Pesti Napló, 1853. augusztus (4. évfolyam, 1019–1042. szám)

1853-08-02 / 1019. szám

dásra tesznek intézkedéseket, s úgy bánnak az ország­gal mint sajátjukkal. Törökország- A közbenjárási tényhez csatolvák Eu­rópa minden kormányainak és népeinek óhajai, rem­é­­nyei,­­ miután a háborút méltán tekintik a legnagyobb csapásnak, mely századunkat érhetné. Másnemű tüne­ményeket látni azonban az egymással ellenségesen szemben álló hatalmak tetteiben : ezek oly határozottan távol vannak minden kiegyenlítéstől, s minden új lépés­sel oly tetemesen növekszenek a nehézségek , hogy a békés megoldás nemcsak biztosítottnak nem látszik, de nagyon is veszélyezettnek mutatkozik. Vagy lehet-e a Porta tiltakozványát a dunai fejdelemségek megszál­lása ellen összeegyeztetni azon biztosításokkal, hogy már minden jél el van rendezve a kiegyenlítésre ? A Porta kinyilatkoztatja , hogy a kainardsii szerződvény, melyre Oroszország alapítja igényeit, csak általánosság, mely nem foglal magában semmi különös megalapítha­­tást a görög egyház javára; a Porta több tekintetből hajlandó adni kielégítő biztosításokat, minthogy azon­ban magát le nem kötelezheti, az ajánlott egyszerű jegy­zék aláírásától vonakodik. Előleg beéri azzal, hogy til­takozik a dunai fejdelemségek megszállása ellen, el­várva , hogy Oroszország önkényt visszatér oly eljárási modorhoz , mely öszhangzásban legyen a Divan nyilat­kozataival. És Konstantinápolyban—azon hírek daczá­ra,hogy az összes nagyhatalmak képviselői értekezleteket tartanak — csakugyan nem látszanak lenni a legjobb várakozással; olvassuk ugyanis egy 18-dikán kelt le­vélben: ,,A remény, melyet mind itt mind Európában tápláltak , hogy az éjszak felől fenyegető vihart háború és vérontás nélkül lehetene Törökországtól elhárítani, enyészik ; a török-orosz kérdés napról napra jelentéke­­sebb lesz, s első nyilatkozatunk, hogy t. i. véres ösz­­szeütközés nélkül az orosz és török sereg közt ezen viszály kiegyenlíthetőnek alig gondolható , mindinkább igazoltatik. (??) Oroszország erély­es fejedelme jól előrelát­­ható , hogy kivonata elé akadályok gördülendnek, s csak igy magyarázhatók azon hadikészületek, melyek Orosz­országban jóval Menzikorf­égnek Konstantinápolyba jötte előtt tétettek.— S valamint Török-, úgy Oroszország­ban sem látunk oly lépéseket tétezni, melyek bizonyos­sággal a kibékülés útjára vezethetnek. (Mp.) Konstantinápoly, jul 11. A serail e héten börzévé alakult, a miniszterek fel és leszállottak, mint az állampapírok. Pénteken (8-dikán) Re­sid pasa leg­feljebb 15 percentet ért, szombaton árfolyama emelke­dett, ma pedig tetemesen alpar­ felett áll. A 10-dikei minisztertanácsban már a visszahelyzett nagyvezér, Mustafa pasa Sieyes apátot parodiázva, elmondható: Uraim , ma azok vagyunk, mik tegnapelőtt voltunk. Tudni való, hogy ezen zavarokat az oroszok bevonulá­sának híre okozá. A hírt 24 óra alatt — hihetlen se­besség — hozák Sumlából tatár gyorsfutárok estve­­­­dikén. A serailbeli hadipárt arra használt e felizgató eseményt, hogy a­zultán kedélyét ostromolja. Az úton kijelölt miniszterek közt a testőrök parancsnoka Meh­met Ruzsdi lett volna nagyvezér. Ezen férfi, egykor keresztény, valahonnan Ragusa vidékéről való­, buzgó harczos és nagy népszerűséggel bir a seregnél. Külügy­miniszterekül mind az ausztriai befolyás következtében letett szmyrnai kormányzót A­­­i pasát, mind C­h­ek­ib (■(Tomist nevezek , kit szintén ausztriai befolyás követ­keztében küldtek v­olt rendkívüli biztosul Szmyrnába. Hanem épen e két ellenes személy közötti ingadozás is bizonyítja a zavart, mely ekkor a serailban uralkodott. Mehmet Ali természetesen szeraszkiernek maradt volna. 9-kén délutáni 3 órakor már tetemes katonai csa­pat állt a magas Porta palotája előtt s a felnevezett Meh­m­­ed Ruzsdinak épen nagyvezérül kellett volna kikiáltatnia, midőn egyszerre a csapatok elparancsoltat­­tak, s a palotából azon hir terjedt el, hogy az egész dolog visszavezetve, s a régi minisztérium újra behelyezve van. Mikép történt e fordulat, nem tudni hitelesen. Annyi bi­zonyos, hogy az angol követ július 9-kén hosszú audi­­entián volt a vultánnál. Anglia izgatása egy harczias minisztérium ellen tulajdonkép leálarczozta volna az angol politikát, nagyszerűen megcoáfolván az angol sajtó hadi lármáját. Anglia tehát a Porta hadikészleteit és ellenszegülését csak demonstrativnak aka­rá hasz­nálni, most pedig kezd visszavonulni, miután e szer nem akar hatni a pétervári kabinetnél. Mennyiben járt köz­ben az ausztriai követség, szinte nem tudhatni; annyit tudunk, hogy az internuntius július 9-dikén reggel Bu­­jukderéből Konstantinápolyba jött, s csak estre tért vissza. Nem valószínű azon hír, hogy az újon kineve­zett miniszterek nem akarták volna elfogadni tárczáju­­kat, sőt bizonyos , hogy szenvedélyesen nyúltak a mi­niszterség után , még­pedig nem csupán a hivatalos ál­lásnál fogva — hiszen a párt vezére, Mehmet Ali, a régi minisztériumban úgyis szeraszkiev volt — hanem azért, hogy komolyan ellenszegülhessenek Oroszország­nak. Legjelentékesebb volt e részben a selk-ul­­szlam-nak (legfőbb egyházi méltóság) az eddigi mér­sékelt hivatalnok helyett egy határozott fanaticussali ellátása. Július 16-dikán a franczia és angol flotta parancs­nokai és egy török tengerésztiszt értekezletet tartottak az angol admirali hajón, hogy alkalmas a kikötőhelyről gondoskodjanak, mint a Besika-öböl. Ha az értekezlet­nek csakugyan volt valami eredménye, úgy nem sokára hajdmozdulat fog bekövetkezni, melynek azonban sem­mi politikai vonatkozást sem tulajdoníthatni. A Mál­tából érkezett hírek szerint a besika-öböli angol flotta három hajóval fog megerősíttetni, melyek mielőtt a fllot-­­­­ához indulnának, Máltába fognak érkezni. — Rume­­­­liában, minthogy élelmi­szerek hiánya tapasztaltatott, már kiadták az élelmi­szerek kivitelének tilalmát. — A két vadász zászlóalj, melyek Konstantinápolyban a franczia seregbeliek mintájára szerveztettek, a rumeliai hadsereghez érkezett, s hegyi szolgálatra fog használ­tatni. Konstantinápoly, júl. 20. A hadi készlettel megérkezett hajók közt van hárm kereskedelmi hajó öszvérekkel, melyeket a kormány Spanyolországban vá­sároltatott s melyeket a tüzérség a hegyek közt fog használni.­­Az angol flotta hajóin, mikép ezt szemta­nuk beszélik, tetemes mennyiségű puska, kard, pisztoly , hasonló fegyverek találhatók , melyek kétségkívül arra rendel­nek , hogy a konstantinápolyi kikötőbe vo­nuláskor partra szállíttassanak. K­o­n­s­t­a­n­t­i­n­á­p­o­l­y , jul. 21. — Biztos tudósí­tások szerint az orosz foglaló sereg parancsnoksága le­­zároltatá a fejedelemségek részéről a Portát illető adót, s megtilta a hoszpodároknak a Portávali hivatalos össze­köttetés folytatását (?) Ennek folytán azt is beszélik, hogy Yogorides úr le van téve. A városban annak is flkre járt, hogy Miklós czár kikiáltatá Moldva és Oláhország függetlenségét Stirbey fejdelem alatt (!) Mások azt mondják, hogy a Porta is hasonlót tervezett, s hogy török részről is kiindult a fejedelemségek füg­getlenségi nyilatkozata (?). Megállapított tény, hogy a franczia kormány költségére Konstantinápolyban és Konstantinápoly körül alkalmas, a Fekete- és Marmora­­tengereket jól ismerő kalózokat toborzanak naponkénti 4 frank jutalomért, s ezek aztán egymásután a Besika­­öbölbe küldetnek. Székire beszélik még, hogy erős orosz sereg közeledik Paskievics hg vezérlete alatt a tö­rök-ázsiai határ, név szerint a már 1828-ban sokat szenvedett Erzerum felé. (?) Ezen vidéket azonban a török kormány jól elláttatá, és szükség esetében valamennyi muzulmán lelkesedéssel, vitézül és áldozatkészen kelne védelmére. R­e­s­i­d pasa gyakori tanácskozásai a persa követtel jó hatást gyakorolnak a török hazafiakra. Általá­ban a törökök azt óhajtják, hogy maguk kezére viselhes­senek háborút Oroszország ellen, s azt ajánlják , hogy a kormány lehetőleg kerülje az idegen segély igénybe vételét. S az ázsiai tartományok bizonyára legkevésbbé képezik a török birodalom megsebezhető sarkát. — E napokban várják az egyiptomi flottát Konstantinápoly közelébe, hol 5 napi veszteglésnek fog alávettetni. Hol fognak a hajók horgonyozni, még nincs kijelölve, a 42.000 ember azonban mindjárt az öt nap elteltével partra szállíttatik és alkalmaztatik. Meg kell igazítnunk azon egy levelező által ejtett hi­bát, mintha Ali pasa, volt szmyrnai kormányzó, a zultán sógora volna. A zultán bugát M­e­h­m­e­d Ali pasa hadügyminiszter bírja, Ali pasa pedig legkisebb rokonságban sincs a császári családdal. Folyó hó 18-és 49-dikén valamennyi ulemák és országnagyok egybegyüjtetvén, a­zultán részéről tudó­síttattak, hogy, miután ők személyesen részt nem vesz­nek a hadi szolgálatokban, a haza megvédése tekinteté­ből nézzenek pénzforrások után és igy vegyenek részt a közügyekben. (O. P.) A „Tr. Zig" egyik levelezője komikus leálarczozást visz végbe, midőn ugyanazon lapnak azon tudósítását, hogy a menekültek Menzikoff liget in effigie jun. 24-­én megégették, következőleg igazítja meg : ,,A megégetés nem 24-dikén, de 25-dikán , mint Jánosnap előestjén történt. Aztán nem a menekültek égeték meg Menzikoff­t, hanem a thynioták, azaz a Tinos szigetben katholikusok, kik ezzel a helybeli görögökből akartak csúfot űzni. Azonban ők sem égették meg a képet, mert a rendőrség közbeve­tése megakadályozá őket. — Tizenkét nappal ezután, mint a görög János-nap előestjén, a görögök viszonzásképen a pápa képét akarák megégetni, — hanem a rendőrség et­től őket is eltiltá. (Pl.) Dunai fejdelemségek- Jass­y, jul. 17. A­ki a fej­­delemségeknek oroszok általi megszállását még mindig puszta demonstrativnak nézi, hogy a jövendőbeli alku­dozásoknak több nyomaték adassák, nem pedig nagyobb­­szerű­ eredmények czélba vételének , azt a hatalmas hadi­készletek lassan kinti kifejlése nemsokára meg fogja czá­­folni. A 4 d. 5 d. hadtestek, Dannenberg és L­ü­­­ders tábornok vezénylete alatt, már teljesen átkeltek a Pruthon; 24 ezred gyalogság, 12 ezred huszár és doni kozák, összesen mintegy 110,000 ember , 32 üteggel (melyek nagy részt ostromágyukból állanak) gyorsan siet a Duna felé. Mondják, a 3­1. hadtest is készen áll az átkelésre, melyet eddig csak a parancsnok veszélyes megbetegedése Kievben hátráltatott. Roppant és szem­látomást hosszabb táborozásra kiszámított intézkedések, a jövő évbe átnyúló szállítási szerződvények kétségte­lenné teszik , hogy itt világtörténelmi jelentékű hadjá­rat forog fen. A katonák közt azon hit uralkodik , hogy a meggyalázott szent helyekből kell a törököket kitaka­rítani, s hogy ez oly szent munka, hogy a ki benne részt vesz , ez által képes mind már elkövetett mind még elkövetendő bűneit eltörleszteni , s mennyor­szágba juthatni; a tisztek magok is ezen háborúban rég halasztott s az oroszokra gondviselésileg bízott keresz­tes hadat látnak s máris álmodoznak a török háremeknek áltatok meglependő lakónők bájairól. Az egész sereg fana­tizálva van, s habár kész nem méltatlan ellenfelekkel ko­moly és kétségbeesett harczokat, sőt veszteségeket is ki­állni, mégis—mint egész Oroszország — meg van győződ­ve,miszerint Miklós czár mind saját neve mind népe dicső­ségének tartozik azzal, hogy a Sancta Sophia kúpján a keresztet feltűzvén, a ház kulcsát meghódítsa, s a rég forralt orosz tervek teljesítése által 28­ éves ese­mény teljes kormányának fényes koronát tegyen fel. Ha az oroszok a Dunán is átkelnek, mi felett itt senki sem kétkedik, úgy a szegényesen felfegyverzett török erős­ségek közöl csak a természet által megerősített Sumla fog bírni jelentekkel; ez sem fogja azonban a sereget feltartóztatni, mert ez, hátrahagyván egy ostromló csapatot, tovább nyomulhat előre. Az egész balkáni útban az oroszok, még ha a törökök komolyan ellen­szegülnének is, csak egy sokszerűen kanyargó s mere­dek partu hegyi folyamot tekintenek némileg fontos akadálynak- Mig orosz részről ezen a muszka zászlók előtt ismeretes útnak minden részletei előre kiszá­­mitvák, a török hadi erők pontosan mérlegre vetvék s a helybeli lakosokkal mindenütt összebeszélések in­­tézvék , azalatt nyugaton , úgy látszik, még mindig illusiokat csinálnak maguknak , a törökök ellensze­­gülhetési erejét túlbecsülik, s a drága időt, hol még­­ lehető volna a segély, visszapótolhatlanul elfolyni hagy­­­­ják. Egyébiránt az orosz seregek fegyelme a fejdelem­­­­ségekben példásan kezeltetik; a tisztek és közkatonák — bizonyosan Gorcsakoff hg szigorú parancsa folytán, ki nehány nap előtt Bukarestbe utazott, miután Jassyba fényes küldöttség ment volt utána — rendkívüli udva­ # TUDOMÁNY ÉS NEVELÉS. A gymnasiumok szükségesek és hasznosak. *) Minthogy tehát a gymnasiumok tevékenységük egész súlyát oly ifjaknak hozzák áldozatul, kik egykor férfiúi érettségre jutván nyert magasabb miveltségekkel jóté­kony befolyást gyakorlandanak az emberiség széles­ köreiben, azért lényeges feladatuk : nemcsak különféle tudományokat előadni, hanem a még minden jóra fogé­kony ifjú lelkekben erkölcsileg vallásos érzelmet al­kotni , mely gazdag és kiapadhatlan forrása legyen a keresztény és polgári erényeknek. Ily érzelem csak az Isten és ember közötti viszony tiszta felfogásán nevel­kedhetvén fel, szükséges mindenekelőtt a hitigazságo­kat meggyőződve tudni. Ez okból első osztályban előadatik az egész keresz­tény hittudomány közbeszéd­ gyakorlati alkalmazások­kal , hogy az elme okulása mellett a szív se maradjon parlagon. **) Második osztályban az egyház ünnepélyei, szertartásai és szent gyakorlatai fejtegettetnek. Sok szánandó katholikus veté már meg — önkárára — eze­ket, mert fenséges szellemeket nem tanulták kellőleg felfogni, holott általok a hit és erkölcstan mintegy meg­testesülvén nem más czélból rendeltettek és gyakorol­tatnak , mint hogy a lélek benső érzelmeinek kellő kife­jezésére kinek-kinek biztos eszközül szolgáljanak. A lélek szellemi táplálása után epedő ájtatos keresztény mindig is nagy tiszteletben tartja ezeket, mert mélyen érzi boldogító hatásukat. A Harmadik osztályban az ó, negyedikben az uj szövetséggel történelmi szempontból vitetik a vallás közelebb a serdülő tanuló szivéhez, amabban az üdvözítő eljövetelének szüksége, és e szük­ségnek koronkint emelkedettebb érzelme és óhajtása, — ebben a kath. egyház csak isteni hatalommal terjedhe­tett kifejlődése akként adatik elő, hogy midőn az egyes események és férfiak jellemvonásainak képzői hatása által a szív jámborsága magasabb hévre emelkedik, akkor az elme tagadhatlan tényeken épült meggyőző­dése naponkint erősbüljön.­­ A kath. vallás és egy­­házhozi bizodalmas ragaszkodás ekkénti megalapítása után az ifjú már nyíltabb elméjét beljebb kell vezetni a hit egyes ágazatainak ismeretébe, és a támadható ké­telyek tudományszerű eloszlatásának mesterségébe. E végből következő két osztályban az általános , és rész­letes hittan (Dogmatica) terjedelmesebben fejtegettetik. A hit épülete ekként már elkészülvén , szükség azt az élet mezejére áttenni és kimutatni: miként kell hitünk szerint élni ? Ez a hetedik osztály feladata az erkölcs­tan előadásában. Végre minthogy a test érzéki vágyai­tól nyugtalanított lélek ingadozásai ellen nincs hatal­­mas­ gyógyszer a bebizonyult történelem azon követelő erejénél, miszerint tagadólag ellene törni okszerűen nem lehet, azért az egyház történelme az ifjú műveltségéhez hozzáillő minden tudományos készlettel felszerelve új­ból előadatik 8-dik osztályban, hogy a hit-hideg világ tágas terére átlépendő ifjú a történelem tárházából mindenkor képes legyen a hitostromlókkal bátran síkra szállani, és keble szent hevét a kisértetek ezerei közt se engedje meghalni, vagy ha egykor önmaga kisértené meg istenhezi viszonyának fogalmát lealjasítani, az egy­ház történelmére f élénk emlékezés legyen védangyala, mely a kétkedés ködét messze elűzze A vallásos oktatás mellett még több más forrást is lá­tunk ez intézet körében, honnan a jó, szép és nemes gaz­dag mértékben csergedez a lélek átalakítására. Czélt té­vesztene ugyanis a természetrajz és tantanár,ha csak egy­szerű elmondásra és ismeretgyűjtésre szorítkoznék előa­dásában, s nem törekednék az isten jósága, bölcsesége és hatalmának fogalmait az ifjú szívben élénkíteni, s általá­ban e tannak szívképzői oldalát hidegen mellőzné. — A világtörténelmet már a régiek is élet­mesternek nevezték, s méltán, mert valamint a nemzetek letűnt napjainak ko­moly vizsgálatával elvitázhatlan nyomait látjuk min­denütt az isteni gondviselés nagyságának és igazságossá­gának, valamint csak addig látunk valamely népet tündö­kölni, s országokat virágozni, még az erkölcs útjáról le nem tértek, és a sülyedést azon mértékben látjuk haladni előre, mint az istentelen merényletek szaporodnak: úgy a nemes indulat, szellemi nagyság és tiszta erényesség ékes vonásai, melyeket az események között oly sűrű vegyületben látunk feltünedezni, az ifjú kebelben egész életre kiható jó és nemes lelkületet teremtenek. E nemes lelkület nem csekély tápot nyer a nyelvek tanulásában, részint a helyesen választott velős mondatok , erkölcsi elbeszélések olvasása, részint a nyelvek remek­művei­­veli megismerkedés által, melyekben oly gazdag anyag létezik a szív képzésére. Midőn egyfelől ily szép tantár­gyak veszik igénybe az ifjú tevékenységét, másfelől a tanárok összehangzó buzgósága mindent felhasznál a közczél megközelítésére , s ajkaikról csak a jó, szép , és nemes ajánló szavai hangozván le az ifjú egy állan­dó tiszta légkörben él, melynek józan szelleme csak boldogítólag hathat a kebelre. Az intézet ezen erköl­csös kinyomatát növeli az ünnepek keresztényies meg­tartása , a szent­mise mindennapi ájtatos hallgatása , a szívemelő énekek zengedezése, a lelkiismeret időnkinti megújítása. Vég­re az erkölcsös nevelésnek nagy szol­gálatot tesz a szigorú fegyelem , mely egy­részt elzárja mind­azon utakat és alkalmat , melyekre különben a könnyelmű ifjú igen is hajlandó volna letérni, s letér­vén örökre megmérgezhetné erényre rendeltetett lelkét , más­részt a pontos rend, folytonos munka, figyelem és szorgalom megszokása által bizonyos illem- és díszsze­­retetre vezérli az ifjút, és ekként előkészíti a lélekből eredendő erények rögös útját. A Gymnasiumok belműködése körében láthattuk, mi­ként a magasabb értelmi és lelki miveltséggel felfegy­verkezett ifjú oly nemes birtok urává levő, melynél fogva egy jövő nemzedék jólétének munkálása leend egykor legnemesebb hivatása , s ha körében a szerzett tudomány és erény fáklyáját rosszlelkűleg ki nem ol­­tandja, ezerek nevezendik őt valódi jóltevőjöknek. Mert ha a képzelődés szárnyain oly korba tudnék magunkat átvarázsolni, hol a hivatalok minden ágain kellőleg mi­­velt és erényes férfiakkal találkozhatnánk, azon kornak kevés fájdalma , kevés sóhaja lenne, és az isteni jóság áldásait minden nyomon, minden bokron látnék vi­rulni. Rajta tehát bajtársak ! kiket a gondviselés tanári pá­lyára állított, munkálkodjunk fáradhatlanul. Czélunk szentsége arany betűkkel ragyog az emberiség évköny­veiben. Neveljük fel a gyermeket értelmes és erényes ifjúvá — és ez­által reményt adtunk az utókornak egy jobb és szebb jövendőre. De ne feledjük, miként a tu­domány erény nélkül, senkit sem boldogíthat; követke­zőleg ezért tévesztenénk , ha az értelem világa mellett sötétben hagynék a lelket: tévednénk, ha az ismeret terjesztésével nem ugyanazon mértékben nemesbitnék a lelket is; vétkeznénk, ha mindannyian közre nem munkálnánk a tudomány minden szívképző oldalát azonnal felhasználni a vallásos érzelem felkeltésére, ápolása­ és nevelésére. Ajkainkról ellesett egyetlen kegytelen kifejezés is elég hatalommal ragadhatná meg az ifjú lelkületet, hogy czélellenes iránynak essék áldozatul, — és az utókor átka sírunkban is nyugtala­nítana minket! Akkor sem tettünk eleget, ha a vallásos érzelem fejlődését békében hagytuk, hanem ha inkább csekélységeket is lelkismeretesen törekedtünk összehor­dani a szellemi épület emelésére. Rögös ugyan a pálya, de jutalmunkat maga az Üdvözítő jelölé ki, mert fény­leni fognak az ő országában, kik másokat jóra taníta­nak ! Szülők!­im itt a Gymnasiumok gyenge ecsettel raj­zolt képe, mely még­is elég erővel bír azon meggyőző­dés előidézésére, miszerint ez intézetek — az emberi­ség legszentebb érdekeinek támaszai lévén — szüksé­gesek, hasznosak is. Ajándékozzátok meg szíves bizo­­dalommal az ész- és szívképző intézeteket; küldjétek ide gyermekeiteket, hogy azokat az értelem és erény világával, az emberiség reményeivé nevelhessük fel. Legcsekélyebb jutalmat kérünk fáradozásunkért — a szives elismerést, — de ennek megtagadását bűneitek közé sorolnék! Végre ti ifjak! tanáraitokban legnagyobb jóltevői­­teket ismerjétek el. Oly kincset adnak ezek nektek, melyet senkitől sem nyerhettek. A boldogulás legbiz­­tosb útjára állítanak ezek titeket; s h­a bennetek a jó, nemes, és szépnek némi vonásai fel-feltünedeznek, eze­k két Isten és jó szülőitek után tanáraitoknak köszönjé­tek. Adhattok-e jutalmat mindezekért? Igenis. Szor­galom, ipar, figyelem, engedelmesség , jó viselet mellett — imádkozzatok érették a kegyet Istenhez. Ezen jeles bevezetés után az érdemes igazgató úr meg­ismertetvén az olvasót a tanárok névsorával , a tantárgyak felosztásával, és a tantervvel, — az oktatási nyelv­re nézve a következő adatokat közli : Midőn Baja városa e tanodát nagylelkűleg alapítá, feltételképen kívánta tőle a magas tartományi kormány, hogy a tantárgyak nagyobb része német nyelven adas­sák elő. Komoly megfontolás után elhatározta a város, mikép e tanodában csak magyar lehet az oktatási nyelv, azon okból, mert mind a városban , mind vidékén any­­nyira túlnyomó a magyar elem, hogy tartós és dicső jövendőt nem lehetne ígérni e tanodának, ha tantárgyai­nak nagyobb része német nyelven adatnék elő — fel­téve , hogy a közel eső szegedi és pécsi feltanodákban magyar oktatási nyelv virágzik. E határozatot pedig an­nál bátrabban hozá a város, minél világosabban fejezte­tik ki az „Entwurf­' 17. §-sa 4-dik pontjában az ala­pító szabadsága az oktatási nyelv meghatározásában. Hogy azonban az annyira szükséges német nyelv ki­merítő megtanulása iránt teljes biztosítékot nyújtson az álladalomnak , ugyan­ekkor elhatározó a város , mikép a természetrajzot és természettant német nyelven adatja elő. Ez általános határozatot kétségesen elfogadá a magas tartományi kormány. Minthogy pedig látta a tanári kar , miszerint az ifjúság igen parányi ré­sze beszél németül, ellenben a túlnyomólag nagyobb rész még csak nem is érti e nyelvet: a kezdetben tüstént megérkezett cs. k. iskolafelügyelő úr beleegyezésével e tárgyakat is magyar nyelven adá elő. — A cs. k. iskola­­hatóság azonban f. évi május 15-től kelt 864. szám alatti leiratában következő felszólítást intézett a tanári karhoz : „Az ottani tanodai ifjúság jól felfogott érdeké­ben fekszik, hogy idővel néhány tantárgy a féltanodá­ban német nyelven adassák elő. A tanári kar ítéletére hagyatik, ha várjon már jövő tanévben lehetne-e felső osztályokban a világtörténelmet német nyelven előadni? Felhivatik ennélfogva a tanári kar e tárgynak egy ta­nácskozmánybani megfontolására, és körülményes nyi­latkozatra.“ A Június 30-án tartott ülésből határozati minőségben következőleg nyilatkozott ez ügyben a ta­nári kar. Elismeri ugyan, miként az annyira szükséges német nyelvnek kimerítő ismeretére az avval nem biró ifjúságot legbizonyosabban csak valamely tantárgynak azon nyelvem előadásával lehet reávezetni, de másfe­lől meg is van győződve, miként tudománynak más mint anyanyelvem­ előadása kipótolhatlan idővesztesé­get , a fejlesztendő észtehetség érzékeny kárát vonná maga után, de az ekkint tanult tudományokból sem eredne haszon , ha csak az ifjú azon nyelvnek legalább középszerű értelmét, és a felfogott eszmék visszaadásá­nak , kifejezésének, némi bőségét nem bírná. Minthogy pedig a német nyelv grammatikai köréből csak most tá­vozó felső osztálybeli ifjaink e mértéket még nem ütöt­ték meg, a történelmet jövő évre csak 8-dik osztály­ban lehet német nyelven előadni, mert ezen osztály le­endő növendékei — egy bajait kivéve — a német nyelv középszerű — bár nem egyenlő ismeretét már iskolán kívül szerezték meg. A nyelv egyenlőtlen ismeretéből felmerülendő nehézségeket azonban a magyar nyelv hasz­nálatával is iparkodni fog az illető tanár eloszlatni. Mivel azonban a város e tanoda alapításakor termé­szetrajz- és tanra kivételként német nyelvet határozott, e kivételt is szívesen elfogadjuk, de e tárgyak ilyenké­­peni előadásának kezdetét felebbi okoknál fogva csak 5-dik osztályra határozzuk. Ha pedig a tanári kar lel­­kismeretes állításából kiderülne, miként valamely osz­tály — biztos reményünk ellenére is — altanadában nem volt képes kellőleg megismerkedni a német nyelv­vel , és a természet rajzot 5-ik , illetőleg 6-ik osztály­ban még nem bírná sikeresen németül tanulni, ily osz­tály a később előforduló — tudománynak czimzett s azért sokkal nehezebb — természettant sem lehet ké­pes e nyelven tanulni. Nehogy még­is eszköz nélkül maradjon a német nyelv kimentő ismeretének megszer­zésére , ily osztálynak utolsó két vagy illetőleg három tanfolyamban adandjuk elő német nyelven a világtör­ténelmet. E határozat nyomán mind azok, kik a kósza hírek­nek hitelt adván, rosszul érzik magukat féltékenysé­gükben, mind azok, kik a tanári kart német nyelv iránti figyelmetlenségről merészelnék alaptalanul vádolni, le­­csendesedhetnek, de azok sem aggódhatnak, kik készek lennének az anyanyelvet áldozatul hozva egészen is­meretlen n­yelven tanultatni tudományokat, csak hogy a szükséges német nyelv tökéletes ismerete biztosítas­­sék. A német nyelv nyolcz o­stályon keresztül heten­­kint három óráig nem csupa grammatikai száraz sza­bályokban, hanem gyakorlatilag, folytonos viszonzatos szó- és írásbeli fordításokkal, és szavak tanulásával egyetemben adatván elő, végre a természettudományok, vagy illetőleg világtörténelem több osztályokon át szin­te német nyelven folyván, ki­ tudna még kételkedni az iránt, hogy ily pályavégzett ifjak biztos szolgálatot te­­endhetnek ném­et nyelven az álladalom és emberiség­nek ?! Az e pont után következő V-dik szakaszban a tanuló ifjúságról ezen Statisztikai adatok állanak: Az össes ta­nulók száma az iskola év végével a bajai feltanodá­ban 168. Ezek közöl vallásra katholikus 159, g. n. e. 6, ág. v. 1., helv. vall. 5, izrael. 14. — Anyanyelvre magyar 150, német 35, dalmata 14, szerb 6. Megjegyeztetvén, hogy a német anyanyelvűek közé soroltattak mindazok, kik, bár átalán egyaránt beszélnek magyarul is, kis­ded korukban mégis német nyelven tanultak beszélni. Ide soroztatott a 14 izraelita ifjú is. Pesti Napló 1017-dik számát­itt kifejtendő hittanterv jövő iskolai évben vétetik imázásba.

Next