Pesti Napló, 1853. július (4. évfolyam, 992–1018. szám)

1853-07-01 / 992. szám

kék száma a népesség szükségletéhez képest tneghatá- roztatnék, s a húsmérés valamennyi mészárszékre nézve egyszerre, de külön vállalkozéknak, árlejtés mellett ki- haszonbéreltetnék akár egy akár több évekre a körül­ményekhez képest. Lehetne ngy is intézkedni, hogy az évszakokhoz képest a hús ára is különböznék, a mint a tapasztalás jobbnak bizonyitná. Külön vállalkozéknak kellene kiadni azért, mert míg a gyarmati székeket két mészáros bírta, volt közöttük versenyzés, hogy közön­séget szerezzenek; de mióta a két zsidé-társ bérli, oly hússal kell beelégednünk, a minővel ellátni tetszik. Hogy rendkívüli esetekben , minő a marhadög , háború stb. a polgári törvény 1104. 1105. 1106-dik §§-hoz képest a rendkívüli időszakra uj árverésért folyamod­hassanak ; az igen igazságos, ha csak a bérlő magát másként le nem kötelezné. Hogy a szakértő mészáros­nak , ha nem kizáré joga, legalább liasonlé esetben el­sőbbsége legyen az árvereléshez, a csupán nyerészkedni vágyé nem szakértők fölött, az is czélszerü lenne; mert ezen üzletet érteni kell; s a tapasztalás mutatja , hogy ezek által jobban elláttatik a közönség. Az is kívána­tos , hogy a hízott és nem hízott marha húsa külön bo- csájtassék árverés alá, anélkül azonban, hogy a bérlő a hizottmarha vágatástól fölmentve lenne. így valahára utol lenne érve, hogy a kövér és sovány húst egy áron venni nem kényszcrittelnénk. levelező. J a n k o v á c z , jun. 24. E mezőváros a szomszéd kisszállási pusztával együtt 4845-ik évig a báré Orczy nemzetség tulajdona volt, azéta pedig Stamecz -Mayer bécsi bankáré , kinek is, a legelő elkülönítése után udvartelki birtokul itt helyben, mintegy 16% ezer úrbéri hold jutott, melynek tán y3 futé homok , y3 jegenyével beültetett ritka erdő ‘/3 pedig itt ott kisebb nagyobb darabokban elszórva talál­taié lapos, mely legelőül használhaté. így az uraság­nak itt és Kisszálláson összesen, mintegy 38 ezer úrbéri holdra menő birtoka van, a mezőváros határa pedig valami 27 ezer hold. Találtatik e határban, mintegy 1,700 hold szőlő, abban levő káposztással, veteményessel együtt; bora gyakran igen sok, de ritkán jé, és soha sem állandó , a minek a szűrés és a pinczehiány is lehet oka. Szőlőiben igen sok gyümölcsfa találtatik, melyek igen gyakran sokkal többet jövedelmeznek , mint a szőlőtőkék , mivel a bort eddig eladni sem igen lehetett, mig a gyümölcs­ért mindig pénzt kapni. Vannak oly szőlők, melyekben egy kapásról gyümölcsből - - átalán véve — 40 pengő forintot árulnak. Annál szomoritébb, hogy e*jö vedelmes szőlők még most is űri 9-ed alatt vannak , melynek be­szedése a lakosokra igen terhes. Szinbort szűrni nem szabad (?) csak ex peculiari gratia, az egész termest a kapura kell vinni füzéreltetés végett, innen pedig déz- maszékhez a kilenczed kiadása végett; a hol is a lehető legcsekélyebb gyorsasággal járnak el, miáltal a lako­sok igen sokat vesztenek, mivel majd mindeniknek lévén szőlője, az idő változásától féltében a szüret meg- eresztésekor mindenik megszed; hanem mikor takarít­hatja haza 1 Az már itt rendes állapot, ha valaki egy­szer csak fordul 36 éra alatt; hogy a bor ezáltal nem javul, és hogy sok idő föcséreltctik el, és hogy minden­kinek, de különösen a szegény embernek, ki minden for­dulóért egy aké bort fizet a fuvarosának , könnyen ki­tetszik. Kz előtt, midőn még kétanny^ dézmát, t. i. a 9-iket és 40-iket — szedték, tiszt pedig felényi sem volt, a dézmaszedés még egyszer oly gyorsan történt, mint most; mivel akkor a czél az volt, hogy az ura­ságé mielőbb betakarittassék, jelenleg pedig : „hogy a jankovácziak a dézmaadástél elvadít- t a s s a n a k.“ *) De a dézma , kedvenczo az uraságnak. így az erdő részéből tavai tavaszon, mintegy 500 holdat kiosztatott szőlőveli beültetés végett, hanem kikötötte adóul a termés 7-dikét; továbbá, hogy gyümölcsfát egyedül a szőlők aljában szabad ültetni, ott is minden □ ölért 8 év múlva évenkinti 6 pgő krajczár adóért; végre, hogy az uraság „m int egyedüli birtokos“ (az ültető csak bérlő) kibecsülheti akármikor az ültetőt belőle. És ily föltételek mellett is fölfogták, mivel a szegény ember is élni akar. **) Általán fogva mindenütt e hazában kapós a föld, de sehol annyira, mint itt, mert egy egész sessiénak ára, mely a forradalom után mindjárt csak 1600 pforint volt, most 6000 forint; tehát 300 percenttel nőtt; egy *) Ily Alii tőlagos vexát semmi ezé) sem menthet­ne; — de csak kívánatos volua , ha a jankováczi, s minden más helybeli nép magát a bordézma terhétől megváltani igyekeznék. Szerk. **) A földesurak az urbériséggel már megjárták. Helye­sen teszik, ha megmaradt földeik és birtokuk tulaj­donosi jogát szerződésekkel biztosítják. De mi igen is óhajtanék , hogy a természetben való adózások em- phytheuticus vagy ideiglenes szerződés mellett kiadott földekben államilag eltiltassanak, mert e vi­szonyból idők múltával ismét egy uj feudális állapot fejtenék, melynek megszüntetése csak most oly sok és nagy szerencsétlenségbe került. Szerk. A fáklyát vivő férfiak mindnyájan sajátságos egyen­ruhát viselő hajdúk. Fejeiken csákós kalpag, fehér lóször bokrétával, de­rekukon piros dolmány, sárga zsinórra , melyre farkas­bőr kaczagány van vetve a szakadó zápor ellen. Nyereg kápájába mindegyiknek fokos van akasztva és két pisz­toly. Övig csak megjárná a gúnya, de azon alól kurta rojtos vászon lábravaló következik , mely sehogy sem akar illeni a skarlátposztó dolmányhoz. Most lássuk a szekeret: négy jó ntokány ló van eléje fogva, miknek serénye csaknem a vízben úszik, a gyep­lőt egy betyárképü vén kocsis kezeli. Alszik a jó fiú, mert hiszen lovai jól tudják az utat, s csak olyankor ébred , ha megrántják a kezében a gyeplőt, akkor az­tán nagyot cserdít közé és még ő haragszik. Benn a szekérben nagyon furcsán ülnek ; mert noha a hátulsó ülés nem látszik elfoglalva lenni, mégis az első ülésbe helyezkedék két bizonytalan külsejű férfiú, háttal a kocsisnak ; kicsodák , micsodák ? azt hirtelen kivenni nem lehet, mert úgy el vannak téve gubákba, fejőkre leven húzva azoknak kámzsája, hogy semmi emberi ábrázat azokból nem látszik, azonfelül jócskán alusznak is ; ligg-lógg mind a kettő feje jobbra balra s csak néha-néha hőköl fel hol egyik, hol másik , hol mind a kettő a szerint, a mint a lőcsbe, vagy egymásba ütődnek fejeikkel, s olyankor kiegyenesedik, mintha elszántan mondaná: már most igazán nem alszom! a másik perezben aztán újra elalszik. A azekérderék be van fedve pokréczczal, melynek kapás szőlő 26— 25 forint, most 80, 100, sőt 150 ft is. így aztán felvállalják a sivóhomokot is, bármely po­gány feltételek alatt. E város népének, mely 1105 házban 7300 lélekből áll, elei tót települők voltak, kevés magyarral keverve Ez, mint a Nógrádmegyén alól eső minden helyek la­kosainál, részint a beszédből, részint csak a tótos ne­vekből azonnal kiismerhető. Nálunk már csak emléke­zetben van , mikor az egyiknek édes anyja tótul imád­kozott, és nem is tudott magyarul imádkozni: s ugyan­akkor még tudták, minden ember családja honnan szár­mazott ; — de a város ma már annyira megmagyaroso- dott, hogy erkölcsei után Ítélve, szittyamagyar szárma­zásnak kellene tartanunk ; szereti ugyan a földmivelést is, de sokkal jobban a marha- , leginkább pedig a bir­katartást, mert azzal szerte kóborolni lehet, és mégis van utána hús, tej, vaj, túró, sajt, a milyen olyan, azután gyapjú; és nem kell mellette erőset dolgozni, hanem az ember lehasal egy dombra és fütyürészve, pi- pázgatva nézi, mint legel a nyáj a mezőn ha van, vagy pedig akár van, akár nincs mező, amás vetésén.*) A gyermek irtózik az iskolától, hanem lovakat a gyepre vezetni, s ott nagy titkon a vetéseken jól tar­tani, pajtásaival pajkoskodni, semmit tenni, oly csábitó seytha szokás, melytől a jankováczi ember sokért meg- nem válna. Az itteni nép többsége magát tudatlanságban igen boldognak, sőt a mesterembernél, kaputos embernél, tisztviselőnél, kinek földje nincs , még százszorta bol­dogabbnak is hiszi, mert neki csak megtenni földje a szükségest, de azoknak megevő falat jók sincs olykor. De nem is igen törekedik e nép más egyéb lenni, mint paraszt; nem is vált közülök emberi emlékezet óta több tanult ember, mint egy pap, két kántor, és jelenleg két tanitósegéd; — de még kézműves sem jutott másféle, mint valami 10—15 takács, 4 — 5 csizmadia, ugyan­annyi kovács meg faragó , a többi idegen származású ; lakatos, asztalos, s egyéb jobbféle mesterségre innen senkisem került. Pedig kézművesség után bővebben megélhetni, és sokkal hamarább meg jobban is lehet ám gazdagodni, mint lóőrzés mellett, a mint látjuk a városi polgáron, a ki sem szánt, sem kapál, sein hizlal, mégis akkora házai vannak, hogy azokból egy is felér egy faluval. Mostanában a kormánybiztosság rendelete szerint egy leány- és egy fiu-iskolát kellene a községnek felállíta­nia , hogy igy három fiú- és két leány-iskola lenne; de még nincsenek tisztában , vájjon a meglevő épület bő­víttessék, vagy egy uj emeletes állíttassák fel. Valóban ideje volt mi veit ségi eszközökről gondoskodni! T. S. AUSZTRIAI BIRODALOM. — Öcs. k. Apostoli Felségeehó 27-dikén Sz. Pölten városát szcrcncsélteté legmagasb látogatásával. Ő Felsége, kíséretével, harangzúgások s örömkiáltások között vonult be a városba, s a püspök által ünnepélye­sen fogadtatván, a püspöki lak tereméibe ment, hol a ka­tonai és polgári kormányzó urak ő exljok szinte megje­lentek. Ezután Ő Felsége a különbféle hivatalokat s a börtönöket méltóztatott megszemlélni. Estve a város ki vi­lágitatott, s Ö Felsége fáklyát vivő polgárok sorai között kocsizott végig az utczákon, a nép örömvivalgá- sai között. A férfi dal-egylet szerencsés volt Ő Felsége ablakai előtt néhány dalt elénekelhetni, s a F e je d el e m megelégedését megnyerni. E hó 28-kán Ö Felsége a cs. k helyőrség fölött tartott szemle után Herzogenburg-on keresztül Kremsbe méltóztatott utazni. Becs, jun. 29. Az Ö. C. kétségbevonja azon ösz- letes válaszirat valódiságát, mely Ausztria, Anglia, Franczia- és Poroszország konstantinápolyi képviselői­től származott volna mint felelet a Porta kérdésére Men- zikoff hg utolsó jegyzéke ügyében, s melyet eddigelé több lap is közlőit. A követek ugyan tana'cskoztak ez ügyben még máj. 21-dikén s a válaszban is megegyez­tek ; ezt azonban mindegyikök külön küldte át a Por­tának. Válaszaik ennélfogva azonosok lehetnek, de ké­peznek egyet, öszletest; a mi mindenesetre nagy kü­lönbség. KÜLFÖLD. Németország. Würlembergben a hatóságok erélyesen dolgoznak a bncsűjárások ellen, s úgy látszik, mikép a „Ztg für N.-D“ jelenti, a főhivatalok az 1811 évi oct. 17-kei rendeletre utasitattak, mely többi közt imezt tar­talmazza : „Ö kir fensége inditatva érzé magát a kir. alattvalóknak a külföldi búcsúhelyekre járását, miáltal nemcsak a háztartás és gyermeknevelés elhanyagoltaik» s a házi jóllét szenved, hanem egyszersmind a babonás hit is ápoltatik s gyakran durva erkölcsi kicsapongásokra szolgáltatik alkalom , jövendőre teljesen megszüntetni. Ennél fogvást a kir. helytartésági hivatalok mindnyájan az alájok rendelt főtisztviselőket komolyan oda utasít­sák, hogy semmi alattuk álló egyénnek a külföldrei bu­*) Csak nem kiséri egész Jankovácz a legelőre nyájait, tisztelt levelező úr ? csak marad otthon valaki, ki szántani, kapálni, és aratni megy? Szerk. domborulásairdl azt lehet gyanitni, hogy nagyon sok mindenféle van alatta. A hátulsó ülésen néha-néha meg­mozdul a pokrócz. s azt engedi hinni, hogy ott mégis csak kell valami élő állatnak létezni, ki iránt való tisz­teletében a két úri ember a roszabb ülést foglalta el; mig végre csak ugyan hosszas küzködés után, a ráteri- tett pokrócz alól kibirkózza magát a rejtélyes valaki s kidugja fejét a világba egy gyönyörű szép — agár.— Tehát őt illető az elsőbbségi S ezt jól látszott érteni; felült kétlábra a szekérben s méltóságteljesen ásított egy nagyot, azután megvakarta kegyelmes füleit hosszu- ságos lábaival, megrázta a nyakán csengőbongó aczél lánczos örvét, s minthogy egy impertinens bögöly erő­vel ismeretséget akart vele kölni, azzal nagy vitába elegyedett, utána kapkodva s nagyokat csattantva fo­gaival. Miután ezt a mulatságot is megunta, alvó tár­saira vetette figyelmét s épen leereszkedő kedélyben lévén, midőn a hosszabbik férfiú , szundikáló állapotá­ban nagyokat bókolt előre, a humoristicus agár fel- emelé első lábát és végig hűzá annak arczáján. Az na­gyot dörmögött rá : „Ne izéljen a tekintetes úr!“ Most lássuk a hintát. Öt televér méuló van eléje fogva, csakúgy hányja veti a czifra czafrangot mind egyik a fején, kettő a rúd mel­lett, három ló van elől, mind a három nyakán csengetyü lógg, hogy messziről meghallja a szembejövő a neszt s előre kitérhessen. A bakon vén kocsis ül prémes bekecsében, kinek azon egy instructiója van, hogy akármerre jár, soha csujárásra vagy zarándoklásra, bármi ürügy alatt, út­levelet ne adjanak.“ Berlin, jun. 26. Ő felsége a görök királyné ma Eu- tinből Hamburgon át ide érkezett, ugyszinte fenséges Ist­ván cs. k. főherczeg és Wasa hg. ő kir. fensége is. Francziaország. Paris, jun. 24. A régi megszólí­tást : „hogyan vagy ?“ ezen kérdés : „béke vagy há­ború?“ szorította ki; s minthogy jobb feleletet nem ad­hatni reá, ismét a régi időjós Th i er s * e 1 szólónak. „Oroszországban lelkesedés a szent háborúra , Török­országban muzulmán rajongók, Angliában nyilt, oroBz- gyülölet és nálunk . . . mikép nőhet búza sárkányfo­gakból?!“ A fenebbi beszédben rejlő franczia állapotot legjobban „ellenmondás országának“ nevezhetni. A bi­zonytalanság sokáig semmi esetre nem tarthat, a nélkül, hogy a társadalmi életre károsan ne hasson. E napok­ban feltűnő volt a köztársasági S i é c 1 e merészsége, mely úgy vélekedett, miszerint a kormánysajtónak a köztársasági és royalista múltra tett szünetleni csapásai azt gyanittatják, hogy a jelennek még mindig véde­lemre van szüksége. A félhivatalos Patrie tegnapi második kiadása egy jegyzéket tartalmaz, Nesselrode gróf jegyzék­iratáról, s úgy látszik, hogy az magas forrásból eredeti. A Patrie jegyzéke igy hangzik : „Az orosz kormánynak különböző miniszterei- és diplomatiai ügynökeihez küldött körjegyzéket loyalis részreh aj latlanságból közöltük. A kérdés, az orosz kan- czellária nyilatkozatának daczára változatlan maradt, mint vala : Oroszország kétoldalú kötést kíván, mi hit- sorsosinak, kik a zultán alattvalói és a görög valláson vannak , templomai, papsága és szertartása fölötti véd- hatalmat reá ruházná. A Porta ellenben ezen kíván­ságnak nem akar engedni. Tudhatni, mikép a polgári és vallási érdekek igazgatása a papság kezében van ; tehát azon védhatalom , melyet Oroszország a szertar­tásra gyakorol, a személyek és vagyonok fölötti védha- talmat is maga után vonná. Megfoghatni tehát, hogy a Porta ilyos engedményeket nem tehetett. Valóban oly népség fölött forog a kérdés, mi legalább 12 millió emberből áll, azaz a török népség harmadrészéből; mit a zultántőltulajdonkép kívánnak, az, hogy 12 millió ember fölölti fensőségi jogáról mondjon le. Bármikép legyen is, Oroszország sürgeti és ellenséges­kedéssel fenyegetőzik, minek kezdete a török dunai tar­tományok megszállása, s végeredménye Konstantiná­poly bevétele lenne. Francziaország és Europa nagy hatalmasságai, kik Töröko r szag füg- getlenségétésfenállásátünnepélyeskö- tések által biztosították, megengedhe­tik-e, hogy az megtámadtassák? Megen- gedhetik-e, iiogy Miklós czár az orosz birodalom már is roppant birtokaihoz egy uj országot csatoljon? Az ily kérdést megoldani kell. Ha Europa nagyhatal­mai közölök valamelyiknek ily nagyobbodásán szemei­ket behunyják, úgy minden sulyegyen meg fog szűnni, úgy Európában még csak egy nagy hatalom lenne, tudniillik Oroszor­szág, melylyel szemben a többi államok másodrangu hatalmak szerepét játszanék. Nem tekintve a súyegypn és méltóság ezen koczkán levő indokait, Francziaor- szágnak még fontosabb kereskedelmi érdekei is vannak, mint hogy oly lehetőségekkel foglalkozzék , melyek őt compromittálhatják. Ezen érdekünk különben közös azon hatalmasságokéval, kiknek kereskedelme a miénk­nél nem kevésbé az Európát fenyegető forradalom kö­vetkezményeitől félthető. Oroszország czárja ezen az Oroszországtól íb elismert nemzet-közijog elveire alapí­tott érdekek coalitiojával szemben, megáll-e követelé­sei mellett, melyeket annál kevésbé lehet igazolni, mi­vel a görögök és minden vallásfelekezetek Törökország­ban türelmet és szabadságot élveznek , minek határát a zultán még kiterjesztette? Az egész világra nézve kö­vetkezményeiben sajnálatos háborút látva, megáll-e azok mellett ? Mi nem hisszük.“ Larochejaquelein, az ismeretes legitimista, ki a vendéeililiomoszászlótodahagyvaasasok alá szegődött, és senatori méltóságot fogadott el, közelebbről kiadja az Orleansokat compromittáló leveleit. A levelek száma 500-an fölül van, s Prétenom czim alatt adatnak ki. Angliából azon hirt hallani, hogy az ottani európai propaganda egy eddig nem képviselt nemzetiséggel sza­porodott. Iskander Herzen orosz nyelven, orosz levelekben fölszabaditóirodalmat fog alapitni. Collier-Meygret, főrendőrigazgató a belügy­minisztériumban , még igen fiatal ember , ki két év éta csodálkozásra méltó pályát futott. Meygret az állam­csínyig a Le Salut du Lyon czimü jelentékeny vi­déki lapnak volt főszerkesztője; dec. 2-ka után alispánná neveztetvén , egy év alatt a rendőrihivatal főtitkárává léptetett elő,’ s aztán a jelentékeny aube-megyei föis- pánságot kapta. Meygret jelen állásában rang sze­rint ugyan a belügy miniszter alatt áll, azonban meg­lehetős független és mindenesetre befolyásos állomást foglal el. A sajtó-ügyet ő fogja igazgatni; e szerint Demouiin, eddigi sajtó-felügyető helye nem fog be­töltetni. V» hátra ne merjen tekinteni a hintóba , mert rögtön főbe lövetik. Minthogy azonban mi nem félünk afőbelövcthetéstől, nézzük meg, ki ül ottan ? A kocsi ernyője alatt egy éltes férfi ül, torkig farkas­bőr bundába takarva, fejébe nagy asztrakán süveg van húzva egész a szeméig’. Belőle sem látszik egyéb az arczánál, de az arezvo- nások és e szemek oly szokatlanul képesek meglepni a szemlélőt; egy eltévedt lélek látszik c szemekben, mely tán szokatlan nagy eszmékre volt hivatva, s fátuma, környezete, elhagyatása miatt kereste a szokatlant a kicsiségekben s most mintha önmagán bámulna el, oly mereven tud nézni; az egész arcz, kövér, de színtelen tekintetével, nemes vonásaival, de melyek mind oly bi­zarr szegletekké vannak elferdülve, c durva szemöl­dök, az elhanyagolt bajusz oly visszataszító hatást okoznak első tekintetre, pedig ha tovább nézné az em­ber, lassankint kibékülne minden vonással; kivált mi­dőn szemeit behunyja, s az álom elsimítja a dűlt kör­vonalakat, oly ős patriarchalis tekintetet vesz föl ez arcz, hogy az ember atyjára gondol utána. De a mi még fel­tűnőbbé teszi őt, ez azon szokatlan körülmény, misze­rint mellette két felől két paraszt leány ül, szorosan mellé férkőzve, két piros pozsgás leányzó, kiknek ko­moly sőt mondhatni aggodalmas arczárói azt lehet kö­vetkeztetni, miszerint nem pusztán csintalan tréfa ül­tető őket az öreg úr mellé. Az agg férfi fázik a hűvös nedves éjszakában, a far­Császári rendeletnél fogva, a francziáknak csak ölj rendjelek hordozása engedtetik meg, melyek souvetain hatalmaktól adattak. A rendjel-nyertesnek azonban hof- dozhatási engedélyért a becsületrend kanczellárához kell folyamodnia, és a rendjel fokozata szerint 60, 100, 150, 200 frankot kell letenni. Katonák és tisztek , szá­zadosig bezárólag, e dij alól fölmentetnek. Azok, kik ezen rendszabályokkal ellenkezőleg cselekesznek , vagy a rendjelt más alakban és más fokozatban hordják mint nyerték, a büntetőtörvény 259-dik czikkelye szerint 6 hónaptól 2 évig terjedhető büntetéssel sujtatnak. A császári családról szóló rendelet, mely közelebbről a Moniteur - ben jelent mpg, a következőket tartal­mazza. A rendelet vagy tulajdonkép statútum 6 részből áll. Az elsőben a császári család herczegei- és herczeg- nőinek helyzete szabályoztad^: kiskorúságok alatt a császár gyakorolja az atyai hatalmat, a fölöttöki fegye­lem és őrködés joga őt illeti. Ha a császár kiskorú volna, ezen jogokat a regens gyakorolja. A császári család a császár törvényes és elfogadott utódaiból és azon her- czegekből, kik nov. 7—ki senatus-végzésnél fogva trónra léphetnek , és ezek nejei- és utódaiból áll. A császári család tagjainak házassága de facto érvénytelen a csá­szár formaszerinti fölhatalmazása nélkül, mi egy, az ál­lamügyi minisztertől ellenjegyzett levélben adatik. Mind­azon gyermekek, kik a fenebbi főm a ellenére kötött há­zasságból származnak, törvényteleneknek nyilváníttat­nak. A házassági szerződés a császár előleges jóváha­gyása nélkül érvénytelen, Ilaacsászáricsalád valamelyik tagja elválni akar, a császárnak van joga ebben hatá­rozni. A kiskorú herczegek és herczegnők javai a csá­szár által kinevezett gyámoktól kormányoztalak. Mi a gyámi kormányzatot illeti , a családitanács gyakorol bíróságot; határozatainak azonban a császár elibo kell terjesztetniök, jóváhagyás végett. A császári család egy tagja sem adoptálhat valakit és semmi természetes gyer­meket einem ismerhet. Ily esetekben a császár szabá­lyozza az illetők állását és vagyonát. A császári család tagjainak kitiltása a családi tanácstól mondatik ki, azonban a császár által kell jóváhagyatni. — A máso­dik osztály a császári családot illető okmányokról szól. Az államügyi miniszter az államtanács elnökével az etat civil hivatalnokainak kötelességét visszi. Minden sziiler tési, adopztálási és házassági okmányokat, valamint mindazokat, melyek a Code Napóleonban előírva van­nak, ő veszi föl. Az okmányokat a snnatusnál beigtat- ják és őrizik. Az államügyi miniszter a császár jóvá­hagyása nélkül egy okmányt sem vehet föl. Ha a csá­szár nyilvános végrendeletet akar tenni, azt az állam­ügyi miniszter az államtanács elnökével veszi föl; azon esetben, ha titko3 végrendeletet akar tenni, azt az állam- ügyi miniszternek, államtanácsi elnöknek és 6 tanúnak kell aláírni. A titk os végrendelet a senatus levéltárá­ban tétetik le. — A harmadik osztály rendeli, hogy egyedül a császár rendezi a császári család tagjai gyer­mekeinek neveltetését. — A negyedik osztály azon őr­ködés- és fegyelemről szól, mit a császár családja kö­rében gyakorol. A császári család tagjai, bárminő élet­kornak legyenek is , a császár engedelme nélkül Fran- cziaorságot el nem hagyhatják és azon várostól, melyben a császár székel , 75 óra távolságnál messzibb nem mehetnek. A császár a herczegeket és herczegnőket következő büntetésekkel sújthatja: Fogság, személyétőli eltávolítás és száműzés. A császár továbbá azon személyeket , kik előtte gyanúsoknak tetszenek , a herczegek és herczegnők “közeléből el­távolíthatja. — Az ötödik osztály a családi tanácsról szól, melynek elnöke a császár, s tagjai: egy császári herczeg, államügyi, igazságügyiminiszterek, a senatus, törvényhozó-te3t, államtanács, semmitő törvényszék elnökei, egy tábornagy és egy osztálytábornok. A családi tanács elibe tartoznak a császári család tag­jainak panaszai vagy az ellenök emelt panaszok, ha nem bűnök vagy kihágások. Mig valami por elle­nök megkezdetnék, a császárt kell értesíteni, ki á port megrendelendő A cs-dádtanács megállapítja a panaszt és ha alaposnak találja, a császárhoz átküldi. Ha a császár azt véli, hogy elnézéssel föl nem léphetni, a fentebbi büntetések közöl valamelyiket alkalmazza, mit ő két évi szigorú börtönre emelhet, általa kijelölendő helyen. — A hatodik osztály azon rendszabályokról szól, melyek a császári család azon tagjaira alkalmaztatnak , kik a császári családhoz nem tartoznak. Ezen családi-statutum azon előzményekkel kezdődik, melyek I. Napóleon császár családi statútu­mát megelőzték. A császár ezáltal nagybátyja személye iránti mély tiszteletét látszik bebizonyítani, P á r i s, jun. 25. — A közoktatási minisztérium meg­szüntetéséről beszélnek : az oktatási része a belügyi, a cultus pedig az igazságügyi minisztériumhoz csatol- tatnék. M i gn e t az institut tegnapi ünnepélyes ülésében J o- u f f r o y - ról egy jegyzéket olvasván föl, vele nagy fi­gyelmet gerjesztett, mivel a parlamenti kormányformát az egész gyűlésnél viszhangra találó dicsérettel hal­mozta el. Az 0. D. P. párisi levelezője szerint, Maupas a kasbőr bunda nem képes testét melegen tartani, azért ültették mellé a két fiatal pórleányt, hogy azoknak élet­erős magnetismusa kölcsönözzön meleget szétbomladozó életműszereinek. Az ember sietett élni, és hamarább megszűnt élni, mint meghalt volna, úgy hogy most csak egy eleven hazájáró lélek, ki eltompul, elfásul, s csak akkor kezd újra élni, ha valami nj inger, valami uj mámor, bohó, bizarr, rendkívüli eszme, vágy, gondolat felébreszti lelki tetszhalálából. Most is az hozza távol fekvő kastélyából éjszakának idején, hogy egész éjjel nem tudott aludni, nem találta semmiben örömét, végre azt gondolta ki, hogy elmegy a Törikszakad korcsmárosra veszekedni; abba minden áron beleköt, az különben is mérges fog lenni, hogy éj­jel felkeli neki kelni, és káromkodni fog, ha enni inni kérnek tőle, a miért ő azt azután jól megvereti hajdúi­val. A kocsmáros nemes, az egész tréfa kerülni fog egy pár ezer forintba , de a mulatság megér annyit. Ezért fellármázta embereit, befogatott, fáklyát gyúj- tatott s éjszakának idején tizenkét hajdúval neki indult az űttalan sömlyéknek, magával vivén minden enni inni valót, a mi szükséges leend a megtörtént tréfa után rendezendő lakomához , nem feledkezvén meg egyúttal, azon három személyről, kik leginkább szokták mulat­tatni , s kik ott vitetnek elől a másik szekéren : egyik a kedvencz agár, másik a czigány bohócz, harmadik a peregrinus poéta, kik ott egy társaságban ülnek szépen. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents