Pesti Napló, 1858. január (9. évfolyam, 2387-2411. szám)

1858-01-01 / 2387. szám

Nemzeti színház.Dec.28. „Éjszak csillaga.“ —J)ec. 29. „Béldl Pál,“ Szigligetitől.- Dec. 30. „Gu z m an J ohan n a.“ A ozimszerep- ben Kais.er.Érnstné a. mint vendég lépett fel. A színház egészen megtelt. Az előadás sikerült. ■—Ma, bérletsztinettel Kaiser-Ernst né asszony fölléptem adatik : llunyady László. Eredeti opera 4 szakaszban Erkel Ferencztől. ) lelszöktféj^^U vzért qIj iíralános eOT sz Europa j hasonló helyzetén vai opferet esetet. A bécsi hite _ jtfízújáőan körülbelül 1200 észai .víStíi részvény bever, melyek most 180 forint**:! állnak; nem régen egy ilyen réss spy csak 1750 forintot ért. Ez utóbbi árke íet mellett —• tesszük — a hitelintézet acti vtimai s passivumai egymást egyensúlyozzák 1 az 1800 forintos árkelét mellett pedig má 60,000 ft nyereséget lehet kimutatni Ugyanez áll a tiszai, nyugoti vasutrészvényel s mindazon papírokra nézve, melyek az inté zet birtokában vannak, s igy a december 31- árfolyam a számla-kimutatásra lényeges befő Írással van s az intézetek érdekében áll ams napon, minél magasabb árkeletet kieszközölni ’ a mi az ismeretes börze manoeuvrekkel n é hány napra könnyen elérhető, i Néhány napra ? Igenis, mert ha a papírok üaiífuár 2-kán ismét Isten tudja mily mélyre sülyednek, ez semmit sem tesz, a kimutatás a dec. 31-ki árkeleten alapulván. Hanem hiszen akkor az az egész kimuta­tott nyereség csak fictió! Az ám, mégpe­dig igen drága fictió; mert ha valamely inté­zet — tesszük — 60 milliónyi alaptőkéjétől ily utón 10 petnyi jövedelmet, tehát 6 milliót bir kimutatni, míg ama töke valósággal csak 3 milliót jövedelmezett, természetes, hogy annak a 6 milliónak fedezésére, mely kamat s osztalékul a részvényeseknek k i a d a t i k , a valódi jövedelem azaz a 3 millión felül, még 3 milliót kell kifizetni, ezt pedig másunnan nem lehet venni, mint magából a tökéből. — A részvényes tehát magának a tökének egy részét felemészti, mig ö azt hiszi, hogy e töke csonkitatlanul fenáll, s hogy ö csak annak gyümölcseit élvezi. Ha jól emlékezünk,Porosz- Országban egyszer a kormány egyenesen bele­szólt ily escamotage-ba, s egy ilyen fictió ősz talék kiadatását megtiltó. Hanem mi közünk ehhez ? Csak magyará­zatát akartuk nyújtani azon feltűnő fordulat­nak, mely szerint a nyerészkedési papírok ára egyszerre oly nagyon emelkedik, mi«* ° papírok, melyekre nézve n»- l_ ást faron-*-* 1 * * * * vUX0ÜT-„aestöl elriaszt s e tö- aozül egyik másik a börzén, ti meg szerencséjét. Hogy e fordulatot a “földbirtok javára fel lehetne használni s a kereskedelemtől elpártolt tőkéket a földhitel számára élvezhetővé tenni, azzal, úgy látszik, senki sem gondol! PESTI NAPLÓ. Pest, jan. 1. T. levelezőinket és vidéki munkatár­sainkat, kiknek jóakaratában és bnzgóságában törek­vésünk eddig is erős támogatást nyert, teljes bizoda- lommal kérjük, hogy ezentúl is mentül gyakrabban és gyorsan értesítsenek bennünket a vidék életéről s ~nrindazón, eseményről mik a nagyobb közönséget is S1 érdeklik. Az eddigi szives kö'zremunkálásért is fogad J }ák mindnyájan kösz öné tünket. ' — A T o 111 Ferenc* által hét éven át, eleinte fii áldozattal fen tart ott „Uj magyar Muzeum“ czimü tudó mányos folyóiratra az előfizetési feltételek a jövő, 8-il évi folyamatban is Ugyanazok maradnak, mint eddig. — Mint e lap mellett tegnap szétküldött előfizetési felhívás­ból látni, az „U. m. M.“ uj rovattal fog gyarapodni ; a: Akadémia üléseinek szemléjével. Az „U. m. M,“, mim tudva van, gyakran érdekes, egyes adatokat közöl főleg történetünk mezejéről, s mint gyűjtemény a hazai tudo­mányosság minden barátját érdekelheti. — Egy Angolorszagból jött levél szerint, (melyet mise Linda White a hazájokba visszaérkezett. Benküné és Gaalné urhölgyekhez magyarul intézett), e napokban tör­tént meg gróf T e 1 e ki Sándor és Biokerstetb Jenny angol főrangnnö összekelése., A lelkes hölgy, ki Byron- „Cbild Harold“-ját magyarra forditá, lady L a n d a b 1 e igen gazdag és bájos leánya, ki saját szavai szerint „leg­első kötelességének ismeré, hogy vőlegénye nemzeti nyel­vét jól megtanulja. “ (Hf ) — A csás zári-fürdő igazgatósága a téli saisonrá egy uj fürdőárszabályt adott ki,' s ebben jelenti, hogy- e fürdő hatalmas gyógyvizét Pest-Budái minden irányában naponkint és óránkint kész a házhoz szállítani. Káddal és hídpénzzel'együtt egy fürdő ára 2 forint. ' — A nagy állami jótékonysági sorshúzás dec. 29. ment véghez. A 15,000 aranyat a 79,992. süííii, az 5000 ara­nyat a 203,982. szám nyerte el. — Vasárnap jan. 3-ikán a mái általunk említett, a muzeum-park javára tartandó hangászegyleti hangver­senyen kívül, (mely délután 4'/2 órakor kezdődik a mú­zeum nagy termében), egy másik hangverseny fog tar­tatni az Europa szálloda teremében, mely 12'/j órakor kezdődik. Ez a Rubinstein Antoine haugversonye, melynek programmja : 1. Trio, G-mollban, zongora, hegedű és gordonkára; szerzetté és előadja a hang- versenyző, Ridley Kohne és SzuckL. urak kíséretével. 2. a) Sváb népdal, b) Öli! ha bír­hatnálak KüekentÖl;' énekli Kaiser-Ernstné. 3. a) N o c t u r n e, Fieldtől, b) Gigue, Mozarttól, c) Berceuse, Chopintől , d) Marcia a la tűre a, Beethoventől. 4. Thekla dala, Abenheim J.-től, énekli Kaiser-Ernstné. 5. a) Sarabande és Courannte, b) Romance, c) Etűd e, szerzé és elő­adja a hangversenyző. Ernst-Kaiser asszony szívességből működik. — Körszék 3 ft. Számozott szék 2 ft. Bemenet a terembe 1 ft. — Ajegyek kaphatók minden zenemükereskedésben. — Felszólalónk nem rég a tiszai vaspálya számos utazója nevében azon késedelemért, mely dec. 5-ikén Czeglédnél törté-nt, hol a Debreczenhől Pest felé utazók egész seregének csaknem egész napig kelle várakoznia. A „Pester Lloyd“ helybeli német lap tegnapi száma ez esetei fölemlítvén , az államvaspálya hivatalnokainak mentségére kel, s felhozza, hegy a múlt szombaton (tehát 2B-dikán) újra megkésett a debreczeni vonat, s a szeged­ti vonat a csaknem -í'/, órai késedelem daozára be- a a tiszai társulat vonatát. Örvendünk ez államvas- \ társulat e méltányosságának 1—Továbbá a defc.5-iki oztatásban a nevezett lap az államvaspálya társaság intézett azon megrovást, mintha tartozott volna a má­sik társaság utasainak pénzért külön vonatot adni azzal czáfolja, hogy a vasúti szabály szerint a külön vonat megrendelésének 24 órával előbb kell megtör­ténnie, s igy a Czegléden várakozó utasok kívánságát, hogy pénzért szállítsák őket Pestre, nem lehetett telje­sítői. E mentség nem áll egészen. Mi azt mondtuk, hogy a két társulat közt idegenkedés uralkodik ; — a „P. L1.“ is e vád alól akarja menteni az államvaspálya tár­saságot. — Vegyük fel azon esetet, hogy pl. ugyané társulatnak szeged-pesti vonatán esik meg a késede­lem, valami baj miatt. Vájjon váratta volna-e az ál­lamvaspálya társaság 11 egész órát Czegléden saját utasait ? — Mi azt hisszük, ezt nem szabad róla feltennünk. — A másik társulatot tehát merőben idegennek tekinti, melynek szüksége mit sém ronthat az ö törvényén. — Azonban akkor is a vádak nagyobb súlya a tiszai társulatra esett — s az újabb, felhozott késedelem azt reméltcti, hogy ha volt idegenkedés, az már elenyészett. Gazdasági és üzlettudósitások. Ha a lefolytiévet gazdasági szempontból vizsgáljuk, elmondhatjuk>óla,hogyaz egy volta legszerencsésebb, de egyszersmindalegszerencsétlenebb évekközül.Ekét állítás homlokegyenest ellenkezik egymással; és még­is igaz. A tavalyi termés az ország minden vidékein kielégítő, az ősziekre középszerűnél jobb volt, s mi­nőseget tekiuSyc oly kitűnő, bogy már régen néni1 em­lékezem évreJmelyben oly súlyos gabonanemek ter­mettek volna.jA tavaszi gabonafélék, mint árpa, zab, stb., már nemifizettek úgy, mint az ősziek, de közép­szerű termestj mégis adtak, kivevén a kukoriczát, mely a tartós száraz nyár és ősz miatt átaljában az egész országiéin nem fejlődhetett ki, s mind mennyi­ségre mind minőségre nézve igen Csekélyül fizetett. Széna kevés,’ de jó termett, hanem mit a mennyisé­gen vesztettünk, bőven kipótolta a hosszú ősz, mely kései Jegelőt nyújtott s nem kényszerite ben­nünket, hogy marháinkat jókor jászolra kössük. A meleg és esetlen tavasz és nyár igen kedvező idő­járás volt szőlőhegyeinkre, mindenki ha nem 1834- ki, legalább 1841-ki bort reménylett szüretelhet­ni ; de reményünket megcsípte a dér, a sept. 20-ka körül beállott éjjeli fagyok az egész országban nagy pusztítást tettek; az aljban fekvő szőlők elfagytak, s még a begyoldalokon termett borok jóságának is so kát árthatott e hideg. Mind ennek daczára borunk elegendő, éB elég jó. Marháink egész éven át egész­ségesek voltak; keleti marhadög nem mutatkozott; s hogy a sertések nyáron a torokgyíkban, s;jelenleg hasmenésben hullanak, csupán egyes vidékeken, szór­ványos betegségekül tlintek fél. A száraz időjárás késő őszig tartott, mely okból sok vidéken az őszi ve­tésekkel nagyon elkéstek a gazdák, vagy hibás szán­tásokat tehettek : mind ennek ellenére az ország kü­lönbőzé vidékeiről nyert tudósítások folytán az őszi vetések már régen nem mutatkoztak oly gazdagon, mint az idén. Hanem Uj-Becse, Mokrin, Szeged, Szol­nok, Debfeczen, Tokaj, Fejérvár vidékén a repeze. sok helyen vagy ki sem kelt, vagy igen egyenetle­nül. A répczéliez tehát nem sok reményt táplálha­tunk, kiválj; a mostani időjárás mellett, mely, teljes­séggel nem akar havas tétére fordulni, s ájuhár né­hány napig a Vágh és Garán völgyeit már hó borí­totta, de ugyan ekkor 4-5 napi hideg után Szeged vidékén meleg esők állottak be, I A mondottak summája az: hogy van búzánk, bo­runk elég és jó, marháink egészségesek, uj évre is­mét gazdag aratásra számíthatunk; mindenünk van csak az nincs, mely mindenek felett legszükségesebb: pénz. Ha állott valamikor az a példabeszéd, hogy á magyar Csaját zsírjában falad,“7, úgy most betfiérte- lemben reá ülik a mondat. A gabona ára mindjárt az orosz-török háború végével csökkenni kezdvén, azóta folyvást i alább száll s ma már ott vagyunk, hogy a legszebb bánsági tiszta búzát helyben mérőnkint 2 p. ttjával meg lehet venni, Az alább közlendő pesti piacz szerint ugyan ez ár 36 - 44 krajezárral jobb/de ez ár csak névszerinti, mert nagy mennyiségben sem­mi áron nem lehet gabonát eladni. E szerint a búza ára 3 év alatt egy harmadra leszállóit, s igy se ad­ható el. Máskor, ha a gabona olcsó volt, marhából, sertésből pénzelt a magyar gazda, különösen a sovány sertésnek épen akkor volt legjobb ára, mikor a7 ga­bona alant állott. Most mind a szarvasmarha, mind a sertés potom áron kél s igy sem adathatik el. Borra sincsenek vevőink. Egy szóval a magyar földbirtokos semmiből se csinálhat pénzt, . pedig oly felfordult világban éjünk, hogy az olcsó gabona, az olcsó hús mellett minden ruhaféle régi árában ma­radt, a napszám és adó még nevekedett.., Ily bajok és ínség közepette, a magyar gazdát csak a remény, a halandónak ezen legjobb barátjaílartja fen. Uj évre talán megfordul a koczka. Meri a g§! bonakereskedés pangásának, nemcsak az az oka, hogy háború nincs, vagy hogy északi Németországban, Franczia, Angolországokban hasonlókép jó aratás volt,- s igy nem lehet kivitel, hanem a September tá­ján kitört s világra szóló pénzkrizig szintén egyik fő- oka a kereskedés pangásának. Pénz ugyan vaiij elég, hiszen földbe nem ásták, de a bukások következté­ben a hitel megrendülvén, nem tétetik forgásba^ min­den speculatio megszűnt, s a pénzszukség felétt ál­talános a panasz. Azonban qz igy. sokáig neii tart­hat ; a hitel lassan lassan helyreállittatik, | as álta­lános kereskedéssel a gabonakereskedés is megindul tavaszra, mert mindamellett, hogy a fentebb említett | országokban jó aratás volt, még sem képesek ,ezek~a gabonát oly áron kiállítani, hogy a Magyarorjzágból történt szállítás magát becsületesen ki nejfizesse. Az ó év vége felé az európai börzék mindín igaz ok nélkül egyszerre vidámabb arezot ölténsk, s né­mely hitelpapírok árfolyamát rögtön felrúgták. Az ausztriai hitelintézet részvénye, mely mégdéc. 18-áu a bécsi börzén névszerinti értéken alul állott, s 19fi forinton kelt, dec. 29-kén 217%-re szökkent feli' Ugyani ez időszakban az álíamvásut részvényei 286-rdl1' 300 ftra emelkedtek. E körülményt (?): valamint aztf- is, hogy a londoni bank a disepnto dijt IC’/o-ról 8%-ra leszállította, a pénzügy javulására létekre magya-; rázni, ha az áremelkedés épen az eszteálö végén nem. történik. De igy kétkedve fogadhatjuk el jó jelnek,* mert az évi számadások ideje elérk<zvén, a párisi .“ „Credit mobilier“ példájára állított hitelintézetek 8jl általában minden egyletek igazgatós/gai, melyek ér tékpapirojtkal üzérkednek, nagyon é'dekelteknek ér-; zik magukat, hogy évi jelentésükben legalább papiro­son kedvező mérleget mutassanak k', s tiszta jövede- lémből a részvényeseknek osztalék# adjanak, mikor tnlajdonképen e jámborok csak tőkéjüknek egy részét kapták vissza. Lapszemle. Bécs jOurnalistikflja a dec. 20-án költ és a „Wiener Zeitung“ karífcson-reggeli számában közzé tett császári 1 e1 által kimerithetlén tárgyalásokra és Bécs népe határtalan örömre és lel-1 kesülésre nyert anyagot. Az „Ost-Deutsche Fost“ ijy szól: —Becsnek 1683- ban történt fölmentése olt:J midőn a vitéz Starliem- berg, a hős Sobieski és-a lémet segédcsapatok a tö­rök zultán vad hordáit az istrom megszüntetésére és visszavonulásra kényszeri^tték, nem fordult elő esér mény, mely e.,város alakítására s-fejlődésére nézve-. akkora hordérü vei bírjon, inint azon káráé so ni ajándék, mely a báshálc lerontását, a várárkok betöltését és a belváiosnatf majdnem ötszázezer ölnyi területtel tágítását rendel/ A „Wanderer,“ hogy I dec. 20-ki császári levél fontosságát kellő világiasba helyezze, fölhozza a bi­rodalmi főváros kebelélen végrehajtott nagyobb re­formokat. Emliti II. Jóssefet, ki 1770-ben azon sivár tócsákat, melyek akköila belváróst'a külvárosoktól elkülönzék, s melyek szemetjeikkel, iszapjaikkal un­dort terjesztettek és a leget megronták, emelkedett szekér- s gyalag-utakk«} hálózta át, fákkal ülteté be, és az egész glaeis-f pázsit-szőnyeggé változtatta. Emliti I. Ferencz .csatornázásait, a vízvezetési, mely által Ferdinand császárjBécsnek szebbé és egészsége­sebbé tételére oly nagymértékben folyt be. De mind­emellett — szerinte tí{ Bécs, a nagyobb ’ vagy cseké­lyebb kiterjedésű rároskerületeknek, melyekben félmillió nép él, cóngíomeratuma volt, a helyett, hogy egy valódi nagy 'váms képét tüntetné föl. Csak most lön azzá. Bécs ■ siói az Oesterfeickische Zeitung — megszűnt erős fég lenni, hogy vil-á gváró s- s á; alakulhasson.; 8,miért is védnék többé bástyák és. falak ? Az ozmán hatalom vad árja rógj visszavonult azon tartományokló),' melyeket elözönlött, a veszély, mely egykor Eur«páJt fényégété,örökre megszűnt s napjainkban’—‘urmdja több lap — a fővárosoknak nem kell kőfal, bástya és semmi némtt erődítmény. Ajtai legyenek nyitva mint a templomé, tekintete le­gyen nyájas mint a békéjé. A napóleoni hadjárat így véve a két fogalmat, ha visszatekintünk a je­len évtizedet megelőzött időre, nem lehet nem tapasz­talnunk, hogy akkor a humanismus, még pedig az egyoldalú hiányos humanismus mellett közoktatásunk a realismnsnak egyáltalában nem szolgáltatott igaz­ságot, hogy ez úgyszólván nem is volt képviselve ha­zánkban, hacsak normális iskoláink úgynevezett reál­osztályát nem akarjuk ide vonni. Amaz egyoldalii, s azért hiányos humanistikai kiképzésnek tehát az volt hibája, hogy az általános emberi kiképzést sem ké­szítette elő elégségesen — készakarva mondom : nem készítette elő, meri az iskola az előkészítésnél tovább úgy sem mehet; a kiképzés a folytatott olvasás és ezzel Járó gondolkodás gyümölcse lehetvén csak — ; a technikai kiképzés előfeltételei pedig úgy szólván egyáltalában hiányoztak. S ekkép sem egy, sem más tekintetben nem feleltek meg iskoláink a czélnak : sem valódi tudósokat nem készítvén elő a tudomány­nak, sem technikusokat nem adva az életnek. Voltak ugyan ezek is, azok is : de ők más iskolákban képez­ték ki magokat, mint a melyek e nevet viselték. E hiányok mind általánosb megismerése, különösen a világipar invásiója, a külföldi technikai kiképzett­ség aggasztó nyakunkra-növése, az élet anyagias irá­nyának nálunk is terjedése mellett, szülte azon rea­1 istikai visszahatást, mely 1840 óta magát érvényessé tette, s egyfelől az iparegyleteket, nép­szerű természettudományi előadásokat, reálismereti folyóiratokat, iparkiállitásokat, védegyletet, a reálta­nodák és mttgyetem eszméit idézte elő; másfelől az általános emberi kiképzés öntudatos barátaival, ne­hogy a gyermek a fürdővel együtt kiöntessék, a tu­dós iskolák reformjának szükségét mind sürgetőbben éreztette. S megindultak mindkét irányban az uj szer­vezési munkálatok, melyek az országos változások közbejövetele által meghiúsítva, az uj kormány teen- 1, dőiül maradtak. A realistikái visszahatás az irodalmi orgánumok­on is éreztette magát. Divattá kezdett válni realisti- hi ismék közlése, melyeket a szükséges előismeretek havában kevés ember értett; divattá a humanistikai v tudiaányok fél vállról nézésé, sőt nevetségessé tétele r* — ^kezzlink csak a pesti József-ipartanoda meg­I ban úgy, mint a tárgyalás módszerében! S itt már Sok a szüléktől függ, a mennyiben ők irányozzák, vagy nekik kell irányozni, fiaikat az áltatok még helyesen át nem tekinthető életpálya előterein ; de nem keve- | sebb függ az oktatás intézői és annak vivőitől is. A tény, melyre vonatkozom s mely a jelenkort a iult' irányában jellemzi, a reáltanulmányoknak, a umariiórák mellőzésével, sürgetése azok részéről, ikuek fiai sem technikusok, sem közvetlen gardák, emjkereskedök nem lesznek soha. Ezek oly dolgokat anúlnak, melyeket már azért is csak urfiasan tíznek, neft meg vannak magokban győződve, hogy oly ki- ,erjedésben és részletességben a tanult dolgokat nem fogják alkalmazni soha mint azok, kik Tetők mahol­nap kenyerüket keresendők. S midőn amazok reálta­nodákba s még sűrűbben a divatba jött magán reál- taüintézctekbe küldetnek, az életben, nem alkalmaz­ván ez ismereteket, aligha fogják folytatni e szako­kait s igy elfeledik a mit tudnak s olvasnak majd, ha olyasnak, regényeket; mert a felsőbb embert kifejtő bölcsészet, olassica literature, állam- és miveltségtör- tépelem s mik ezekkel összefüggenek s végre a költé­siét felsőbb nemei által szellemök meg nem netnesit- tetvén, örökké szűk látkörltek, az anyaghoz és érzé­kekhez kelletinél inkább tapadók maradnak. A böl­csészét nemcsak szabályosan gondolkodni, hanem minden ismeretnek alapjait és elveit keresni és érteni gáz embert egyéni és társas érdekei körül tájékozódni Unitja. A clássica literatura, az azt előállított népek­nek physikai, történelmi és társadalmi tényzöir sze­rencsés egyesülésénél fogva, örök nevelője és forrná- lila marad érzületnek és jellemnek, örök mestere s firmának : mert bár sokban felülhaladta az uj világ a classical népeket, az uj irodalom mégis az emberi g{e fejlődési stádiumai s az újvilág társadalmi mi voltánál fogva ama tekintetekben a olassica litere tokától a pálmát e napig sem ragadta még el s elő relátbatólag nagysoká fogja ....ha f o g j a ? A tör ténelmet nem szükség ajánlanom: de mi az a történe leni, melyet férfiak alkotnak, kik a keresztyén népei pfiilosopliiája s a classical világ irodalma által nem ké peztettek? E kérdésre legbiztosban a kritikai irodalom történet felel. Hiszen ismeijük a kelet meséléseit, a kő zépkor krónikáit, a deáktalan ivók történetírását! S a jellemnevelő, léiekszépitö történelmi művészét értésére, vérré emésrtésííe, szeietefére bennetekeJa reáliskolák történ^lffiiSgS^zetni ? S képesítenek czeftjLmiveh)- ségdB^vrodal^pwénet megértésére, njelrlrez frliilo- sopRi^ijljfíitwf!#!1 'Álirténelmi ég, aesthetikai fedettség nélftp. Máim janitok? S a költészet (előbb, nfiir^i irá^ftQz^JáyS'/.inte kirekesztőleg vágyj fírUg’iötU-ér-- *. dekeító’tráíjzott elme oly imuősitett(érzéket, mint kinek né'Vél'Stése az ember szellemib!) köreiben azt kellőleg kifejtette ? Ne említse senki almőket, kik fi­nomabb, idigesb, szellemibb szervezetek,1 s azért a képzelem éí érzés készebb fogékonyságánál fogva mái1 sokka/frapmább érzéket s mondhatni értelmet hoznak maikkal a szépmüvek iránt, mint a Férfi ve­lős izmos természete,' kinek annál szükségesebb a széptani jdvelés, mennél inkább távozik az emberi­ség amaz átszellemitett érzékiségtől, mély1 a hajdan- koriran lémesitette is, szépítette is ast. Pedig a köl- tészetneFázért, hogy tárgyát7 és formáját oly nehezen ; találja tel az uj korban,- melyben minden csinálva' van neP.teremve, nem kisebb, sőt épén nagyobb fon- toaságaffclsöbb hivatása1 van: az emberiségnek a' termés1®* anyaemlőjét pótolni; melytífl elszakadt,, á mester<$ges érzékiségből kiemelni azt, s valamint egyko jpfíy volt a religióval, most is, az eszmény felé mutat'®, a szív religiös csiráit, hajlamait kiveszni nem eredni, sőt táplálni, s igy a kebelvilág7 s‘a tár­sas vlág mind inkább táguló szakadását kiengesz­telni. I TOLDI FERENCZ. (Vége/köy.) M a g y a r k ü n y vésze*. 6(í. Ismerettár. Népszerűén elíiaáva s képekkel1 ellátni. A „hétköznapi könyvtár“ 5. szájjá.- Többek köz- j-gnUJhkálásával szerkeszti Tóth Löitincz m. acad. tag,‘-Első kötet. V. füzet. Bébek - Berltalanéj. Kis 8-aÍj rét. 769—960 lap. (ip8. Magyart költeményei. Pest* 1858. Magyar Mjl&lynál. Nyomatott Gyurién Józsefnél} 12-ed rét/ 117 la(tó Ara 1 ft. pp. ­nyitása ünnepén mondott beszédre s a közönség vi- I bí dámságára — a classieismus felett- a nemzeti vissza- a hatás úgy is eltörte volt már, épen itt czélt tévesztő, ne túlbuzgósága a pálezát; támadás intéztetett a buma- át nismus ellen a reahsmus mellett még az egyez- lse in é n y e s bölcsészet föbajnoka által is — mintha az emberi culturának nem volna fenaégesb feladása mint I m dinnyét, dohányt és selymet termeszteni. A mérsékel-1 hí tebb elmék azonban azt hitték, hogy a ncmesb embe- lk riségnek jó konyha, finom szivar és választékos öltő-1 sí zéknél még egyéb és pedig felsőbb szükségei is van-11: nak s hogy az igazi egyezmény a gyomor és velő, a o test és lélek, az anyag és szellem minél barátibb fri- k gyében van. I Nem tudom mennyiben találtak a szellemi érdekek i kiegyenlítő, engesztelő védői figyelmet az anyag ba- i rátái előtt; de annyi igaz, hogy minden egyoldalúság, i magára hagyatva, kizárólagosságánál fogva, a képte­lenségig halad. Nálunk sem sztint még meg a realis- mus divata: sőt a kór terjed. Kórnak mondom, mert a jó dolog is helyén kiviil kór; s nem jó, ha más jót elnyom. Az általános emberi kiképzésre szolgáló tanulmányok épen oly ifjak vagy inkább olyak szülei által, kik azok elsajátítására vagyoni és társas állásuk által utasítva vannak, elhanyagoltalak; s terjesztői s vivői lesznek a kor anyagi irányának, mellőzésével a szellemi érdekeknek, melyeknek, kellene, hogy az anyag szolgáljon, nem hogy azokat elölje. De én ezúttal nem megtámadni a realismust, nem i oltalmazni a kumanismust kívánom. Az államnak -két­- ség kiviil hasonló melegséggel kell felkarolnia azt s- határai közé szorítani emezt: nehogy anyagi érde- i keit, emennek is kárával, függőkké tegye a külfüld­- tői, midőn kereskedelmi mérlegét annyira felreppenő, s hogy végre is elszegényedés következnék be, mi vi­- szont. a szellemi, tehát a felsőbb emberi jóllétet is ve­szélyeztetné. S az állam fel is karolta az anyagi érde­.- keket; s oda mutat minden, hogy felfogja a szelle- i- mieket is tudós-iskolái által oly módon, miszerint azok k ne csak tisztviselőket, de felsőbb miveltségü embere- li két is adjanak a hazának. Csak a két irány e gy e z- le tetését sürgetem: nem egyesités, hanem épen j- helyes és czélszerü elkülönítés által, az iskolá-

Next

/
Thumbnails
Contents