniszterelnöknek a vámügyeket illetőleg jobb keze, semmi nyilatkozatot nem hozott. Azon gyanítás, mintha nevezett taná­csos azért küldetett volna ide , hogy az ittlevő bajor vámmeghatalmazottat Meixnerrel személyesen érte­kezzék, és hogy őt a dolgok állásával megismertesse, úgy látszik igazolva van. Többször megjön említve már, s ez most is áll, mikép a szövetkezett államok nyilatkozata az illető államok meghatalmazottai által nem fog a vámconferencziában általadatni, hanem épen a f. hó 17-kén Poroszország által tett lépésnek fő következménye, mikép a nyilatkozat csak a con­­ferenczián kívűl az elnöknek kézbesíthető. Ezen nyilatkozat azonban oly modorú, mely nem vétethetik a végres kiegyenlítés alapjául, bárha hangja engesztelő is.­­ Az Ausztriával kötendő kereskedel­mi szerződés feltétele, és ez a dolog veleje, fentar­­tatik, és ahhoz ragaszkodnak, és bárha a vámegy­let helyreállítására nézve a tanácskozásokat tovább akarják folytatni, másrészről kívánják, hogy Po­roszország a kereskedelmi szerződés elfogadására magát kötelezze, melynek részleteit aztán később ven­nék tárgyalás ara. Frankfurt, sept. 24. — A senatus a törvényhozó testülettel tudata, mikép a legközelebbi szövetség­­gyűlési határozatok nyomán az octoberben történen­dő új választások alkalmával, egyesületre (t. i. a tör­vényhozó testületre) egyedül a keresztény polgárság választhat. Koburg, sept. 25. — Bajorország és az érdeklett szász kormányok között kötött államszerződés a Lichtenfelstől Koburgig építendő vasút iránt, mely a thüringi pályával köttetik össze, e napokban meg­köttetett. Portugallia, Lissabon, septemb. 19. — A portugál minisztérium az angol kormány folytonos sarkalása által végre csakugyan némi engedményekre hajlott. Egy a Diario do Governoban tegnap közzétett rendelvény első lépésül tekinthető a portói borok kiviteli vám­jának szabályozására. Ez­által Anglia régi követelése teljesül, miszerint más nemzetek hajósgazdáival egyenlő állásba helyeztessenek. A portugál minisz­térium ez által magát honi legkevésbbé sem tette népszerűvé. A Duero-kerületben még nyugtalansá­goktól is tartanak az úgynevezett borkereskedő­társulat javára, melynek fenállása veszélyeztetve van, s mely Pombol marquis által törté­nt alakulása­kor hasonlókép zavarokra nyújtott alkalmat.­­ A tarifa leszállítása már világosan mutatkozik követ­kezményiben, így a thea 25 pcenttel szállott le s abból tetemes szállítmányok érkeztek. Selyem zseb­kendők , melyekből 7 év óta egyetlen darab alig volt látható, most sűrűn mutatkoznak a vámhivatal so­rompóinál. Sokan azt hiszik, hogy a minisztérium ezen eredmények által felbátorodva, nemsokára a gyapjú és gyapotgyártmányok tarifáját is leszállí­­tandja. De a kabinet főtanácsadója bizonyos Larcher, ki maga is gyártulajdonos, s azért nehezen fog a szabadkereskedés mellett nyilatkozni. Törökország. Sorsából érkezett legújabb hírek szerint a horáni drúzok szilárd állást foglaltak, magukat bőségesen látván el hadszer-és élelemkészlettel. A syriai had­sereg, melynek főszállása Damaskus, csak 30000 főnyi erős, s így aligha képes, Palaestina és Syria főhelyeit elegendő őrségekkel ellátni, s egyúttal a drúzoknak is hatályosan ellenállani. Az imént neve­zett tartományokban nagy forrongás uralkodik, s azon esetben, ha a drúzok némi előnyöket vihatnak ki, méltán tarthatni egy bekövetkező általános fölke­léstől. Amerika, CE. C.­ Új-York, sept. 7. — A Times levelezője a jövő ősz­ vagy télre egy kísérletet hirdet Cu­­bának a spanyol járom alóli felszabadítására. A yan­­keek valóságos terve úgy látszik az : Spanyolországot örökös nyugtalanságban tartani, azt fegyveres készü­letekre kényszeríteni, melyek költségei semmi arány­ban nem állnak a sziget jövedelmével, sigy lassankint azt egy jutányos kárpótlási öszvegérti átadás gondola­tával megbarátkoztatni. A sziget elleni minden merény tehát Amerika által támogattatni, de a nemsükerülés esetében megtagadtatni fog. A Times levelezője azon­ban e fenyegető invasiót igen komolyan veszi, s azt tartja, hogy a czél: közvetlen elfoglalás. Lopez az ál­tala elkövetett balgaságok daczára is vértanúnak hir­­dettetett, és ezeren, kik szerencsétlen expeditióját ro­­szalják, készek bakóin boszút állani, főleg miután vele együtt több mint 40 amerikai a legbecstelenítőbb mó­don végeztetett ki, s hátulról lövettek agyon. Még az Isabella királyné által a fogoly amerikaiaknak adott amnestia sem bírt a remény lett kellő hatással. A hazatértek, kiknek majd mind a 31 államban van­nak barátaik és rokonaink, mitsem szólottak azon jogról, melyet megsértettek, hanem azon gyalázatról és kínról, melyet szenvedniük kelle, s ezáltal a nem­zet szivében a boszuállás lángját élesztették, mely csak Cubán a spanyol uralkodás megbukása által oltathatik el. — Lopez hibáját — folytatja a leve­lező — jövő alkalommal kerülni tudandják. Egyet­len creolt, s általában egyetlen cubait sem méltatnak az amerikaiak többé bizodalmukra, mert kétséget nem szenved, hogy Lopez csupán az ő árulásuk által veszett el. A „magános csillag“, mely alapíttatása óta (körülbelül 6 hónap) fél millió dollárnyi alapot gyűjtött s minden pillanatban egy millió kölcsönt vehet föl, a legnagyobbszerű fegyveres készületeket teszi, s harczosait a legújabb találmányu Jenning­­féle puskákkal, melyekből egy ügyes lövész 60 másodpercz alatt 24 lövést tehet, fegyverzi föl. Tagjai kivétel nélkül a legvagyonosb és tekin­­télyesb osztályokhoz tartoznak , és számos nagy­­befolyású hírlapok támogatják az ügyet a köz­véleménynél. Maga a papság sem idegen a „magá­nos csillag“ társulat terve iránt. Hughes katholikus érsek Uj-yorkban gyászmisét tartott a Cuba szabad­­ságáért a harczban elesett Lopez tábornok s vitéz tár­sainak lelki üdvéért, ámbár ez alkalommal halotti beszédet mondani nem akart. Hasonló vallásos ünne­pélyek tartottak az uj-orleansi kath. templomokban is. Az alatt senor Canedo, a cubai uj főkapitány mindinkább szítogatja a szigetem elégületlenséget. Elődje Canota tábornok az új­kor embere volt, milyen­nel Spanyolország csak kevéssel dicserhetik. (A refor­mok­ és javításoknak veté meg alapját, a legnyomasz­tóbb egyedárusságokat eltörleszté, s legjobb után volt a rabszolga-kereskedés megsemmitésére. A mos­tani főkapitány épen az ellenkezőt teszi mindenben, és köszönet haszonvágyának — a rabszolga-vásár 25 év óta nem volt oly nagy virágzásban, mint most. Cubaiak, spanyolok és creolok mindnyájan egyiránt hangosan panaszkodnak önkénye fölött. Mivel Cubának elfoglalása a rabszolga- kereske­désnek ott véget vetne, az északi államok a merényt pártolják, mialatt a déli államok csak arra gondol­nak , hogy a sziget őket legalább is egy millió rab­szolgával fogjá megajándékozni. Igen, maguk a négerek, kik az amerikai és spanyol bánásmód közti különbséget méltányolni tudják , állítólag készek az összeeskü­ttekhez csatlakozni s legroszabb esetben a spanyol lakosságot lekonczolni (!) Bizonyosnak lát­szik, hogy aug. 31-kére fölkelés volt határozva s ez csupán a nagy fegyverrakhelyeknek a sziget különböző vidékein történt felfedezése által hiúsult meg. Ennek következtében most 150 egyén sínylik a havannai börtönökben. Kilenc­ fiatal ember, kik a „Voice of the people of Cuba“ röpirat titkos nyomá­sával foglalkoztak, egy Új orleansból tegnap érkezett távirati sürgöny szerint kötéllel végeztetett ki. A rabszolgaság Cuba szigetén — mond a „New­­york­ Tribune“ — némely tekintetben , veszélye­sebb jellemmel bír, mintsem déli államainkban. Egy felvilágosult német utazó, ki minap a szigetet meglátogatta, arról következőleg nyilatkozik : A rab­szolgákkal itt körülbelül úgy bánnak, mint az igás­­lovakkal Európában. A házasság náluk ismeretlen, egyszersmind nélkülöznek minden vallásos, vagy egyéb oktatást. A lelkész évenkint egyszer megke­resztel egy sereg gyermeket, melyek az ültetvény­ben születtek, s vasárnap délután elmondatnak velök egy üdvözletet, hiszek egyet és miatyánkat. — A munkánál mindig egy hajtó áll nehéz ostorral mögöttük; az alfelvigyázók magok is feketék, s joguk van három korbácsütést osztani; a fehér fel­vigyázóknak szabad 25 ütéssel büntetni, ez oly bün­tetés , mely mindig többnapi betegséget von maga után. Nem találkozik oly rabszolga, ki még meg nem korbácsoltatott volna, sőt a 80­ éves négerek sem mentesek e büntetés nemétől. A nőket a főfelvigyá­zók jelenlétében férjeik korbácsolják !­­ Reggel 10 órakor az ökrök födél alá hajtatnak, hogy a nap égető hevétől megvédessenek, de a rabszolgáknak egész nap félbenszakasztás nélkül kell dolgozniok s d e kínos foglalkozás egész késő éjjelig eltart. Némely ültetvényeken igen kedvezőnek mondják azok sorsát, kik hetenkint két egész éjszakát alva tölthetnek. Törvény szerint a tulajdonosnak nincs joga a rab­szolgák élete és halála fölött rendelkezni, de e tör­vény majd soha sem tartatik meg; haszontalan vagy jobbithatlan négerektől a lehető legrövidebb úton szokás megszabadulni, a­nélkül, hogy előbb még a hatóságokhoz intéztetnek panasz. A prostitutío az ül­tetvényeken általános, s a tízéves korral veszi kez­detét, de ha egy fekete nő egy mulatt gyermeket szül, ötven korbácsütést kap. Est­e 9 órakor a rab­szolgákat, kiknek éjjeli munkájuk nincs, családonkint istállókba zárják, hol a száraz­földön feküsznek. Min­den család kap egy sertést hizlalás végett s egy da­rabka földet, melyet azonban csak vasárnap délután szabad művelnie. Ezenkívül kap minden rabszolga évenkint két vászon­öltözéket, egy ágytakarót s egy gyapotsipkát. Kenyeret egy sem kap, ha­nem három adag bananót, mangót, csicsókát és szárított húst, mely Buenos­ Ayresből szállítatik. Egy születendő gyermek szabadságát huszonöt dol­láron vásárolhatni meg, s a négerek gyakran élnek ezen joggal, hogy gyermekeiket emancipálják. Sokan a hegyek közé menekszenek és vérebek által nyo­moztatnak; rejthelyeiket néha a saskeselyű­k is el szokták árulni. Mások felakasztják magukat, mivel azt hiszik, hogy a halál után régi testükkel Afriká­ban ismét feltámadnak. Az öngyilkosság meggátlása végett az ültetvényesek az öngyilkosok holttetemeit darabokra vágatják, és mintsem így megcsonkítva térjenek hazájukba vissza, készebbek tovább is élni és szenvedni Cubában. Ily állapotban él e bájos szi­get lakosainak nagy része. Mily hatást fogna gyako­rolni Cuba függetlensége e sajátszerű intézményre, ez még kérdés. Általa a négereknek Afrikábóli beszál­lítása minden esetre megszűnnék. LEGÚJABB POSTA, Páris, septemb. 27. — A marseillei összeesküvés­­­ről a lapok semmi újabb adatokat nem tartalmaznak Párisban némely házaknál kutatás történt azon véle­ményben, hogy talán az összeküvésnek itt is lehetnek szálai, azonban ez aggodalom mostanig nincs semmi által igazolva. Általánosan hiszik, hogy a magas tör­vényszék egybe fog hivatni, e tárgyban vizsgálatot teendő. — Egy ma regg. 9 órakor kelt telegrá­fudomtás szerint Napoleon Lajos egy végig láthatlan néptömeg örömkiáltásai közben „Napoleon“ hajóra szállt, Toulonba menendő. — Ma Párisban a második választási nap, s a tegnapihoz hasonló részvétlenség uralkodik; több mint 14,000 választó részt sem vett a választásban. A választások úgy látszik eredmény nélkül mara­­dandóak. — A Montpellierből vett utolsó hírek szerint Dou­­kormányjelölt ott 12,126 szavazatot nyert. Meg­választatása a törvényhozótestbe ennélfogvást nem szenved kétséget. London , sept. 27. — A franczia beütéstőli aggo­dalom a legjelentékenyebb angol hírlapokban ismét határzottan nyilatkozik. A „Moniteur“ jelentései a herczegelnök folytonos diadalmenetéről itt kedvetlen hangulatot idéznek elő , bárha sokan úgy tesznek is, mintha annak hitelt nem adnának. Ita az invasiói félelem csupán a miniszteri lapok hasábjain volna kifejezve, az ember azt hazafias izgató­szernek gon­dolhatná, hogy minél többen önszántukból álljanak a néphadba. Az ijedség azonban nem Malmesbury lordot, hanem ellenzőit szállotta meg. Az nem oly hangosan nyilatkozik ugyan, de azért nem kevésbbé határzottan. A „Kentish Mercury“ azon felötlő hírt hozza, hogy a hadszerhivatal parancsára Wight-sziget kellőleg meg fog erősittetni s a lehető legjobb védelmi álla­potba helyeztetni. Tetemes számú legnagyobb üregt árgyak vizetnek a szigetre. A költségeket legalább is 60,000 f. sterlingre tehetni. Madrid, sept. 22. — A kormány a nemzeti ipar­művek kiállitására egy kristálypalotának kisebb alak­­bani építtetését elhatározta. — Az udvar csak oct. 2-kán érkezendik Madridba. Felelős szerkesztő : RÉCSI IMN­. — NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet. 148 szám. Pest, szombaton, october 2. 1852. Stassch­ - Barthné , cs. k. udv. énekesnő, uj szerződött tag, első föllépteül: Uj szereposztással: N­ORMA. Opera 2 felvonásban. Irta Romani, zenéjét Bellink Fordította Szerdahelyi. Az előadásban a Kehren­­hüller gróf cs. kir. 35-dik számú sorezredének zene­kara is részt veend. Mazzi, Bratka. Udvarhelyi M. Hasselt Barthné. Gino Luiza. Hubenainé. Norma két gyermeke. Druidák. Bárdok. Gallusok. Ilassek­-Barthné, új szerződött tag, magyar nyelven először énekelvén, a t. közönség kegyeibe ajánlja magát. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. Flavius, barátja Oroveso, druidák főpapja Norma, fejósnő, leánya . Adalgisa, fiatal druidanő Clotilde, Norma meghittje

Next