Pesti Napló, 1853. december (4. évfolyam, 1119–1143. szám)

1853-12-01 / 1119. szám

Herény (Vas), név. 25. A múlt téli s majd késő tavaszig tartott esőzések s havazások szántóföldeinken tetemes károkat 8 hiányokat ered nényeztek , — vetéseink majdnem általánosan viz alatt voltak sok ideig, mely kivesztöket idézte, mozdí­totta elő, a téli munkákat későbbro szorította, — a ki­veszőstül megkímélt gabnafajok a májusi kellemes na­pokban zöld életre virultak, és a gazda reményeit nem csekély jövedelmezéssel Ígérték éleszteni: azonban aju- liusi néhány napi hőség azt végkép megsemisité,— rétein- ken buján tenyészett s nőtt a takarmány, de igen ritka azon szerencsés mezei gazda, kire hagyta volna a júniusi szünetlen esőzésből eredt áradás a betakarítást, — A jövő reményei kebelébe elvetett magvaink többnyire egyszántásba estek, melyek igen silányak s a vizesb he­lyeken már is a megszaporodott csigaféreg seregétől felemésztettek. E hónap utolsó negyede beállta óta foly­tonosan hulló hó nyájainkat akolba szoritá : mind ezek komoly elgondolása után nem lehet feltűnő, ha gazdáink homlokán a ború fellegeit látjuk, melyek a téli szigorú napok félelmének eredményei; valóban a kor igényeivel öregbednek szükségeink annyira: hogy majd fösvény takarékosság mellett is alig érezzük magunkat képe­seknek azok fedezésére. A földbirtok , mely szorgos s ügyes kezeléssel is mérsékelt hasznot hajt, s keveset kamatozik, melyet még is mivelnünk kell, ha a minden­napiakra akarunk szert tenni —egy oly terrain, melynek rendezése igen szüksége^. Idáig sok községek a tagosítás s elkülönözésről csak hallottak ; de be nem hozták ezen kiszámithatlan elő­nyökkel bíró rendszert; — máshol a felmérés megtör­tént; de az úrbéri viszonyok miatti csökönös s lajha haladás a végczélt itt sem közelitheté meg, s igy a leg­nagyobb erőmegfeszitéssel is rendszeres mezei gazdá- szatot űzni épen lehetlen. Ezeket tekintve nem lehet csoda, ha a tagosítás és elkülönözésre vonatkozó úrbéri viszonyokat tárgyaló törvényezikkelyek megjelente majd­nem minden községek-s földbirtokosokra , hol s kiknek részéről a fölmérés már befejeztetett, reménysugárt árasztott, és igen nagy örömet : mert a fölvételek óta az amúgy is rendetlenül folytatott gazdászat még hanyagabbul kezeltetett; a föld javítására gyűjtögetett trágya, gödrében válik porrá, senkinek sincs kedve azt, elszórt darab földeire hordani, nem tudván : hogy a me­zei gazdászat alig kiszámítható kárára majdnem örö­kösnek látszó bizonytalanságot mikor váltja fel a tag- osztály. Valóban nem volna semmi czélszerübb, kívá­natosabb s raéltányosb, mint e bölcs reformnak mielőbb országszerte életerőt adni, s ekép az ügyes , szorgalmas mezei gazdának azon tért nyitni földei rendes mivea lésére s javítására, — melyen e régi állapot bajai ma­gasabb helyű rendelkezés utján megszűnjenek, mert csak igy s nem máskép álland tehetségében a statusnak a földbirtok rendes kezelése elhanyagolásából eredő hiányokat annak alig sejdithető kárára minél elébb or­vosoknak tudni. AUSZTRIAI BIRODALOM. Ö c s. k. Ap. Felsége f. hő 21-kón legfelsőbb el­határozásából egy osztályfőnöknek a legfelsőbb rendőr­hatóságnál rendszeresítését helybenhagyni s azzá Hart­mann György vezérőrnagyot legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A prágai legújabb lapok jelentik : Schwarzenberg bibornok herczeg-érsck , ki Freiburgba váratik az ottani egyházi bonyodalmakban a közbenjárást megkisérlendö, már útját oda megkezdé. A Dunafejedelemségek Bécsben mulató hoszpodárjai Stirbey és Ghika herczegek, a múlt hét folytában szerencsések voltak ő cs. k. Ap. Felségétől — mindegyik külön — audientiáfl fogadtatni. Nemours hg és herczegnő , ugyszinte Szász-Ko- b u r g hg és hgnő is tegnapelőtt Frohsdorfba ebédre valá- nak hivatalosak, s az éjszakát is ugyanott töltötték. külföld. Németország. Stuttgart, nov. 24. A ,,Heilbronner Tagblatt“-nak ismét azt Írják, hogy a rendőrség utolsó hétfőn minden kónyomda-intézetekben kutatást tartott, tudomására jutván, hogy egy kőnyomdász Würtemberg térképének kiadásával foglalkozik, melyen több nagyobb városok tervrajzain kívül még Ulmé és annak erősitvé- nyeé is fel van véve. A talált próba-lenyomatok elko­boztalak. Francziaország- A „Monite ur“ egy igen fontos és jótékony intézetről ad tudomást. Ugyanis eddig a munkás vagy szegény, ha betegség verte le, nem talált más inenlielyet, mint a kórházat, s gyakran innen is ki kelle helyhiány miatt maradnia. A Szajna-előljáró most következő tervhez adta helyeslését: Páris jótékony bu- reauinak 159 orvosai Páris tizenkét járásaira (arron- dissements) fognak felosztatni, s szolgálattételökért ezu­tán dijjt vesznek. A közepesebb kerületekben 600 és a legszegényebb kerületekben 1000 frc. évenkinti kárpót­lást nyernek. Ezen kivül minden járásban egy fizetéses szülésznő lesz alkalmazva Az orvosok hat évi időre fognak kineveztetni. Minden járásban nyittatnak tanács­kozó helységek, hol a beteg határozott napokon és órák­ban az orvosokat megtalálhatja. Az orvosok kötelesek a fekvő betegeket lakásukban felkeresni. Minden járás­ban hetenkint összegyűl egy jótékony bizottmány, hogy megvizsgálja a betegek jegyzékét, s határozzon pénz, fejérnemű, orvosiszerek, s egyéb szükségesek segélybépi nyújtásáról. Sürgetés esetben a bizottmány elnöke bon­okat bocsáthat ki. Az otthoni kezelésben — ez áll a „Moniteur“ által idézett tudósításban — mind azon személyek, kik a szegényük listájába beirvák , mint : szűkölködő munkások, családatyák, szóval minden köz- tudomásilag szegény egyének, kivánatukra, a polgár­mester, és a jótékony bureau egyik felvigyázójának rendeletéből részesülnek. Ezen intézkedés januar hó j-sőjén lép életbe. P á r i s-ból, nov. 25-dikéről Írják: Állítják, hogy a császár, kit Fontainebleauból csak e hó végére vártak vissza, már holnap visszajőne Párisba s székhelyét a tuileriákban ütné fel. Mondják: rósz kedve van. A keleti kérdés, különösen pedig az Orleanisták és legitimiták u- jabb idókbeli mozgalma elkedvetlenítek őt.A fusio létesü- lése a jelenkörülmények között épen nem alkalmas időben jön. A levelezők perfolyamánál csak tizenkét tanácsos nyi­latkozott a levéltitkok érdekében. Troplong úr ez alka­lommal egy hosszabb beszédet tartott, melyben azt tö­rekedett bebizonyitni, hogy a royalisták folytonos csel- szövényei és a socialisták szakadatlan fondorkodásai következtében a loyalitás nem vétethetik oly szorosan, s az elöljáróknak meg kell hogy adassék a levélfelbon­tás joga. Bpranger, egyike azoknak, kik Napoleon La­jost dec. 2-dikán elismerték, nem különben melegenl nyilatkozott a kormány érdekében. Az öt tanácsos, kik a köztársaság kl jében a fótörvényszéket képezék és a száműző okmányt aláírták, most a császári dynastia legalázatosabb párthívei közé számítandók. A „Théátre de la gaité“-ben tegnap először került színre „A kozákok“ czimü darab , mely egészen az első császár­ságra emlékeztet. E darabban több kifakadás van a Bour­bonok ellen. Páris, nov. 25. Mára van hirdetve Girardin Emil keleti ügyre vonatkozó röpiratának megjelenése. A mennyit annak tartalmiról tudhatni , az korán sincs mérséklettség- gel Írva s tökéletesen megfelel a Presse eddigi magatartá­sának e kényes kérdésben. Girardin úr leghevesebben kel ki a diplomatia ellen, melynek hasztalan törekvései s mindig ismét és ismét fölvett alkudozásai fölött az ügyes publicista élesen tréfálkozik. Emlékezhetni, hogy Girardin úr a Cobden-Bright-féle békefanatikusok egyetlen gyűlésé­ből sem maradt el, most pedig egészen a háborúi párthoz ment át s mindenütt Oroszországgal szemközt csak erély- hijáoyt akar látni. Páriából, nov. 26-ról következő távirati sürgöny érkezett volt a „Wanderer“-hez : A Moniteur egy decretuma 12 zászlóalj vincennes-vadász kiállítását és 100 gyalog század feloszlatását rendeli. — De a Moni­teur erre vonatkozó számából kiviláglik, hogy a fen- nebbbi távirati sürgöny tévedésen alapul. A dolog kö­vetkezőképen áll: A fenálló tiz zászlóalj vadász nyolez századot számit zászlóaljankint, hasonlólag a rendes gyalogsági zászlóaljak. A császári decretum most már azt rendeli, hogy a tartalék zászlóaljakból a 8 század elbocsáttassék (?), s helyébe 100 század vincennesi va­dász állíttassák, kik 10 zászlóaljba alakítva, rögtön a hadseregbe lépjenek. A fenálló 10 zászlóalj vadász tör­zsei (cadres) is zászlóaljonbint 10 századra fognak ki­egészíttetni, s igy 120 század fog az activ hadseregbe valódilag felvétetni, a nélkül, hogy a hadsereget hadi­lábra állitottnak kellene nyilvánítani. Hclvétia. Helvétia belviszonyai különböző tudósítá­sok szerint lényeges változásokat fognak szenvedni. J a- m e s F a z y, ki Genfet az 1846-diki forradalom óta egészen korlátlanul kormányzá, megbukott, 8 e bukás csak úgy tekinthető, mint a helvét köztársaság más ra­dikális uralkodói buktának előpostája. Nem mintha a radicalis nézetek Helvétiában minden tért elvesztettek volna, hanem csupán mivel a kormányon levő radikalok részint Fazy példája szerint politikailag nem okadatol- ható személyes haszonvágyat árultak el, ezért fognának a jobb radikális nevek a nyilvános hivatalokból eltűnni. Helytelen lenne azonban azt hinni, hogy a conservati- vek fognak túlsúlyra vergődni. Helvétia jelenlegi több vezetőinek buktát a conservativekneb nemcsak a sza­badelvűek és radikálok egy mérsékeltebb része, hanem a socialistákbali coalitiója fogja előidézni. E coalitio sokképen mutatkozik a kantonokban. Hasonló coalitio buktatta meg Fazyt is Genfben, ki ugyan nagy jelen­tőségű férfiú volt pártja élén, és pártja érdekében. Ó legbizalmasabb barátja vala Mazzininak, s minden pro­pagandistákkal összeköttetésben állt. Olaszország. Turin, nov. 17. F. hó 10-kén indult el Genuából „Eurydice“ fregát, magával vivén födöze- tén a St. Andreas fogházakban már körülbelül 1 hónap óta létezett politikai menekvőket. Legközelebbi útja Villafranca, hogy itt is födözetéro veeyc a fogvatartott menekülteket; azután érintkezni fog Londonnal, hogy a „Carlo Alberto“nak szinte hajóravett legénységét ott kiszállítsa, — s ezennel a menekülteket viszi Ame­rikába. Genuából 21-dikéről Írják a Tr. Ztg-nak, mi­szerint az ottani török consult folytonosan önkénytesek ostromolják, kik török szolgálatba kívánnának lépni; úgy látszik azonban, hogy a consulnak szükségelt pénz- öszvegei vagy utasításai nincsenek. Nagybritannia. A „Times“ legújabb magas vélemé­nyéből a Porta katonai hatalmát illetőleg annyira alább­hagyott, miszerint úgy vélekedik, hogy a török haderőt még sem lehet a czáréval összehasonlitni, miután kivi­láglik , miszerint „egyedül egy hadtest elegendő arra, hogy a zultán összes rendelkezhető ereje ellenében a fejedelemségeket megtarthassa.“ És ismét visszatér régi mondatára, misrerint a Dunamelletti háborúnak sem értelme sem czélja; hogy a keleti kérdés végeldöntése épen nem fiigg a háború kimenetelétől, mert a törökök, mindegy, akár megverelnek, akár ők verik meg az oroszt, mindenesetre pártolás alá vétetnének az orosz tulhatal- maskodáa ellen , s az oroszok sem nyernének semmit, ha mindjárt Drinápoly- vagy Stambulig előnyomulná­nak is. A zultán ezzel maga is felhagyott, mielőtt oly tekintélyes hadserget állított csatasikra. A Times ellen­mondásainak természetesen mindenkor szokott lenni bizonyos alapja. Úgy látszik, mintha sokkal jobban lett volna értesítve, mint többi félhivatalos collégéi az angol kabinet szándokai felől. Kinyilatkoztatja, miszerint a „Herald“ által terjesztett „nehézségről“ Anglia és Fran­cziaország közt szó sincsen. Walewski gróf egészen mindennapos okokból látogatta meg császári urát, s most ismét állomásán van. De a „Chronicle“ párisi le­velezője egészen más világot vet a Walewski-féle láto­gatásnak mindennapos okaira: „A gróf hétfőn éjjel hagyta ol Párisi , Londonba visszatérendő, s csak két napig mulatott Fontainebleauban. Halljuk, miszerint ő egy véd- s daczszöveíség — vagy is jobban mondva: békeszerződés meghozója volna, mely Franczia- és Angolország közt köitetnék, s az európai hatalmak felszólitatnának ehhezi járulásra. Először látnunk kell, vájjon az éjszaki hatalmak fognak-e alkalmazkodni az ilyetén itélőbiróságokhoz. Diplomatiai körökben úgy hiszik, miszerint ezen terv ép oly eredménytelen marad, mint a bécsi alkudozások s olmützi conferentiák. Királyné ő ftlaége f. hó 23-kán a brabanti herczegnő- vei néhány órára Londonba jött, hol fiatal barátnéjának személyesen szolgált cicerone-ul, s este ismét vele együtt visszatért Windsorba, — Cambridgeban Llyó hó 23-dikán nagy ünnepélyességek történtek, melyeknek fényét csak a köd zavará kévéssé. A kanczellár ugyanis úgynevezett „congregatio“-t tartott a tanácsházban, mely alkalommal a brabanti herczeguek jogtudori. czimet és kalapot osztott. A fejedelem fényes kanczellári diszöltönyben megjelent, s a herczega kiszabott formalitásoknak megfelelt, kivevén a kalap átvételénél« letérdelést, mi neki elengedtetett. A szer­tartás után egy e czélra kirendelt nyilvános szénok hosszú latin beszédet tartott a herczeg, a belga királyi család , és a belga nemzet dicséretére. A magas személyek este visz- szautaztak IV indsorba. L o n d c n , nov. 23. A manchesteri munkás osztá­lyok vezetői azon törik fejőket, mi módon hozhatnák létre a munkások parliamentjét; azaz: oly testületet, mely a lancashirei különböző munkás osztá- yok képviselőiből állana, s a közösen hozandó rend­szabályok fölött tauáeskotnék. Egy mentingben, mely e czélből a „Peoples Institute“-ben, Manchesterben tar­tatott, mr. James Williams és mr. E. Jones által indít­ványba hozatott, hogy a munkás osztályok a gyártás tiszta nyereményének egy részét kívánják. Most csak a szükségest kapják, hogy dolgozhassanak, „most csak etetnek, mint a gőzgépeket szokták kőszénnel etetni.1 A vezetők indítványai egyhangúlag elfogadtattak. A S i é c 1 e írja Londonból, hogy ottan az admirali- tásnál, a hadügyminisztérium irodájában és a foreign- officG-ben szorgalmato3an dolgoznak; az előkészületek, mint a S i é c 1 e véli, egy terv kivitelére vonatkoznak, melynek „fegyveres k i e gy e ni i t é s“ (médiá­don armée) lenne czélja. A privy - council-ban, mely 25-dikén Windsorban tartatik, kétségkívül a parlament további elnapolása vagy egybehivása fog kiiratni. „A kormány igy szól a Herald — január eleje vagy a szokott idő : február hó között kell, hogy választást tegyen. Nem igen lehet remény, hogy a parliament január hóban ösz- szehivassék; mert még egy három héti haladék is be­cses lenne az orosz tervre nézve. Az értekezlet, melybe most Angliát bonyolitni kívánnák, iámét egy tervet fő­rend ki, mely a zultán függetlenségét áldozza fel. Orosz­ország látszólagos mérsékeltséggel fogja a feltételeket elfogadni, s ha a zultán azt elveti, még megérhetjük, hogy a brit flotta a serailt bombázza össze. Ily com- plotthoz idő kívántatik, s az orosz cselszövők gondos­kodni fognak, hogy a parliament addig össze ne gyűljön, mig Anglia nincs az értekezlet által megkötve. Csak Napoleon képes e számításon átvágni, s Angliát Orosz­ország elleni harezra — kényszerűm. Yiszatérve Wa- lewski grófra, a Herald nyilvánítása szerint, a gróf még állomására nem tért vissza, s még több napig fog kimaradni. Törökország. Konstantinápoly, nov. 17. Franczia­ország és Anglia kabinetjei ismét egy jegyzékjavasla­tot készítettek azt a Porta elibe terjesztendők. Ezen új jegyzék a sz. pétervári kabinetnek is elibe fog terjesz­tetni, mint legvégső határozat, mint ultimatissimum a nyugati hatalmak részéről,s igen kiváncsiak vagyunk tud­ni,hova vezetend ezen új közbenjárási javaslat,vagy Í3 ál­talában fog-e valamire vezetni? Az angol követ utasítást kapott, kövessen el minden lehetségest a jegyzék elfo­gadására ; a franczia követ ellenben maga tett ellenve­téseket, s kénytelen volt kinyilatkoztatni elfogadása fö­lötti kétségét. A jegyzék maga annak másolata, melyet R e s i d pasa legelőször terjesztett Menzikoff hg elibe, s új formájában sem látszik azon czélből szerkesztve lenni, hogy a keleti kérdés végleges megoldásának útját egyengesse. Redcliffe lordnak utasításai szerint kellett cselekedni, a nélkül, hogy kabinetének kívánságai- s nézeteiben osztoznék. Mondják, miszerint a békérei túlságos hajla­mot maga a királynő táplálná, ki ismét más koronás fő befolyása alatt állana. Oroszország komoly készületeket tesz az eldöntő há­borúra, sőt azt mondhatni, miszerint a czár még egyszer sem ment oly vallásos buzgósággal, oly komoly elhatá­rozással s a legvégsőbbnek biztos elvárásával, mint jelenleg. D Hilliers tábornok 15-dikén érkezett meg. 16-kán partra szállott, s a francziákhoz, kik őt a követség'« pa­lotában várták, néhány komoly szót intézett, melyekből még mindig kiviláglott a régi békérei hajlam. A serasz- kier az uj követet igen nagy kitüntetéssel fogadta. Egy lovas ezred, 4 zászlóalj gyalogság kiválasztatott a tá­bornok előtti tisztelgésre. A pasák s főtisztek mindnyá­jan bemutattattak. De la Cour úr bucsúaudientiát vevén a zultántól, Athénbe utazott, császárja parancsát ott bevárandó. A seraszkior népszerűsége napról napra növekszik; a külügyminiszter szinte mindennap kedvesebb lesz. A zultánnak szerencsét kívánnak , hogy ily zavaros idők­ben oly kitűnő férfiakat választott tanácsosaiul s azok­nak tanácsát követte. Dunai-fejedelemségek- B e 1 g r á d , nov. 23. A mos­tani szerb kormány, mint közönségesen tudva van, egye­dül az 1842-diki forradalomnak köszönheti eredetét. E forradalmat a törökök készítették elő, ők tették lehet­ségessé , ők mozdították elő , s ők is vitték ki. Szerbia mostani fejedelme a Porta által jutott méltóságához, még pedig Oroszország akarata ellenére, mely a bevég- zett tényt csak később ismerte el. Továbbá a főúri ha­talom Szerbiában török, még pedig nem azon értelem­ben , mint Moldvában vagy Oláhországban , hol az, a csekély adót leszámítva, majdnem csak névszerint áll fenn; itt azonban positiv és ténylegesen, még pedig azért, mert Belgrád, Schabatz , Sokol, Uschitze, Sze- mendria, Fethislam és Adakale erősségek török kézben vannak, több mint 15,000 török lakik az országban, és Szerbia nem közvetlenül határos Oroszországgal, mint az említett két ország, hanem tisztán török tartományok által van körülvéve. Az ugyan igaz, hogy Szerbia orosz szerződések következtében áll fen ; de a mostani háború minden szerződményt egy időre megszüntet; következőleg az orosz védelem Szerbia fölött, mely e szerződéseken alapul, török részről a háború tartamára nem létezőnek tekintethetik. Továbbá Szerbia a törököknek stratégiai szempontból is két alapos oknál fogva felette fontos ; elő­ször azon lehetségnél fogva, miszerint Kis-OIáhországból csapatok nyomulhatnakbeaNegotinskaKrajnába,s onnan Nissán és Sophián át a Balkan trajáni kapuján átmehet­nének ; másodszor pedig azért, mer t Szerbiából két nap alatt Sjenitzán át igen könnyen lehet a montenegroiak- kal egyesülni s ez által Boszniát és Herczegovinát a többi Törökországtól elszigetelni, mi Kara György alatt 1809. valóban meg is történt. Végül a törökökre nézve igen nagy lontosságu, hogy biztosítva legyen Szerbia felól, s hogy az az összes szláv rajah netaláni mozdulatait elő­legeden is elhárítsa, mely a nélkül is Szerbiáról le sem vevén szemeit, előkép gyanánt tekinti. Mindezen mo­mentumok összesen elég erősek volnának arra, hogy a törököket a Much in orosz főconsul irányábani eljá­rásra, s némely még bekövetkezhető lépésekre bírják. Bukarestből érkezett levelek bizon yosnak állítják, mi­szerint Gorcsakoff hg ezen városban a kath. templomot bezáratta, melyet többnyire idegen keresztények látogattak. Konstantinápolyból tudósitnak, miszerint a Porta egy lengyel legio alakítását megengedte. A legio parancs­nokává Wisocky tbnok neveztetett ki. Rendeltetése: a Duna mellett működni. Bizonyos út meghasonlásokra, cselszovényekre, örökös veszekedésr e s a szomszéd s e m- leges hatalmak felingerlésére. Oroszország. Az angol Spectator nov, 49-dikei száma következő magán levelet közöl Sz. Pétervárról nov. 5-dikéről, melyből érdemesnek tartottunk némelyeket közleni t. olvasóinkkal. A szokásos angol keserűségek után az orosz' manifestum tartalma ellen, igy szól a le­velező : „Épen szerdán volt (nov 2-dikán) késő délután, midőn ezen okmány orosz nyelven a cs. senatusból ki­került ; más nap reggel megjelent a franczi,* fordítás a hivatalos „Journal de St. Petersbourg“ hasábjain; egy­úttal azon hir is terjengett, miszerint a császár ezen manifestumotünnepélyesen fogja a hadsereggel tudatni. Csütörtökön reggel eső esett, mégis kevéssel 12 óra előtt azon palotához mentem, hol, mint mondák, Miklós czár beszédet tartand katonáihoz. Ott azonban csak a rendes palotaőrököt találám; minthogy azonban a trónörö­kös szobáiba vezető kapu előtt egy pár nyergeit ló állott s több tiszt a Marsmező felé sietett: elha- tárzám magamban sétámat ez irányban kiterjeszteni. A Marsmező mintegy fél angol mföldre fekszik az említett palotától, s ettől csak egy hosszú utcza a „Rue Grande Millionne“ által van elválasztva. Midőn an­nak végére értem, Iátám, miszerint az egész mező egy egész hadsereg-tömeget képez, gyalogság, lovas­ság, tüzérségből. Mig én bámulásba merülék e látvá­nyon , mert ily csapattömeget nem lát az ember, a májusi nagy szemlét kivéve, még Sz. Pétcrvárott sem együtt, lódobogást hallék hátam mögött. Megfordulok, b látom: hogy a czár ez maga számo3 törzstiszt kíséreté­ben. Néhány lépést félrevonultam, bezárám esernyőmet s kalapomat levettem : csak egyedül magam valók, s a császár igen barátságosan viszonza köszöntésemét, sze­meit mélyen reámszegzé, vagy talán szép angol vizs­lámra, mely nyugodtan állott mellettem. Tagadni nem lehet, miszerint a czár ezúttal a hadcsapatuk által sokkal melegebb lelkesedéssel fogadtatott, mint azt valaha láttam. Az egyes ezredek üdvözlő kiáltása: „S d r a t s!“ az az : „Üdv neked“ mindenker parancsra történik ugyan; mert ezen országban még a loyalitásnak sem engednek szabad kifejezést: de csütörtökön ezen üdv­kiáltás teljes erejében s huzamosan hangzott, mintha az összes harezosok egygyéolvadt mennydörgő szózata lett volna. Miután a császár, a nagyherczeg, s mintegy 100—120 törzstiszt áltel kísértetve egyszer végig lova­golt a sorok közt, a Marsmezőnek , mintegy közepén megállapodott, s a csapatok, mintegy 50—55,000 ember 80 álgyúval előtte elléptetett. Mindenik ezredes a czárhoz lovagolt, s ő felsége kezeiből egy papirt vett át, valószínű­leg a reggel megjelent manifestumot, azon utasítással, hogy alaktanyába visszatérvén, azt azegybegyült ezred előtt felolvassa. A sűrű gyalogsági tömegek elléptetésea czár dicséretét kiérdemié,ki mély részvéttel tekintett végig a végnélküii hadtöniegen. Arczkifejezése azonban , ne­kem legalább úgy látszott, komoly és szomorú volt. Két hónapja, hogy nem láttam a czárt, s azóta meglehetősen testesedett“ stb. Amerika. New- York, nov. 8. Könnnyen el lehet gondolni, miszerint itt egy európai háború lehetősége foglalkodtatja a kedélyeket. Az igazi yankee azonban nem merül ábrándokba, hanem számol, s azt kérdezi: miképen hathatna az európai háború Amerika anyagi jólétére? Igen hasznosan, — felei rá az egész üzérvilág — mert a háború az európai kereskedés és európai mű­ipar igen tetemes részét az amerikaiak kezeibe játszaná. Egyébiránt az orosz követnek Washingtonban, múlt hé­ten nem volt sürgetőbb teendője, mint a kormánynak, a kalóz-ügy czélszerüségét illető véleményére nézve üt- erére tapintani. Török-orosz hadi mozgalmak. Az utóbbi napokban azon hir keringett, hogy a törö­kök csak Viddinnél Kalafatban tartották meg foglalt állomásaikat; most azonban erősitőleg érkezik azon tu­dósítás, miszerint Halil pasa Hirsován alól, e hely és Dóján között az átmeneteit erőszakolta. Ha ez megva­lósul, Omer pasa hadmunkálataira nézve némi fényt fog vetni. Úgy látszik, arra számított, hogy Bukarestet három oldalról fenyegesse , az orosz hadsereget eldara­bolja, hogy igy aztán czélhoz juthasson. Valószínűleg azonban Halil pasa, a rósz időjárás miatt, az átmene­teit idejében nem létesíthette, minek következtében a combinált támadásnak elhalasztatni kellett. E körben pedig Gorcsakoff herczegaek sükerült segélyerőt vonni magához , minek következtében a terv kivitele nagyon akadályoztatott. — Egyébiránt még most sem bizonyos az, hogy a törökök Hirsovánál az átkelést csakugyan végre nem hajthatták; mig másfelől épen bizo­nyos , hogy őket Turnuból (Nikápolylyal szemben) ki nem verhették. — Azon török hadoszlop , mely Hirsovánál áll, igen jelentékeny, s czélja az orosz se­reg háta mögött operálni , s ennek a Bessarabiáből jövő segélyerőkkeli összeköttetését megakadályozni. Ily körülmények között igen kétes, hogy az oroszok vala­hol a Dunán átkelni mernének. Vannak azonban ellen­kezőleg combináló stratégák , például, mint a bécsi Presse, mely véleményét a franczia Patrie azon jelentesero alapítva, miszerint a franczia kormány a fejedelemségekből jelentést kapott, melyben az áll, hogy az oroszok Tultsát hevesen meg­támadták, s ezt másodszer is megkisérlették, anél­kül azonban hogy a támadókra nézve kedvező sükere lett volna azt következteti: mikép az oroszok a Du- náni árkelést erőszakolják, még pedig nem a fejedelem­ségekből , hanem Bessarabiáből. Tultsa valamivel leebb fekszik Isakcsánál, s ha az oroszoknak sükerül azt elfoglalni, akkor a török sereg jobb szárnyán operál­hatnak. Annyi igaz, hogy az oroszok Ibrailaban és Galaczban nagyon erősitik magokat, s Lüders had­teste Bessarabiáből előre nyomul, azonban mindezen komoly jelenségek daczára meg sem hiszszük , hogy az oroszok a Dunán átkelni mernének, kivált mikor az orosz jobb szárny Kalafatnál annyira fényegetve van. Az oroszok támadó mozdulatairól a franczia kormányt először bácsi követe értesítette. Ezen hir Párisban ter­mészetesen nagy sensatiót okoéott, nem Kisseleff nyilatkozata szerint az oroszod Konstantinápoly felé marschiroznának. Meglehet különben, hogy a hadutat az oroszok megkísértek; csak az a kérdés, hogy mikép kerülnek aztán vissza ? Az Oltenitzati alat csatáról még mindig érdekes ada­tok közöltetnek. A „Morning Chronicle“ levelezője, egy „kitűnő angol tiszt“ ezeket Írja, nov. 4-kéről; az orosz hadjelentésektől némileg eltérőleg : Az uj hold a hajnal- csillag kíséretében ma korán kelt föl, s ha e sorok Írója babonás, azt jó jelnek tartja. Ez emlékeztetett a török színre: vörös mező, abban félhold és csillag A török sánezok megtámadása 1 órakor kezdődött. Levelező az oroszok erejét mintegy 8900 emberre teszi, tudniillik 3 gyalogsági tömeg (valószinüleg ezred), 3 lovas ezred, 600 kozák és 300 tüzér, 12 tizenkétfontos álgyu , s 6 vagy 8 lovassági álgyu szolgálatára. (Lovelező 5-kén ezen fölszámitást helyreigazítja: a csatában két orosz

Next

/
Thumbnails
Contents